Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-20 / 299. szám

1959. DECEMBER 20. NAPLÖ Itthon Is megtaláljuk számításainkat Eleven, beszédes leány Lin- berger Katalin. Pajkos szemé­ben egy kis büszkeség is tük­röződik, ahogy arról beszél, hogy a termelőszövetkezetben csapatvezető. — Kevés fiatal dolgozik itt Egyházaskozáron a toz-ben — mondja .— Sokkal jobb lenne, ha itt maradnának a szövet­kezetben, mint hogy elmennek más munkahelyekre. Nekik lenne jobb. Én már semmi­képpen sem válnak meg a tez-től. Pedig eleinte bizony még gúnyoltak is, amiért be­álltam, de most már a leányok is, meg a fiúk is azt mondják sökafl, hogy ők is jönnek. Nem átért jó nekem a termelőszö­vetkezet, mert ctsapa tvezető vagyok, hanem, mert megtalá­lom a számításomat. Ugyan­annyit keresek így is, mint a többiek. Nem kívánkozom én a városba. Pedig itt nálunk sok minden hiányzik még, amit a városban megtalálnak. Talán ezért is akarnak inkább Komlón, Pécsett; dolgozni. Hogy mi az, amit az egyhá- zaskozátl fiatalok szeretnének, arról is beszél. — Elsősorban több szórako­zási lehetőséget szeretnénk. Itt van a mozink. Egy régi kor­szerűtlen kis helyiség. Semmi­képpen nem jó. Amellett se nem festik, se nem meszelik. Pedig éli is és a többi lányok, fiúk is sokat járnánk moziba, de most mégsem szívesen me­gyünk. Kevés filmet is játsza­nak. A mozin kívül aztán nem is mehettünk eddig sehova vasámaponkint. Legfeljebb sétálhattunk a faluban. Ez nem szórakozás. Most már úgy látom, ez is megváltozik. Kul- túrháZ épült, ahol színpad is van Még nem kész, de talán szilveszterkor már ott táncol­hatunk. Remélem a színészek is eljönnek ezután hozzánk iS a faluba úgy, mint Bikáira. Eddig ha néha egy-egy színda­rabot akartunk látni, oda kel­lett mennünk. Cukrászda sincs a faluban. Én nagyon bízom benne, hogy hamarosan eléri Egyházaskozár, hogy a fiata­lok nem kívánkoznak él in­nét, mert itt is megtalálnak mindent, amit a városban. Buchholca István is arról be­szél, hogy eddig csak a kocs­mában tölthették az idejüket a fiúik. — Pedig nem szívesen men­tünk oda — mondja. — Jobb lenne nekünk is, ha a hosszú téli estéken a televíziót néz­hetnénk, vagy egy-egy jó fil­met. De ez még nincs. Van már klubhelyiségünk és ez is nagyon sokat számit. Oda já­runk most. Sok minden kel­lene azonban még ahhoz, hogy az igényeket kielégíthessék. Nyáron olyan szívesen fü- rödnénk a strandon is. Persze, ez csak álom ma még. Egye­örülne ennek. Nem türelmetle­nek az egyházaskozári fiata­lok. Bíznak benne, hogy mind­az, amit elmondtak, meg is valósul. Nem kell Bot Anná­nak sem Pécsre mennie meg­hallgatni egy hangversenyt. — Nagyon szeretem a zenét — mondja, — de itt csak a rádión keresztül hallgathatom. Talán éljön majd az az idő is, amikor a falu zenekara szó­rakoztathatja az embereket, hangversenyt adhat a termelő- szövetkezet dolgozóinak és azok meg is értik a komoly zenét. Hosszú az út, amit meg kell tennünk addig, míg minden községünkben elérhetjük eze­ket a „vágyakat”. Hosszú és nehéz, de elérjük s az, hogy az egyházaskozári fiatalt* már most gondolhatnak erre bizo­nyítja, hogy nincs is olyan messze az az idő, mikor nem lesz különbség falu és Vérds között. Ti csak álmodjatok szebbnél szebb terveket... A Mecsek szerelmese — Készül a baranyai állatvilág mono gráf iája — Fan-e vipera a Mecseken? Csendes, tágas, világos ku­tatószoba a ragyognia festett Természettudományi Múzeum­ban, ez az ősz, művészkülsejű tudós: Gebhardt Antal ottho­na. És valóban, jticsit művész is 6, naptól, széltől cserzett bőrű idős professzor, akit a tudományos világban minden­ki úgy ismer, mint a Mecsek szerelmesét, egyszersmind leg­szakavatottabb ismerőjét is. Művész, mert művészi szem kell, hogy eligazodjék a kis élőlények világában, a csigá­kéban és vaköskodó barlang­lakók birodalmában, melyet napestig látogat. Szekrényei kívülről vitrinnek látszanak, a valóságban azonban páratlanul értékes gyűjteménye Baranya állatvilágának, s a fiolák mé­lyén őrzött csigák nem egy fajtája a világon másutt meg sem található; Csigák a baranyai barlangiban Is - Japánban Mintegy 160 fajta csigát őriz és — természetesen sok ezer darabot belőlük. — — A természet játékos, — mondja Gebhardt professzor, — de minden titkának meg­van a maga magyarázata. Elő­fordult, hogy a közeli barlang­ban talált csigák rokonait se­hol másutt nem sikerült fellel­ni, mint éppen — Japánban. Miért? A feleletet a jégkor­szaknál kell keresni. E csigák ősei közül csak a barlangok repedéseibe búvó élelmesek menekültek meg, a többi ©1­MAGYAROS VACSORA VERSENY a Pécsi Vendéglátó Vállalat Központi éttermében december fl-én. A magyaros ételek me’lé kitűnő Ital választék. 12868 lőre csak azt kívánom, hogy ne legyen sáros a cipőm, ha végigmegyek az úton. Majd meglesz minden szép sorjában. A kultúrház most épül. Nyár­ra talán kapunk egy kerthe- lyleéget is hozzá, ahol táncol­hatunk, szórakozhatunk Nem nagy igények ezek. Sokba kerül az igaz, de ma már ott tartunk, hogy a fal- valnk fiatalságának (és mih- den lakosának) nagyobbak az igényei, mint tizenöt évvel ezelőtt. Közelebb kerülni a városhoz! Ne legyen különbség a falu és város között! Ha nem is mondják ki így szó szerint, de míndegyekük vágya és vég­ső célja éz. S igazlik van. Amit elmondtak, az is ehhez tarto­zik; Vagy-nem. jogos kívánság Bot Annának az, hogy leg­alább egy fodrász legyen a fa­luban ?Nemcsak ó, de Valószí­nű minden leány és asszony Az idén tovább erősítették és megasitették a dunai árvízvédő gátakat Az esetleges téli áradásokat jégtörő-flotta bevetésével előzik meg A vízügyi főigazgatóság az idén is felülvizsgálta a dunai árvízvédelmi rendszert. A vizs­gálat alapján tovább emelték és erősíteték nyári és a nagy védőgátakat. Solt és Baja között a ron­gálódásokat kijavították, a Sió torkolatánál pedig megjavítot­ták és erősítették a töltést. Itt nagyrészben KISZ-fiatalok dolgoztak. A vízügyi főigazga­tóság a téli jég okozta áradá­sokat az idén új módszerrel előzi meg. Hét hajóból álló jég tőró flottát szervezett, amely- lyel a torlódás-veszélyes sza­kaszokat biztosítja. Az Síleté­kesek szerint az idei gát-töltés erősítési munkákkal biztonsá­gosabbá vált a dunai árvízvé­delmi rendszer. Jövőre többmlllló forintos költséggel tovább magasítják a dunai védőgátekat. Elsősorban a Medve-híd és Vének közötti Duna-szakaszon erősítik meg a védelmi vonalat. Ezenkívül valamennyi töltést és gátat felülvizsgálnak. A dunai ár- vízvédelmen kívül Jövőre a tt- szaszederkényi Sajó töltést is jelentősen megemelik. Ezzel a tiszapalkonyat erőművet védik esetleges tiszai árvizekkel szemben. pusztult. így — mivel Japán­ban nem volt jégkorszak — a njai baranyai csigák egy része azoknak a viharvert fajtáknak az utóda, amelyek japáni ro­konaikkal együtt pillanthatták meg sok ezer éve a lezúduló gleccsereket. Az alkalmazkodás csodája — Ezek a kis állatok — mondaj az ősz kutató — sok­szor ezerszerte könnyebben al­kalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, mint a maga- sabbrendű lények. Volt, hogy egy hosszú barlang elülső ré­szében, a fényhez közel, mély, fekete szemű rákok tanyáztak, de néhánytíz méterrel beljebb ugyanezek a fajták már sat­nya szemmel pillogtak a szin­te merő sötétségben. A bar­lang Iegfoelsefében pedig megint csak ugyanezek a fajták telje­sen vnkcik, szemek nélkül él­tek. S most jön a poén: ha e szem nélküli rákokat fényesebb környezetű akváriumba helyez tűk, hamarosan kifejlődött a szemük. A természet tehát e látszólag védtelen kis élőlé­nyek érdekében minden lehe­tőséget készen tart Ha kell: még a szempárt i«; Hámrezer állatfajta II Baranyában ? Vagy nyolcezer — mondja a tudós — s ha életem fonala en­gedi, rövidesen készen leszek monográfiámmal, mely az itt élő összes állatokat leírja majd, s az érdekesebbeket (rit­kábbakat) le ís rajzolja. Úgy tudom, méreteiben egyedül­álló hazai mű lesz ez. De hát könnyű itt dolgozni. Amióta megyei múzeum lettünk, szin­te nem kérhetünk olyasmit, amit a tanács ne teljesítene. Azelőtt felszerelési nehézségek­kel és pénzügyi zavarokkal küzködtünk. Mostanában tíz­ezreket érő mikroszkópot és egyéb kutatási kellékeket vá­sároltunk. Palkó elvtárs egy­szer ezt mondta nekem és az ásatásokkal foglalkozó Dombai professzornak: „Ti csak álmod­jatok szebbnél szebb terveket, majd a mi gondunk lesz, hogy megvalósítsuk őket”. A kockás sikló tréfája Persze, ilyen körü'mények között még jobban megv a munka — meséli Gebhardt Antal Jókedvűen. — Pécsvára- don, Siklóson, Mohácson ren­dezünk kiállításokat. Azért vi­gyáznunk kell nekünk is a ter­mészet tréfáival. Egy példa: évek óta minden nyáron el­terjed a turisták között, hogy vipera van a Mecsekben Nincs olyan esztendő, hogy lázasan lihegő küldöncök ne kopogtat­nának ajtómon: Íme, itt és itt láttak belőlük egyet. Mi már tudjuk, hogy a Mecseken v i- pera nincsen s hogy a tréfát az ún. kockás sikló csi­nálja, melyet a megtévesztésig össze lehet téveszteni véle. Egy budapesti vendégem ta­valy a dömörkapui menedék­ház vezetőjének bizonykodásá­ta három napon át ült egy­folytában egy ottani sziklaodú előtt, ahol a viperát látni vél­ték. Végre — vendégem mór holt fáradt volt — elődugta a fejét a kockás sikló. Nem szűrke teória: az élet egy darabkája — ez Gebhardt Antal munká­ja, s ezt éreztem amikor kel­lemes csalódással szívemben befejeztem a száraznak hitt, valójában pedig kimeríthetet­lenül érdekes bepillantást a természet egy darabkájának életébe, mely bonyolult és szép akár a mi életünk és — mint azt társadalmunk segítő keze Gebhardt tanár példája alap­ján is mutatja — fontos és je­lentőségteljes is. Pagony Lajos. Patocson alakul a KISZ-szervezet Pénteken este a patacsi kultúrotthon ban jöttek össze a helybeli fiatalok, hogy megbeszéljék, hogyan fogjanak hozzá a K187.-szer­vezet megalakításá­hoz. A patacsi fiata­lokat a KlSZ-szer- vezet alakításában az új-mecsekaljai KISZ-alapszervezet segíti; A pénteki összejövetelen úgy határoztak a fiata­lok, hogy a jövő év első hetében hívják össze a KlSZ^zer- vezet alakuló ülé­sét. A kultúrotthon igazgatója is részt vett a pénteki meg­beszélésen és ígérte, hogy a jövőben is mindenben támogat ja majd a KISZ- szervezetet. Patacson nagy re­ményeket fűznek a KISZ-szervezethez, mindenki bízik ben­ne, hogy jól dolgo­zik majd és sikere­sen összefogja majd az ottani fiatalokat; wi»Ihiiiiiiiiiwiwiihiim«iiii ........................................................ A K esztyűgyár technikusi < gzettségű gépészetben és villamosságban nagy gya­korlottal rendelkező TMK-vezefőt felvess január l-vel. • Jelentkezés: mindennap délelőtt 8 órától délután 4 óráig a Kesztyűgyár sze­mélyre» irodáján. 967 [. Komlói Állami Építő­id Vállalat keres azonna- belépésre közgazdasági égzettséggel építőipari, izügyi gyakorlattal ren­delkező ntügyi előadókat Jelentkezés: Komló Kossuth ti. 13. 166 A.Z ocsárdi Orsósok, Bogdánok nagy és beláthatat­lan lépésre szánták magúkat, amikor ötvenkét őszén, mtg félszegen, de már a vállalko­zás izgalmával odaállítottak Molnár János tanácselnök elé — Tsz-t akarunk alakítani. Tsz-t egy olyan községben, ahol az ellenforradalom szinte az elsők között bomlasztotta szét a mdr-ntár virágzó szö­vetkezést. Tsz-t egy olyan köz­ségben, ahol nemis olyan sok évvel azelőtt koldulni, vagy legfeljebb napszámba járhat­tak a cigányok egy kis krumpliért, avas zsírért. Ég az elnök mégsem rökö- nyödött meg. Nem, pedig szá­molnia kellett a falu előítéle­tével, a rosszaláesal. Földet adott a cigányoknak, kétszáz holnád is többet a tartalék­földekből, de közbenjárt az indulásnál is. Kijárta az álla­mi hitelt, 12 tehén, 20 anyako­ca és két pár ló erejéig, mert enélkül mégsem kezdhetik el a vállalkozást. Azt mondani se m kell, hogy a falu árffus szemmel figyelte a szokatlan kezdeményezést, melynek csak egy vége lehet szerintük.-i a kudarc. És mégis ott ,az ámuló szemük előtt, ha eleinte döcögve is, de egyre biztosabban, egyre eredménye­sebben bontakozott, teljesedett valósággá a merész vállalko­zás, Olyannyira, hogy Orsósék, Cigánykérdés Bogdáné k kis csapot« már meg sem elégedett a szántó­földek Üiyújlotla jövedelem­mel, hanem még újabb és még merészebb jövedelmi for­rást teremtettek. Az & szor­galmukhoz, nevükhöz fűződik a hét holdas halastó létesítése, amely évi 30 mázsás haltermé sével szintén a leleményessé­güket, életrevalóságukat di­cséri. És ha nem is volt még országos hírű az a harminc­nyolc forint értékű munkaegy­ség, amit mát tavaly elértek, akkor ae igazi győzelem ez én tavaszától illeti őket Be ezt már Musszmg La­jos, a tsz új elnöke mondta el. Azzal kezdte, hogy Ilyen esetre, mint ami itt Ócsárdon történt a tavasszal, talán az egész országban is alig akad példa. Az egész úgy kezdődött, hogy az Orsós, a Bogdán, a Kárpáti, a Boronkai (ez utób­biak is Orsósok, Bogdánok) és valamennyien bizony meghök­kentek, amikor hírét vétték, hogy a falu megmozdult és újra a szövetkezés útjáról be­szél. Azon sem kell csodálkoz­ni, hogy miért hökkentek meg. Kárpáti (Orsós) Gyula, ezt igv fogalmazta meg: — Féltünk tőlük. L fiy kctl szavanként ki- eyalni belőle, hogy miért fél­tek. Hát azért is, mert kint a faluvégi cigánytelepen még majd minden kunyhóban ott őrzik a koldulóMrismyát, azt a szégyenletes holmit, a köze­it, a még nem felejtett múlt­juk néma tanúját. Féltek attól is, hogy Őket, a cigányokat ta­tén majd kinézik, kíáéprűzik, arról a verítékkel gondozott birtokról, amit két énen ke­resztül saját tulajdonuknak ereztek. De féltek együtt dol­gozni a paraszttal akinek nem is olyan rég egy Ms kenyérért, egyetmásért napizd mos fcodtalc Mvsszung Lajos kelt a vé­delmükre, ő lett a szószólójuk. 0 beszélt az Orsósokkal és ő t húzódozó parasztokkal is. És ma? Nézzük meg ma a valóságos csodát! A 916 ka- tasztrális koldra növekedett nagybirtokot, amelyben a fái* lakóinak nyolcvan százaléka tervezget és együtt dolgozik a cigányokkal. A cigányokkal? — Nagyon érdekeset mondott erre Bog­dán Mátyás. — Nem csúfnevünk már a ..cigány”. Úgy hallatszik e: mintha azt mondanák, testvér. De így is kell, hogy értsék, mert ha valaki rászolgált, ők aztán igazán rászolgáltak. Kö­rülnéztünk, náluk a etgünv- soron a tsz elnökkel és bi- zonyságot szereztünk. Nem kell tagadni, a kunyhó még ma is kunyhó, de csak kí­vülről az. Belülről fehérre me­szelték már a falakat és az ngyagkémence helyett zomán­cot tűzhelyeken főznek. Az almárium tetején rádió szól, egyelőre még telepes rádióy a szekrénykében szövetruha. nylonblúz és körömeipó feszít. Ég az asszony. Kárpáti Gyula csinos, tiszta asszonykája., ar­ról beszél, hogy a másodikos, feles tanuló Gynsxiból mérnök lest. — Különben Van már egy agronómus tógotom it te* mondja. Van miből tanítatni, tton mivel dicsekedni. A hevenyé­szett istállóban szerződéses bikájuk hízik, az ólban két gyönyörű hízó vár eladásra. De még nálánál Is jobb módú Bogdán Mátyás, akinek szerző­déses marhája vár értékesítés­re. AUghanem ö lesz az első, afci kitör a otgánysorból és há­zat vesz magának a faluban. Együtt van már rá harminc­ezer forintja. És mi mindene van még a munkaegységei után? Soroljuk csak: 21 má­sa búza, 11 mázsa árpa, 25 mázsa kukorica, 80 kilogramm kristálycukor, nem U beszélve az évi hal és húsjárandóságról. De nem kell azt Mftnl, hogy Kárpáti Gyulával és Bogdán Mátyással fci is merfitt a sorol­ni «ölő, mert Boronkai (Bog­dán) Ferencnek is van szerző­déses marhája és hízói, s csu­pán helyszűke miatt nem so­roljuk fel a többi sok Orsóst és Bogdánt, akik másfél-két mázsás disznót ölnek és a ga­bonát csak azért nem tartják otthon, mert leszakadna tőle a padlás. Mit mondjunk m«nj róluk ?Azt is meg kell említe­ni, hogy a tanácson, az állan­dó bizottságban, a vezetőség­ben is helyet és szót kaptok és Molnár Jánosné, az új ta­nácselnök nem győzi dicsérni őket “ Nyugodtan elmondhatom, róluk — mondja —, hogy meg- bízható* ágban, g&ndofkódás- viódban, szorgalomban egy­aránt közel állanak a paraszti dolgozókhoz, "*• (fik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents