Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-20 / 299. szám

t. INSTEMUR «e. NAPLÓ 5 Megjutalmazták a KISZ legjobb társadalmi aktíváit 11 üI 11 Negyvcnháro: kukoricaátlag 310 holdról 1960-ra 400000 munkaórát vállalnak, 3 tsz-is tállót építenek A KISZ társadalmi aktívái­nak megyei találkozóját szom­baton délelőtt fél 10 órakor tartották meg a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Házában. Az elnökségben helyet foglalt Eg­ri Gyula elvtáis, a megyei pártbizottság első titkára, Föl­des Andrásné elvtársnő, a me­gyei pártbizottság párt- és tö- megszervezeti osztályának ve­zetője, Papp Imre elvtárs, a városi tanács megbízott vfo-el- nöke, továbbá a megyei KISZ- bizottság és az Uttörőszövetség képviselői é6 élenjáró KISZ- aktívák. Közel 400 meghívott jelenlé­tében Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ-bizottság titkára számolt be az elvégzett mun­káról és a feladatokról. 76000 tonna szén A megye KISZ-fiataljai a márciusi párthatározat nyomán tett „nyolcpontos“ vállalásukat teljesítették. Az ifjúsági bá- nyász-torigádofc 76 ezer tonna szenet termeltek terven felül és jelenleg 88 ifjúsági brigád dolgozik a további túlteljesíté­sen. Kilencvenhét brigád ver­senyzik a Szocialista Munka Ifjú Brigádja megtisztelő cí­mért. Három brigád el is nyer­te ezt a címet; Kiss elvtárs ezután az építő­ipari fiatalok munkájáról szólt, akik a termelőszövetkezetek segítése során 16 istállót épí­tettek fel, 18 millió forintos költséggel, társadalmi munká­val, továbbá egy 100 férőhelyes istállót Sellyén. A termelőszö­vetkezetek segítésére a falusi fiatalok 8 tsz-község bekötő- útját készítették el 12 954 tár­sadalmi órában; Közel 3000 órát fordítottak a 38 köbméter kukorica silózására. Kiss elv- társ hangsúlyozta, hogy ezek a számok még íkiegészülnek az üzemi és falusi KlSZ-szerveze- tek helyi öntevékeny társadal­mi munkáival; ról a hatalmas munkáról, ame­lyet tulajdonképpen fiataljaink öveznek majd. A KISZ me­gyei bizottsága nevében kérte a találkozó részvevőit, hogy a megye fiataljainak „nyolc­pontos“ vállalását egészítsék ki és folytassák tovább' az 1960-as évben is. A kiegészítést a munkabrigádok továbbfej­lesztésére és a fiatalok újítási versenyére javasolta. 1960-ban a megye fiataljai nevében, a KISZ-bdzottság 400 ezer óra társadalmi munkát vállalt a VII. pártkongresszus határoza­tainak megvalósítására. To­vábbá minden erejükkel elő­segítik, hogy az 1969. évi ter­vüket 11 hónap alatt teljesít­sék; Beszélt a fefedetökrt», ame­lyek a falun dolgozó fiatalokra hárulnak. Hangsúlyozta, hogy a falusi fiatalok legyenek él­harcosai a tsz-mozgaJom meg­szilárdításának, A mezőgazda­sági munka, megsegítésére 1960-ban újabb három tsz-is- tálló felépítését tervezik; 600 egyetemista indul Bolyba Arra kérte a Mezeseket, hogy kapcsolódjanak be a Magyar­boly és Lapáncsa közötti vizes őrület lecsapolásánák munká­jába, hogy ezzel a megye me­zőgazdasága részére mintegy 1200 katasztrális hold területet tegyenek termővé. Ebben ,a munkában főleg az egyetemi és főiskolai fiatalok részvételét kérte. Hatszáz egyetemistát küldenek 1960-ban a bólyi ál­lami gazdaság hibridkukorica­töréséhez is. A takarékossági előirányzatukat 1960-ra 40 mil­lió forintban jelölte meg. Hang súlyozta, hogy a feladatok csak akkor oldhatók meg ha közösen vesznek részt a fiata­lok ebben a munkában. A találkozó során 30 alap­szervezet és 160 társadalmi munkában élenjáró fiatal ok­levél- és tárgyjutalomban ré­szesült. A párt számít a fiatalokra A hozzászólásokban- elfogad­ták az 1960-ra tervezett KISZ társadalmi munkákat. Egri Gyula elvtárs köszöntötte a találkozó részvevőit és hang­súlyozta, hogy a párt számít a fiatalokra. Beszélt — saját fia­talkorának felidézésével — az ifjúság megváltozott életéről. Végül erőt, egészséget kívánt a fiataloknak a nagy munka sikeres elvégzéséhez. A közös ebéd után, délután 3 órakor levetítették a hansági nyári munkáról készített „Uj legenda születik’* című riport­filmet, melyet a fiatalok nagy tetszéssel fogadtak; A délutá­ni órákban a művelődési ház klubszobájában vidám vetél­kedésben mérték össze erejü­ket a fiatalok, fél 5 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei adtak műsort a találkozó részvevőinek; A munkában éJenjáró fiata­lok a késő esti óráikig tánc­esten szórakoztak; Cs. M. Szinte a témák özöne zúdul az újságíróra, ha elmegy egy- egy állami gazdaságba. így jár­tam én is Bogádmind zenten. Csak ennyit' kérdeztem: — Mi újság? — és a kérdés feltevése után csak jegyzetel­nem kellett. Jegyzetelnem, méghozzá ilyeneket. Minden mezei munkával készen van­nak, a traktorok egy részét már kölcsön is adták a szom­szédos kelemenligeti gazdaság­nak, hogy ott is minél előbb befejezzék a mélyszántást. Idén 78 holdat betelepítettek téli körtével. Néhány év múl­va ontja majd a téli körtét a bogádmindszenti gazdaság. A gyümölcsösüket 12x7 méteres kötésben telepítették, tehát nagyüzemi módon, géppel mű­velhetik; Aztán erdősítettek is. 62 hold olyan rétet és legelőt ültettek be kanadai nyárral, amely eddig semmi hasznot sem hozott volna. így ipeg 10—12 év múlva milliókat hoz a gazdaságnak és nyersanya­got szolgáltat a papírgyártás­hoz. Ebben az állami gazdaság­ban nemrég még mangalica és keverék sertést tenyésztettek. Most azt mondják; az egész állományt kicserélték fehér hússertésre és jövőre már na­gyobb mennyiségű tenyész- anyagot tudnak adni a terme­lőszövetkezeteknek is. Három­száz hold olasz búzát is vetet­töt az idén, természetesen ezt is továbbszaporításra. Az olasz bú 2a jól bevált és már most abban reménykednek, többet ad a tervezettnél; Aztán szóba kerül a termés, az idei év is. A gazdaságban idén jók voltak a termések, őszi árpából például 17 má­zsát, cukorrépából 180, takar­mányrépából pedig 265 mázsát takarítottak be holdanként. De azért legbüszkébbek mégis a kukoricájukra. Büszkék is le­hetnek rá. A megye állami gaz daságai az idén kitettek ma­gukért, mert megyei átlagban 22,30 mázsa májusi morzsolt- nak megfelelő kukoricát ter­meltek. Szép dolog. De igen szép dolog az is, hogy az álla­mi gazdaságok közül a legtöbb kukoricát a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban termel­ték.­Háromszáztíz* holdon termel­tek kukoricáit és ennek a nagy területnek a holdanként! át­laga 43,5 mázsa csöveskukorica volt, ami májusi morzsoltba átszámítva 28,77 mázsának fe­lel meg. Azt mondják: többet is termelhették volna, de saj­nos nem volt meg mindenütt a kellő mennyiségű, növény- állomány; Ahol megvolt a 20 ezer kukorica tő holdanként, ott 56—60 mázsa csöveskukori­ca is termett, ahol ennél lé­nyegesen kevesebb volt, ott bizony csak 30—35 mássá csö­veskukoricát törtek le; Ez is szép eredmény, bizonyára meg­elégedtek volna ezzel a 30—35 mázsás csöves terméssel is a környékbeli egyéni gazdák. Ne^ik ugyanis jó, ha 15 mázsát adott egy hold kukorica máju­si morzsoltba átszámítva; Ami­kor ott jártam, éppen ott volt A magyar kultúra ünnepe Ukrajnában Moszkva (MTI} Ukrajna vá­rosaiban igen sok érdekes ese­ményre kerül sor a magyar kultúra 19 napos ünnepe al­kalmából. A magyar mővészküldöttség tagjai például nagy sikerű hangversenyt tartottak Lvov­ban. A magyar művészeket több üzembe is meghívták, a város kulturális életének kép-, viselőivel pedig baráti talál­kozón ismerkedtek meg Sztálinéban is nagy sikert arattak a magyar művészek. Dnyepropetrovszkban a hang­verseny végén a közönség hosszantartó lelkes tapsa, kö­szöntötte Fodor Jánost. Gencsy Sárit, Szász Józsefet és Dénes Erzsébetet. Ogyesszában a vá­ros műkedvelő együttesei ren­deztek magyar zenei hangver­senyt. A magyar kulturális küldött­ség egyik csoportja ellátogatott Sztálinóba Is. A vendégek fel­keresték a Don-medence épü­lő új bányáját, a Bugyonovsz- kaja—Glubokaja bányát. A Don-medence bányászainak Szakasits Árpád, a küldöttség vezetője tolmácsolta a magyar nép üdvözletét. A bányászok nagy szeretettel fogadták a kedves vendégeket és emlék­tárgyakat nyújtottak át nekik. Sokezer érdeklődő tekintette meg a kijevi magyar művészeti kiállítást te. I a hegyszentmártoni tsz elnöke is, aki elmondotta: a környé­kükön még ennyi sem volt az egyéniek termése. Háromszáz­tíz holdon termelt kukoricát a gazdaság. Könnyű kiszámítani, mennyivel termett ezen a 310 holdon több a gazdaságban, mint az egyéniek földjén. Ugyanakkora területről az ál­lami gazdaság 4 268 mázsa szemeskukoricával többet ta­karított be, mint az egyéniek. Ez a szám feleletet ad arra: miért akarjuk mi azt, hogy minél előbb termelőszövetke­zetekbe tömörüljön a falvak parasztsága; A módszerekről is monda­nak néhány szót. Hogyan ér­ték él ezt a nagy eredményt? Úgy, ahogy jövőre el akarják érni 500 holdon — ennyi ku­koricát vetnek — a 30 mázsás szemtermést. A különbség csak annyi, hogy jövőre rátérnek a kézi kapálás nélküli kukorica termesztésére; A gyomirtáshoz Simazint hasaanálnak és a sor­közöket kizárólag gépi kapá­val porhanyítják.- Idén augusztus—szeptember­ben azokat a területeket, ame­lyekbe kukoricát vetnek, mint tavaly is, harminc centi mé­lyen, vagy annál is mélyebben megszántották; Több éves ta­pasztalat alapján tették ezt; Tavaly is így csinálták és az idei eredmények is azt bizo­nyítják: nekik volt igazuk. Csináltak ők mást is tavaly. A kukorica-vetésterületek negy­ven százalékára szervestrágyát szórtak ki; Nem túl sokat: 150 mázsát holdanként; Ahová nem jutott szervesfcrágya, jutott mű trágya; Ősszel két mázsa szu­perfoszfátot szórtak ki a szer- vestrágyázatlaa területre és tavasszal ugyancsak kaptak ezek a földek holdanként más­fél mázsa nitrogén-műtrágyát is. A kukoricát korán vetették és korán vetik jövőre is. A parasztok még nem is gondol­tak vetésre, ’ amikor az övék már a földben volt: A tapasz­talatok azt mutatják ugyanis, hogy a kukoricát legjobb áp­rilis végén elvetni, akkor, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10—12 C fokot. Négy­szer kapálták gépi kapával és kétszer kézzel; Ez a kapálás azonban nem mélykapálás volt, hanem inkább talajfel­szín porhanyítás és gazirtás. Ennyit mondanak a t: >orl- cájukról, amihez hozzá teszik még azt is, hogy minden fel­tételük megvan ahhoz, hogy jövőre elérjék, most már öt­száz holdon a 30 mázsás máju­si morzsoltalak megfelelő ku- koricateRné& holdanként; *taulai János A felszabadult Magyarország első kormánya és pártfközS értekezleteikso- ság, hogy a irúnfezterönöki be­30 milito forint megtakarítás 1959-ben a megye fiataljai — kiszesek és KISZ-en kí­vüliek — 300 ezer fizikai mun­kaórát vállaltaik, amiből a III. negyedév végéig 250 ezer órát már teljesítettek is. Minden remény megvan arra — mon­dotta, — hogy az év végéig az őszi fásítási munkákat is be­szállítva, túlteljesítik ezt a vállalást. Szólt azokról a diák- fiatalokród, Műk a nyári han­sági és balatoni munkatáborok ban 44 ezer munkaórát dolgoz­tak. Figyelemre méltó az ered­mény, amit a megye fiataljai a takarékoesági mozgalom te­rén elértek. A 17 millió forin­tos vállalásukkal széniben 30 millió forintot takarítottak meg a KISZ-ezervezetek hivatali nyilvántartásai szerint; Kiss elvtáns az 1959. évi tár­sadalmi munkát helyesnek ér­tékelte, főleg azért, mert a munkába fiatalok ezrei kap­csolódtak be, és azért volt si­keres. mert a korábbi évektől eltérően az üzemek igazgatói, a termelőszövetkezetek vezetői, a tanácselnökök is támogatták munkájukat. Az éves tervet n hónap alatt teljesítik Ezután a VII. pártkomgresz- úu»? jekntőséeér® bawft. rt­A szovjet hadsereg által fel­szabadított Pécs lakosságával az újonnan alakult Magyar Függetlenségi Front lapja, az „Uj Dunántúl” 1944.december 17-én megjelent első számában közölte, hogy hazánk a német fasisztáiktól megtisztított terü­letein a dolgozó nép haladék­talanul hozzáfog az ország új­jáépítéséhez. E célból ideigle­nes nemzetgyűlés alakul, amelynek első feladata fele­lős kormány magválasztása. A debreceni nemzetgyűlésre küldendő pécsi követeket 1944. december 17-én választották meg. A választás színhelye a Pécsi Nemzeti Színház volt. A Magyar Kommunista Párt­ból elsőnek dr. Boros Istvánt, a szociáldemokrata pártból Possgay Gyulát választották meg. A bányászok küldötte Kelemen Károly lett. A Kis­gazda Pártból többek között Kovács Bélát választottákjneg. Az ideiglenes nemzetgyűlés 1944. december 21-én ült össze Debrecenben, összesen 230 küldött jelent meg. Ezeket a mór felszabadult országrészek lakosságú a december 13-a és 20-a közötti napokban vá­lasztotta meg a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front által megszervezett nyilvános gyű­léseken. A választások minde­nütt példás sandben zajlottak le. Kitűnt a választások során, hogy a véres napokban kifej­tett nemzeti ellenállást vezető Magyar Kommunista Párt az ellene indított rágaiomhadjá- rat ellenére is teljes mérték­ben élvezte a tömegek bizal­mát. A debreceni nemzetgyűlés kimondotta, hogy „Magyaror­szág csatlakozik a szövetsége­sekhez és harcot indít az or­szág teljes felszabadulásáért” (Uj Dunántúl, 1944. december 25). Továbbá felszólította a még megszállt területek lakos­ságát, hogy „minden erejükkel küzdjenek a német megszállók és a hatalmat bitorló nyilasok ellen. Nekik is fegyvert kell fogniök és csatlakozniok kell a magyar nemzet most megin­dult szabadságharcához.,..” (u. o. ) A nemzetgyűlés által megvá­lasztott kormány elnöke Ddl- noky Miklós vezérezredes (pár- tonkívüli) lett. A Magyar Kommunista Párt a földműve­lésügyi, kereskedelmi és népjó­léti tárcát kapta. Az iparügyi és igazságügyi minisztériumok élére szociáldemokrata minisz­terek kerültek. Az ideiglenes kormány azzal kezdte működését, hogy hatá­lyon kívül helyezte az összes népeUenes törvényeket, a zsi­dóit étté* kos®« barbár rende­leteket. Biztosította továbbá a sajtó, a gyülekezési és egyesü­lési szabadságot, az általános egyenlő titkos választójogot és a teljes vallásszabadságot. Fel­oszlatta a nyilas és egyéb nép­ellenes szervezeteket, majd be­jelentette, hogy „kiküszöböli a közéletből, a kultúrából... a nemzeti szocialista nyilas mé­telyt, a. faji és nemzeti gyűlö­letet. Megígérte, hogy megtisz­títja az állami szerveket a né­met bérencektől, felelősségre vonja a hazaárulókat, demok­ratikus alapra fekteti a köz- igazgatást, visszaállítja a köz­ségek, városok és megyék ön- kormányzatát ... megszervezi az- új nemzeti hadsereget... haladéktalanul végrehajtja a földreformot... mindent meg­tesz az életszínvonal emelésére és a munkaibérek igazságos rendezésére.” Az „Uj Dunántúl” részlete­sen és színesen beszámolt a debreceni nemzetgyűlés mun­kájáról. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja töb­bek között ezeket írta: A ti­zenöt pécsi képviselő december 18-án, hétfőn indult autókkal Pécsről -Mohácson át Szegedre. Debrecenbe másnap késő dél­után érkeztek ..; ^December 20-án a városban megindult a különböző vidékekről összejött képwkseWk «menkjedéee a párt ra:;: A képviselők számará­nya a következő: kommunista kb. 70, szociáldemokrata kb. 45, szakszervezeti kb. 20, a töb­bi részben kisgazdapárti, rész­ben polgári demokrata, stb. A nemzetgyűlés megállapította, hogy a nemzetgyűlés összetéte­le kifejezi ugyan a nemzet de­mokratikus felfogását, de a szükség parancsolta sürgős in­tézkedés miatt nem. fejeződik ki a nemzeti közvéleménynek pártok szerinti, megoszlása;;. December 21-én volt az ide­iglenes nemzetgyűlés megala­kulása ... A gyűlés színhelye ugyanaz volt, ahol 1849-ben tartotta a nemzetgyűlés az üléseit: az ősi kollégium ora­tóriumában. A képviselők meg- hatottan haladtak fel a régi, kopott lépcsőkön, amelyeket valamikor Kossuth Lajos és más nemzeti nagyságok lába érintett s meghatva olvasták az egyes padokon elhelyezett réztábláéskékról, hogy ..: kik ültek ama helyeken. Áz egyik pécsi képviselő dédatvja, az 1848—49-es nemzetgyűlés tag­jaiként foglalt helyet e terem­ben. A nemzetgyűlés lefolyása ünnepélyes és zavartalan volt:.; Pécs-baranyai vonat koeásbMt talán értiilm «peo szédhez elsőnek Kovács Béla mecsakalja-patacsi kisgazda szólt hozzáj,, A Pécs-baranyai képviselők 23-án indultaik el Debrecen­ből. Debrecentől Pécsig — más hírközlés hiányában — minden í^öjssógjben és városban hírül adták a nemzeti kormány meg­alakulását, ami mindenütt a legnagyobb lelkesedést váltotta ki. A képviselők 24-én értek liaaa azzal a gondolattal, hogy a nemzeti kormány megalaku­lása kedves karácsonyi aján­dék a nemzet részére, mert — mindkét oldalról aláírva majd a fegyverszüneti feltételeket — megszűnik a háborús állapot a Szovjetunióval és az angolszá­szokkal s lassan rendes kerék-' vágásba kerülhet az élet . ,Az új kormány csak ree meny, munkáját eredményre csak mi magunk segíthetjük” — figyelmeztetett az Uj Du­nántúl 1944. decemberében. Pártunk vezette népünk 6aját szorgalmas és lelkes munkájá­val beváltotta a debreceni nemzetgyűlés ígéretét és az ak­kor megkezdett úton lankadat­lanul tovább halad a szocializ­mus immár közeli megvalósí­tásán át a kommunista világ- ' rend beteljesülése fe’é. Ott. «,«'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents