Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-19 / 298. szám
»59. DECEMBER 19. NAPLÓ 3 Selyemgyári képeslap ym még nem volt — Uj gépek — A nőtanács és a pótmamák A címhez tartanunk kell kunkat. Legelőször tehát *a kell feleletet adnunk, mi \ amiről azt írtuk: ilyen !5 nem volt a selyemszövő- 4? ^ a valami a minőség. ■jó minőség, vagy ha úgy tet- a kiváló minőség. Az egész termelésének a 87,2 szálka első osztályú áru volt Emberben. A selyemszövő ^atónője azt mondja, hogy már szinte biztosra ve- % hogy az év végén is elérik az élüzem címet. Eddig í^anis mindenben teljesítet- ‘ az élüzem feltételeket, sőt Wnőségi mutatókban sokkosán túlteljesítettél^ ^ a kiváló minőség titka. Wk ilyen nyüt titok, hogy a 58resszus tiszteletére indí- * munkaverseny várakozá- 1 felüli eredményeket ho- Azt mondják: megtöltőik az emberek és az asztok, hiszen itt a dolgozók ®yomó többsége nő. — A 'emberben még tánulósor- J lévő Dárdai Magdolna százalékban, Kosdi Mária ..százalékban, Tarr Ilona S 97,1 százalékban termelt osztályú árut. A régi dol^ közül pedig igen sokan, ‘•obbek között Gyurosovics- Balogné, Gerti Erzsi, Ko* Katalin, Varga Teréz, Ko* Jánosné, Püspökné, Hor- ^Syiné és még sokan máérték el a 100 százalé- 1 minőségi teljesítményt; j* már az első titokról szól- *> szóljunk a másodikról is. hővezetők számára a minőjavítására ösztönző pré- ifeltételeket állapítottak A feltétel: a minőség általában öt százalékkal való javítása volt, a cél pedig az, hogy az üzemi átlag érje el a 32 százalékot, azaz a gyártmányok 82 százaléka első osztályú legyen. Az anyagi ösztönzés ilyen formája bevált. Ezt bizonyítja az, hogy a harmadik negyedévben nem 82, hanem 83 százalékban első osztályú selyemszövet hagyta el a szövőgépeket, Kitettek magukért a tanulók is. A hét elején tartották meg az üzemben a szakmunkás-vizsgákat. Annyi volt a vizsgákon a kitűnő felelet, annyi volt a kiválóan végzett tanuló, hogy már-már kezdett aggasztóvá válni a gonfi: honnan vesznek annyi jutalomkönyvet, hogy mindegyik kiválóan végzett fiatal szakmunkásnak jusson. Persze ez a gond azért megoldódott, és nyomába lépett az öröm; a gyár nagyszerű utánpótlást kapott a fiatalok személyében. Bővül a gyár Hiába, a selyemszövetnek nagy a keletje. Ebben az évben 250 ezer forintos építkezést végeznek már el a gyárban. A tervek szerint jövő év szeptemberére kell elkészülnie az új üzemrésznek, ahová majd harminc újabb szövőgépet állítanak be. Ezzel 25 százalékkal nő majd a termelés, és 30—50 asszony és lány jut munkához Mohácsom Pótmamák ? Igen, pótmamák, A selyem- szövő asszonyai határozták el a nőtanács kezdeményezése nyomán, hogy elvállalják tíz kisiskolás patronálását, pót-4 mamák lesznek. Arról van szó, hogy vannak gyerekek, akiknek a szülei valamilyen okból nem érnek rá eleget foglalkozni velük, vagy egyszerűen kényelmesebbnek tartják, ha nem sokat foglalkoznak a gyerekükkel. Ilyen gyerekek pót- mamaságát vállalják a szövődéi asszonyok. Ez azt jelenti, hogy anyagilag is segítik a gyerekeket, meg egy kicsit ráncba is szedik a szabadjára eresztett nebulókat. Nagyon szép dolog ez. Bárha több üzem is követné ezt a példát... A vasárnapi karácsonyfaünnepélyen egyébként ezek a „fogadott gyerekek“ is ott lesznek már, a gyár asszonykoj- lektivájának a vendégeként Négyszer annyi műtrágyát vásároltak a tsz-ek, mint tavaly ősszel Tárolási megállapodások a tsz-ekkel —- Tavaszra feltölti raktárait a MŰ FŐSZER Az elmúlt évihez képest 1959-ben sokszorosára nőtt a Műtrágya és Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat munkája. Ennek oka egyrészt az, hogy az új termelő- szövetkezetek ebben az évben már igen nagy mennyiségű műtrágyát igényeltek, másrészt a régi tsz-ek is egyre több féle, és egyre nagyobb -mennyiségű műtrágya igénnyel lépnek fed. Míg az' elmúlt években — még tavaly is — a tsz-ek többnyire csak a nitrogén műfcráIparművészeti kiállítás a Képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat pécsi I bútorok csekély számban volboltjában tegnap este ipar- művészeti kiállítás nyílt. A kiállításon a legkülönfélébb iparművészeti, lakberendezési tárgyakat találhatjuk, s ezeket az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatják; A legnagyobb sikerre kétségtelenül a modem, ízléses dísztárgyak számíthatnak, amelyeknek nagyrésze a legismertebb, Kossuth-díjas művészek alkotása. így Gór ka Géza tálai, Gorka Livia újvonalú vázái, Kovács Margit szobrai, Tevan Margit ötvösmunkái, Koszorús Gáborné aranyozott dísztárgyai és Báthory Júlia csiszolt üvegpoharai és vázái arattak nagy sikert. Az új lusták képviselve a kiállításom, de érdekes asztali- és álló-lámpákat láthatott a közönség, raffia és selyarmemyővel. Bő választékban érkeztek változatos mintájú, divatos színű bútorszövetek is. forszerű, nagyüzemi szőlő-, (>r- és gyümölcsgazdálkodás Weken országos szőlő-, ' és gyümölcstermesztési ^skozást rendeztek a Föld- Mésügyi .Minisztériumban. J Gábor, a Földművelés- J Minisztérium növényter- 2tósi főigazgatóságának *Jője vitaindító előadásában ptette a szőlő- és gyü- !c& termesztés bem, valamint jászaiban a legutóbbi évek : elért kiemelkedő eredőket és a közeljövőben ■Valósításra váró fejlesztési ^átok irányelveit. felért eredmények ellené- jég mindig nem kielégítő llödés, — hangsúlyozta az jé. — Legfőbb hiányosság í'ogy még mindig keveset ’igán termelünk, s még pig nem tudjuk eléggé kiválni a ténylegesen meg- ! exportlehetőségeket. Veszteti a világszerte híres yár borok minőségét, hogy ^•ültetvényeink túlnyomó jégé kevertfajtájú, egyes púékeken éa szőlőtermő he- jn direkt-termő fajtákkal jött az állomány. Továb- j*ányosság, hogy a bor- termesztéshez képest ki, csemegeszőlő-termesztés ”a. A fejlődést gátló té- között kell megemlíteni Pjelő területek kedvezőtlen Szását: az ország szőlő- j területe ugyanis mint- ‘ 000 termelő között ősz a féle még hatékonyabbá kell temni á szőlő- és gyümölcstermesztésben, valamint a borgazdálkodásban. Jellemző például, hogy a kertészeti termesztés az ország szántóterületének még tíz százalékát sem foglalja el, a mezőgazdaság termelési értékének mégis körülbelül harminc százalékát adja. Ez egyúttal azt is bizonyítja, hogy a belterjes gazdálkodás kialakításának egyik legfontosabb láncszeme a kertgazdálkodás, s ezen belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. A második ötéves tervben körülbelül 75 000 hold üzemi gyümölcsöst és ugyanannyi új szőlőt kell telepítenünk. Szilveszter december 14-én A Pécsi Szikvíz és Szeszipari Vállalat dolgozói december 14-én déli 12 órakor befejezték 1959. évi tervüket. Éves tervük teljesítése annyit jelent, hogy ezzel, mintegy 26 200 hektoliter szódavizet állítottak eló a vállalatok, magánosok részére. A hátralévő időszak alatt még december hónapban terven felül 104,8 hektoliter szódavizet kívánnak előállítani, ami tervük 104 százalékos teljesítésének felel majd meg. A kongresszusi versenyben sikerült azt is elérniük, hogy önköltségüket 3 százalékkal csökkentsék. Tanácstagi fogadóórák I. KERÜLET: December 21-én este 6 órakor: Amrein Istvánná és Dorn Lajosné MSZMP budai n. szervezete, Gombár Mihályné Engels u. 42. December 22-én délután S órakor: Abrahám Károly, Pécssza- bolcs, falusi kultúrház. December 23-án délután 5 órakor: Hartmann Lajosné X. kér. tanács pécsbányai kirendeltsége, este 6 órakor: Fodor Ferenc Keller János U; K gyákat — péfcisó, linzi só, stb. — vásárolták, 1959-ben nagy tételekben rendeltek szuperfoszfátot, más foszfor műtrágyát, sőt kálisót is. Jellemző, hogy míg múlt év őszén mindössze 16 551 mázsa foszfor műtrágyát rendeltek a tsz-ek, addig most az ősz folyamán több. mint 60 000 mázsát. Az örvendetes fejlődés oka nagyrészt a tsz-ekben végzett eredményes műtrágyakísérleteknek köszönhető. Ezeket az eredményeket tapasztalatcseréken és más úton nyilvánosságra hozták és a tsz vezetők előtt bebizonyosodott, hogy a foszfor műtrágyák hatása legalább olyan fontos a nagy termések elérésében, mint a nitrogéné. E kísérletek fon- to ságátszesm előtt tartva 1960- ra újabb hat tsz-ben indít be műtrágyázás! kísérletet a megyed tanács mezőgazdasági osztálya és a MÜNÖSZER. A megnövekedett igények ellenére a MÜNÖSZER szinte korlátlan mennyiségben biztosít műtrágyát a tsz-eknek, persze, megfelelő fedezetigazolás ellenében. A tavalyi 21749 mázsával szemben, ez év őszén már december közepéig közel 90 000 mázsa műtrágyát szállított le a vállalat a megye tsz-einék. Mindössze néhány külföldről behozott műtrágyaféleségben van átmenetileg hiány, de azok csaknem olyan jómdnősé- gű hazaival pótolhatok. Az oszd műtrágyázása idény befejeztével jövő év tavaszára is megindultak a műtrágya- igényléséki Tavaszra olyan újabb nagyarányú rendelések várhatók, melyet a vállalat nem tudna mohácsi, pécsi és szigetvári raktáraiban tárolni. Ezért a gyárból egyenesen a tsz-ekhez irányítják a műtrágyát, de nem mind tavasszal, hanem a vasúti torlódások elkerülése • végett folyamatosan a téli hónapokban. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alapján a MÜNÖ- szer vállalat szállítási megállapodást köt a tsz-ekkel, melyben a tsz vállalja a műtrágya szállítását — csak a vasúttól — téli tárolását, és azt, hogy a műtrágyát valóban tavasz- szal fogja felhasználni. Ennek ellenében a vállalat mázsánként 4 forint szállítási díjat., és ugyancsak mázsánként 1 forint tárolási díjat fizet a tsz-eknek. Ilyen szállítási és tárolási megállapodást több ezer mázsa pétisóra kötöttek már a tsz-ek. Egyedül a szigetvári járás tsz- eiben haladnak lassan a szerződéskötések, mert a járásban kevés a raktár. Ezeknek a tsz-eknek a részére majd a MÜNÖSZER és a földműves- szövetkezetek raktározzák el tavaszig a műtrágyát. Nagy mennyiségre kötött szerződést például a mágocsi Béke Tsz, ahová a 16 vagon műtrágya már meg is érkezett. Sokat — összesen 11 vagon — műtrágyát vásárolt továbbá a habáréi Béke Tsz is. A tavasszal kiszórásra kerülő műtrágyák 80 százalékát tehát magufc a tsz-ek tárolják, de a MÜNÖSZER vállalat is feltölti raktárait. A vállalat ugyanakkor tartalékokat is képez, hogy a tavasszal jelentkező pótigénylőket is kielégítMásképp mérik már a gazdagságot Bürüsön Blirus ötvenkilenc házas falu a sellyei járásban, három—négy kilométerre Tekla- falutóL Se villanya, se köves- útja (a jövő évben kap áramot), elképesztően nagy a sár. Helyenként agyig süllyed a kocsikerék. A gépjárművek közül csak a körmös, a Szta- linyec és a harckocsi birkózna meg vele. A Zetor mái elsüllyed. A falu közepetáján az üres telken hatalmas góré húzódik, Tekla (így hívják Teklafalut) irányába. Majdnem tele van sárguló kukoricacsövekkel. — Vagy hét vagonnyit rejt a és a szőlőbirtokok hlint egy holdon további fejlesztés lehetőül szólva Soós Gábor fő- ?te hangsúlyozta, hogy az ^ irányítást a jövőben ,v«szünk a férfi szabó, Kos, cipész szakmában 1 IPARI TANULÓT, H: munkaadója mestere ben Iparjogosítványát dta, vagy szünetelteti, étkezés: Komló Helyl- ** Szolgáltató Vállalat, tf«n: 20-92. 159 mos eqyeoOl Az ágyvégi lázlap szerint Szabó József a neve. Az end- rőci tsz-tagja. Rövidre nyírt haja majdnem hófehér. A bajúsza is. Hatvan évesnek hinnéd, pedig még ötven sincs. Arcvonásai megtörtek, tekintete lemondást és beletörődést tükröz. — Mi baja, Szabó bácsi? — A vesém fáj — válaszolja fáradtan. Tavasszal lépett a tsz-be. Tíz hold jutatott földje volt neki. Kada uraságnál cselédeskedett valamikor. Sírni kezd. Nagy könnycseppek gördül nek ki a szeméből. Nem szégyenli. Nyugodtan törölgeti a ke- zefejével. — Az egész nyár elment! Nem gyógyu ok, és keresni sem lírok! — Mióta beteg? — Június elseje óta. Hogy hány helyen jártam! A sebészeten bélcsavarodással operáltak, a bőrgyógyászaton a lábammal kezeltek, most pedig itt vagyok az I-es belklinikán. Állandóan nyügöskö- döm, hiába voltam otthon közben egykét hétre, nem sok hasznom volt belőle Csak éjjeliőrösködés- re futotta az erőmből. Nem bírom már a nehéz munkát. — És a gyerekei? — Az egyik katona a másik még iskolás. A harmadik, a nagyobbik lányom meg beteg, ö sem tud dolgozni szegény. Ha a feleségem nem bírná, nem is tudom mi lenne velünk. S elpanaszkodja: már három éve betegeskedik szív és tüdőtágulással. Tavaly egész nyáron nem tudott dolgozni És azelőtt sem. A felesége kaszált helyette. Nem minden férfi érne a nyomába, de hiába: sok a tíz hold egy asszony számára. A múlt nyá ron> — meg azelőtt is a rokonok aratták a gabonáját. — Kértek érte valamit? — Szívességből tették. — S ha nem lép be a tsz-be? Az idén is learatták volna? — Nem tudom — válaszolja tompán — örökké így nem mehetett volna. Mindennek van határa. — És mennyit fizet a kezelésért? — váltok át másik témára. — Semmit. A tsz- tagoknak nem kell fizetniük. — S ha egyéni paraszt maradt volna’ Fehérköpenyes fiatal orvos válaszol erre. Azt mondja, hetven forintot fizetett volna minden napért. Hetven forintot! Legalább kilencven napot feküdt a különböző klinikákon, s vagy két hét telik el a meggyógyulásig. Le gyen csak száz nap együttesen, így is több mint hétezer forint. Miből fizette vo na ki? — Nem tudom mondja ismét fáradtan. — És mi lett volna a gazdaságával? — Ezt sem tudom A fiamra hiába várnék. A leszerelő katona hamar megnősül és különben sincs kedve a paraszti munkához. A nagyobbik lányom beteg, a kisebbik férjhez megy és elviszik. Eh! — legyint kedvetlenül. Majd visszatér az életkedve Szabó bácsi. Ha minden jól halad, két hét múlva hazamehet Endrőcre Olyan nagy családban. mint a Béke Tsz akad könnyű munka, s nyugodtan élhet hosszú évekig. gyomrában. Érdekesen építették: az alja favázas, az „oldalfala” a legerősebb drótkerítés anyaga, a teteje pedik szalma. A góré mellett három ács kopácsol a földre feíktetett gerendákon. — Maguk csinálták » S rét? — kérdem tőlük. — Mi, — büszkélkedik fiatalabb báránybőrbekecses. A Szabad Földből néztük ki. Alig került pénzünkbe; — Es ebből mi lesz? — mutatok a téglalap alakba fektetett gerendákra. — Favázas sertésfiaztató talán? *— Az, csak nem favázas — mondják és maguk után hívnak. Átevickélünk az út sár- folyóján, az egyik ház udvarán lévő frissen rakott falhoz kalauzolnak. Ez lesz a tizenkét férőhelyes fiaztató. Ezt is ők építették. — Hát nem ácsok maguk? — A rosseb. — Akkor kőművesek. — Nem. Épp olyan „földesztergályosok” vagyunk a Kossuth-ban, mint a többi. Csak azért lettünk ezermesterek, mert épületek kellenek a termelőszövetkezetnek. Újra a górénál, a tűz mellett melegedve megoldódik a nyelvük. Szidják a sarat, várják a villanyt. Remélik, mielőbb megkapják, hiszen tsz-község lettek tavasszal. Aztán ismertetik a falu különleges helyzetét. ErOS, hidegvérű lovak kínlódnak az úton a sárral. Fenn, a magasban, a kukoricaszár tetején, feketehajú, középkorú férfi ül. A három ács vagy kőműves — minek nevezzem őket? — azt tanácsolja, beszéljek vele, mert ő a tsz lelke, az állattenyésztés brigádvezetője. Hát így kerültem Csokona Ténos házába. Igazuk volt, nagyon értelmes ember. Amikor az állatok számáról érdeklődöm, gondolkodás nélkül rá vágja, hogy 1011 szarvasmarha. 166 sertés, 330 juh, s ebből ennyi és ennyi a tehén, borjú, koca, jerke.. — szóval a taglétszámhoz és a földterületbe mérten *— alig 500 hold a szántó és rét— rengeteg állat. Takarmányuk is van hozzá. Félretettek 8"és fél vagon kukoricát, 25 vagon takarmányrépát, 12 vagon lucernát és rétiszénát, 250 köbméter silót, Szánté mind egyszuszra mondta ki és hozzátette, hogy azért osztottak is. Kukoricából két kilót, takarmányból hármat egységenként de a nagy többséget mégis tartalékolták. Mert olyan állatállományt akarnak jövőre, hogy hét nyel ven beszéljen. A brigádvezető ezután elismerő okleveleket tesz elém. Mind egyéni gazda korában kapta. Az egyik Rózsi nevű tehenét, a másik Basa bikáját, a harmadik Bimbó tehenét dicséri, amely 7331 liter tejet adott egy évben. No látja! Ilyen tehénállományúnk lesz a Kossuthban is! Lesz, mert törzskönyvezettek, mert három és félezer—négyezer litert adnak már ma is egy évben, és közel tizennégy és félliter az istállóátlagunk. — S a munkaegység értéke? Mennyi lesz jövőre? Negyvenöt forint? — Annál többet szeretnénk! Visszafelé menet, megint a temető mellett vitt el az Utam. Elnéztem a szép feketemárvány sírköveket, amelyek idáig a tehetőség fokmérői voltak. Hanem a temető mégsem tett olyan nyomasztó hatást rám, mint idefelé. Eszembe jutott, hogy mit mondott a három férfi és Csokona János. Éreztem, hogy nem sírkövekkel mérik mír a gazdagságot Bürüsön. A fekete márvány szimbólumát elfoglalta a közös bizakodás, ter- vezgetés és építkezés — az Élet jelképe.
