Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-18 / 297. szám
DECEMBER 18. NAPLŐ 3 Mágocsiak Kaposszekcsőn Mozgalmas napot él át Ka- poeszekcsó. Naponta többször megszólal a hangszóró és egy- egy nóta kíséretében üdvözli az új tsz-tagokat. Lassan nem is lesz kit köszönteni, mert úgyszólván az egész falu belépett már. Csak a szőlőhegyiek vannak hátra, bár ott is egyre többen írják alá belépési nyilatkozatukat. Arra járnak már az agitátorok, A népnevelők között több mágocsi és nagyhajmási tsz- tag van. Fáradhatatlanul látogatják a házakat. Sok család az ő érvelésük és bíztatásuk hatására lépett a közös gazdálkodás útjára. „Nándor bácsi1, Kaposszekcső tanácselnöke szerint a mágocsd tsz-tagok népszerű emberek lettek a községben. „Akármelyik házban meggyőződhet erről — tette hozzá. Nyisson be csak néhány olyan helyre ,ahol jártak, majd meglátja!“ Megfogadtam a tanácselnök elvtárs szavait. Először Varga Árpádhoz kopogtattam be, a Táncsics Mihály utca 6-ba; „Terített asztallal várom“ Idős, hatvan éven felüli ember. Noha nem én vagyok az első vendég náluk az utóbbi időben, nagyon szívesek voltaic hozzám, borral és kalácscsal kínáltaik; Névről ismerték a mágocsia- kat. Azt mondják, egy idősebb Hegedűs Lajos járt hozzájuk a legtöbbet. Hogy mit mondott? Nagyon sok érdekeset A legtöbbet magáról beszélt. Hogy nézzenek csak rá: elhagyta már a hetvenet, s olyan friss, mintha lánycsalo- gató fiatalember lenne. Soha sem volt olyan jó dolga, mint ma. Nyugdíjat kap, nyáron eleldolgozgat egy kicsit és semmi gondja sincs az égvilágon. Egész napját a kultúrházban üti agyon. Többször invitálta őket, látogassanak el hozzá: Idő járásjelentés Várható időjárás pénteken estig: változóan felhős idő, legfeljebb egy-két helyen hószállingózás, vagy gyenge eső. Reggel többhelyen ködképződes. Mérsékelt, a Dunántúlon helyenkint élénkülő déli- délnyugati szél. varható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet, általában plusz»1— mínusz 2 fok között, északon helyenkint mínusz 2 fok alatt, Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken plusz a—plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmérséklet emelkedik, majd szelesebb lesz az idő. terített asztallal várja a vendégeket. Majd meglátják, hogyan él ő odahaza, A két öreg — mármint Varga bácsi és felesége — néhány álmatlanul áttöprengett éjszaka után megfogadta a mágocsi jóbarát tanácsát, s aláírta belépési nyilatkozatát. Megnyugodva és derűsen néznek a jövő élé. Azt mondják, ha szerét- ejthetik, a télen meg látogatják Hegedűs Lajost, összebarátkoztak vele; „Több mint kétezret keresünk“ ' Török László tizenhárom holdasnak csak az anyósa és felesége volt odahaza; Náluk az idős Hegedűs fia, ifjabb Hegedűs Lajos járt. Régi jó ismerősök, mert egy faluból települtek ide Felvidékről, tizenkét esztendővel ezelőtt. így a régi ismerettség szeleimében kezdődött meg a beszélgetés. A családfő persze nem mondott azonnal igent a földijének. Először aggodalmaskodott. Aztán meg azzal érveit, hogy a rádió is bemondta: 1964-ig fejezzük be az átszervezést; No de — ahogy a két asz- szon ytól megtudom — a fia- labbik Hegedűs sem ment a szomszédba talpraesett válaszért. 1964-ig? Talán még előbb. És ez nem azt jelenti, hogy addig várni kell. Mennél előbb belépnek, annál jobb lesz. ö már sok éve tsz-tag és igazán nem bánta meg. „Több mint kétezer forintot keresünk ketten a féleségemmel a háztájin kívül — érvelt Törökéknek — és kevesebbet dolgozom, mint azelőtt. Maguknak se lesz annyi a munkájuk, ha a tsz-ben lesznek. Nem mondom, az első év mindig nehéz, de a második már jóval köny- nyebb“; így beszélgettek a fiatalabb Hegedűs Lajossal, sok estén át. A vége itt is az lett, hogy nem várták meg az öt évet. Beléptek már most. Azt mondják, bíznak a fiatalabh Hegedűs szavában, mert volt már tsz Kaposszekcsőn az ellenforradalom előtt. Jobb volt még a mágocsinál is, 56 forintot érő munkaegységet osztott három évvel ezelőtt. Harmadmagával lépett be Török Lászlóval szomszédos, a húsz holdon gazdálkodó Varga Imre. Két legényfiával lépett a szövetkezetbe. A falubeliek nagyon megörültek ennek, hiszen elkél majd az erős kéz a tsz-ben is. Derűs kedélyű emberek. Ök is úgy beszélnek a mágo- csiakról, mint a közeli személyes ismerősökről szokás. Itt azonban — az előbbi két családdal ellentétben — nem is annyira a múltról folyik a szó. Ez a három férfi gondolatban már a jövőben jár. Arról tanakodnak, hol fogják elhelyezni az állatokat. A tehenek és lovak — mint mondották — egyelőre elférnek a legnagyobb istállóban. A sertéseket a 200 férőhelyes hizlaldába és fiaztatóba teszik, amely a régi tsz-é volt valamikor. Tyúkóljuk is lesz. — És hol akarnak dolgozni? — kérdezem tőlük. — Nem kötjük ki — válaszolja a családfő. — Oda megyünk, ahová a közgyűlés kívánja. Annyit dolgozunk, amennyi csak az erőnkből kitelik. A mi famíliánk soha sem félt a munkától, egyet kívánunk csak cserébe: jó életet és havonta fizetett munkaegység-előleget. Erre én is csak azt tudtam válaszolni, amit ifjabb Hegedűs Lajos mondott: ez teljesen tőlük függ. Ha a vezetőség és a tagság összefog, arany- életet teremthetnek a Kapos és Baranya csatorna völgyében. Még jobbat, mint a Táncsics Tsz idejében volt, pedig az az 56 forint sem volt csekélység! Magyar László Elkészült a Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási tanulmánya felkutatják a megyében lévő öntözési, víztárolási és halastó építési tehetőségeket A Vízügyi Igazgatóság kollektívája, tíz mérnök, hat technikus és hat rajzoló, két évi komoly munkájának eredménye a most megjelent új vízgazdálkodási tanulmány. 1957- ben kezdték el a munkát és 1959 novemberében fejezték be. A vaskos tanulmány három fő részből áll, s mind három részt pontos rajzok, térképek egészítik ki, teszik szem léltetővé. A munka visszapillantást nyújt a múltba, régi jegyzőkönyvek, és hiteles írások felkutatásával és felhasználásával, az 1700-as évek végétől napjainkig bemutatja a megye vízgazdálkodását, ugyan akkor megszabja a jövő feladatait is. A tanulmány első része a Dráva folyamszabályozását, valamint a Dun^i és a Dráva árvízmentesítését vizsgálja. Az 1956-os árvíz után (mint általában az árvizek után) a Minisztertanács szabta meg e téren a legfőbb feladatot éspedig azt, hogy a Duna töltés szintjét 1 méterrel kell meg' emelni. A vízügy helyi szakemberei megállapították, hogy ezt a szintet a második ötéves terv végére érik el. Nyolcmillió forint ériében teljesítette tót éves tervét a fim. Epíiö pari Válla at A Baranya megyei Építőipari Vállalat december 16-án teljesítette ez évi termelési tervét. A közel 200 millió forint értékű munka elvégzése igen komoly feladat elé állította a vállalatot. A siker előjelei már a november végi értékeléskor jelentkeztek. Ekkor ugyanis már 185 milliós teljesítményt értek el. Ebből a számból az is kiderül, hogy az évi napi átlag teljesítésével — ez pedig 1100 000 forint volt — december 16-ra teljesíteni tudják az éves tervet. A napi átlagot elérték, a tervet december 16-ra teljesítették. A _ vállalat dolgozói elhatározták, hogy tovább folytatva a kongresszusi versenyt, az év végéig négy százalékkal teljesítik túl éves tervüket. Ez pedig értékben nyolcmillió forintot jelent. Ebből az összeg bői két olyan huszonnégy lakásos épületet készíthetnek, mint amilyet a Porcelángyár kapott. Ebben az évben jól alakult a vállalat önköltsége is. Bár még hivatalos számításokat nem végeztek, az már biztosnak látszik, hogy ebben az évben nyereségrészesedést fi zetnek. Az elmúlt esztendőben az ország 17 megyei vállalata közül kettő nem osztott nyereséget, közülük az egyik a Baranya megyei Építőipari Vállalat volt. Az idei sozrgalmas munka tehát meghozta a gyümölcsét. A tanulmány második kötete a belvízrendezésekkel és a különböző vízfolyások rendezésével, patakszabályozásasl foglalkozik. Ez a könyv is történelmi visszapillantással kezdődik. Bemutatja például, hogy a Kákics, Okorág és Sellye feletti rész — mintegy 20 000 holdnyi terület — 1865- ben még mocsár volt. Régi jegyzőkönyvek alapján 1760- ban indult meg először a vízszabályozás a Gyöngyös, Almás patakoknál, Bükkösdi és Pécsi víznél. Ekkor — de még ma 100 éve is — még erdő borította az Almás—Gyöngyös öblözetet. 1954 óta 909 négyzet kilométer belvízgyűjtő területen végezte el az Vízügyi Igazgatóság a • vízrendezést. Ezeket a munkákat elsősorban az Ókor, a Gyöngyös, az Almás és a Bükkösdi vizen végezték. A harmadik kötet az öntözés, halászat, ipari vízellátás, szennyvíztisztítás, a vizerő kihasználása és a vízi útak kérdéseivel foglalkozik. A tanulmány itt is minden pontnál megszabja a feladatokat, mely szerint például öntözéses kertészeteket elsősorban ipari gócpontok, üdülőtelepek mellett kell a továbbiakban létesíteni. Az öntözés fejlesztésénél pedig mindenek előtt a permetező öntözést kell elterjeszteni. A Vízügyi Igazgatóság dolgozói 1959 tavaszán vállalták, hogy még ebben az évben felkutatják a megyében lévő még fel nem tárt víztárolónak, halastónak, illetve öntözésre alkalmas területeket. A lány- csóki patak mellett például 100 holdas halastó építésére alkalmas területet fedeztek fel, Szilágypusztán pedig egy 10 holdas víztároló építésére tettek javaslatot, melyet a gazdaság el is fogadott, sőt már ki is alakította öntözéses kertészetét. Néhány termelőszövetkezetnél halastónak alkalmas területet tártak fel. A munka tovább tart hisz még igen sok Baranyában a feltáratlan terület. Néhány töltés megépítésével igen nagy mennyiségű víz tárolására alkalmas ipari víztárolókat is létesíthetnénk. A tervek mindenesetre szépek, Mecsek- nádasdon (az öreg patak mellett) például egy csónakázható tavat, Obánya mellett pedig pisztrángost létesítenek majd. Komló, Tonnás mellett ipari víztárolót. Persze a most folyó kutató munkák csak első mozzanatai a tervek megvalósításának. Emellett igen hasznosak, mert általuk megtudjuk, hogy milyen gazdag is megyénk, s még mennyi nagy lehetőség áll előttünk. — Rné — Ha összefognak az asszonyok Kedves ünnepséget rendezett nemrégiben a drávafoki nőtanács. Az asszonyok elhatározták, hogy megajándékozzák a falu gyermekeit: télapó ünnepséget tartanak. Elhatározásuk valóra váltásához azonban elsősorban pénzre volt szükség, ami viszont nem volt. — Sebaj — mondogatták az asszonyok —, majd szerzünk. Nősbál lesz a faluban — terjedt el hamarosan a hír. A nősbálból ugyan nem lett semmi, de a mulatság mégis kitűnően sikerült, mert nemcsak a I nősek, de a legények, leányok is szép számmal mentek eh Szó, ami szó, a bál jobban sikerült, mint tervezték. Nem hiába volt az a nagy készülődés, sokféle sütemény-sütés. Bizony, az is hozzájárult a jó hangulathoz, hogy mindenki kapott a finom tésztából. Nem volt már hiány a pénzben. El is készítették a csomagokat és másfél hete százhetven gyermek fogadta örömmel a nőtanácsnak ezt a kedves kis ajándékát. — Rendezünk máskor is ilyen mulatságot — mondta Mohácsi Istvánná, a községi nőtanács elnöke. — A bevételből elvisszük az asszonyokat kirándulásra. Ha már közösen népművelés „diszpécserei" A A megyei tanács népművelési csoportjának munkatársai az egész megye népművelési munkáját irányítják Mint egy nagy gyárban a diszpécser, úgy tevékenykednek, szerveznek. Mi a legfontosabb most a népművelési munkában, mit csinálnak, hogyan telik el itt egy nap? Amikor betoppanunk a csoport szobájába, Lippenszky István ismeretterjesztési előadó éppen telefonál. — ... igen, igen Baksa községbe 'kérnek filmet a központi í\i eretterjesztő előadássorozat előadásához. Rendben van? Köszönöm. — Hova telefonáltál? — A járási tanácsra, a megyei filmtárba. Ismeretterjesztő előadást tartunk Baksán s az előadást filmmel illusztráljuk. Azt kértem, hogy keressék elő az idevágó filmet. 33 munkáslakta és tsz községben szerveztek mintaelőadássorozatot. Az előadások napja szerda és csütörtök, az előadókat a művelődési autó szállítja ki és vissza. A minta- előadások tizenkét estét töltenek be, céljuk a világnézeti nevelés. Az első három előadást már megtartották s a látogatók általában elégedettek Ezt bizonyítja, hogy az első témát 1177, a másodikat 1780, a harmadikat 1781 érdeklődő kongatta végig. Egy csomag kéziratot látok az asztalán. Csak nem valami könyv készül? — Olyasféle — mondja. — A Baranyai Művelődés című folyóirat kézirata. — Milyen soronlévő feladat van még? — A bentlakásos népfőiskola szervezése, ennek előkészítésén is dolgozom. Ezen a főiskolán a tsz-ek kulturális aktívái vesznek részt. Az iskola Pécsett lesz, januárban kezdődik mintegy 35 hallgató részvételével. Érdekessége, hogy alapítványi jellegű, tehát megtartását a tsz-ek teszik lehetővé, alapítványi díjat fizetnek, gondo síkodnak a hallgatók ellátásáról, az iskola költségeiről. Pákolitz István a csoport művészeti előadója lép a szobába. — Úgy tudtam, hogy az NDK-ban vagy? — Igen, két napja jöttem meg. — Élmények? Az utazás célja? — Hat hetet töltöttem az NDK-ban. Az Európa Könyvkiadó küldött tanulmányútra, illetve kutatómunkára. Kintlétem célja volt: megvizsgálni. kideríteni, hogy a Magvar Tanácsköztársaság hogyan tül: röződött az akkori német irodalomban. Jártam Berlin sok könyvtár ábam, beszélgettem német írókkal. Számos anyagot találtam. Például Anna Seghers egyik regényében egy fejezetet a Rote Fahne című folyóiratban verseket. Ez a folyóirat 1918-tól jelent meg, Hitler szüntette meg. Különösen sok írást találtam az emigrációban élt magyar írók Gábor Andor, Illés Béla, Zalka Máté ,Balázs Béla és mások tollából. Azt hiszem, hogy munkámmal segítségére voltam Diószegi András irodalom- történésznek, aki egy kötetet állít össze Gábor Andornak az emigrációban írt munkásságáról. Rábukkantam többek között Johan Lékai: Rőt und weisz című, a tanácsköztársaságról írt regényére is. Tapasztalatok? — Sok helyütt jártam, sokat tudnék beszélni, öröm volt látni .hogy különösen nagy az érdeklődés József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor versei iránt. Számos íróval, költővel megismerkedtem. Voltam színházban is. Érdekes, hogy az ottani színházi újságok nem „sztárolják” a színészeket, s ha valakiről írnak, akkor annak a színésznek valóban jelentősét kell alkotnia. — A népművelési munkával, már úgy gondolom, hogy művészeti előadói munkáddal kapcsoJatosan is szereztél ta- fWszfeWo’-ctf? — Általában azok a módszerek érvényesülnek a népművelési munkában ott U. mint nálunk. Az öntevékeny művé- szeti csoportokat azonban sokkal jobban ellátják színdarabokkal, jelenetekkel, táncleírásokkal, mint nálunk. Az írók gyakrabban írnak rövidé bb, hosszabb lélegzetű színdarabokat az öntevékeny csoportok részére, mint nálunk. A műsorpolitika szempontjából, a mondanivaló szempontjából azonban még, ott is sok a probléma. Érdekes például, hogy a művelődési otthonokban a szakkörök vezetését társadalmi munkában végzik. Antal Gyuláta „„.gyei népművelési felügyelőt egy nagy kimutatás fölé hajolva találom. — A járási népművelési felügyelők kiszállási ütemtervét összesítem — mondja. — Szükséges ez, mert csak így tudok ellenőrizni. A soronlévő legfontosabb munkájáról beszélgetünk. — A legfontosabb most a felszabadulási kulturális szemle előkészítése. Most folynak a nevezések, a művelődési otthonok. és a KISZ-szervezetek közösen neveznek be. A seregszemlének 5 ága van: a József Attila olvasómozgalom, a szellemi öttusa-verseny, művészeti csoportok, a különböző pályázatok és a *■'* ...............j-4 Wá H*fátok rend'"*.* ■ nos tavasziadat, hogy a községek lelkesen készülnek a szeműre. Eddig fi községek 30—35 százaléka már benevezett s remény van arra, hogy egy sem marad ki. Szigetváron december 21-én a községek KISZ vezetői és népművelési ügyvezetői részére értekezletet tartunk, ahol alaposan megbeszéljük a feladatokat. — Más természetű munka? — Van bőven. Dolgozunk az irodalmi színpadok tsz-jelle- gü műsorainak előkészítésén is. A megyében 9 irodalmi színpad működik. Legfontosabb feladatuk most a falut érdeklő műsorok adása. Az irodalmi színpadok a pártbizottságok rendelkezésére állnak majd, segítséget nyújtanak a falu kulturális életének fellendítésében. A népművelési csoport negyedik munkatársát, Bánfi József elvtársat nem találjuk bent. — A sásdi járásban van — mondják. — Fauszt Imre elvtárssal, a Moziüzemi Vállalat igazgatójával együtt ment el megnézni a járásban a mozik helyzetét. Ellenőrzik a vetítőgépek állapotát, a vándormozikat, hogy a vándormozik működésében különösen most a téli időszak beálltával ne legyen zökkenő. Dolgoznak, szerveznek a ■' pmüvelési csoport munka- ’■■■• Sfti. Munkájuk hozzájárul a mcgy.i kulturális életének fejlődéséhez, GARAT TWUOtC dolgozunk a tsz-ben, legalább közösen szórakozzunk is. Nemcsak szórakozni akarnak közösen a drávafofcj asszonyok. hanem tanulni is. A nő- tanács a többi tomegszervelckel és a pártszervezettel közösen rendezett ezért előadásokat, amit nagy érdeklődéssel hallgattak meg az asszonyok. — Szabó-varró tanfolyamot is indítunk — mondta Wágner elvtársnő. — Már eddig közel negyvenen jelentkeztek erre. Még a szomszédos községből is jönnék majd asszonyok. Azért kell a tanfolyamot a kora délutáni órákban tartanunk, hogy azok világosban visszamehessenek. Pedig az esti időpont sokkal megfelelőbb lenne, hiszen a termelő- szövetkezetben dolgozó asszonyok akkor inkább ráérnének. De hát mi segíteni akarunk a markóci asszonyoknak is. Nagyon nehéz még egyelőre összefogni a falu asszonyait. Ezért nem sikerült most megindítani az ezüstkalászos tanfolyamot. A termelőszövetkezetben ilyenkor legtöbb a munka. Most is dohányt csomóznak sokszor késő estig is. Érthető, hogy utána már nem szívesen jönnének el, ha rendeznének is valamit. — De ez nem sokáig tart •— véli Wágner elvtársnő — és hamarosan nekilátunk egy színdarab tanulásának is. Ezzel is szeretnénk kis pénzhez jutni, meg aztán így is jobban összeszoknak az asszonyok. Az a fontos, hogy egy olyan gárdát szervezzünk, amelyre a nő* tanáéi randié mámítha*.
