Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-16 / 295. szám

»SO. DECEMBER 16.

NAPLÓ

5

DuUafrk

Forr bennük a vér.

De csak a második liter után. Addig szelíd valameny- nyi és csendes. Hanem amikor a bor megmozdul az erekben, alMkor törni kell. Fejet, kezet, vagy ablakot — mindegy.

Borzók Mihály is ötödmagával ivott a „Csendes“-ben. Sokat? Keveset? Sohasem eleget... mindig a zseb volt a gát és a záróra.

Aztán ki az utcára.

Sötét van és csend. Csak távolabbról pislákol egy lámpa az út közepén. Jelzi, hogy javítanak, vigyázz autóval, kocsival. Mikor odaérnek, az egyikük lerúgja a lámpát.

Hát nem jó vicc?

Volt lámpa, most már nincs. Jöhet az autó, aztán ha nem vigyáz, belerohan az útjavításba. Jó „buli“ lesz. Aztán a csörömpölés. Az is isteni dolog, olyan hangja van, mintha poharakat törnének a kocsmában. Mert azt is szoktak. Hosszú, háromdecis poharakat, egy roppantással.

Jön valaki.

Segédrendőr és a személyazonosságit kért Vitatkoznak vele. Egy ember öt ellen. Mit is akar egyedül? Hogy ki a tettes? Nincs itt tettes, mindannyian tettesék. Hát válassza Jci közülük, hogy ki rúgta le a lámpát.

Majd a rendőrségen, ti

Erre már csendesednek. Oda mégsem jó menni és keresik a menekülést, de hiába. Bekísérik valameny- nyit, hogy józanodjanak, hogy ráébredjenek, nem lehet azt csinálni, amit éppen részegségük diktál.

Aztán hamarosan felszólítást kapnak. Fizetni kell a duhajkodásért. Ki háromszázat, ki kettőt — de fizet.

Aki olyan bátor, hogy a sötétben is le meri rúgni az útjelző lámpát az fizessen, érezze meg egy hónapig, kettőig, hogy nem lehet büntetlenül duhajkodni.

Téli munka a tsz-ekben T-1±s-—

Hó még nincs, de a tél már visszavonhatatlanul itt van. A legtöbb falu határában már csak a traktorosok birkóznak a szabadon száguldó metsző széllel. A tsz-tagok nagyobb része behúzódik a falvak széltől védettebb házai közé.

Vajon mit tesznek a téli hónapok alatt? Odaülnek a tűzhely mellé egész napra* melegedni, vagy pedig keresnek maguknak valamilyen foglalatosságot. Olyant, amivel a közös vagyont, a maguk jövedelmét gyarapítják és erősebbé teszi a szövetkezetüket?

Istállókat építenek, szántanak

Almáskeresztúron (amely nem almájáról, hanem a közelben folyó Almás patakról nyerte a nevét), azzal fogadott bennünket Heizler Sebestyén, a tsz elnöke, hogy nékik egész télen lesz munkájuk. Mert szép vidék az övék, de nagyon mostoha hozzájuk a természet. Domb és völgy az egész határ, lapályt csak vizenyős, vadvizes terület formájában falainak.

A meredek dombok miatt a körrnösök náluk csak „egyol- da’úan” tudnak szántani. Felfelé csak „üresen” bárnak menni. Emiatt duplájába kerül náluk a szántási költség és kétszer annyi ideig tart. Mivel a talaj elázott, maholnap már csak lóval birkóznak meg a meredekkel. Ezért, ha nem fagy be, egész télen szántanaik. Százötven hold van még hátra, ha sikerül, mind megszántják tavaszra.

Felépítenek még egy 50 férőhelyes növendékmarha-istál- lót és egy 20 férőhelyes sertés- fiaztatót. Mindkettő favázas lesz, jelenleg „hergelik” az akácfát. Csak a MEZÖSZÖV vaskapcsaira és a megyei tanács beruházási irodájának szakembereire várnak. Arra, hogy kijelöljék. a két létesítmény helyét, és azonnal megkezdik az építkezést. (Heizler elvtárs kérdésére felhívtuk a beruházási osztályt. Gödör András főmérnök azt válaszolta, hogy két napon belül kiutaznak és teljesítik a tsz kívánságát.)

Taiajmeszezés, építkezések

Somogyapátiban két tsz van. Az egyik a Zöld Mező. Itt — ahogy Kósa János elnök újságolja — a talajjavítás lesz a legnagyobb téli munka. Száz- kilencven vagon lápi mész- iszapot hordanak ki 330 hold- nyi területre. Úgy számítják, ezáltal 3—i mázsával többet

fizet a búza, illetve kukorica jövőre.

A másik tsz, a Győzelem „gróf” Édelsheim Gyulai Lapó tnak egy kon pusztájának helyén alakult. Szorgalmas, volt agrárproletárok lakják. Sokat akarnak tenni a télen. Két ötvagonos kukoricagórét építenek, padlást készítenek 19 férőhelyes sertésfiaztató- juknak és lebontják a régi romos uradalmi épületeket. Két legyet ütnek így egy csapásra: szebb lesz a tsz háza tája, a téglából pedig 100 férőhelyes sertéshizlaldát építenék jövőre;

Mindezzel egyidőben készül a kultúrterem. A tsz irodája melletti két szobából nyerték a közfal kibontásával. A zárszámadó ünnepséget már itt akarják megtartani.

Gyümölcsöst telepítenek

A csertői Béke tsz-ben rend a lelke mindennek. Lőrincz János elvtárs, a tsz elnöke büszkén mondja, hogy nékik már egy hold mélyszántásra váró területük sincs. Minden őszi munkával végeztek, azaz...

Tíz hold gyümölcsöst (kajszit, Jonathán-almát és megy- gyet) telepítenek, ha a Görös- gali Állami Gazdaság megküldi ígért lánctalpas traktor, rát. A csemeték már megérkeztek, ekéjük is lesz hozzá, a tagság is készen áll, csak a görösgaliak erős hernyótalpasára várnak.

ötven férőhelyes szarvas- marha- és lóistállójukban — uradalmi épület volt — megfordítják a téglapadlózatot. A kopott felületű néz majd a földbe. Bognárjuk, kovácsuk és szíjgyártójuk egész télen dolgozni fog, megjavítják a kocsikat. Van vagy hetven négyszögölnyi füzesük is, amit a tavasszal alakult tsz elhanyagolt állapotban vett, át. Ezen a télen megjavítják, s jövő télen már kosárat fonnak belőle. Elég lesz a saját szükségletre.

Elég is lesz a kérdezőskö- désből. Mert akárhol is érdeklődnénk — Patapoklosiban, Nyugotszenterzsébeten vagy Nagydobszán — mindenütt hasonló válaszokat kapnánk. Sehol sem ül tétlenül a tsz- tagság, mindenütt kihasználja a téli szünetet. Uj épületekkel, kijavított szerszámokkal indul neki a reménydúsabb és megalapozottabb jövő évnek.

M. L;

Nőknek

Sokan nem tudják a nők közül, miért hívják őket hölgyeknek. Eláruljuk. E szónak eredeti jelentése: hermelin, hölgymenyét. A mai jelentése hasonlóságon alapuló névátvi- tel. Olyasféle, mint ahogy a szerelmes legények kedvesüket galambocskám-nak, tubi- cám-nak szólítják. Vagy ahogy a ravasz nőt kigyó-nék, a naivat pedig libá-nak mondjuk.

Hölgy szavunk eredetére nézve kétféle a felfogás. Az egyik szerint csak a hófehér bőrű, karcsú külsejű nőt nevezték eleinte hölgy-nek, s osak bizonyos idő múltával állandósult ez a szó. A másik felfogás kifejti, hogy a leány apjának a vőlegény apja részére juttatott adományok között a legértékesebb volt a hölgymenyét bőre. Gardizi, perzsa író így írja le a magyarok házassági szokását:

„Ha a házasulandó férfi valamely nőt el akar venni,' megfizeti a kalimot, amely gazdagságához képest több vagy kevesebb számú lóból áll. Mialatt a kálim felett egyezkednek, a leány atyja a vőlegény atyját a saját házába vezeti, és mindent összeszed, amije

Optimista gondolatok egy rokkantról Kerékpáron, motoron, rajzórán ujjak nélküli

A 18 éves, jóképű fiatalembert Nagy Gézának hívják és a Dárda utcában lakik. Egyébként liftkezelő a tKokszműveknél. Szombatonként, de máskor is, az esti órákban gyakran megjelenik egy-egy szórakozóhelyen, gyors mozdulattal veti le kabátját, az étlapot tanulmányozza, bort tölt magának és könnyedén szájához emeli a poharat. — Mindebben nem lenne semmi különös, mégcsak említésre méltó sem, hiszen mások, Pécsett esténként ezrével is, ugyan így tesznek. De hát — ha már leírtuk — bizonyára van Nagy Géza körül valami rendkívüli is. Nevezetesen, hogy mindkét kezefejéről hiányoznak az ujjak.

Vigyázatlan játék következménye volt az oskolában 1953- ban a robbanás. Géza gyutacsokkal játszott s a felrobbanó anyag szilánkjai minden ujját leszakították. Géza lassan megpróbált beleilleszkedni az előállott új helyzetbe. S ennek köszönhette, hogy ma már úgyszólván észre sem veszik, hogy nincs keze. Ha iskolai füzeteit nem magam látnám, nem hinném el, hogy milyen meglepően szépen ír, rajzol, vonalaz. Amikor füzeteit kérem tőle villámgyorsan kapja fel a táskát, kikattintja a zárat, kotorász, majd ördöngös ügyességgel, félkézzel emeli ki a füzetet, mintha csak ujjaival tenné. Most végzi az esti gimnáziumot. Lényében nyoma sincs a kisebb rendűségi érzésnek, jókedvű és magabiztosan udvarol a lányoknak, akik — ha táncközben Gézához simulnak — elfelejtik, hogy vállukat nem bizsergetik a rajtuk nyugvó legény- ujjak. Műszaki rajzoló akar lenni. Nem kétlem, hogy sikerül, hiszen eddigi rajzai szebbek, mint sok épkezűé. A napokban, egy néptelenebb utcán motorkerékpáron száguldott az ólmos novemberi csatákban, és szélesen hahotázva integetett, amikor szájtótva bámultam egy sarokból. Elszorult a szívem. Mások az élet apró hepe-hupáin or- rabuknak, ő pedig szinte fittyethány a sorsnak. Halálnak

menő zsörtölődök, világfájdalmas szerelmesek, vájjon hogy viselkednétek Nagy Géza helyében? Pedig gondja neki is van. És vágya is: nagyon szeretne egy szovjet műkezet, mert hallottá, hogy az ott gyártottak szinte tökéletesek, . kontaktusuk van az egyes ujjak idegvégződéseivel és segítségükkel, villamos úton mozgásba tudja hozni a műkéz egyes ujjait is. Bizonyára meg fogja kapni. A múltkor, amikor Laciról írtunk, hamarosan állást kínáló levelek igazították el a fiatal életét. Hátha van itt is segítő kéz, mely ezúttal műkezet hoz Gézának. Kívánjuk: legyen így.

r. L.

férfiaknak

neki a menyét-, hód-, evet-, nyest-, rókaprémekből vari. Kiválogat tiz prémet, és ezeket összegöngyólítve a vőlegény atyjának lovához kötve az illetőt hazaereszti. A vőlegény elküldi a menyasszonyért a megállapított kalimot, s erre a nőt az ő házába hozzák.”

Eleként Gardizi. Tagányi Károly mindezekből arra következtet, hogy a menyasszony és a menyegző szavunk az ősi nővásárlás emlékét őrzi. Figyelmeztetjük ezért vőlegényeinket: ne higgyék, hogyha megnősülnek, a menny boldogsága szakad rájuk. A menyasszony és a menyecske szónak semmi köze sincs a mennyhez. s ezért e szavakat mindig egy ny-nyel írjuk.

Ha már a hölgyekről lerántottuk a leplet, kerüljenek te-- rítékre a férjek is! Férj szavunk olyan összetett szó, amelynek összetétel volta különféle nyelvtörténeti változások következtében ma már egészen elhomályosult. A szó első felében a fi szó rejlik, a második felében pedig a regente erjü-nek hangzó szó. Ez utóbbi szó a finn-ugor nyelvben még ma is megvan, és ott legény a jelentése. A férj szó tehát régente fiúlegényt jelentett. Ma már e jelentését csak néha használjuk, mert ritkán akad olyan férj, aki mindig legény is a talpán.

Régi összetett szavunk a pajtás. Sokan a bajtárs szó elrontott .változatának véliK, pedig valójában a pajktárs szóból származik. A pajk-előtag, amelyet még ma is használunk a pajkos szavunkban, gyermek-et jelent. A pajtás összetett szavunk tehát eredetileg gyermek-társ-at jelentett.

Ha már a férfinesnnél tartunk, emlékezzünk meg néhány férfinévről is! Ki gondol ma már arra, hogy az Antal név a XVI. században még dórét, esztelent Jelentett? (Egyébként az andalog ige az antalkodik-ból, ez pedig vég-jó fokon az Antol-ból származik.) Olyanféle szóhasználat volt ez, mint manapság a Pál név kicsiny ítőjeként hasznait pali, vagy a közelebbről meg nem határozott egyént jelentő muki szó, amely a Nepomuki kicsi- nyítöje. Azt is illik tudni, hogy az aggastyán szavunkban a latin Augustinus, vagyis az Ágoston név rejlik.

Dr. Tóth István.

*tV?TfTtTTTTTTVTtTTtTtVTTVVrrTTTVTVTTTVTyTVTTTTfTV?TTTVVWTTV?fTtftf*fT»TT*TTTWV>T?TfTTtVTVWVtfTtTVTyyTVTfTVVTVf?TTVVTVVrT?WtTTTV?Tf»TTVyyTTVTTV

Ä füstbe ment nyilas gyűlés

m pesti körúton a decemberi fényben

J0 fáradtan hullámzott a tömeg. Az el- ■ nyütt arcokon halálos fásultság borongott. a szemekben tehetetlen düh szikrája viliódzott. A főváros népe két légitámadás között ügyes-bajos dolgait intézte. Közben azt leste, mikor parancsol a szirénabúgás mindenkit a föld alá.

A házak falán éktelen plakátok hivalkodtak. Éppen most ragasztották velük tele a várost.

Az egyik ilyen hirdetmény előtt két hamisítatlan pesti vagány ácsorgott. Ferdére csapott micisapka fészkelt bozontos fejükön. Szájuk szélén nyomorék cigarettavég füstöl- Bott. Jókora mancsuk festett szegélyű nadrágzsebüket duzzasztotta.

A frissen ragasztott plakát szövegét „betűzték” Megtudták, hogy a nyilasok , december

3-án, vasárnap a Városi Színházban nagygyűlést'rendeznek.

— Ezt a „ziccert“ pedig nem hagyom ki! — morogta fogai között egyikük.

— Nem lehet — vetette oda a másik — a. •>szabadság“ csak hétfőn telik le! — Tudnunk kell, hogy a kommunista akciógárdistáknak e9y időre minden cselekvést szigorúan megtiltottak. A nyilasok „nemzeti számonkérö különítménye” csak nem rég fogta le Kiss János aV. ábornagyot és bajtársait. Egyelőre óvatossággal kellett élni, nehogy a „lebukást hullám a párt fegyveres partizánjait is elérje"

— Kivételes eretekben nemcsak lehet, hanem kötelesség — állapította meg ellentmondást nem tűrő hangon a nagyobbik micisap- kás. Ez Szír volt, a méltán rettegett partizánvezető.

A két „vagány“ eltűnt a tömegben. Siettek »obVn(5anyagot ..tankolni“. Aztán kirohantak a Városi Színházhoz, ügy tervezték, hogy behatolnak az épületbe s idejében elhelyezik az időzített bombákat. Ez, sajnos, nem sikerjiU.

•Hót

nem volt idejük. Úgy segítettek magukon, hogy a robbanóanyagot a főbejárat tartóoszlopaira rögzítették. Azt hitték, hogy a nyilasok e nyomatékos „figyelmeztetésre“ nem me- fik megtartani a gyűlést. *

Tévedlek. A robbanás, amely megrongálta az épület homlokzatát, és amelynek következtében a színház előtti térség megtelt törmelékkel, nem térítette észre a nyilas vezetőket, ök fejükbe vették, hogy a gyűlést, ha törik — ha szakad, megtartják. A törmeléket éjjel eltakarították. A sérült homlokzatot, drapériák mögé bújtatták. A nagygyűlés „közönsége" nem is sejtette, hogy mi rejlik a főbejáratot ékesítő zászlődiiz mögött...

U

olt Pesten még egy elszánt fiatalember. Ez kifejezetten sportot űzött abból, hogy a nyilasokat nyugtalanítsa.

Marót néven futott. Szírhez hasonlóan, neki is külön akciócsoportja volt. Ez semmivel sem maradt Szirék hős alakulata mögött.

Marót, mikor megtudta, mire készülnek a nyilasok, szintén gyorsan határozott.

— Díszelőadás? Hogyisne! Majd adunk hozzá egy kis „tűzijátékot“!

Arról, hogy Szirék mit forgatnak a fejükben, persze nem tudtak. Ilyen zavaros időkben nem lehettek kapcsolatban egymással.

A robbanóanyagot ők is előkészítették. A színházba is simán bejutottak. Itt azonban egy kis hiba csúszott a számításukba: Marót és két baj társa (Bottyán és Ostor) a földszintre kaptak jegyet. Ott pedig lehetetlen volt a robbanóanyagot elhelyezni. Az akciógárdistá- kat azonban nem olyan fából faragták, hogy aítadályok elől megfutamodnak. Dctektíine- génybe illő leleményességgel hajtották végre ‘érvükét. Marót utánozhe+ntlan hidegvérrel leb 11 -nőtt qz. alagsori mosdóba. Ott szemb találta magát Bottyánnal, aki már betöltötte a robbantáshoz szükséges acetont. Szemük óaesevMont, Sző néftftt ««ót értetted. Bottyán,

miután egy óvatlan pH Untat ban valamelyik földszinti, a nyilas testvéreknek fenntartott t'áholyban elhelyezte „csomagját“, nyugodtan kisétált a színházból.

Közben Marót egy üres erkélypáhólyba surrant be. Kis Inján lebukott. Éppen mikor a robbanóanyagot a földre csúsztatta, benyitott egy nyilas.

— Mondja, testvér, jó helyre ülök én ide? — kérdezte bamba ártatlansággal. Marót bizonytalanul vállat vont. A nyilas erre kiment. A jegyszedőnél próbált tájékozódni. Maróinak csak ez kellett, hogy villámgyorsan elhelyezze csomagját és sietik elhagyta a színházat.

Szegény Ostor addig idegesen feszengett a földszinti zsölyében. Á függöny széjjel nyílt. A feldiszitett színpadon az egész nyilaskeresztes vezetőség összejött. Gera, Beregffy és a többiek. Gera ostoba arcán gőgös mosoly terpeszkedett. Már bánta, hogy Szálasit a „lángokban álló magyar gyepűről“ fecsegő szónoklatával le akarta beszélni a nagygyűlés megszervezéséről.

A groteszk látványba merült Ostor csaknem elárulta magái: elkésve lendítette köszöntésre , karját.

Gera beszélni kezdett. Az ajkát idegesen harapdáló Ostor füléhez csupán olyan szófoszlányok jutottak, mint „földgömb, nagytér, gyepüszállás“ vérvalóság, nagyhaza. talajgyökér, stb.“ ... Gera az egyik fellengzős mondat után nagyobb lélekzetet vett... Halálos csend ülte meg a termet... Ebbe dörrent bele a fülsiketítő robbanás. Bottyán a földszinti páholyban elhelyezett bombája percnyi pontossággal működött.

Ordítozás. riadalom. A szónoki émelvényről "era, halálsápad*an nézi az őrült kavargást. \ nyilas pártszolgálatosok pisztollyal kergetik helyre a megriadt „közönséget".

Gera, .jaki biztosabban érezte magát a poklok mflpeiges femekén, mM <tt*V átférni beszélni kezdett. Bár hangja nem volt olyan magabiztos, mint az imént.;.

Újabb fülsiketítő dörrenés reszkfttette meg a levegőt... Marót az erkélypáholyban elrejtett „csomagja“ sem mondott csütörtököt. Egy újpesti nyilasvezért, halálra sebzett...

A megrémült tömeget most már nem lehetett feltartóztatni. A nyilasok egymást taposva rohantak a kijárathoz.

— „A kommunisták aláaknázták a színházat! A kommunisták tették!" — kiáltja valaki. A riadalom egyre nagyobb lett. Ostor a kavarodásban a színház egyik sarkában gyorsan túladott a „csomagján“, ügyesen átesett a színház előtti igazoltatáson és alámerült a tömegben.

*

m merész akciógárdisták pártdicséretben részesültek.

w A méltán „vérebnek“ becézett Hain Péter a legbrutálisabb eszközökkel próbálta — persze eredménytelenül — a tettekeset kinyomozni. A robbantásokért egy embertelen kínzásokkal vallomásra“ bírt fiatal román talmudistát (névszerint Mendel Herman Sapa- di-t) vontak felelősségre. Ám a közvéleményt ezzel nem tévesztették meg. A városban mindenki tudta, hogy a nyilas nagygyűlést kommunisták kergették széjjel.

*

Még csak egy szót, arról a két hősről, aki a kommunista akciógárdát vezette.

Marót a polgári életben Padányi Mihály mémökszigorló. Bottyán, Ajtay Miklós vegyészmérnök, Ostor, Jankovszky Béla orvos volt.

Szir, aki a felszabadulás után nyomtalanul eltűnt, sohasem árulta el a nevét. Bajtársai az eltűnt Ág. akinek a nevét mindmáig sem sikerült megtudni, és Szivar, Csillik Gábor ifjúmunkás voltak.

o+m. h