Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-02 / 283. szám
?1LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI w NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ARA: 5« FILLÉR 1959. DECEMBER 2. SZERDA /Jjeii a nemzetközi munkásmozgalom megbonthatatlan egysége! A szocialista tábor országai magabiztosan haladnak a kommunizmus felé Hruscsov elvtárs beszéde a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán Kedden reggel fél 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista' Munkáspárt VI1. kongresszusának tanácskozása. Az ülést Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. A kongresszus résztvevői hosszantartó tapssal fogadták azt a bejelentést, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP küldöttségének vezetője szóiul fel. N. Sz. Hruscsov elvtárs a kongresszus résztvevőinek hatalmas tapsa közben lépett a szónoki emelvényre, s fél 9 óra után néhány perccel megkezdte beszédét. Kedves Elvtársak és Barátaink! Engedjék meg, hogy a Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében, a Szovjetunió összes kommunista és párton- kívíili dolgozói nevében szív- böljövő testvéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa küldötteinek és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság munkásainak, parasztjainak és értelmiségének. Szeretnék szívbőljövő köszönetét mondani a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának azért, hogy meghívta az önök kongresszusára * Szovjetunió Kommunista Barijának küldöttségét és lehetővé tette számomra, hogy toljak önökhöz e kongresszus szónoki emelvényéről. Az önök pártjának kongresszusa, amely a népi Magyar- nrszag szocialista építésének iegíontosabb kérdéseivel hivatott foglalkozni, különleges je- 'entöségű a magyar Szocialista Munkáspárt, a nemzetközi kommunista mozgalom életében. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év bonyolult időszak volt az önök pártjának és országának fejlődésében. A magyar kommunisták nagy nehézségeken és megpróbáltatásokon mentek át, de semmi som tudta megtörni akaraterejüket a szocializmusért vívott harcban. A Magyar Swxdaiteta Munkáspárt, soraiban tömörítve a marxizmus—leninizmusboa hű erőket, folytatta a magyar kommunista mozgalom legjobb hagyományait, ttiegedződött az ellenforradalommal folytatott harcban. megvédte és megszilárdította a munkásosztály dik- btúrijit, a dolgozók hatalmát és most eredményesen oldja meg a szocializmus építésének feladatait. A Szovjetunió Kommunista Bánja, minden kommunista hcül azoknak a nagyszerű si- *e*eknek láttán, amelyeket az ,.nbk pártja, a magyar nép, különösen az utolsó három évben az ellenforradalmi lázadás szétzúzása óta ért el az új építésében. Kádár János elvtárs nagy- *erű kongresszusi beszámolódban behatóan elemezte a Megtett utat és meghatározta j^okat a feladatokat, amelyek- ek végrehajtása rendkívül ^ntos szakaszt jelent a népi fjágyarorszég szocialista épl- Jr*ének befejezéséért folyta• küzdelemben. Az ipar fejlesztésében, a mezőgazdaság ••emelésében és szocialista át- JJekftásában, a dolgozók élet- ?mvonalánnk emelésében, a Munkásosztály, a parasztság. az értelmiség, az egész nép tömörítésében elért sikerek, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója ismertet, a marxizmus—leninizmus nagy életerejéről, továbbá arról tanúskodnak, hogy helyes az önök pártjának, Központi Bizottságának vezetése, élén Kádár János elvtárssal, a magyar nép hű fiával. (Nagy taps.) Amikor tegnap Kádár elvtárs és Fock elvtárs beszámolóját hallgattam, különösen nagy hatással volt reám az, amit a magyar mezőgazdaság szocialista fejlesztésében elért eredményeikről mondottak. Nagy dolog ez elvtársak. Jól tudjuk saját tapasztalatainkból. Mi is örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket az utóbbi években a mi országunk mezőgazdaságának fejlesztésében értünk el. Szeretnék elmondani önöknek néhány adatot, amelyek szemléltetően mutatják, milyen eredményeink vannak ezekben az években, hogyan emelkedett nálunk a mezőgazdasági termelés fokozása alapján az árubőség, milyen ugrásszerűen nőtt az állami mezőgazdasági termékbegyűjtés és felvásárlás. Míg az 1948-tól 1953-ig terjedő időszakban évi átlagban 2 milliárd púd szemesterményt gyűjtöttünk be, az utóbbi négy évben évi átlagban 3 milliárd púd a begyűjtött mennyiség. Az állami húsfelvásárlás az 1953-as 3 600 000 tonnáról, 1958-ra 5 700 000 tonnára emelkedett. Az idén körülbelül hét és félmillió tonna húst vásárolunk fel, vagyis több, mint kétszer annyit, mint 1953-ban. A tejfelvásárlás az 1953-as 10 600 000 tonnáról 1958-ig 22 100 000 tonnára emelkedett. Ügy számítjuk, hogy az idén 25 000 000 tonna tejet vásároÜgy gondolom, kedves Elvtársak, hogy helyesen értelmeznek engem és nem rónak meg, ha kifejtem véleményemet néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk foglalkozik. Remélem, hogy megjegyzéseimet nem tekintik a belügyeikbe való beavatkozásnak. (Taps, derültség.) Jól tudjuk, hogy minden kérdést, amelyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Kérem, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyeket barátunk, Kádár János elvtárs beszámolójához fűzök, tekintsék egyik vendégük és barátjuk véleményének, amely önöket semmire sem kötelezi. (Nagy lünk fel, vagyis majdnem két és félszer annyit, mint 1953- ban. Országunkban 1953-ban 497 000 tonna, 1958-ban pedig 779 000 tonna állati zsiradékot termeltek. Az idei állati zsiradéktermelés 845 000 tonna lett, vagyis 75 százalékkal több, mint 1953-ban. Rohamosan növekedtek a kolhozok pénzbeli bevételei. Míg ezek összege 1953-ban 49 milliárd 600 millió rubelt tett ki, addig 1958-ban már 132 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedett. Ugyanilyen nagyszerű sikereket mutathatnak fel a me- zogazdasag íejleszteseben az összes szocialista országok, amelyek valóraváltják a marxizmus—dewinizmusnak a mezőgazdaság szocialista fejlődési útjáról, a falu szocialista átalakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztottuk és osztjuk meg a testvéri országokkal a mezőgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasztalatokat, az abban elért eredményeket, és ószintén örülünk barátaink sikereinek. Országunk es a többi suocia lista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének tapasztalatai meggyőzően tanúsítják, hogy a parasztság csak ott marad meg szilárdan földjén, a falu élete csak ott lesz kultúráltaibb és anyagilag biztosított a nagy tömegek számára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján halad.. A szocializmus megszilárdulása a falun meghozz» a parasztság tömegeinek az anyagi és a kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy hatással az, amit Kádár elvtárs tegnapi beszámolójában az önök mezógazdaságfejlesztési sikereiről mondott. Az önök pártja elvhű, marxista—leninista politikájával kivívta a magyar nép mélységes bizalmát és szeretetét. A magyar nép érdekeinek kifejezőjét és védelmezőjét látja a pártban. A marxista—leninsita elmélet tisztaságáért, a revizio- nlzmus és a dogmatizmus ellen, a proletárlntemacio- nalizmusért és a szocialista tábor egységéért folytatott következetes harcával mél- 'án vívott ki nagyrabecsü- é»t a Magyar Szocialista 'Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelynek egyik megbízható Kedves Elvtársak’ A kommunista és munkáspártok ereje abban rejlik, hogy a lenini elveiket szem előtt tartva, józanul és tárgyilagosan értékelik az élet jelenségeit, nyíltan és egyenesen megmondják a népnek az igazságot mind a sikerekről, mind a nehézségekről és a hibákról. Azok az események, amelyek 1956-ban játszódtak le Magyarországon, komolyan veszélyeztették a magyar munkásosztály, a parasztság és az egész dolgozó nép minden vívmányát. Az ellenforradalmi lázadás szervezői csapást akartak mérni a szocializmusra, vérbe akarták fojtani a népi hatalmat. Olyan események voltak ezek, amelyek feltétlenül megörvendeztették a kommunizmus minden ellenségét. Már ugrált af ádámcsutkájuk, mert ezekben ar eseményekben a kommuniz mus csődjének kezdetét látták. (Derültség, nagy taps.) Igv azonban csak azok az emberek gondolkozhattak, akik vagy Igen dühösek voltak a kommunizmusra és ezért atoautették ép ítélőképességüket, vugy olyan emberek, akik nem értik meg a kommunista mozgalom erőit és ezért tévedést tévedésre halmoznak. A magyar ellenforradalom és külföldi sugallmazói lelepleződtek és megsemmisítő vereséget szenvedtek. Éppen az ellenforradalom elleni harc mutatta meg a marxizmus—tenin- izmtus eszméinek páratlan erejét, a magyar munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak ez eszmék iránt tanúsított odaadását. Felborult az imperialistáknak az a számítása, hogy Magyarországon megbukik a szocializmus. Nem a kommunizmus eszméi vallottak kudarcot, hanem csupán azok a vezetők, akik megfeledkeztek a marxizmus—leninizmus szent tételeiről, nem tartották azokat szem előtt. Ezek a gyászvezetőik elszakadtak a tömegektől, basáskodni kezdtek a tömegekkel. Helytelen cselekedeteik során a munkásosztály diktatúráját gyakran nem a dolgozó nép ellenségen edlen használták fel, hanem sajátjaikra mértek csapásokat. Vezető állásokba emelve, nem tudták helyesen használni a hatalmat, nem erősítették a munkásosztály diktatúráját, a dodgozó nép hatalmát, hanem sajátjaikra irányították a tűzet és a forradalmi erőkre mértek csapásokat. Ez voftt az ilyen poü- tücueok bukásának kezdete. Nekünk, marxistáknak azonban elvi elemzést kell adnunk az eseményekről, látnunk kell okaikat és helyes következtetéseket kell levonnunk. Meg kell látni, hogy ha az edlenforradalorniriak akár rövid időre is, de sikerült rendzavarást előidéznie az országban, ezt nem csekély mértékben az magyarázza meg, hogy a Magyar DolgoaSk Pártjának korábbi vezetősége és mindenekelőtt Rákosi Mátyás komoly hibákat követett el, amelyek következtében gyengült a párt vezető szerepe, gyengült a proletariátus diktatúrája. Az MSZMP méltán vívott lei nagyrabecsülést a nemzetközi kommunista mozgalomban
