Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-18-01 / 271. szám
NOVEMBER 18« NAPLÓ 5 Cigánymesék, cigánydalok A Janus Pannonius Múzeum megkezdte a baranyai cigányok helyzetének feltárását Mint tudomásunkra jutott, ® Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya megkezdte a Baranya megyei cigányok helyzetének viasgálatát. Mán- úoki László muzeológushoz fordultunk tájékoztatásért. ■— Milyen okok miatt kezdték meg a kutatást? — Mpg kell mondani, hogy a magyarországi cigányság helyzetének feltárásáért és a cigány-néprajz megteremtéséért nem sokat tettünk eddig. Elvétve foglalkoztak velük, Az Állami Népi Együttes z®hei vezetőjét, Csenki Imrét kell itt megemlíteni, (a cigány- néprajz úttörői; Hermann An- fal, Wlisloczky Henrik), az ethnográfusok közül pedig Erdős Kamillt. Baranya megyéden sok cigány él, Nógrád alán itt a legtöbb, s ezekkel eddig még senki nem foglalkozott. Ezért volt szükséges, hogy a múzeum munka tervébe felvegye ezt a kérdést is. — Hogyan illeszkedik a baranyai cigánykutatás a2 országos munkába?-— A Művelődésügyi Minisz- h-'rium Nemzetiségi Főosztálya fellett két éve alakult egy cigánykutató munkaközösség, amelynek tagjai Erdős Ka- düll, Csenki Imre és jómagáin. A munkaközösség azt a ‘^adatot kapta, hogy fetmér- az országban élő cigányok szociális és kulturális helyzeté*. Tehát nemcsak néprajzi, tudományos célból, hanem közvetlen, szociográfiai célból is végezzük a vizsgálatokat. a Munkaügyi Miniszté- bianmal is kapcsolatban vaXiicliHléít a magyarok elleni fasz toMarúgó-válogatottat Az Olasz Labdarúgó Szö- kijelölte a november f”-én Firenzében sorrakerülő ijfeszország — Magyarorézág ^erő-kupa mérkőzésre az olasz knetet. Az együttes zömét a Juven- 7 játékosai adják és való- zinűleg elsősorban a Fioren- 'ha játékosok egészítik ki. A /Agyarok elleni valószínű csávát: Sarti — Castano, Cervato, harti B. — Emoli, Colombo — Bői niperti, Nicole, Brigh'enti, Y 1 i i, iiiw. böjacono, Corso. •’•WHMW/WWW.'#/! •ewinMiWiMMl gyünk, amelynek olyan szempontból lesz szüksége az eredményekre, hogy hogyan lehet- ne_a cigányokat a legmegfelelőbben, az ország életébe illeszkedően foglalkoztatni. — Mit foglal magában a múzeum munkaterve? — A jövő évben kezdem meg a meseanyag gyűjtését és tökéletesítem magam a cigány nyelvben. A további néhány évben pedig tervszerűen kiterjesztjük a gyűjtést az egész megye területére, felmérjük a cigányok helyzetét, életkörülményeit, anyagi viszonyait. Jelenleg egy siklósi fiatal cigánytól és annak apósától próbálom elsajátítatni a nyelvüket. Ez elég nehéz feladat, mert a régi cigány nyelvtanokra, kevert anyaguk miatt, egyáltalán nem lehet támaszkodni. Ez az említett idősebb cigányember igen jó mesélő, és elsősorban az ő meseanyagát gyűjtöm most. A magnetofonra felvett Bzö vegeket együtt fordítjuk magyarra. Egyelőre ott Sikláson ismerkedem a cigányság életkörülményeivel és az ott élő cigány- családok jelenlegi helyzetét vizsgálom. “ Milyen eredmények mutatkoznak eddig? — A kutatás eredményei még egészen kezdeti stádiumban vannak. De kapcsolatokat építünk ki különböző cigánykutató szervezetekkel, társaságokkal, amelyektől hasznos útmutatást, tapasztalatokat kaphatunk, s erre egyelőre nagy szükségünk van. Tudnunk kell, hogy a magyar cigányság mintegy kulcspozíciót foglal el Európában, mert itt még megtalálhatók a különféle törzsek leszármazottai, csaknem valamennyi cigányfajta. Már felvettük a kapcsolatot a francia cigánykutató társasággal, a Les Etudes Tsiganes-sal. Reméljük, hogy most már a Művelődés- ügyi Minisztérium is újra napirendre tűzi a kérdést, foglalkozik a munkaközösséggel — s nemcsak a mi sürgetésünkre — és ígérete szerint nagyobb anyagi támogatást, publikációs lehetőséget biztosít. A tudományos szemponton kívül milyen jelentősége lesz ezeknek a kutatásoknak? — Mint valószínűleg mindenki tudja, a cigánykérdés megoldásában legnagyobb akadály egyfelől az irántuk mutatkozó bizalmatlanság, másfelől az ő idegenkedésük, kisebbségi érzésük. Azt nem is kell magyaráznom, hogy munkába állításuk körül milyen nehéz problémák vannak. Nos, a megismerésük, a különböző körülmények között élő és dolgozó cigányok helyzetének, fejlődésének összevetése kitűnő segítséget fog nyújtani a probléma további megoldásához. De ami szintén nem utolsó szempont: ha ők maguk is látják, hogy kultúrkincseiket, dalaikat, meséiket, szokásaikat éppúgy megbecsüli a to- domány, mint akármely más népcsoportét, hogy foglalkoznak velük — minden valószínűség szerint jórészt elo6zlik a bizalmatlanságuk, „kitaszítottsági érzésük”. S reméljük, hogy sokakban megszűnik az a régmúltban gyökerezett érzés, hogy a cigány valami alsóbbrendű nép, amely soha nem képes beilleszkedni a társadalomba. Remélem, hogy a ml munkánk is hozzájárul majd ahhoz, hogy ezit a tévhitet eloszlassuk. (H. E.) tianfVMMHy. itoU MüUóu&h November 15-én este a mohácsi Bartók Béla Kultúrház- ban a pártkongresszus tiszteletére hangversenyt adott a mohácsi városi zenekar. Ez az utóbbi hetekben már a második hangverseny, amelynek rendezése a MÉSZÖV nevéhez fűződik. Október 31-én ugyanis Pécsett, a TIT székházában más társadalmi szervekkel összefogásban hangversenyt rendezett a Baranya megyei MÉSZÖV ugyancsak a párt- kongresszus tiszteletére. Ezen a mágocsi földmüvesszövetke- zeti énekkar, a Möcsek-együt- tes és a mohácsi földművesszövetkezeti kis szimfonikus zenekar klasszikus zeneműveket, köztük Haydn és Händel oratóriumokat játszott. Ezt a kezdeményezést folytatta tovább a mohácsi városi zenekar. Hiszen nehezen is lehet különválasztani a mohácsi Közel tízezer szoba padlója A parkettagyár befejezte éves tervét a feldolgozandó mennyiségnek körülbelül 70 százaléka. A parkettagyárban Is, mint mindenütt, kongresszusi munkaverseny van. — A hatos igazgatóság nyolc vállalata közül elsőnek mi fejeztük be az éves tervet. November 7-re készen voltunk az éves tervvel és most azt vállaltuk, hogy az év végéig mintegy 1 800 OOO forinttal túlteljesítjük az eredeti tervünket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a 15 000 000 mililó forint értékű évi termelésünk egymillió- nyolcszázezerrel nő, hanem azt is, hogy magasabb lesz a nyereségrészesedés is. Kívülről nézve kis üzemnek nézi az ember ezt a gyárat. Sokan hajlamosak a legyintésre is: — Ugyan mit csinálhatnak itt?! A külső sokszor csal, mint ebben az esetben is. Ebben a gyárban sokat csinálnak. Ebben az évben például annyi hajó- és svédpadlót gyártottak, hogy 4x5 méteres szobát alapul véve, nem kevesebb, mifit 9 843 szoba lepadlózásához elegendő. Nagy dolog ez, kü- anyagot, a fát? lönösen egy ilyen áttelepítés— Mi importfát használunk re szánt üzemben, mint a parféi - magyarázza a telép Ve- kettagyár A városrendezés zetője Koch Mihály elvtárs, for™ ezt “. .uzemet 1S attf Ez a fa, amit most dolgozunk lePltlk ma^d es ez egyutt ^ár fel, például a Szovjetunióból azzal, hogy a gyár fejlesztésé- jött. Innen jön a legtöbb fa, re kevés pénzt fordítanak. Zúgnak a gépek, néha olyan hajópadlót készít Perlaki Fe- nagy a lárma, hogy az ember renc és innen bentről látni, a saját hangját sem hallja, mint rakják már a kész hajó- Kint az udvaron lovakat bíz- padlót a teherautóra. Innen tatnak, amott meg gatter-fűrész aztán vagonokba kerül és a alá igazítják a fát. Ketten dől- Pécsi Parkettagyár hajó- és goznak a gépnél: Nagy János svédpadlóit, fűrészelt áruit az gatteros és Kovács Zoltán. ország minden kisebb, na- Egy másik, világos, fedett gyobb építkezéseihez elviszi a üzemrészben a gyalúgépen vonat. ____________ — Honnan kapják az alapvár osi zenekart a mohácsi föld művesszövetkezeti kis szimfonikus zenekartól. A zenészek túlnyomó többsége mindkét zenekarnak tagjai. Mozart Cosi fan tutte nyitánya után a g- moll szimfónia első tétele ragadta magával a közönséget. Jerneíeld prelúdiuma és Csajkovszkij» Pique Dame előjátéka következett. Egy különleges ritka zenei élményben is részük volt a hangverseny hallgatóinak. YokiSomo, japán zeneszerző négytételes keleti szvittjét hallhattuk. Meglehetősen különleges — de köny- nyéd, játékos mű. Nyári Ilona a Víg özvegyből énekelt a háromszáz főnyi közönségnek. Meg kell emlékezni az énekkarról is.- Fiatalok, többségükben pedagógusok. A kisszámú kórus mégis telten szólt megfelelő dinamikával. F. D. «s/ä^^**** * ■s/mr/r/*. •*■'*/*■ A hit és tudás körüli eddigi ejtegetés nem tudományos «««és volt, hanem csupán lan -ny elmeíutlatáa a gyakor- St, élet alapján. Most, az utol- jj részben szeretném — amint Ei'k — összefoglalni az eddi- , eket és levonni belőlük né- vany következtetést a vallásra °hatkozóan. legfontosabb az, hogy a M . :s, a valóságos világ tűkig err se' Méghozzá nem egy- I-, rí* tükörkép, mint ahogyan Ilit tudás (5) Magára talál, az ember (it ember a fodrász tükrében luíf4 önmagát, hanem bonyo- tD' , áttételekkel kialakult ,ülf ,P. Ha például azt tekinl- i^j ’ "ögy a „mindenható és röj. entudó“ isten hogyan tük- sgg az emberi tehetetlenre;"’ és tudatlanságot, azt kell ép- öahunk, hogy a tükörkép tllk,6” ellenkezőjét mutatja a tép»«»! valóságnak, mint a P ne8atfv|a. De ha az •éfiTf 11 egy máslk jellegzetes-“ h0„v tekintjük, azt látjuk, akár egy, akér több isten- bé - Qn »zó, ezek többé-kevés- itl0g öeri ábrózattal jelennek é(pu a hitregékben, gyakran bes' ?!’* hangon, sőt tájszólássai •ált nek> haragosak, jóságoké...’ könyörtelenek, azaz em- -- .tulajdonságokat viselnek luk akkor már nem mondhatta ’ kogy a tükörkép a valóság j^Satívja lenne. Ez a „pozitív ■ ^pöződés különösen akkor lülmbes7ök6' ha azt vizsg. jj. ’ melyik társadalomban mt- *av szervezettséget adott “ »>ni * a túlvilágnak. A rab* *]- gatartó társadalmat meg- tj-*° Időkben (néhány priml- óónnél még ma is) sol<‘ haÜn bitet találunk egymással j.yúakozó, de nagyjából egyen- tJan8ú szellemekkel. A ráb- tR&tartó társadalomnak *s mé« » tat. de a sok isten között itt már megjelenik egy-egy főisten is, ami egyszerűsítve a kialakuló állami elnyomó szervezet tükröződése. Némely vallásban, az isten maga az államfő, mint Egyiptomban is. A feudalizmusban újmódon szerveződik át a túlvilág is. Megjelenik az egyetlen isten és annak hűbéresei, az arkangyalok, kerubok és egyéb rangbéli angyalok, ahogyan a való világban is egy-egy ország legfőbb hűbér- ura a király és a hűbéres! vi- szony létrafokonként megy le egészen a jogtalan jobbágyig. A polgári társadalmak kialakulása idején aztán Luther tintásüveget vág ehhez az egész hierarchiához, a reformkor a polgári társadalomnak megfelelő túlvilág! szervezetet alakít ki és ebben már körülbelül olyan szerephez jut az isten, mint egy .mindent jóváhagyó köztársasági elnök. Érdekes, lenne elképzelni, hogyan idomulna a túlvilág a szocialista társadalom képére, de ez már puszta játék lenne. Mindenesetre XXIII. János pápa nyilatkozataiból az derül ki, hogy valami ilyesmire készül a katolikus egyház. Csakhogy a szocialista társadalomnak nincs szüksége arra, hogy égi hatalmaiktól származtassa magát és valódi mivolta helyett torz tükörképét mutassa. ezért bajos elképzel^ hogv n val'ás rajzolta má-’Tágnak lesz egyáltalán szocialista ve- tülete. Ez tehát a. tükröződés MfB fcrmái«. Van aztán mégegy, amikoris a vágyakat látjuk tükröződni. A földön az emberek tömegét elnyomták, kizsákmányolták, sanyargatták, betegség tizedelte, nyorppr sújtotta. — Csak természetes, hogy olyan világba vágyott, ahol mindettől megszabadul. És mivel ilyen világot a földön nem talált, hát teremtett magának képzeletben. A mennyországról szőtt elképzelések ezt a vágyat tükrözik, a pokol pedig, ahová leginkább a gazdagok, a földi életben dúskálkodók, a zsarnokok kerülnének, az igazság iránti vágyat tükrözi. Mindez együtt igen bonyolultan alakítja ki aztán azt a képet, amely a vallásos ember fejében már úgy jelenik meg,’ mintha mindezek a képzelt, dolgok valóságosan is léteznek. Az igazság azonban az, hogy a tükörkép csakis a tükrözött tárgynak köszönheti létezését, s mint ahogy a fodrász tükre is mindig annak az arcát mutatja, aki éppen belenéz, ugyanúgy a vallás, mint tükörkép, amely a társadalmi fellődés egy bizonyos fokán jött létre, mindig az adott fejlődési foknak megfelelő módon tükrözi vissza a valóságot, de ha az emberi társadalom megúnja azt az olcsó szórakozást, hogy görbe tükörben nézegesse önmagét, akkor ez a torz tP'-a-k“*n is egvszer*^ - megszűnik, nem lesz többé. Fontos következtetés ezután az is, hogy minden vallás sgyáttaj • tuáomátm attensége is. Ez nem a papok és hívők szándékán múlik, hiszen meg- győződésesen vallásos emberek és papok is lehetnek a haladás szolgál, adott esetben még a tudományos fejlődés harcosai is. Nem szándékban, hanem a vallás lényegében rejlik ez. Minden vallás magyarázni igyekszik ugyanis az élet problémáit, csakhogy ez a magyarázat mindig a másvilágba és túlvilág! hatalmak létezésébe torkollik, ezért hamis,tévútra vezeti az embert. Amikor aztán ezek a hamis magyarázatok dogmává csontosodnak, végképp megakadályozzák, hogy a tudomány vallásos művelői bármi újat felfedezzenek vagy alkossanak, így a vallás — akár akarjuk, akár nem — mindennemű haladásnak is gátja. Gátja — és ez talán ennek a fejtegetésnek legfontosabb következtetése — a vallásos ember egyéni fejlődésének is. Az a kevéske haszon, amelyet a vallás erkölcsi tilalmai eredményeznek, s amelyet hiánytalanul pótolni tudnak az emeri társadalom egészséges együttélési szabályai vagy a törvények, elenyészik, ha a haladást fékező tilalmak okozta károkkal hasonlítjuk össze. Félreértés ne essék: nem a klerikális reakcióról van szó, amely a vadást fegyverül fel- haszná'va Okoz só’yos károkat fejlődő e-ec'aliSta társadalmunknak és okozott is mindig, minden új, haladó társadalomnak) Itt magáról a fegyverről van szó: a vallásról, a vallásos világnézetről, az idealista szemlélet e legáltalánosabb formájáról. A vallásról, amely ködöt von az emberek agyára és titokzatossággal burkolja azt is, ami pedig szem- mellátható és kézzelfogható. ' Az eddigiekből már megrajzolhatjuk a vallás jövőjét is, anélkül, hogy ez jóslás lenne. 8 Az emberiség fejlődésének fontos szakasza zárul le a ml évszázadunkban. A fejlődést ez ideig vakon ható törvények igazgatták. Az emberiség Sokat - botladozott, tévelygett, amíg előrehaladt. Szüksége volt arra, hogy valamilyen képet alkosson magának a világról, de még nem tudott jobbat, mint amilyent az adott körülmények lehetővé tettek. De minden tévelygés' és gát ellenére eljutott idáig, ahol ma tartunk. Ebben a vallásnak is megvolt a maga szerepe, bár történelmi távlatokban nézve ez a szerep feltétlenül negatív. Most eljutottunk a fejlődésnek arra a szakaszára, amikor az embernek egyre kevésbé lesz már szüksége a valláshoz hasonló kétes értékű közvetítőkre önmaga és a való világ között, haném képes felfogni a világot a maga mivoltában. Az egyes embernek sem lesz oka fé'elmében misztikus ha- 'a'n'akhoz fohászkodni, mír nem les-, mitől félnie. Az uj. szocialista társadalomban és méginkább annak felső fokán, a kommunizmusban, altűnik minden osztálykülönbség, az emberek egyetlen csoportjának sem lesz szüksége arra, hogy felsőbb, csodás erejű hatalmakra hivatkozva Igazolja tevékenységét és létét. Nem lesz szükség következésképpen túl- világi jutalom és büntetés Ígéretére sem. Az ember ismerni fogja lehetőségeit és azokat ki is tudja használni ahhoz, hogy életét megszépítse és boldoggá tegye. Eltűnik tehát a másvilági boldogság utáni vágy és vele a mennyország. A kommunizmus megszünteti a vagyoni egyenlőtlenségeket és abból fakadó igazságtalanságokat, nem lesz arra sem szükség, hogy a földi igazságtalanság tükreként poklot képzeljünk magunknak. Az ember megtanulja hogyan kell leigáz- ni a természetet, elveszti tehetetlenségét, érvényesíti alkotó képességeit, azt is mondhatnánk, hogy „mindenható”- vá lesz (persze az anyagi világ törvényein belül.) A „mindenható" ember tükörképe azonban a tehetetlen isten lenne, amely már nem isten többé. Az ember tmegismeri a való világ törvényeit, nem ke- #res misztikus magyarázatokat, „mindentudó“ vllúgszellemre sem lesz szüksége. Mindez nem jóslat, az eddigi fejlődés bizonyltja, hogy így van. Az ember felnő, s a gyerekcipővel együtt elhagyja gyermeki r-emlőidét is; nem lesz szüksége többé vallásra.
