Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-17-01 / 270. szám
*959. NOVEMBER 17. NAPLÖ 5 Magyar filmek külföldi sikere Nagyon kedvező fényt vet a Magyar filmgyártás nemzetközi tekintélyére, hogy az elmúlt hetekben néhány újdonságunk a bemutató előtt „elkelt". Peru és Bolivia megvásárolta a bűbájos sztálin- yárosi kislány, Kölyök kalandjairól készített alkotást, Argentina, Uruguay és Paraguay megvette a Szegény gazda- Bo/cat és a Vörös tinta című Hímet, a Szovjetunió pedig a pór lépés a határt. A négy legújabb magyar nlmen kívül az idén is filmművészeink számos alkotását vásárolták meg világszerte. A mulatságos filmszatíra, a uoUárpapa eljutott Olaszor- ®?ágba és Irakba, folytatja világjáró útját a Körhinta: Pe- Chile, Venezuela, Ecuador es Görögország az újabb ál- l°mások. A Vasvirágot meg- yette Csehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlávia, Argentina, Brazília, “hjguay, Chile, Peru, Ecua- ?9r> Bolivia, Venezuela, Mexico- San-Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Pana- 1113 és Costarica, valamint a Német Szövetségi Köztársság, Belgium, Anglia és lfák. Az Édes Annát már a szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, Bulgária, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország és a Német demokratikus Köztársaság lázijaiban vetítik. Az Álmatlan éveket és a Tegnapot a Szovjetunióban, a Német De- m°kratikus Köztársaságban, ® Kínai Népköztársaságban, slamint Romániában, illet- e Bulgáriában játsszák. Q vastámas biztosítás növeli a szeneiési időt, a fejtések előrehaladási sebességét A szénbányászatban egyre nagyobb teret hódít a vastámas biztosítás. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt gazdasági vezetői is azon fáradoznak, hogy a rendelkezésre álló vas- támokat a lehető legjobban kihasználják. Jelenleg két helyen — István- és Béke-akna egy-egy fejtésén — alkalmazzák ezt a módszert. Mi is az előnye a va&támok alkalmazásának? Mindenek előtt a produktív időnyerés, a szeneiési idő megnövekedése. Mint ismeretes, a műszak azzal kezdődik, hogy a szenelés- hez szükséges fát le kell juttatni a fejtésekhez. Ez pedig általában másfél—két órát igénybe vesz. A vastámok alkalmazásával ez az idő megtakarítható. Ez pedig azt jelenti, hogy már a műszak elején megindulhat a tényleges szeneiési munka. Ennek következtében elkerülhető az oly gyakori torlódás és a szállítóberendezéseket is jobban ki tudják használni. Másik igen nagy előnye a vastámok alkalmazásának a jelentős famegtakarítás. A vastámok alkalmazásával jelentősen növelni lehet a fejtések előrehaladási sebességét is. A két fejtésen, ahol már vastámokat használnak, az év végére eí akarják érni a napi 1,2 méteres előrehaladási sebességet. Nagy előnye a vastámok alkalmazásának az is, hogy a szükséges kísérő vágatokat jóval rövidebb ideig kell fenntartani. Ez pedig azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb lesz a fenntartási költség. Ugyanakkor közelebb hozzák a fejtést eredeti rendeltetéséhez. Mert akkor gazdaságos a termelés, ha a maximális üzemórát tudják biztosítani. A tervek szerint tovább bővül a pécsi bányákban a vastámas biztosítás. István- és Béke-akna után Vasason a negyedik északi keresztvágalon alkalmaznak majd vastámokat. Itt ugyanis új fejtési koncentrációt hoznak majd létre villamos szállítóberendezéssel. A süvegek már megvannak, januárra várják a tárnok érkezését. A következő esztendőben egyébként mintegy 2300 fejtési vastám áll majd a tröszt rendelkezésére. Ezzel a mennyiséggel minimálisan négy fejtést tudnak majd üzemeltetni. Úgy tervezik, hogy a rendelkezésre álló vastámok 75 százaléka rllar^ónn üzemben legyen. Ledönthetők-e a régi korlátok? Erre adnak választ a pécsi vasutasok az elkövetkezendő időben A teherkocsik gazdaságos felhasználásában, az átlagos terhelés terén nagyon szép eredményeket értek el a pécsi vasútigazgatóság dolgozói. A legújabb értékelés szerint 15.95 tonnás vállalásukat 16.22-re teljesítették. ' Felvetődhet ezek után a kérdés: lehet-e még jobb eredményt elérni a gazdaságos fel- használásban, tovább haladni a még fokozottabb kocsikihasználás területén? A pályák állapota, a tengely- nyomási korlátozsok, az áruk Csorba Gvőző szerzői estfe ÜT irodalmi szakosztá- i Pécsi Irodalmi Színpad, űnt a Jelenkor szerkesz- - vasárnap este rendezte tők Béla Klubban Csorba 5 országosan ismert pécsi szerzői estjét. A klub lásig megtelt az irodalom uivei. án István, a Nagy La- mnázium tanára beveze- ism értét te Csorba Győ- tészetét és életének főbb isait. Természetesen hu- -harminc perc nem elég- ahhoz, hogy kimerítse ies egészében bemutassa et munkásságát. „Ocsú- űc” című önéletrajzi kö- és a József Attila-díjról m esett. Pedig egy kötet enése, a József Attila- lentős állomás a költő ín. ba Győző nem tartozik :özé a termékeny költők akik könnyen hangolódalra, de amit leír, annak van. A szó nem játék, ncélú csillogás nála, ha- emény fegyelem. Az élet' is örök problémái foglalják. Mondanivalójának -re igen alkalmas a kus forma és tömör zet. ba Győzőt mint műfor- s az elsők között tartják f>. A szerzői estjén be- ®k néhány olasz, fran- német fordítását is. 3 Olga, a Pécsi Nemzeti ‘2 tagja művészi megje- erővel tolmácsolta a néhány versét. Szép éljelentett a verskedvelő égnek Horváth Erzsébet *. dinamikus versmon- 3e dicséret illeti az Iro- Színpad valamennyi Bérezés Liviát, öhl- ' Miklóst, Sugár Győzőt, « Ottót és Varga Jánost. >s volt a bemutatott részlet is, Baranyai Au- _ érzékeltette Faust tépe- vívódását. :erzői est műsorába jól : a Chopin- és Debussy- amelyeket Vönöczky szólaltatott meg zongora Győzőnek a „Mozdu- 'ég”, „A híd panasza” és rsúdó évek” című cik- útán a tíz év termésé- Jogatott „A szó ünnepe” kötete mind elmélyültebb és mind letisztultabb művészetről győz meg bennünket. A nagysikerű szerzői est maradandó élménye lesz az irodalom rajongóinak. Az .előadóknak sikerült közelebb hozni a közönség szívéhez Csorba Győző költészetét. — H — összetétele, mind megannyi gátat szab a további fejlődés elé. Ezek a korlátok azonban, ha nem is könnyen, de le- dönthetők. A szállítási igények növekedésével nem bővül arányosan a MÁV kocsiparkja, éppen ezért a rendelkezésre álló műszaki intézkedéseken túl, céltudatos szervezési intézkedésekre van szükség. Ilyen volt a rakodások egyenletességének biztosítása, munkaszüneti napokon berakási kötelezettség, éjjel-nappali folyamatos rakodás, irányvonatképzés szorgalmazása stb. Ma már ezek az intézkedések nem elegendők. Szükséges a „dinamikus” kocsiterhelés növelése. E gazdasági mutató az áruszállítást a szállítási távolság tükrében mén, megmutatja, hogy a négy vagy több tengelyű teherkocsik kilométerben is hogyan voltak kihasználva. A „dinamikus” kocsiterhelés annyit jelent a valóságban, hogy a nagyobb raksúlyú kocsikat minél nagyobb teherrel, minél messzebb, nagy távolságra küldjék. A pécsi vasútigazgatóság dolgozói elhatároztál?, hogy ezzel az új módszerrel tovább javítják eredményeiket, még gazdaságosabban használják ki a rendelkezésükre álló te- herckocsimennyiséget. Szeifov akadémikus a szovjet kozmikus rakétáról Moszkva (TASZSZ) Szedov akadémikus, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke a Pravdának írt cikkében közli, "hogy a harmadik szovjet kozmikus rakétával október 4-én felbocsátott automatikus bolygóközi állomás és a földi megfigyelőpontok között megszakadt a rádiókapcsolat. Ez a körülmény különböző okokra vezethető vissza. Nem kizárt, hogy az állomást meteoritbe- csapódás érte. A rádióadóit munkájának megszűnéséhez elegendő, ha a külső burkolat nem zár légmentesen. Hit és tudás (4) „ Qjőldűqek a lelki izerp ftujek __ íí A korábbiakban gyermeki világnézetnek neveztem a vallásosságot. Ha jól meggondoljuk, a katolikus hittételekben találunk is számos olyan utalást, amely bizonyítja, hogy a vallásos tanok hivatásos hirdetői is beismerik ezt a tényt. Ott van az a Krisztusnak tulajdonított mondás: „Engedjétek hozzám a kisdedeket.“ — Azután az a hiedelem, hogy a meghalt kisgyermek akkor sem kárhozlk el, ha még nem keresztelték meg, legfeljebb kicsit várakoznia kell, de ha megkeresztelték, akkor feltétlenül a mennybe jut, hiszen tudatlanságában nem követhetett el bűnt. Ezt bizonyítja az is, hogy az angyalok tömegét pufókképű, felsfcárnyazott, göndör kisgyermekek adják, míg az ördögök között még Dante sem talált kiskorút, amikor Vergilius kalauzolásával megtekintette a pokol köreit, s az elkárhozottak is kizárólag felnőttek voltak. Márpedig Dante igazán tudta, hogy kik kerülhettek a kínok bugyraiba. Pontosabban azonban mégsem a gyermekek, hanem a gyermeteg felnőttek világnézete, amit többek között azzal illusztrálhatunk, hogy az első emberpár csak addig maradhatott a paradicsomban, amíg nem evett a tudás tiltott fájának gyümölcséből; hogy a „szent doktorok" nyíltan és határozottan kijelentették, miszerint a tudomány a hit ellensége, s hogy a hegyi beszédben ez áll: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." Igaz, hogy ez utóbbi eredetileg — ahogy a vallás történészei állítják — nem egészen így hangzott, s tulajdonképpen a vagyontalanokat, az anyagi (és nem lelki) javakban szű- kölködőket jelentette ki boldogoknak, de ne bocsátkozzunk részletekbe, fogadjuk el úgy, ahogy ma használatos. Az pedig köztudomású, hogy „lelki szegényeknek“ a megvetett, elhagyatott, a társadalomból kirekesztett, egyúttal az együgyű tudatlan, a majdnem hogy gyengeelméjű embereket nevezzük. (Ez különben eléggé összevág azzal is, hogy más, főleg keleti vallásokban az őrülteket szentnek tartják.) A vallásos világnézet gyermeteg mivoltát ilymódon maguk a vallásos tanok is igazolják. Ebből azqnban korántsem az következik, hogy bármelyik vallást is gyermekek számára alkották volna meg. Erről szó sincs. Inkább arról beszélhetünk, hogy a vallás a felnőtteket is, világnézeti tekintetben, gyermeki szinten igyekszik megtartani, ahogy mondani szokás „boldog tudatlanságban.“ A nép ösztönösen is felismerte ezt, és a „jámbor“ jelzőnek idők folyamán nemcsak „istenfélő“, „hitbuzgó“ — hanem egyúttal „ostobácska“, „félkegyelmű“ értelmezést is adott. De ezt ne feszegessük, mert a hívők túlnyomó többsége nem „jámbor“, hanem a gyakorlati életben megállja a helyét, csak éppen bizonyos vallásos előítéletek élnek benne. Eljutottunk tehát, odóig, hogy a vallás hirdeti a gyermeki tudatlanságban gyökerező hitet és elítéli, kárhozattal bünteti a felnőtthöz méltó tudást és magabiztosságot. A „lelki szegénységet“ a földöntúli boldogság forrásává teszi. A vallás hivatásos hirdetői meg is tesznek mindent azért, hogy a gyermeki tudatlanságot és lelki szegénységet széles „közkinccsé“ tegyék. Nem akarom most a középkori könyvégetéseket és az inkvizítorok szégyenteljes működését emlegetni, hiszen köztudomású, hogy az egyház — amíg hatalma volt hozzá — a szó szoros értelmében tűzzel-vassal üldözte a vallásos dogmáknak ellentmondó tudományt és tudósokat, mivel pedig minden igazi tudomány ellentétben áll a vallásos dogmákkal — mindenféle tudományt. Ez a világ elmúlt, az egyháznak nincs már fizikai hatalma, nem léphet fel fegyveresen, zsoldosok és hóhérok segédletével a tudomány ellen. De azért a tudomány elleni harcot továbbra sem adta fel. Hadállásait tartani igyekszik mindenütt, ahol a tudatlanság sötétjét még nem váltotta fel a tudomány világossága. A teremtés meséjét ma már kész akár a speciális relativitás elméletével is ösz- szehangolni, s a mindenható vi- lágformóló szemöldökrándít á- sát a Welsmann—Morgan féle genetikai elméletben elbújtatni — a lényeg az, hogy az istenfélelem megmaradjon az emberi lélekben. „Boldogok a lelki szegények“ — mondja az egyház és ezzel azt mondja: „Ember ne kutasd a világmindenség titkait, ne keresd a földi boldogság útját, ■e igyekezz többet tudni, mr Fényképezzünk együtt! Az arcfényképezésről Régi mondás, hogy a szem a léieiv tükre, k megalapítás ioiy- tatásaként azt is moniitiaíjÜK, 110,5V, az. arc az egyemstg, a jei- lei.-.i és az erzelem noiuo^oja. iv^.v^ag iöic L.z€i*iÜíUv oa aicdii üözveciu mindazt, anu odlmua.- ei, lejátszódik, goóao^kQausun itat cs tudatunkat lormaija, be- L my ásol ja. az egyen érzelmi és érteim ei.«te rendkívül változó, taiau». ; ló ti. mái«, sok gondolat es erze .űiii változtathatja áriánkat, no. derűssé, hol elmélyedő ve, ho borongossa formálva tekintetűn két. liár ez az ezernyi vúltozá- alakítja kifejezésünket, arcunk vonásait, mégis minden egyen arcán találhatunk olyan jeliem ző, az egyéniséget magáhan- foglaló tulajdonságokat, ami az embereket megkülönbözteti egymástól. Minden fényképésznek az a vágya, hogy éppen ezeket az egyénre jellemző arcvonásukat örökítsük meg úgy, hogy a képről valóban a fényképezett sze* mony a legjellemzőbb kifejezéssel tekintsen reánk. Amilyen egyszerű ezt elmondani, olyan nehéz megvalósítani. Nehéz, hisz ismerni kell hozzá az egyén majdnem egész érzelmi és gondolatvilágát, arcjátékának rengeteg változatát, hogy kiválaszthassuk azt, ázni bennünk és másokban megmaradt. Ez magyarázza, miért oly nehéz ezt megtalálni, kiválasztani és miért okoz a kép oly sokszor csalódást mind a modellünk, mind a szemlélőnek. Feltételezve az arcfényképedhez szükséges technikai fel- készültséget, azt kívánjuk elmondani, hogy arckép és arckép között milyen különbség van és miért? Elsőnek az egyszerű arcképeket említjük. Ide sorolhatók azok. melyekből az egyén érzelme, gondolata, hangulata, jelleme sem igen tűnik ki. Egyszerű reprodukció az az egyénről, még akkor Is, ha a kép szép, mert a modell szép, vagy érdekes. Az ilyen képek jellemzői, hogy nem mondanak semmit. Ilyen a legtöbb úgynevezett arckép, mini pl. a személyi és egyéb igazolvány-kép. Ürességét nem tudja csökkenteni a fejet körülvevő fénv-glória, de a háttér különböző cikornyássága sem. Készítéséhez nem kell más, mint megfelelő technika és műtermi gyakorlat. Értékük alig van. A művészetet kereső fényképész nem állhat meg e feladat megoldásánál. A művészi tevékenység abban rejlik, hogy olyan képet készítsünk, amely vagy egy jellegzetes mosolyt, vagy kifejezést örökít meg, vagy betekintést ad a modell életílie, jellemébe. Kifejezi az egyén és a munkája közötti kapcsolatot, a munkába történő elmélyülést, de utal arra is, hogy milyen volt élete és annak gondjai, érzelmi, örömei milyenné formálták arcának vonásait. Az arcot formáló kifejezés adja az e kéneken a tartalmat, a mondanivalót, és ennek csak radj meg jámbor együgyűsci?- ben, mert egyedül ez ad neked boldogságot.“ Tétlenségre, passzivitásra nevel a vallás — akár a buddhizmus köldöknézegető Nirvána-várására, akár a mohamedán fatalizmusra, akár a keresztényi alázatosságra gondolunk. Szép meséket, gyönyörű álmokat idéz a vallás, káprázatos Ígéreteket mond a túlvilágról, de ennek az az ára, hogy az ember veszítse el szellemi, lelki gazdagságát. Ez az, amire Marx röviden ezt mondta: „A vallás ópium a népnek ópium, amelynek szívása közben csodás álmokat lát, természetfeletti gyönyört érez a szenvedély megszállottja, de a méreg hatására szellemileg eltompul, testileg elkorcsosul. Mi talán nem akarunk boldogok lenni? Dehogynem! Na- gyonis céltudatosan keressük a módját annak, hogy magunk és embertársaink boldogan élhessünk ezen a földön. Boldogok akarunk lenni — de lelki s^gények nem! Miben áll tehát az a boldogság, amit mi hirdetünk? Az bizonyos, hogy nem természet- feletti, léten túli dolgokban keressük. Nem misztifikáljuk, de mégkevésbé silányítjuk olyasvalamivé, amivé a vallás teszi: a tudatlanság és igénytelenség ajándékává. Mi azt az embert neveztük boldognak, aki emberi mivoltának, képességeinek és vágyainak legmegfelelőbb módon élhet és élményei között több helyet kap a szép, a jó és kellemes, mint a rossz, a csúnya és kellemetlen. Abszolút boldogság csak a mesében van, ilyent nem ígérünk senkinék. De azt az emberi boldogságot, amelyet úgy fejezhetünk ki, hogy -érdemes élni — minden ember számára hozzáférhetővé akarjuk tenni. Sokkal több ez, alárendeltje lehet minden, ami a képnek kiegészítője, mint a fény, a ruha, a kompozíció. Lehet-e szebb és izgalmasabb feladat, mint megörökíteni egy munkásarc erőteljes, a raunKa fárasztó, de a céltudatosság következtében kialakult határozott és félreismerhetetlen vonásait? Komoly szellemi kapcsolat formálhatja csak alkotássá egy művész átszellemült müvében elmerülő arcát és tekintetét portrévá, de nem kisebb probléma a szellemi munkát végző modell figyelmet és gondolkozást összpontosító tevékenységének megörökítése sem. Nehezebb a feladat még ennél is, ha arra vállalkozunk, hogy az arcot ne az egyén jellemének ábrázolására, hanem általános fogalmak tolmácsolására, mint eszközt használ luk fel. Ilyen fogalmak lehetnek az anyai szeretet, áhítat, fájdalom és derű, szeretet és bosszú, de boldogság is. Ebben az esetben a modell személytelenné válik. Szerepe a kifejezni kívánt fogalmak tolmácsolásában csúcsosodik ki. Nagyon nehéz a modellt kiválasztani, hisz a modellnak Is át kell tudni élni azt. amit az alkotó fénvkéoész elkénzelt megvalósítani kívánt. A legszorosabb szellemi együttműködés biztosíthatja csak a cél megvalósítását. Az elmondottak igazolják, hogv milyen szerteágazó a nortré fényképezés és milyen sok körülmény befolyásolja a munkát. JŐ portrék készítéséhez ezért nem lehet recepteket, szobáitokat adni. CVíigy gyakorlat, céltudatos tanulás és elmélyülés segíti a fényképészt célja! megvalósításában. Ehhez meg kell szokni a műtermek légkörét. !e kell küzdeni az eleinte jelentkező lámpalázat. Ki ne mosolyogna a portrézás közben bekövetkezett nevetséges epizódokon, hisz hol a lámpát löki fel figyelmetlenséeében ez ember, hol a zsinórban botllk el, vagy épp a gépnek zárók»nak- iát feigiti el levenni ezernyi izgalmában. Mindez hozzátartozik ahhoz az ú*hoz, melyen végig ke1! •'hhoz, hogy a műteremben való biztos és nyugodt mosást, a "éppel, lámpákkal való re.V*y- szerű bánásmódot úgy sajátítsuk el, hogy egész figyelmünket csak az elgondolt téma megvalósítására, a művészi portré megalkotására fordíthassuk. — sz R — Papírt, rongvot magas áron vásárolnak a MÉH-telepek: Pécs Siklós Mohács Szigetvár Pécsvárad Komló. mint bármely vallás túlvilág! boldogságigérete — mert megvalósítható. Nem mondjuk senkinek: élj úgy, ahogyan^ mi megszabjuk és akkor maja valamikor halálod után jutalmul elnyered a tökéletes boldogságot. Inkább azt mondjuk: élj becsületesen, dolgozz tehetséged szerint', találd meg helyedet a veled egy célért küzdő emberek között és akkor szép lesz az életed, megbecsülnek, szeretnek, utódaid hálásan emlékeznek rád. A földön élünk, nem a fellegekben. Nem kergetünk elérhetetlen, megfoghatatlan álmokat és nem rajtunk kívül álló ismeretlen hatalmaktól várunk segítséget. Azt mondjuk, hogy olyan az ember élete, amilyennek kialakítja. De azt is mondjuk, hogy a mi társadalmunkban nem keresheti az ember más embe»ek rovására, mások elnyomása, mások munkájának kisajátítása árán az egyéni boldogulást. Ami jót és szépet alkothat önmagának itt a földön az ember, azt minden becsületes ember száméra akarjuk megalkotni. Aki ezzel nem éri be, attól sem tiltja el senki az ábrándok és mesék csillogó világát, hiszen a mindig többre -vágyás, a valóságnál mindig nagyobb igény szüntelen haladásunk fontos rugója. De nem a túlvilágtól várjuk passzív belenyugvással álmaink teljesítését, hanem még életünkben igyekszünk ezekből a szép álmokból minél többet megvalósítani. Nem a lelki szegényeknek ígérgetjük a boldogságot, hanem a szorgalmas, becsületes embereknek. Azt mondjuk: az anyagi és szellemi javak mind nagyobb bősége, az egész emberiség növekvő anyagi és szellemi gazdagsága vezeti az egyes embert is a boldoguláshoz. (Folytatjuk) Mészáros Ferenc
