Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-17-01 / 270. szám

2 NAPLÓ 1059. NOVEMBER lt Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyójtott állami támogatásról (Folytatás az 1. oldalról.) ződésas lekötésével szerezhe­tik meg. Szerződés esetén a régi termelőszövetkezetek várható bevételek 60 százalé­kának, az ú] és megnöveke­dett termelőszövetkezetek pe­dig a szerződéses fedezet 30 százalékának erejéig rövidle­járatú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt a mun­kaegységelőleg fizetésére is. Amennyiben a termelőszö­vetkezet teljesíti, illetve túl teljesíti a száz holdra jutó árutermelési mutatót, hitel­elengedést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezmény­ként kapott összeget a szövet­kezet beruházási számláján kell jóváírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszkö­zeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek­ben végzendő gépi munka to­vábbra is a gépállomások fel­adata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvá­sárlást. A termelőszövetkeze­tek cséplőgép és gabonakom­bájn kivételével a korábbi megkötések nélkül megvásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erőgépet, munkagépekkel együtt. A ter­melőszövetkezeteik traktorokat elsősorban saját erőből szerez­hetik be. Azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek a gépeket nem tudják teljesen saját erő­ből megvásárolni, anyagi ere­jükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő, hat—nyolc éves beruházási hitelt vehet­nek Igénybe. A gépállomások kötelesek ti termelőszövetkeze­tek részére a szükséges gép­javításókat a kedvezményesen megállapított díjért elvégezni engedés mértéke sem a régi, sem az új termelőszövetkeze­teknél nem haladhatja meg az év folyamán megvalósított ösz- szes beruházások értékének 50 százalékát. A nagyüzemi szocialista gaz­daság kialakításához szüksé­ges beruházási feltételek meg­teremtése, valamint a termelő- szövetkezetek állóalapjainak növelése érdekében a határo­zat előírja: továbbra is szem előtt kell tartani, hogy az épí­tési anyaggal központi készlet­ből ellátott beruházási hitelt a jövőben is túlnyomórészt a kö­zös tehénállomány elhelyezé­sére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hang­súlyozza, hogy a növendékál­latok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésér« egy­szerű épületeket emeljenek sa­ját erőforrásaik legteljesebb kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol kiemelkedő jelentőségű a sertéshús-áruter­melés, a keretek elosztásánál sertéstartással kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Az állam továbbra is haté­kony támogatást nyújt a ter­melőszövetkezetek szervezeti megerősítéséhez, « a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló, vagy egyéb­ként arra rásszoruló termelő- szövetkezeteik, — amennyiben a vezetést saját erejükből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátására felkérhet­nek és elnökké választhatnak olyan dolgozókat, akik politi­kai képzettségüknél, rátermett­ségüknél és gyakorlati ismere­teiknél fogva a szövetkezet irá­nyítására alkalmasak. A fel­ként két éven át kiegészíti. A | munkásságunk, az állami, ki- felkért és megválasztott elnö- | sérleti, tan- és célgazdaságok, és üzemanyaggal, illetve al- I ké* mcgváiasztott eiaököt kát részekkel is segíteni, I a k<«gyulés által megállapított munkaegység-részesed es és egyéb járandóság illeti meg és ezt a javadalmazást az állam támogatásként három éven át kiegészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közős gazdasá­gok szakszerű Irányítására, s kimondja, hogy az 500 kataszt- rális holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kertészettel, gyü­mölcstermeléssel, illetve öntö­zéses gazdálkodással foglalkozó kisebb termelőszövetkezetek­ben agráregyetemi vagy főis­kolai végzettségű, de legalább technikumot végzett mezőgaz­dasági szakembert kell állandó jelleggel foglalkoztatni. E szak­emberek munkaegységrészese­dését és egyéb járandóságát az érvényben lévő gyakorlat alapján az állam támogatás­A határozat intézkedik a gépimunka díjtételeiről, ame­lyeket a régi, az új és a terü­letileg jelentősen megnöveke­dett termelőszövetkezeteknél különböző mértékben állapít meg. A szántás dija normál­holdanként az új és — terület- növekedésük mértékéig — je­lentős területtel megnöveke­dett szövetkezetek részére gaz­dálkodásuk első évében 60 fo­rint, a második évben 80 fo­rint, a régi termelőszövetke­zetek részére pedig 100 forint. Az ekével végzett tarlóhántás díja holdanként az első évben 30 forint, a második évben 40 forint, a régi termelőszövetke­zeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás díját ennek megfelelő arányban állapítják meg. A traktorral végzett szál­lítási munkák díja óránként az új és —. területnövekedésük mértékéig — a megnövekedett termelőszövetkezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a régi termelőszövet­kezetek részére pedig 32 fo­rint. A kombájnaratás díja egységesen holdanként 180 fo­rint, az aratógéppel történő aratás díja holdanként 130 fo­rint. A gabonacséplés díja vál­tozatlan marad. A gépállomá­si dolgozók a termelőszövetke­zetek terméseredményeinek növelésében és a gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fo­kozottabban érdekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetke­zetek a náluk dolgozó traktor- vezetőket — a tervek túltelje­sítése esetén — jutalomban ré­szesíthetik. A saját erőből történő beruházások elősegítése érdekében az új kormányhatározat 1960-tól kezdve beruházási kedvez­ményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a három éves, vagy annál régebben mű­ködő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meg" haladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját beruházott összeg mértékéig hitelelengedésben részesülnek a beruházás esz­tendejében. Az első és másod­éves termelőszövetkezeteknél a » kedvezmény a saját erőből j tszközölt beruházásaik teljes süt a kínai földre, t—Wi-lg terjedhet. A hiteiét- é meséje ma is Ä, i köt, az alkalmazott mezőgaz dasági szakembert (agronó- must, könyvelőt) ezenkívül egyéb kedvezmények is meg­illetik. Termelőszövetkezeteink nö­vekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagy üzemek üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalatai­nak felhasználásával gazdál­kodjanak. Ennek elősegítésére a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett — tanácsadó szerviként — tlzenöttagú ter­melőszövetkezeti, üzemszervezési szakbizottságot alakítanak. A bizottság elnöke a megyei tanács mezőgazdasági ügyek­kel foglalkozó elnökhelyettese, tagjai a mezőgazdasági intéze­tek és intézmények, állami, kísérleti, tan- és célgazdasá­gok üzemszervezési képzett­séggel és gyakorlattal rendel­kező dolgozói, továbbá tapasz­talt, szakképzett termelőszö­vetkezeti vezetők. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében és meg­szilárdításában elért sikerek­ben különös érdeme van ipari a mezőgazdasági kutató és szakoktatási intézetek, továb­bá az erdészeti, vízügyi és egyéb szervek patronázs mun kájának. Ezt a tevékenységet a kormány továbbra is igen fontosnak tarja és határozatá­ban megállapítja, hogy a pat­ronálok fő feladata a termelő- szövetkezetek vezetésének tá­mogatása. A patronázs-mozga- lom a termelés és az áruter­melés lényeges fokozására, a beruházások támogatása ré­vén az állóeszközök növelésé­re, a vezetés, a belső szervezeti élet és a szocialista törvényes­ség fejlesztésére terjedjék ki. A 3004/2-es kormányhatáro­zat az eddigieknél nagyobb mértékben ösztönzi a termelő- szövetkezetek tagságát arra, hogy az állam gazdasági se­gítséget, a rendelkezésükre bocsátott kedvezményeket a helyi adottságoknak megfele­lően okosan kihasználják saját anyagi eszközeiknek kiegészítő sére, a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő jól jöve­delmező szocialista mezőgazda- sági üzemekké fejlesszék gaz­daságukat, s így mind nagyobb vonzóerőt gyakoroljanak a még egyénileg gazdálkodó pa­rasztságra. HÍRfft TITOK Megkezdte próbaútjáf az első magyar jégtörőhajó A Balatonfüredi Hajógyár kikötőjéből hétfőn hajnalban kifutott próbaútjára az első magyar jégtörőhajó. A 25 ki­lométeres sebességgel haladó motoros négyszáz lóerős mo­torjára úgynevezett feltöltőt szereltek, amely magához szív­ja a dieselmotor kifufogó gá­zait. A nagy sebességgel áram­ló nyersolajgúzok ventillátort hajtanak, amely a levegőt va­lósággal bepréseli a hajtómű hengereibe. Ezzel a módszer­rel gyorsítják a motorok for­dulatszámát, szükség esetén G00 lóerőre fokozhatják a tel­jesítményt. A próbaúton be­vált a osavarszabályozó beren­dezés is, amely önműködően leállítja a propellert, ha a ha­jó tatjánál összetorlódó jég a szokásosnál jobban akadályoz­za forgását. Sikeresen vizsgá­zott az első hajógép távmű­ködtető berendezés is, A kínai határőrök átadták az indiai határőr! képviselőinek a iiatárincidansek során elíoptl indiai katonákat . Peking (Uj Kína) A kínai határőrök szombaton átadták az indiai hatóságok kijelölt képviselőinek az októbervégi határincidensek során elfogott tíz indiai katonát és a kilenc elesett indiai katona holttestét. Az átadás baráti légkörben zajlott le. Az indiai hatóságok képviselője kijelentette „az in­diai kormány és én hálásak vagyunk a kínai népnek ezért az eljárásért.” Mielőtt az indiai katonák elindultak volna hazafelé, is­mételten hálájukat fejezték ki a kínai határőröknek a jó bá­násmódért, amelyben fogságuk alatt részesítették őket, Nemcsak az autóbusz siet, a benne ülök is. Mindenki ideges, órájához kapkod. Háromnegyed nyolc van és hatvan utas hat­van főnöke már hivatali szobá­jának falúra néz, hol undok szerkezet kongatja az időt. Az első megállónál néhányon leszállnak, de az kevés, mert a lány kabátja álltó helyében is hozzáér szomszédjához. Félre­fordítja fejét s szeme parazsából kikerülve a férfi, ránéz. Szőke, bodros a lány haja, pici rózsa­szín füle mellett, mint a tojás­ból kelt csirke sárga pihéi. Szép nagy a szeme, kiragyog fehér arcából. Az egész együtt a teremtés harmóniája húsz évben. Kabátja börtönében ts karcsú, az általános idegességben nyu­godt, formás kis ember. A nyolc perces szomszéd csak nézi, kedvtelve nézi a férfiak egyszerre felkapó, mérő, ítélő szemével s még mosolya sem szabadul ki szájára, amikor a lány megremeg, harapófogóvá vált szép ajka irtózatos erővel szorítja vissza a jajt, arca fehér­nél fehérebbé válik, eöld sze­mére fátyol borul, vaskos & meggé folyik össze a sok em‘ öeri arc. Hamar felugrik ültéből asszony, dtadia helyét, s a ‘a™ feje, mint viharban tört virít hajlik hátra. — Rosszul van? — rebM® j! kalauznö Is és tétova mozduis' tál kap az ajtó felé. Szemptllijávat int. sóhajét «!' nyeli a motor zúgása. A Wvjv tőle közül hirtelen kibújik pöttömnyi kis gyerek. I ”, o. asszony idegen gyereke, ff'“., rik melléje az ülésre és pW’ ujjúval veglgszánt arcán. Elkapják, de már késő. Krifít ja szemét és mosolyog, kinym,. puha, meleg szája, szeme tot je beleragyog a gyerekébe. }iapja ölébe és megcsókolja■ kor néz csak fel az emberelő^ arca. és elpirul, tekintete az vágódik, vörös lesz füle, nyaka. Kint az utcáról v,sS! nevet rá egy kis járdaszéli, rosl fa, mely szintén a tavast* vár. — PÉCSUDVARD és Po­gány között a legveszélyesebb útszakaszon támfal épült a közelmúltban 18 ezer forintos költséggel. — jelentkezzenek a nyer­tesek. A papír- és írószerkidllí- tdson naponként közvéleményku­tatást végeznek, azonkívül külön­böző kérdéseket adnak fel a vá­sárlóknak, amelyek a papír- és írószerek minőségével, a boltok­ban tapasztalható kiszolgálással stb. vannak kapcsolatban. A leg­jobb válaszokat adók között min­den este 5 órakor S0 különböző ajándékot osztanak szét. Számos nyertes nem vette át a dijakat, mert a kiosztás időpontjában már nem tartózkodott a kiállítás terü­letén, ezek névsora megtekinthető a 34, sz. Papírboltban, Kossuth Lajos utca 15. szám, a színházzal szemben. — JÖVŐ év tavaszára be­fejeződik a sellyei 20 férőhe­lyes szülőotthon építése. A korszerű szülőotthon 700 ezer forint költséggel épült; — GOLYÓSTOLL Es TÖLTŐ­TOLL VASÁR. A pécsi papír- és írószerkiállitáson sok egyéb érde­kesség mellett feltűnést keltettek a kül- és belföldi töltőtoll és go­lyóstoll különlegességek. Így <öb- bek között forgalomba került a Lucki néven Ismart légszivattyúé kínai töltőtoll 100 Ft-os árban, az amerikai Parker golyóstoll, amely­hez betétek is kaphatók. Számos különböző gyártmányú kínai go­lyóstoll, azonkívül a közismerten jó minőségű belföldi töltőtollak, amelyekért egyéves szavatosságot vállal a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat. A minőségi töltőtollak iránt éppen megbízható minősé­gük miatt olyan kereslet nyilvá­nult meg, hogy a lelolcsóbb töltő­tollak Iránti érdeklődés lényegesen megcsappant.- FIATALKORÚAK fog­lalkoztatására terven felül Mohácson 420 ezer, Szigetvá­ron 260 ezer, Sellyére 130 fo­rintot ruház he a megyei ta­nács tervosztálya. így mint­egy 300 fiatalkorú foglalkoz­tatása vált lehetővé, — A PÉCSI járásban mine helyen indult meg . aZ időszerű kérdések tanfolyami1' A tanfolyamok tananya*81 335-en fizették élő a járásba11' — KÖZEL SO 000-EN NEZVtf MEG hétfő estig a pécsi paPír‘ ,i irószerklállltást a szakszervei1. székházban. A kiállításon f°lji. árusításnál különösen nagy éra* lődés nyilvánult meg az naptárak iránt, amelyek az különös bőségben és választéka*, kerültek forgalomba. Több negyven különböző borítású él % áltítású zsebnaptár kapható PVC, műbőr és bőr borításbanIJJ Ft-tól felfelé, különlegesen W1*8 , kivitelben. Különösen kapósok , művészi reprodukciókkal disz}' } asztali naptárak és keresettek . művészt fényképekkel díszített t‘ jegyzési naptárak, amelyek , 1960-as évi naptárkiadásnak >íl záctót. — TÁRSADALMI mirffj ban vállalták a zólld Idszistá* a község járdájának a kij®^ tását. A KISZ-tagok mintegy négyezer forint értékű mU® kát végeznek el így; — Altalanos asszist*^ képző tanfolyam indult a zelmültban Pécsett, minify 56 résztvevővel. A másfél 4V’ tanfolyam rendelőintézeti szisztensi képesítést nyújt. Áramszünet lesz hálózatképp miatt november 17, 18. 19. és 20"i, 7.30-tól 16 óráig a megyeri város területén, MIT KIVAN A FOGYASZTOD í címen a pécsi papir-, írószer- . képeslap-kiállítással kapcsolat®1 ma este 6 órakor a szakszeriéi székházban értekezletet tartan® amelyre meghívják Baranya, ~ mogy. Tolna és Zala megye kereskedelmének képvlselóit, .. lamlnt a tömegszervezetek 1,1 6 bízottalt. — TIZENHÉT községig rendeznek vitát az ateista 11 velés kérdéseiről a pécsi jár8* ban. Az egy-egy helyen ntf*. tartott vitákra több község“0 összevonják a pedagóguson«®1' a m&Ymu's IX. A pillangó meséje egykor és ma A kínai falvakban úgy tar­tották hajdan: minél tudatla­nabb a^lány, annál „tisztább“. Készüljön ura és parancsol­ja szolgálatára, ne fertőzze lelkét „erkölcstelen" városi tu­dományokkal. A feudalizmus sötét vihara gomolygott ekkor Kína fölött, — egy kis pillangó mégis repülni akart... Fiú- ruhában szökött az iskolába, együtt lakott társaival, végül is fiatal szívének törvénye sze­rint szerelmes lett egyik ta­nulótársába. A vihar azonban erősebb a magányos pillangó törékeny szárnyainál. A lány, édesapja parancsára vissza­ment a faluba. Előbb azonban tanítónőjének elárulta nagy titkát. A fiú fgy tudta meg, hogy pajtása leány volt, aki szereti őt. Szerelmese után ment, addigra azonban a „bölcs“ apa eladta a kis pil­langót a gazdag földesúrnak, íme, a pillangó meséje, — egy­kor. — Ma könnyedén repülhet a szép szárnyú pillangó, meg­szűnt a földhözverő vihar, nap szék immár a felszabadult nép igazságát hirdetik. Megéneklik, doltak rájuk, mint jóságos atyjukra. Mennyire más volt az élet! Rántsuk le róluk a leplet, hadd tűnjön elő igazi arcuk. Segítenek ebben a mű­vészeknek a régi darabok, az ősi témák is. Az évezredes kí­nai művészet igen gazdag ha­gyományokban: 40—50 000 mű­, , ,,, , , j Kj yJHitAllj • ív -vv UUV ***•-» hogy a múltban csak a feu - vet tar|_unk számon, gyűjtőt- lizmus miatt nem ^tanulhattak tünk össze az utóbbi években, a nép egyszerű fiai, a feudális erkölcs-gátolta meg azt is, hogy szívük szerint válasszanak párt maguknak. Az ősi darabban a lány apja bölcs, előrelátó em­ber, aki szerető szívvel „re­meg“ leánya boldogulásáért, biztosítani akarja jövőjét, mi­előtt lehúnyja a szemét. A mai előadásban lehull róla az ál­arc: pénzéhes, kapzsi öregem­ber, aki nem tisztességből és becsületből, nem is a lánya Jö­vőjéért, hanem egyszerűen mi­nél több pénzért adja el a kis pillangót a mandarinnak. íme, a pillangó meséje, — ma. Ötvenezer ősi darab „megfiatalodik“ Mindezt Van Tyüo-fej Kan­ton neves színésze mondta el nekem egy csendes délutánon, amint a régi és új darabokról beszélgettünk. — Hányszor alakítottunk a mútban mandarinokat! A da­rabban mindig ők voltak a legjobbak, a becsület oszlopai. Egyébbel sem törődtek ezek a A legtöbbjéről nem is tudjuk már, hogy ki írta. Az idők fo­lyamán állandóan formálódott és változott mindegyik, itt el­vettek belőle, ott hozzátettek, szinte minden városban más­ként játszották. így vagyunK a pillangó zenéjével is. Gaz­dag hagyományaink sok sok gyöngyszeméről fújjuk le az idők porát és ma a nép szíve szerint, a nép igazsága szerint adjuk elő a régi témát, úgy, ahogyan a nép igényli. Szüles­sék új a régiből, — így mond­juk ezt mi mostanában. Szép jelszavunk természetesen nem­csak a hagyományokra vonat­kozik, legalább annyira az em­berekre, ránk, művészekre is. Közben ml is újjászülettünk. A népet szolgáljuk — A kantoni művészek ma már a népet szolgálják. A jobboldali elemek két évvel ezelőtt még nyíltan támadták a nép eredményeit, s minél több, eszmeileg káros darabot akar­tak előadni. Változatlanul a mandartno­jó lelkek, mint a szegények, a __________ A pillangó bajbajutottak támogatásával, s kát szerették volna dicsérni, de a művé- a topremgyrjsofc csak úgy gon- SzecrrmtPen mé* mindig őis voltak a Jó embereik. Szívük még mindig nem fájt a kis pillangóért. A becsületes mű­vészeké annál inkább. 1957. novemberében összehívtuk a kantoni helyi operaegyüttes vezétőit, legjobbjait, s az írók­kal együtt megvitattuk a he­lyes utat. A kérdés nagyon egyszerű volt. Úgy hangzott: a népet szolgálja-e a művészet, vagy a régi világot? A népért dolgoznak-e a művészek, vagy csupán a pénzért? A vita a haladás győzelmét hozta. A párt azt javasolta a szí­nészeknek, hogy menjenek a tömegek közé. A munkások­nak, Elárasztóknak nagyon tet­szett a dolog. Egyes színészek azonban azt mondták, nem vagyunk ml utcai árusok. Leg­többjük akkor könnyebbint meg igazán, akkor dobta le régi terhét, mikor látta, milyen szeretettel fogadják őket az egyszerű emberek. A kantoni művészek zöme szívesen játszik a tömegeknek, segíti a helyi együtteseket és sokszor együtt dolgozik a rhiunkásokkal és parasztokkal. Jót telt a leveiiöváliozás íme egy gazdag élettapasz­talattal rendelkező kantoni művész őszinte szavai. S a fiatalok? A sangháji filmgyárban találkoztam Van Tun-fun művésznővel. Első lá­tásra az a gonddalom támadt, hogy nóta mintázzák: nai porcelánművészet lebc'°. finom, kecses figuráit. Cfi®*, ka látszat! A „törékeny“ «f vésznő nemrég hónapokig gozott falun, a parasztok" a együtt vetette a rizst, öntözi®^ földet, etette az állatokat s uram bocsá’ — hordta ® gyét is, élte a falusiak dől» hétköznapjait, hogy tökélel sebb művész legyen! — Ma mér nemcsak kép8", ről, hanem az életből Isme«0; a parasztokat, a kemény efr és a jó derekat követelő í®1 si munkát — mondja beszél* tés közben a sangháji "l gyárban, — megerősödve 1 tem vissza a faluról. A gőváltozás“ jót tett nekeíú másoknak Is. Sok színész ,, előtt csak — hogy úgy jam — gyengéd lelkületű. “*{{ larfkóllkus szerepeket alaW'g-t szívesen. A parasztok kö-ri azonban megváltozott szet\„r létük. Vidám, egészséges Km berek lettünk és talán >%, művészek is. Jobban zük fejlődésünk ezernyi s*1” ) immár nemcsak alakítjú®^, szerepeket, sokan Inkább ^ jük. Együtt a tömegekkel. gíteni a tömegek harcát, clacf kotóeirőnk forrása és célja vá jutnánk, ha vnlamifé1® s célú alkotásokon törnénk ,y fejünket, miközben a nép 8 óriásokat épít, megsokszo-f $ a rizsföldek terméshezan" néhol még szinte puszta k-^ vezeti át a folvókat n he _. kemény kőtömbjén? Hát ott a helyünk közöttük? n«1’

Next

/
Thumbnails
Contents