Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-15-01 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 0WNÁNXULI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM AHA: 70 FILLÉR 1959. NOVEMBER 15. VASÁRNAP Mai számunkban: Regionális karnagyi konferencia Pécsett Családi Napló | fl Dunántúli Napló zenei fejtörője 109 hálószoba-garnitúra készül terven telül Mohácson Ellentétek az Egyesült Államok és a csangkaisekisták között A halogatás taktikája Eisenhower világkörüli útra készül. A nyugati fővárosok­ban lázas diplomáciai tevé­kenység folyik. Kölcsönös lá­togatások, kulisszák mögötti megbeszélések zajlanak le, amelyeknek főtémája: a kelet­nyugati csúcsértekezlet. Ez Uralta De Gauelle legutóbbi sajtóértekezletét és ez állt a napokban megtartott angol- u'ancia tanácskozások közép­pontjában is. Mint De Gaulle sajtóértekezletén is kitűnt, Franciaország szeretné el­odázni a kelet-nyugati csúcs- urtekezletet. De Gaulle szerint 1 sietség felületessé, tehát ered fénytelenné teheti a tárgya­lásokat, vagy ami még „ször­nyűbb,, valamilyen elsietett megegyezésekhez vezethet, amelyeket „már másnap meg­bánnának”. De Gaulle a nem­zetközi helyzet további lénye­ges javulását, a nyugati ha­tol mák vezetőinek előzetes megegyezését és Hruscsov fran uiaországi látogatását jelölte meg a nagy kelet-nyugati pár­beszéd előfeltételének. De a francia államfő nyil- vánosságnak szánt kijelentései mögött könnyen megtalálhat­lak azok indítékait is, ha kis­sé szemügyre vesszük Fran­ciaország jelenlegi politikáját. Választ, méghozzá igen éssze- f és egyértelmű választ kap­hatunk arra a kérdésre, miért ivarja De Gaulle az angolok­kal — sőt az amerikaiakkal is eUentétben r elodázni a négy "agy találkozóját. De Gaulle 6l'ofeszí léseit, a megegyezés Szelleminek oly sokszor ellent­mondó francia hivatalos poli- l,kát, elsősorban a kormány ko­tok nagyhatalmi ábrándja su- ®a] Íja. De Gaulle-ék tisztában tonnák vele, hogy pillanatnyi­ig Franciaország a leggyen­gébb a nyugati nagyhatalmak K°zött. Éppen ezért erőnek- ®re jövel szeretnék bebizonyí- tobi, hogy országuk nem a má tod, vagy harmadrendű szere­rére hivatott a Nyugat zene­órában, hanem méltó arra, ?°gy annak egyenrangú, vagy 'égalábbis Angliával egyen- tongú tagja legyen. Francia- rszág — nyilvánvalóan gyen- sesége ellenére — tehát az rérő” helyzetéből szeretne tár- ?Xalni a csúcsértekezleten és to ezt megelőző nyugati kor­mányfői találkozón is. Mi más- I? vezethenénk vissza azt a .ftos igyekezetét, amellyel az ?.rikai népek jogos felháboro- ?asa ellenére fel akarja rob- k^toni a szaharai atombom­„J.Saz, hogy ennek a bombá­ja* a hatásfoka „csak” tízsze- n Se a hirosimai atombombáé­it*' s eltorpül a sokkal pusz- . tobb erejű hidrogénbombák i'mlett, de az atombomba bir- ,/tosától, az „atomklub” tág­jától De Gaulle mégis Fran- a°rszág nagyhatalmi preszti- ébek növekedését reméli, fr» másik dolog, ami miatt a . ancia államfő a csúcstalál- £ tot halogatja: Algéria. De , «ulie Ugj,anjs megválasztása­it ígéretet tett arra, hogy éven belül rendezi az al- t--Vai kérdést. Nos, ez a ha- fl ldő ugyan már lejárt, de ha.. anában mégis történtek j./'tív lépések a megegyezés f, jvában. Ilyen pozitív lépes- (5-, tokinthetjük azt, hogy De iS j’to elismerte az algériaiak rj-.éhdelkezési jogát. Az alge- fi, -' ügyben elfoglalt álláspont Pj-'tojását elsősorban a fran dó .burzsoázián belül tiralko- érdekellentétek határozzák vj- A burzsoázia uralmon Je- t0 jászé szeretné valamilyen ában lerázni a nyakáról Ró«a kölöncöt, amelyet az al- ÖeW háború jelent. Ennek ér- iiy^n hajlandó engedme- éia tüe is- Az algériai fran­kly °késcsoportjai ugyanakkor teljes franciásítása ^dett vannak. Az algériai kérdés esetleges megoldása még a csúcstalálko­zó előtt — így véli De Gaulle — növelheti tekintélyét a nyu­gati táborban és erősítheti helyzetét a csúcstalálkozón is. A harmadik ok, ami miatt De Gaulle a csúcsértekezlet elha­lasztását kérte: Hruscsov fran­ciaországi látogatása. Nem is olyan régen a fran­cia államfő még a közeli Hrus- csov-Eisenhower találkozó le­hetőségét is kétségbevonta, ma viszont már meleghangú meghívást intézett a szovjet Kormányfőhöz. A megváltozott erőviszonyok reálisabb értéke­lése mellett ebben megint csak szerepet játszott az a törek­vése, hogy Anglia és az Egye­sült Államok mögött ő se ma­radjon le a szovjet miniszter- elnökkel folytatandó előzetes eszmecseréről. Franciaország tehát a csúcsértekezlet elha­lasztása mellett tört lándzsát, de miért sürgette ugyanakkor Anglia a kormányfők mielőb­bi találkozóját? Ebben a kérdésben komoly nézetkülönbség és érdekellen­tét van Franciaország és Nagy- Britannia között. Anglia a „csúcsértekezlet bajnokának” szerepében tetszeleg. Macmil­lan választási ígéretei között igen előkelő helyet foglalt el a legmagasabb szintű találkozó nyélbeütése. Az angol minisz­terelnök előszeretettel emle­geti, hogy a nagy párbeszédek sorozatát az ő moszkvai láto­gatása indította el. De nem­csak a választási ígéret telje­sítése miatt sürgette Nagy-Bri- tannia a négy nagy találkozó­ját, szerepe van ebben annak a félelemnek is, hogy Anglia az idők múltával elveszítheti eddig szilárdan tartott máso­dik helyét a nyugati hatalmak sorában, elsősorban a NATO szervezetében Franciaország­gal és újabban Nyugat-Német- országgal szemben. Most Sel- wyn Lloyd párizsi tanácskozá­sainak eredményeként, úgy tűnik, közeledett egymáshoz a francia és az angol álláspont. Franciaország több rokonszen- vet mutatott a csúcsértekezlet iránt, Anglia pedig beleegye­zett a találkozó időpontjának kitolásába. A legújabb értesülések sze­rint áprilisban várható a kon- mányfők összeülése. — Ezt a találkozót el lehetett es el le­het halasztani, de kitérni elő­le a jelenlegi nemzetközi hely­zetben, semmiképpen sem le- hct A szovjet álláspont világos: csúcstalálkozót kell irtani rnt nél előbb. Ezen meg kell tár­gyalni az égető nemzetközi kérdéseket, elsősorban a lesze­relés problémáját és a német kérdést. A Szovjetunió ko­moly könnyítéseket, engedmé­nyeket tett már eddig is mind a leszerelés, mind pedig a né­met és a nyugat-berlini prob­léma tekintetében. Elég itt utalni az atomfegyverkiserle- tek egyoldalú felfüggesztésére, „ részleges leszerelési intézke- déíekre az általános és teljes leszerelési javaslatra, a nyu­gat-berlini státus módosításá­ra adott határidő meghosszab- DÍtására, stb. Most a nyugati kormányo­kon a sor. Tavasszal újból vizsgázniok kell a nepek előtt, valóban akarjak-e a békés együttélést, valóban ereznek-e felelősséget az emberiség sor­sáért, jövőjéért. Nem elegen­dőek a szép szavak. Tettekre, elsősorban az o részükről is engedményekre van szükség, így egyengethetik az utat, ha nem is teljes és átfogó dé leg­alább egyes kérdésekben lét­rejövő részleges megállapodá­sok felé. A kormányfők leg- ( magasabbszintű tanácskozó-, sónak már ez is igen nagy I pozitívuma leno«. Sorra teljesítik éves tervüket a baranyai üzemek 11 000 tonna cementet ad még terven felül a Beremendi Cementgyár A pártkongresszus előtti he­tekben egymás után jelentik a pécsi és baranyai üzemek éves' tervük teljesítését. Csak­nem két hónappal határidő előtt tett eleget évi előirány­zatának a Pécsi Pannonia Sör­gyár, amelynek dolgozói a kongresszusi versenyben vég­zet kiváló munkájukkal elér­ték, hogy az idén minden igényt kielégítettek a sörellá­tás területén. A megye nagy­méretű ipari létesítményeit kivitelező mélyépítő vállalat műszaki és fizikai dolgozói több tízmillió forint értékű munka elvégzését vállalták még december végéig. E hét elejére a Mohácsi Bútorgyár, szombat reggelre pedig a Be­remendi Cementgyár váltotta valóra éves tervét. A beremen- diek elhatározták, ezzel a len­dülettel folytatják a munkát a téli nagyjavítások megkez­déséig. így addig még 11000 tbnna cementet adnak az épít­kezéseknek előírásukon felül. A kongresszusi verseny ered ményeként kiváló teljesít­ménnyel haladnak előre a többi baranyai üzemek is. így például o komlói szénbányá­szok november 14-ig csaknem tíznapos előnyt szereztek éves tervükben. A baranyai tégla­gyárak nyerstermelési tervü­A Szovjet Hadsereg; művészeinek sikere Pénteken este városunkban szerepelt a Szovjet Hadsereg 60 tagú művészegyüttese. Az együttes már egy ízben nagy sikert aratott ű színházban, ezúttal az Ifjúsági Színházat töltötték meg zsúfolásig az érdeklődők. A műsor változatosságával és mégis jellegzetességével ha­tott elsősorban. Változatosan követték egymást a kórus, a szólisták és a tánckar produk­ciói Volt balalajka-szóló és nagyszabású tánckompozició. Kellemesen illeszkedett a mű­sor egészébe a kedves Anna Sztrlzsakova szereplése. Ami mégis az egész együt­tes jellegét megadja, az mégis az, hogy katonakórusról van szó. Es bár az említett műsor­számok is színvonalasak" vol­tak, s a táncosokat is csak dicsérni lehet — a legnagyobb sikert mégiscsak a katonada­lok aratták. S ezek mellett a kozák, ukrán és orosz népda­lok. A kórus kitűnő hangerő­vel és tehetséges tagokkal ren­delkezik, nem csoda hát, hogy egyes számokat meg kellett ismételniük, kön felül tizenegymillió téglát készítettek, most az égetés határidő előtti elvégzéséért munkálkodnak. Az Olasz Kommunista Párt kongresszusi tézisei Róma: (TASZSZ) Az Unita szombati számában közli az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága legutóbbi együttes ülésén elfogadott tézi­seket, amelyek a küszöbönál­ló kilencedik pártkongresszus­sal kapcsolatban a politikai helyzetet .elemzik és a párt feladatait ismertetik. 5300 mázsa jövő évi búzára szerződtek a termelőszövetkezetek November elejéig több mint félmillió mázsa kenyér- és takarmánygabona gyűlt be az állam baranyai magtáraiba. A Terményforgalmi Vállalat, a felvásárlással egyidejűleg, megkezdte a szerződések köté­sét a jövő évi termésre. A ren­deletben biztosított felár és az egyéb kedvezmények jó hangulatot teremtettek az egész megyében, főleg a nagy gabonatermelő közös gazdasá­gokban. Mint a tsz-tagok több he­lyütt is kifejezték: a szerző­dések megkötése tovább szi­lárdítja a termelés biztonsá­gát, a felár, az előleg és a hi­tel pedig a többtermelést segí­ti elő. Eddig 15 termelőszövet­kezet ajánlotta fel az állam­nak megvételre 1960-as ter­mésű kenyérgabonáját: ösz- szesen 5300 mázsát. A tavasz- szal alakult olaszi Május 1: Tsz például 400 mázsára, a ge- rényesi Béke Tsz 500 mázsá­ra, a véméndi Uj Tavasz Tsz 600 mázsára, a lippói Béke őre Tsz pedig egymaga ezer mázsára kötött már értékesí­tési szerződést a Terményfor­galmi Vállalat dolgozóival. A Béke őre Termelőszövet­kezet mázsánként 10 forint szerződési és 20 forint nagy­üzemi felárat kap, míg a Nem­zeti Bank 60 000 forintos rö­vidlejáratú hitelt bocsát a rendelkezésére. A harmincezer forint felárat a közös gazda­ság vezetősége a tagok jövő évi jövedelmének növelésére szándékozik fordítani. Negyven ormánsági község építészeti emlékeit gyűjtötték össze a Pécsi Tervező V. mérnökei A Műemlékeik Országos Fel­ügyelősége és az Építésügyi Minisztérium a Pécsi Tervező Vállalat három mérnökét — Keresztfalvi Artúrt, Tillái Er­nőt és Papp Jenőt. — bízta meg azzal, hogy a honfoglaláskor! településű Ormánság népi épí­tészeti, népművészeti kiincsed­Hiúiéi és tanítványa Nem is olyan könnyű szakma a kötés. Alapos szaktudás '••iikscges és fürolem. Kostyál Elemérné, a kötőgépek mestere ezt magyarázza Rajnay Lászlónak a Pécsi Vegyesipari Válla­lat kötődőjében. nek adatait összegyűjtsék. A mérnökcsoport ez ideig negy­ven ormánsági fáin kétszáz építményéről — favázas tal- pasházakrál, templomokról, középületekről és a hozzájuk tartozó felszerelési tárgyakról — készítettek fényképekkel, műszaki rajzokkal, település­rajzi térképekkel kiegészített leírásokat. Kutató munkájuk köziben a sajátos ormánsági építkezési stílust kifejező, gerendatalpa- zatna vesszőfonatból épített favázas házaiknak, az úgyneve­zett tadpasházafcnak többféle típusát ismerték meg és Sely- lyén fellelték; az Ormánság egyetlen emeletes talpasházát is. A talpasházak általában 100—120 évesek, sőt Kisszent- mártomban találtak a török időkből fennmaradt talpashá­zat is. Bár ezt az ősirégi ház­típust egyre inkább korszerű lakóházaikkal váltják fel, gazda­sági épületként jelenleg is ké­szülnek talpasházak, amit en­nek az építési módnak az ol­csósága magyaráz. Az ilyen jellegű építkezésre kényszerítő eredeti ok, az Ormánság ártéri jellege ugyanis már jóval ko­rábban megszűnt. Adatokat szereztek, fényké­peket készítettek a lakóházak­éhoz, eklézsiáikhoz tartozó érde­kesebb felszerelésű tárgyakról, a népi faragású, festésű, több százéves szökrönyök”-ről, jár­gányom gyümölcsprésről, fából készített szövőgépről, a mohá­csi vész óta őrizgetett lónye­regről, több százéves egyházi pecsétekről. A kutatások ered­ményeit a Műemlékek Orszá­gos Felügyelőségéhez továbbí­tották feldolgozás végett. A Pécsi Janus Pannonius Mú­zeum azt tervezd, hogy az Or­mánság népi emlékeiből or­mánsági tájmúzeumot rendez be. Néhány nap múlva befejeződnek az őszi vetések A kedvező időjárás és a fokozott munka következtében Ba.ranya megye tsz-ei néhány nap múlva befejezik az őszi vetéseket. November 10-ig a megye területén csaknem 100 szá­zalékra elvetették az árpát. Az őszi búza vetésterületének pe- százalékát vetették el eddig a termelőszövetkezete c. Különösen a siklósi, rnohácsi és pécsi járásokban halad jól a munka, ezekben a járásokban igen kevés már a vetetten terü­let. Az őszi munkákban legutolsó a sásdi járás. Általános Iskolákban tilos a táncnlatsag A minisztérium rendelkezést nozott, amely kimondja: meg kell szüntetni, hogy iskolai ünnepségek, rendezvények, összejövetelek, vizsgák alkal­mával a büfé, zene, stb. költ­ségeivel a szülőket terheljék Iskolai táncmulatságokat ált a - ■ános iskolákban nem szabad rendezni, középiskolákban pe­di« «Menta* legfeljebb «ű­szer. Szigorúan fel kell lép a színház- és mozilátogatásc erőszakolt szervezése eile Rámutat végül a rendelkezi arra is: helytelen, hogy egy szervezetek a pedagógusé tetve tanuló!: útján árusít, nak különböző célokból jegy két, meghívókat, stb«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents