Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-13-01 / 267. szám

4 NAPLÓ »59. NOVEMB« HfRCK mmmmmmrnmmmmmm A Baranya megyei Rendörfőka­pitányság Közrendvédelmi és Köz­lekedésrendészeti Osztálya a me­gyei közlekedési dolgozók szak­szervezetével karöltve 1. hó 15-én reggel fél 8 órai kezdettel Kossuth L. u. 13. sz. alatt (volt Tiszti Klub) kultúrtermében közlekedésrendé­szeti oktatást tart. Az oktatásra berendeli mindazon pécsi lakoso­kat, akiknek nagymotorkerékpár­ja EB 47—01-től EB 80—99-ig bezá­rólag van lerendszámozva. A KRESZ-oktatáson való megjelenés valamennyi motorkerékpár-tulaj­donos részére kötelező. A fentieken kivül az előadáson részt vehetnek mindazon gépjár­művezetők, akik az előadást vé­gig akarják hallgatni. — ÉPÜL AZ UJ KIÁLLÍ­TÁS. Alig, hogy bezárult a pécsi Iparkiállítás, máris új kiállításon dolgoznak a deko­ratőrök. A szakszervezeti szék­házban szombaton déli 12 óra­kor megnyitó papír-, írószer- és képeslapkiállítás hatalmas anyagát rendezik. A kiállítás nemcsak a ma forgalomban lévő cikkeket fogja bemutatni, hanem történeti visszapillan­tást vet a papír, írószer és képeslap múltjára. Különböző prototípusok bemutatásával pedig szemiéltetővé teszi, hogy milyen cikkek várhatók a jö­vőben. A kiállítás felépítését és dekorációs munkáját Ne- gele Tibor, a Pécsi Kiskeres­kedelmi V. dekorációs részle­gének vezetője irányítja, ^ míg a képeslap részt Nádas József budapesti grafikus művész és munkatársa Tóth László ren­dezi. — A régészeti rész rend­szerezését Szita László papír­történész végzi, de bekapcsoló­dik a rendezésbe Polgár János, a budapesti Postamúzeum mű- zeológusa ísj A 26. sz. Autóközlekedési VÍBa- lat (MAVAUT) értesíti a% utazó­közönséget, hogy november 15-én O. 00 órától az új téli menetrend lép életbe. Az új menetrenddel kapcsolatban felvilágosítást ad a Pécs, Kossuth téri forgalmi Iroda, Tel.: 11-17, 11-18, — SZALVÉTA-GYŰJTE­MÉNY A PÉCSI KIÁLLÍTÁ­SON. Vannak aJdk értetle­nül állnak az új gyűjtési szen­vedély a szalvétapapír gyűjté­se előtt, vannak akik vállat vonnak és azt mondják: ugyan annyi logika van benne, mint amikor a mi gyermekkorunk­ban reklám-cédulákat gyűjtöt­tünk. Tény az, hogy sok ezren gyűjtik és ezek számára bizo­nyára érdekes lesz a szomba­ton délben megnyíló papír-, írószer- és képeslap kiállítás. A kiállításon belül bemutat­nak egy válogatottan szép szalvéta-gyűjteményt, amely érzékeltetni fogja, hogy meny­nyi csint és ötletet lehet bele­vinni abba a kis papírkába, amit szalvétának nevezünk. A Baranya megyei Rendőrfőka­pltányság Közrendvédelmi és Köz­lekedésrendészeti osztálya felhív­ja mindazon gépjárművezetőket, akik bármUyen járműre jogosító vezetői Igazolvánnyal rendelkeznek és Idézést kaptak és valtftnilyen okn.1l fogva megjelenni nem tud­tak, valamint azok, akik még Idé­zést nem kaptak, az alábbi napo­kon reggel 8 órától délután 18 óráig vezetői Igazolványuk kicse­rélése végett Kilián Gy. u. 3. sz. alatt, 24-es szobában jelenjenek meg. A cseréhez hozzanak maguk­kal 3 db 6x6-os fényképet és 20 fo­rintos okmánybélyeget. November 17-én reggel 8—11 óráig A, B betűvel kezdödóek, 18- án reggel S—16-ig C, D, E, E be­tűvel kezdődőck, 19-én reggel 8— 16-ig F, G, H betűvel kezdődőek, 20-án reggel 8—16 óráig 1, I, K be­tűvel kezdődőek, 23-án reggel 8— 16 óráig L, M, ÍN betűvel kezdő­dőek, 24-én reggel 8—16 óráig O. P, R betűvel kezdődőek, 25-én reg­gel 8—16 óráig S, Sz betűvel kez­dődőek, 26-án reggel 8—18 óráig T, U, V betűvel kezdődőek, 27-én reggel 8—16 óráig Z, Zs betűvel kezdödóek. — BÉLYEG KÜLÖNLEGES­SÉGEK A PÉCSI KIÁLLÍTÁ­SON. A november 14-én, szom­baton déli 12 órakor megnyíló papír-, írószer- és képeslap­kiállításon alkalmi postahiva­talt állítanak fel, amely az ott feladott küldeményeket alkal­mi postabélyegzővel látja el. A bélyezgő felirata „írószer- történeti és képeslap kiállítás Pécs. 1959. november 14. A postahivatal egyébként az ösz- szes forgalomban lévő alkalmi bélveffeket árusítani fogja a helyszínen, többek között tel­jes sorozatban kihozza a fás- alakú épületsort ábrázoló pos- tabé'vegeket. Ugyancsak áru­sítani fogja a szovjet—magvar bélyegki állítással egyidejűleg az ez alkalomból kibocsátott atiuitaii béhoegekat ícl Selwyn Lloyd párizsi tárgyalásai Újabb nyugati megnyilatkozások De Gaulle sajtóértekezletéről PÁRIZS Párizs! diplomáciai körök­ből származó értesülés szerint az angol kormányt Párizsban meggyőzték arról, hogy'a kelet —nyugati csúcsértekezletre nem kerülhet sor április előtt. Selwyn Lloyd angol és Couve de Murville francia külügymi­niszter megállapodott abban, hogy a csúcstalálkozót csak Hruscsov franciaországi láto­gatása után lehet megtartani. Az AP tudósítja szerint a párizsi angol—francia megbe­széléseken szerdán a fő kérdés a csúcsértekezlet napirendje és egy gazdasági probléma volt: a közelebbi kapcsolat megteremtése a franciák ve­zette közös piac és az ango­lok által kezdeményezett hét­tagú gazdasági unió közötti NEW YORK A New York Times csütör­töki vezércikkében De Gaulle sajtóértekezletét kommentálja és azt írja, hogy a francia el­nök fejtegetései további véle­ményeltéréseket, vitákat vál­tanak ki. Megerősítik azt az általános benyomást, hogy De Gaulle „nélkülözhetetlen, de igen nehéz szövetséges“; A Washington Post De Gaulle vezetői képességét di­cséri, s megjegyzi, hogy „állás­pontja történelmi érzésekről tanúskodik“; LONDON A Daily Telegraph vélemé­nye szerint az a tény, hogy De Gaulle a csúcsértekezlet idő­pontját még távolabbra tolta ki éppen Selwyn Lloyd Pá­rizsba érkezése előtt úgy tűn­hetik, mint szándékos elutasí­tás az angolok érzékenységé­vel szemben; A News Chronicle azt írja, De Gaullenak Macmillanról tett kijelentései és Lloyd lá­togatása arra mutat, hogy erő­feszítést tesznek az „Entente Cordiale“ helyreállítására. A Daily Herald megállapít­ja, hogy De Gaulle Franciaor­szágot „a világ békéjének aka­Bono: A Reuter jelentése szerint Castiella spanyol kül­ügyminiszter kétnapos bonni látogatása után közleményt adtak ki. Eszerint Adenauer kancellár a spanyol kormány meghívására Madridba utazik. dályává teszi“; ügy beszél, mintha egyedül ő kormányoz­ná a világot. Macmillant elin­tézi egyetlen Münchenre utaló megjegyzéssel. TUNISZ Az Algériai Nemzeti Felsza­badulási Front tuniszi szóvi­vője megerősítette, hogy az algériai kormány miniszterei szerdán kétszer is összeültek a De Gaulle sajtóértekezletén elhangzottak tanulmányozásá­ra; Az AFP szerint nem lehetet­len, hogy az algériai felelős személyek úgy döntenek, hogy elfogadják De Gaulle meghí­vását,, akkor ezt azzal a kikö­téssel teszik, hogy a tárgyalá­sok „titokban“ bonyolódjanak Az utazás időpontját még nem határozták meg. Spanyolország és Nyugat- Németország — mondja a köz­lemény — Castiella tárgyalá­sainak alapján valószínűleg nemsokára kereskedelmi és kulturális egyezményt köt-■■■ ---- I . Ad enauer Spanyolországba utazik „A kapitalistáktól pénzt kolduló meztelen afrikai alakja már a múlté11 Sekou Touré sajtónyilatkozata London (TASZSZJ: A hi­vatalos látogatáson Angliában tartózkodó Sékou Touré, a Guineát Köztársaság elnöke, sajtóártekeoeletet tartott Lon­donban. Guinea úgy — mondot­ta Sekou Touré —, hogy hoz­zájárul hat a világ komoly problémáinak megoldásához. Guinea reméli, hogy a világ megszabadul a háborútól és a nyomorúságtól való félelemtől — mondotta. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, reméli, hogy „Guinea hoz­zájárulhat az afrikai népek kapcsolatainak megerősítésé­hez”. Kifejezte reményét, hogy az afrikai országok 1960-ban összeülő értekezletén esetleg lefektetik az afrikai államok szabad szövetségének alapjait, Sekou Touré kijelentette még, hogy kormánya hozzá akar já­rulni az afrikai népek élet- színvonalának emeléséhez. Arra a kérdésre, hogy akar-e kölcsönt kapni a Nyugattól, Sekou Touré azt mondotta, nem azért jött Londonija, hogy „pénzt kutasson fel”, „a kapi­talistáktól pénzt kolduló mez­telen afrikai alakja már a múlté”: Kölcsönös tiszteletre és a népek együttműködésére tö­rekszem. Nem tárgyaltam sem műszaki, sem más segítségről. A Guineái Köztársaságnak nyújtott szovjet kölcsönről szólva elmondotta, hogy a Szovjetunió 140 millió rubeles hosszúlejáratú kölcsönt aján­lott fel Guineának Hangsú­lyozta, hogy ezt a kölcsönt nem kották semmiféle politi­kai feltételhez. Olymódon ajánlották fel a kölcsönt, ami összeegyezte ehető hazánk mél­tóságával. Nemcsak elfogad­tuk ezt az ajánlatot, de meg is k szöntük a Szovjetuniónak. Megkérdezték a Guineái Köztársaság elnökét, mi a vé­leménye Franciaország terve­zett szaharai atomfegyverkí­sérleteiről. Azt válaszolta, hogy hazája ellenzi ezeket a kísér­leteket, mert az afrikai atom- bombarobbantások veszélyez­tetik az afrikai nép egészsé­gét. A francia hatóságok azt mondották, hogy ezek a kísér­letek nem veszélyeztetik az afrikai népek biztonságát. Hát akkor miért nem hajtják vég­re ezeket a robbantásokat Pá­rizsban vagy környékén? Törzsi háború j Ruanda-Urundíbfl p% várossá Slonleyvffle t l 6 A RUANDA-URUNDlb-j .óopoidvillo-*k o n, iÖisabettví)]«? Az 54 000 négyzetkilométer területű és 4,5 millió lakosú Ruanda-Urundl ENSZ gyám­sági területen az elmúlt na­pokban véres harc tört ki a bahutu és a vtatusszi törzsek között A gyámeági terület la­kosainak mintegy egynyolca- dát kitevő földművelő bahu- tuk és az összlakosságból alig 7 százalékkal részesedő va- tussziak közötti harcanak ez ideig több száz halálos áldo­zata van; 1884-től Német Kelet-Afri- ka gyarmathoz tartozó Ruan- da-Urandi 1920-ban népszo- ve teégi mandátumként a bel­ga gyarmatosítók birtokába került Az itt uralkodó gyar­mati állapotokat szemlélte­tően mutatja az a körülmény is, hogy a területet már 1928- ban közigazgatásilag Belga- Kongó gyarmathoz csatolták. Ruanda-Urundi 1945-től — to­vábbra Is belga fennhatóság alá tartozó —i ENSZ gyám-sági terület. A belga gyarmati közigaz­gatás a vatusszi törzsbeli föl­desurakra támalszkodik, ezért a bahutuk küzdelme nemcsak törzsi háborúskodást jelent, hanem egyúttal a belga gyar­matosítás ellen is irányul; ilí f Ruanda-Urundiban rÁ lesbőrű lakosság f®t*j ása az állatién yés®\ öldművelés. A rece'^u ősétől mentes fennsi*j :ülterjes módszer®^ lágy arányú szarva#^ íyésztéa folyik. lJ| 000 000 darab szarv», i primitív fokon á'rkf ó földművelő (^7Xr^ cívül, a bennszülött»5^ ze, a csekély szán"1 , (zer főnyi — európ*1^ cezén összpontosuló lyapot- és banánült®v^ iolgozik. . A belga gyárin*^ lágy gondot okoz a2 , [eskedéte lokalizál®5®1 el i törzsi háború •* * dncsakben rendkív"1 j le jelenleg rendkív"1 j »elpolitikai állapot" u Congó területére átt**r — A PÉCSI melőszövetkezeteWy jj eredményei búzából zsa, rozsból 2,8 f1“1 / árpából 1.2 mázta, , pedig 3.3 mázsával j felül az egyénileg tr dók termésátlagát. © BAHUTU,©VAHA, ©VATUSSZI, © BAIÜTSrt ©PIGMEUS, TÖRZSEK 0 (oo km TL Ismét megdőlt a régi babona Említettem már, hogy megér­kezésünk estjén láttuk először a híres gyárat — filmről. Két okból térek vissza a filmre. Az egyik: valóban igazolta az élet, a másik: ittunk követke­ző állomása a csangcsuni film­gyár volt, s ez a két látoga­tás szinte kiegészítette egy­mást: a munkások és a mű­vészek kapcsolata elválasztha­tatlan. Az üzem sikere a film­gyárlak alkotómunkáját ter­mékenyíti meg, a filmgyáriaké újabb ezreknek ad lendületet, újabb tízezrek akaratát céloz­za; Az első este látott film a kí­nai munkás alkotóerejének himnusza! Miről Bzólt? A nép hajdani urai, az Idegen elnyo­mók, egyebet sem duruzsoltak az emberek fülébe, mint azt, hogy a kínaiak nem tudnak tervezni, csak robotolni. Ezt cáfolta a film. Ez volt egyik fő mondanivalója. Szerepelt benne egy mérnök, aki sok tekintetben régi fel­fogású embernek látszott. Nem hitte, hogy az egyik alkatrészt megfelelő eljárások kidolgozá­sa nélkül, bizonyos határidőre elkészítheti az üzem. Veszély 'enyegette volna az egész gyár vállalását? Fiatal munkások kísérleteztek. Az első számy- oróbálgatás kudarccal járt. A mérnök természetesnek talál­ta ezt, hiszen ő külföldön ta­nait» * téti ív! moreit her, wt szokva, azonban számításon kívül hagyta a felszabadult munkás hitét és akaratát, pe­dig ez a hit és akarat csodás erő! A fiatalok egy csoportja éjt nappallá téve kísérletezett, s a döntő pillanatban elké­szült a szükséges alkatrész, s a vállalt határidőre kifutott a gyárból az első személyko­csi. Ezrek köszöntötték az al­kotókat A gyárban tízezrek, a városban milliók, százmilliók az országban! S a mérnök? Hányszor hagy­ta cserben őket magányos, át­virrasztott éjszakáikon? Né­hányszor volt „sértődött”, mert nélküle, sőt akarata el­lenére vágtak neki. És hány­szor ült irodájában magába- roskadva, s várt valami cso­dát, sültgalambot, miközben a bátor kis csapat újból és új­ból nekivágott a kísérleteknek, a tizedik után a tizenegyedik­nek is, és reménykedtek, bíz­tak. keresték a megoldást. A munka valóban nem volt könnyű, az út, amelyen jár­tak, valójában új volt, s csak a legbátrabbak bíztak a siker­ben. Az egyik hajnalon a bát­rak kis csoportja is felbomlik: az újabb sikertelen kísérlet után két csalódott ember tá­vozik a munkapad mellől re­ményüket vesztve, szinte a mérnök hitetlenségét igazolták, s három arc kíséri a távozó­kat Szemükben az elkesere­dés vagy a bizalom a nagyobb? Pár pillanatig tart az egész. Egyszerű csangcsuni színé­szek arca, szeme, döbbeneté. Nem tudom az alakítás volt- e valójában döbbenetes, vagy az élet, amelyet vászqnra idéz­tek, de tény, hogy a mérnök végül szeretettel ölelte magá­hoz a bátor fiatalokat, a leg­merészebbeket, akik magukra hagyva, saját erejükből mutat­ták meg, mit ér a nép hite, akarata. Győzelem korqnázta munkájukat. Ismét megdőlt a régi babona és a kínai mun­kás határidőre elkészítette az első személygépkocsit. A mér­nök ott állt a ünneplők között. Senki sem tett neki szemre­hányást, munkások karoltak bele, s vitték magukkal, de­rűs, vidám arccal a tovatűnő autók után, végig az utcákon. A múlt és a jelen értelmisége Nem kerestem ezeknek a filmkockáknak az eredetijét a gyár falai között. Nem tudom, így tortént-e az életben, — de a párt körültekintő értelmi­ségi politikájának a légkörét éreztem mindenütt. Vissza kell ugorni gondolatban Vuhanba, hogy ez alapjairól is szót ejt­hessünk. A vuhanl munkások két évtizede még idegen urak szolgái voltait a város neapzet- közi negyedeiben, ma hatal­mas gyáróriás gazdái, s mily öntudatos, büszke gazdái! Egész délelőtt jártuk a gyárat. Az idővel ismét hadilábon áll­tunk: igyekeznünk kellett, mert ebéd után a vuhani egye­temen vártak. A híres főiskola azonban „elénk jött“, már a gyáiPÓrlás területén sokmlndent megtudtunk te egyetemről, a professzorok & a hallgatók életéről és munkájáról. A munkások, mérnökök szí­vesen beszélnek segítőjükről: az egyetemről, barátaikról: a professzorokról és a hallgatók­ról. Hasznos tanácsokat kap­nak tőlük, együtt dolgoznak új módszereken. Azelőtt pél­dául 30 percig tartott az acél összetételének vizsgálata; Az egyetem új eljárásával hat percre csökkentették ezt az időt. Az oktatás és az élet ily gyümölcsöző kapcsolatának számtalan példáját találja az ember az üzemben, s a város­ban másutt is. A matematiku­sok például az autóbuszválla­latoknál gyakoroltak egy Ideig, mint kalauzok. Közben olyan járatrendszert alakítottak ki a városban, amely a legelő­nyösebb a vállalatnak és a lakosságnak is. A nehézszer­számgyárban kilenc egyetemi hallgató tökéletesíti a techno­lógiát. Tanáruk és a mérnö­kök segítségével tanulnak és tanítanak is egyben. Teljesen új vonása ez a kínai értelmi­ségnek. JElefántcsont-torony'1 — vagy az élet ? Ismeretes, hogy a párt két évvel ezelőtt a szocialista rend­szer megszilárdítására, a ter­melőerők továbbfejlesztésére hívta csatasorba a kínai töme­geket. A nagyarányú mozga­lom a nép millióiban erősítette a kommunista tudatosságot, mélyítette a kapcsolatot a nép és a vezetők között. Világos, hogy ebben a folyamatban az ifjúságot a mi’nka szeretetére kellett nevelni. Tavaly több mint ezer mun­kás- és paresateaánnazróú fia-' talt vették fel az «stíl így ma már a hall8abji sége a munkások és PJj gyermeke. Az egy®*? (I tásnál az űgyneveZöy^í kapcsolás elve érvelj politikai nevelés, . j munka és a szaki"?1, , A munkastílust javít j lom meghirdetése $ nevelőerőt tulajdon" ff fizikai munkának. >1 közvetlenül segítetted építést, öntözőcsato"’ ^ tak a kommunákb""; kasok és a paraszt0*^ megváltozott ez ál® ^ tűk, nem véletlen már a vuhanl m"1"^ parasztok úgy besz® jí egyetemistákról, nj1'0^ ! tokról, akik segíti*5 J gatják őket. AZ: S vezetői szerint "" (W annyi szokás: va" a' háníffi» a fizikai m"’’, i lene hónap a tanul ^ négy hónapi fizik"1 ’ i, szemben hét hónap gj Az év elején szél"6* tatták, milyen leg}’e a '1 a fizikai munka «* * 0 között. Az arányt“5 az élet igényei szén" ± ják. Ha meggyőző" > hogy a fizikai műnk a í lően megváltoztatta v/ tők szemléletét — megváltoztatta — ‘0tj dosítják az arány" JVe- szakszerű munkát " V térbe. Egyre inkáb_^ 1 jelszó: a fizikai m""?» ’ se a szakmai a tanulást, tehát P®1.,^1, zika-szakosok a v a f meknek segítenek, 1; i" szék pedig, mondj"' $ gyűjtenek a vuha" nákban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents