Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-13-01 / 267. szám

N * PLÖ 1959. NOVEMBER IS. az iskolareform Életrenevelés — ez a fő cél­kitűzése ma iskoláinknak. Kétségtelen, hogy a gyakor­lati életre való nevelés terén az elmúlt esztendőkben, de különösen ebben az évben lé­nyegeset léptünk előre. Az általános iskoláik 8 osz­tálya általában megfelel az alapfokú ismeretek elsajátítá­sának. A gyakorlatiasságra való nevelésért már eddig is számos intézkedés történt az általános iskolák területén is. Elsősorban a pedagógusok fel­készítésében történtek jelen­tős kezdeményezések. A nyá­ron a megyében is számos továbbképző „iskolát” nyitot­tak számukra, ahol a tanulók gyakorlati oktatását sajátítot­ták el. A Pedagógiai Főisko­lán pedig már ebben az év­ben bevezették a gyakorlati oktatás tantárgyát az Ipar és a mezőgazdaság területén. Lényeges az a fejlődés, ami gimnáziumaink ez évi mun­kájában mutatkozik. A me­gye csaknem valamennyi gim­náziumában már bevezették a politechnikai oktatást. A mohácsi általános gimnázium összes * osztályai már a hét egy napján az üzemekben gyakorlati munkán vesznek részt. Ez aa iskola már az úgynevezett öt plusz egyes tanítási tematikára rendez­kedett be. Pécsett ebben az évben a Janus Pannonius, a Leőwey Klára Gimnáziumban is megkezdték a palitechnikai képzést, a Széchenyi Gimná­ziumban pedig már a tavalyi tapasztalatok alapján dolgoz­nak tovább. A politechnikai képzés, m öt plusz egyes rendszer ter­mészetesen még nem jelenti az iskolareform teljes végre­hajtását. Az iskolareform ala­pos kidolgozásán most mun­kálkodnak, s elkészülte az if­júság fizikai munka iránti ér­deklődését, a magsabb tech­nika elsajátítását lesz hivatva megvalósítani. 1952 óla működnek a megyében a kereskedelmi társadalmi ellenőrök Legfontosabb a pékáruk súlyának, a tüzelötelepi méréseknek az ellenőrzése Qók. az emberek Időjá rás jelentés Változó felhőzeti Várható időjárás péntek estig: felhős idő, néhány helyen: in­kább csak a déli és észak-keleti részeken kisebb eső. Mérsékelt, Időnként élénkebb délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet dltalábón ( plusz 3 fok között, talajmenti fagyok. r*g magasabb nappali hőmérséklet pénteken általában 6—9 fok kö­zött, Távolabbi kilátások: újabb esők. A szakszervezeti székházban kedden délután tartották meg a kereskedelmi társadalmi el­lenőrök megyei tanácskozását. Az SZMT elnöksége nevében Rácz Ferehcné elvtársnő üd­vözölte a megjelenteket, majd részletezte azt az utat, ame­lyet a Baranya megyei társa­dalmi ellenőrök az 1952-ben megjelent SZOT-határozat óta megtettek. A kereskedelem társadalmi ellenőrzésével megbízott üzemi munkások lelkesen fogadták a megbízatást. Az elmúlt évek­ben a társadalmi ellenőrzés megerősödött, elismertté vált, s jelentős eredményeket ért el. Különösen a komlói bányász, a bőripari, a közlekedési és utóbbi időben a pécsi bányász szakszervezethez tartozó tár­sadalmi ellenőrök végeztek derekas munkát. Elismerik munkájukat Az SZMT, a Kereskedelmi Felügyelőség, a szakszervezeti trösztbizottságok és üzemi bi­zottságok közös összefogásából a társadalmi ellenőrök száma megnövekedett. Bizonyítja ezt a megyei tanácskozás Is, ahol közel 85 fő vett részt, szemben az elmúlt évekkel, amikor csu­pán 19—20 fő volt az ellen­őrök száma. A kezdetben rész­ben közönynek, részben rossz­indulatú támadásnak kitett társadalmi ellenőrök munká­ját ma már elismerik és meg­becsülik. — Köszönetét mondunk minden társadalmi ellenőrnek, akik társadalmi munkában végzik feladatukat, meggyőző­désből, ügyszeretetből. Ezek a lelkes aktívák a közösség ér­dekében feláldozzák szabad­idejüket, — mondotta többek között Rácz elvtársnő. A vásárlók érdekében A tanácskozás megállapítot­ta, hogy lényegesen javult a kereskedelmi dolgozók és a társadalmi ellenőrök kapcso­lata. Kezdetben sokan nem értették meg, az alulról jövő ellenőrzés fontosságát. Pedig különösen fontos ez a keres­kedelemben, ahol naponta érintkeznek a dolgozók száz­ezreivel. A vásárlók sokszor a bolthálózatok ellátottságán, igényeik klelégftettségén ke­resztül ítélik meg az életszín­vonal emelkedését. A kereske­delemben sok milliárd forint értékű áru fordul meg, nem közömbös, hogy azzal miként gazdálkodnak. Jó áruellátással sok örömet, rossz munkával, lélektelen ki­szolgálással sok bosszúságot, vesződséget okozhatnak a vá­sárlóknak és milliós károkat a népgazdaságnak. A társadalmi ellenőrök végeredményben a vásárlók érdekeit képviselik, ezért tevékenységük nemcsak hasznos, hanem szükségszerű is. Mennyi a pékáru súlya ? FahicH Armin elvtárs, az Állami Kereskedelmi Felügye­lőség képviselője a társadalmi ellenőrök legfontosabb felada­tairól beszélt. Arról, hogy mi­nél többet ellenőrizzék a pék­áruk súlyát. Mindjárt közölte, hogy 10 vajas kifli súlyának legalább 32 dkg, 10 tejes kifli Kína átadja Indiának a Mrincidw során fogságba került indiai katonákat .Pering (Uj Kína). A kí­nai külügyminisztérium 1 csü­törtökön közölte India pékingi nagykövetével, a kínai határ­őrök készen állnak, hogy no­vember 13-a és 15-e között át­adják az indiai részről kije­lölendő személyeknek azt a tíz indiai katonát, aki az október 20-én és 21-én a Kongftta-szo- rőstől délre lezajlott határ­incidens során került fogság­ba. Ugyanekkor átadják annak a kilenc- idial katonának a holttestét is, akik az incidens során vesztették életüket. Az elfogott indiai katonáiknál ta­lált fegyvereket és lőszert szintén kiszolgáltatják. Az átadás pontos idejét és módját a kínai határőrség képviselői és az indiai részről kijelölendő személyek a hely­színen beszélik meg; súlyának 42 dkg, 10 zsemle sú­lyának legkevesebb 52 dkg- nak kell lennie. Felhívta a fi­gyelmet a tüzelőtelepek ellen­őrzésének fontosságára. Meg­dicsérte a szászvári ellenőrök munkáját, akik a gyümölcs- és zöldségellátás hiányosságai­ra időben felhívták az Állami Kereskedelmi Felügyelőség fi­gyelmét. Az ügyben intézked­tek, azóta nem merült fel pa­nasz a lakosság részéről. Rész­letesen foglalkozott a vendég- látóipari egységek, üzemi konyhák helyzetével is. A tanácskozáson Kiss János, Grünfeld Nándor, Bogdán Jó­zsef, Zöld István, Patak György, Fenyvesi Jenő, Ké- méndl Ferenc, Rész elvtárs bányász szakszervezeti, Har- van Józsefné, Szomor Árpád, Bánkúti Ferenc, Badacsonyi László bőrössza/kszervezeti, Garamvölgyi Viktor közleke­dési szakszervezeti társadalmi ellenőröket tárgyjutalomban részesítette az SZMT elnöksé­ge, 10 elvtánsnak pedig okle­velet adott át. A társadalmi ellenőrök me­gyei tanácskozása a késő esti órákig tartott. Ki tudná megmondani, hogy hányadszor virradt így a reggel Környel Nándorra, a Pécsi Mentőállomás gép­kocsivezetőjére, amint sze­mét figyelőn a ködös úttest­re szegezte, s kezében bizto­san tartotta a volánt. Talán éppen kisfiára gon­dolt, Nándorkára, aki éppen annyi idős lehet, mint a kis beteg, akit agyhái tyagyulla- dással most szállít be kór­házba, s lába önkéntelenül rátaposott a gázpedálra. Majd a kisebbik, a két és féléves Gáborka jutott eszé­be, akitől tegnap e-site alig tudott elválni, amikor szol­gálatba indult. Szőke fejecs­kéjét úgy fúrta mellére, mint­ha soha nem akarna elsza­kadni tőle. — De jó, hogy reggel van már, — de jó, hogy még csak húsz perc és újból magához szoríthatja a buksi, szöszi fejecskét és szinte érezte a simuló gyermektest drága melegét! Szinte nem akart hinni a szemének, amikor egy előző tehergépkocsi hűtőjét meg­pillantotta. Még csak annyi ideje maradt, hogy a volánt jobbra kapja, de már későn volt. S a volán, mely annyi­szor engedelmeskedett, az iz­mos férfikaroknak, most vesztét okozta. Csak Gáborka és Nándor* ka nem értették, hogy anyu­ka és a nagymama szeméből miért patakzik a könny és miért kell azt a csúnya fekeJ te kendöt a fejükre kötniök-j Ám jók az emberek — eS a 'részvétnél is erősebben je- lentkezett a segíteni ak*rfc Mintha egy csodálatos, bu­táimat erő mozgatta volna az embereket. Mindenki 'tett valamit és mindenki adott, mert ők életben maradtuk, mert ők szívükre szoríthat­ják gyermekeiket, azokat is, akiket Környei Nándor a&P‘ kocsivezető vijjogó sziréné- zással, százas tempóval szu- guldva mentett meg az élei'1 nek. A könnyfátyolos szemek d szürke égboltra merednek, amikor hajlotthátú öreganyo- ka áll meg a mentőorvos asz­talánál ... Nagy gonddal bo­gozza ki keszkenője csücskét és összegyűrt papírpénzt rű le az asztalra .. . Tessék eljuttatni a kis Dé­váknak, mert nem tudom ■ •< hátha éppen 6 volt az, aki M' valy a kis unokámat pillono tok alatt beszállította a klr níkára és így még meg tud­ták menteni az életnek,-i — Jók az emberek. — Ba—L®s' Szállás helyébe otthont! Kocos kis bozót a ko­pasz dombtetőn, háttérben a hegy meredek sötété, melyet fehéren szel ketté egy temp­lomtorony. Megértem az em­bereket, hogy Golgotának ne­vezték e helyet. Kővágószőlős környékének kietlenségére azóta már pon­tot tett az Idő. Csak a Golgota­név maradt a régi, más min­den megváltozott. A domboldalon most épü­letek állnak, szállást adva 200 építőmunkásnak. Huszonkét család és öt vármegyéből ide­szakadt 200 munkás él ezekben á felvonulási épületekben. Hogyan gondoskodik a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalat a dolgozóiról, hogyan s mi­képp nyújt otthont ezeknek az embereknek? Nézzük talán először, ami a gondoskodás javát szolgálja, ami a munkásokkal való törő­dést bizonyítja. Nagy Kálmán kőművest kér­dezem először, majd Kollár A bánya „iparosai Tií Á szénbányászat névtelen katonái — hirtelenében nem tudtam másképpen elnevezni a Pécsi Szénbányászati Tröszt főműhelyének dolgozóit. Mert amikor arról olvastunk, hogy a bányászok ennyi és ennyi tonna szénnel termeltek töb­bet a tervezettnél, bizony eszünkbe sem jutnak ezek a szorgalmas ^iparosok”, akik a bányabeli gépeket javítják. Pedig a bányászok igazán megmondhatják, mennyire fontos az a munka, amit a „bá­nyaiparosok” végeznek. Négy csoportra oszthatjuk azokat a gépeket, amelyeket a főműhely dolgozói javítják. Ilyenek a szállítással, szellőz­tetéssel, vízellátással és a sű- rítettlevegő-ellátással kapcso­latos gépek és berendezések. A kasok, kötélpályák, ventil­látorok, szivattyúk és komp­resszorod főjavítását — ha a kerületek karbantartó műhe­lyei erre képtelenek — a fő­műhely Szirtanyotta- és Hor- váth-brigád végzi. Különös ember ez a Szma- nyotta Ferenc: Kitűnő szak­ember, mindenfajta munkát elvégez. Mindenhez ért. Min­dig annyit újít, ésszerűek, amennyire éppen szükség van. De a neve nem szerepel az újítók között. Nemrég például a bányacsúszdák merevítő szögvasának hajítására készí­tett egy elmés, szerkezetet Korábban egy műszak alatt három dolgozó 28-at tudott el­kévéi két munkás egy műszak alatt 150-et készít el, ugyan­akkor jelentő* menyiségű energiát is megtakarítanak. De hiába a nagy szaktudás, a példamutató munka, Szma- nyotta nem túri, hogy beszél­jenek róla. Helyettese és utódja, a fia­tal Horváth István. Képés lesz-e ez a fiatal szakmunkás idővel minden szempontból pótolni Szmanyotla Ferencet? Azt mondják, igen. Egyrészt azért, mert az idősebb mesler — zárkózott természete elle­nére — nagy szeretettel fog­lalkozik fiatal tanítványával. És a fiú jó alanynak bizonyul. A főműhelyben kezdett el dol­gozni, ott lett lakatos. Arra is futotta erejéből, hogy a rend­szeres és kemény munka mel­lett elvégezze a technikumot. Már önálló munkát is végez, többnyire a pécsbányai kerü­letben. Az utóbbi időben a Széehenyi-aknai palafelvonón dolgozik. Eg a többiek? Valamennyien szorgalmas, igyekvő munkások, akik meg­érdemelnék, hogy nevük az újságban szerepeljen. Péter János művezetővel munka közben találkoztunk. Az idős mester immár a negy­venedik éve dolgozik a főmű­helyben. Az biztos, hogy nem könnyű a dolga. És nem is nnv- nyira a munka, min* i-'-'V a műhely meaközel'1* sége okoz problémát. Autóval képtelenség a műhely elé áll- I ni. Anyagot, vagy a kész mun­kákat kézierővel kell cipelni a műhelyig, illetve á legköze­lebbi rakodóig. Úgy hírlik, az öntödét hamarosan áttelepítik a közeli téglagyár mellé. Jó lenne gondolkodni azon, hogy a főműhely is „elköltözzön” erről a nem éppen szerencsé­sen kiválasztott helyről. Mint már említettük, a munkával nincs különösebb probléma. Gépekkel megfele­lően ellátták a műhelyt, kitű­nő szakemberekkel is rendel­keznek és a muhikamorál is jó. Jelenleg két űj komp­resszort készítenek a szénmo­só részére. Készülnek itt Hu- bert-rostélyok Is. Ezek koráb­ban Importáruk voltak, nyu­gati gyártmányok. Egyszer azonban ki tudja ml okból, megszűnt a szállításuk. A mű­helynek azonban szüksége volt a rostélyokra, hát megcsinál­ták házilag. — A kényszer lét­rehozta — mondják szerényen. — A munkások hozták létre, a műhely kollektívája. Moet már nem ts gondolnak rá, ter­mészetesnek veszik, hogy a drága importanyagot házilag pótolják. Mert igen sokra képes ez a kis kollektíva. Erről tanúsko­dik egyébként az a kis füzet Is. amelyet Péter János műve­lő mutat Ebben jegvzik fel nnp a legújabb mun­kasikereket. Nézzük hát azt • tak Júniusban kezdték a be­jegyzést. Mindjárt az elején ott találjuk Odor Ferenc, Nagy Mihály és Steiner László ne­vét. Ez a három munkás az erőműhöz vezető szénszállító híd szerelésén dolgozott. És a nevük mögött az áll, hogy a szerelési munkát a tervezett augusztus 31. helyett július 31-én befejezték. Vágyig egy teljes hónapot nyertek, §gy hó­nappal hozták előbbre az időt. Az augusztusi bejegyzések között azt olvashatjuk, hogy Horváth István, Schval Ádám és Tomola Károly a Széehenyi- aknai palafelvonógép szerelé­sét hat műszakkal, azaz negy­vennyolc órával a kitűzött ha­táridő előtt végezték el. Szep­temberben Gyánti István és Kakas András 100 előmelegítő kamrafedél kovácsolását fe­jezte be, 36 órával a kitűzött határidő előtt. Októberben a sok bejegyzés között is rábuk­kanunk Bérces Ferenc, Né­meth János, Annók István és Ideller Rudolf nevére. A négy munkás 10 rázócsúszdateknőt 48 órával előbb készített el, mint ahogyan azt várták tő­lük. Novemberben Mészáros György és Somogyi Antal esz­tergályosok az iszapszita- csapágyakat készítették el 16 órával a tervezett határidő előtt. Oldalakat írhatnánk tele a '•ttflnő teBe^^m^mrekkel... M»'t a műhely dolgozói, az „iparosok”, nem akarnak el- * bányóeaofctöh István kubikost, Szász Antal gondnokot, Dobos György se­gédmunkást és másokat. — Mennyi pénzt lehet itt keresni ennél az építkezésnél? — A szakmunkások — attól függ, milyen hónap — 1700- tól 20flű-ig, a segédmunkások 1300—1500-ig keresnek, ami nem rossz fizetés. Napi ellátá­sért 7,30-at fizetnek, ebben benne van a reggeli, ebéd és vacsora. — Mit kapnak ezenkívül? — Kéthetenként a vállalat hazaszállítja őket otthonukba. Szállásukon összesen havonta 200 mázsa tüzelőt égetnek el, amit a vállalat fizet. Világítás ingyenes, mint ahogyan a két­hetenkénti lepedő-csere, a tisz­ta ágynemű, maga a szállás is. Naponta takarítanak rájuk, a kultúrhelyiségben mozielö- adás van, a klubszobában könyvtár, sakk, ping-pong és egyéb szórakozási lehetőségek. A telepen vendéglőt is nyitottak, ahol a bort 10 fo­rint 90-ért mérik, s nem rossz bor. A fűszerüzletben friss ke­nyeret, felvágottakat, vajat, konzerveket vásárolhatnak. Az üzlet tágas, áruval jól ellátott. Egy hónapi megélhetésre te­hát egy embernek durván szá­mítva valamivel több mint 200 forintot kell fordítania, ciga­rettára és tegyéb dolgokra ezenkívül még 80 forintja el­fogy. így is azonban kereseté­nek 20 százalékából megél. A többit családjának adhatja. . Ami a szállást Illeti, tiszta, rendes, a szobák falait szépen kifestették. Lépten-nyomon meglátszik a gondoskodás nyo­ma, igyekezet azért, hogy ezek­nek a munkásoknak jó kere­setet, tisztességes megélhetést, meleg otthont nyújtsanak. Nem tennénk jót azonban a Baranya megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizott­ságénak. ha elhallgatnánk a hiányosságokat, nem írnánk róluk. Az üzemi konyhán vacsorát osztottak éppen, amikor a te- ’epre értünk. Dlsznósültet, bur­gonyát, dinsztelt káposztát adi tak, ami kielégítő minőségű volt. Mennyisége azonban (ne vegye rossz néven a Mecsek- vldékl Uzemélelmezési Válla­lat) nem nehéz fizikai mun­kát végző embereknek való. Kevés! Valamennyi dolgozó, akit csak kérdeztünk, egyön- fetűen állította. Hogy a dolgok Igazáról meggyőződjünk, be­nyitottunk a telepen lévő 33. sz. boltba is. Ragoncsa Gyula, boltvezető szerint egy hónap alatt 100 ezer forintot forgal­maz a holt, ami bizonvítóa: az emberek ■*nk cVlelmtefcert A boltvezető egyébként hiányol- ta, hogy szalonnát bárom he­te nem kapott, kevés az ok59 töltelékáru, pedig legjobba« ezt keresik a dolgozók. A Teí' ipari Vállalat délelőtt 11 ór3' kor szállítja a tejet, holott telepen lakó gyermekek reg6a igényelnék. Persze 7 forint 30 fillér ege«* napi étkezésért nem sok, vizsgálandó tehát, nem lenne- helyesebb, ha az üzletben e\t költött pénzt az általános mezés javítására fordítanák A vendéglő tágas, tiszta, *? asztalok szép fehér at)roS,s^ letakarva. Havi forgálötn 15.,> 20 ezer forint, s ebből látwlr hogy nem sok Italt fogyaszt3 nak az építőmunkások. A szállás hideg és Kevés a tüzelő ahhoz, how bemelegítse a padlásnál k3 cementpadlós épületeket, dig még csak novembert írUn,e A falak szépen festettek, a, sehol egy kép, a padlón ßZ^ nyeg, az ablakon függöny’ Tiszta, de barátságtalan ez szállás. Mint ahogyan a déglőben is összeveri fogát 3 ember és nincs kedve leüi«^ épp úgy az étkezdében és ^ szálláson is éppen az a P*uá hiányzik, ami kényelme5^ ,J& zsolná a sok kétkezi műnk«5 életébe. Természetesen ez netnc«3" az építőipari vállalaton, nem magukon a szállás is múlik. Elsősorban nekik k lene — oly csekély anyagi 3 dozatot kíván — közhaszn” tű berendezési tárgyakat. * szereléseket vásárolni. £.{. nincs, aki erre buzdítsa "k „ Pedig a Zalából, Csongrádi Somogyból ideszakadt, — ® ■ ségében szegényparaszt s* t mazású — emberek keresi- ^ jobbat, a szebbet, sóvár0f5°h, 3 magasabb szintű igénykie gítés felé. Rendesen keresi*6^! nem élnek rosszul. Munkái3 „ nak értelmét látják » e nagy eredmények Goig0' De nem szabad megállni •’iyi nél az eredményeknél. tovrj,;j kell lépni, tartalmasabbá {, tenni szabadidejüket, lak”,' sá kell tenni szállásukat. Szüts Utv*1* barátságossá tenné ezeket helyiségeket, az otthont va: Siabó-vairó UnWyi*'1 Indít a meszesi területi « náce. A tanfolyam ideje 9 ót«' í* Részvételi díja: 60 forint- ^ 'entkezni lehet november án, pénteken délután óráig, és november 17-én k den egész nap a meszes! szerveset helyúségébeOi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents