Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-12-01 / 266. szám
W5Ő. NOVEMBER 12. NAPLÓ 3 A KGST megyénk iparának fejlődését Is segíti Nagyon pozitív jelenség, “°gy míg első ötéves tervünkben áruforgalmunk jelentős részét a tőkés országokkal bonyolítottuk le, s 1955-ben importunk 45 százalékát még tőkés ötszögből voltunk kénytelenek fedezni, addig 1958-ban jnér 31 százalékot tett ki a kapitalista országokból beho- r°tt alapanyagok és gépek ará- nya, s egész külkereskedelmi forgalmunk háromnegyed ré- ?*ét a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Egyre többet és jobban alapozunk a KGST-re, egyre gyümölcsözői)!) lesz együttműködésünk, klsz ötéves tervünk végleges ^Készítése előtt egy esztendő- Vel a tervegyeztető tárgyalások eredményeképpen a KGST Országokkal lebonyolítandó forgalom háromnegyed része nemzetközi megállapodásokkal rögzítve van. Gépipari export- kapacitásunk 75—80 százalékát már lekötöttük a baráti országokkal. Ma már elkép- SeUietetlen ipari fejlődés a kölcsönös segítés, a kölcsönös gyüttműködés, a KGST nélÉrzik ennek hatását a Baraga megyeiek is, a nehézipar es a könnyűipar dolgozói egyaránt. Országos méretekben folán fel is tudják fogni jelenségét, értékelni tudják azt a ®a8y segítséget, amit a Szovjetuniótól és a baráti országoktól kapunk, fel tudják mér- n* ennek az együttműködés- Be,t fontosságát; De hát itt állunk ezzel a kérdéssel megyei viszonylatja», sőt vállalati viszonylatban is és nagyon nehéz az S2efüggéseket meglátnunk. , Szigetvári Műszaki Válladolgozói például biztosan n.a8yon örültek/a 280 ezer fo- r,r»t értékű Csehszlovákiában Mártott esztergapadnak, vagy ? Patyolat alkalmazottai a korszerű TRI mosógépnek, bányászaink a szovjet műszerekről^ a bőrgyáriak a különböző ®ePeknek, de arra már bizto- kkn kevesen gondoltak, hogy féknek a kitűnő gépeknek jbunkába állítása is a KGST fotezésének köszönhető; ..A téglagyári egyesülés veze- ■0» KeleUNémetországban ta- . blmányozták a korszerű tég- !?8yártás módszereit, a Hidasi ‘‘rikettgyárban szovjet szakemberek nyújtottak segítséa pécsi szénbányászokhoz **hte hónaponként jönnek 2°vjet, kelet-német, lengyel endégek, szakemberek. Utazik külföldre mérnökeink a Sörgyárból, a Sopiana Gépkarból, szakemberek légiói "•énnek a Szovjetunióba tapasztalatcserére. , „Országos mérető együttműködés? Lám, nemcsak az, mert * gyökerek mélyen ereszked- lenyúlnak megyénk ipa- 2?'S is, befolyásolják termelési anyagi és eszmei segítsé- 5S nyújtanak fejlődésében , rdemes kicsit elidőzni azon “ hogy Baranya megyében híny iiZoiR tart kíHöldi kapcsolatosai. ®*Portra is dolgozik például Megyénkben a Kesztyűgyár, a l^S kai földi vendég Uaranyában ' Megyénkben ebben az év- ^n nes külföldi vendég fordít meg, a csak 85-en voltait, átutaztak Pécsen, a töb- . 'Gk egy napnál hosszabb ide- S tartózkodtak szép városunkban. legtöbben a népi desnokra- ^Us országokból érkeztek ^•tószermt Pécsett szállt meg bolgár, 364 csehszlovák, 61 J17 keletnémet, 10 ro- b’ún. 836 szovjet turista, szak- ^ber és egyéb vendég, ^•álloda napokra átszámít ve napot töltöttek el a Me' ** fővárosában. Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ, a Sopiana Gépgyár, a Szigetvári Cipőgyár és Konzervgyár, a Faipari KTSZ, a Porcelángyár, közvetve a Mohácsi Gépgyár, mert kooperál a Gábor Áron Vas- és Fémöntödével, a Mohácsi Farost- lemezgyár ugyancsak közvetve az exportra menő bútorokon keresztül, a Pécsi Bőrgyár, az Agrária Keményítőgyár, a Tejipari Vállalat, a Pécsi Finom- mechanikai és Fémtömegcikkipari Vállalat és még a Járműkészítő KTSZ is a Sásdi Vegyesipari KTSZ-szel együtt. Azzal az igénnyel pedig fel sem léphetünk ebben a cikkben, hogy felsoroljuk azokat a vállalatainkat, melyek külföldi gépeket kaptak az évek folyamán. Pekingtől egészen Berlinig gépgyárait, szövödék, bányák és olajfinomítók dolgoztak Baranya megye iparának fejlesztéséért is. Csak rá kell néznünk a kis réztáblákra — melyek szerényen meghúzódnak a nagy gépek oldalán — hogy eszünkbe jusson: egy hatalmas nemzetközi ösz- szefogás jött létre, olyan munkamegosztás alakult ki, melyben minden ország számára a legelőnyösebb, leggazdaságosabban gyártható termék előállítása lehetséges. így segíti, viszi előbbre a kölcsönös együttműködés Baranya megye iparát is, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a kölcsönös együttműködés feladatokat is ró a Baranya megyei üzemekre, kiváltképpen azokra, melyeknek termékei közvetlen részt vesznek a KGST munkájában. Feladatokat rónak ránk, mégpedig azt a nagyon fontos feladatot, hogy termékeinket kiváló minőség, magasfokú ipari kultúra, a legteljesebb megbízhatóság jellemezze. így válik kölcsönössé a szocialista országok együttműködése, így segít bennünket ez az együttműködés ahhoz, hogy iparilag fejlődjünk és a termelékenység magasabb szintjét tudjuk elérni, mint a tőkés országok; Szült István 4 jövő évben elkészül a pécs—mohácsi út Portalanítják az utakat A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat éves tervét ez idáig 82 százalékban teljesítette. Az apróbb munkákon kívül befejezték a pécs—harkányi út építését mintegy 17 kilométer hosszúságban, 11 és félmillió költséggel. Az úton már megindult a forgalom, de műszakilag csak november 25-én adják át. Az 1960. évi terveik között szerepel a pécs—mohácsi út 17 kilométer hosszúságban történő megjavítása. Ebben az évben még elkészül a makadá*n burkolat, jövőre pedig 15 millió forintos költséggel korszerű aszfaltburkolattal látják eL Ugyancsak korszerűsítik a Szekszárd ég Székesfehérvár közti 28 kilométeres útszakaszt 15 millió forint értékben. Megyénk területén mintegy 50 kilométer hosszúságban végeznek majd kötőanyagos hengerléseiket. Portalanítást végeznek Tolira és Baranya megye területén 252 kilométer hosszúságban, összesen 900 ezer négyzetméter utat portalan ítaraak. Újjáéled a kollégiumi rendszer Napjainkban egyre több szó esik az ifjúság nevelésnek égető kérdéséről — ezen belül a diákotthonok szocialista kollégiumokká alakulásáról. Kétségtelen ugyanis, hogy a legjobb nevelési körülmények egy olyan közösségben alakulnak ki, mint a diákotthonok. Ezek az intézmények azonban úgy, ahogyan ma vannak, nem használják ki az összes lehetőséget. Igazi szocialista ember nevelésére sokkal jobban alkalmas a szocialista kollégium. Miben különbözik a szocialista kollégium a diákotthontól? Már szervezetileg is igen nagy különbségek vannak a két intézmény között. A diákotthon igazgatója és nevelői vállára nehezedik az irányítás és az ellenőrzés minden gondja. A szocialista kollégiumban ebben a munkában tevékenyen részt vesz az ifjúság is, az úgynevezett ifjúsági tanács és a közgyűlés révén. Az ifjúsági tanácsot a közgyűlés — a kollégium össztagsága — választja meg. Az elnök a politikai kérdések felelőse, a titkár a tanulmányi irányító a tanteremfelelősökikel. Ezen kívül van még kultúrfelelős, sportfelelős, egészségi felelős és fizikahnurika-felelős. A közösség feloszlása, szervezete is más, mint a diákotthoni. A legkisebb egységek a prímér közösségek. Hat-nyolc gyedek, akik egy osztályba járnak, együtt tanulnak; A primer közösségek élén egy-egy jó tanuló áll. A primer közösségek alkotják a tantermi közösségeket. A tantermi közösségek vezetője egy-egy felső éves KISZ-aktíva. A tanulás rendszere is más, mint a diákotthonokban szokásos, mert a kollégiumban nagy tér jut a közös tanulásnak — egymás segítésének. A feladatok ellenőrzését, a lecke kikérdezését maguk a diákok végzik. A kisebb közösségek mindennap, az egész kollégium pedig hetente egyszer értékeli munkáját. Sok politikai foglalkozást tartanak és rendszeresen végeznek fizikai munkát. Ez a szervezeti különbség. Aki azonban jobban megvizsgálja a szocialista kollégiumok szervezeti felépítését, könnyen megállapíthatja, hogy ez nem csupán szervezeti különbség, hanem sokkal mélyrehatóbb. A szocialista kollégiumokat nem lehet máról holnapra megszervezni, mert ezeket a fent ismertetett formákat igazi tartalommal kell megtölteni. Ez pedig személyi és tárgyi feltételekhez van kötve. Függ attól, hogy a kollégium vezetője mennyire viseli szívén a szocialista nevelést. Függ a régebbi diákotthoni élettől, mert ha a diákotthon önállótlanságra nevelte a diákjait, nem tud életerős kollégiumot szervezni. Természetesen megfelelő hely Csupán kísérlet a Harkány drávaszabnlcsi vasúti személyforgalom leállítása A Dunántúl! Naplóban „Takarékosság — ésszerűség” című cikkre közlöm, hogy a kisforgalmú vasúti mellékvonalak forgalmának racionalizálására, illetve közútra terelésére vonatkozó javaslatot a Vasúti Tudományos Kutató Intézet dolgozta ki. A javaslat nem a kivitelezett íonná\iioy jelentősig» találmány A drófvezérlés nélküli négyzefbevetö-gép Látogatás a harkányi gépállomáson A novemberi eső csendesen veri az irodaépület falát. Benn a parányi igazgatói fülkében négy ember szorong, a másik négy pedig a még kisebb előtérben. A harkányi gépállomás brigádvezetői ültek össze megbeszélni a teendőket, melyeket az eső kissé felborított. A nyitott ajtón át most épp az igazgató csendes, de határozott szavait hallani: — Tehát Mattyra küldünk még egy erőgépet az egyik Bjelo- ruszt. Így ott sem lesz fennakadás. Az esőt pedig ügyesen ki lehet használni a gépek bevontatására. A brigádvezetők ügyeljenek arra, hogy míg az eső tart, a traktorosok vontassák be a burgonyaszedőket, fűkaszákat, és a többi feleslegessé vált mun- j kagépeket. Mert az í idén szigorú leltárt tartunk, még az utolsó csavarral is el kell majd számolni. Ezzel azt hiszem mindent megbeszéltünk. Megreccsennek a székek s perc alatt kiürül az iroda. Ros- kó Zsigmond az íróasztal fiókjában matat. Ügyiratok, levelek kerülnek elő, meg egy kemény fedelű vastag füzet, melyen ez áll: Újítási napló. Hetek, vagy talán hónapok óta ez az első alkalom, hogy a gépállomás igazgatója délelőtt egy kis időt szakíthat magának kedvenc elfoglaltságához, most is csak ‘azért, mert esik. Eddig az estéit és a vasárnapjait áldozta fel, bár áldozatról legfeljebb ha a család részéről beszélhetünk. Hisz Roskó Zsigmond nak szabad Idejében is legkedvesebb szórakozása az újítás. Azaz csak volt... — Most az utolsó újításomon dolgozom. Ha ezt befejezem, többet nem újítok. Roskó Zsigmond hangja csöppet sem határozott, maga sem hiSzi', hogy meg bírná állni. Elkeseredése azonban jogos. Mert hát kinek van kedve újítani, ésszerűsíteni, ha utána a kidolgozott terv évekig irattárakban porosodik. Tíz év alatt sok újítása volt, hirtelen nem is tudná összeszámolni, hogy menynyi. És, hogy mennyit szabadalmaztak? Talán majd ezt a baráz- dabehúzót, ezt talán le is gyártják... A szitáló eső egy kis kékre festett gépet mosogat az udvar sarkában. Ez a barázdabehúzó, amellyel Pesten, a mezőgazda- sági kiállításon is találkoztunk. ötletes szerkezet. Roskó elvtárs a működési elvét magyarázza.'1 — Nagyon egyszerű az egész. A két spirál forgó rész összehúzza az osztóbarázda földjét egy halomba, majd egy kis henger a halmokat simára egyengeti. A Siklósi Állami .Gazdaságban, a diósviszlói, nagyfalusi, rádi és szavai tsz-ekben nagy sikere volt a gépnek. Naponta 250—300 hold szántás után húzza be a barázdát. A máskor üres barázdák helyén így szép gabona terem, sőt tapasztalatból mondhatom, hogy szebb, mint a tábla többi részén. A kiállításon nagy sikere volt a gépnek. Azóta az ország minden részéből érkeznek Roskó Zsigmondho? a levelek; hol szerezhetnénk be barázda- behúzót, mikor kezdik meg a gyártását? De az újító nem tud határozott választ adni, hisz az illetékes szervektől még nem sok bíztatást kapott találmánya sorsát illetően. A barázdabehúzó után azonban van még egy bejegyzés az újítási naplóban. — 1958. február f.; Vezérlődről nélküli négyzetbe vető. Ez lenne hát a sokszoros újító „utolsó” munkája? Persze erről még nem beszélhet részletesen Roskó elvtárs, mert akkor oda a szabadalom. De az újító végső célja nem titok. * — Ezzel a géppel lényegében a körülményes és a gyors munkát akadályozó drótvezérlést akarom kiküszöbölni a négyzetbevetéseknél. Milyen módon? Radioaktív anyagok fel- használásával, irányított bemérőkészülékkel vezérelve. így pontos tőtávolságot és szemenkénti vetést tudunk biztosítani. Ugyanezzel a bemérőkészülékkel vezérelve a kukorica kapálását is úgy irányíthatom, hogy lengőkapákkal nemcsak a sorok, de a kukorica tő vek között is géppel kapálhatok. Tehát a kézi kapálást kiküszöbölhetem. Az újítás csak úgy ér valamit, ha a gyakorlatban alkalmazzák. Az illetékes szervek is tudják ezt. — Reméljük Roskó Zsigmond találmányait előbb utóbb az egyre fejlődő mezőgazdaság szolgálatába állíthatja. — Rné ban készült, amely kétségtelenül hiányos éfe alapos vizsgálatra, újabb felmérésre szorul Az ereded javaslat a har- kány—drávaszabolcsi vonalon a vasúti személyforgalomnak a közútra való terelése és a vasúti áruforgalomnak pedig iparvágányszerű kiszolgálása volt tervezve és erne a gazdasági számításokat elvégezték. A javaslat ilyen értelmű megvalósítása esetén az évi szállítási költeégmegtakarítás 221 000 forint, ami mellett 4103 munkaóra, 42 tonna szén, 0.31 tonna gázolaj, 263 mozdonyéra, 360 mótorkocsióra és 1404 személykocsióra szabadul fel, viszont 356 autóbuszórára van csak szükség. A kivitelezés azonban nem így történt, mivel a Gazdasági Tanács az iparvágányszerű kiszolgáláshoz a kendergyárnak többletkiadást okozó termékdrágulás miatt nem járult hozzá. így az elvtársak által a cikkben felvetett problémák kétségtelenül megoldásra várnak. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi megoldás csupán kísérlet, annak felmérése és a tapasztalatok felhasználása a következő feladat. TÓTH JÓZSEF, a MÁV Igazgatóság ___________ vezetője. is kell, hogy a különböző kis közösségek önálló életét biztosítani tudják. A diákotthonból kollégiummá alakulás tényét nagy munka előzi meg. Legalább fél-egy éves munka kell — a diákotthon fejlettségétől függően — az átszervezéshez. Nem az a diákotthon lesz szocialista kol- légium, amely névlegesen az, hanem az, amely belső szervezettsége és erkölcsi színvonala folytán megfelel a követelményeknek. A szocialista kollégiummozgalomnak már ma is megvannak a csírái. A Nagy Lajos Gimnázium diákotthonát már régóta kísérleti szocialista kollégiummá szervezték. A kollégium Igazgatója, Bencze János szíwel-lélekkel híve a kollégiumi rendszernek. Eddigi tapasztalatai alapján így sokkal jobban meg lehet oldani a nevelési problémákat, nagyobb eredményeket érhetnek el tanulmányi téren. Mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy a fiatalság már várja azt a kitüntetést, hogy szocialista kollégiummá lépjenek elő. Mert ez kétségtelenül kitüntetés, csak a felsőbb politikai és tanulmányi szervek beleegyezésével váltható valóra. A fiúk már nem hivatalosan nevet is adtak leendő kollégiumuknak. Ságvári Endréről szeretnék elnevezni. 9 Az ifjúság nevelése télén nagy eredményeiket várhatunk a szocialista kollégiumok rendszerétől. Igazán közösségi embert csak a közösség tud nevelni. Erre az igazságra épülnék a kollégiumok. Es az is természetes, hogy azok a fiatalok, akik megjárták a szocialista kollégium iskoláját, öntudatosabb és politikailag fejlettebb tagjai lesznek a társadalomnak; sLi. E. Dunántúli karnagyi értekezlet November 13-án, pénteken egésznapos konferenciára jönnek össze a dunántúli megyék karnagyai Pécsett a városi művelődési házban, hogy meghallgassák a Népművelési Intézet kiküldöttjeinek beszámolóját. Szóba kerül az elmúlt év dalos találkozóinak eredménye, az 1960-as év célkitűzései, különös tekintettel a felszabadulás 15. évfordulójára. A kiküldöttek között lesz a KISZ Központi Bizottsága képviselője is, aki a felszabadulási seregszemlét ismerteti. A beszámolón és az ismertetésen kívül a legérdekesebb pontja lesz az összejövetelnek, »mikor a meghívott öt megye karnagyai tapasztalataikat mondják el, a nehézségekről és eredményekről adnak számot. Ma már az öntevékeny énekkari mozgalom igen jelentős helyet foglal el kulturális életünkben. A dolgozók mind nagyobb érdeklődéssel kísérik saját üzemük, munkahelyük énekkarának munkáját. : figyeld r MEGTAKARÍTÁST ÉRHETNEK EL, HA HASZONVASAT vásárolnak a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat telepein <#> » p tők: Sínek, lemezek, csövek, idomvasak, építkezési anyaitrok sík y p £ C S, LÉGSZE&ÓGYAK UTCA 3«. TELEFON . 20-99. 54
