Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-10-01 / 264. szám

1959. NOVEMBER 10.

NAPLÓ

5

A hideg idő beköszöntése időszerűvé teszi egyes lágy iránt érzékenyebb kerti virágunk be- •eleltetését. Ezúttal a muskátli beteleltetésére, a dália, tubaró- és kannagumók téli eltartására hívjuk tel a figyelmet.

A muskátli teleltetésének egyik Hódja, hogy a virágágyakból, v*gy ablakvlrágvályúkbol kiszedett muskátlikat cserépbe ültetjük át cs hat-nyolc fok hő- •tiérsékletű helyiségben helyezek el. A továbbiakban két-há- rom hetenként mérsékelten öntözzük meg a cserép földjét, éjgyázva, hogy a leveleket ne Vizezzük be. Átültetéskor az idö- Jebb, felnyurgult töveket vissza keli vágni, így jobban áttelel- hek. Február végétől fokozatosán mind gyakrabban öntözünk, **y fagyosszentek után már vi- r*8z6 muskátlit ültethetünk ki.

a másik teleltetési módnál a tőidből kiszedett növényekből ®t-hat tövet összekötözünk, majd ‘ágymentes pincében, gyökeres részével fölfelé felakasztjuk a •«veket. Kora tavasszal a negyedik-ötödik levél fölött a szárat visszavágjuk és a muskátlikat Werépbe ültetjük. A cserepeket •llágos, hűvös helyen kell tartott kiültetésig.

A dália-, kanna- és tubarózsa- •O' eket is fel kell szedni az első J*r után. Föld feletti szárukat nusz-harminc centiméteresre vág- Juk vissza. Ezután a töveket ‘»gymentcs pincében teleltetjük, ““rűn egymás mellé lerakva. A Rttnók közét homokkal, vagy tőiddel töltsük ki, majd két-há- font centiméteres réteggel le is «karjuk. Az e célra felhasznált “Omok, vagy föld ne legyen túl “«ráz, mert ez esetben a gu- ®0k erősen megszikkadnak, ösz- •zezsugorodnak. Káros viszont a *01 nyirkos takaróréteg Is, mi- v^'l ilyen esetben könnyen rot- Oáűás lép fel. A beteleltetett Jtwmókat időnként vizsgáljuk és ha rothadást észlelünk, jOv napra vegyük ki a földből. “a viszont túl száraz a takaró- í'teg, gyengén öntözzük meg, J*y elejét vehetjük a túlszára- Jásnak. Néha mesztelencsiga, V“gy plnceászka támadja meg a PoVeleltetett gumókat és a sérü- *?* következtében rothadás in- Jol meg. Ezt megelőzhetjük, "á beteleltetéskor DDT növényvédőszerrel meghintjük a töveK1SKERTESZ

II kukorica Magyarországon

A. Sevcsenko cikke a Pravdában

Természetesen nem

könnyű dolog a kialakult véleményeket és hagyományokat félredobni. Amint már említettem, Magyarországon a múltban jóformán egyáltalában nem vetettek silókukoricát. Ha pedig vetettek is, akkor a silókukoricát 120—140 kg/ha, a csalamádét pedig 170 —200 kg/ha vetőmaggal vetették. Most pedig egyszerre mást kell megpróbálni. A sűrű vetés helyett 25—30 kilogramm magot. Nehéz a hirtelen átállás. Azonban a magyar parasztokat elismerés illeti. Bátran látnak az új feladat megoldásához. 1959-ben a silókukorica négyzetes-fészkes vetése gyorsan kezdett terjedni. Elég megemlíteni, hogy 1958-ban Magyarországon kísérletképpen 216 hektáron, 1959-ben pedig 60 000 hektáron vetettek négyzetes-fészkes silókukricát.

A silókukorica négyzetes- fészkes vetésének jelentősége különösen az 1958. évi kezdve- zőtlen időjárási viszonyok között mutatkozott meg. A kukorica jól bírta a szárazságot, bő termést hozott és megmentette a takarmónyhiánytól a kukoricatermesztő gazdaságokat;

Eddig a tejes- és viaszérésben betakarítandó silókukorica négyzetes-fészkes vetésének előnyeiről beszéltem. Több magyar barátunk a következő kérdést tette fel: és hogyan vessük a száraz szemes kukoricát?

Vajon hatékony-e a négyzetes-fészkes módszer ahhoz is, ha a kukoricát csak teljesen érett állapotban takarítjuk be? Erre a kérdésre a magyar termelőszövetkezetek, állami gazMozgalmas nap Dunaszekcsőn Megyeszerle ünnepségeket szervezett a MESZŰV

Az esős novemberi idő elle- ere méltó keretek között ün- £Pelték meg a dunaszekcsői- k november hetedikét. — A j58yszáz ülőhelyes új kultúr- l®fem színültig megtelt, a szé- /“Ket félretolva mintegy nyolc /“Z ember -gyűlt össze, liogy Va hallgassa meg Mulató snos elvtárs, külkereskedelmi “‘‘hiszterhelyettes ünnepi be- Ez volt az első alkalom,

, °8y az őszi cső ellenére ek- tömeg gyűlhetett egybe, "ígérte a nyolcvanezer fo- társadalmi munka, amivel .község lakói a kultúrterem • ii*®Svetésl összegéhez hozzájárulták. Mulató elvtárs az tinta M megemlékez* keretén be- j* ötéves tervünkről beszélt. J^toztatta, hogy milyen nagy yt fektetett kormányzatunk !_ talu kultúráltságára, többek keri^t az önkiszolgáló keres- c rendszer kiépítésével is jj óngy a szót tett kövesse, az óepség után a tömeg és a endégek elindultak, hogy s újrendszerű boltot nyis- meg. Nagy Sándor elv- n**' a baranyai MÉSZÖV ig. t-Ev • egy vas‘ és műszaki,

, c>Pő- és egy motoralkatrész adott át a község lakóiét önkiválasztó rendszerre akftva, egy élelmiszerboltot mint önkiszolgáló üzle)h.?sJe folyt tovább az élet a llurházban. Már a második ts,atbemutatót látták 8-én a dunaszekcsőiek, s ezen kftU- vAri István kalauzolta a . ^onséget. A csinos Kővári «JJMolna perdült először a kö- 4 n*®8 elé. nem tudta a néző í»u-e£rSre ügyeljen-e, vagy az JwUttal bemutatott ruhákra. íük-mást követték az Ízléses íj:. ak. £s a kultúrcsoport is magáért. Sásdi Sándor: *°mány című egyfelvonáso- gj'*1 és több kisebb jelenettel

Oldoztattak.

•zee n«mcsak Dunaszekcsőn Kitűzte meg az ünnepséget a •mii ^V- négy községben 'ést e a kiküldött orszéggyú- Igi. képviselők szónoklatát tg. "»üvesszövetkezeti kultúr- lóh 0r*' Gregor Sándor Vajsz- ör. Huth Tivadar Mágn- h.'i' Kaszapovics András <5 * baji és Dobos elv társ aJ^flőrincen beszélt. A vé- im«, saebcayi kultúrcsoportja Vajszlón szerepelt, három év legnagyobb sikerét aratva. Hiszen most volt az Ormánság fővárosában először más vidékről való színjátszó csoport. Mágocson az egyhá- zaskozári színjátszócsoport játszott. Bólyban a kozármlslenyi fmsz-i kultúrcsoport hatalmas tapsvihar közepette Ismételgette játékát, amit a helyi csoporttal közös műsörban adott.

daságok ég tudományos kutatóintézetek már az első évben megkapták a választ.

A pusztaszabolcsi és alsó- tekeresi állami gazdaságban a négyzetes-fészkes kukoricát teljes érésben takarították be. Az összehasonlított területről végeredményben sokkal több szemeskukoricát kaptak, mint soros vetés esetén. Az Alsó- tekeresi Állami gazdaságban például a kukorica termése 55 mázsa/ha volt. Emellett az összes kukoricaápolási munkákat géppel végezték, ami a szemeskukorica önköltségét jelentősen csökkentette.' A sorba vetett kukorica szemtermése 30—35 mázsa/ha volt. A kukoricatermés a helyi viszonyok szerint változik, de a négyzetes.-fészkesen vetett szemeskukoricának a területegységre eső termése mindenütt több volt, mint a sorba vetetit kukoricáé.

A silókukorica kedvező terméseredményeit Magyar- ország mezőgazdasági dolgozói nagy érdeklődéssel fogadták. A négyzetes-fészkes módszer rendkívül népszerűvé vált. A szövetkezeti tagok és állami gazdaságok dolgozóinak" ezrei győződtek meg e módszer előnyeiről.

1958 decemberében Budapesten országos kukoricatermesztési értekezletet tartottak, ahol összegezték az eddig elért eredményeket. Magyar elvtársaink, Magyari András, a földművelésügyi miniszter helyettese, Körösi József, a haj- duszoboszlói tangazdaság agro- nómusa. Marosi Béla, a velencei gépállomás igazgatója, P. Szabó Imre, a Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke, Bejczi Jenő, a Sallai Termelőszövetkezet agronómusa, Fekete Károly, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Fehér Lajos, a Politikát Bizottság tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője és sokan mások érdekes adatokat közöltek a silókukorica kedvező terméseredményeiről.

Valamennyien arról beszéltek, hogy a kukorica korlátlan lehetőségeket tár fel a Magyar Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztésére.

Magyarország mezőgazdasági dolgozói Nyikita Szergeje- vics Hruscsovnak a magyar

munkások és parasztok részére nyújtott segítségéért köszö- netüket fejezték ki.

A Szovjetunió, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és más szocialista országok kiváló gazdaságai egyre szélesebb körű tapasztalatcserét folytatnak a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan és ez kedvező eredményekre vezet. Az elért kitűnő eredményeket bizonyítja az a tény, hogy idén nyáron a Mezőhegyes! Állami Gazdaság kollektívája (igazgató Majoros János) szocialista munkaversenyre lépett a Friedrich Engels Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel (elnöke Wilhelm Paizoni) és a „Pro- lctarszkaja volja” (Proletár Akarat) kolhozzal, (ein. Szem-J jón Lucenko) és vállalta, hogy a kukorica vetésterületét 2000 hektárról 3600 hektárra bővíti, jó termést ér el és ennek alapján 1965-ben 100 hektár mezőgazdasági haszonterületen 355 mázsa húst és 985 mázsa tejet termel.

ezek a silókukorica termesztésének első eredményei Magyarországon. Ezek meggyőzik a parasztokat és szakembereket arról, hogy ha áttérnek a tejes- és viaszérett állapotban betakarítandó kukorica termesztésére, szép eredményeket érhetnek el az állattenyésztés fejlesztésében. Az idei nagy kukoricatermések még jobban meggyőzték a parasztokat a kukorica, előnyeiről.

MOTORKERÉKPÁROKAT,

MOSÓGÉPEKET

a Pécsi Kiskereskedelmi

Vállalattól. 8049

Baranya megye és Pécs város úttörői! KISZ-tagok! Fiatalok!

n

A Pécsi Cementipari Vállalat komlói telepére

3 fő lakatost és 1

villanyszerelőt

alkalmaz azonnali belépéssel. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Siklósi út 10. sz. - 8106

A Forradalom FSyomoivasói Baranya megyei Parancsnokságának 1. sz. parancsa

indnyájan ismeritek a Forradalom Nyomolvasói Or- szágos Parancsnoksága 5. sz. parancsát. Tudjuk, hogy az elmúlt évihez hasonlóan lelkesen kezdtétek meg e tanévben is nyomolvasói munkátokat. Sok helyütt elkészültek már a hazánk felszabadulásának körülményeit ábrázoló térképek, ismerkedtek hazánk történelmének e nagyszerű időszakáljai. Felkeresitek a régi harcosokat, partizánokat. Készültök a kulturális és sport seregszemlére. írjátok a leveleket szovjet pajtásaitoknak, ismerkedtek környéketek, falutok megváltozott életével. Gondolkodtok azon is, hogyan tudnátok gyermeki munkátokkal még szebbé tenni falatokat, városotokat, hogy tudtok segíteni szüléiteknek a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Ügyeltek arra, hogy mindig gondozott és friss virágokkal terített legyen a felszabadító hősök sírja. Biztosak vagyunk abban, hogy minden őrs komoly munkák elvégzését vállalta a fenti feladatokból.

A dicsőséges szovjet hadsereg 1944 november 23-án érkezett Baranya határába. December 10-ig valamennyi Baranya megyei falu felszabadult. Emlékezzetek meg falutok, városotok felszabadulásának napján a szovjet hősökről! Soha el ne feledjétek, hogy egész hazánk történelmében április 4-e, falutok életében pedig az egyik novemberi vagy decemberi nap új élet kezdetét jelentette.

November 29-e Pécs város, Baranya megye székhelyének felszabadítása, jelentős dátum mindannyiótok életében. Méltón ünnepeljétek városunk felszabadulásának napját.

Beszélgessetek azokkal, akik a felszabadulás után azonnal hozzáláttak új életünk építéséhez, gyárakban a termelés megindításához, az újjáépítéshez, falun a grófi és egyházi birtokok felosztásához.

Mohácsi és Mohács környéki úttörők! Kiszisták! Emlékezzetek november 23-án arra, hogy ezen a napon kelt át a szovjet hadsereg városotoknál a Dunán, amely esemény születtek, apáitok, nagyapáitok, bátyáitok és nénéitek szabad, boldog életének kezdetét alapozta meg.

Forradalom Nyomolvasói! Úttörők! Kiszisták! Kutassátok fel a megyénkben élő partizánokat, beszélgessetek el velük. írjátok le elbeszélésüket az őrsi naplótokban! Gondozzátok az elhunytak sírjait!

Beremendi úttörők! A partizán egység parancsnoksága egy ideig falutokban élt.

Drávaszentmártoniak! Nálatok a törzsparancsnokság tartózkodott.

Sellyéi, Mocskai, siklósi, szigetvári, pettendi úttörők! Huzamosabb ideig partizán egységek tartózkodtak falutokban.

Vajszlóiak! Falutokban volt a partizánok kórháza. Ott tartózkodott egy ideig a partizán egység parancsnoka is.

Ujpetre, Villány, Komló, Szederkény, Sellye, Pécs város úttörői! Ott élnek közöttetek a volt hős partizánok, az ellenállási mozgalom harcosai. Keressétek fel őket! Induljatok munkába a fenti nyomok alapján!

Pécs, 1959. november hó.

A Forradalom Nyomolvasói Baranya megyei Parancsnoksága nevében:

KISS DEZSŐ, a KISZ megyei Bizottság első titkára.

PUSZTAI JÓZSEF, megyei úttörő titkár, a megyei parancsnokság titkára.

in.

lyen büszke a kínai nép új technikai sikereire. A kínai munkás nem is olyan régen a közlekedés és a szállítás kezdetleges formált ismerte csupán: hátán hordta a terhet, kétkerekű kocsiban húzta földesurát. Immár áramvonalas autók gyártásán törheti fejét, hogy a hatalmas ország nemzeti ipara mielőbb rátérhessen a korszerű személyautók sorozatgyártására. Láttuk a filmeket — ismertük a gyárat és az embereket. Annál nagyobb élmény volt másnap reggel személyesen megismerkedni velük.

Reggeli után indultunk a gyárba, amely Észak-Kína büszkesége, az ország legkorszerűbb autógyára. Alig hagytuk el a várost, feltűnt a hatalmas lakótelep, mögötte a gyár füstölgő kéményei. Bár tudtam, hogy sokezer kilométer választ el tőle, első pillanatban az volt az érzésem, hogy Sztálinvárosunk felé közelgőnk: új épülettömbök mindenütt, s munkások új házai. Huszonkétezer ember új otthona. Autónk simán gördül az új betonúton. Hatalmas teherautók közlekedtek és suhantak el mellettünk, a gyár termékei. Erős, nagyteherbírású autökolosszusok. Az út mentén vékonyderékú, fiatal fák der- medeztek a 25 fokos hidegben. Együtt „indultak” a várossal, együtt erősödnek, együtt is nőnek vele naggyá.

A legtöbb ház kétemeletes, modern épület a régi kínai díszítőelemekkel. Az egyik házból sok-sok apróság tódult elő. Kísérőnk nyomban arrafelé mutat: a gyár napközije! Bebugyolált, tömzsi gyerekeit, vagy százötvenen a 25 millióból, Huszonöt millió? Igen!

Kínában az állam ma 25 millió gyereknek biztosít helyet óvodákban és napközikben. Tavalyelőtt még mindössze 1 090 000 gyermeket helyezhettek el. A tavalyi gyors fejlődés, a népi kommuna-mozgalom nagyszerű győzelme hatalmas változást hozott. Huszonhét tartományban létesítettek új óvodákat és napköziket, s jelenleg nem kevesebb, mint 25 millió kínai gyermeket gondoznak. 3 100 000 új óvoda és napközi egy év alatt! Érezzük e szám erejét? Nincs olyan vidéke Kínának, ahol már ne lennének óvodák és napközik. Egyes mezőgazdasági területeken a kisgyermekek több mint 90 százaléka jár óvodába. A régi világban mindössze 130 ezer gyereket tudtak elhelyezni ilyen intézetekben. Hajdan 130 000. ma — 25 millió! Két egyszerű szám mögött két világ, a múlt és a jelen... Az óvodák és napközik — mint szerte az országban — Csang- csunban is, nemcsak a gyermekek nevelését könnyítik meg, hanem a nők munkáját is és sok háziasszony kapcsolódhat a termelőmunkába.

A testvéri segítség gyára

Az egész napot a gyárban

töltöttük. Az előző esti vetítés után azt hittem, megismertem már a gyárat. Amikor hosszú órákig jártuk az üzemrészeket, rájöttem, hogy egész nap kevés ahhoz, hogy valamelyest is áttekinthessük a munkát, megismerkedjünk a bonyolult termelési folyamatokkal. Elöljáróban csupán néhány adatot: másfélmillió négyzetméteren terül el ez az üzem, a beépített terület 300 000 négyzet- méter. az építés költsége több

mint 800 millió jüan volt. Tavaly 14 900 teherautót gyártottak. Az idei terv 62 000! Tavalyelőtt minden munkás 20 000 jüan értéket termelt, tavaly 36 000 jüant! A tervezésnél és az építkezésnél döntő segítséget kaptak a Szovjetuniótól. A moszkvai Lihacsov autógyár segítette az indulást, ötszáz kínai munkás tanult a moszkvai gyárban. Kétszáz szovjet szakember a helyszínen adott hasznos tanácsokat.

Hatalmas műhelycsarnokok, a legkorszerűbb gépek mindenütt. Nézem a gépeket, az automata gépsorokat, mellettük a kínai munkást. Két évtizede még a feudalizmus és a tőkés bilincs jármait hordta. Most megnyom egy gombot, a gép megáll, a munkapadról leveszi a következő darabot, gombnyomásra újra indítja a motort. Már nemcsak saját országának ura; de a bonyolult technikának is. A szalagok itt könnyedén gördítik tovább a súlyos motortesteket, a következő teremben az alvázat szerelik, a harmadikban festéket fújnak a vasvázra.

Finom műszerek, bonyolult szerkezet mindenütt, s előttük látszólag egyszerű emberek. De csak látszólag, csak első pillantásra! Valójában sokkal érdekesebbek, ha úgy tetszik, izgalmasabbak mint körülöttük a bonyolult gépek. Egyforma munkaruha van rajtuk. Ebben nincs semmi különös. Értenek a motorokhoz. Értenek másutt is. Találkoztam kitűnő szerelőkkel nálunk is. Fiatalokkal is, öregekkel is.

Mi ez hát mégis, ami néhány órai beszélgetés után ennyire új volt, amivel talán sehol • világon nem találkozhatsz?

Üdvözlet a magyar fialafofrnak

Elmentünk hát tolmácsainkért, s a rejtély hamarosan negoldódott: tanuló a vonalon. Vasutas lesz! Brigádban iolgoznak, többen egy-egy szemelvényen, tapasztalt szakemberek irányításával. Elsajátítják mindazt, amit egy jó vas- Jtasnak tudnia kell, a felszolgálástól a mozdonyvezetésig. A mi kislányunk azt az utar sítást kapta a brigádvezetőjétől. hogy az út hátralévő részében viselje gondját küldöttségünknek. Mire visszatértem, eredményes felfedező utánzói, a kislány mér otthonosan ült fülkénkben, eszegette a narancsot.

Beszélni szerettünk volna vele. Ehhez tolmács kellett. Segítségével hamarosan megtudtuk, hogy csangcsuni munkáscsalád gyermeke. Mozdonyvezetőnek készül, s végtelenül büszke arra, hogy megérkezésünkig gondoskodhat küldöttségünkről. Nagy kitüntetés ez számára, s annál inkább örül, mert magyarokkal most találkozott életében először, bár már sokat hallott hazánkról, népünkről.

Természetesen beszélt, tiszta szeméből derű sugárzott, arca bájos volt és mindig mosolygott. Kedvesen egyszerűen.

őszintén mondta el a csalód múlt iát. jelenét, dicsérte az új lakást, amelyet a csangcsuni -..iadvártól kapott édesapja.

5zép, nagyon szép, fürdőszoba s van benne — így mondta. Ss búcsúzóul megkért: adjuk it üdvözletét a magyar fiata- oknak. Kezet fogott míndnyá- lunkkal, s ment az étkező komiba, előkészíteni az ebédet.

Ismerkedés az autógyárral filmvászonról

Ebéd után aludtunk egyet, j arra ébredtünk, hogy: „készülődjünk, mindjárt megérke- sünk Csangcsunba”. A fogadtatás mint mindig, most is kedves és baráti volt. A várt negyven fok helyett csupán mínusz 20 „frissítette” a hosz- szú utazástól ernyedt tagjainkat. A jól fűtött szálloda azonban hamarosan feledtette a kinti hideget, s vacsora után nyomban ismerkedni kezdtünk a város és a tartomány érdekességeivel: jónéhány kisfilmet néztünk meg. Ez egyébként általános jelenség volt. Bármelyik tartományban, nagyvárosban jártunk, megérkezésünk után nem sokkal lepergett előttünk úgyszólván az egész tartomány élete, eredménye — rövid órák alatt filmekről. A kínai filmművészet — erről később részletesen sző lesz — megkapóan követi a nép életét. Csangcsunban bemutatott filmek közül a legérdekesebb az ottani autógyár eredményeiről, büszkeségeiről, az első kínai személyautók gyártásáról szól. Nehéz azt visszaadni« mi-