Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-01-01 / 257. szám

Uttörd HÍREK — —* A BATOR TANYA A kis Tánya mindentől félt: **• a gilisztától és békától, Villámlástót és menydörgéstől, m kutyától, na meg a két rossz­csont fiától, Petyától és Kolká- tól, akik véltük szemben laktak. Egyszer Tánya éppen ki­ment az utcára, fiát mit lát: R két rosszcsont egy kis szür­ete verebet fogott, lábára mad­zagot kötött és kárörvendőe n nevetgélt. Szegény veréb te­hetetlenül vergődött, felborzol­ta a tollát, szemét forgatta, tátogatott, srárnyacslkiival ver desetl. Tánya odafutott Petyához és Kolkához, megállt előttük, és mérgesen toppantva rájuk rí- pakodott: — Mit csináltok, rossz köly­kök? Várjatok csak, adók én nektek!.., A Ikit rosszcsont megszep­pent ábrázoltai néz a kislány­ra„ Egyikük végre kiböki: — Mi bajod van velünk? Nem csinálunk mi semmi rosszat... Tánya felkapta a verebet és hazavitte. Útközben az egyik kapualjból megtermett kutya ugrott ki vad ugatással. De a kislány rá se hederített. liszták kétségbeesetten teke­regtek, vonaglattdk. Egyikük félig már vissza ts bújt * föld­be. Tánya azonban elkapta sikamlós farkánál fogva, a többit is felmarkolta is usgyt, bt a házba! íyt is. <*9& is 4 M S * Vízszintes és függőleges sorok: li Ostoba nem okos. 2. Félsz án- litlan féld, 3. Az egyik szülő, 4. Afrikéban és Ázsiában élő nagy kép. Takarékisságban az éten A megye fiataljai talán még a nyáron elkezdték a takarékosko­dást,- mert az elmúlt tanévhez vi- ÍSonyftva az iskolák eddig nagyon szép eredményeket értek el a ta- korékbélyegek eladása terén. Ba­ranya megye általános- és közép­iskolás diákjai szeptember végéig közel isi ezer torint értékű taka­rékbélyeget vásároltak. Különösen Szép eredményt ért el a kistamá- általános iskola, ahol a gyere- áilagosan 146 forint értékű vásároltak. Említést ér­mé? a közép létszámú tsko- közül a sásdl tárás szalatnaki iskolája. Itt az átlag be­tét tanulónként elért a 23 forintot. A nagy létszámú Iskolák közül a pécsi fehérhegyi általános Iskola án az élen, ahol az egy tanulóra eső átlagbetét összege «zenitén 23 torint. A középiskolások az elmúlt tanévhez képest kissé elmaradtak Reméljük, hogy a következő hó­napokban ezt pótolni fogják. P Imáit egy nap, aztán még *-* egy. A kis veréb erőre kapott, kiugrott a meleg vat­tából, felröppent az ablakdesz­kára, onnét pedig a nyitott ab- f\tthon Tánya vattára fék- lakon keresztül _huss! — ki , ** ?*■?■"*?*?; SS utcára. te kis ásóját es kiszaladt a kertbe, hogy gilisztát keres- Tánya azóta nem fél a gMsz- sen. Alig fogott neki az ásás- tótól, békától, mennydörgés nők, amikor — zsupsz! — egy tői, kutyától. De nem fél töb­JSSssäTSä; * * "* pillanatra megrémült, de rög- rosszcsonttól sem. tön eszébe jutott, hogy a szo­A Vasas 11-1 kisdobosok három* csillagos prébázásuk kötelező Ki­rándulására a szenttőrinc—tarcsal tangazdaságba mentek. Megismer* kedtek a gazdaság életével, as ál* lattenyésztés módjaival és a gaz* daaágl gépekkel. # *00« forintos felszerelést, zászlí* kát, dobot, kürt»«, sátrakat, köny­veket, különbőz» Játékokat kapott a gércsOnyt úttörőcsapat a közsé|l taaáeztél éa az áttörő szervező* testülettől. Ügyeskedj l A bűvész zsinórt mutat lek amelyre egy kék és egy piro» kendó van kötve. Megkéri az egyik nézőt, válasszon a két szia közötti Tegyük lel, hogy a pirosat válás* tóttá. A bűvész ekkor megránt)* • zsinórt, mire a piros kend* egyszerűen leesik a földre! Magyarázat: A piros kendőt mid dig az itt bemutatott módon kew a zsinórra kötnünk, a kéket pedig rendesen erősítjük fel. Ezért mü* dig a piro» fog leesni, akkor i*l ha a néző a kék színt választottat ekkor azonban azt állitjuk, hogJ a kéket választotta, tehát — a Kés maradt. (Ez is trükk, csak épp** nem nehéz.). bábán a kis veréb éhesen vár­ja. Erre elkergette a csúf bé­kát. Ahogy szorgalmasan isoga- tott, honnan, honnan sem, eső felhők gyülekeztek, nagyot vil- lámlntt és megdördült az ég. Szegény kis Tánya befogta a fülét,és be akart szaladni a házba. Ekkor azonban megtilt eszébe jutott az éhes veréb. Egyik villám a másik után villant, zengett az ég, de 8 csak ásott rendületlenül. Sajnos elfelejtett skatulyát vagy dobozt hozni. A vöröses színű és síkos tapintású gi­ll ogy a ti rendezzük be aquáriumunkat? Legutóbb megismerkedtünk az aquúrtum elkészítésivel. Nézzük meg most az aquáríum elhelyezé­sére előbb a helyiség fényviszo­nyát, hiszen a lehetőségeknek Igen nagy skálája van. így, ahol túl erős a fény, megfelelő árnyékolás­sal segíthetünk. Nehezebb a hely­zetünk, ha szobánk északi fekvé­sű, szűk utcára néz és szemben magas házfalak tornyosulnak. Ilyenkor lehetőleg a medencét olyan helyre állítsuk, ahonnan egy kis darab ..eget“ is látni. A hi­ányzó természetes világítást mű- fénnyel fs pótolhatjuk, pl. kryp­ton- vagy fénycső-világítással. Igyekeznünk kell a medencét le­hetőleg úgy berendezni, hogy az hasonlítson olyan természetes köt* nyezethez. amilyenben az állatok és növények élnek. Tarkíthatjuk ugyan az életnek ezt a kis össze* hozott darabját olyképpen, hogy pL brazil őserdő tipikus állatait és növényeit tartalmazó aquárlumb* egy-egy ausztrál növényt vagy ke* let-ázsiai halacskát teszünk, ha egyébként igényeik megközelítően hasonlóak. Ne hordjunk össze soké féle halat, növényt, csakhogy no* nél színesebb, gazdagabb képe* kapjunk, mert az eredmény WT* csa, szinte megmagyarázhatatlan diszharmónia lesz, ami a szabaa életben sehol sincs. A talajt sokféleképpen lehet ej* készíteni. Legcélszerűbb, ha ka«** esős folyami homokot I mm lyuk bőségü szitán először átszitáljuk* kétharmadát mosatlanul, csak ökl nedvesítve a medence aljára h** lyezzült, egyharmadát pedig S csap alatt lavorszerü edényben í®* kimossuk. tO—5»-szeres felöntéssen amíg a homokről pohárral lemet« víz tisztának mutatkozik. A növények beültetése történi«** szárazon, értjü ez alatt azt, hog3[ csak talajjal ellátott, víz nélkül* medencébe ültetünk. Ebben ** esetben pálcikával előre lyukat K« szíthetünk — tervszerűen —, asz«“ rtnt, melyik növényfajtát hév* akarjuk ültetni Ez az eljárás nágJ gyökerű, erősebb szárú növény«** nél alkalmas. A gyengetartisú, ® nomlevelü növények ültetések«* csak feltöltött medencében cor go zhatunk, de igyekeznünk keni nehogy a levelek megszáradjanak* Bizonyos biológiai szempontok* fs figyelembe kell vennünk, m«* vannak olyan halfajták, melyek * víz színe »1st« élnek. Keskeny te* 1 tflek, felszínről való táplálkozást" alkalmas, felfelé nyíló ajkuk vám Ezeknek olyan növényzetet k*‘ telepítenünk, ami a víz színét n«* zárja el, vfszont alul biztos, sö** alapot ad a felülről nézve zöldha tó halaknak. Sokan attól Minek, hogyha se* növényt ültetnek, nem igen majd a halakat. Ez tévedés. rés növény között gyakran a m«* rémült elszlntelenedett hal m*jj „láthatatlanabb”, mint a 1 egsűrű® duzsungelben, ahol • legtöbb}»“ mindfórt a betelepítés után ottny" r.osan érzi magát. Így nem szabad enni! Bizony gyerekek enni is Ezé- ható gyerek, az nemcsak csú- Den kell* Mert, ha valaki úgy nya* 04 könnyen úgy járhat. , mint * kövér kisfiú — torkán eszik, mint itt a képen lat- akad a falat. •e B •*

Next

/
Thumbnails
Contents