Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-06-01 / 261. szám

2 NAPLÓ 1959. NOVEMBER 6. Az első pártoktatási nap tapasztalatai Hetven év a muzsikáért r ajkúzenekar ok megalapítója Az előkészítő munka vala­mint a szervezés és a propa­gandisták felkészítése után a pécsi járásban hétfőn megin­dult a községekben az Idősze­rű kérdések tanfolyama. Jó felkészülés t- eredményes oktatás Általában a pártszervezetek jól előkészítették az idei párt- oktatási évet. A propagandis­ták felkészülése is megfelelő­nek mpndható. Azokban a községekben, ahol tavaly Is volt. időszerű kérdések tanfo­lyama, nincs is különösebb fennakadás az oktatásban. A propagandisták is jól felké­szültek az első foglalkozásra. Az újonnan szervezett tanfolya­mok vezetői is igyekeztek jól felkészülni az oktatásra. Azon­ban náluk még nem olyan megfelelő ez, mint a tavalyi propagandistáknál, akik már a múlt évben is propagandis­ták voltak, jó előadásokat tar­tottak és alapos felkészültsé­get mutattak az oktatás veze­tésénél. Az új előadóknál is csak egy-két elvtársnál fordul elő felkészületlenség. Főleg azoknál az elvtársaknál tapasz­talható ez, akik régebben ve­zettek pártoktatást. Ahol úgy gondolták, hogy a szeminári­umra nem kell szorgalmasan felkészülni, ott nem volt olyan tartalmas munka, a színvonal is alacsony volt. Ezért történt meg egyik községben, hogy a propagandista nem tudott több kérdésre pontos magyarázatot adni a résztvevőknek. A jó felkészültséggel ez megelőzhe­tő lett volna. A hallgatók megjelenése A hallgatók azokban a köz­ségekben, ahol tavaly is tar­tottak már tanfolyamot, pon­tosan és szinte mindenütt tel­jes létszámmal jelentek meg. Igazolatlanul nem maradtak távol az első előadásról. Nem mondhatjuk ezt azokról a tan­folyamokról, amelyek ebbén az évben indultak. Több köz­ségben nem jelentek meg a hallgatók teljes létszámmal, sok esetben éppen csak néhány ember ment el az első tanfo­lyamra. Ez azért volt így, mert a pártoktatás jelentőségével nem megfelelően foglalkoztak ezeken a helyeken. Semmi esetre sem az érdeklődés hiá­nya okozta a távolmaradást, hiszen ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hét he­lyen, ahol újonnan szerveztek időszerű kérdések tahfolyamot, a hallgatók valamennyien meg­jelentek az oktatáson. Az is bi­zonyíték erre, hogy a tavalyi­hoz viszonyítva, a pártoktatá­son résztvevők száma nagyon megnövekedett. Egyik községben előfordult például, hogy az előadó meg­állapította, hogy az egyik je­lentkező nem vehet részt az időszerű kérdések tanfolya­mán, mert nem alkalmas arra, holott ez semmiképpen sem áll fenn. Több községben ta­pasztalható a hallgatók kije­lölése is, Nem aszerint szer­vezték meg a pértoktatást (ami most derült ki), hogy ki akar tanulhi, hanem egyszerűen ki-* mondták, már pedig X Y-nak részt kell vennie az oktatáson. Azokon a helyéken, ahol ez történt, agltécióról, meggyő­zésről nem is volt szó, ez megmutatkozott az első na­pon, a hallgatók megjelenésé­ben, valamint a vitákban va­ló részvételükben is. Terjesszük a jó' módszereket! Elsőrendű feladat, hogy a még fennálló hiányosságokat feltétlenül megszüntessék. El­sősorban, az oktatásra vonat­kozó határozatokat kell ezért részletesen ismerniük az alap­szervezeteknek és azokat fel­tétlenül figyelembe kell venni és be kell tartani. A pártoktatás minden for­májának megvan a megfelelő tananyaga. Az időszerű kérdé­sek tanfolyamát is eszerint kell tartant. Több községben az anyagtól eltérő témákról is beszéltek. Áltálában tapasztalhatók, hogy a falusi alapszervezetek­nél több helyen az oktatásra vonatkozó párthatározatokat nem, vagy nem úgy hajtják végre, ahogy kellene, sőt sok­szor nem Is veszik figyelembe. Fontos tehát, hogy a pártok­tatást e határozatok szellemé­ben és azok alapján tartsák meg ezentúl. Ez elsőrendű fel­adat a pártoktatós megjavítá­sára. Egy fnásik módja az oktatás megjavításának, a jó módsze­rek alkalmazása. Az Új propa­gandisták sokat tanulhatnak ebben azoktól, akik mér évek óta vezetnek' pértoktatást, mert ők már kialakították a jó pártoktatás vezetési mód­szere], Az 6 tapasztalatai­kat, módszereiket átvéve, sok­kal eredményesebb munkát végezhetnek az új vagy a munkába Ismét bekapcsolódó propagandisták. Az első pártoktatási nap ta­pasztalatait egybevetve meg­állapíthatjuk, hogy bár hiá­nyosságok vannak, (és ezek megszüntetése a legfontosabb', a legtöbb községben elérték azt a színvonalat, amely bizto­sítja a hallgatók érdeklődését és ebből következtethetünk, hogy a továbbiakban is elérik a célt) a résztvevők politikai tájékozottságának, tudásának gyarapítását. H. L. A bérház lépcsőjét sárga le­véllel fújja tele a dunai szél. Lassan csörgedeznek, lépcső­fokonként meg-megállnak a nyárfalevelek. Tárr Imre bá­csi is megáll néha. Lefelé jő­vet ie nehéz a járás szélnek szemben, s ilyenkor már ki­csit engedetlen a hetven éves szív. — „Két év alatt négyszer volt tüdőgyulladásom. Vigyáz­ni kell, de várnak a gyere­keim. Nincs próba, csak a kottákat rendezgetjük.” Elkísérem őt a szokványos­nál kissé nagyobb üzlethelyi­ségbe, amit- a mohácsi városi tanács adott át a zenekarnak. Mikor leül, kérdem csak meg, hogy mióta dirigál, (Jzukefi, lakait őPMSjáty Már öt éve adják egymás kezébe a kilincset gyógyulni vágyó, vagy kellemes italt fo­gyasztani kívánó vevők a Bem utcai gyógynövény szaküzlet­ben. A kellemes illatú, ragyo­góan tiszta boltban 140 féle gyógynövényből, különböző szörpökből és cukorkákból vá­logathatnak a vevők. A teák mellé még hasznos tanácsot is kapnak Edenhofíer Gyula boltvezető és egyben gyógynö­vény-szakértőtől, aki már 55 éve foglalkozik, az-értékes nö­vényeikkel és vagy 200 fajtát ismer belőlük. A messze Ázsiá­ból érkezett senna levéltől a szerecsendiótól a Mecsekfü teáig — amely az egész Világon csak három helyen terem: a budai hegyekben,' Szigetvár környékén és a Mécseken — mindén Van, amit csák a vá­sárló kíván. A legkeresettebb a csipkebogyó és a szőlőcukor. A csipkebogyó érdekes tulaj­donsága hogy tízszer nagyobb C-vitamin tartalma van mint a citromnak. Major Lászióné Mecsekfü teát vesz a családnak, Zolikának pedig gyógypeméteffi cukorkát — Ezerkilencszéztlzenhá- romban végeztem a Zeneaka­démiát, hegedű és zongora szakon. Az első világháború elvitte fiatal éveim egy részét. Aztán az Opera zenetárában voltam hegedűs. Az akkori korrupció idején nehéz volt érvényesülni. Arra gondoltam, mi lenne* ha a tehetséges, de rossz anyagi körülmények kö­zött élő cigányzenész cseme­tékből egy zenekart alakíta­nák. Andor Zsigmondnak, az akkori Városi Színház karmes­terének segítségével hozzá­fogtunk a szervezéshez. Na­gyon nehéz volt minden anya­gi fedezet nélkül elfogadható ruhát, csizmát szerezni a raj­kóknak. Andor meg is unta. Egyedül maradtam, egyedül vesződtem a tizenkét-tizenhá­rom éves fiúkkal. Köztük volt sok, ma már híres cigányprí­más, Toki Horváth Gyula és Járóka László, sói Boros La­jos is. A Népopera Kávéház­ban kezdtünk játszani, de alig léptünk fel néhányszor, a már csőd előtt álló kévéház tönkre­ment. Nem ml miattunk tör­tént, de a hangulatra rosszul hatott. Aztán mégis sikerült szerződést kötni Grossmann kávéházával, egyelőre csak három hónapra. Játékunk ha­talmas méretekben fellendí­tette az üzletet, Grosemann nem akart bennünket elenged­ni. Mégis kivívtuk, hogy egy későbbi külföldi turnéra az ő beleegyezésével elmehetünk. De szavát megszegte, három évig különböző űrügyekkel visszatartott bennünket. — Nem is jutottak el kül­földre? — 1925-ben a londoni Pal­ladium Revühöz is eljutott ,a budapesti rajkózenekar híré. Elküldték ügynöküket, egy raffinált embert. Mindent megígért, csak menjünk el. Mikor mondtam, hogy korai még a külföldi turné, figyel­meztetett, hogy most még ve­zetője vagyok a zenekarnak, de az angol péhz, ha akarja, úgyis elviszi a fiúkat. S akkör mint alkalmazott leszek kény­telen utánuk menni. Erre sem engedtem. Legnagyobb fájdal­mamra aztán bekövetkezett, amit az ügynök mondott. A fiúk egyesével, majd csopor­tosan maradtak el tőlem.’ A végén mégis kivittek a tpljes zenekart Londonba. — És sikerük volt? — Igen. A Palladium akkori őszi revüműsörának ők voltak a fénypontja, köréjük épült az egész műsor. Hallottam, hogy kicsit fegyelmezetlenek vol­tak, de az angol üzletemberek e téren kíméletlének. Egy öreg boxbajnokot fogadtak melléjük, hogy legyen, aki fe- gyelmezze a zenekart. — Aztán letett a rajkózene- káfok szervezéséről? — Semmiképpen. Hozzáfog­tam, hogy egy másikat szer­vezzek. Nagyobb gyakorlattal és főképp nagyobb eréllyel fogtam hozzá. Mikor éreztem, hogy most már külföldre me­hetünk, elindultunk Németor­szágba. Óriási sikerrel jártuk végig minden városát, míg egyszer 1939-ben hazajöttem. Hamburgban voltunk, s éppen Koppenhágába készültünk. A siRer tetőpontján, augusztus végén határoztam el, hogy ha­zajövök. — Le tudott mondani arról, hogy sok éves munkájának gyümölcsét élvezze? A sikerhez munka kell. Dpi* gozni, nevelni akartam. Kér­tem a minisztériumot helyez­zen egy csendes, vidéki Várói­ba, ahol nincs még zeneiskola- Mohácsra küldtek, s azóta itt tanítom a gyerekeket hegedül­ni, zongorázni, és dirigálok is- Mostanában az fmsz kis szim­fonikus zenekarát vezénylőm- Még Haydnnek is teremtettünk közönséget vidéken. Kicsit ne­hezen megy már a munka« nemrég voltam hetven, éves. F. D. Katasztrófa a Hóid múltjában? Moszkva (TAS2SZ). A moszkvai politechnikai mú­zeumban szerdán este érdekes előadások hangzottak el a hafmadik' szovjet kozmikus rakéta feladatairól és a segít­ségével szerzett tudományos értesülésekről, . Borisz- Levin professzor, az ismert szovjet csillagász elő­adásában Kijelentette, hogy a Hold túlsó oldaláról készült fényképek megerősíteni lát­szanak azt a feltételezést, hogy a Hold felszíne, különö­sen a tengerek, egy hatalmas katasztrófa, valamilyen nagy kozmikus testtel való összeüt­Sza porca, gZ a siklósi járásbeli kisközség a tavaszon a közös útra lépett. Még a ne­vüket is úgy választották meg, hogy ezt a nagy változásit tük­rözze. A termelőszövetkezet neve Közös Ut 'lett. Néhány hónHb telt el azóta, hogy kéz­feltartással szavaztak a eza- porcai gazdák. Akkor min den belépő a közös mellett szava­zott, vajon most is emellett szavaznának-e? Izgalmas kér­dés és mint ti yent nem á ve­zetőktől kell elsősorban meg­kérdezni, hanem a tagoktól. Így gondoltam és aki utamba került azt habozás nélkül meg kérdeztem: — Ml a véleménye az eltelt időről, bevállk-e a közös gaz­daság? Azt mondták a sertésól kö­rül vannak emberek. Arra mentem. Keresztül a sáros úton, átvágtam egy kis aká­coson, amely mögött ott lapult ,a frissen fehérre meszelt ser tésól. Először csak hangokat hallottam, meg disznóröfögist, aztán elém tűntek az emberek is. Két csizmás ember őrizte a hlzólMt. — Jónapot kanászok! — kö­szönt oda nekik a raktáros, aki egyúttal a szövetkezet pénztárosa is. A két ember először adta a sértődöttet, majd nevetve meg- ycpttezU tat egyikük. — Nem hanászok, hé! — Hát, mik? — Disznósétáltatúk! — hang zot a válasz és a három ember összenevetett. Mint később megtudtam, az egyik „disznósétáltató" — ahogy magukat nevezik — Be­nedek Józftef 15 holdas gazda. Ennyi földön gazdálkodott, amíg be nem lépett a Közös Vtba. — Hogy látja, érdemes volt- e belépni? — teszem fel a kér­dést kertelés nélkül. Megigazítja a kötélostort a vállán. \ — Nézze, minden kezdet nehéz — kezdi. — Ez is. Igaz az, hogy olyan ez a közösbe lépés, mint a házasság, csak­hogy itt nem az első évoen vannak a mézeshetek. Gondolkodik. — Nézze, ml négyen dolgo­zunk a közösben. Már eddig több mint hétszáz munkaegy­ségünk van. És negyvenöt fo­rintot ér a munkaegységünk... _ Talán több is lesz! — szól Ut özbe a társa. — Az lehet. Egy bizonyos, én elkezdtem tzámoioatni ét* már most úgy jött ki, hogy az első évben jobban járok a tsz- beft, fhint amikor égyétii gaz­da voltam. Á Éerlésóltól nem messze elvermelt burgonyát válogat Somogyi Ferencné és Kardos István. Somogyiné négy ■ holdon gazdálkodott az­előtt, Kardos István meg ti­zenötön. Mi az ő véleményük? _ A ml termelőszövetkeze­tünk Vezetősége nem'panasz­kodhat, mert itt mindenei dol­gozik, — keidi Somogyiné. — Ha nem kap valaki munkát, akkor megy pörölni. Ó is azt mondja: a kezdés éve néhezebb, de azért igy is meg vannak elégedve. — Én sem panaszkodhatok — igy Kardos István. — Most már nem sajnálom a négy lo­vamat. Eleinte nagyon sajnál­tam, de most már látom, itt is megtalálom a számításomat. Az új. negyvennyolc férőhe­lyes istállónál is emberekre akadok. Itt az állattenyésztési brigádvezető panaszkodik. No, nem a termelőszövetkezetre, hanem á Baranya megyei Épí­tőipari VsUlatatra. — Minden Hisz, csak még a viz nincs benti 'az istállóban. Be kellene kötni a szivattyút és kész 'lehne. Eddig még csdk hagyján a vizhúzás,' de most rátették a kútra a tetőt és egy embernek le kell mhnnl á kút­ba fis úgy kell vödrönként fel­adogatni a Vizet: Áldatlan ál­lapot ez kérem — panaszko­dik, majd megmutatja az új dohánypajtát, amit maguk épí­tettek és elmondja: saját erő­bőt építettek még sertésólat, hídmérleget, darálót vettek, összesen ötven kiló üteget használtak fel a sajáteróből történő építkezésekhez. ■— Egyszerre persze nem megy minden, de amit meg­építettünk az idén, annyival' könjiy'ebb lesz már jövőre.- ő is meg van elégedve az [ ellő évvel, csakúgy, mint Szi­ta Mária, aki a tavaszon jött ' haza Nyergesújfaluról. Ott gyárban dolgozott, perion- fonalat gyártott és a tavaszon hazajött, mert hívta az édes- ’ anyja. 1 — Nem bánta meg? < — Nem! — felfii ha tározót­• tan. — Igaz, hogy itt még nem keresem meg az :zer háromszáz forintot havonta, de nem pa­naszkodhatok. Amig kint dol­goztam a mezön, addig is jól kerestem, most meg, hogy ad­minisztrátor vagyok, minden hónapban húsz munkaegysé­get kapok.. Negyvenöt forint egy munkaegység éttéke. Ki­jövök ebből a havi kilencszáz- ból is — magyarázza, majd arról beszél, hogy jelenleg a mezőgazdasági technikum má­sodik osztályába jár. — A tervei? r— Lehet, hogy agronómus leszek. — Itt a tsz-ben? — Ha az leszek, akkor itt szeretnék| — oákwiol és to­vább jegyzi a munkaegység- könyvbe: ki mennyit teljesí­tett. • — Na, ilyennel sem találkcm- tam még,' ez rekord! — műfűi egyik munkaegység-könyvre. A könyv ifjú Kamu Lajosé, aki októberben — pedig gya­logmunkás és mint mondják, annak mindegy milyen mun­ka, csak munka legyen — 97,53 munkaegységet teljesített. Ez csúcseredmény igaz, de igen jól mutatja azt, ahol ilyen teljesítmények van­nak, ott nincs baj a munka- fegyelemmel, otf elégedettek a tagok és mindent megtesz­ek azért, hogy jövőre még elá.üdettebbtk legyenek, közés következtében alakulták ki, Az összeütközés valószínű­leg az esők tengere térségében zajlott le, s ezután a láVgf°í lyam elöntötte a Hold láthat® felületének nagy részét. Levin professzor véleménye széria* e feltételezés mellett szól az * tény, hogy az esők tengerinek a Hold ellenkező oldalán játos képződmény, az álmok tengere felel meg. Lehetséges hogy ennek a tengernek a ki­alakulásához nagyerejű szg>z' mikus hullámok vezettek. 5 hullámok az Esők Tengerét®1 kiindulva a Hold ellenkező ol­dalán találkoztak ismét, azo® a helyen, ahol az Álmok Ten­gere van, Vlagyimir Szifolov profé*2' szór, aki a rádióelektroflik* szakembere, előadásában ki­jelentette: a fényképek slkere továbbítása a bolygóközi á*1^ másról feljogosít arra a köVjp,' keztetésre, hogy hasonló kí­sérleteket a Vénusszal és Marssal is lehet végezni. Eük zölte, hogy a szovjet tudós® most is dolgoznak az igen ** voli rádiókapcsolatok pröb1” májának megoldásán. 3 Sziforov az atomerőt é# . világűr energiáját említett”' mint olyan lehetőséget. a»de.. növelné a rakéták rádióién®0^ nak teljesítőképességét. Mars és ' a Vénusz rákét® esetében a rádíókapcsolat m " javításának másik módjB mikus rádióközvetítő állón1 sok létesítése lehetne. felvennék, majd felerősít'’ továbbítanák a Föld felé a **' kátéktól kapott jelzéseké1« Idő járás jelen té» Várható időjárás pénteken ****^, erősen felhős, hdvőe Idő. M» % hány htlyen, holnap több eső. Erősödő északnyugati, é**1 szél, j Várható legalacsonyabb hómérséklet o—t, nappalt hőmérséklet pénteken * ’ ** Mtaá* ... >

Next

/
Thumbnails
Contents