Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-03-01 / 258. szám
Í959. NOVEMBER 3. NAPLÓ 5 Hirdessen tervszerűenI A baranyai és pécsi reklám- és propaganda-tevékenység jelenleg két alapvető nehézséggel küzd: egyrészt az ilyen irányú tevékenységet folytató vállalatok, szervek és intézmények — egynéhány kivételtől eltekintve — tervszerűtlen munkájával, másrészt a súlyos szakemberhiánnyal. A sajtóhirdetésekkel kapcsolatban mindenekelőtt azt hangsúlyozzuk, hogy nem elegendő az egyszeri megjelentetés. A legkiválóbban szerkesztett, óriási méretű hirdetés egyszeri hatása — bármennyire megragadja az olvasó figyelmét — nem eléggé intenzív ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözzön. Az ismétlés, a gyakori láthatóság, olvashatóság lélektani hatása nemeseik törvényszerű, hanem statisztikailag bebizonyított tény, Persze, ha figyelmesem vizsgáljuk a helyi sajtó hasábjait, örömmel tapasztalhatjuk, hogy van fejlődés. Elsősorban az egyes kereskedelmi vállalatok állandóan futó hirdetéseinél, másrészt a kivitelezés, a művészi igényes megoldásokra törekvés terén. Egyre sűrűbben találkozunk rajzos, fényképes hirdetésekkel, a szövegszerkesztésben pedig a néhány szavas, jól megfogott, csak lényegbevágó mondatmegoldásokkal. Nem mehetünk el szó nélkül még egy ok mellett, amely nagy mértékben hátráltatja az eredményes reklámozást. Ez a költség. A kereskedelemben túl alacsonyak a reklám, illetve propagandakeretek. Pedig ezen a téren a hangsúly a viszonylagos megtakarításon Van. Ez azt jelenti, hogy a ráfordítás soha sem túlzottan nagy, ha az elért eredmények a célszerű felhasználással meghozzák vagy mint például a Salvus gyógyvíznél, jelentősen meghaladják a vártakat. Összefoglalva a helyi tapasztalatokat, megállapíthatjuk, hogy kizárólag kereskedelmi szakembereink tervszerű, jó, ötletes munkáján múlik az, hogy Baranyában, illetve Pécsett jelentős javulás álljon be vásárlóközönségünk tájékoztatása, figyelmének felikeltése, a vásárlókedv fellendítése terén. T, P. Tízéves a baranyai közművelődési könyvtárhálózat November 7-én,a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján bensőséges ünnepségre készülnek Baranya megye könyvtárosai. 10 éves a baranyai közművelődési könyvtárhálózat! •Minden jubileum alkalmával meg szoktunk állni egy pillanatra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, felmérjük a jelenlegi helyzetet s kutassuk a jövőt. Most is ezt tesszük. 1949-ben egy gondolat kelt -zámyra. Fényt kel! gyújtani a sötétségben, hogy a tudás világosságánál mindenki maga tudja eldönteni ml az igazság, mi a jó és helyes s adott esetben mit kell tennie. S hogy ez a fény kigyúlt, azt ma már akarva, nem akarva mindenkinek el kell ismernie. Kezdetben a Népkönyvtári Központ rendelkezésre bocsátott egy csomó könyvet, ami akkori könyvkiadási politikánk következtében nagyrészt nem olyan anyag volt, amivel meg lehetett volna szerettetni a könyvet, az olvasást. Nem voltak még segítőtársaink, képzett könyvtárosaink sem, de hiányoztak a tárgyi feltételek is. Es mégis megindult a munka. Minden faluban akadt valaki, aki megértette az ügy fontosságát s vállalta, hogy ellenszolgáltatás nélkül, a legmostohább körülmények között, helyiség és berendezés hiányában is küzd az elmaradottság, a tájékokatlanság, a kulturális sötétség ellen. Könyvet adott a falusi lakosság kezébe s szívós munkával lassan- lassan igényt támasztott benne a művelődés iránt. Ez akkor még nem volt könnyű feladat. El kellett oszlatni az emebek- ben a bizalmatlanságot és egy magasabbrendű igényt kellett beléjük plántálni. Ezek közül az első harcosok közül a mohácsi járásban Halász Antal dunafalvi, Reisinger Ferenc liptódi és Völgyesi Jenőné újmohácsi, — a pécsi járásban Sánta Józsefné szentlőrinci és Vándor János szökédi, — a pécsváradi járásban Csurda. Henrikné lovászhetényi, Darázsi Mihály máriakéméndi és Simonyi Sándor fazekasbodai, — a sásdi járásban Márton Sándor egyházaskozári, Mayer Péter kárászi, Töpfner Ádám szászvári és Várszegi Alajos barátúri lakosok eljutottak a 10 éves jubileumig, ök voltak azok, akikre az úttörés időszakában rábíztuk a falusi művelődésügy akkor még alig bimbózó életét s ők még ma is fáradhatatlanul, dolgozó népünk szeretetétől áthatva mutatják meg utódaiknak és követőiknek a megalkuvás nélküli, akadályt és nehézséget nem ismerő kulturális harc útVattaruhát9 meleg védőitalt kapnak a traktorosok Az Sszi munkák oroszlán- részét, talajmunkákat, vetést már hetek óta igen nehéz körülmények között a traktorosok végzik. Elsősorban az 6 érdemük az, hogy ha nehezen is, de időben el tudjuk végezni a vetést, biztosíthatjuk jövő évi kenyerünket. Ehhez persze gondoskodnunk kell arról is, hogy a gépeket, traktorokat még az eddiginél is jobban kihasználjuk, vagyis ahol arra mód van, bevezessük a kettős műszakot. Baranya megyében eddig 312 traktor dolgozik kettős műszakban, s ebből az utolsó tíz napban 42 gépet állítottak be nappali és éjszakai munkára. Megyei átlagban egy traktor napi teljesítménye 5,9 normálhold, de ahhoz, hogy a munkát idejében befejezhessük, egy gép napi teljesítményét leggtdbb hat és fél, hét normálholdra kell emelni. A bólyi gépállomáson elértéle^sőt túl is haladták ezt a szintet. Míg itt 7,4 normálholdat teljesít egy gép naponta, addig a villányi gépállomáson csak 4,3-at. A számok azt mutatják, hogy ez a gépállomás még nem használja ki eléggé a gépek teljesítőképességét tehát továbbra is minél több kettős műszakot kell tartani. Traktorosaink szorgalma és odaadása példás és igazán csak dicsérő szót érdemel. Nappal és éjszaka mefeszi- tett erővel dolgoznak a jövő évi termésért, és a nehéz körülmények között elvégzett aratás és csépiés után most ősszel is bebizonyították, hogy rájuk bármikor számíthatunk. A gépállomások veze tői a hűvösebb idők beköszön tésével gondoskodtak a traktorosok meleg ruhával való el látásáról. A bizományi áruházak raktáraiban lévő új vattaruhákat felvásárolták és a traktorosok között kiosztották. Ezenkívül a gépállomások és tsz-efk meleg italt adnak elsősorban az éjszaka dolgozó traktorosoknak. Modern Itőáüomás épül jövőre Pécsett Válaszol az ÁFORT budapesti központja ját. Okét ünnepeljük elsősorban november 7-én a Megyei Könyvtárban megtartandó ünnepségünkön. Hárman közülük a Művelődésügyi Minisztérium kitüntetésében és jutalmazásában részesülnek Budapesten. Köezöntjük továbbá azokat a lelkiismeretes, ügybuzgó segítőtársainkat is, akik azóta csatlakoztak hozzánk és segítik diadalra vinni ma is megyénk könyvtárügyét. Igaz. hogy ma lényegesen rendezettebb körülmények között, pártunk és kormányunk anyagi és erkölcsi támogatása, tanácsszerveink megértése mellett dolgozhatunk a kultúra fegyvereivel szocialista hazánk felépítéséért, de ma is egész embert kíván a könyvtárosi hivatás, a városi, főleg pedig a falusi lakosság kulturális igényeinek helyes felmérése és kielégítése terén. Ezeknek a társadalmi munkás könyvtárosoknak ünneplése és megérdemelt jutalmuk kiosztása is a fenti napon történik me- gyeszerte a járási székhelyeken, a járási tanács vb.-elnöké- nek, vagy helyettesének közreműködésével. Végül, de nem utolsósorban köszöntjük az egész megye főhivatású könyvtárosait s kérjük őket, hogy továbbra isJel-' kesedéssel és hlvatásszereteltel végezzék munkájukat. Nézzük most meg röviden a közművelődésügyi könyvtárügy 10 éves fejlődését a számok tükrében. 1949-ben 50 könyvtár működött Baranyában, 26 375 könyvvel, 2875 olvasóval és 35 705 kikölcsönzött könyvvel. Az 1958 évet 356 könyvtárral, 275 984 könyvvel, 38 956 olvasóval és 766 560 kikölcsönzött könyvvel fejeztük be. Eljutottunk odáig, hogy megyénk 324 községéből 317 helyen van falusi könyvtár. így most már a továbbiakban nem annyira a szervezést, mint inkább a tartalmasabb, elmélyültebb könyvtári munkát kell szem előtt tartanunk. Ezt a célt szolgálja a Művelődésügyi Minisztériumnak a könyvtárak községi kezelésbe leendő adására vonatkozó intézkedése is. Bízunk abban, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is számíthatunk rájuk, mert a mi munkánk soha meg nem szűnő, soha be nem fejezhető örök és szép hivatás: szolgálni az emberiség fejlődését, kielégíteni tudásvágyát s kiművelni a kultúrált, tisztánlátó, sokoldalú embertípust! J. D. P. Örömmel olvastuk 1959 október 25-i számúknak 3. oldalán cikküket, amelyben vállalatunk pécsi helyzetével foglalkoznak. Tájékoztatásképpen a következőket tudjuk közölni a pécsi fogyasztókkal: Vállalatunk központja Pécs városában egy modern töltő- állomást épít 1960-ban, amely — hazánkban sorrendben a harmadik — korszerű, minden műszaki igényt'kielégítő üzem- anyagtöltő-állomás lesz. A töltőállomás 4 oszlopos, teljesen elektrifikált, megfelelő kiszolgáló helyiséggel és raktárral. Ugyanakkor egy korszerű telepet létesítünk, melynek helye Mecsekalja-Cserkút állomás mellett fekvő terület lesz. Ezen telepünk mind üzemanyag, mind kenőanyag tárolására és széjjelosztására alkalmas lesz, megfelelő Vasúti létesítménnyel, tankautótöltőállomás, korszerű iroda és szociális létesítményekkel. A telep tárolótere több ezer köbméteres lesz. Természetszerűleg az 1960- as építkezések nem jelentik azt, hogy vállalatunk ezzel Pécs város üzemanyagellátó hálózatának fejlesztését lezárta. További bővítések lehetségesek, melyeket szükség szerint el tudunk végezni. Ha ígények-felmerülnek, a töltő- állomások 6zámát is megfelelően szaporítjuk. Pécs városában épülő korszerű töltőállomáson kívül Kővágószőlős határában is kívánunk új üzem- anyagtöltő-állomást létesíteni di. Hlinyánszky István főmérnök. j-étty-Uéft&uuinlc I Alig van amatőr, aki a legfon" tosabb technikai Ismeretek elsajátítása után ne kísérletezett volna arcképfényképezéssel. Érthető is ez az igyekezet, hiszen mindenkinek van olyan kedves ismerőse, hozzátartozója, akiről szívesen Őrzünk fényképet. Sajnos, az arckép fényképezésénél arra döbben rá az amatőr, hogy olyan területre tévedett, melynek szerteágazó útvesztőiben nagyon nehéz kiigazodni. A készített képek többnyire rosszak, hiszen azok az ábrázolt személy lé- leknélküli, siralmas reprodukciói. Csak az emberi test anyagát a bőrt, a szőrzetet és csontok vonalait mutatják be, az igazi tartalom a lélek és a jellem kimaradt a felvételből... A fényképezett személy jellembeli ábrázolása a legnehezebb, de egyúttal a legszebb feladat, mely annyira Izgató minden fényképész számára. Ismertetőnk első részében a technikai feladatokkal foglalkozunk, mert csak ezek birtokában kezdhetünk a sikert Ígérd arcképfényképezéshez. Az arckép leggyakoribb fajtája az egy, vagy több személyről készült fejkép, mely lehet mell, aőt egész alakos kép Is. Készülhetnek szabadban épp úgy, mint műteremben, szobában. Különösebb technikai berendezésre a szabadban nincs szükség, csupán a megfelelő lencse beszerzése okoz gondot. A műtermi felvételnél á kővetkező problémákat kell megoldani. Az arcképfényképezés legfontosabb szabálya, hogy csak hqgszú gyújtótávolságú objektívvei felszerelt gépekkel érhetünk el jó eredményt. Ezek a lencsék a negatív mérethez használt normál gyújtótávolsigú lencséknél hosz- szabb fókuszt&vols&gúak. Pl. a normál filmnél Ilyen a 8.5 cm-es, a 6x9 negatívnál a 13.5 cm-es, a 9x12 cm-nél pedig a 18 cm-es objektív. A rövid gyújtótávolságú objek- tivek használatánál, ha a modellt annyira megközelítjük, hogy a negatívot a fej- és a mellrész teljesen kitöltse, perspektivikus torzulás következik be. A géphez közel lévő arcrészek, mint pl. az orr, vagy az áll aránytalanul megnövekszik, az arc - arányait megváltoztatják. Ha gépünk objektíve nem cserélhető, legfeljebb félalakos felvételre vállalkozhatunk e veszély nélkül. Állványra is szükségünk van. A hosszabb megvilágítási idő miatt kézből nem fényképezhetünk. H áttérről is gondoskodnunk kell. Ez lehet kevés részletet tartalmazó szobarészlet Is, mely a modell arcát vonalaival nem osztja meg. Rajzával és foltbatását még a kívánatos életlenség mellett sem zavar. Az egyszínű anyagból, papfrból, vászonból készített hátfal a legmegfelelőbb. Lehet világosabb, vagy sötét, aszerint, hogy az arcszínnek melyik kedvezőbb. Barna, sötét arcszlnű modellnél a világos háttér nem megfelelő, mert a nagy ellentétek miatt a modell négerré válik. Világos arcnál a sötét háttér vérszegény, lárvasze- rü hatást kelt. Megfelelő számú és erősségű lámpáról is gondoskodnunk kell, figyelembe véve az árammérő óránk teherbírását is. Ezer—ezer- ötszáz watt a minimális fénymennyiség. Két lámpánál kevesebbet ne használjunk, mert különben kemény, szurkot, árnyékos képet kaphatunk. Ha módunkban van, szerezzünk be három lámpát, így több világítási változatot alkalmazhatunk. A lámpák beállítása sok gyakorlatot igényel, de mégsem ördöngösség. Megfigyeléssel, gyakorlattal azt kell elérni, hogy az arcra, modellra tudatosan „rakjuk fel” elképzelésünknek megfelelően a fényeket, vagy mélyítsük az árnyékokat. Osszehunyoritott szemmel a munkánk helyességét ellenőrizhetjük, ugyanis fgy a fény és áU nyékelientétek jobban klugranak. A gép a modell arcával egy magasságban álljon. A gép helyzetének változtatásával érdekes hatásokat érhetünk el. Mélyebb géphelyzetnél pl. a modell hősies, ünnepélyes benyomást kelt. A világítás ne vesse a modell árnyékát a háttérre. Igen zavar jcz, melyet a modell előbbre ültetésével elkerülhetünk. Dortrézásboz lehetőleg magas- 1 érzékenységű, vörösérzékeny filmet használjunk. Lágy karakterénél fogva ez adja vissza legkellemesebben az arc plasztikáját és tünteti el az arc vöröses, barnás foltjait. Ne kényszerltsük a modellt hosszú mozdulatlanságra, mert vonásai megmerevednek, ezért lehetőleg rövid időket alkalmazzunk a megvUágításnál. Nagy mélyélességre sem kell törekednünk. Elég ha aa arc és a fej éles. Ha későbbiek során a negatívot retusálni akarjtfk, úgy nagyobb gépméretet használjunk. Klsfilmet retusálni szinte lehetetlen. Az elmondottak mind fontosak, tudatos és biztos alkalmazásuk csak gyakorlattal adjátlthatók rl, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy az arcképfelvétel valóban egyéniségét, jellemét adja vissza. — Sz. R. -í I na belém! Majdnem fölkiáltottam a meglepetéstől! „Viktor Vaszilics!... Viktor Vaszi- lics! dobogott olyan hangosan a szívem, hogy a szavam is elállt és egy felejthetetlen pillanat emléke éledt meg szívemben. 1956 novembere Budapesten dörögnek a fegyverek. Egy álló hétig a pincében él a hatalmas budai sarokház rengeteg lakója, mert hét szovjet páncélos a mi utcánkból lövi a Várat, ahová a lázadó ellenforradalmárok befészkelték magukat. Azután a Déli vasút előtt összerótt vagonbarikádot veszik megsemmisítő tűz alá. Ez a heves össztűz különösen jól sikerült: a nagy ház valamennyi ablaka az utcára repült. Egy daliás hadnagy kopogott be házunkba és bocsánatot kért, hogy nem volt idejük beszólni előtte, hogy nyitnánk ki az ablakokat... Azután mondani kezdte, ne aggódjunk, mert nemsokára megtisztítják Budapestet és különben is holnap reggel már megérkezik az első tefiervonat, amely szalonnát, zsírt, kenyeret és cukrot hoz. Abban a pillanatban egy nyurga őrmester ugrott be, valamit sebes szóval hadart és kezével a még füstölgő barikád felé mutogatott, Csak szavai hangsúlyából értettem inkább, mit mond: „Viktor Vaszilics, roham!’’ — Azután egy tank fordult dübörögve az Alkotás utcába s mögötte, mélyen elörehajolva, szakozza élén a mi fiatal hagnagyunk rohant géppisztolya nyakát markolva. Fölszaladtam a padlásra — kezemben ócska színházi látcső ... Azt hittem, ha én szemmel kísérem: nem eshet baja ... Valahonnan aknavető durrant... Hatalmas porfelhő borította el az utcát. Elhomályosodott minden előttem. Amikor eloszlott a por és a füst, láttam, szegény Viktor Vaszilics a földön hevert. Majd a hatalmas tank világvégi re- csegéssel-ropogással keresztülgázolt a barikádon. Kisvártatva szovjet katonai mentőautó robogott oda és — — Es most itt megyünk a moszkvai utcán és a mi Viktor Vaszüicsünk immáron főhadnagy és a feleségével .összebújva, kedves dallamokat du- dorászgatva vezet a Metró- állomás felé. Megérzi, hogy firtatva nézem az arcát, néha- néha rámveti tekintetét, de nem, nem ismer meg. Honnan is ismerhetne meg, hiszen vagy húszán álltuk körül, férfiak a bérház huzatos kapuáljában. En úgy, de úgy szeretném valahogy tudtára adni neki, hogy ... „Viktor Vaszilics, kedves! Igazat mondtál ám »ekénk, ütés, szorongószívú pestieSkmek! Hamarosan hely- ( re állt a rend! Másnap meg- { érkezett a zsír is, a cukor is i és látod, már visszatért a lel- i künk nyugalma is/ Ifi vagyok, i eljöttem megnézni a te szépi és óriás hazádat, amely ilyen i derék fiakat szül, mint íe (I vagyr Az impozáns Metró-állomás <1 előtt megállt, pazsalluszta, mondta udvariasan és még i1 kezet is nyújtott: — Doszvidá- i1 nija! t — Köszönöm, köszönöm, t Viktor Vaszilics! — mormoltam igen halkan, nagyon el- fogódottan és valami úgy össze szorította a torkomat, jnert észrevettem kézfogás közben: a jobb kezéről hiányzott három ujja. Ott veszíthette el szegény, az Alkotás utca kockakövén. Mi értünk. — Mindent nagyon szépen köszönök, Viktor Vaszilics, kedves.:, Meghokkenve tekintett utánam. Bizonnyal azon tűnődhetett: honnan ismerhetem külföldi létemre? Aztán az juthatott eszébe, talán a beszélgetésük során hallottam, hogyan szólította a felesége? Aztán elmosolyodott, vállat vont és megint összebújt a feleségével és elnyelte őket a szép moszkvai éjszaka, amely egyszerre fényleni kezdett körülöttem az emlékek parazsától. Bhatyady József azonnal felveszünk 26. SZAMÜ AUTÓKÖZLEKEDÉSI vAllalat. Pécs, Siklósi út 6. sz. 65(i ÖRÖKLAKÁSOK eladását kezdi meg aa Országos Takarékpénztái a Perczel és a Majláth utcai társasházakban, 1—2—3 szobás összkomfortos lakások kedvező fizetési feltételek mellett. Felvilágosítást nyújt az Országos Takarékpénztár Kossuth L. u. U. alatti fiókja, telefon: 50-37, 50-38, 50-39. 7999 Moszkvai képeslap derengésből. Jóképű, fiatal sztársi-Utyinánt volt. Már az első pillantásra meghökkentően ismerősnek találtam. Ismerem? Ugyan, ne viccelj, korholtam magam, mégis, horman ismerhetnéd? A katonatiszt karján csinos fiatalasszonyka lépegetett. Arról a koncertről beszélgettek, ahonnan jöttek és összebújtak, a legkedvesebb dallamokat du- dorászgatták, mintha valamit magyaráznának vele, hogy mi miért tetszett és minduntalan cinkosan egymásra óevettek. Bizony isten sajnáltam megzavarni őket, de, hát — nem akartam semmiképpen az utcán éjszakázni, a zuhogó esőben. Tört oroszsággal megkérdeztem, merre van a Metró. Elmagyarázzák egyszer, majd mégegyszer, én persze csak a fejem rázom, nem értem, erre megint egymásra nevetnek és kézzel-lábbal közlik velem, jöjjek, majd ők elvezetnek. Közben egy erösebbfényű lámpa alá értünk, ahol egy villanásnyi időre jobban szemügyre vehettem megmentőmet és m mintha villám csapott vofr így hindu irő bará- yhhmal hozott össze Moszkváján a jószerencse. Hazakísér- }rri a harminchét emeletes ,\hökarcoló szállodába, a H°r el Ukrajnába. Fölvitt a har- nchatodik emeletre, ahol Wrászda van és megmutatta yketn az esti fénypompába zjfrkolódzott, gyönyörű szép Moszkvát. őmikor kiléptem a hotelből, későre járt az idő, a por- biztatott, még megy a met- °> lépjek ki, az állomás a közelben. Én elindultam ^.Jelzett irányban és — mit i "ázzam, nem volt nehéz do- — eltévedtem. Mentem ei~ra> mentem balra, aztán felé, majd meg arra, Jfterre a hátra irányt sejtet- Negyedóra múlva ott áll- egy vadidegen, homályos Jrs mellékutca közepén, a eredt eső is, mintha csak agent siratott volna. Felvált- l.® fohászkodtam és károm- s?(ltam. Bevallom: egyik mod- ■f sem segített. Amikor már i. ladtam minden reményt, . Pte/c koppantak a hátam 2~pöít. Aztán egyenruhás em ** alakja bosetafeoaott & *
