Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-28-01 / 279. szám
NOVEMBER 28. NAPLÓ Beszélgetés kongresszusi küldötteinkkel Szép eredményekkel állhatunk a kongresszus elé November 30-án megkezdi tanácskozását az MSZMP párt- esszusa. A kongresszuson, mint a Baranya megyei kom- *W»ták egyik küldötte részt vesz Czégény József, a sellyei *rís vártbizottságának titkára is. Miről számolhat be Czégény elvtárs a kongresszusnak? Elsősorban arról, hogy a t :%ei járás az ellenforrada- ^ óta milyen fejlődésen keresztül gazdasági és Wtikai téren fe- mondotta ®y elvtársi — Kiemelve esen a járás mező- , —gát és azt, hogy ez év ’ászától mennyit fejlődött s ^nnyiben hatott ki a fejlő- a lakosság életszínvonalának emelkedésére. 38 éj termelőszö- v*tkezet alakult — folytatta legény elvtárs *— és ezzel nőtt a tsz-ek száma Járásunkban. Közülük 28 'tan termelőszövetkezetünk •«fésült, ahol az egész köz- **8 a közös gazdálkodásra tért át. J^g-szántóterületiink így ti- SPhízeresére, a termelőszö- j^ezeti tagok száma 13—14- T^sére emelkedett. Hogy ez 7* jelent a termelésben, azt ^adatokban is bemutaJfé* a termelőszövetkeze- 9o százaléka szétszórt ^cellákon gazdálkodott, mé- magasabb termésátlagot el, mint az egyéni gázégők. Például búzából 1,5, >ból 2, zabból 1,5, őszi ár- ™ból pedig 0,5 mázsával ma- holdanként! termést ta- *4r*tottak be a tsz-ek, mint az egyéni gazdák. Kapásokból is hasonló lesz az eltérés, A járás kiskereskedelmének forgalmán is megmutatkozott a termelőszövetkezeti tagok nagyobb jövedelme. Az év háromnegyedében 46 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem forgalma, mint a múlt év hasonló háromnegyed évében. Ez is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, valamint azt is bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeteink gazdaságilag már megerősödtek! Politikailag is sokat fejlődtek termelőszövetkezeteink. A tavalyi négy termelőszövetkezeti pártszervezettel szemben jelenleg 28 tsz-községi és tsz üzemi pártszervezet működik, melyek túlnyomó többségében pozitív irányban befolyásolták és befolyásolják a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítását. Szépek az eredményeink a pártépítésben is. Főképpen a pártszervezetek tagságának összetételénél alakult kedvezően a helyzet a tsz-tagok javára, mivel a tag- és tagjelölt-felvételnél ezt szem előtt tartottuk, A hibákat sem hallgathatom el azonban, mert a pártépítési munka még korántsem kielégítő járásunkban. Például a párt-alapszervezetek 70 százaléka 10 főn aluli szervezet, Sőt két termelőszövetkezeti községünkben eddig még nincs is pártszervezet. Ez a mi hibánk is. Helyenként viszont tapasztalható a pártszervezeteknél a mindenáron való tagfelvételre törekvés is. Néhol még az arra méltatlanokkal szemben is előfordult ez. Ez ellen feltétlen küzdenünk kell a továbbiakban is, ugyanúgy, mint a másik helytelen álláspont, a túlszigorú mércével való mérés ellen, — ami ugyancsak megtörtént egy-két tsz-pártszervezetnél — a tsz-, tagokkal szemben. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a politikai munkát még jobbá tegyük a sellyei járásban, hogy a jövőben is sikerrel valósíthassuk meg célkitűzéseinket, amelyeket a kongresszus állít majd elénk. Ha felszólalnék a kongresszuson.« Kaszapovics András elvtárs, a kátolyi termelőszövetkezet elnöke már negyedízben vesz részt pártunk legfelsőbb fórumának, a kongresszusnak a tanácskozásain. Részt vett a Magyar Kommunista Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusán is, amikor megszületett a marxizmus —lenimizmus talaján álló egységes munkáspárt, ott volt az MDP 1951. februárjában ülésező II. kongresszusán és az 1954. májusában összeült kongresszuson is. Kaszapovics elvtárssal arról beszélgettünk, hogy miről számolna be a kongresszusnak, ha szót kap a ráta során? r— Decemberben lesz tíz éve, hogy községünkben fennáll a termelőszövetkezet. Akkor jubilálok én magam i6, mint tsz- elnök — mondja Kaszapovics elvtárs, — Ha felszólalhatnék Bizakodással indulok a kongresszusra János elvtárs, pécsbá- Jatelepi vájár is ott lesz a ^kongresszuson, a baranyai “Jöttek között, |Jerk elvtársat jól ismerik ."^bányatelepen, de még má- is. Nem csoda, hiszen b"*zcm kilenc éve dolgozik //bányatelepen, és 1944 óta vw80zik a pártban, nem mint hanem mint egyszerű ^tnunista. j/ogyan jut el egy ember ad- 8, hogy kongresszusi küldött»ek választják? Erről beszéljünk Ferk elvtárssal. O a idején kezdte. 1935-ben. , *®jt mondotta, akkor esett át /üzkeresztségen. Akkor vett első ízben sztrájkban, ak- jőr került be húsz éves fej- . * a munkásmozgalomba. A g®ájk egy hétig tartott. Mi- eredménnyel végződött? /hi kaptunk semmit, —- /hdja Ferk elvtárs —, csak ybóhányan elbocsátó levelet, .leikor pedig visszavettek, /t kiskorút, öt hónapig nem /'•lésként, hanem takaritó- f/rekként dolgozhattam. Az- ?n Pedig a „Barátság” fejtés- 7 tettek. Tudja mi volt az? j* bányavidék legalacsonyabb t Jtése. Csak hasoncsúszva le- lj*wU benne dolgozni. A sztráj- / knak, a munkásmozgalom- • n részvevő embereknek minis.' itt volt fenntartott helyük. . f 'elszabadulás után azon- / be'éptem a kommunista ,'1: Ivi. Szép idők voltak azok , negyvenöt—negyvenhetes ,,";k .. Nagy viták folytak / 'riban itt, a bányatelepe- /n is. Szinte mindennap el- i*0hdtuk. hogy mit is akarunk, °pvan akarjuk a szocializ- jhst felépíteni. Bizony voltak, // hitték is, meg nem is, ,h',| elmondtunk. Aztán egy- e t«hben álltak mellénk, egysei j? arról. hogy a kommunisták ••'^pontja a helyes álláspont. . ellenforradalom után is voltam a pártszervezet mea "tkítác-ánál. Kevesen voltunk 'kor is, de az igazság velünk !?”■ győztünk. Ismét mellénk az emberek. Most két évig egy ifjúsági /aPatnak a frontmesterc vol- r’rn- Jól dolgozott a csapatunk, .érettem a fiatalok között len- “ De az orvot kiparanc3olt főbb ember győződhetett a saját életén keresztül a fejtésből. Hiába az egészség már nem a régi, így aztán búcsút kellett mondani a csapatnak is. Hogy örülök-e annak, hogy kongresszusi küldöttnek választottak? Talán semminek sem tudnék jobban örülni. Nagyon szeretném, ha a kongresszus napjáig teljesítenénk a kongresszusi vállalásainkat is. Mert úgy van az ember, akkor érzi jól magát, ha már teljesítette az ígéretét. Bizakodással indulok el a kongresszusra. Hiszem azt hogy pártunk VII kongresszusa megerősíti pártunk helyes politikáját és helyesen szabja majd meg a további feladatokat. a kongresszuson, feltétlenül beszélnék arról, milyen eredményeket értünk el a mező- gazdaság szocialista átszervezése terén. Vegyük a mö saját példánkat! 1949-ben 23 család alakította meg nálunk Kátolyban a termelőszövetkezetet. A falunak egy kis része indult el a közös úton. Szépen fejlődött a szövetkezetünk, gazdagodtunk. Az ellenforradalom megakasztotta egy időre ezt a fejlődést és nagy károkat okozott nálunk is. Szétesett a szövetkezetünk. A tagiág nagy részét visszahúzta á régi, az egyéni gazdálkodósa. De csak rövid ideig voltunk szövetkezet nélkül. 1957-ben megalakítottuk hatan az új szövetkezetét. Az élet aztán igazolta, hogy kinek volt igaza. Nekünk-e, akik a szövetkezet mellett álltunk, vagy azoknak, akik támadták? Ma már az egész falu a szö- vtkezetben van. 1400 holdon gazdálkodunk, van egy saját Zetor traktorunk, jövőre pedig szeretnénk vásárolni egy DT- traktort. Beszélhetnék arról is, hogy gazdagodik, fejlődik a falu. Valóságos építkezési láz van a faluban. Egymás után szedik szét például a régi fakerítéseket és csináltatnak vaskerítést, akiknek pedig már van házuk, azok is építkeznek, ha mást nem, egy új verandát, vagy egy szobát ragasztanak a házukhoz. De nem is ez a legszembetűnőbb. Hanem az, amióta mindenki szövetkezeti tagként dolgozik, egészen más a falu hangulata. Valóban úgy élünk, mint egy család. Amíg a falunak csak egy része tömörült a szövetkezetben, haragosaink is voltak. Az egyéniek nem jó szemmel nézték, hogy majd minden évben tagosítást kellett végezni, és át kellett rendezni a földeket. Most már ilyesmi nincsen. Az összes föld a mi földünk, a közösségé. Egy a célunk, felvirágoztatni a közös gazdaságot. Ez, hogy sikerűit az egész falut egy nagy családdá összefogni, nagyon nagy eredmény. Éls az egész falu érzi ezt, és mindenki tudja, hogy ezt is a szövetkezetnek köszönhetik. A nw példánk is bizonyítja, hogy a mezőgazdaság átszervezésének az útja a parasztság felemelésének az útja. Ezért helyeseljük azt a politikát, amelyet pártunk eddig folytatott és amelynek része a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye is. Úgy gondolom, ezt a helyeslést nemcsak a magam, hanem igen sokunk, termelőszövetkezeti tagok, munkások és dolgozó parasztok nevében is tolmácsolhatom a kongresszusnak. A menetirányító Bánki Mihály főintéző menet irányító szolgálatban. Tud arról, ha valahol késik a vonat, s azonnal a grafikonra kerül, tud arról, ha vizei vesz, vagy „szenei“ és közük vele azt is, ha a mozdonyvezető vállalja, hogy a szerelvénnyel időben a rendeltetési helyre ér. Olyan mint egy parancsnok. Hadserege az egymást érő és kerülő szerelvények, s alpa- rancsnokai az állomások forgalmi szolgálattevői. Ha a táblán megnyom egy gombot és jelentkezik a kért állomás, már adja is az utasítást: Indítsák g szerelvényt! Igen korszerű módja ez a vasút irányításának. A pécsi igazgatóság területén a szentlőrinc—gy&kényesi vonalat \kivéve, valamennyi fővonalon menetirányítók dirigálják a forgalmat. Dombóváron például két menetlráMi mindenre nem használ- terhet, de igyekezzen, mert van, “ iák fel a technikát' csatlakozása lesz. - a 0 Pnsztaszabolcsi vom fel a technikát & ^ ^ ^ reggeHől nalon irányit. — mozink —VSásdon — fel- esti° és es1étő1 reggelig, mert Előnye, hogy egy ember ma- nhniinntM n' fnmnlmiita 1 Pécs—dombóvári vonalon egy ga előtt látja a bonyolult és é SZ,° ti°atÓt ° 3 ember irányítja a vasút forgat- egyre nagyobb megterhelést lemát a második emeleti szoba- bonyolító pályát és pillafia1 S — Menet? bej. Előtte grafikon, rajta a alatt tud intézkedni, vonatot S a pécsi vasútállomásról a személyvonatok menete, s ő megállítani, szerelvényt elindí- „toronyból" o menetirányító rajzolja rá a tehervonatokat, tani, csatlakozásokat létrehoz- válaszol: amelyeket maga irányit. ni. Azonkívül csökken a balem Igen, menet, küldheti a Mindenről tud, esetveszély Mt 3 Lottó-sorsolás Siklóson Nyerőszámok: 33, 34, 51, 64, 71 Lottószelvényeket, papírt és ceruzát szorongató emberek* kel telt meg pénteken délelőtt a siklósi Gerencsér Sebestyén kultúrház. Itt húzták ki a lottó 48. heti számait. Közel 800 em* bér szorongott a nagy teremben és több százan az utcán és udvaron figyelték, nem az ő számaikat húzzák-e ki, A közönség soraiból kisorsolt öt néző húzta W a szerencse- számokat. özv. Kora Györgyné négy társával együtt lottóbabát kap emlékbe, A bizottság ellenőrzi és a gömbbe helyed a számokat tartalmazó kis golyókat. Vendics János, az első szám kihúzója, a biztonság kedvéért. még visszafelé is megpörgeti a kereket, hátha így jobb lesz. Gyors ellenőrzés, hátha van találat. A nyerőszámok: 33, *. St, *4. M,
