Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-27-01 / 278. szám

NOVEMBER 27. NAPLÓ 8 104 ezer forint megtakarítást eredményezett egyetlen újítás egyszeri alkalmazása év első kilenc hónapjában 547 újítást vezettek be Komlón t*8 értékes Lő® kiállításon újítómozgalom 10 éves lása alkalmából a párt ; Kongresszusának tisztele- ííjjitási kiállítást és mun- ^elmi bemutatót rendez- _K°mlón. A kiállítást Piegl , elvtárs, a Komlói Szén- ati Tröszt igazgatója Ttta meg. Beszélt az újító- Cf^oni tíz éves eredményei- P8 ® többi között elmondot- i “°gy az ellenforradalom J?® törés ellenére egyre m* *8 és többen kapcsolód­ig“6 a mozgalomba, s az L®s°k értéke, színvonala is jT6 emelkedik. Ez év első r*c hónapjában Komlón F újítást vezettek be. közül a jelentősebbeket Itatáson is láthatjuk. újítással vesz a Komlói ^?®_nyászati Tröszt anyag­gá özemének két dolgozója, Ta 6renc és Mészáros Ti­ll'^ két dolgozó újszerű ká- kj* sodronykötél emelő és gépet szerkesztett. Ko- U78 a 40—80 métermázsás k?* ^tekercseléséhez 10—12 ^munkáját kellett igény- L^ni. Ez a 10—12 ember £.8yolc—tíz órás igen fá- [c; munkával tekercselte le L,ya részére szükséges sod- íjntöteiet, vagy kábelt Ezt íjj ez és hosszadalmas mun- jk®J úJítók által elkészített ßj* 1—2 óra alatt elvégzik, it'rfon rendkívül sok időt bf’tanak meg. ^ *®onióan jelentős és fon­ti ?.villamosüzemi Futó Ér­ti “htása ig, a nagyfeszültsé- L8róbahely létrehozása. A ^^zültségű villamos be- (jji^ések vizsgálata ugyanis k? körülményes volt és nem esetben volt keresztül- " 7' Az újítás, illetve a ^zültségű próbahely ■Kével e berendezések -iitof utáni vizsgálatai elvé- Cjmk. így az ismételt üzem- í^ezés kellő biztonsággal képviselteti magát «ásón a gépüzem s: **ahképz*tt csőszerelőt ^ szakképzett bádogost ^^'ezetékzzerelőt felvesz • Pécsi Bőrgyár V 8283 Pedig az újítást nehezen szerette meg a közvélemény. A vízöblítéses kőzetfúrás elterjedését ugyanis nagyban akadályozta a víztűs rendszerű öblítési mód. Amellett, hogy a víz a fúrógépen átjutva a gép belsejéből kimosta az ola­jat, a dolgozók sem szerették, mert átnedvesítette ruhájukat. Az oldaldobos rendszernél — melyet az újító Kovács József dolgozott ki — a víz közvet­lenül a fúrószárból jut el a fúrókoronához. A dolgozók megkedveltek és ma már csak ezzel a módszerrel végzik a kőzet porlekötését. Kezdetben, amikor még nem tudtak ele­gendő mennyiséget biztosítani, a dolgozók taggyűléseken, ter­melési tanácskozásokon köve­tel tók az újítás széleskörű al­kalmazását. A sok értékes újítás közül érdemes megemlékezni Her- musz Miklós és Markos Fe­renc újításáról ils. Újításuk lényege igen egyszerű és mégis rendkívül nagy értékű. Ez ideig két bányaszint között az iszapcsővezetéket külön e cél­ra kihajtott vágatokban, gu­rutokban vezették le a mé­lyebb szintekre. Az újítók a vágatkihajtást egyszerű fúró­lyukkal helyettesítették és ezen vezették le a csövet, ny­modon egyetlen helyen 52 fo­lyóméter vágatkihajtást és 115 méter csövet takarítottak meg, összesen 204 ezer forint érték­ben. Csak néhány újításról tet­tünk említést. De ezek is bi­zonyítják, hogy a komlói bá­nyászok merészen törekednek az újra, bátran kezdeményeznek, szen­vedélyesen keresik a jobb, eredményesebb megoldásokat És ennek a szorgalomnak, a sok-sok értékes újításnak nagy szerepe van abban, hogy a komlói tröszt dolgozói teljesí­tik azokat a kötelezettségeket, melyeket a márciusi párthatá­rozat állít eléjük. R. J. 1960 nyarára befejezik a pécsváradi vár restaurálását Kultúrotthon, szabadtéri színpad, szálloda lesz a várban Magyar vadászati expedíció indul Afrikába December 28-án indul Triesztből az Európa gőzös» amelynek fedélze­dászexpedició leg­utóbb 28 esztendő­vel ezelőtt járt Af­rikában. Széchenyi Zsi gmond és társai tón öttagú magyar akkoriban sok érté- vadász-expedició kés egzotikus állat­utazik Afrikába. Az tál gyakarpították a expedíció körűibe- Nemzeti Múzeum lül három hónapot tölt Kenyában és Tanganyika egyes területein. Az ex­pedíció vezetője Dé­nes István, az Or­szágos Erdészeti Fő- igazgatóság vadá­szati osztályának vezetője, az út rész­Afrika-tárát. Szé­chenyi Zsi gmond hét ízben vadászott Afrikában és nyolc esztendőt töltött a fekete földrészen. „Nagy öröm szá­munkra, hogy vál­lalta a részvétet mostani expedi­vevőiről és céljáról dónkban gazdag ta- elmandta az MTI pasztalataival, nagy- munkatársának, mértékben meg- hogy magyar va- könnyíti majd a vadászatot és a tu­dományos munkát egyaránt. Az expe­díció tagja még Bö- röczky Kornél, a lovasberényi vad­gazdaság vezetője, dr. Szunyoghy Já­nos, a Nemzeti Mú­zeum zoológusa és Schuller Imre film- operatőr. Nemcsak fegyverekkel szerel­tük fel magunkat, hanem a Híradó és Dokumentum Film­gyár az expedíció céljaira 6000 méter különleges minősé­gű, trópusi hőséget tűrő filmet is ren­delt.“ Csütörtökön délután 5 órai kezdettel a pécsváradi járási könyvtárban ülést tartott a Vár és Múzeum Baráti Kör választmánya. Az ülésen a pécsváradi vár restaurálásá­val és a várudvar beépítésé­vel kapcsolatos terveket tár­gyalták meg. A tervek sze­rint 1960. júniusára teljesein befejezik a vár restaurálását. A vár altemplomának res­taurálását 200 000 forintos költséggel már elvégezték, 1960. nyarára pedig a belső várudvar kupolájának és ágyútomyénak renoválását is befejezik. Ezután kerül 6or a vármúzeum berendezé­sére. Tekintettel a vár 1959. évi megnövekedett idegenforgal­mára, a választmány tagjai nagyszabású tervet dolgoztak ki. E terv szerint a várban összpontosítanak Pécsvá- rad valamennyi kulturális létesítményét. A községnek — annak ellenére, hogy já­rási székhely — állandó kul- túrotthana még nincs. A la­kosság 20 százalékos község­fejlesztési hozzájárulást sza­vazott meg az új kultúrott­hon felépitéséhez. Az új kul- turháznak beépített színpada lesz és a tervek szerint a belső várudvarban építik majd fel. A külső udvarban — a mostani parkosított rész helyén — pedig szabadtéri színpadot építenek, ami egy­ben szabadtéri mozi céljait is szolgálná. A meglévő iroda épületek helyén helyezik majd el a járási könyvtárait, s egy emelet felhúzásával a turisták részére külön női és külön férfi szállodát biztosí­tanak. Nemzetiségi nap lesz Mohácson A Hazafias Népfront és a városi tanács november 28* án a Bartók Béla Művelődési Házban Mohács város felsza­badulásának IS. évfordulója alkalmából nagyszabású nemzetiségi napot rendez. A nemzetiségi napot Ferenci Lajos, a városi tanács vb.- elnöke nyitja meg, majd Ba­ris István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartja meg ünnepi beszédét. Ezt követően Ognyenovics Milán, a Délszláv Szövetség főtikára és dr. Wild Frigyes, a Német Szövetség főtitkára tart beszámolót az elmúlt tizenöt év eredményeiről és a jövő terveiről. A beszámolót a nemzetisé­gi csoportok színpompás kul­túrműsora követi, műsor után reggelig tartó Katalin- bált rendeznek. Bemutatták az ország első szélesatornás hengergóréját Olcsó, kis helyen elfér, naoy mennyiségű kukorica tárolására alkalmas Hétfőn délután mutatták be Ujpetrén az ország első szél- csatornás hengergóréjának prototípusát. Az új létesítmény lényege, hogy nagymértékben lecsökkenti a drága faanyag felhasználását, anélkül, hogy a kukorica tárolása ezt meg- sínylené. Az új górét a Pécsi Finommechanikai Vállalat dol­gozói készítették el. A bemu­tatáson megjelent szakembe­rek elismeréssel nyilatkoztak az új építményről. Az új góré Sottay Sándor találmánya. El­sőként őt kértük meg, mondja el véleményét a Dunántúli Napló olvasóinak: SOLTAY SÁNDOR: Célunk az volt, hogy a ter­melőszövetkezeteket olyan gó- néval lássuk el, amelyik a vas és egyéb drága import­f,.'‘ dolgozó — Juries Emilt tvőfher Jenő — a légcsapok 5 írására dolgozott ki új el-< '*• Eddig a légcsapokat 1 * csiszolták és egy szak-? ^k?®* egy műszak alatt mind ! 8y°lc—tíz darabot tudott? ejteni. Az újítás alkalma-} *t0 .ír egy műszak alatt 80—? H ^Scsap csiszolását végzik s il, ^togatók érdeklődéssel\ a Kossuth-bányai ? «t Károly újítását, a< V® helyi sűrített levegő } H-“sfokozó készüléket Ez-< \ gyakran komoly problé-) ?1 főzött, hogy a fővezeték-< ^v°l eső munkahelyeken^ levegő nyomása igen? volt. Ennek követ- } a különböző munka-? \ hern kielégítően műkőd-} most olyan ké-? c^'éket szerkesztett, amely} |£*ezetéki nyomást meg- tW A kiállításon is bemu- nyomásfokozó készülék} ^tyT^k kísérleti példány, de< ®henére máris másfél at-) %i emelkedést értek el? ^hazásával. teremben kis csoport < tu körül az egyik kiállított} Az egyik látogató —< ^ahák°r BQagjrarázat8t < Wj^n dolgoztam ezzei —) Kovács József új itá-? 48 oldalöblítés«s vizes-! \® mutatva. — Azt mon-? W ■ ez a legértékesebb az ösz-S V újítás közüL Különösen? szempontjából. lván teljesen kiküszó-) V 8 «aUkózis veszélyét Töb-< \Judok termelni Is, mert? ‘ bor, jobb a közérzetem. í Beszélgetés a csengő forintok nyelvén; anyagok felhasználását a lehe­tőségekhez mérten a minimá­lisra csökkenti. Ezért válasz­tottuk a hordószerű, henger­alakú górét, melynek építésé­nél a nehéz, hajlított szerke­zet helyett a húzott szerkeze­tet alkalmazzuk. A probléma az volt, hogy egy ilyen nagy henger szellőztetését miiként tudjuk megoldani. Ezért vá­lasztottuk a szellőztető fenék-, illetve szélesatornás megol­dást. A fertődi kísérleti állo­máson elkészített kísérleti da­rab tanúsága szerint ez a módszer gyakorlatilag alkal­mas lesz. A prototípus azon­ban néhány figyelmeztető ta­nulsággal is szolgált. A jelen­legi megoldással például igen körülményes a töltés. Jobb lenne kanalas elevátort alkal­mazni. Ugyanakkor a góré fe­lülről történő töltése sem sze­rencsés, mert a kezdés alkal­mával 4,5 métert zuhanó kuko- jricának igen nagy a szemvesz- I tesége. Ezért úgy gondolom, Jhogy ezen a megoldáson vál- itoztatunk. A góré oldalán vé- [gig ajtót létesítünk és a töl­hogy a kukorica tárolása ezzel az eljárással megfélel-e a kö- vetelményknek, nem lép-e fel penészedés! veszély. JÓNÁS DEZSŐ az FM. növénytermesztési igazgató­ságának képviselője: A megoldás elfogadható. A kivitelezés azonban módosí­tásra szorul. A tapasztalatok alapján az újítónak változtat­nia kell a prototípuson és ezt minden bizonnyal meg is teszi. Ha igy lesz, akkor az új góré a jelek szerint megfelel a kö­vetelményeknek, HOCK FERENC • városi tanács Ipari osztályának vezetője: Maga az elgondolás gazda­ságos és hasznos. Gyakorla­tilag azonban több változás is szükséges. így például elevátor helyett sokkal célszerűbb len­ne szállítószalag alkalmazása. A fából készült szélesatornás megoldást sem taitom a leg­szerencsésebbnek. Ezt is lehet­— Amikor idejöttem, el­határoztam, hogy ha három évig fát hasogatnak rajtam, akkor is itt maradok! — mondja öbert Béla. Alig egy hónapja került a szabadszentkirályl XJj Elet Tsz-be. Jól tudta, hogy nem rózsákkal telehintett ágy vár­ja. Nem is arra vágyott, nem abban nőtt fel, a háromhol­das kisparaszt fia. „Vereked­ni“ jött ide. Nem kézzel, ha­nem érvvel, szép szóval és példával. A tagság, amikor meghal­lotta, hogy a Pécsi Állami Gazdaság üzemegységvezetö- je volt tiz éven át, bizalom­mal fogadta a 31 éves férfit.. Megválasztotta elnökének és kíváncsian várta, milyen programmal rukkol elő. A várakozásién hangulat­nak két oka is volt. Az egyik az, hogy az Uj Élet fennállá­sának három éve alatt még nem haladta meg a 40 forin­tos munkaegységértéket, u tagság pedig — érthetően — többet szeretne. A másik: Obert Béla elnökké válasz­tása előtt egy héten át a tsz-t és a házakat járta. Sok tsz- tagot megkérdezett, hogy mi a kívánsága, miként képzeli el a szövetkezet jövőjét. Az ezerféle vágyat egyetlen egybe lehetne sűríteni: az Uj Élet — akárcsak az állami gazdaságok — osszon havon­ta munkaegység előleget. Annyit, hogy 25—30 munka­egység esetén egy tag havi 700—800 forintot kapjon kéz­hez. Havi hétszás—nyolcszáz! Ez ugyebár nem csekélység, különösen Szabadszentkjra- lyon nem az, Obert Bélát azonban nem az ijedősök faj­tájából faragták. „Ha nyolc­száz, ám legyen! Nézzük csak, miből lehetne előterem­teni!“ — gondolta magában. Es számolgatni kezdett. A legközelebbi közgyűlésen « tagság elé állt tervével. — A hétszáz—nyolcszáz forint minden hónapban ki­kerül negyven—ötven hízó árából. Ez megvan, és meg­lesz a jövőben is. Igaz, egye­lőre vásárolt süldőket hizla­lunk, 1961-ben azonban a sajátunkból pótoljuk a szük­ségletet. Jövőre ugyanis öt­ven törzskönyvezett kocától való malacot 'kapunk a Pécsi Állami Gazdaságtól tovább- tenyésztésre. — Ez az egyik módja, a nagy jövedelem elérésének. A másik a növénytermesztés. Olyan növényeket nevelünk, amelyek sok forintot hoznak a konyhára. Es beszélt a nővényter­mesztésről. Az emberek pe­dig hallgatták. Izegtek, mo­zogtak a széken és nézték az elnököt. Sehogy sem fért a fejükbe: miként lehet az, hogy ez az ember, aki alig egy hete van a szövetkezetben, ilyen merész célokkal all ki? Ilyen éles szeme lenne? Mert — akárhogy is csürjük-csavarjuk — amit mond, nem butaság. Nem butaság? Nagyon is el- gondolkoztató. — ügy vélem, elvethetnénk 16 hold culkorrépát. Száz­negyven mázsa átlagtermést számítva, hétezret jövedel­mezne holdanként. Húsz hold burgonyánk lesz, ebből tíz hold hajtatott. Holdankénti száz mázsával számolva... Már a tavasszal elvethetnénk tizenöt hold Itapásltiottnál magnak. Az állami gazdaság­ban öt éven át foglalkoztam < vele, igen jó eredménnyel —< tiz—tizenötezer forintot ad i holdanként. lQV> a forintok nyelvén be-i szélve a végén I millió5 forintos tiszta jövedelmet < mutatott ki anélkül, hogy el-! szakadt volna a valóság ta-< Iájáról. A tagság — egy el-} lenzéssel és néhány tartóz­kodással minden javaslatát < megszavazta. Nem lehetett < ellentmondani a negyvenöt—< ötven forintos munkaegység< csábításnak, a húszezer pe-< csenyccstrkének, o harminc; hizott bikának és a többi-! netk. A tervek azóta már a meg­valósulás szakaszába léptek. < Megkötötték a szerződéseid,', hogy az előirányzott cukor-) répa és burgonyatermés meg-' legyen, 30—40 centiméter mé-< lyen szántják a talajt. Olyant mélyen, mint még egyszer ? sem Szabadszentkirályon. Es Öbert elvtárs? A tsz? irodában ül és hideg ételtV ebédel. Máig is Uszögpusztá-i ról jár Szabadszenlkirályra, < s ha este nem tud hazautaz-} ni, a pártirodában alszik. An-\ nak az embernek, aki koráb­bi viszonylag sokkal kényel­mesebb életét felcserélte a! nehezebbel, máig sincs laka-? sa, máig sem tudta Szabad-? szentkirályra vinni a család-] jat. Azt mondják, nincs lakás) Szabadszentkirályon. Való- $ ban, egy sem áll üresen. De? van egy, amelyben nem em­bereik laknak. Gabonát tárol) benne a Termény forgalmi) Vállalat. ..., m t Az új póréba elevátor juttatja a kukoricát, s ez a megoldás nem a legszerencsésebbnek mutatkozik. test alulról felfelé végezzük. Egyébként ez az építmény a régebbi hagyományos górék- kal szemben mintegy 50 szá­zalékos anyagmegtakarítást je­lent JENEY IMRE a Földművelésügyi Mini&nerium építési igazgatóságának képviselője: Az elgondolás — kis terü­leten nagy tömegű kukoricát ‘ elhelyezni — igen helyes. Fel­iépítése elmés, egyszerű és gaz­daságos. Kevés építőanyagot ;igényel, ezért olcsó. Ez a pro­totípus azonban gyakorlatilag szerkezeti változatásokra szo­rul. Elsősorban a betárolás mód ;szerét kell megváltoztatni. Ami azonban a leglélenyegesebb — a szélcsatornák hasznossága — arról most még nem tudunk ■ véleményt mondani. Ugyanis majd « táraséul derül ki, ne pótolná hálóval, vagy a legrosszabb esetben ke­ményfával. A tölrtéist fel­tétlenül alulról kell kezdeni. A kivitelező vállalat — a Pécsi Finommechanikai Vállalat — egy kisebb eltéréstől eltekint­ve igen jó munkát végzett. Nem rajtuk múlik, hogy az újtípusú gorén kisebb átalakí­tást kell végezni. GERE JANOS az ujpetre Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke: Nekünk nagyon tetszik, a jö­vőben csak ilyet építtetünk. Az elhangzott módosító javas­latok figyelembevételével gj a- korlatl megvalósítását szorgal­mazni fogjuk. Elsősorban azért, mert olcsó, kis helyet foglal, gyorsan építhető, mert előregyártott elemekből ké­szül. Mi elégedettek vagyunl* az új találmánnyal*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents