Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-25-01 / 276. szám
WM. NOVEMBER 25. VÄPLÖ 5 Középkor, szerelem, szatíra A világ legszebb szerelme Eredeti bemutató a Kamaraszínházban Feltétlenül végezzük el kertünkben az őszi talajművelést. Házi kertben ezt általában csak „Eredetá bemutató“ — olvassuk a falragaszon, s a néző érdeklődése felízzik, mert olyasvalamivel találkozhat a színpadon, amit eddig nem láthatott, s ma is, sehol *nésutt Magyarországon nem láthat. Tudja, a színészek is majd nagyobb kedvvel játszanak, mert egy eddig nálunk jobbára ismeretlen — mad és külföldi — szerző, ismeretlen darabját kell sikerre vtoniök... A szerztf Ki is ez a Marcel Achard? -* A századdal egyidős, 1900- ban született egyszerű parasztdalodból. Párizsba kerül, s mint súgó ismerkedik meg a ^ínházzal. Darabjait az huszas évek óta játsszák. Koráin el- nyeri a Humour francais díját, B műveit a legkiválóbb frankja színészek — nálunk a hímről jól ismert Jouvet, Renoir, Michel Simon — alakítsa teszi ismertté. Több darabját megfilmesítik, s vígjátékait csakhamar külföldön is műsorra tűrik. A Domino-t l#43-ban a pesti Madách Színház is bemutatta. Ma az egyik legnépszerűbb francia színpadi **arzö és filmíró, közel három tucat vígjáték sorakozik mö- fitttte. Egyik méltatAja e há- r°tn szóval jellemezte művé- Bzetét: költészet, báj és élet- ^retet. Művedben hagyománytisztelet és újítás jól megtér egymással. Egyik első alkalmazója színpadon a film- technikának, ugyanakkor erős 62álak fűzik a klasszikus fran- °t* színjátékhoz, Moliére-hez. A francia Pharos lexikonban megkerestem arcképét: a fénykép profilban mutatja, egy Bzemüveges, telt arc néz szeműé a fénnyel. Tekintete csupa “gyedem, arca olyan, mint egy karmesteré. Marcel Achard valóban karmester, de nem Johekart, hanem a színpadi játékot vezényli. Művészetének Egyszerű ismerője, tudja, mi a teínpadi siker titka. A darab A kentaur-műfajok korát ®tjük. Műfajok és művészetek keverednek egymással, félig urai, félig epikai alkotások, “Iniszerű regények és regény- B*arü filmek születnek, verfielet olvasunk, melyek legalább “bnyi részben drámák, s szintűi műveket látunk, ámeneknek ugyanúgy nincs elmondható „tartalmuké, mint *8y költeménynek. Erre az utóbbira Marcel Achard dombja is példa. „Lírai komé- ®tu’‘ — mondja a színlap, de is írhatná: szatirikus köl- totnény. Meséje egyszerre kibogozhatatlanul bonyolult, a magyar béző számára rejtvényszerű Palásokkal teli, megfejtéséhez h francia történet egy egész házadét kellene ismerni; Ugyanakkor egyetlen mondat- pl is belesűrithető. S aki hal- Mt már valamit a valláshá- ^ruk koráról, olvasta a Há- mrn testőrt, annak ennyi elég ®: kapunk egy XVII. századi történetet, s ebben két-két sze- m'rnes szereti egymást. Ami *ülönös a darabban, talán az, “ogy minden úgy végződik, hhogy az első felvonás sejteti, 11 Cm történik semmi szerepére, mindegyik hős megma- md a maga partnere mellett: í** kitérőkkel Ludovic végig Marie-t, Gaspard pedig Stellt szereti. A hénmasegység érvényére éipült darabban ‘•modern“ csupán a kereti áték: La Rochelle-től 25 kilomé- y'cre fekvő, múzeummá átala- kastélyban eRy mai lógató előtt elevenedik meg a húz hajdani lakóinak élete. Mese és technika persze 5*ak alkalom, ürügy az író jm*én, hogy ötletét imgvaló- Meglepetést — mint moridfititik — nem a cselekmény váratlan fordulataival, érdekességével okoz. Sokkal inkább azzal, ahogy az érzelmekkel játszik. Irodalmat, költészetet kapunk a darabban, nem drámát. Fintort mutat a sezrző, szellemesen gúnyolja az érzelgősséget, a „hősi“, „nagy“, „legendás", „örök“ szerelmet, ugyanakkor karikatúráját adja a könnyes-bús, nyánspolgári szentimentalizmusnak. A darabban egyszerre kap szúrást a középkori, feudális és a polgári erkölcsfelfogás. Persze ettől még nem lesz erkölcsdráma. A világ legszebb szerelme, mégkevésbé társadalmi dráma. Marcel Achard elsősorban komédiát írt, nagy színpadismerettel ás rutinnal; ahogy Shakespeare mondja: „tükröt tartott a természetnek“ felmutatta a gúnynak önnön képét.“ Az előadás Nem „nagy“ színdarabot, de jó színházat kaptunk. A kis együttes szemmel láthatóan jói érzi magát, szinte lubickol a darabban. A színészek jókev- vel játszanak, kamédiáznak. A rendező, Dobói Vilmos megtalálta a mű alaphangulatát, s igyekezett „franciássá“ is tenni a játékot. Általában ízléses és mértéktartó az előadás. Persze az ún. társalgási modor, beszéd és játék elsajátítása nem könnyű a ml, darabosabb Játékstílushoz szokott színészeinknek. Érzésünk szerint a legegységesebb, a legpergőbb az első felvonás. Aztán mintha esne a Játék, de a befejező jelenetekben ismét tetőz. Több könnyedség, „gra- eiozitás” persze nem ártott volna. A tér és idő, a társadalmi forma és felfogás különbözősége miatt egyébként is hajiunk rá, hogy ami a franciáknál finom erotika, az nálunk drasztikussá legyen, ami ott szellemesség, az itt harsogó „bemondássá“ vastagodjon. Még több eaprit-vel, több könnyedséggel, finomsággal kellene játszani az Ilyen darabokat. S talán még több szatírával. A rendezés ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy a darab a „hősi szerelem“, „a világ legszebb szerelmének" karikatúrája, azzal igyekezett „pozitívabbá“, „korszerűbbé" tenni, hogy az előadás második felében Gaspand és a cigényleány szerelmét a színészek kezdik .komolyan venni", s hangsúlyozottan előtérbe hozzák. Innét aztán a közönségnek is arcára fagy a mosoly, s míg eddig felszabadultan kacagott, jól érezte magát, most nem tudja, hogy nevessen vagy meghatódjon, mulasson vagy elérzéke- nyüljön Stella és Gnspnrd halálán. így a lírai komédiának indult darab, szinte észrevétlenül, majdnem melodrámába csúszik át. A színészek egyetől egyig kitünően játszottak. Margiltay Ági elhiteti a legnagyobbat, hogy nőm Margittay Ági, hanem Stella, Achard szerelmes kis cágánylánya. Vág Mari elbűvölő, bájos jelenség' Kissé merev tartása, enyhén szavaló hang hordozása illett ahhoz a legendás nemes-kisasszonyhoz, akit alakított. Egy .mindenre kapható nőszemé] yt” Játszott Gábor Ibi erővel és temperamentummal. Avar Istvánt egy Genarde Philippc-re szabott szerepben láttuk. Követte a rendező elképzeléseit, s az alak sokszínű jelleméből egyes vonásokat emelt ki és hangsúlyozott. Koppány Miklós Ludovic-ja előkelő, de kissé színtelen. A darabban Sár- mássy Miklós tetszett leginkább. Régen tudjuk, hogy jelentős színész, érett, nemes játékával itt is remekelt. Alakítása — telitalálat. Mintha egy Valesquez-képből lépett volna elő, oly erővel játszik egy 17. századi arisztokratát, akinek elve: „Az igazság nem ismer érzelmeket.“ Ugyanakkor ő volt a leginkább Aehard-i is. A két katona közül még Szivler József ízes és eredeti játéka tetszett. Gesztusai is beszélnek. Van egy mondata és egy mozdulata a harmadik felvonásban, ami nyíltszíni tapsot érdemel. Gergely István, a másik katona is jó volt, de a szükségesnél talán hansogóbb. A rendezés és a díszletezés (Bojár Iván tervei szerint) az előszínpad alkalmazásával ragyogóan kihasználta a kis játékteret. A színpadon nincs egyetlen magáért való tárgy. Tetszett a nyíltszíni kezdés is, a közönség ezzel egyszerre nemcsak nézője, hanem szereplője is lett a játéknak. Azt hiszem nem mondhatja az olvasó, hogy fukarkodtunk az elismeréssel. De nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk még el egy bennünk ágaskodó kérdést. Nem feladatunk a színházi műsortervtanácsadás, azt is tudjuk, hogy van igény a közönségben az efféle darabok iránt, mégis, amikor azt olvassuk, hogy „eredeti bemutató“, amikor egy mai nyugati darabot látunk, óhatatlanul felötlik: miért kellett éppen ezt választani? Többet vártunk. A világ legszebb szerelme csak hűsít, mint nyáron egy pohár sör (itt elég sok habot is kaptunk hozzá), aztán kicsit kesernyés ízt hágy. Jobban szeretjük az olyan italt, amelyben szellem és szeszek lakoznak. Mondjuk a bort vagy a feketekávét. Színdarabban is. Tüskés Tibor Szakvizsgával rendelkező tej kezelőt keres felvételre a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Jelentkezni: Pécs, Rákóczi út 18—20. 571 kézi munkával, ásással tudjuk elvégezni, a kis terület és a gyümölcsfák miatt. A helyesen végzett talajmunkával alábbi célokat érhetjük el; 1. A talaj felső, tömődött rétegét leforgatjuk és megcseréljük az alsó, morasás szerkezetű talajréteggel. Ezzel a talajt levegőztetjük és közvetve termékenységét is növeljük. 2. Az ősszel mélyen meglazított talajban utat nyitunk a téli csapadéknak, amire tavasszal és nyáron nagy szüksége lesz termesztett növényeinknek. 3. Szervestrágyákat és a lassan ható műtrágyákat (foszfor, kálium) is ilyenkor legalkalmasabb beforgatni a talajba. 4. A különféle gomba- és rovarkártevők elleni védekezésnek is égjük legfontosabb eszköze az őszt mély talajforgatás. A lehullott levelekkel, gyümölcsfaápolási kaparékok- kal, gy ümöl csm ú mi ákkal együtt a kártevők csíráit, petéit is leforgatjuk, elpusztítjuk. Nem mindegy azonban, hogy miként végezzük az őszi ásást. Veteményeskertben, ha trágyát nem forgatunk, 22—25 centiméter mélyen ásunk. Ha trágyát is aláforgatunk, 15 centiméternél mélyebben csak laza, homokos talajon ássunk, de ott Is csak legfeljebb 20 centiméter mélységig hatoljunk j Gyümölcsfák alatt, kötött talajon 15—15 centiméter mélyen, laza talajon legfeljebb 20 centiméter mélyen ássunk, különben a felszínhez közel elhelyezkedő hajszólgyökere- ket elszaggatjuk. Legfontosabb, hogy az ősszel felásott talaj hantos maradjon. A hantok megfogják a havat, aminek következtében több víz raktározódhat el a talajban. Ne féljünk a nagy rögöktől sem, a téli fagy el- porlasztja a hantokat tavaszig. KISKERTÉSZ. XVI. Az ősök tudományától az atomsu^árzásig Méglátogattuk a daireni orvostudományi egyetemet i«, ahol több mint 2000 hallgató tanul és 32 tanszék van. Két klinikáján hét száz beteget gyógyítanak. Épül a hnrmadik klinika is 400 ággyal. Az egyetemen és klinikán győződhettünk meg arról, hogy a háromezer éves kínai orvostudomány nemcsak a tűszúrást, az akupunkturás gyógymódot ismeri, hanem sokkal átfogóbb, de legalább annyira érdekes és figyelemre méltó más eljárásokkal is rendelkezik. Délelőtt érkeztünk a klinikára — rendelési időben — ahol nemcsak fekvő betegeket gyógyítanak, de járóbetegdket is. A rendelőintézet folyosóin ugyanúgy várakoznak a betegek. mint a rendelőintézeteinkben. A fehérruhás orvosok és ápolónők négyszögletes fölhöz erősített — feliér gézkendőt viselnek szájukon. Ezt egyébként nemcsak a rendelőintézetekben, vagy klinikákon láthatja az ember: mondhatnám „nemzeti viselet“ Kínában. A por és a különböző bacilusok ellen védekeznek vele. A náthás embernek szinte kötelessége szája és orra elé kötni a leendőt. Az. egészséges emberek közül is sokan hordják, mióta a párt harcot hirdetett a különböző fertőző betegségek ellen. Nem szabad megfertőzni a másik embert — ez a felismerés szülte az új „nemzeti viseletét“, s bár a mi szemünknek talán szokatlan volt az utcákon a „reíiérken- dßs“ emberek sokasága, nem kétséges, hogy jó módszer a fertőző bacilusok ellen. A klinika csendes kórtermeiben, rendelőiben a kínai és az „európai“ orvosok immár a legnagyobb egyetértésben gyógyítanak. A főiskolán egy éve tanítják a hagyományos gyógy- rrnnódot, így a tűszúrást is, minden félévben ötven órán. A jövőben még több órát szentelnek a kínai módszereknek, hogy a fiatal orvosnemzedék jól elsajátíthassa az európai orvostudománnyal együtt. Az európai orvosok a múlt év augusztusa óta tanulmányozzák a kínai gj’ógymódot. A két klinikán a betegek 85 százalékát — több mint kétszázfajta betegséget — kínai módszerekkel gyógyítanak ma már, s a tapasztalatok szerint nyolcvan féle betegségnél a kínai gyógymód hatásosabb, mint az európai, negyven esetben a nemzetközi színvonalat is felülmúlja. A daireni főiskolán a hozzá tartozó klinikákon máris alakul az orvostudomány írásszerkesztők felelőssége Már többször szólottunk az írásszerkesztők felelősségéről. Minden kifüggesztett tábláért, hirdetményért annak szerkesztője felel. A felelősség annál nagyobb, minél többen olvassák, vagy olvashatják a szöveget. A Nádor kávéház és a Mecsek cukrászda ruhatára mellett rossz helyesírású szöveg figyelmeztet bennünket: „Csak a ruhatárban elhelyezett tárgyakért) vállalunk felelőséget!” Kérésünk: az Illetékesek felelőssége terjedjen ki arra is, hogy éppen a „felelőség” szóban a rövid s-et hosszú, azaz két s-re javítsák ki! A Városi Rendelőintézetben viszont a „vállalunk” szóból felejtették ki a változatosság kedvéért az egyik I-betűt. Ónozó Lajos komlói olvasónk szokatlannak tartja a többé-kevésbé szópár második szavában az új helyesírás szerinti egy b-s írást. Sokan emlékeznek Arany János mondására: „Egy b kevés b.” Kimutatták viszont, hogy az egy b-s alak történetileg sem kevésbé ritka, mint a két b-s; sem pedig kevésbé megokolnak tekinthető. Benkő Loránd szerint eredetileg csak -é, nem pedig -vé járult a kévé sb középfokhoz. A kétféle írásmód egészen a múlt század végéig egyaránt használatos volt. * A rövid b-s írással egyszerűbbé vált helyesírásunk. < Többen kifogásolják, hogy a bölcsesség szavunkat két s-el kell írni. A magyar helyesírás szabályai című szabályzat kilencedik kiadásában még böl- cseség van. Indok: bölcses melléknevünk nincsen, csak bölcs. A tizedik kiadásban tértünk át a hosszú s használatára. Ezzel helyesírásunk a közkeletű kiejtést tükrözi. Jó lett volna, ha erre a mintára a frisseség szó utolsó s-ét is megnyújtották volna. Érdekessége új helyesírásunknak, hogy egyes idegen szavak mássalhangzója megrövidült, s ezzel kiejtésük magyarabbá vált. így például: büfét, szuterént, teraszt, monogramot, autogramot, prog* ramot, írunk — büffé, szuterrén, terrasz, monogramm, autogramon, Programm helyett. A súlymértóket jelölő -gramm végződésű szavakat azonban továbbra is két -m-el kell írni. Például: kilogramm, milligramm stb. V. E. olvasónk kifogásolja a legújabb szabászat) újdonságot: a félkész öltönyt. A Széchenyi téri ruhaboltokban azonban nemcsak félkész öltönyök, hanem félgyapjú sálak, nyakkendők is kaphatok. A féligkész, a féUggyapjú szavak alkalmazása mindenesetre helyesebb lenne. A köznyelvi hasmálat azonban mindinkább kedveli a rövidebb szóalakokat, még ha azok nyelvtorzító rövidítések is. Például: busz, tv., tsz. Egy most kiadott röpirat hirdeti: UTAZHAT RÓMÁBA 1960-BAN TOTÓ SORSOLÁS UTJÁN! Ezzel a fáradsággal a TOTO szó utolsó és az UTJÁN szó első magánhangzóját hosszan is írhatta volna az írásszerkesztó. Mégsem ezt kifogásoljuk. Csak szerényen megkérdezzük: hogyan lehet sorsolás útján Rómába érni? Bánhelyi Ferenc építész- mérnök olvasónk közli velünk, hogy Pécsett több helyütt földbeszúrt zománctáblákon ilyen szöveg olvasható: „Parkra rálépni tilosf” Mivel pedig a pázsit nem azonos a parkkal, a park fogalmába pedig beletartoznak a fák, a séta- utak, a padok, is, nem tudjuk, mi lesz azokkal, akik eddig a park útjain szoktak sétálgatni. Ogy látszik, a pécsi parkok muzeális értAküekké válnak, mert ezentúl csak távolról szabad nézni őket. „Mindent a szemnek, semmit a lábnak!” jelmondat szerint Dr. T. I; Kovácsot keres az Oroszlót Sertéstenyésztő Vállalat 575 új útja, amely már sok meglepetést tartogat a gyógyítás világában. Harc a rák ellen ősi füvekkel A daireni egyetemen a következőket közölték velünk: a klinikán ma m!^- az odakerülő rákos megbetegedések hatvan százalékát gyógyítják. A méh- ráknál például 50—60 százalékos ez az arány. Az ősi módszerekkel «ikerrel küzdenek a tüdőrák, általában a tüdőbetegségek ellen. Az egyik beteg tüdejében például hat kaver- na volt. Az európai orvosok operációt ajánlottak. A kínai gyógyszertől a hat kaverna közül öt rövid idő alatt teljesen eltűnt. — Különlegesek ezek a gyógyszerek? A mi szemünknek legalábbis azok. Alapanyaguk: növények magvai, levelei, gyümölcsei. Mindegyik más hatású. A hagyományos kínai gyógymód művelői keverési arányukat is ismerik. — Gyógyító erejük bámulatos, de még nincs hozzá tudományos magyarázat. Van egy kínai gyógyszer, amely gyógyítja a gyomorrákot, az orr-rákot és a méhrákot, de nem tudják tudományos magyarázatét adni. A füveket ismerik, a gyógyszer előállítását is, csak a tudományos magyarázat hiányzik. öregasszonyt vittek fél évvel előbb a klinikára. Gége- rákját hat hónap alatt teljesen meggyógyították. Más hasonló esetben eredipénytelen volt a gyógyszer. Nincs tudományos magyarázat arra, hogy a méhrákos megbetegedések 50—60 százalékánál például miért hat az ősi gyógyszer és a másik 40—50 százaléknál miért hatástalan? Most kutatják, a kínai és az európai orvosok közösen tanulmányozzák az ősi módszereket és közösen dolgozzák ki az új orvostudományt» Mííszív és míítüdő Az új gyógjTnód már nemcsak a csodásnak mondható régi eljárásokon, hagyományos gyógyszereken alapszik. A daireni klinikákon ott a műszív ér, a műtüdő, amely a legbonyolultabb operációknál helyettesíti a szivet és tüdőt. Míg az egyik teremben az ősök tudományával, a másikban mar izotópokkal gyógyítanak, magas igényű vitaminokkal kísérleteznek. A B—12 vitamint nem az eddig ismert alapanyagból nyerik, hanem folyami iszapból. Egy tonna iszapból egy grammot. S a nemzetközi piacon egy gramm ára több ezer jüan. Az Ilyen kísérletek megkönnyítésére hat üzemet létesítettek a főiskola mellett. Ezekben máris több mint húszfajta orvosságot állítanak elő. A hallgatók kötelező fizikai munkájukat az üzemekben végzik el. Ezenkívül falvakba, népi kommunákba is járnak. A főiskola nyolc falusi kórházat alapított, a távolabbi falvakban orvosi állomásokat szerveztek. Az egyetemisták szakképzett orvosok felügj’eletével gyógyítanak és résztvesznek az egészségügyi felvilágosító munkában 1«. (Folytatjuk) aMAGYAR hirdető pécsi kirendeltségét. Boltív köz 4.
