Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-22-01 / 275. szám
»89. NOVEMBER 22. NAPLÖ 3 Érvelnek a számok hgyözentí gazdálkodás esetén 80488 mázsával több búzát termeltek volna és kilenc millió literrel több tejet (ejtek volna az idén Baranyában ^faltak, akik a tavasai ter- Jöoszövetkezetek alakulása- ? egy kicsit kétségbe estek: * lesz, visszaesik a terme- ^ hisz kisparcellán Létesül- j a nagyüzemek ...” Az agés a kérdés nem volt A kérdésre megiadta a rjetet az idő: „Nem esett A2® a termelés, sót túlhalad- t'ár az első évben is az jgpekét.” Túlhaladta, pedig Jjjfcellákon dolgoztak az új “Jtelőszövetfcezetek. ® papokban kezembe került S felentés, mely többek kö- , ' a termelőszövetkezetek és ESfénileg dolgozó parasztok g^osból elért idei tewnés- 'JSát tartalmazza. * termelőszövetkezetek bú- , ®ól 13 mázsával, rozsból £ őszi árpából 1,2. tavaszi ”?4ból 1.2. zabból pedig 1,3 fsával termeltek többet, ^den holdon, mint az yhák ezek a számok. Ceru- Js Papírt; vettem a kezembe J* egyéni parasztok búza, l1®5® árpa. őszi árpa, rozs vetésterületének isme- kiszámítom: mennyi- . termett volna több ka’lá- ^ ezeken a területeken, ha F/k fel ezek is tsz-területek Volna. Hiába hajtja az £r®Jt a kíváncsiság. Es a kí- J^ság. a számolás eredmé- J a következő. Ha az egyé- húaavetésterületét nézem (JjPsZorzom azzal a másfél , ®ás különbséggel, amellyel «SSHÄ« I többlettermésből termeltek egy holdon az idén, mint az egyéniek, akkor nem kevesebb, mint 80 488 mázsával nagyobb lett volna ezeken a területeken a termés, mint így. Mit jelent ez? Azt, hogy Pécs kenyér- és lisztellátását majdnem ebből a többlettermésből tudtuk volna biztosítani. Nem kis dolog ez: a számok tükrében mutatja, hogy a nagyüzemi gazdaságok már azzal is — gondolok itt főleg az első évre —, hogy társulnak, közösen végzik a belépő parasztok a munkát, lényegesen emelni tudják a terméseredményeket. többet tudnak árura termelni ugyanakkora területről, mint az egyéniek. Egyébként ezt mutatják a terményforgalmi adatai is. A szabadgabona döntő többségét a termelőszövetkezetek adták el vállalatnak, holott a szántó- terület kisebbik része van még a termelőszövetkezetek kezében. Hasonló a helyzet a többi kalászosnál is. Itt csak a végösszegeket közlöm. Rozsból 3 737 mázsával, őszi árpából 30 334, tavaszi árpából 8452. zabból pedig 13 339 mázsával termett volna több a megyében. ha a már említett területeken nem kisparcellás, hanem nagytáblás, nagyüzemi gazdálkodás folyt volna. Persze, ki lehetett volna még azt is számítani, hogy ebből a többlettermésből mennyi áfflaWsierű gépeket szállít a termelő- következeteknek a MEZÖSZÖV gjjSnyai parasztok világait h,res ál lat tenyészni ja jószágtartás azon- Sii.L*en nehéz munkát rótt II®’ hiszen gépi felszereié“ '— L ... . , ..Au ílvpn egyáltalán volt ilyen Vca össze kézi hajtású ku- *2**solóból, szecskavá- 1||, ’ ős esetleg rópavágóból tA kisparaszti gazdaság Hh 'I ^e*-*e lehetővé a na- gépesítést. Az ál- korszerűsítése, terén is a termelőSitt etek végeznek úttprö Se- a baranyai falvakban. i'5 a,? közös gazdaságai eb* ‘ m ——-í-tÁlr, ^ ®* évben jelentős mérték- %. tértek rá a takarmány >1 intésének, az etetésnek, Vitásnak, a fejésnek és Jk munkáknak a gépesíte- MEZÖSZÖV Vállala1 gépékkel látja el a ^«^szövetkezeteket, ameklLfíész ^ gépi fceruházáC* mintegy felét a közös . e,lyésztésre fordítják. istállók, őlak és egyéb ,k berendezése céljából V /200 különféle gépet, il- Elszerelést vásároltak az % , MEZÓSZÖV-től a bara- W*ebT>elős7,övetkezetek. A ®éke őre, a máriaké- Í! 5., Rákóczi, a monyoródi és a berkesdi Kossuth Például két-két fejő» j? látták el teheneßzetü- ,herkesdi termelőszövet- ■Warr'ar°san újabb két íe- ' Szerez be a vállalattól. mányú silótöltő szecskavágót. Az állattenyésztés gépesítése nagymértékben megkönnyíti a termelőszövetkezeti jószággondozók munkáját és lehetővé teszi, hogy a nők közül is mind többen dolgozhassanak ebben a munkakörben. Mivel azonban a legtöbb tsz-tag még nem ismeri a gépeket, a ME- ZOSZÖV augusztus óta külön gépésztechnikust alkalmaz, aki rendszeresen felkeresi a megye közös gazdaságait és megismerteti velük a különféle gépek kezelését, tanácsokkal látja el őket, s ha szükséges, még a kisebb javításokat is elvégzi,- Iglói Zoltán tot lehetne felnevelni, meghizlalni, mennyivel több hús kerülne az üzletekbe és így tovább. De ettől most tekintsünk el. Most csak egy számot nézzünk, a parasztok jövedelmének az alakulását. Nem számolok többet, mint mázsánként kétszáz forintot. 36 353 mázsa kalászos terménnyel termett volna több. Ez kétszázzal beszorozva ke' rek 27 260 000 forint többletjövedelmet tesz ki. Ennyivel lett volna több a még kint lévő egyéni parasztok jövedelme kalászosból, ha nem egyénileg, hanem közösen művelik meg a földjeiket. Találtam még egy számot. Igaz, hogy ez az adat tavalyi, de az is igaz. hogy az eddigi tapasztalatok szerint idén a termelőszövetkezetekben az egy tehénre eső évi tejtermelés jobb lesz, mint tayajy volt. Tavaly a termelőszövetkezetekben egy tehén évi átlagos tejtermelése 2200 liter volt. Az egyéni parasztok egy tehénre eső évi tejtermelési átlaga 1900 liter körül mozgott. Első pillantásra kiderül, hogy a termelőszövetkezetek minden tehén után 300 liter tejjel többet termeltek, mint az egyéniek. Az egyéni parasztok tulajdonában 30 000 tehén van a megyében. Harmincezer tehén! Ha ezek a tehenek annyit termeltek volna, mint a termelőszövetkezetiek, akkor UP rek 9 000 000 liter tejjel több lett volna a megyében. Ennyi tejjel többet kapott volna a város és ha csak 2,20 forintos literenkénti áron is számítjuk, akkor is közel húsz millió forinttal nagyobb jövedelme lett volna a még egyénileg dolgozó parasztoknak. Néhány kiragadott szám ez és mégis mennyit mond. Nemcsak azt mondják ezek a számok, hogy az ország szempontjából, az ellátás, a növekvő igények kielégítése szempontjából jobb a közös gazdaság, hanem azt is, hogy a parasztság jövedelme szempontjából is. Ezek a kérdések egyre jobban foglalkoztatják a még egyénileg dolgozó parasztokat is, akik közül napról napra többen és többen választják a nagyobb jövedelem, a biztos jövő, a felemelkedés útját, a termelőszövetkezeti utat. Ultrahangos sínvizsgálóval a síntörések ellen Papp János főpályamester szakszerűen magyarázza a Krautkrämer sínrepedés vizsgáló működését. (Jól láthatók a kerekek között a sínen az ultrahang adófejek. Felette az agregátor.) Kirakóst és valóság Megállsz a nagy csemege üzlet előtt és gyönyörködte a kirakatban. Minden ragyog és minden kívánatos. Még a mogyorót is nylon vagy celofán zacskóban kínálják. Nem kell méricskélni, vem kell barna zacskóban hazavinni. Kérsz tíz deka mogyorót. Fizetsz és csodálkozol. Azon tűnődsz, hogy te láttál-e rosszul, vagy a kirakat es a bolt belseje között van olyan nagy távolság, hogy a nylonzacskó átváltozik barna papírzacskóvá. Pedig maradhatott volna a kirakatbeli csomag. Az szebb, ízlésesebb és nem is olyan drága. Az elmúlt napokban a MÁV igazgatóság tanácstermét nagy érdeklődéssel töltötték meg a helyi ég vidéki pályafenntarlékeket. mellyel a sínekben keletkezett repedéseket fel lehet kutatni és idejében intézkedni a hibás sínek kicseréléséről. A technika rohamos fejlődése következtében a sínvizsgálat is óriási mértékben fejlődött Bár szóbajöhet a rönt- genes és a radioaktív izotópos átvilágítás is, mégis folyamatos sínvizsgálatra legmegfelelőbbnek az ultrahangos sínvizsgálat bizonyult. Ma a legkorszerűbb ilyen eszközöknek a kölni Krautkrimer cég által gyártott impulzus visszhang elven alapuló ultrahangos sínvizsgáló készülék tekinthető. Ez egy kis pályakocsira szerelve lehetővé teszi, hogy mindkét sínszálban megnézzek, nincs-e valamilyen repedés. Ha a kvarckristályos adófejek hibás sínrészhez érnek, riasztó hangjelzést adnak. A készülék katódsugár oszcillográf képernyőjén pedig pontosan megállapítható a repedés helyzete, mélysége, hosz- sza, amiből a szákemberek azonnal megítélhetik, ki kell-e a sínt cserélni, vagy megfigyelésbe vétel mellett még a pályán hagyható. A népi demokratikus dtszá- gok vasútai ko»,ül a MÁV szerzett be elsőnek egy ilyen ultrahangos sínvizsgáló készüléket. Építettek hozzá egy sín- vizsgáló vasúti kocsit, melyet röntgenkészülékei is felszereltek. Ezzel különleges esetekben a sinek repedéseiről fény- képfelvételt készítenek. Hazánkban már több száz kilométeres pályát vizsgáltak meg az új készülékkel. A vasnagy tapo./^zel j övöften még *íz Na. nt 40 tehén fejésére at- berendezést kapnak a Sw mezőgazdasági s?- Többek között 60 u jLnyíüUesztő berendezést w Önitatót is adott el a az állattenyésztő ^l-Közdaságoknak. Egyes ^következetekben a tráÍ >»t is gépesítik. A ká- Élet Tsz-ben például ,.^1 működő kaparósza- S«tja ki az istállóból a k • ügy, hogy a gondozók- sem kell nyúlnio*. ii«« meghajtású kuko.j tolókat, szecska- és .""■'nat, valamint a kl- amelyeket a k még egyéni gazdasa- Pw használtak, a termelő- 3w***tek most sorra kinagyteljesítményű . Choros gépekre. Jtljf* több újfajta 8*1** Xm®2 állattenyésztő ter- fezeteknek a MEZÖ- PWy*llalat: így például •iu ápácsos szártépőt, P®" éa szovjet gyúr1’ Tsz-vezetők a 3004/2 sz. határozatról 100 ooo forint kedvezményben Az új határozat November 15-én megjelent I. a kormány 3004/2-es számú részesült. Csak a műtrágyahatározata, a termelőszövetke- felhasználásért kaptak vissza zetek fejlesztéséhez és meg- 26 ezer forintot, mert holdan- erósítéséhez nyújtott állami ként nem az előírt 1 mázsát, s hár a hatá- hanem 2,5 mázsát használtak fel. És természetesen a gabonájuk is többet termett. Az IHIl i-cikJv^A „„ w — rozat csak 1960. január elsején lép hatályba, a termelőszövetkezeti tagok, vezetők már most nagy érdeklődéssel TA_ mar mvo■. ..Wsw tanulmányozzák. Horváth József és Fenyvesi János, a som- bereki Béke Tsz elnöke és könyvelője türelmetlenül várták már a határozat megjelenését, s nem csalódtak. Látogatásunkkor Horváth József örömmel újságolta: új határozatnak sok pontja érinti egész közelről a Béke Tsz tagságát. Itt van mindjárt az állattenyésztés. Ezután exportra is hizlalunk állatokat — mondja Horváth József és a határozat sorait idézi, Most már megvehetik a Zetort melőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak — Égető szükségünk volna egy Zetor traktorra. Az igénylést be is adtuk, de mivel szövetkezetünk 1000 holdon aluli, így eddig nem vásárolhattunk. Most az új határozat rólunk, kis tsz-ekről is gondoskodott. Saját erőből vásároljuk meg a gépet, de nem a teljes ősz szeg erejéig. A az állam 6—8 bennünket, illetve arra, hogy jobban használjuk fel saját erőforrásainkat. Mi különösen az építkezéseknél már eddig is saját erőnkre támaszkodtunk. Saját építő brigádunk van és most fogjuk befejezni egy 50 férőhelyes sertésíiaz- tató építését. Az új rendelet szerint az állam húelelengedési kedvezményt nyújt a saját erőből eszközölt beruházások után is. Jövőre 500-as baromfiólat építünk, szintén saját beruházásból. S még egy, amit az új határozatban nagy örömmel olvastam, pénzügyi kapcsolatunk ezután csak a Nemfizetett export felár, ha ugyan- 2eti Bankkal lesz. Eddig 15— azt a minőséget 'elérik.“ Mar 20 vállalattal voltunk állan- az idén is sok olyan hízómar- dóan szerződéses és pénzügyi hát adtak el belföldnek,^ mely viszonyban — állatforgalrni, elérte az exportminőséget, terményforgalmi, cukorgyár Jövőre már külföldnek is .,. — a szerződéses vi- szállítanak. És a sertésállomá- Szony ezután is megmarad, de nyukat is tovább fejlesztik, a pénzügyi elszámolást, előle- határozat biztosítja, get stb. a Nemzeti Bankon Ti a __ vételár egy ré- hisz a hatarozar 01J. szét az aliam 6—8 éves tör- hogy minden saját tenvés»táín’ get BW2- a lesztésre hitelezi. koca első ellésekor, nfegellett keresz‘ül bonyoUtiuk1 A tsz-elnök érthetően örül kocánként 800 forint bem hó- valamennyivel £najd.!e az új traktornak, de örömmel zási hitelt kaphatnak. A som- könyveJŐ is nagyon „vi-f1*“* beszél a határozat többi ré- berekiek ezt a kedvezményt is miVel a Jövőben' zölds»»lfk’t -S szérói is. Véleménye szerint kihasználják, hisz kocáik elér- fZetet is állítunk be egy határozat azért születik ték már a megyei törzskönyvi tartom a határozatnak meg, hogy a tsz-ek éljenek is szintet s már eddig is vaev 15 refzet< amely kimondta u a az abban biztosított lehetősé- tsz-nek adtak el tenyészkan1 !Tlar 50 roázsa tételnái gekkel. ók — mármint a Béke és kocát, ezután majd még helyszínen, tehát a te' ai/'it Tsz tagjai — minden kedvez- több tenyészállatot tudnak fel- sz?vetkezetben kell ?~ ményl megragadnak, minden nevelni. “ minősíteni. enni ®s lehetőséget kihasználnak, ami- Fenyvesi János könyvelő a „ .A *mbemkj tsz vezetői •* re csak szükségük van. Eddig határozat pénzügyi Vonatkozó „ n/mel fo«adták az úT ' ezt tették, s nem bánták sú részeit tanulmányoz » £ Zatot’ me^ az önallóhh ...... - "égrehajlásá- különös figj-elemm^VéSml ST ,^<*ebb gaztea * , V-J « fev fociaJia ^ eleme dast biztosít g da)k°niee közel nyét ^fofitóia szövetkezetülk- tlne A sínvizsgáló kocsi „lelke”: a kapcsolótábla és a képernyő. Az ábra szerint mindkét sin hibátlan képet mutat. tási dolgozók. A Közlekedés- tudományi Egyesület pécsi csoportja rendezésében Bárány László műszaki főtanácsos külföldi útjáról tartott előadást. Az előadást gyakorlati bemutató követte. A vasúti sinek eltűrésének megelőzése már évtizedek óta foglalkoztatja a világ vasúti szakembereit. Előbb a Szovjetunióban, majd az Egyesült Államokban alkottak olyan mágneses sínvizsgáló készüutasok sokat várnak az új sínvizsgálótöl. A síntoréseket csaknem teljesen ki lehet majd küszöbölni, ha a síneket rendszeresen vizsgáim tudják és a repedt síneket idejében kicserélik. A sínek rejtett hibáinak felderítésével a vasutasok az utasok testi épségét óvják, vigyáznak népünk vagyonára, a sok millió tonna árura és a vasúti járművek balesetmentes közlekedésére. SZ. SZABÓ LÁSZLÓ A TAAV sinvizsgáló kocsija röntgenkészülékkel és toöora- tóriummal van felszerelve. v^il például
