Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-21-01 / 274. szám
1959. NOVEMBER 21. NAPLÓ 3 Piem az építmények tervezése drága, hanem a terv szer utlen seg • A felesleges terveztetés tíz év alatt csak Baranya megyében kb. 20 millió formt többletkiadást okozott népgazdaságunknak ^ásodik ötéves tervünk ■Nyelveiben lefektetett cél- J®zések valóraváltása foko- felelősséget, magassziíntű *yetelményeket ró az ÉM ■' Tervező Vállalatra is. ■] 'Pari létesítmények, objeka városrendezéssel isolatos tennivalók, lakó- a^> iskolák, kultúroltbonok . ‘ezése nehezedik a Pécsi Vállalat kollektívájáig Már most előrelátható, e8y-két év múlva mun- gyarapszik, mind több jtösségteljes megbízást kap- J' Biztosítottak-e lehetőséit e feladatok ellátására, ér- yesül-e a magasfokú koora beruházók, kivite- Lp Megrendelők és a ter- vállalat között? Jj°sszabb beszélgetést foly- ^unk e kérdésekről Bálint íj y főmérnökkel és a terve- *Ualat dolgozóival, N egy terv eljut odáig... j^ális állapotot véve aia- iu’, 8yár’ üzem> vasy vál_ V..felettes hatóságának inti .Cl°íára elkészíti beruházá- ft^eit, amit később az OT Tervhivatal) jóvá- ^ Utána tervezési prog- wy’f. dolgoz ki, melyben etan megjelöli, múszaki- Ik Meghatározza az építendő tb t n,ok fajtáját, helyét ’■rifi i lrja az egyes épületek ^éltetését, méretét, szeretjéből a célból, hogy a ter- «iit tedomást szerezzen arról ..**U terveznie. A bankingéi megnyitja hitelét, meg ä a tervező vállalatot a tervkészítésével s erre szerIjjT?.1 köt vele. Ha nagyobb \ ftl a kivitelezést a végre "Idényről van szó. a kivívj yéllalatot az ÉM Kivi- illetyS;1 Igazgatósága értesíti, Í - i.< ., „ódrp. 10 vállalat betervezi. Min- .Altétel biztosításakor az <fykes Tervező Vállalat meg- tervek elkészítését. A 'illái alapján a kivitelező W”nényt- amit a beruházó W ,z és rendeltetésszerűen Védetten használja. Ter- !í1(i 6,lesen a tervezések meg- lehetnek a különböző ipar és a tanácsok is. A tervezések I előkészítése azonban rendsze- , rint hasonló irányban, hasonló módszerekkel és eljárásokkal indul. Tegyük hozzá mindjárt, ha minden jól megy! Sajnos több esetben felesleges a tervezés És drága is — mondják sokan. Pedig ez nem felel meg a valóságnak. Az egyszeri tervezés a létesítendő objektum 3 százaléka körül ingadozik. Ám rendkívül drága lesz a tervezés akkor, ha — mint például az Uzsok és Hargittai utcák közti lakóházak esetében — háromszor kell megterveznie az ÉM Pécsi Tervező Vállalatnak az építendő létesítményeket! Ebben az esetben a tervezés költségei nemegyszer elérik az objektum összköltségének 12—15 százalékát. Még költségesebb a tervezés, ha elkészül, de a tervben szereplő építményből semmi sem lesz! Csak a népgazdaság pénze foszlik „Csáky szalmájaként“ s áll porosodó pa- pírkötegek formájában az épület pincéjében. Mi lehet ezeknek az elmaradásoknak, újratervezéseknek nyomós oka? E Amikor az építendő objektumot, már tervezés után — átcsoportosítás miatt — leveszik a napirendről. 2. Ha a beruházó nem biztosított kellő időben anyagi fedezetet, program nélkül óhajtotta a beruházását lebonyolítani. 3. Ha a kiindulási adatok nem tisztázódtak. 4. Ha a tervezés során merülnek fel olyan akadályok melyek miatt nem lehet felépíteni a létesítményt. Legtöbb eset és ez egyben összefoglalóul is szolgálhat: ha a beruházás nincs megfelelően előkészítve! Természetesen egy ilyen előkészítés nagyon sok munkát, időt, megfelelő szakmai képzettséget, rátermettségei igényel. Jó példa a déli városrész terve te LS fetn^h^etlen^ menny L 1Ä I S1ÄS« felembe venni. Különböző mi- 1 nisztériumokhoz tartozó vállalatok, különböző raktárai, épületei fekszenek az építendő lakóházak helyén. Előbb nekik kell beruházási keretet biztosítani, tervezni, lebonyolítani, később magánházaknál a szanálás hosszadalmas műveletét elvégezni. Megtervezni a lakások mellett az üzletek létesítését, iskolát, megvizsgálni, tervezni a közművesítést, vízvezeték, villany, gáz, utak építését, előtte tervezését. Négy budapesti tervező intézet munkája kell, hogy egybeessen, mert speciális tervezést csak a megbízott tervező vállalat végezhet. Talajmechanikai vizsgálatokat kell folytatni, közben a rendezés pénzügyi kérdéseit is határidőre intézni stb. Bonyolult, nehéz feladat a tervezés, melyhez sok vállalat együttes, tökéletes koordinációja szükséges. A megyében 1953-ig volt " egy olyan szerv, a Beruházási Igazgatóság, mely az összes vállalat beruházásait összefogta, de ezt a vállalatot, mivel adminisztrációjában százfejű hidrává nőtte ki magát, nagyon helyesen megszüntették. Jelenleg viszont a megyei tanácson a tervosztály feladata mindezeknek a munkáknak összehangolása, ám a kicsiny létszám miatt képtelenek az egész terület összefogó munkájának elvégzésére. Most minden vállalat önállóan intézi beruházátsi ügyeit, szakminisztériumának felügyeletével. Minden második terv itiostti meg A nem megfelelő előkészítés eredményeképpen 1949 óta, tehát a Tervező Vállalat fennállásának idejétől napjainkig, kb. 20 .millió forint értékű tervet (tervdokumentációt) lehet a zúzdába elküldeni, mert elkészültek ugyan, de soha senki felépíteni a bennük szereplő létesítményeket nem fogja. A Tervező Vállalat gyakorlata azt bizonyítja, hogy cca minden második terv valósul meg. azaz egy évben kétszeresét tervezik meg a valóságban felépülő objektumokPár lépés a határ (MAGYAR FILM) mm nak. Ez az arányszám nem a legrosszabb — mondja a vállalat főmérnöke —, mert például az országos tervezőintézeteknél csak minden negyedik tervből lesz valóság. Rendkívüli jelentőséggel bírnak ezek a számok, ha meggondoljuk, hogy mennyi felesleges pénzkiadást eredményez a felületes munka. A Pécsi Tervező Vállalatnál például az utóbbi két esztendőben nem kevesebb, mint 28 olyan tervezés történt, ami lekerült a napirendről, akkor állították le, amikor már tervezése elkészült. Többek között: Meszest piac. Meszes 40 fős bölcsőde, garage, egyetem, nővér- képző iskola, hidasi kultúr- ház, babócsai ipartelep. Irányi Dániel téri palackozó (Borforgalmi), gát- és csatoma- örház, aztán sorolhatnánk tovább, lakóházak, lakótömbök, melyek máshol már újabb tervezéssel régen felépültek, trafóházak, kisebb ipari létesítmények. Mind csaknem olyan építmény, amit előre lehetett volna látni, még a tervezés előtt, hogy nem ott, hanem máshol, vagy egyáltalán nem szükséges felépítése. Át nem vihető örökség! A második ötéves tervünk megvalósítása a beruházóktól is pontosabb, lelkiismeretesebb munkát kíván. A Tervező Vállalatokra háruló nehéz feladatok nem teszik lehetővé, hogy ennyi felesleges munkát végezzenek. Sem anyagi eszközök, sem idő nem kerül ilyen meggondolatlanságokra. A tervezés munkájának segítésére nem lenne ártalmas, csak hasznos, ha a beruházásoknak, legalább egy városon belül egy gazdájuk lenne. Meg kellene vizsgálni például annak lehetőségét, hogy a jobb koordinálás érdekében a Megyei Tanács tervosztályán menne keresztül az összes megyénkben létesítendő beruházási elgondolás. A kétszeri tervezés pazarló ténye olyan örökség, mely felett való liberális szemhunyást nem szabad átvinnünk a következő esztendőkre. > • te — Az izgalmas filmek kategóriájába sorolható ez az új magyar film, amely Mesterházi Lajos regényéből született. De nem a szokvány kalandfilmek közé tartozik, hanem nemesebb ve-fetű, az élet adta témát dolgozza fel. Két rab megszökik a börtönből, az utánuk induló lázas hajsza adja az alkotás gerincét. Rendőrség, csendőrség keresi őket, nagy jutalmaidat ígérnek itt nyomravezetőne'-u Kik ezek az emberek, akiknek elfogatásukért az egész horthysta nyomozógépezet működésbe kezd? Igaz emberek, kommunisták, akik 1919-ben tevékenyen részt vettek a munkások harcában, építőmunkájában. A szökés körülményei között ismerkedünk meg a mun- kásszólidaritással, munkásokkal, akik magától értetődő módon segítik a két embert, bújtatják, rejtegetik mindaddig, míg végül is sikerül nekik átjutniok a határon. A film sikeresnek mondható alkotás abból a szempontból, hogy megmutatja: él a munkásokban, a parasztokban 1919 dicső szelleme s ez volt az az erő, amely sikeresen vette fel a küzdelmet a terror ellen, a népnek a kommunisták iránt érzett szeretete volt az egyik oka, hogy az úri fogd- megek módszerei sorra csődöt mondtak, a két üldözött újra és újra kicsúszott kezeik közül. S hogy lényegében ez a fő motívum nem sikkadt el, az elsősorban a jó regény, filmrendező, Keleti Márton érdeme. Egy-két jelenet különösen nagyszerű. Emlékezetes, amikor a Schönfeld nevű egyik rab addig szórakoztatja mulatságos dalaival és táncával a rabokat és a köréjük gyülekezett rendőröket, míg a két politikai fogolynak sikerül megszöknie. A munkásszolidaritás és találékonyság is számos je* lenetben kitűnően megmutatkozik. Mindkettőt legjobban a szigeti majális jelenetében sikerült megoldani. A reformál tus és a katolikus pap vetél* kedése is érdekes. A Pár lépés a határ című film izgalmas, de nem öncélú. 1921-ben játszódik, tehát abban az időben, amikor a dicsőséges tanácsköztársaság már megbukott, de a fűmből mégis mindvégig optimizmus, az igazságos ügy győzelmébe vetett hit árad. Hegyi Barnabás szép felvételei, Ránky György zenéje részesei a sikernek, akárcsak a szereplő- gárda: Szirtes Adóm, Szabó Gyula, Várkonyi Zoltán, Kiss Ferenc, hogy csak néhány nevet említsünk. A filmet a fiatalságnak is érdemes megnézni. zött dolgoznak a váMalat vesetői, s mint később 'kiderül, alkalmazottai sem. Iz első meglepetés A Szigetvári Műszaki és Fémipari Vállalat 1959. évi tervét november ti-ára befejezte, harmadik negyedéves tervüket 128,3 százalékra teljesítették. Hat éve alakult ez a vállalat. 22 ember részvételével. Akkor még a Fő utcán egy üzlethelyiségben dolgoztak, lavórokat, esőcsatornákat javítottak. Hogy ebből a kis javítórészlegből komoly üzem lett., köszönhető többek között De gyártanak ezenkívül futószalagokat a cipőgyárak részére, tekercselnek villanymotorokat, autókat generálóénak, üzleti berendezéseket készítenek. A műanyag csavarhúzótól kezdve a szódásüveg fejéig, a gyártmányok egész skáláját állítják elő. I HtéSMÜk Segítenek önmagokon ét segít a felettes szerv is. Most kaplak egy új csehszlovák esztergapadot, mely arról is nevezetes, hogy legnagyobb a megyében. A legkorszerűbb mü- anyaggépek helyét is most vésik a csarnok cementpadlójában. A Megyei Tanács Ipari Es létesítmény a telepen. A mellékhelyiségek rossz állapotban vannak, a fürdő hiába tiszta, kicsiny és nagyon szegényes. Az ebédlő ugyancsak megérett arra. hogy másnak használják. Lakás is elkelne a dolgozóknak, még Szigetvári elvtársnak, az igazgatónak sincs, I bariii»iik, melyen már nem is lepődünk meg Nagy gyárak, üzemek pél dát vehetnének ennek a vállalatnak dolgozóitól. A hihetetlen zsúfoltság, a nehéz munkakörülmények ellenére nagyszerű versenyszellem uralkoOsztálya bőkezűen bocsátotta ** *«•"» dór. Futács Péter és Bozsoki Tibor áldozatkész munkájának. Bizony, ha valaki a régiek és eltávozottak közül most megtet'nntené a vállalatot. nagyot nézne és hitetlen- kedve csóválná fejét. Százhuszonöt alkalmazottal dolgozik már az üzem. Eves terve 4 millió forint felett van. A különböző részlegek a szol rendelkezésükre az anyagi eszközöket, támogatta munkájukat. Meg is érdemli ez a vállalat a támogatást, mert például Bozsoki Tibor brigádja társadalmi munkában egy motormérőműszert készített. Négy hónapig dolgoztak ezen a mű- csaknem. minden délértékelik a kongresszusi ver seny eredményeit. A hat éve tartó igyekezetnek meg is mutatkozott a hatása, a vállalat új telephelyet kap Szigetváron. Októberben már el is kezdődött az építkezés és 1960 december 31-ig kb. két és félmillió forint értékben épületeket adnak át a gépf*— szeren, ... .,,, w.. fialtatás sokféle tennivalóit is után, mert tudták, hogy ezt lakatosüzem, az öntöde clátoMk™“10 termÍkfíc.et ^ hatóságuk nem ^szerelés szirnám/A s" delke zésére. IU ier TTIASOt nci yj-ce ..VW, J ____ me grendelők ren- tudja biztosítani és alvállalat- öetváron létesített új gyárban nak szükséges a munkáihoz. ® legkorszerűbb teahndJőniÁ A nemrég elkészült itt gyártják többek •között « A nernreg emeszun J C rvfAMK a a r’fir.rrmgos talpszélcsiszolót ugyancsak a munkások, áldó- gépeket, inporelszívóberendczés- zátvállalását, az üzemhez való Egyelő ' raoaszkodátuk*t bizonyítja, kel bajlódnak, szakmunkás'. 2 viz"iiii ,0,an lépkedünk a '■ Ä! foltozott szigetvári tav.. teában, mig végre - ni, szürke kis épületit' rábukanunk — Ott az -teres pe- szett ww«»’» Kom négyszer oi m w vmtouousa. kévkorongos és oz sei ellátott különféle cipőipari ragaszkodásukat gépeket. A talpszélmarót pél- Gelenrsér István dóul eddig csak nyugati államokban készítették, a brüsz- he- ízeli világkiállításon nyert dí- A szigetváfékpad v°l gyártják majd a cipőipari -épeket. Egyelőre persze nehézségekGelencsér István 58 éves laka- helyiséghiánnyal küzdenek. Az fos is azt mondja: szeretik « új épületek viszont egy-kettö- vállala.tot a dolgozók, örülnek, re felnőnek, az ipari tanulók hogy itt dolgozhatnak, h elsajátítják a szép szakmáHuszonnyólc ipari tanulót kot. A falakon kívül lévők képeznek, ami létszámukhoz nem is sejtik, hogy itt a szür(j: L egv és l(Ö> m-lv~r Műszaki Valla tat portaijai Ut bizony vem kell hl- ''tenie magát a tátogat' vd-.-rrrm álló portas löt. gépelő. léttTanuw Yr'-- ü- rrndeit ... loaf. íróasztaluk mellen ^ Ebben az évben is ne darabot udvaron H 1*lé int. takat. /rous-íi.i. -.v .... lön hozó ügyekben tárgyaló fe- bot. Ebnen az ei/t/cr lekkel. Bizony nem a legsze- gyedévenkent kb. 40 rrncséiebb köriitmémiek kö- készítettek minden fajtából rétik az üzemet a fiatalok és fejlesztés ügyét az öregek egyaránt. Pedig.,, » j ; nincsen megfelelő szoctá* SZÜTS ISTVÁN Hírek egy falu életéből A tavasszal alakult molvá- nyi Március 15. Termelőszövetkezetben is közeledik az év végi zárszámadás. A tsz terméseredményei már most az első évben is igen jók voltak Kukoricából például 40 mázsa termett holdanként, úgy hogy a közös állatállomány és a háztáji állomány ellátásán kívül még el is ad a tsz kukoricát. A kiosztásra kerülő pénz és termény értéke alapján a termelőszövetkezet vezetői kiszámították, hogy egy tsz-tag havi jövedelme 1800 forint már most az első esztendőbe». Mindössze 211 család él a köves út melletti Molvány-hid tanyán, mely közigazgatásilag Mól vány községhez tartozik. Nemrég még sártenger volt az egész tanya, de az elmúlt évben a tanács letégláztatta a járdákat és az utak mellé vízlevezető árkokat építtetett. 1940- ben az uraságén kívül csak egy rádió volt a tanyán bizonyos Mári néni tulajdonában, aki „élelmes” asszony lévén, 20 fillért kért a tanyaiaktól egy műsor meghallgatásáért. Most'28 rádió van a tanyán, s ebből 26 világvevő, újság pedig minden házba jár. Sok család már a villanyt is bevezettette és a Szociális Otthonban minden második vasárnap filmet vetítenek a tanyaiaknak. Az elmúlt evekben Molvány- ban alakult meg a megye első vízgazdátkodási társulása, azzal a céllal, hogy a gyakran kiáradó Gyöngyös patakot megszabályozzák és a vizes területeket lecsapolják. A társulás munkája eredményes volt. A gazdák hozzájárulásával tavaly kitisztították a Gyöngyös medrét s így nem veszélyezteti többé áradással a réteket, szántóföldeket. Ebben az évbe» pedig vízlevezető csatornák hálózatának megépítésével víztelenítették a falu egész (több, mint 2800 holdas) határát. így újabb területekei vonhatnak be a réteazdslkodá'ha.
