Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-21-01 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!------ • - ..y— - . OQ NANIÜLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1959. NOVEMBER 21. SZOMBAT Ismertessük utunk helyességét! Az egyik járási pártértekez­leten mondta egyi'k jól dolgo­zó termelőszövetkezetünk el­nöke: Higyjék el, elvtar sok, hogy a termelőszövetkezet éle­tében az egyik legfontosabb kérdés, hogyan dolgosak pártszervezet, hogyan dolgoz­nak a kommunisták. Ezt a meg­állapítást azóta számos helyen, számos értekezleten, a.Jn.e®^ Pártértekezletcn is aláhúzta*. Mert valóban így van, a ter­melőszövetkezetek munkája ban. életében igen fontos sze­repük van a tsz-pártszerveze- teknek, a tsz-ben dolgozo kom munistáknak. Falusi kommunistáit* a ta­vasz folyamán, amikor na­gyobb ütemben folyt a melőszövetkezctek szerve^ , számszerű fejlesztése, jól . állták a helyidet Elsokff léptek be a termelő szovetke zetekbe és vonták a pártonkívüliek nap twne Reit. A szövetkezetek letreh^ zása után fontos feladatkért^ szövetkezetek megszJlard.Uifta jelentkezett. És ez -n, rendkívül fontos ^dalként áll a falusi kommunisták, ku Ionosképpen a tsz és ^ községi pártszervezetek előtt, A Központi Bizottság kong­resszusi tézisei ”g. jelölik a megszilárdítás fontosabb feladatait sz «etkezeibe lépés az eMe*^a bereknél még nem azon maradi nézetek i«s és végleges A tegnap még dát'uxló termelőszövetkezeti tagok csak fokozatosan vet zik le a kistulajdonosi zmna sokai. Ezért a termelojzote kezetek gazdasági ™ ^nlll tése mellett faradjiatatlanu_ kell munkálkodnunk aUrm*^ lőszövetkezeti parasztsafl *' tékái nevelésén” ki a Központi Bizottság kong resszusi irányelvei; A termelőszövetkezetek P°" ütikai megszilárdítása fgyszerű, nem könnyűi féadat. Hiszen itt nem pusztán kedések meghozásáról szó, hanem emberekkel türelmes foglalkozásról, ­üennapi meggyőző. nevelő Munkáról. A politikai m«*s« Ordítás elsősorban az i-ek gondolkodásmódjának megváltoztatását jelenti, folyamatot, amelyben a W> P «gyéni parasztjából, a tegn ^árutermelőből faoClti Rondolkodású szövetkezeti pa faszt válik. Ez a folyamat a termelőszövetkezeti vezetek segítségével met végbe. Miről is van itt » _ Arról, hogy a termck^ovct^ Vezeti pártszervezeteknek k _ még a szövetkezet ^‘Unap. *ása után is hosszú ide R _ Jap után meggyőzni aj." he_ ^ezet tagjait arról. hogy lyes útra léptek és iW^ Oi őket a szövetkezeti **R fejlesztésére, íelviragozta tósára. . . A termelőszövetkezeti Pf k »úrvezetők fiatól s"rve"te még. De a szövetkezetek ?Óga bízik a pártszervezet«* a kommunistákban « * |álában már megfelelő s - a ^/intélyük van ezeknek ^frtszervezeteknek. Teha ^ápjuk megvan a'1’1”7'1 Ági­tól dolgozhassanak. Mei t a 'Üágositó munka egj’>k fontosabb követelménye,_ h •? emberek bizal orrúnál toga H és hallgassanak a P •fezetek szavára. . Hines szebb feladat, J™'1' útra lépő, út élete gZ0. ^-tagoknak mogmut-W1 *at a hatalmas W'1“ > •melyeket a rzocinlista *'i*dus;íg nyújt a P"ú iljynas Sokszor nem ts rinn dolgokról V* to. arról, hogy a mezőgazdaság fejlődésének több éves tervét ismertessük, vagy belebocsát­kozzunk jóslásszerűen a távla­tok részletezésébe. A legtöbb­ször egyszerű kérdéseken dől el, hogy mennyire sikerül elő­rehaladunk. Itt van például a közös állatállomány ügye. A sellyei járás több községében egészen kedvetlenül beszéltek az új szövetkezetek tágjai a közös állatállomány fejleszté­séről. Hogy népszerűén szólva mondjuk: „Nem láttak benne fantáziát”. Miért? Több oka is volt ennek. Oka volt az, hogy nem ismerték még fél a közös állatállomány növelésében az egyéni, a saját érdekeiket, ha­nem úgy látták, hogy a saját érdeküket inkább a háztáji állatállomány gyarapítása szolgálja. Voltak aztán hátsó gondolatok is, amelyek egy kicsit a spekuláció felé haj­lottak — az egyéni gazdálko­dósból hozott gondolkodás így is jelentkezik, A termelőszövetkezeti párt- szervezetek helyesen foglal­koztak ezzel a problémával. Nem türelmetlenkedtek, nem estek kétségbe, hanem meg­magyarázták mindenkinek, miért ts szükséges a közös ál­latállomány kialakítása és fej­lesztése, miért a legegyénibb érdeke ez minden egyes szö­vetkezeti tagnak. A meggyőző munka nem volt hiábavaló. Igaz az, hogy okos szóból ér­tenek az emberek. Megértet­ték ezt is. És kezd azóta fel­lendülni ezekben a szövetke­zetekben is a közös állatállo­mány. Most a télbe megyünk már. Talán — bár ezt nem lehet mereven leszögezni — ez az időszak a legalkalmasabb az az agitációs és propaganda- munkára. Ilyenkor érnek rá leginkább a falu dolgozói egy- egy tartalmas előadás meg­hallgatására, ilyenkor van leg­inkább mód a beszélgetésekre, vitatkozásokra. Sok megtár­gyalni, megvitatni való van még valamennyi termelőszö­vetkezetben. Sok világnézeti, belpolitikai, gazdálkodási kér­dés tisztázására nyílik mód a hosszú téli estéken, és igen hasznos megbeszéléseket lehet folytatni a szövetkezeti élet kérdéseiről, a munkaszervezés, az elosztás, a tervezés, stb. problémáiról. Mindezek kamoíy erőpróbát jelentenek a termelőszövetke­zeti pártszervezetek, a kom­munisták számára. Elsősorban az ő munkájukon múlik, hogy mennyire sikerül előre lépniük a szövetkezeteknek, hogy mennyivel lesznek politikailag és gazdaságilag erősebbek a tavaszra. És azt is kell látniok a termelőszövetkezetek kom­munistáinak. hogy egy-egv termelőszövetkezetben végzett munka, egy adott termelőszö­vetkezet megerősödése nem­csak az adott szövetkezet tag­jainak az ügye. Nem. Minden egyes termelőszövetkezet a még egynéileg gazdálkodó pa­rasztok figyelő szeme előtt el. Figyelik az egyéniek a szövet­kezet fejlődését. Nemcsak kí­váncsiságból. Hanem elsősor­ban azért, mert a mar meg­lévő termelőszövetkezetektől várnak választ az önmaguk­ban egymással vivődő kérdé­sekre. Arra. hogy hogyan to­vább? A kommunistáik, a termelő­szövetkezeti pártszervezetek célja és a szövetkezetek tag­jainak a célja nem lehet más, csak az, hogy saját példájuk­kal, saját termelőszövetkeze­tük megszilárdít ásávnl. meg­erősítésével is bizonyítsák: az a helyes út, amelyen halad­nak. a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaság útja. A lottó nyerőszámai: A 47. játékhéten 3 630117 szelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek meg­felelően 1 361 316 forint nyere­mény jut. A szarvasi sorsolá­son a következő számokat húz­ták ki: 13, 18, 26, 34, 46. Osztrák újságírókiildöttség Magyarországon Osztrák mezőgazdasági ságíróküldöttség érkezett Ma­gyarországra. Az osztrák új­ságírók meglátogatnak több Fejér megyei gazdaságot uj­Hazaérkezett Csehszlovákiából a magyar országgyűlés küldöttsége Tíznapos csehszlovákiai láto­gatás után pénteken < reggel visszaérkezett Budapestre a magyar országgyűlés küldött­sége. A delegációt a Keleti pályaudvaron Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Somogyi Miklós, a Szak- szervezetek Orságos Tanácsá­nak elnöke, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Diny- nyés Lajos, az országgyűlés alelnöke valamint a budapesti képviselő csoport több tagja fogadta. Ott volt dr. Julius Viktory, a Csehszlovák Köz­társaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy követe és továbbá a követ­ség több munkatársa. A megérkezés után Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, a küldötség ve­zetője nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Élményekben, felejthetet­len emlékekben gazdag tíz na­pot töltöttünk a Csehszlovák Köztársaságban. Jártunk gyá' rákban, üzemeikben, felkeres­tünk termelőszövetkezeteket, s mindenütt meggyőződhettünk arról, barátaink nagyszerű si­kerekkel büszkélkedhetnek a szocialista építés munkájában, a csehszlovák nép bizalommal, egységesen áll pártja és kor­mánya mögött — mondotta Rónai Sándor. — Mély benyomást tett ránk. hogy Csehszlovákia dolgozói — munkások, mezőgazdasági dol­gozók, mérnökök, tudósok — milyen vagy figyelemmel ki­sérik népünk éleiét, eredmé­nyeit. Velünk örülnek sike­reinknek, osztoznak gondjaink­ban. Bárhová érkeztünk min­denütt vagy szeretettel, szív­ből fakadó barátsággal fogad­tak s kértek bennünket: tol­mácsoljuk a magyar dolgozók­nak. testvéri üdvözletüket, jó­kívánságaikat. 1960-as szinten termelnek az új baranyai üzemek: a Mohácsi Farostlemezgyár és a Hidasi Brikettgyár Baranya két új nagyüzemé­nek, a Mohácsi Farostlemez- gyárnak és a Hidasi Brikett- gyárinak a dolgozói a kong­resszusi versenyben elért jó eredményeikkel a termelés megindulásának nehézségekkel teli első esztendejében is már példás helytállásról tettek bi­zonyságot. A bútorellátás javítását nagymértékben segítő farost­lemez-gyár dolgozói például Sebes István bécsi magyar követ látogatása Burgenlandban Becs (MTI). Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi követe a magyar követség több diplomáciai munkatársa kísé­retében, november 17-én és 18- án hivatalos látogatást tett a Magyarországgal közvetlenül szomszédos Burgenland oszt­rák tartományban. A magyar követet és kíséretét' Johann Wagner tartományi főnök üd­vözölte. majd díszebédet adott a magyar vendégek tiszteleté­re. Wagner tartományi főnöik pohárköszöntőjében kiemelte a kelet-au6ztriai és nyugat-ma­gyarországi területeik közötti szívélyes kapcsolatok jelentő­ségét, amelyek — mondotta — elősegítik egész Ausztria és egész Magyarország jószomszé­di viszonyának elmélyítését és megszilárdítását. Sebes Gusztáv válaszában köszönetét mondott a meleg fogadtatásért és azt a kíván­ságát fejezte ki, vajha az oszt­rák és magyar határközségek, s azok lakosai között minél zavartalanabb béke és barát­ság, valamint kölcsönös meg­értés uralkodnék. A bécsi ma­gyar követ Burgenlandban tett körutazása során több ipari üzemet, intézményt, pa­rasztgazdaságot és magyar te­lepülést látogatott meg. Sebes követ Bécsbe történt vissza­térése előtt Tatzmannsdorfban díszebéden vendégül látta Bur­genland vezető képviselőit. annak ellenére, hogy új iparág mesterségét kellett elsajátíta- niok, ott tartanak, hogy míg más hasonló külföldi gyárak­nál másfél-két évet igényelt a teljes kapacitás kihasználása, ők ezt az indulás utáni ötödik hónapban, novemberben elér­ték. Napi teljesítményeikkel biztosítják az egy havi teljes kapacitásra előírt 800 köbmé­ter keményfarost előállítását. A gyárnak ennyi lesz az 1960. évi termelési szintje is egy- egy hónapban.: A brikettgyár dolgozói — akik három dél-dunántúli, négy legnagyobb alföldi me­gye, valamint Budapest lako­sainak tüzelőellátására termel­nek — az első félévi nehézsé­geken túljutva a megye pél- dásabban termelő üzemei közé küzdötték fel magukat. Most már nemcsak előírásuk teljesí­tésére futja erejükből. Novem­berre a gyár dolgozói 130 szá­zalékos tervteljesítést vállal­tak. A hónap első két dekád- jában ezt 147 százalékban va­lósítottak meg, azaz a terven felül vállalt 1700 tonna bri­kettből már 1550 tonnát elő­állítottak, méghozzá az előírt­nál magasabb fűtőértékkel. A brikettgyár dolgozói ezzel el­érték, hogy az 1960-ra előírt napi 315 tonna brikett helyett már most 322 tonna napi át­lagnál tartanak. Az egy mun­kásra eső termelékenységben is 1 százalékkal magasabb az eredményük, mint amit a jövő esztendőben kívánnak tőlük. Úiabb arab diákcsoport érkezik hazánkba termelési gyakorlatra Az Egyesült Arab Köztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság közötti kulturális egyez­mény alapján november 21-én. szombaton újabb arab diákcso­port, 68 egyetemi hallgató ér­kezik hazánkba egy éves ter­melési gyakorlatra. Spontán kezdeményezésből — tudatos mozgalom A szocialista munkabrigád címért harcoló komlói bányászok tanácskozása Az MSZMP Komló városi Bizottsága kezdeményezésére a Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizott­sága megbeszélésre hívta ösz- sze a szocialista munkabrigád cím elnyerésén fáradozó csa­patok vezetőit. A megbeszélé­sen az eddigi tapasztalatok alapján közösen határozták meg a soronkövetkezö időszak legfontosabb feladatait. Az ér­tekezlet változatos, gazdag anyagából ismertetjük most az alábbiakat. Az újat keresték Pártmunkásaink és gazda­sági vezetőink egyik legfonto­sabb feladatuknak tekintették az új módszerek kutatását, al­kalmazását. Értek is el ered­ményt, talán soha annyit, mint éppen napjainkban. Az élet azonban gyakran szolgál­tat meglepetéseket. Megtörtént röizenM m a f onógép mellett Major Hona fongnö a Hirdi Kenderfonógyárban dolgozik, méghozzá az egyik legnehe­zebb munkát igénylő üzem­részben a vizesfonóban. Közepes méretű terem a vi­zesfonó. Nagyobb, mint egy mosókonyha, de párás levegője nehéz lélegzetű. Falait, ha ar- culcsapná az ember, tréfásan vízzel fröcskölne vissza. Izzad­nak a gépek, lucskos a cement­padló és hideg. Peregnek az orsók, a durva kenderszálak millió métereit hizlalják magukra. A villany- lámpák fénye részegen imbo- lyog az öreg gépefe között, szinte lehetetlen szót érteni a nagy zajban. Major Ilona itt, ezek mel­lett a gépek mellett, ebben a gőzpárás teremben lett a „könnyűipar kiváló dolgozója". Vékonyarcú, törékeny kis nő. Fején hátrakötött kendő, dere­kán gumikötény. Ujjat gyors mozdulattal játszanak az or­sókkal. MüveteeáBje nt mondta, M­az, ami ritkán lordul elő: egy bizonyos dologban a vezetet­tek megelőzték a vezetőket. Ez a dolog pedig nem más, mint a szocialista munkabri­gádok létrehozása. Az elmúlt három esztendő politikai és gazdasági sikerei az emberek gondolkodásmód­jában is éreztették hatásukat. A dolgozók legjobbjai egyre inkább szükségét érezték an­nak, hogy a gazdasági sikerek mellett az élet más területein is kinyilvánítsák a munkás­hatalomhoz való hűségüket. Ha maga a gondolat nem is pontosan ez volt, de az ösz­tönzést az adta, hogy másfajta emberek akartak lenni. De ho­gyan lehetnek más emberekké, hogyan mutathatnák meg azt. hogy ők többek, mint ameny- nyit munkájuk eredményein lemérhetünk? És miközben ezt az Utat keresték, olvasták az újságban: a Szovjetunióban kommunista munkabrigádok alakultak. Mi a szocializmust építjük: hozzuk létre a szocia­lista munkabrigádokat. És megindult a mozgalom, spon­tán. minden felső szervezés, intézkedés nélkül. Bármilyen nemes szándék sarkallta is az embereket, bár­(Folytatás a 2. oldalon) lönösen a kísérleti fonalaknál ér el nagyszerű eredményeket. Mások áUttjék, Hagy a fiatal foninők tanilá ábói részi ki leglelkesebben részét. te A televízió közvetíti az olasz- magyar labdarúgó-mér özést Az olasz televízió közvetíti a november 38-i Magyarorság B —Olaszország B találkozói, amelyet a magyar televízió az. olaszok kérésére tűzött műsor­ra. Ugyancsak megáll történt a fire -c: O'as - —Magyarország Josef Gee. kupamérkőzés közvetítésének [ ít .vát étére ia, .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents