Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

2 NAPLÓ 1959. OKTÓBER M, Nagyarányú fejlesztés az ötéves terv során a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben Mint mindenütt, a Baranya megyei Téglagyári Egyesülés­nél is már az ötéves terv fel­adatainak sikeres végrehajtá­sán gondolkodnak vezetők, be­osztottak egyaránt. A lehetőségek vizsgálata so­rán derült fény arra, hogy két pécsi és feltételezhetően egy miílíácsi téglagyár is kiesik a termelésből. Az agyagbánya kimerül, az agyag odaszállí- tása nem lenne gazdaságos, de városfejlesztési okok is kíván­ják e gyárak leállítását. Egyik legfontosabb feladat tehát a három üzem kieső ka­pacitásának pótlása. Ennek módja pedig a nagyarányú műszaki fejlesztés, hisz a pót­lásra szükség van, a nagymé­retű pécsi és baranyai építke­zésekhez nem importálhatunk például észak-magyarországi téglát. A téglagyártás korszerűsítéséhez tartozik a ha gyományos, kisméretű és tö­mör téglák helyett a lyukas­áru gyártásának fokozása. Az úgynevezett lyukasáru előnye nem csupán a gyártás, hanem az építkezés során is jelentke­zik. Olcsóbbá tehető az épít­kezés, hisz gazdaságos a szál­lítás, mert könnyebb, ám szi­lárdsága azonos a régivel. Az épület méretezésénél is anyag- megtakarítással jár használata. A gyártás szempontjából plé­dig azért jó, mert munka és nyersanyagmegtakarítást jelent ez utóbbi pedig különösen fon­tos, mert bányaterjeszkedésre lehetőség 6ehol sincs. A tömör tégla és a lyukasáru között te­hát állandóan növelik az arányt az utóbbi javára. Es többségében — előreláthatólag — nagyobb méretű téglákat gyártanak. Az egyesülés téglagyárai kö­zül legelsőnek a siklósi üzem fejlesztésére kerül sor. A pé­csi kapaci t áskiesés pótlását nagyrészt a korszerűsített sik­lósi üzemtől várják. Korszerű­sítése után a tervek szerint kapacitása akkora lesz, mint a Lesz-e elég hízettsertés a télen? Alig két hónap és beköszönt a tél, s vele együtt a falvak­ban megkezdődnek a disznó­ölések. A disznóvágás azon­ban — mint az utóbbi években tapasztaltuk — már nem kizá­rólagosam falusi jelenség. Egy­re több városi ember vásárol tél elején hízott disznót és sa­ját ízlése szerint dolgozza fel kolbásznak, hurkának, disznó­sajtnak, úgy, ahogy azt ő és családja szereti. Egy városinak azonban mégiscsak nagyobb probléma a disznóölés, hisz a hozzávaló sertést még csak ez­után kell beszereznie. De vajon lesz-e elég hlzcrtt- ,‘Heités a télen, és ha lesz, mi­lyen választékban? Ezeket a ^ kérdéseket tettük fel Tar Fe­rencnek, az Allatforgalmi Vál- • laiat siklósi kirendeitségveze- ♦cjének. És a válasz megnyug­tató volt, — „Lesz, méghozzá a tavalyinál nagyobb válasz­tékban és jóval nagyobb meny- nyiségben." A siklósi az egyik legerő­sebb sertéstenyésztő és hizlaló járás a megyében. Vannak olyan községei, mint például Siklósnagytalu, ahol minden egyes lakosra (beleértve a csecsemőket Is) másfél hízott- dis2nó jut. Nyolcszáznetvenőt darab sertést hizlalnak meg az idén a nagy falusiak, ebből 250 darabot saját részükre, 625-öt íredig a városi dolgozóknak. Maga a Jóbarát Termelőszö­vetkezet 310 darab hízót ad át év végéig a vállalatnak, Szava József tsz-tag pedig háztáji ál- ' lományából tizenkettőt, És ez csak egy falu, még­hozzá kicsi. Tar Ferenc el­mondja, hogy vannak olyan községek a járásban, ahol még ennél Is jóval több sertés hiz­lalására szerződtek. Az elmúlt évi 19 000 darabbal szemben 1959-ben a járás területén 21 000 darab sertés hizlalására kötött szerződést a vállalat és ebből október közepéig 14*000 darabot már át is vett De­— A MŰVELŐDÉST) G Yí miniszter végrehajtási rende­lettel részletesen szabályozta a továbbképző Iskolák műkö­dését. A rendelet értelmében a i4—16 éves fiatalok iskolai foglalkoztatására továbbkép­ző Iskolákat a helyi tanács ott szervez, ahol az oktatásén kö­telezett fiatalok száma leg­alább a 15 főt eléri. fad ányt Itbsa ArsnyosgadáaybsB. S községiéiben, a közelmüliban íe; irzödott be az 560 négyzetméter alapterületű betonjárda építésé. Az aranyosi részen bely«inen»nt»M betonból kezdték meg a Járdaépí­tést. _ TIZENKÉT előadásból álló ismeretterjesztő előadás- sorozat indult „Hazádnak ren­dületlenül” címmel a pécsi já­rás 36 községében. A* előadá­sokat tapasztalatszerzés vegett a kisközségek népművelési ve­zetői is meghallgatják és falu­jukban hasonló előadássoio- aatot szerveznek.: cember végéig még hétezer darab hízottdisznót szállítanak le a tsz-ek és egyéni tenyész­tők a vállalat telepére és töb­bek között ebből a szállít­mányból elégítik majd ki s pé­csi és komlói városi dolgozók sertésvásárlási igényeit. Az idén a választék is nagyobb lesz. Az elmúlt évben a vá­rosi dolgozók, elsősorban bá­nyászok, főleg a nagyobb sú­lyú hízókat keresték, amiből sajnos tavaly hiány volt. Most ezen ügy segítenek, hogy a kisebb, 120—130 kilós hízók mellett, nagyobb súlyú, 140— 150 kilón felüli sertéseket vá­logatnak, ki a tenyésztőktől felvásárolt anyagból és azokat a pécsi Megyeri úti telepen összegyűjtik. A városi dolgo­zók tehát tetszésük szerint vá­laszthatnak belőlük és decem­ber elejétől megszabott — ál­lami felvásárlási — áron vá­sárolhatnak • vállalattól hí­zottsertést, Ezen a télen tehát nem lesz hiány hízottsertésben. A sik­lósi kirendeltségen azonban már a Jövő télre is gondolnak és nagy lendülettel végzik 1960-ra a sertéshizlalási szer­ződéskötéseket, mostani két pécsi téglagyáré együttvéve. A magasfokú gépesítéssel el­érik, (hogy teljes egészében automatizált lesz a gépi nyers- gyártás. Csak kemencébe he­lyezéskor nyúlnak kézzel a téglához. Présből a darabokat a berendezés automatikusain teszi az átrakó-állványra, amely gombnyomásra adja át a villamos szállítókocsiknak. Az áru Keller-szineikhsn szárad. Egyébként rövid, mes­terséges utószárítással megrö­vidítik a szárítási időt és ez­zel csökken a beruházási igény is, hisz kevesebb Keller-szinre lesz szükség, Baranyában jelenleg nem gyártanak csere­pet. Hiányzik az éhhez szük­séges különleges minőségű agyag, az eddigi rétegek kime­rültek. Uj, megfelelő mennyi­ségű és minőségű agyagréteg felkutatása folyamatban van. A siklósi üzem korszerűsítését már annak elgondolása alapján végzik, hogy amennyiben ta­lálnak cseréphez megfelelő agyagot, akkor a siklósi üzem cserépgyártásra is alkalmas lesz. Tervezik még a hidasi üzem fejlesztését is. Egyben pedig szó van a sásdi üzem korsze­rűsítéséről. Mint eddig is, ezután is rend szeresen gépesítik, korszerű­sítik az egyesüléshez tartozó téglagyárakat. Tehát a jövőben is ügyelnek az üzemek techni­kai ésszerűsítésére, az anyag­mozgatás gépesítésére. Ezekre azonban csak kisebb beruhá­zásokat fordíthatnak Az egyesülés vezetői egyéb­ként nem a mennyiségi növe­lésre, csupán a kapacitáskiesés pótlására szorítkoznak, hisz a jövőben egyre nagyobb mér­tékben helyettesítik panel! építőanyagokkal a téglát, Az ötéves terv során az egyesülés nagy gon­dot üdván fordítani a dolgo­zók szociális helyzetének, kö­rülményeinek javítására is. Elsőnek Siklóson és Hidason létesítenek korszerű üzemi fürdőket. S miivel a téglagyá­rak munkásai is hiányát ér­zik az összkomfortos lakások­nak, a közeljövőben mintegy 20 lakást építenek a dolgozók részére, Filmhírek A Szovjetunió 7 éves terve alapján szélesednek a szovjet filmművészet külföldi kapcso­ltai. A hétéves terv végére 200 külföldi filmet mutatnak be a Szovjetunió filmszínházai. Ez több mint 100 százalékos emelkedés a tavaly bemutatott külföldi filmekhez képest. A Szovjetunióban az évi 16 mozilátogatási szám a 7 éves tervben 22-re emelkedik. (Ná­lunk a mozilátogatási arány 14) 0 Angliában filmet készítettek Shakespeare Juli us Caesar című drámája alapján. A kor­szerűsített filmben a címsze­repet a londoni üzletvilág em­bere, a római szenátust pe­dig a tőzsde helyettesíti. A filmben szereplő alakok emlékeztetnek a londoni és a Ne York-i üzletemberekre. Befejeződött JóHai Mór re­gényének alapján készült film változat forgatása. — A Sze­gény gazdagok című film táj- felvételei Szlovákiában készül­tek. 0 Pedagógusok életéről, és munlcáj&ról szól a Vörös tinta című film, amelynek felvéte­leit a napokban fejezték be. A film hőseit Vass Éva, és Pálos György alakítja, A mi földünk című új ma­gyar film a Győr megyei Pit­ka község 1059. tavaszának tényleges eseményeit mutatja b'C, A! film élethü ábrázolása ki­váló. A község lakossága te­vékenyen részt vett az író, a felvételező segítésében, 0 Uj magyar film készült el, amely öt óbudai leány történe­tét eleveníti meg. Címe: Szom­battól hétfőig. A hajógyár egyik fiatal munkása szomba­ton Je.Tpta meg kinevezését, hétfőn kell elfoglalnia új mun­kahelyét. Szerelmének alaku­lását az események kavargását mutatja be a film. Szereplői Vass Éva, Kiss Manyi, Bulla Elma, Bihari Jó­zsef, Báró, Béla, Fülöp Zsig- mond. 0 Az Emberi Sors Solohov re­génye alapján készült, fősze­replője és rendezője Szerge] Honda re suk. A film a Moszk­vai Filmfesztivál nagydíját nyerte el, Á szülészeti klinika mögött Sok szépet és jót írtunk már a szülészeti klinikáról. Arról, hogy ott található Európa egyik legszebb, legmodernebb építészeti remekműve, az ab­laknélküli, rejtett világításé, rejtett fűtésű és szellőztetésü tanterme, arról, hogy hány száz és ezer apró magyar lá­tott napvilágot a levegős, nap­fényes, tiszta szülőszobákban, hány és hány apa rótta, mérte már le a klinika folyosóit, vi- rágcsokrosan, izgatottan. De írtunk már Semmelweis unokáiról, Sciplades utódairól, tanítványairól, a szülészeti kli nika kitűnő orvoskaráról, egy­szóval mindenről, ami miatt ml pécsiek, baranyaiak büsz­kék vagyunk erre a szívünk­höz legközelebb álló intéz­ményre, a bimbózó élet e fel­szentelt házára. Irtunk és közben eszünkbe sem Jutott, hogy egyszer „há­tulról" is meg kellene nézni a szülészeti klinikát. Azaz nem Is a klinikát, hanem a mellette elhúzódó úgynevezett fekete utat, amelyre a klinika pavilonjának ablakai néznek. Akárki is keresztelte el Fekete í”"8* -aIt dásnak indult gyümölcs­és Fekete úton egészséges embe­ri rde8Jav 6éoC4n a“kHnfi ^ jáV^ke!^^*^ nálatos, hogy %kljnlk** egyebeket, fclclcomázva velük az az érthetetlen, hogy a kll­ad * a leveleiket, tüskéiket hullató nika vezetői, akik ezt még fenti Jelzőnek. M.PR a. 1 6ktclen írókat, amelyek már- nálunk is jobban tudják, M benőftk útsre- már a napot is elveszik az ab- miért nem tesznek valamit a kaiból a gazzal benőtt ütsz* ,.WnfctA1 minden bizonnyal betegséget, bajt terjesztő állapotok meg­KUIOOI a Kowni V.—— 1 nW-nlítól Kélyre dobálják ki a betegek lakoKloi. (vagy talán a takarító személy Tudomásunk szerint a pavt „ /.et?) a mindenféle ételhulla- Ionban súlyos betegek is van- szüntetéséért, dékot, szennyes papírt, rotha- nak és azt is tudjuk, hegy a <— *» —) ■ Etilt UK 7xw,cdy,L must aktáiéi 75-én A szüret szónak mindenki előtt kedves csengése van, kü- lönösen a mustkedvelőknek. Nem is csoda, hiszen ez idáig csak szüret idején lehetett jókat inni a mustból. Utána meg- erjedt és bor lett belőle. Am, nem hiába fejlődik a világ, a mustkedvelőknek sincs okuk bánkódásra. Klauder Józsi bácsi, a Siklósi Állami Gaz­daság szőlészeti üzemegységének vezetője tavaly 120 liter mustot tett el. A benzolsavas nátriummal tartósított ital nagy- szerűen elállt a hordóban és olyan tiszta, mint a legfinomabb fehér bor. Kellemes édes íze van, alkoholtartalma jelentékte-i len, cukorfoka még október közepén is meghaladja a 15-öfci Egy szó, mint száz: olyan ez a must, mintha nemrég présel­ték volna. Sokan ittak belőle, mindenkinek ízlett. A siker persze szárnyakat adott a gyakorlott szőlészeti szakembernek és eb* ben az évben már legalább 15—20 hektóliter mustot akar el­tenni. Jövő nyáron hozzák forgalomba palackozott állapotban az állami boltokban. Aki szereti a mustot, kóstolja meg. Nem csalódik benne. — OKTÓBER 12-én adták át a dalmandi hibridkukorica­üzemet. Az építkezéshez feb­ruár 26-án fogtak hozzá és rö­vid 8 hónap alatt az építményt, miifden határidő-eltolódás nél­kül befejezték. — A KOMLÓI Erőműben megnyitott munkásvédelmi ki­állítást négy nap alatt 2000-en látogatták meg. Ez a szám a. kiállítás sikerét mutatja. — AZ ÉM 7-es számú Kő­bánya Vállalat a közelmúltban két új földgyalut kapott Né­metországból. Az egyiket a komlói, a másikat a nagyhar- sányi üzemben állítják mun­kába, A két új földgyalu el­végzi az utak karbantartását, megkönnyíti a depózást és a tereprendezést. — A CSEPEL Vállalat kö­zölte, hogy az 1060-as szállítá­sú Moszkvics 407-re már le­het jelentkezni. Egyelőre más autótípusokra nem fogadnak el előjegyzést. A közelmúltban nagyobb mennyiségű Skoda Octavia Super kocsi érkeze*' amivel sikerült kielégíteni az igénylők 60 százalékát: Tár­gyalások folynak arról, hogy ebből a közkedvelt személy - gépkocsiból a tervezettnél több érkezzék az országba. Külke­reskedelmi szerveink megkezd­ték az 1900-as rendelések elő­készítését. Egyelőre 2500 Moszkvics, 900 Skoda Octavia, 1000 Warszawa és 300 darab Volga személyautó importjá­ról tárgyalnak. — KORSZERÓ mozi építé­sét kezdték meg Szajk köz­ségben, mintegy 200 ezer fo­rint értékben. Az építkezés­hez a helybeli ifjúság 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kát ajánlott fel, ............ — C SÖKKENTETTÉK a re­zsi értékét egyes kisipari és háziipari szakmában. A játék­ipar költségszázalékát az °d- digi 90 százalék helyett 70 szá­zalékban állapították meg. A módosítás október 6-val lépett érvénybe. — A KISIPARI szövetkeze­tek által augusztusban Buda­pesten megrendezett férfi-, női és gyermekruha-divatbemu tatót Pécsett is megismétlik a KISZÖV székházban (Megye utca 20.) A bemutató, amelyen az érdeklődők a bécsi VIT-en díjat nyert estélyi ruhákat és őszi-téli kosztüm divatmodel- leket láthatják, október 17-én este 7 órakor és 18-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz. Munkás-paraszt Ifjúsági találkozó lesz szombaton Vésnénden. A találkozón a budapesti Óbudai Hajógyárból harminc kisztsta fiatal is részt vesz. ' I -^TT ’ — Tiz százalékkal több töltelékárut termel majd 1960-ban a megye húsipara az ideihez képest, a megyei tanács ipari osztályának ter­ve szerint. — TÉLEN 50 009-rel több, összesen 200 000 pár bunda­cipő kerül az üzletekbe. Régen várt újdonság len a gyermek bundacipő, melyből szintén több ezer párat gyártott az ip r. A cipőellátás további ja­vítását szolgálja, hogy r-seh- azlovák importból 320 000 szép kivitelű cipő kerül jövő ta­vasszal az üzletekbe. 10 Minapi börtön hivatali Iel?isgben etk vetett garázdaságért Tanúk beszélgetnek a bíró- sáp folyosóján, s amikor a vádlott, a 31 éves Staller Ist­ván kilép a tárgyalóteremből, elhalkul a szó egy pillanatra. — Tíz hónapot kapott! — mondták az emberek — tiz hónapot ezért a Hs összeka- pásért. — mondja valaki. A beszélgetők többsége azonban helyesli a szigorú ítéletet. Vajon tényleg szigorú ez az ítélet? — Ötlik fel az ember­ben a gondolat. A „kis össze- kapás“ mögött ugyanis komo­lyabb dolgok rejtőznek. Staller István kissé emelke­dett hangulatban nyitott be egyszer a szentlőrinci tanács­ra, lakás ügyben. Közölték ve­le, hogy forduljon az elnökhe­lyetteshez. A fiatalember ek­kor nagy hangon kiabálni kez­dett, hogy ó ilyen „fasiszta" egyénekkel nem tárgyal... és még egyéb sértő kifejezéseket használt. A hangoskodásra még a szomszéd szobából is átjöttek is többen figyelmez­tették, hogy ez a tanács hiva­talos helyisége, így nem lehet Itt viselkedni. Ha valaki ellen panasza van, forduljon a felet tes hatósághoz. A jóindulatú figyelmeztetés­re Staller dúrva, közönséges szavakkal reagált, sértegette a tanács dolgozóit, majd egy hir felen mozdulattal nckitámodt az elnökhelyettesnek. A dula­kodóéra» a zajra még az utcá­ról is bejöttek és imulva lát­ták, hogy 1959-ben ilyen is megtörténhet egy falusi taná­cson. Ezért aztán büntető eljárás Indult Staller István ellen a könnyű testisértésért és azért, mert a hatóság tagját hí: a'aH szolgálat közben sértegette is tettleg bántalmazta. Ezért ítélte a járásbíróság 10 hónapi börtönre. Az esettel kapcsola­tosan az idősebbek emWcze- tében felötlik a községháza képe, ahol, az ajtó előtt ott volt a földredobott kalap. A „tisztességtudó" paraszté "¡be­rek ugyanis, még a kalapjukat sem merték bevinni az irodá­ba, nemhogy vitatkoztak, vcpy verekedtek volna hivatc: los személyekkel..Ez az idő terme szetesen timúlt és jó is, hogy elmúlt. A tanácselnökök, vb- titkárok, az egyszerű falusi dolgozók közül kerültek ki, is­merik egymás jó és rossz tu­lajdonságait és problémáit is- Nagyon helyes az a felfogás, hogy nem kell hajbókolni, az azonban más kérdés, hogy « 'örvényt, a törvény és az ál­lamhatalom képviselőjét ma í* tisztelni kell. Az a tény, hogy mindnyájan egyenlők va­gyunk, senkit sem Jogosít fel arra, hogy botrányt okozzon, verekedjen, sértegessen. Mal­ter István tehát megérdemelte a 10 hónapi börtönbüntetést. <W, MJ

Next

/
Thumbnails
Contents