Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

1959. OKTÓBER 9. NAPLÓ 3 •• „Ötéves tervünk felkelti as emberek alk AKg láttak napvilágot a Köz ponti Bizottságnak második ötéves tervünkről kiadott irányelvei, máris óriási vissz­hangra találtak Baranya me­gye dolgozóinak körében. Ki mit vár az ötéves tervtől, ki mit kap, kire milyen feladato­kat ró, — ezek a kérdések ké­pezik vita tárgyát gyárakban, üzemekben, az íróasztalok mél lett épp úgy, mint a munka- padoknál. Az elmúlt napokban [■felkerestük Benedetti Tibort, az ÉM Pécsi Tervező Vállalatának igazgatóját S megkértük, mondja el, mi foglalkoztatja ötéves tervünk irányelveiből, mint mérnökein bér, hogyan látja a megvaló­sítandó feladatokat. Én elsősorban abból a vü2TTH “ *er­tatra mi °°V “ Tervez° Válla- latra milyen szerep hárul a cél fűzések elérésében. Úgy gon- dolom hogy a regionális ter­vek alapjan 1960-ban tisztázód- nak mar pecs városának fej­lesztést szempontjai. Ez bizo­nyos irányt szab a mi telé- kenységunknek is. Az ötéves veiben 1965-ig óriási la­kásépítési program várható Pécsett amikor is az építendő lakosok szama eléri az ötezret A Tervező Vállalatnak nem us mankót jelent majd a la- í°!}a?ak meStervezése, tekin­tettel arra. hogy Pécsett nehe­zen lehet előre kiszámítani mi leendő építkezések te­szerint "S' t, Tapasztalataink küIdZL * akadályt kell le­náuZZ?’ ,a TeQÍ közmüvek sza- nalasavat es egyebekkel. A TZmX°blémája egyébként komoly gatat jelem, tudni­Megaíakult a nemzetközi alomerószervezet ói a nZe1^t?t-?éCSb0n meSa^ult zet Wnt ;k?' - atomerőszerve- váíasXt ' r'tekezle,en ™eg elnöksége. UJ kotTOanya6tanócs Atv!kaikU^őfId,B- ^le V Un,°). első alelnök dr Súlyos természeti katasztrófa N\uga i-BenefáUában Nyugat-Bengáliában egy 300 000 emberi vágoTt el a külvilágtól a súlyos ^"Í7el katasztrófa. A esőnek nyomán hatgbnas™ ruleteket öntött el az ár F,d- «‘2 száz ember holttestét ta- altak meg. Kereken 600 000 cmfTr otthona pusztult el. ar összesen néavmillió hektár ebbö1 5W000 hek- t'zsfoldet — öntött eL bereX'^’X01 e,vá^o1t em­varrv o1t^V mentecsónakok, segé!,-ezn1°niMk útia” ,phe’ ben kört m , .Nyugat-Bengáliá­volt ilyen 50 év ótía nern rófa. y sulyos »''V'z-kataszt­illik a minisztériumok által rendelkezésre bocsátott — o kivitelezési összeg 3 százaléka — Pécsett, kevésnek bizo­nyult. Itt az ideje a reális ősz- szeg szabásának, mert emiatt az építkezéseknél sok huza­vona fordult elő. Az ötéves tervben, mint fel­adat áll előttünk a Sopiana gépgyár új telepének megter­vezése, a Zsolnay gyár új te­lephelyének tervezési munkála faival együtt. A déli város­rész kialakítása is valószínűleg erre az időre esik. A nagy la­kásfejlesztési program végre­hajtása, új ipari objektumok létesítése növelik majd Pécs városának jelentőségét, ugyan­akkor szebbé is teszik Bara­nya megye székhelyét. Ezek­nek a munkáknak elvégzésé­hez — s ezt az ötéves terv szer vezett előkészítése során már megtárgyaltuk — elengedhetet lenül szükséges a tanács, a ki­vitelező vállalatok és a terve­zők közötti szorosabb együtt­működés kiépítése. Az ötéves terv egyébként is az erők kon­centrációját feltételezik, ami nélkül nem lehet gyorsabb lép lekkel előrehaladni. Jelentős javulást mutat majd a terve­zésben armak a gyakorlatnak a bevezetése, miszerint a ter­vező anyagilag is érdekeltté lesz téve már 1960-ban, az épít kezes költségeinek csökkenté­sében. A még fellelhető fogya­tékosságaink leküzdésének ha­tárkövei is lesznek ötéves ter­vünk esztendei. Ki kell küszö­bölnünk a tőlünk idegen épí­tészeti megjelenéseket, — ter­vezőinknek gazdaságosabb fór mákat kell kialakítaniok. — meg kell végérvényesen szaba­dulnak a nyugat-majmoló szemlélettől. Céltudatosan kell töreked­nünk az építészet középbiok- kos és nagypaneles módszerei­nek bevezetésére. Az előre­gyártóit elemekkel történő építkezés olcsóbb. gyorsabb, gépesíthetőbb. A pécsi peramzit és salak­blokk üzem lehetővé teszi 1960 után a gyors átállást. Az új módszerek alkalmazása nélkül nem is lehet végrehajtani B tervet, ami pedig oly vonzó, hogy nálunk például minden embert megmozgatott, ötéves tervünk nagyszerű terv, fel­kelti az emberek alkotóvágyát, perspektívát nyújt mindenki számára — mondta végezetül a tervező vállalat igazgatója. Mi a véleménye a „kivitele­zők” egyikének a Komlói Épí­tőipari Vállalat alkalmazásá­ban álló Enninger Józsel kőművesnek ötéves tervünkről. tünk ahhoz, hogy ezeket a mi kis tervünket betartsuk. Pél­dául ebben az évben egy öreg házat vettem meg s azt újítom fel. Az idén bevakoltam, javít­gattam. Jövőre fürdőszobát építek bele. Biztos vagyok ben­ne, hogy sikerül. De ugyanak­kor számítok arra is, hogy a mi nagy tervünk, az ötéves terv is teljesül. Nekünk mun­kásembereknek ragaszkodnunk kell megvalósításához, mert jobb életet jelent számunkra. — Sziits István — Néhány gondolat a műveltségről és világnézetről Ma bemutató: Ljobov Jarovája A Pécsi Nemzeti Szinház előadása — Mint építömunkás 1937 : óta dolgozom. Tánúja voltam; a betonelemek előretörésének: az építőiparban. Ha most visz-; szagondolok a ¡régi időkre, lá­tom, hogy nagyon sokat fej­lődtünk, nagyon nagyot ugrót-; tünk előre az új módszerek bei vezetésében. Az ötéves tervben ; nagyon sok építeni valónk lesz,: sKükségesnek tartom tovább: gépesíteni az építőipart és tel- ; jes erőből átállni a nagy épü­letelemek alkalmazására. Saj-| nos az utóbbi időben nagyon i sokat olvastam ezt újságokban < és hallottam is vezetőinktől, a; megvalósítás azonban valaho­gyan mindig késett. A régi cipőben járunk. Ezt a régi ci-; pőt le kell vetni az ötéves tervben, ha az irányelvekben megszabott feladatoknak ele­get akarunk tenni. Én a magam részéről egy- egy éves terveket készítek. Tudom, hogy mennyi a kere­setem és kiszámítom két gyér- ; mekemnek mire lesz szüksége.; Aztán összeülünk az asszony- nyal és megbeszéljük, hogy : egy-egy évben mit csinálunk.; Eddig még mindig ragaszkod-. Iijubov Jarovája — Spányik Éva Trenyov nagysikerű drá­máját, a Ljubov Jarováját mutatja be ma este a Pécsi Nemzeti Színház. A bemu­tató alkalmával a címszere­pet játszó Spányik Éva a következőkben vázolja új szerepét: — Egyhónapi próba előz­te meg a bemutatót s úgy érzem, hogy sikerül az író által elképzelt alakot meg­formálnom. Arra törekszem, hogy ne valami „sablon”- hősnőt alakítsak, hanem nagy emberi megnyilvánu­lásokon keresztül mutassam meg Ljubov Jarováját, szi­vét, lelkét, vergődését. igen érdekes vita folyt le ■^■a közelmúltban az Izvesz­tyija hasábjain. Sok érdekes írás jelent meg a lapban, ame­lyekben boncolgatták, hogyan lehet megszerezni az igazi műveltséget, hogyan lehet be­lépni az intelligens ember vi­lágába. A több cikk között kü­lönösen figyelemreméltó írás A. Cseskovszkijnak, az idős kommunistának az írása. Ol­vasta-e a „Tőkét” címmel írt cikket Cseskovszkij. Cikkében egy régi emlékét elevenítette fel, az 1912-es esztendőt, ami­kor bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. Mint írja, akkor ismerkedett meg Marx halha­tatlan alkotásával, a Tőké­vel. „Vezetőnk, a tapasztalt, hi­vatásos forradalmár ;— arra az időre már megjárta a börtönt és a száműzetést is — úgy tá­jékozódott a „Tőké”-ben, mint a saját házában. — írja Cses­kovszkij Pillanatok alatt fellapozta a szükséges helyet és mi éreztük, hogyan segíti őt Marx az orosz valóság bár­milyen jelenségének megérté­sében,. megmagyarázásában, az életben való eligazodásban”. Ugyanígy segítenek a leg­bonyolultabb jelenségek meg­értésében Lenin tanításai is. Marx, Engels és Lenin taní­tásai ma is világossá teszik a társadalom életének legelter­jedtebb összefüggéseit is, ma is segítenek bennünket abban, hogy állandóan magunk előtt lássuk a célt, felismerjük a célhoz vezető utat, elkerüljük az út buktatóit és ne hagy­juk magunkat eltántorítani csalóka délibáboktól. Körülbelül ilyen következ­tetések után jutott el A. Cses­kovszkij cikkében arra a meg­állapításra, hogy az igazi in­telligencia alapja, (a mai fo­galmaink szerint vett intelli­genciáé) sziklaszilárd funda­mentuma a marxista—leninis­ta ideológia. Mennyire igaza van Cses­kovszkijnak! Arról már felesleges vitat­kozni, hogy a marxizmus— leninizmus tudomány. Mégpe­dig az egyik legfontosabb tu­domány. Mégis sokan, ha mű­veltségről esik szó, szívesen elfeledkeznek a műveltségnek erről az alapjáról. Szívesen hivatkoznak sokan arra, hogy a műveltség, — az úgyneve­zett általános műveltség — legfőbb alkotórészei a művé­szetekben, — a képzőművészet­ben. zenében, irodalomban va­ló jártasság, — a legfontosabb .tudományos eredmények isme­Az alapszabály szellemében gazdálkodnak Az alapszabály a tsz alkotmánya. A tavasszal ala­kult új termelőszövetkezetek­ben természetesen nem min­denki érti ezt meg. Akadnak olyan tsz-tagok ,is, akiket — bár szívük a nagyüzem felé húz — azért több földet sze­retnének kapni az alapsza­bályban megengedett egy hold nál. Az ilyen tsz-tagokkal tü­relmesen, de nem engedéke­nyen kell foglalkozni. Alábbi cikkünket is ezek­nek a tsz-tagoknak szánjuk. A Siklóssal szomszédos Nagy- totfalu Uj Tavasz nevű ter­melőszövetkezetének példáján meggyőződhetnek arról, hogy mit jelent az alapszabály szel­lemében gazdálkodni, és ho­gyan érezteti ez áldásos hatá­sát. No, de ajuk át a szót Szabó János elvtársnak, az Uj Ta­vasz elnökének: — Nálunk nincs gond a háztájival — újságolja Szabó elvtárs. — Nemcsak én mon­dom ezt. Nemrég tartott a já­rási pártbizottság és a járási tanács egyik brigádja vizsgá­latot ebből a célból. Ok is er­re a megállapításra jutottak. Mivel a tsz-be lépő egyéni parasztnak a szóló a legdrá­gább és attól válik meg leg­nehezebben minőiért a szőlő­ről érdeklődtünk Szabó elv­társtól. Már azért is, mert NsgytótfaVq a tiklés—villányi borvidék mentén fekszik, ezért a falu határában sok és jó mi­nőségű szőlő van. — A tavaszi közgyűlésen le­szögeztük — válaszolja —, hogy a szőlőterület nem lehet több az alapszabályban meg­engedett 600 négyszögölnél. Nem mondom, annak a három családnak, akinek a szőlője nagyobb volt ennél, kicsit rosszul esett ez a döntés, de türelmesen megmagyaráztuk nekik, hogy így a helyes. Es azt is, hogy a tagság több mint 90 százalékának a szava szent. Ha úgy határoztak, úgy is kell lennie. — Es belátják ezt? — Igen. Tudják, hogy a tsz még most az ősszel átveszi a 600 négyszögölnél nagyobb te­rületeket és megnyjgodtal: ebben. Nem lesz semmi baj az átvétellel. — Nem volt itt olyan, aki több állatot szeretett volna tartani, mint amit az alapsza­bály megenged? — tértink a téma másik ágára. — De volt. Akadt még olyan is, aki lovat akart m-ieánál hagyni. A közgyűlésen azon­ban olyan légkört alakítot­tunk ki, ho>rv bele kel'e’t nyu­godnia a többség ítél eV*- Igaz. nálunk nincs baj a ve­zetőkkel, azok voltak az elsők, i. i. 0 :i — -1 ,11 i a. óVifi'bn hajtották az állataikat, őket pedig követte az egész tagság. Akármelyikhez elmehetnek: nem tehénből, még sertésből sincs náluk több odahaza, mint az alapszabály megen­gedi. — Mi a helyzet a szántókkal és a háztáji kertekkel? — Több tagunk kél holdat akart magánál tartani, arra hivatkozva, hogy nincs takar­mánya az állatok számára. Mi — vagyis a közgyűlés — azt vá'aszoltuk, hogy legyen csak az alapszabály szerint, majd gondoskodunk a takarmány­ról. így is történt. A háztáji földterület a szőlőket és ker­teket is beleszámítva, sehol sem haladja meg az egy hol­dat (sőt, az egyedülálló tsz- tagok csak 800 négyszögölet kaptak), takarmányból pedig mindenkinek annyit adtunk munkaegységlevonásra, ameny nyit csak akart. Nem mondom hogy akkor minden tagunk öi-ült ennek, ma viszont az egé^z tagság látja, hogy helye­sen cselekedtünk. Azzal ugyan is, hogy csak egy holdat hagy­tunk meg. 60 holddal több föld ie maradt az U) Tavasznak. Ez* m!na kukoricával ve*ei- tük be. Éppen most törik: 34 mázsát takarítunk be holdan­ként. A h*zföH kukoriraföl- dekeo csak 25 mázsás átlag­termésre ’oh*'1 «•rámáén* Szá­moljunk csak egy kicsit! Ha a 60 hold háztájiban maradt volna. 39 mássás átlagot véve, 1500 mázsa terem ezen a te­rületen, így pedig 2040 mázsát takarítunk be. Majdnem öt és fél vagont nyert tehát a tag­ság! Ez olyan érv, amit min­denki megért és magáévá tesz. Az Uj Tavaszban nincs tor­zsalkodás és lógás. Vidáman dolgozik az egész tagság A cséplést már el is felejtették, s mire ezek a sorok napvilágot látnak, túl lesznek a kukorica- törésen is. Ahol letörték, már a kukoricaszárat vágják s a harkányi gépállomás traktoro­sa (akit a tsz-ben jó munká­jáért nagyon dicsérnek), azon­nal felszántja az őszi vetés alá. Nem maradtak el sem­milyen munkával sem. A szór dalom, a testvé­ri összefogás eredményekén* | 50 forint 79 fillért érő munka­egységet osztanak majd. Itt nem visszafelé, hanem előre tekint a tagság. Jövőre már 20 forintos pénzelöleget akar­nak osztani egységenként. Már kiszemelték a trz-major he­lyét is. 2000—2500 pecsenye­csirkét akarnak tenyésztem. 10 hold szőlőt telepítenek, megvizsgálják, hogy lehetne-e halastavat létesíteni, feltörik a máimételvkóros legelőké* á kiváló termőtalajt nyernek < korábban hasznavehetetlen s?űzföldből. Nagytótfaluban elégedettek az emberek, rete, — ideértve a történelmi ismereteket is. Aki mindezek­kel az ismeretekkel rendelke­zik és e mellett egy bizonyos, területnek a kiváló ismerője, méltán tarthat igényt arra, hogy széleslátókörű, nagytudá­sú embernek ismerjék el. De vájjon az ilyen műveltség va­lóban müveltség-e — a mi fo­galmaink szerinti műveltséget értve? Itt feltétlenül belebotlunk a a kétféle műveltség problémá­jába. Ha ugyanis azt mond­juk: a mi fogalmaink szerinti műveltséghez feltétlenül hoz­zátartozik a marxista—leninis­ta világnézet is, akkor jelent­keznie kell egy másik szem­léletnek is, amely szerint a műveltségnek nem feltétlen velejárója a marxista—leni­nista világnézet. De akkor mi­lyen műveltség az? Csak azt mondhatjuk: polgári művelt­ség. A polgári műveltség sem le­het meg természetesen Ideoló­giai alap nélkül. Ideológia mentessége csak látszat. Hi­szen a polgári műveltséget ép­pen az emelte a megelőző feu­dalizmus vallásos műveltsége fölé, hogy szakított a közép- koriassággal, a tudományok fejlődését gátló miszticizmus­sal és a polgári rend győzel­mébe vetett hittel, — tehát a polgári ideológia segítségé­vel — látott hozzá az új isme­retek megszerzéséhez és virá- goztatta fel a tudományokat, teremtett új tudományokat. A munkásosztály világnézete a marxizmus—leninizmus. A munkásosztály győzelmének a tudománya, a polgári rend forradalomban való megdön­tésének a tudománya, a szocia­lizmus, a kommunizmus felé­pítésének tudománya. A marxizmus—leninizmus az, amely pontosan megszabja a munkánkat, elénk vetíti a jövőt, kezünkbe adja a szocia­lizmus, kommunizmus felépí­tésének a kulcsát El lehet-e képzelni e nélkül a tudomány nélkül korunk műveltségét, korunk művelt emberét? Nem. Semmi képpen sem. A szocia­lista műveltséghez minden­képpen hozzátartozik a szo­cializmus felépítésének a tu­dománya. Az a tudomány, amely nemcsak egyszerűen tu­domány, hanem egyszersmind lelkesítő program is. Korunk­ban, minden tudomány csak úgy válik igazán tudománnyá, csak úgy képes szolgálni a társadalmat, ha erre az alap­ra épül, a műveltség is csak a marxizmus—leninizmus tu­dományos világnézetétől meg­termékenyítve válik igazában műveltséggé. Keresve sem lehet jobb pél­dát találni az igazolásra, mint a szovjet tudomány óriási ered menyeit. A kapitalista világ­ban is élnek nagy tudósok, nagy tudományos felkészültsé­gű alkotó emberek. Mégis a szovjet tudomány előttük ha­lad, utolérhetetlenül. A tudományos eredmények közötti különbségek tükrözik a szocialista műveltség ere­iét, alkotó tehetségét, nem­csak általánosan, hanem le­mérhető, kézzelfogható módon. A. Cseskovszkij cikkének olvasása közben önkéntelenül született gondolatok ezek. Nem tudományos megállaoítások, csak gondolatok arról, hogy korunkban a szocializmus, a kommunizmus énitése korsza­kában marxizmus—leninizmus nélkül nem. beszélhetünk igazi műveltségről. foszeillt a KGST •nez^^ilasági ál'andó bizottsága Prágában megkezdte tanács­kozását a KSGT állandó me­zőgazdasági bizottsága. <> .* ülésen a Kínai Népkönár- ság szakemberei is részt »’■*<■ nek. Az értekezlet naVv-v ’én a növényvédelmi '•ny'éges’téie szerepel Az egu-tge- előiré-i 7/VI ♦-s f ^ “• p ? a ? cr-r-jef’ Tfl­yyyr>y ni. f^*i**v> ' r»*», vöt * nél m»nn'-ndih’ózzál a n>- vénybetegsének és a kártevh rovarok terjedéséit

Next

/
Thumbnails
Contents