Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 337. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. OKTOBER 9. PÉNTEK Sokszáz ludós és szakember bevonásával készül ötéves terv a A második ötéves terv irány elveinek összeállítását az or­szág gazdasági helyzetének, a szocializmus alapjainak meg­teremtéséből adódó feladatok­nak mélyreható elemzése és a nemzetközi gazdasági tár­gyalások egész sora előzte meg. Az előkészületekről az Orszá­gos Tervhivatal távlati terv főosztályának vezetője a kö­vetkezőket mondotta: flz egész világ feszült figyelemmel várja mit üzen a Hold az embereknek Dr• Kulin György csillagász nyilatkozata A Föld-Hold Szputnyik visszaérkezésének ideje: oki. 18.-a A TASZSZ által kiadott hi- (a rakéta további sorsát is. A vatalos jelentések után dr. Ku­lin György csillagász, a Ma­gyar Űrhajózási Bizottság el­nöke számításokat végzett, s ezek eredményeiről a követke­zőket mondotta: — Számításunk alapján kö­zöltük, hogy egy magára hagyott holdra­kéta, ha üzemanyagot nem Adsz magával, semmiképpen sem kerülheti meg a holdat 9—10 napnál rövidebb idő alatt. A föld-hold Szputnyik 2.5 nap alatt, a számításoknak megfe­lelően, elérte a holdat és eb­ből sokan azt a téves követ­keztetést vonták le, hogy a rakéta még aznap visszafordul és így öt nap alatt megjárja a teljes utat Ez pedig égi- mechanikai lehetetlenség. A legutóbb teadott hivatalos közlemény alapján olyan ada­toknak vagyunk a birtokában, hogy kiszámíthattuk a ponto­sabb pályát Eszerint a rakéta 470 000 ki­lométerre távolodik el a földtől, azaz a holddal tör­ténő találkozás után a ta­lálkozási helytől még mint­egy százezer kilométernyi távolságot tesz meg. Csak e találkozás körülmé­nyeiből tehetett megállapítani hold és a nap együttes zavaró­hatása következtében felvette azt a sebességet, ami az útja további részét már eleve meg­határozza. — Egyes kommentárok ezt a tényt is tévesen értelmezték. A tény ugyanis az, hogy októ­ber 6-án délután 15 óra 16 perckor a rakéta 7000 kilomé­terre haladt el a hold mellett, annak a jobboldalán. A rakéta folytatta útját a földtől távo­lodó irányban, a hold pedig a föld körül. Útjuk iránya tehát egymásra szinte merőleges volt Mire azonban a rakéta eléri távolpontját és visszafor­dul — a föld nehézségi erejé­nek hatására, ami ugyanolyan alapelven képzelhető el, mint a feldobott kő viss zazuhan ása — addigra a hold már kijut ebből a hurokból. A rakéta te­hát a valóságban nem a hol­dat kerüli meg, hanem azt a helyet, ahol a holddal találko­zott Az energiamegmaradás téte­le értelmében, ha a földről fellőtt rakéta eltávozik, moz­gási energiájának egy része helyzeti energiává alakul, ami sebességcsökkenésben nyilvá­nul .meg. A mintegy 1.1.1. kilo­méter másodpercenként 364 méterre. Innen visszatérve a föld felé, helyzeti energiája egyre csökken és mozgási energiává nő, ami mozgás­sebességének növekedésében nyilvánul meg. Há a' rakéta pontosan Visszatérné kilövési helyére, ebben a pontban is­mét felvenné a másodpercen­ként 11.1 kilométer sebességet Mivel azonban a hold közeié­ben kapott hatások miatt ez a pálya nem jöhet létre, vissza­térésekor egy módosult pálya érvényesül Ha ugyanis , a hold csak egész kevéssel felgyor­sítja a rakétát, ez a körül­mény magával vonja azt is, hogy a visszatérő rakéta tíz­ezer kilométerekkel kerüli el a földet. A legutóbbi jelentés alap­ján a rakéta 40 000 kilométer távolságban kerüli meg a földet és 18-án ér földközel­be. Ekkor a sebessége má­sodpercenként 4.390 méter Meggyorsítják a vetést! A Péceváradi Gépállomás dolgozói a tavaszi és nyári munkák tervét túlteljesítették, időben végeztek az aratással, csépléssel. Szeptember elején azonban váratlanul elakadtak a munkák s a hónap végéig any- nyira visszaesett a teljesítmény, hogy félő volt, ezt a kiesést már nem is lehet bepótolni. Október hatodikén a gépál­lomás vezetőd összeültek és megvitatták miként is lehetne az eddigi lemaradást behozva az őszi munkák ütemét meg­gyorsítani. A megbeszélésen Józsa István, a gépállomások megyei igazgatója és Bozsó Já­nos a Földművelésügyi Minisz­térium kiküldötte is részt vett. Preizinger Károly, a gépállo­más igazgatója elmondotta, hogy a 4450 hold őszi vetésből szeptember végéig mindössze 500 holdat vetettek el s ebből n^k 148 hold az őszi árpa. Ez móg akkor is kevés, ha a sok hátráltató körülményt figye­lembe veszik, melyek a hónap folyamán gátolták a munkát. Szeptember első tíz napjában a traktorosok és erőgépek nagy részét lekötötte a cséplők és különféle munkagépek bevon- tatása, amit természetesen nem lehet az esős, sáros idők­re halasztani. Szeptember 10- én az egész körzetben megkezd ték a vetőszántásokat. A tsz- eknél a betakarítás teljes erő­vel folyik, mégis néhány he­lyen már ott vesztegel a trak­tor a töretlen kukoricatábla szélén, amit szántani kellene. Olyan tsz-nek, ahol kevés a munkaerő, a gépállomás szár- vágó és burgonyaszedő gépe­ket küld. hogy ezzel is gyor­sabban menjen a betakarítás. Azonban a burgonyaszedő-gé- peknél a kemény talaj miatt igen sok a törés, lassan halad a munka. A munka meggyorsítására most bevezették a kettős mű­szakot, melyet a traktorosok el is vállaltak, és annak elle­nére, hogy a körzet igen dom­bos és az éjszakai munka soíc helyen meglehetősen veszélyes, a traktorosok nagyobb óvatos­sággal, de éjjel is szántanak. Komoly erőfeszítést igényel az őszi munkák időbeni elvégzé­se s ebből a gépállomás veze­tői is minél jobban ki akarják venni részüket. Elhatározták, hogy fokozzák az ellenőrzést és gyakrabban járnak ki nap­pal és éjszaka is a területre, így mindig tudják, hol megy jól vagy rosszul a munka, mi akadályozza a szántást, vetést, hol, mit keli segíteni. A gépál­lomás körzetéről térképet ké­szítettek, ahol napról-napra, lépésrol-lépésre nyomon követ­hetik a színes papírokkal je­lölt gépek munkáját. Egy má­sik táblán a traktorosok nevét tüntették fel, egy forgó koron­gon pedig a községek nevét és a végzett munka nemét. Estén­ként a brigádvezetők jelentése alapján a korongot pontosan beállítják és így szinte minden órában tudják, hogy hoü, ki és mit dolgozik. Ez is könnyíti az ellenőrzést. A Péesváradi Gép­állomás dolgozói a szeptemberi 3000 normálholddal szemben október hónapra 4302 normál­hold teljesítését vállalták s mi vei a teljesítés feltételeit meg teremtették, remélik erí a ter­vet még túl is teljesítik. Ez a sebesség 40 000 kilométer távolságban egyenértékű a föld felszínére érvényes 11.1 kilométeres sebességgel A rakéták keringési ideje a föld tömegének és a leírt pá­lya átmérőjének a függvényé. Kiszámítható, hogy ennek a rakétának a pályája olyan ellipszis, amelynek egész nagy­tengelye 510 000 kilométer. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy a teljes ke­ringési idő 14.8 nap. Mivel az indulás október 4-én hajnalban volt, a visszaérke­zés október 18-án délután kö­vetkezik be. Ez a keringési idő kevesebb Csak akkor lehe­tett volna, ha pályája szoro­sabban zárul a hold és a föld köré. Amikor a rakéta 7000 kilométernyire haladt a hold mellett, az áitalunk látható rész felét és az ismeretlen ol­dal felét látta, ______ A rakéta innen tovább tá­volodott a holdtól, egyre jobban rálátással az ismeret­len félholdra. De mivel a hold nagy sebességgel távo­lodott, a rakéta látószöge legfeljebb az ismeretlen ol­dalnak csak mintegy három­negyed részét foghatta be. A rakéta műszerei értékes adatokat gyűjtenek a hold fel­színéről és a kozmikus térség­ről. Ezeket az adatokat a tá­rolóberendezések megőrzik. Egy részüket lesugározzák a nap« adásokban, más részét akkor fogják rádiójel alapján, amikor a rakéta a földközelbe jut. Amennyiben televíziós fel­vételeket készített a rakéta a hold túlsó feléről, ezeknek a képeknek október 18-án juthatunk birtokába. Természetes tehát, hogy az egész világ feszült figyelem­mel várja azokat a közlemé­nyeket, amelyekét a rakéta tárolóeszközei. őriznek szá­munkra. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a készülő második ötéves terv nem különíthető el a jövőre befejeződő három­éves tervtől, hanem annak folytatása — magasabb szin­ten. A hároméves terv túlteljesí­tésével akarunk megfelelő ma­gasabb alapot teremteni to­vábbi munkánkhoz. Ezért az •ötéves terv előkészületei a párt megbízásából már 1958 első felében, a hároméves terv tör­vénybeiktatása előtt elkezdőd­tek. Fő irányvonalainknak ki­dolgozásánál a gazdasági ve­zető szervek megvizsgálták, hogy a hároméves terv telje­sítése után milyen anyagi erők állnak rendelkezésünkre, ta­nulmányok készültek a szük­ségletek várható alakulásáról, a nemzetközi gazdasági hely­zetről, a népgazdaság fejlesz­tésének módszereiről. Ebben a munkában kezdettől fogva résztvesznek az Országos Terv hivatal, a minisztériumok, vállalatok, tervező és kutató- intézetek szakemberei. A kiinduló számok alapján a minisztériumok és vállala­tok a különböző szakmák sok száz tudósa, kutatója és egyéb szakembere kifejtette véleményét, ami a további munkához nagy segítséget jelent. Rendkívül nagymértékben segít második ötéves ter­vünk összeállításánál a szo­cialista országok egyre szo­rosabbá váló gazdasági együttműködése, mindenek­előtt a Szovjetuniótól kapott nagyarányú támogatás. A KGST valamennyi tagálla­mával tárgyalásokat folytat­tunk terveink összehangolásá­ról, s kormányszinten megál­lapodások születtek az alap­vető árucikkek kölcsönös szál­lításáról. Módunk nyílik arra. hogy a baráti országokból olyan nyersanyagokat hozzunk be, amelyekben hiányt szenve­dünk, továbbá modern beren­dezéseket, amelyeket itthon nem tudunk gyártani, vagy amelynek gazdaságos előállí­tására hazánkban nincs mód. elsősorban olyan cikkek gyártását fejlesztjük, ame­lyekre megvannak az adott­ságaink. A baráti országokkal történt megállapodás alapján minde­nekelőtt hagyományos termé­keink gyártását fejlesztjük. A KGST tagállamai közül nagy szerepünk lesz a motoros vona tok gyártásában, nagyobb ará­nyú szakosítás valósul meg a mezőgazdasági gépgyártásban és ennek során Csehszlová­kiával együttműködve több­szörösre fejlesztjük a kom­bájngyártást. Továbbra is gyártunk traktorokat, nagy­részt nálunk készülnek a hét­tonnás autóbuszok. A kormányszinten történt kétoldalú tervegyeztető tár­gyalások során az első megál­lapodást 1958 júniusában a Szovjetunióval kötöttük, az­óta a KGST valamennyi or­szágával hasonló megállapo­dás jött létre. A tervezésnél tehát már tel­jes biztonsággal számolha­tunk a KGST-hez tartozó országokból érkező termé­kekkel és időben felkészül­hetünk szállítási kötelezett­ségeink teljesítésére is. A második ötéves terv szi­lárd alapot nyújt ahhoz is. hogy nagy lépést tegyünk elő­re gyártmányaink és a gyár­tási folyamatok műszaki szín­vonalának és ezzel a munka termelékenységének emelésé­ben, amelynek gondolata a párt irányelveit áthatja. A második ötéves terv irány elveibe foglalt számok termé­szetesen még nem véglegesek. A párt hetedik kongresszusán dől el, hogy jó alapul szolgál­hatnak-e a terv egészének el­készítéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásához. \ pártkongresszus után széles- körben folytatódik tovább a tervkészítés munkája. Körül­belül még egy év áll rendel­kezésre ahhoz, hogy az irány­elveket szakemberek bevoná­sával üzemek, vállalatok köz­reműködésével összehaneol- iuk a mindennapi gyakorlati élettel, s feltárjuk a termelés további tartalékait. A második ötéves tervről jövőre az orsz* : gyűlés mondja ki az utolsó szót, addig is az a legfonto­sabb, hogy hároméves tervün­ket minél jobb eredménnyel teljesítsük. Akik valóra váltják adott szavukat 135 százalékra teljesítette 111. negyedéves tervét a Mélyépítő Vállalat A napokban készült el a Baranya megyei Mélyépítő Vállalatnál a kongresszusi munkaverseny III. negyedévi kiértékelése. Az értékelés alap ján megállapítást nyert, hogy a vállalat III. negyedévi ter­vét 135 százalékra teljesítette. A vállalat dolgozói a III. ne­gyedévben terven felül 2 mil­lió 965 ezer forint értékű fel­A Pécsi Porcelángyárban a kongresszusi versenyben szép eredményeket érnek el a korongosmühely dolgozói. Les László korongos az exportra készülő kengy elszigetelőket gyártja gépével. Az igényes munkát kívánó szigetelőkből a kiváló koroiuiufr naponta 340 dacából k cl keret L­ajánlást tettek. Vállalásukat túlteljesítették. Az önköltségi tervben az Építésügyi Minisz­térium által megállapított 17,2 százalékos nyereség 23 száza­lékos teljesítését vállalták. A Mélyépítő Vállalat a be­tervezett nyereséggel szemben 10 millió 400 ezer forint nye­reséget ért el, ami 23.2 száza­lékos teljesítésnek felel meg. A kiértékelés alapján az is bebizonyosodott, hogy a ter­melékenység emelésére tett felajánlások teljesítésében sem állnak rosszul. A tervvel szem­beni teljesítés a III. negyed­évben 110 százalékos. A kongresszusi versenyben 4 millió 250 ezer forintnyi többlet nyereség elérését tűz­ték ki célul maguk elé. Ezen belül anyagköltségnél 846 ezer forintot kívántak megtakarí­tani, az anyagok szakszerű szállítása és bedolgozása ré­vén. Újítások bevezetésével 1 millió 120 ezer forinttal kíván­ták emelni eredményességü­ket. A brigádok faanyag meg­takarítása elérte a fél millió forintot. A gépkocsik, dömpe­rek jobb kihasználásával az üresjáratok megszüntetésével 335 ezer forint nyereséget akar tak elérni. Megtakarítást ter­veztek továbbá a munkabérek­nél. a rezsiköltségeknél és a felvonulásokra kifizetett ősz- szegeknél is. Ebből az egy évre szóló terv bői a III. negyedévre eső részt már teljesítették a Mélyépítő Vállalat dolgozói. A kiemelkedő munkasike­rek elérését főleg az tette lehe­tővé, hogy a dolgozók aktívan vettek részt, a kongresszusi munkaversenyben és felaján­lásaikkal segítették a vállalati tervek teljesítését. István ak i 38 főből aüói Kovácska kubikos brigád, a nagy támfal építésénél fel­ajánlást tett 13 napos határ­idő lerövidítésére. Ezen az egv munkán a Kovácska brigád 131 ezer forintos többletterme­lést jelentett be. A Mohácsi Farostlemezgvál­építkezésénél a 24 fős Kremm kőműves brigád a készárurak­tár bővítésén 45 napos határ­idő-lerövidítést vállalt, ami 388 ezer forint többletterme­lést jelent a vállalatnak. Pécsújhegyen a 15 fős Szik- szai kubikos brigád a bányás/.- házak környékének rendezését a járdaalapok kiképzését vég­zi. A munkálatokat ők is 10 nappal a határidő előtt szeret­nék befejezni. Ez a határidő lerövidítés 54 ezer forint többlettermelést eredményez. A Mélyépítő Vállalat dolgo­zói lelkes szorgalommal áll­tak neki IV. negyedéves ter­vük teljesítésének, illetve túl­teljesítésének. Ha azzal az akarattal és lendülettel dol­goznak a IV negyedévben is, mint az előző három hónao- ban. akkor hasonlóan szép munkasikerekröl számolhat­nak be az év végén. Hruscsov elvtárs Krasznojarszkba érkezett Krasznojarszk (TASZSZ). Nylkita Hruscsov a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke csütörtökön Kraszno­jarszkba érkezett. A Jenyiszej partján fekvő nagy szibéri i város lakossága meleg fogad­tatásban részesítette a szovjet

Next

/
Thumbnails
Contents