Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

4

NAPLÓ

1959. OKTÓBER 31.

Felkészült a télre

A vonatok 98.5 százalékát pontosan közlekedteti

a MÁV Pécsi Igazgatósága

Az őezi forgalom nagy gon dót, sok többletmunkát okoz a vasút dolgozóinak. Mégis meg kell birkózniuk ilyenkor egy másik nagy feladattal is, • télre való felkészüléssel.

A felkészülés első teendője, hogy az e célra alakult brigádok ellenőrizzék az összes szolgálati helyet olyan szempontból, hogy azok dolgozói eleget tettek-e a téli forgalomra való felkészülés előírásainak. Ezt már régen végrehajtották, sőt felülvizsgálták a személykocsik fűtési és világítási berendezéseit is a vontatási műhelyekben. ífogy pontosabban mit tettek, azt dr. Szabó Tibor elvtáre, a pécsi igazgatóság helyettes vezetője mondotta el:

— Kijavíttattuk a gőzfűtéshez szükséges tömlőkét, s szétosztottuk azokat az állomásokra. A pályafenntartási szolgálattal rendbehozattuk a hó- védmüveket, s előkészítettük a felállításra kerülő hósövényeket a majdan hófúvásos helyekre. Megszerveztük töb- J

bek között a tanácsokkal közösen, a hóakadályok elhárításához szükséges munkaerő gyors kiállítását. Felkészültünk a vonatlépcsők és peronok hótól, jégtől való megtisztítására és homokozására, sőt arra is, hogy hófúvások esetén hóekével és hóhányógépekkel a legrövidebb időn belül elhárítsuk a pályáról a hóakadályokat. „Szűk kereszbmetszet”- Unk csak akkumulátorban és gázpalackban van, e ez esetleg átmeneti zavarokat okoz majd a távolsági vonatok világításában — bár e téren is sokkal jobb lesz a helyzet, mint tavaly volt

Néhány évvel ezelőtt eg szén gyakori volt, hogy rossz szénkeverékkel közlekedtek a vonatok sőt alig volt néhány napi szenkészlete az Igazgatóságnak. Must azonban már huzamosabb Idő óta jól ellátják őket a környékbeli bányaüzemek jóminőségű szénnel. Bőséges szénkészlete van az igazgatóságnak — a normának mintegy kétszerese ValószíBgta

A szocialista kereskedelem fejlődése falun

fanyara a sok kicsi falu Jellemző. Ez is oka volt annak, hogy a múltban a kereskedők nem tartották kifizető* nek korszerű, jól felszerelt boltok nyitását a pár száz lakosú kisközségekben. Legfeljebb nyomorúságos szatocs- boltok és piszkos, füstös kocsmák működtek, azok se mindenütt. A döntő változás 1947- ben következett be, amikoris a földművesszövetkezetek megkezdték a falusi, kiskereskedelmi hálózatuk kiépítését. Ekkor még mindössze 18 boltjuk volt az egész megyében és egy-egy alig több mint tízezer forintot forgalmazott egész esztendőben.

Az azóta eltelt 12 év alatt korszerű kiskereskedelmet fejlesztettek ki á földművesszövetkezetek a baranyai falvakban is. Az idén már 740 boltban árusítanak a földművesszövetkezetek: olyan árucikkeket is, amelyeket korábban csak Pécsett vásárolhattak meg a parasztok. Ma mindössze öt parányi falucskában

és kilenc puszién nincsen bolt az egész megyében, A falusi kiskereskedelem kulturáltságát és főleg a vásárló közönség megnövekedett igényeit mutatja, hogy több mint száz szaküzlet — köztük cipő-, konfekció-, könyv-, vas- és műszaki- bútor- és más szaküzlet működik mér a megye területén. Emellett 140 külön hús-, tej-, kenyér-, zöldség- és dohányáru bolt áll a falusT lakosság rendelkezésére. A dolgozó parasztok kívánságára eddig 15 községben létesítettek önkiszolgáló, illetve önki- választó boltot és ezek száma —a tervek szerint — a közeljövőben megháromszorozódik.

Az elmúlt évtized alatt, amióta a földművesszövetkezetek átvették a vendéglátóipari hálózatot, igen nagy fejlőlés történt ezen a téren is. Ma már több mint négyszá* vendéglátóipari egység működik a baranyai falvakban: köztük húsz falatozó, tíz kisvendéglő, három étterem és 14 cukrászda.

nűleg a jó szénellátásnak tudható be, hogy a pécsi igazgatóság területén — szükség esetén már október 15. előtt is fűtötték a személykocsikat és hogy jó melegben tölthetik el most is az utazási időt a vonatok utasai.

A vasút és az utazóközönség közös problémái között jelentékeny helyet foglal el a személykocsik zsúfoltsága. A zsúfoltság elsősorban a fővonalakon ég rendszerint a hét elején és hét . végén tapasztalható és akkor, ha üzemek vagy iskolák nagyobb csoportokat szállítanak anélkül, hogy Azt az igazgatóságnak előzetesen bejelentenék. A vasút a probléma megoldásához segítséget kér és vár. Ha az üzemek és iskolák vezetői előre bejelentik utazási szándékúikat, a vasút gondoskodik erősítésről, s így elkerülhető lesz a zsúfoltság

tA személyvonatok legtöbb- nyire pontosan közlekednek — a kongresszusi felajánlás teljesítésének eredményeként. Kllencvenhét százalék a megkívánt átlag és a'pécsi igazgatóság területén a személyvonatok 98 és fél százaléka, mentrend szerint, pontosan közlekedik. Ezen a téren valószínűleg a jelenlegi örvendetes állapot marad a téli forgalom idejére is, mint ahogy a MÁV igazgatóság vezetői ígérték:

— Mozdonyvezetőink személyszállító vonatainkat télen is menetrend szerint és jó melegben fogják közlekedtetni: '

A KISKERESKEDELMI BOLTOK SZAMA

1232

1299

1990

199J

1996

1998

A Munkaügyi Minisztérium 500. sz. Iparitanuló Intézet Pécs, Rét u. 41 sz. — az alábbi szakmákban szakoktatói állások betöltésére pályázatot hirdet:

géplakatos, autószerelő, villanyszerelő, központifűtés szerelő, vízvezeték szerelő

Feltételek: szakmupkásbizo nyit vány, vagy technikusi oklevél és öt éves szakmai gyakorlat.

Fizetés: a 10/1959. M. M. s^ámú utasítás alapján. —

Ajánlatokat a fenti címre 8‘napon belül kérünk b®' adni.

mar aaj.v j. **/*'*/*/*■ m'*mi

Egy-egy szám, hivatalos statisztikai adat sok mindenről tud beszélni. Elmondhatja, mennyit termelt egy gyár, mit és mennyit fogyasztott egy város, számot ad a sikerről és jellemzi a lemaradást is. Kimutatásokból azt is megtudhatjuk, hány százalékot ért el egy munkás. De azt, hogy ez a munkás milyen körülmények között dolgozott, mennyit fáradozott, mikor örült és mikor bosszankodott — ezt'már nem árulják el a számoszlopok. Pedig ezek, a számok mögött meghúzódó dolgos hétköznapok szülik a számcsokrolc- ba kötött eredményt,Ott van például a Sopiana Gépgyár. A tervjelentésekből kitűnik, hogy eredményes munkát végeztek. Teljesítik tervüket ésy nem kell szégyenkezniök a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásaik miatt sem. Az egy főre jutó napi termelés mennyiségére tett vállalásukat is túlteljesítették, 103 százalékot értek el. Az egyszázalékos önköltségcsökkentésre tett fogadalmuknak is eleget tesznek. És mindezt azok a munkások teszik, akik műszakról- műszakra csendben, szerényen dolgoznak, „birkóznak a nehézségekkel“ és nemritkán saját személyes gondjaikkal. Ismerkedjünk hát meg velük.

Az öntő

Piros Ferencnek hívják.

Fiatal ember, mindössze 27 éves, de máris azzal büszkélkedhet, hogy tíz éve dolgozik a gyárban. Ott tanulta a szakmát. Látogatásunk alkalmával éppen rövid cigarettaszünetet tartott. Szőke feje maszatos az Izzadtságtól és a portól.

— Nehéz, itt dolgozni — mondja és lemondóan legyint. — Korszerűtlen az öntödénk. Mindent kézzel kell csinálni. Van ugyan egy nagy darunk, de azzal ilyen kis darabokat, miqt amilyeneket most csinálunk, nem lehet emelgetni.

Valóban sivár képet mutat az öntöde. Hiányzik a megszokott kép Is, a sziporkázó, izzó vasfolyam. A kis apró csillagok mégis romantlkusabbá teszik a hangulatot, öntés azonban csak délután lesz. Most formáznak. Az egyik pesti gyárnak készítenek exportra

Számok és emberek

Eldobja az űjjára égett cigarettadarabot, aztán, így folytatja mondanivalóját.

— De azért kibírjuk a napi műszakot is. Aztán irány haza és otthon elfelejtettem az egészet.

Otthon. Kis lakás, csinos fiatalasszonnyal. Meg új háló- és konyhabútorral. És több más apró holmival, ámít egy év alatt szereztek. Mert még csak egy éves házasok. Mit terveznek? Most a lakást csinosítják. Később? Azt vesznek majd, amire szükségük lesz.

— Az asszony is dolgozik, a dohánygyárban. Ketten vagyunk háromezer forintos keresetre. Jut belőle erre is, arra is. Mert szórakozni is szeretünk.

De azért ez a szórakozni szerető fiatal férj és öntő a tavasz óta — akkor tette meg kongresszusi felajánlását — selejtmentesen dolgozik. Az elavult, korszerűtlen öntödében.

Talán már arra gondol, ‘az serkenti, hogy a második ötéves tervben már új, modern öntödében végezheti munkáját?

Az észt kislány levele

Darabig mozdulatlanul áll a gép előtt, átállítja a tengelytávot, majd az Indikátor és a mérőhasáb segítségével megállapítja a megfelelő magasságot. Először durván állítja be, aztán lassan, finoman és amikor megvan a pontos méret, az óra jelez, mutatója hirtelen megugrik. Gyors mozdulat, majd finom, szinte hajszálvékony állítás és máris kezdődhet a munka.

Illés József horizontál esztergályos a húskeverő baloldali fogaskerekén dolgozik. Furatokat készít rajta.

— Sietni kell a munkával — magyarázza, miközben fúrót cserél, — mert a szerelők nem tudnak dolgozni. Mert ha ők azt vállalták, hogy minden munkát két-három nappal a határidő előtt elvégeznek, akkor nekünk is ezt kell tenni. Amíg mi nem végzünk, addig

Érdekes ember ez a fiatal szakmunkás. Nőtlen, az ember azt hinné róla, hogy más nem is igen érdekli, csak a munka. Mert hát hónapokon keresztül 130 százalékos átlagkeresetet elérni, nem könnyű dolog.

— Jól jön ám a többletkereset is — mondja mosolyogva. — Külföldre készülök, kell a pénz.

És ezt olyan természetes hangon mondja, mintha' arról beszélne, hogy tegnap moziban volt. Nem is olyan régen a Szovjetunióban járt. Ott megismerkedett lengyel turistákkal, fiúkkal, lányokkal vegyesen. Leveleznek. Egyik barátja — most doktorál — látogatóba hívja. Egy észt kislány Is irt.

— Válaszolnák is neki — meséli mosolyogva, — de akkor először meg kellene tanulni angolul, mert oroszul még nem nagyon tudok, a kislány pedig az angolt tanulja. Lehet, hogy hozzá is látok.

És már dolgozik is tovább, mert a szerelők várják az anyagot. Teljesíteni akarják fogadalmukat. Mindnyájan. Hát ez már igazán ne múljon Illés József esztergályoson.

És a hónap végén ismét elkészülhet a statisztika: a Sopiana Gépgyár teljesttetet tevét.

„Motoros galéria“

Valóságos bábeli zűrzavar fogadja a látogatót a nagy szerelőcsarnokban. Az egyik sarokban hegesztenek és a pisztoly kékes lángja sápadt-rózsaszinűvé varázsolja az ar- sokat. Atellenben vastag, erős lemezeket raknak egymásra. Úgy középtájt fiatal segédmunkás valamit kalapál, társa önfeledten egy slágert tütyörész. A csarnok túlsó végében valaki vékony tenor hangon kiabál: — Hol az istenben csavarogsz már annyi ideig?

És már ott is vagyunk a csarnok közepetáján, ahol éppen az olajszlvattyút járatják be. A motor halkan duruzsol, a csepegő olaj kanyargó folyócskát varázsol a lemezre. Köszönésünkre erős, teltarcú fiatalember emelkedik W • aimiiTú Mim ---------ke

zét, de azért elővigyázatból a nyújtja üdvözlésre.

— Valter József vagyok — mondja ha egy kis indulat bújkálna a ha amiért munka közben zavarjuk.

Ott a gép mellett a nagy lármáb; zen értjük meg egymást, ezért egy 1 dalt húzódunk. A brigád munkájáról zük a fiatal géplakatost.

— Ez a galéria — mert ml már mondjuk — két éve együtt van — rr za készségesen. — Állandóan ugyanez kát csináljuk, mindenki begyakorolt Régebben havonta tíz gépet szereltü Most már második alkalommal 15 a ményünk.

Megkérdezzük tőle, hogyan érték ötven százalékos növekedést?

— Sok apró újítással, ésszerűsítéss 19 fontos, hogy minden ember megf lyen dolgozzon. Nekem például tets munka, a másiknak nincs hozzá kedv cserélünk. Láttam például, hogy M nagyon kedvére való a fogaskerekek Hát azóta mindig azt csinálja. Vitérl szivattyúszerelést vallja a legszebb nak. Miért ne csinálja akkor? Hát e hogy a mi brigádunkban mindenki jé és örömmel dblgozik ... Látja, ott va dorzászló is. A múlt hónapban a n lyünk lett az első. Kaptunk négyez tót ts. De az'már elfogyott.

Többet hirtelehében nem is tud iw

Az ő számára minden olyan tér AL Is, hogy mindennap dolgozni kell hogy minden munkát két-három határidő előtt adnak át. Az is min dolog, hogy munka után többen nz sakkoznak, a brigád nőtlen tagjai 1 tálnak és a lányokat nézik. A két ki: is mindennap nagy szeretettel várja Édesapát, aki a gyárban felnőttekéi otthon pedig gyermekeket nevel. Az tett feltűnést, hogy a brigád hért motorkerékpárt vett, mint ahogyan az is természetes, hogy a brigád 130- zalékra teljesiti havt tervét.

ben ismét tanúságot tesz arról, hogy ismeri a fiatalság lelkivilágát. A film ütemesen pereg, nincsenek benne elnyújtott részek. Egy-két kevésbe sikerült jelenet azonban akad' Az egyik mindjárt a film eleién: nem kellett volna olV°n sokat szaladtatni a Kölykök mert ha a Kölyök nem is, °e a néző elfárad a hosszú ideit tartó futás láttán. A dunai fúr', dés, az éppen arra ■ autóz0 ..életmentő fiatalember", aj. éppen arra kiránduló külföld• turisták, — egy kissé sok 0 „véletlenből".

A címszereplő Töröcslk Marinak végig el tudtuk hinni, hogy Kölyök. Ezzel azt is nied' mondtuk: kitűnő volt, bár egV' két helyen egy kicsit „rájátszott”. Szép és ötletes volt 0 fényképezés s ez Pásztpr Istvánt dicséri.

A Kölyök című új magVa[ film minden bizonnyal elnyert a közönség tetszésés.

G. tne a női érzések. Végre a KISZ-titkár az első, aki észreveszi a lány „felnőttségét", a szép szó és a gondját viselés eszközével akarja nevelni. Feladattal bízza meg s a Kölyök vállalja is a feladatot, egy KISZ-bál megszervezését. A bál nagyszerűen sikerül addig, amíg a Kölyök be nem jelenti: most következik az 6 szervezte nagy meglepetés. S valóban. Nagyszerű tűzijáték kezdődik, szikrazuhatag borítja be‘a termet. A szép látvány nyomán felcsattan a taps s mindenki ünnepli a Kölyköt. Hanem amikor ismét felgyullad a villany, megdöbbenve merednek egymásra a bálozók: feketék, mint a kéményseprők...

A történet — mint a vígjáték stílusához illik — a icét fiatal, a Kölyök és a KISZ-tit- kár egymásratalálásával fejeződik be.

Szemes Mihály, a Kölyök rendezője, a Dani című filmjével szerezte meg a közönség rokonszenvét. Üj játékfilmjé•

Kedves, mulatságos történet Filmvígjáték. Egy talpraesett kétbalkezes fiatal lány kalandjait, boldogságra találását mondja el kacagtató jelenetekben.

Vígjáték, s ha véleményi akarunk mondani erről a filmről, a vígjátékhoz illő mércével kell mérnünk. Nem kereshetünk benne drámai nagy konfliktusokat, s ehhez illő mély emberábrázolási módszereket. Palásthy György és Markos Miklós a film íróinak sem volt más a szándékuk, mint egy kedves történet keretében mosolyt csalni a nézők arcára. A film ezt a feladatát lényegében valóra is váltja.

Rövidrenyírt, kócoshajú, aoe- rallos, bakancsot viselő kislány „tevékenysége" áll a film központjában. Ez a Kölyök szinte rettegésben tartja Sztálinváros hatalmas üzemének minden dolgozóját. Jószándékú kislány 6, csak minden amihez nyúl, balul sül el. Véletlenül hozzányúl egy gázgenerátorhoz

— a gép felrobban, hozzányúl a pakuramérő berendezéséhez,

— a gép tönkremegy. Az üzem nek már minden műhelyében dolgozott, de mindenütt csinált valami galibát. Az üzem igazgatója, az üzemvezetők, már aludni sem tudnak, mert mindig attól rettegnek, hogy a Kölyök mikor csinál valami újabb baklövést. Elküldeni azért nem akarják, hiszen szinte együtt nőtt fel az új várossal, már akkor ott sündörggtt, amikor a mostani város helyén csak szántóföld volt. Hordta a vizet a munkásoknak t ahogy ■nőtt a város, úgy cseperedett ö is. De még most sem veszik felnőttszámba, 6 mindig csak Kölyök marad. Pedig ... érzi, hogy ő már nem kölyök, szere- tetre váauik. nuiladoznak ben-