Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

‘Kongresszusi mtSmak a AKÖW°mél Összefognak a közös cél megvalósításáért Todj®-© Baranyáról hogy o megye ‘népessége Pécs lakosságával együtt 420 ezer fő, az ország népességé­tiek 4,3 százaléka és a lakosság számát tekintve Baranya a megyék között a kilencedik helyen áll, hogy Borsod megye után Ba Tanyában van 'a legtöbb köz­ség, szám szerint 324, ■ hogy hazánkban a legna­gyobb meleget — 41.3 Celáius fokot — Pécsett mérték 1950. július 5-én. hogy Pécsett járnák az em­berek legtöbbet moziba. Az egy lakosra jutó mozilátoga­tások száma évente országo­san 13,3, Budapesten 21,2, Pécsett pedig 22,4. hogy 1938-ban a megye ipara összesen 9000 munkást foglalkoztatott, 1958. végére pedig a munkáslétszám elér­te a 38 ezer főt és' ezzel a munkáslétszámot tekintve, az ország megyéi közül a hato­dik helyet foglalja el. hogy Baranya és Pécs bolt­hálózata 1958-ban 2119 millió forint értéket forgalmazott, ezzel az ország áruforgalmá­nak 3,8 százalékát bonyolí­totta le. Az 2957. évi boltösz- tzeírás adatai szerint az or­szág bolthálózatának 4,8 Szá­zaléka van a megyében. A baranyai termelőszövet­kezetekben az idén tovább fo­kozódott a műtrágyák haszná­lata. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy 16 közös gaz úaságban, illetve szakcso­portban állítottak be összeha­sonlító műtrágyázási kísérle­teket és ezek — mind a gabo­na, aprómag, cukorrépa, zöld- takarmány és kukorica terme­ttében, mind pedig a szőlők­én * gyümölcsösökben — ki- lünó eredményekkel jártak. A megye termelőszövetke­zetei összesen 160 000 mázsa nitrogén, foszfor és egyéb mű- trágyát szórtak, illetve szór­nak ki még az év végéig. Ez jüt jelenti, hogy ebben az év­én a közös gazdaságok szán­tóföldjein, kertészeteiben, sző­lőiben és gyümölcsöseiben át­lósan 130 kilogramm műtrá- 8ya került mindenegyes hold- ra- Sőt több termelészövetke- ?*t •— többek között a habard “őke. a bcremendi Dózsa és a nppói Beke Őre Tsz — hol­danként három mázsa műtrá- használt fel: A második oteves terv irányelvei» előír­té- hogy az egy holdra jutp ’Putrógya mennyiségét 1965-ig 140~-i5o kilogrammra kell eihelni. A baranyai tenmelő- szövetkezeteto tehát már eb­én az esztendőben erősen "^közelítették a második öt- _Ves terv végén felhasználás- * kerülő műtrágya mennyi­det. Szakszerűbben történt a mű *ma felhasználása is. A ko- ábbí években a közö6 gazda- dok úgyszólván csak a nitro- 8enrműtrágyákat vásárolták, j ? a magtermeléshez oly ontog foszfortartalmúakat el­enyésző mértékben. Az idén t, a nitrogénhez képest, másfélszer több fosz- jj^űtrágyát szórtak ki a ter- "^öszovetkezetek. holdanként 130 kilogram- é® mütragyafelhasználás ter- ¿"■^etesen megmutatkozik a jjrdseredményekben *. A i e9Ve termelőszövetkezetei- '— az utóbbi tíz ér átla- j noz viszonyítva — átlagosan ^.Százalékkal több búza, 25 s Zalékkal több Sszi árpa, 20 j. zalékkal több kukorica é* ^azolékkal több cukorrépa *Tyhetí. í^A Műtrágyáé rtékesftó Vál- jő előre gondoskodik a - V*íelőszövetkezetek jövő évi j^fágyaellátásáról és már biztosítani akarja az íjában felhasználásra kerü- sw^dtrágya jé részét. Az or- 0y készletből Baranya me- jjq- •3°<J vagon műtrágyát ka- dj. • amelyet a közös gazdá­éi,!'' a következő évben hasz majd íei, A váll*­A 21-es Autóközlekedési Vállalat dolgozói termelési ta­nácskozáson elhatározták: kongresszusi műszakot indíta­nak, még az eddi gieknél is nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a megyei pártbizottság zászlajának elnyerése érdeké­ben. Már elkészült a vállalat új felajánlása. Ebből megtudjuk, hogy a pártkongresszus tiszte­letére indított munkaverseny eredményeként a harmadik negyedév tényszámához viszo­nyítva 1.2 kilométerrel eme- lik^z üzemi sebességet. A vál­lalás teljesítésének várható értéke mástól _ millió forint. Az önkezelési kilométerek szá­mát a harmadik negyedév tényszámának a felére csök­kentik. Ezzel körülbelül 26 ezer kilométert takarítanak meg, a forintérték pedig meg­haladja a 135 ezer forintot. A tehergépkoesiközlekedés egyik jellemző mutatóját, a kapaci­tás kihasználási százalékot 53-ról 53.5-re emelik és ezzel párhuzamosan növelik a ra­kott kilométerek arányát. A vállalás teljesítése 46 ezer árutonna-kilométert jelent. Az egy tonnára jutó állásidőt 0,44­laezetekben akarja elhelyezni ezeket a készleteket. Ez elő­nyös a .közös gazdaságok szá­mára is, egyrészt mert január 1: előtt semmit sem kell fizet niök a műtrágyáért, másrészt a vállalat kötelezi magát, hogy a tárolt műtrágyát tel­jes egészében az illető terme­lőszövetkezet használhatja fel tavasszal, s végül az év eleji szállítások időszakában ilymó- don nem lesz torlódás, mivel a nagy közös gazdaságok meg­felelő indulókészlettel rendel­keznek. Ezekben a napokban, hetek­ben a Műtrágyaértékesítő Vál­lalat dolgozói sorra felkeresik a megye legnagyobb közös gaz dóságait éa megállpodást köt­nek velük. Már több termelő­szövetkezet, megragadva a kí­nálkozó lehetőséget, nagyobb tételek szakszerű tárolását vál tattá. így például az újpetrei Petőfi Tsz 600 mazsa, a majsi Táncsics Tsz 450 mázna, a bor jádi XJj Élet Tsz 300 mázsa mű trágyát tárol majd tavaszig, ről 0.40 órára csökkentik. Ez­zel elősegítik az üzemi sebes­ség növekedését. 2 fillérből §0 ezer lóriét így felsorolva száraznak, ta­lán egy kicsit unalmasnak is tűnik a vállalások ismertetése. De ha egy kicsit a számok mögé nézünk, könnyűszerrel felfedezhetjük azt a szilárd el­határozást, amely a fogadal­mat szülte és azt a munkát, amely az eredményt biztosít­ja. Erről beszélgetünk Herke Gyula igazgató elvtárssal, aki szinte körülbástyázta magát a sok-sok vállalás írott szöve­gével. Kezdj ülc talán a kiszesékkel! A fiatalok vállalták, hogy üzemanyagtakarékos»ággal ki­lométerenként 2 fillért takarí­tanak meg. Ugye milyen jelen­téktelennek tűnik ez a válla­lás? Pedig a kilométerenkénti kétfilléres megtakarításból ne­gyedév alatt ötvenezer forint lesz. És ezért nem kevesebb, mint 2 500 000 kilométert kell megtenni. A KISZ-brigád lakatosai versenyre hívták a főleg idő­sebbekből álló Dékány és Krasznai lakatosiad gádofcat. A kiszesek esztergályos brigádja pedig nyolc fa gömbcsapszeg- ház komplett felújítását, egy új Jaengerfúrógép felállítását és szerelését vállalták. A 2-es számú műszáki szemlés cso­portban dolgozó kiszisták pe­dig megfogadták, hogy három kettes számú szemlét terven felül elvégeznek. 100000 forint beívelt 38000 A műszakiak azt vállalták, hogy november végére elkészí­tenek egy rakodógépet. Aki nem ismeri munkájukat, az talán nem is tudja kellően ér­tékelni ezt a fogadalmat. Pe­dig ennek a gépnek a segítsé­gével a rakodási időt egyhete- dére csökkenthetik. Igen nagy szó ez egy szállítási vállalat­nál. Nem is beszélve arról, hogy ezt a gépet társadalmi munában készítik el, munka­idő után. Egy ilyen rakodógép beszerzési ára körülbelül 100 ezer forint. A műszakiak ön­zetlen munkájának eredmé­nyeként csupán 25 000 forintot költenek erre a gépre. És a vállalat vezetői úgy határoz­tak, hogy a rakodógép elké­szültekor 13 000 forint cél­prémiummal jutalmazzák a műszakiakat. Ilyenformán a műszaknak 60—62 ezer forin­tot takarítanak meg a nép­gazdaságnak. Nem is beszélve a havonta várható minimális 150 ezer forintos többletered- ményrőL Ugyancsak jelentősek a ket­tes számú műszaki szemlék elvégzésére. tett felajánlások is. A technológiai utasítások szigorú betartásával, saját ma­guk által készített munka­asztal alkalmazásával mintegy 60—70 ezer forintos megtaka­rítás várható. Ugyanakkor azt is elhatározták, hogy nem tű­rik meg soraikban az igazo­latlan mulasztókat, a későn- járókat, a munkafegyelem la- zítóit. 10 százalékos túlterhelés A műhelyek is kidolgozták vállalásaikat. A kovácsműhely például azt vállalta, hogy 10 Csepel gépkocsira pótrugókat, illetve segédrugókat szerelnek fel. Az ilyen rugókkal ellátott gépkocsik 10 százalékkal túl- terhelhetők. így szül az ügy szeretete, a kitűnő szakmai hoz záértés a vártnál is nagyobb és szebb eredményeket. Mert egy szállítási vállalatnál 10 százalékos túlterhelés komoly mennyiséget jelent. Egysnenl'ént — a közös célért A műhelyek, kisebb-nagyobb kollektívák mellett érdemes figyelmet szentelni az egyéni vállalásokra is. Persze egy egész újság is kevésnek bizo­nyulna, ha a sok száz dolgozó egyéni fogadalmát ismertetni akarnánk. Ezért csak egyet említünk meg: Lovász Márton azt vállalta, hogy terven felül elvégzi egy Csepel motor tel­jes nagyjavítását. Ilyen és eh­hez hasonló vállalásokat má­sok is tettek. Szólhatnánk Ba­latoni, Pukher, Vágner, Zsorn- béki és a többi dolgozó válla­lásáról. Valamennyien megér­demelnék. Mert egyenként, kü- kün-külön is azon fáradoznak, hogy a lehető legjobb eredmé­nyeket érjék el a kongresszusi versenyben, ők mindnyájan a közös cél érdekében fáradoz­nak. És ez az akarat, a-lelkesedés, a közös ügy szeretete biztosí­ték arra, hogy a 21-es Autó- közlekedési Vállalat teljesíti^ tervét. És a szép eredménynek egyik legnagyobb állomása, elő segítője a párt-kongresszus tisz­teletére tett felajánlások telje­sítése, a most megteezelődött kongresszusi műszak; Rác* ÍKmos FESTENI SOKAT ÉS JÓL „Négy pécsi mű­vész kiállítása Buda­pesten“ — olvasom az Esti Hírlap több, mint egy hete meg­jelent számát itt a magaslati úton és mit tesz a véletlen, négyük közül Kelle Sándort itt találom, amint friss közvetlen seggel egyezteti új képén az „öreg Pécs“ patinás, s az „Uj Pécs“ színes, modern házsorait: — Hogy mit jelen­tett számára ez a ki­állítás? — hallgas­suk csak a mestert! — Égy kiállítás a művész számára min­dig újabb és újabb állomás. De csak olyan állomás, ami­kor utazását hosszabb rövidebb időre meg is szakítja.;; majd körülnéz, felméri az eddig megtett utat és.; j tervet készít a jövőre. Számadást végez arról, hogy egy­általán miért fest, miről és főleg kinek'1 Ebben a három kér­désben azonc»! a vé­leményem Simon Bé­Beszélgetés h Iával és Soltra Ele­mérrel, ezért történ­hetett meg az, hogy együttesen állítottuk ki képeinket. — Mindenben egyek és a felfogás is ugyan az? — Csak elvi célok­ban, de formailag, a megfestés módjában külön utakon járunk. — Melyik képe áll legközelebb egyénisé­géhez és melyiket sze réti legjobban? — Mint jó szülő, nem tudok nagy kü­lönbséget tenni. Per­sze, vannak szívem­hez nőtt képeim is. így vagyok a figurá­lis képeim közül nz „Anyám“ c. kompo­zíciómmal, vagy az „öreg nővérek“-kel, amelyeket festői ered ményei mellett a csa­ládi vonatkozások miatt is kedvelek. De hallott-e már olyanról, hogy egy kép eladását m'•-gsi­ratták? — Ugye r.em „Anyám“ portréját még a pécsi tavaszi tárlaton magántu­lajdonként állítottam lle Sándorral ki. A kiállítás után a Művelődésügyi Mi­nisztérium táviratban közölte, hogy a képet megvásárolta. Bizony ennek a táviratnak a felbontását családom nem az öröm, hanem a bánat könnyeivel viszonozta, s csak ak­kor nyugodtak meg, amikor közölték, hogy a képet a pécsi mú­zeum számára vásá­rolták meg. Nem kel­lett tehát megvál­nunk a képtől. — Egy szakmai kérdés: hogyan szo­kott festeni, egy ülés­re, vagy lassú fej­lesztéssel? — Vegyük ismét az „Anyám“ c. képet, hogy példával szol­gáljak. Tíz évvel ez­előtt már egy ehhez hasonló felfogás élt bennem. Azon is so­kat dolgoztam, de nem bocsátottam a nagy nyilvánosság elé mert úgy éreztem —- nem szívem szerinti alkotás. Ez év tava­szán a szülői házban tett látogatásom alkal mával a bennem tíz évig érő elképzelés egyetlen óra alatt kép pé érett. Egyszóval: sokáig alaktünak ben­nem néha a témák, elképzelések, de csak úgy lappangva. Egy­szerre aztán a termé­szetben látott jelen-1 ség élménye kiváltja j a valóságos megfogal- j mazást. Ez aztán gyor ] san és szenvedélye­sen történik. Talán innen képeim lendü­letessége. — Még egy kérdés az esetleges távolab­bi terveiről? — Festeni sokat és jól. Ez életem lénye­ge, sőt rajzpedagógiai munkám alapja ie. Csak azt tudom fes­teni, amit szenvedé­lyesen szeretek: gyer­mekkorom élményeit, a falut, a mostani vi­lágomat, a várost embereivel együtt, így a legközelebbi képeimhez már most tanulmányozom a sző lő-kapásokat, azokat érlelem, hogy » ta­vaszra láthatóvá te­gyem őket.; s — B — Holdanként 130 kilő műtrágyát használtak tel a baranyai termelőszövetkezetek lat a nagyobb tenmelőszövet­Hódít ci PVC A Pécsi Fmommeohanikai és Fémtömegcikk Vállalat PVC-részlege művezetőjének asztalán piros zászlócska áll ez­zel a felirattal: „A vállalat legjobb üzemrészének". Az üzem­részt meg is érdemli az elismerő zászlót, hiszen szeptemberi tervét 179 százalékra teljesítette. Az októberi terv teljesítésé­ben 26-án már 111,6 százaléknál tartottak. A kis üzem az or-* szög minden részébe szállítja gyártmányait, a különböző mű­anyagszifonokat és műanyaggolyókat, amelyekkel lassanként kiszorítja a drága importált fémszifonokat. Bemutatunk né­hány dolgozót azok közül, akik ehhez a kitűnő eredményhez munkájukkal jelentősen hozzájárulnak, i Vészi Mihály az extrudergép kezelője előmelegített sab­lonba préseli a PVC-t, Galamb Petemé bontó sztfonfeáGt saetf & a formából, Hfei hónapi boriim re ítótték a perenlytoinjt Egri Sándor viszi lakot elmúlt kilenc évben hatot börtönben töl­tött. Ez év nyarán Pécsre jött ás mivel állítólag elvesztett 60 forin­tot, „nagy bánatában” betért a ferenclek templomába. Amint ott Pihent, valahogy előkerült egy sorozatkulcs a zsebéből. Csodák- csodája, a sorozatból az elsó mind­járt nyitotta is a közelben álló perselyt. Igen ám, csakhogy a persely alul nyílott s így az apró­pénz csörögve, csörömpölve gu­J Egri Sándor hamar belemarkolt I vagy háromszor a pénzbe, meg­törnie zsebeit, összesen 300 forint­tal. aztán mint aki jól végezte a dolgát, hirtelen futott ki az ut­cára. A csörgésre, a futásra azon­ban többen felfigyeltek. így a tol­vaj nem jutott messzire. Egri Sándor ügyében a pécsi járásbíróság tárgyalt, bűnösnek mondotta ki betöréses lopás bűn­tettében s a templomi tolvallás miatt 1 évi és I hónapi börtönre itóiét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents