Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

im. október zz NAPLÓ 5 Megemlékezés születése 200. évfordulóján Irodalmunknak talán első európai látókörű, ezerarcú Író­ja: költő éa kritikus, nyelvész és művész, józan tudós és ra­jongó széplélek, örök nevelő és szorgos tervező. Gyulai Pál szerint „hozzá’ hasonló izgatót és úttörő vezért“ alig mutat lel a világirodalom. Valóban, szelleme egy percig sem nyu­godott, csakhogy felkelthesse az irodalom szunnyadó erőit. A nyelvújítás korában nincs jelentékenyebb író, akinek írói működésére Kazinczy Ferenc ne hatott volna. Nemcsak nyel­vünket reformálta, hanem az Irodalmi ízlést is megnemesí­tette. A prózát kiemelte addi­gi ¡Laposságából, és a költői nyelvet elválasztotta a prózá­tól. Eles ész, művészi öntudat hatja át alkotásait Útirajzai, Pályám emlékezete c. munká­ja nemcsak látókör, szellem és műveltség tekintetében, hanem mint műalkotások is messze megelőzik korukat. Gyakran csipkelődő epigrammái, verses episztolái a soklodalú irodal­mi eszméknek, páratlan tárhá­zai. Huszonkét kötetnyi leve­lezése, folyóiratai, az azokban közzé tett cikkek azt bizonyít­ják, hogy a nyelvújításon kí­vül Is egész irodalmunknak hosszú időn át középpontja, mozgató lelke, ízlésre oktatója volt Kazinczy tisztán látta feudá­lis kultúránk elmaradottságát, szegénységét. Eleinte a nemes­ség nemzeti ellenállása mögött megbúvó erőket próbálja a ha­ladás szolgálatába szegődtet- ni, majd ennek sikertelensége láttán irodalmi harcot indít a babona, a maradiság ellen. ..Nagy még a setétség!“ — írja. Előtte Bessenyei György és Kármán József is küzdött a magyar nyelv rejtett értékei­nek feltárásáért, Kazinczy azonban tovább halad. Bátran hirdeti: „Nyelvünk önmagából többé nem fejthető, Idegen át­vételekre van szükség, ha a haladó kor eszméit magyarul ieliemzetesen akarjuk kifejez ni.“ A cél világosan állt előtte: * nyelvújítás csak eszköz a műveltségi gazdagodás elérésé­be. Úgy látszik: Martinovics forradalmi kátéjának másoló­ját a Hamlet, a Clavigo, a Contrat Social fordítóját nem törte meg hitében a 2387 napi kemény rabság: rendíthetetle­nül bízott abban, hogy a ma­gyar szellem eléri, bele tud illeszkedni az európai kultúr­körbe.. Élete munkájával akar­ta igazolni céljait: a magyar irodalmi életnek együtt kell haladnia Európa szellemi éle­tével, nehogy beteljesedjék a herderi jóslat, amely a magyar nép „megszámlált napjairól“ szólott. Levelezéseinek XXlt. kötetében írja: „Kacagom amit Herder valahol a magyar nyelvnek s népnek elenyé- szése felől jövendői. Herder hamis próféta. A magyar nyelv és nép elenyészni nem fog soha, míg filozófiai lélek fogja kormányozni Európának dol­gait,** Kazinczy nagyszerű, munkás élete arra tanította népét, mi­képp lehet és kell nemzetközi módra magyarnak lenni. Nem csoda, ha kitartó elvei miatt támadás támadás után éri. Ne­mes örökségéből nem tudjuk, mit becsüljünk legtöbbre. Ta­lán a felette emlékbeszédet mondó Kölcsey Ferencnek, a hálás tanítványnak szavait idézhetjük, aki világosan látta Kazinczy Ferenc Irodalomtör­téneti jelentőségét: „Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül eleveníti, s lépcső, melyen egy­korúi magasabbra hághassa­nak, t a szerencsésebb mara­dék tetőre juthasson." r. r. Autószerelőket azonnal felveszünk 86. SZÁMÚ AUTÓKÖZLE­KEDÉSI VÁLLALAT. Pécs, Siklósi út *. sz. «50 Tanulnak a Pécsi Yendéglitéipari V. do'gozói Hat tifiMyan — Szakmankásfizsga — Félszáz ipari tanuló A Pécsi Vendég- tanfolyam, amelyen sikeresen edvégezte látóipari Vállalat összesen 67 dolgozó a tamfolyamot és le- dolgozói tanfolyamo vesz részt. (A válla- tette a vizsgát, kon tanulnak, ősz- lat Összlétszámúnak Tavaly még csak szesen hat tanfolya- mintegy tíz százaié- 37 tanulója volt a mot szervezték az ka.) vállalatnak. Az idén ipari tanuló-iskola- Különösen sokan már 52 tanuló Bajá­ban, ahol szaktané- — harmlnchatan — íítja el a szakmát, rak oktatják az tanulnak a boltve- Huszonöt pincér, 21 egyes szakmákat, zetőd tanfolyamon, cukrász és hat sza- Igy van üzletveze- Az üzletvezetők kö- kács tanuló megfe- töd, boltvezetői, fel- zül pedig 1960-ban lelő elméleti és gya szolgálói, szakács, csak az maradhat korlaíi képzéséről »ÉI»ltlll|IHM ellenőri és cukrász beosztásában, aki gondoskodnak. — ........................................... ■■ Mé g egyszer Kolozsvár utcáról Bár nehezen ülepedett a Kolozsvár utca cikkünk nyo­mán felkavart pora, mégis egyre gyérebben lobognak már a balkonokra terített holmik zászlai. Történt tehát egy és más azóta a zászló- bevonások ügyében", Sajnos, még nem sok. Ezt bizonyítják a levelek, melye­ket ugyan a szerkesztőséghez címeztek, de nem irt, ha az illetékesebbek is tudomást szereznek róla. íme, néhány sor a levelekből, hElnézést kérünk a szoká­sosnál kissé udvariatlanabb hangnemért, de az a kíván­ságunk, hogy a múltkor ab­bahagyott „Kolozsvár utcai sétát" szíveskedjenek tovább folytatni, most már a mi ka­lauzolásunkkal. Ugyanis na­gyon sok igazság van az ok­tóber 11-én megjelent cikkük ben, de igen sok kimaradt belőle, Először I* minden részvé­tünk a Kolozsvár utca 10. sz. ház lakóié, akik a saját bal­konjukra Mterített ruhasánc mögül, ha nagy nehezen is, de felfedezték, hagy a velük szemben lévő házak lakói is követik a jó példát. Erre csak annyi a megjegyezni valónk, hogy a más szemében szál­kát kutatóknak először a sa­Önállóbbak, fegyelmczelebbek ’ leltek a fiataljaink Sok szép célkitűzést tartat* toaz a Munkaügyi Miniszté­rium 506-os lparitanuló-intó- 2«te KISZ-szervezetének fél­éves munkaterve. Külön figyel *het érdemel a színház- és mo- z'látogatások szervezése. Min- öen hónapban egyszer kollek- «v színház- és hetenként mo­hlátogatást szerveznek. Nem- ®»ak a klszisták, hanem az in­aiét minden tanulója részére. így még nem sokat mond, “e ha hozzátesszük, hogy eze- xk*n kivétel nélkül minden ta­nuló részt vesz, akkor létszik milyen ttép eredményt ért el * Klsz^ervezet, mivel több m>nt háromszáz ipari tanulója Van az intézetnek és közülük a kiszisták száma csak kilenc­ven. *“■ Az utóbbi időben Igen jól Működik a KISZ-szervezet — mondja Utl Bálint, az intézet Sazgató helyettesé. — Lehet a •J'szistákra támaszkodni mln- jjenben. Most fejezzük be pél- „ul a kozármislenyi Uj Ta- ísz Termelőszövetkezet lstál- °iának az építését is. Ezt a •Jhuiók végezték társadalmi “"inkában, teljesen önállóan. ^ oroszlánrészt ebből a KISZ- ”*Sok vállalták, pedig még se- ®*amunkást sem kaptak, ne- ?j* kellett mindent, meg a r'Mmunkát is elvégeznlök. — asyon lelkesen dolgoztak és i f« a munkaidőn túl is segl­attek a termelőszövetkezeinek kukoricát törtek, • az állatok Vesénél Is segítettek anél- hl, hogy valaki kérte volna őket. Azt, hogy ki kezde­ményezte, nem tudjuk ponto- ¡an. de -a KISZ-szervezet tag- JKa‘ voltak az elsők, akik a sza- “»didejüket feláldozva segítet­ek a taz-nek. Általában el­hivatjuk, hogy • KlSZ-tarj gok munkája és előmenetele sokkal jobb mint a többi ta­nulóé. Ez azonban csak egy kis ré­sze a KISZ-szervezet munká­jának. Nagyon sokrétű és min­denre kiterjedő munkatervük­ben a társadalmi munkán kí­vül még számos célkitűzésük is van. Egyik fontos része en­nék a tanulmányi verseny. Munkaversenynek is lehet ne­vezni, hiszen ipari tanulókról van szó, akik gyakorlati mun­kát végeznek. Már négy hó­napja folyik a kongresszus tisz teleiére ez a verseny. Az ér­tékelések azt bizonyítják, igen helyes volt a KISZ-nek ez a kezdeményezése. Felkeltette a tanulók érdeklődését és min­den csoport Igyekszik, hogy az első helyet biztosítsa magá­nak. Az intézet vezetői és a KISZ-szervezet vezetősége pon tozza az egyes csoportok mun­káját és ennek alapján érté­kelik a hónap végén. Míg az első hónapban az élenjáró cso­port alig százhetven és az utol­só harminc pontot szerzett, addig most már háromszáz ponttal sem biztos, hogy az el­ső helyet szerzi meg valame­lyik csoport. Az utolsó Is kö­zel hetven pontot kapott az elmúlt hónapban. Pedig nem könnyű feltételei vannak a versenynek. A gyakorlati mun ka, a hiányzások száma, az el­méleti és gyakorlati tárgyak osztályzata, sót még a tanuló- otthon rendje Is befolyásolja a pontok számát. A Jutalom sem marad el. A versenyben első helyen végző csoportot három napra az országnak abba a ré­szébe viszik el kirándulni, amit a győztes csoport tagjai választanak. A többiek közül is a legjobban dolgozókat ju­—• Jól dolgozik most már a KISZ-szervezet —• mondja Varga Mihály ■ KISZ tanács­adó nevelője. — Látszik min­denütt az intézetben ennek az eredménye. Sokat segítenek ez zel a nevelők munkájában és ml Is bátran rájuk bízhatunk bármilyen feladatot, a KISZ- megoldja azt. Például az ott­hon életének Irányítását Is a szaktanácsok — melyeknek kiszisták a tagjai — végzik. Ezzel önállóságot, de felelőssé­get is adtunk a KISZ-nek. S ezen á téren is megállják a helyüket. Megállják a helyüket az B06* os iparitanuló-intézet KISZ- tagjal s a munkájukért dicsé­ret is illeti méltán őket. Órás szakmunkásokat keres azonnali fölvételre a Finommechanikai és Fém­tömegcikkipari V. Pécs, Felsőmalom «. 13. sz. 655 Vasútépítő Vállalat felvé­telre keres ács, kőmfim és vaibetoaszerelő szak munkásokat Jelentkezés: a vállalat péc*- újhegyi telephelyén. (UJ Hő­erőmű építkezés 5. barakk.) 445 ját gerendájukra legyen gond juk. Mindamellett elismer­jük, hogy kultúremberhez méltatlan cselekedet, amikor az utcára néző balkonok (be­leértve a mieinket is) szára­dó holmikkal vannak teletüz delve, de mindjárt hozzitesz- szük, hogy az ilyen állapotok megszüntetése nem csupán 'rajtunk múlik. Az utcáról ugyanis senki­nek sem tűnik fel, hogy a Kolozsvár utcai modern palo tik padlásai egybeszabottak, és ezen az sem segít, hogy az építészi leleményesség két lépcsőházit épített a közös padlások alá. Ettől még za­vartalanul megtörtént és a jövőben is megtörténhet, hogy a padlásra terített hol­mik szőrén szálán eltűnnek' hiszen a közös padlás, vala­mint a két lépcsőház csábító alkalom az ilyen nyomtalan eltűnésekre. Hát ez az*oka annak, hogy a balkonokon szárítjuk a féltettebb holmi­kat. De ezzel korántsem fejező­dött be a Kolozsvár utcai sé­ta. Szeretnénk, ha megtekin fenék modem mosókonyhán­kat is, ahova úgy kell lehor­dani a vizet, ha asszonyaink mosni akarnak. Nem arról van szó, hogy a szerelők ki­felejtették a vízvezetéket, csak éppen a csapokat nem szerelték fel. És, hogy a séta teljes legyen, tekintsék meg a kályháinkat, sőt a kémé­nyeinket is, amelyek a szo­kásostól eltérően és eléggé feltűnő mMon a füstöt csak a szélesretirt albakokon ke­resztül hajlandók elszippan­tani." Mit kellene itt tenni? magunk részéről csak annyit hogy mindAt tudomására hozzuk az illetékeseknek hogy a jövőben ne érhesse szó a Kolozsvár utcát. A Bonyhádi Cipőgyár keres CIPÉSZ SZAKMUNKÁSO­KAT, 35 éves korig. Je­lentkezés a Cipőgyárban, 1959. november 1-ig. 295 TényképéMMW^Wn- részlege, Pécs, Boltív köz Z. ML TeL: 6508. _____j§6 Me gfogta a szerencséjét, aki ERRÁ-val •gészíti ki a takarmányt, mert sertésnél 10—20%-os ■űlygysrspodsst, baromfi­nál 10%-os tojástöbbletet ér eL Az ERRA ősszel is biztosítja a növendékállatok gyors fel­nevelését és az elhullást mi­nimálisra csökkenti, 311 Egy ifjúmunkás vértanúsága T őwy Sándor halálának 17 harmincadik évfordu­lójára. Heves, türelmetlen kopo­gásra ébredt. Kiugrott az ágyból, magára kapta a nad­rágot és ajtót nyitott. Nagykendőbe bugyolált zi­lált hajú, kisírt szemű asz- szony lépett a *szobába. A késői látogató az egyik köz- megbecsült, idős szakszerve­zeti vezető felesége volt. Sürgős ügyben jött. Haldok­ló férjéhez hívta az előtte álló, zavarában ügyetlenül mentegetődző fiatal mun­kást, aki még csak nemrég hagyta ott a gyerekcipőt. Az, hogy miről van szó, hamarosan kiderült. Az idős munkásmozgalmi harcos, aki tudatában volt közeli halálának, arra kérte a még nem húszéves fiút, hogy „te­metésén ő mondja a beszé­det” Óhaja, mondanunk sem kell, teljesült. A Sanyi gyerek, „ahogy a fiatal mun­kást munkásmozgalmi kö­rökben becézték, remekül megállta helyét és lelkes szavakkal emlékezett meg az elhunyt küzdelmes mun­káséletéről, mozgalmi érde­meiről> A Sanyi gyerek civil ne­vén Lőwy Sándor, alig ti­zenöt esztendős korában, 1924-ben tagja lett Kassán a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek. Kiváló Szer­vezőnek bizonyult. Fiatal kora ellenére, 16—17 éves korában beválasztották a területi végrehajtó bizottság­ba. Ettől kezdve gyakran szólalt fel népgyűléseken, vitaesté'ken, sokszor búcsúz­tatta az elhunyt elvtársa­kat. Rövid idő alatt a szlo­vákiai magyar nyelvű moz­galom legnépszerűbb és leg­meggyőzőbb szónokává fej­lődött, A „Sanyi gyerekref* ha­marosan lecsapott a reak­ciós államhatalom durva ke­ze. Korán megismerkedett a börtönéé Sla gyönyöreivel” és a vallatás ideget tépő kínjával. Az újabb letartóz­tatás elől kénytelen volt a mozgalom érdekében • az önkéntes száműzetés út­jára lépni: kiszökött Bécs­ibe, onnan tovább ment Ber­linbe. Kerülő és viszontag- ságteljes utakon jutott el Budapestre, ahol-menten fel­vetít a kapcsolatot a kom­munista ifjúmunkásokkal és aktív részt vett a Kommu­nista Ifjúmunkás Szövetség nem éppen veszélytelen munkájában. Eredményes tevékenységéért csakhamar beválasztották a szövetség központi bizottságába. Ala­pos munkát végzett. Az elv­társak az ifjúmunkás szö­vetség országos titkárának munkájával bízták meg. Horthy rendőrkopól jól tud­ták, hogy Lőwy Sándor az ifjúmunkás-mozgalom lelke, mozgatója, Érthető, hogy kegyetlen haj tóvadászatot indítottak ellene. Hosszas hajsza után sikerült tőrbe ejteni őt. 1927-ben letartóz­tatták. Ezzel megkezdődött Lőwy Sándor fiatal életé­nek hős korszaka. Vallatás alá fogták. Ne­veket, adatokat akartak ki­csikarni belőle. Azt hitték, könnyű dolguk lesz vele, hi­szen még majdnem gyerek. Ebben azonban alaposan té­vedtek. Lőwy Sándor, aki pajkos jókedvében annyiszor megnevettette 'környezetét, akit jótevő, napsugaras de­rűje miatt mindenütt ked­veltek, akinek mindig akadt egy-két jóízű, pajzán éle a tarsolyában, ha kellett — most bizony nagyon kellett — hallgatni is tudott. A rendőrség hírhedt vallatói, miután látták, hogy szép­szerével nem boldogulnak vele, „hatékonyabb” eszkö­zökhöz folyamodtak. Kezde­tét vette a kínvallatás, A haját csomókban tépték M és megetették vele, ütötték- verték, tüzes vassal égették. Válogatott kínzással próbál­ták szólásra kényszeríteni. Eredménytelenül. A véré­ben fetrengő, húscafattá nyomorított „Sanyi gyerek” csak hallgatott. O volt az erősebb: a nyomozók *orra kidőltek mellőle, 6 még mtn- dig bírta, pedig már csak „hálni járt belé a lélek”. Mi­után nem boldogulták vele, elhatározták, hogy statáriá- lis bíróság elé állítják. Azt, hogy a „Sanyi gyere­ket” ez sem törte meg, le­velei bizonyítják. Nővéré­nek pl. így írt: „..az élet szép, nemrég voltam IS éves. Gyönyörű volna élni, sokat, sokáig, hiszen a holnap olyan szép lesz. Szép az élet, néha egy kicsit nehéz ((), de az a fontot, hon mikor nehéz, akkor le fel a fejjel, nővérke. ... Egyet kérek... hogy bármi is fog történni, mindig úgy viselkedj... mint az én nővéremhez il­lik. Mindent megér az, hogy egy szép napon szabadok leszünk.. » A statáriátíe bíróság íté­letétől a nemzetközi felhá­borodott tiltakozás mentette meg. Rendes bíróság elé ke­rült. Három évre ítélték. A hírhedt váci fegyház- ban szörnyű állapotok ural­kodtak. A brutális fegyház- igazgató a legembertelenebb rendszert honosította meg. A helyzet idővel tarthatat­lanná vált. A politikai fog­lyok jogos tiltakozása mit sem használt. A váci kom­munista foglyok ekkor elha­tározták, hogy éhségsztrájk­ba lépnek. 1929 október 21- től kezdve semmiféle táplá­lékot nem vettek magukhoz. A dolognak, persze hamar híre ment és felhívta az or­szág és a külföld figyelmét a Horthy-rendszer szadista „f egy házpolitikájára”. Az „igazságügyi” hatóságok is közbeléptek és elrendelték, hogy a botránynak véget kell vetni. Ezt persze kény­szerrel vélték elérni. Azt, hogy ezután mi tör­tént Vácott, fogolytársai naplójából tudjuk meg: 1929. október 26, szombat. Este. Borzalmáé katasztrófa tör­tént. Több mint katasztrófa: gyilkosság/ Sztáron ás Lőwy haldokolnak. Az igazgató előttünk kiadott utasítására az orvos a mesterséges táp­láláskor ide-oda tologatta torkunkban a gumicsövet. Kínzott bennünket, hogy ab­bahagyjuk ez éhségsztráj­kot. Közben Sztáromnak és LŐwynek a gyemen helyett a tüdejére engedte le a tejet Mindketten súlyos tüdő­gyulladást kaptak. Szemük­ben ott csillog már a to­lói ii« 1929 október 27. Vasárnap. Az éhségsztrájk hetedik napja. Egész éjjel elvtár­saink ágya körül voltunk. Szívünk minden vágyával, akaratunk mhnden erőfeszí­tésével se pite ttunk volna rajtuk, de eeak tétlenül néz­tük halálos kínlódásukat. Szörnyű látvány! m Lobog a tűz a kórterem vaskály­hájában. Hárman ülünk kö­rülötte .., Alkonybahajló sö­tétségben Lőtryről beszélge­tünk. Ahogy ő meghalt, nem vigasztalan a halát Férfiak, harcosok hálnak meg így”... Tíatran meghalni, életét az eszméért, a nép fel­szabadulásáért önzetlenül feláldozni a kommunista if­júsági mozgalom, tanította meg a Sanyi gyereket Em­lékét azzal őrizzük a leg­méltóbban, ha valomeny- nyien, fiatalok éa idősek Lőwy elvtárs áldozatkész­ségével építjük felszabadult hazánkban a szocializmust. Dr. Wimmer Imre

Next

/
Thumbnails
Contents