Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

1959. OKTÓBER *5. NAPLÓ 7 taelési tanácskozások a baranyai üzemekben: Újabb vállalások a pártkongresszus tiszteletére A baranyai ipari- és bánya­üzemek dolgozói ezekben a na­pokban tartják termelési ta­nácskozásaikat, amelyeken megbeszélik a harmadik ne­gyedévben elért eredményeket és a kongresszusi versény so­rán szerzett tapasztalatokat Több nagyüzemben — így pél­dául a komlói Kossuth-bányán, • pécsi István-aknán, a 3-as mélyépítő vállalatnál, a ,21-es Pécsi Autóközlekedési Vállalat nál, a Komlói Vasútállomáson «— a dolgozók úgy látták, ed­diginél nagyobb teljesítmények elérésére is képesek, s pótvál­lalásokkal törekszenek még jobb eredményekre, a kong­resszusi versenyzászló elnyeré­sére. A 3-as mélyépttS vállalat dolgozói például egész évre tervezett 140 millió forint ér­tékű feladatukat október 21-ig elvégezték. Ugyancsak teljesí­tették évi 12 millió forintos megtakarításukat A dolgozók elhatározták, az év végéig még 40 millió forint értékű munka elvégzésével, továbbá 2—3 mil­lió forint megtakarítással teté­zik eredményüket A Komlói Szénbányászati Tröszt legnagyobb üzemének, az élüzem Kossuth-bányának dolgozói is nagyszerű munka- sikereket értek el a kongresz- szusi versenyben. Eddigi ered­ményeikkel elsők a tröszt üze­mei között. Jó munkájuk bizo­nyítéka többek között, hogy általán*« Iskolai Igazgatók tanfolyama Hétfőn, október 26-án a sik­lósi várban a megye általá­nos iskolai igazgatók számá­ra 10 napos bentlakásos tan­folyam kezdődik. A tanfolyam célja, hogy továbbképzést adjon az iskolákban folyó 4vi- légnézeti nevelésről. A meg­nyitót Takács Gyula elvtárs, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tártja, majd a részvevők meg­hallgatják *A tantestületek eszmei-politikai-pedagógiai egysége* című előadást Az előadás után Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács el­nöke kínai útjának tapaszta­latairól számol be. eredeti 12 400 tonna terven fe­lüli szén kitermelésére tett vál­lalásukat már túlhaladták. Most pótvállalásukban továb­bi 2500 tonna szén napszintre juttatására tettek Ígéretet. A szén tonnánkénti önköltségé­nek csökkentése az év elejei vállalás szerint 9.50 forintról szólt. Jelenleg 17 forintnál tartanak, de az év végéig 20 forintra akarják emelni. Ez azt jelenti, hogy a szén termelési költségének ilyenméretű csök­kentésével az év végéig 12 mii Lió forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. A jobb eredményekre törek­vés megmutatkozik Kossuth- bányán a termelékenység, il­letve az összüzemi teljesít­mény alakulásában is. A ver­seny elején 2 százalékos növe­lésre vállalkoztak a bánya dol­gozói, most a pótvállalás 3 százalékról szól. Hogy erre is képesek, bizonyítja: jelenleg Kossuth-bánya összüzemi tel­jesítménye 103,9 százalékot mu tat. A példás eredményekben a kialakult egészséges verseny szellem mellett igen nagy sze­repe van annak, hogy ennél az üzemnél szívesen fogadják a bányászok az újat, a munkát könnyítő módszereket. Szén- mennyiségük nagyobb részét korszerűen, vastámokkal és vassüvegekkel biztosított fejté­sekből termelik ki. Jelenleg 250 méter az ilymódon bizto­sított fejtéshossz, de november 1-től ezt további 150 méterrel növelik. Kukoricapermetezés Dikonirtta!- több mint háromszoros termés nem nehéz belátni, hogy a kí­sérlet nagyon jövedelmező volt A szövetkezet több mint 180 ezer forint értékű tiszta nyereségre tett szert a Diko- mrtos permetezéssel. Az ötéves terv ide] én Száznegyvenezerre növeljük a hízott sertések számát — Másfélmillió baromfit nevelünk a tsz-ekben — 7 500 holdon termelünk zöldségféléket — 10,5 mázsára növeljük a holdankénti búzaátlagot Mezőgazdasági szakemberek az ötéves terv távlatairól A jó gazda tervet szokott készíteni az eredményesebb munka érdekében. Most, a második ötéves terv küszöbén a gazdag Baranya mezőgazda- sági vezetői, szakemberei is számba veszik lehetőségeinket, adottságainkat, amelyek majd alapul szolgálnak az 5 évre szóló célkitűzések megvalósí­tásában. Romvári Ferenc a megyei tanács mezőgacda- sági osztályának vesetője Szakembereinkkel 'megvitat­tuk az irányelveket Az a vé­leményünk, hogy ezek a cél­kitűzések megyénkben meg­valósíthatók, sőt némely te­kintetben túlszárnyalhatok. A valóra váltásnak azonban alap­vető feltétele az, hogy ebben az időszakban teljesen létre­hozzuk a nagyüzemi gazdál­kodást A beiterjesefob gazdálkodás érdekében a megye áUatóüo­9innmmwMHWMWfirH>i lenni, kapkodna*, túlbuzgón 1 kertében kárt okoznak, páni­Kocsto István, a beremandi Dózsa Tsz elnöke már hat éve permeteztetó a szövetkezet búzatábláját DükonirttaL A ta­vasszal elhatározta, hogy a kukoticánál is kipróbálja a Dikonirtot Be is permetezte- tett vele ötven hold 60 centi­méter sortávolságra vetett silókukoricát Másik 25 bőid ugyanabban az időben és ugyanolyan feltételek között gondozott silókukorica nem kapott Dikonirtot A kísértet meglepő ered­ménnyel járt A Djfkonirt nem ártott a kukoricának, Igaz, az első neipofeban kicsit lekókadt a levele, de csakhamar gyors növekedésnek indult, s messze maga mögött hagyta vegyszert nem kapott társát. Kétszeres sorközi kapálást kapott mind a két tábla, de a huszonöt holdason még így is maradt gaz, az ötven holdas pedig tiszta. S ami a legfon­tosabb: a 25 holdas táblán csak 40—50, az ötven holdas j táblán pedig 150—200 mázsa j silókukorica termett holdan­ként A Dflcomirttal permete­zett tábla tehát háromszoro­san-négyszeresen többet adott, mint a másik. Ha számításba vesszük, hogy egy hold be- permetezése mindössze 98 fo­rintba került — s ebben a növényvédő állomás munka- dija la benne van — akkor »nwwwuuiHiiiw»MWW?Tm;wm» .twvmwTwwfrvrrwTrvwvwvwwwwwvv mányát számban és minősé­gében javítanunk kell. Ez ket­tős feladatot ró ránk; egyrészt a törzsállomány ' növelését, másrészt a húsmennyiség gya­rapítását A törzsállományt kiváló egyedek továbbszapo- rításával, a mesterséges ter­mékenyítés elterjesztésével, a jobb ellési százalék elérésévei valósítjuk meg. A jó tény ész­törzsek kialakítása következ­tében javíthatjuk a tehenek tejzsírtartalmát és csökkent­hetjük a meddőséget is. A hús gyarapítást a vágósúly nö­velésével lehetne legbiztosab- ban elérni. Eddig sok eset­ben levágtuk a szarvasmar­hát 4 mázsás súllyal. Elgondo­lásunk szerint a több hús nye­rése érdekében meg kell vár­ni, míg az állat súlya eléri a 7 mázsát, és csak azután ér­tékesítsék közfogyasztás cél­jaira. Á sertés áHon-rteny szaporítá­sa már gyorsabban megy. Je­lenleg 84 ezer hízó sertésünk van, ezt a számot az ötéves terv befejezéséig 140 ezerre szaporítjuk, nem számítva a magánháztartásokban levágás­ra nevelt állatokat. Ezt a nagyarányú fejlesztést csak a kocaállomány gyarapításéval érhetjük eL Most 27 ezer anya­kocánk van, de 1062-re már 38 ezerre akarjuk növelni szá­mukat. Az egész megyében szeretnénk elterjeszteni a fe­hérhússertést, mert ez adja a legtöbb ' és legkiválóbb minő­ségű húst. Ennek következté­ben exportra la ez a legalkal­masabb. Jelenleg 22 termelőmövet- kezet foglalkozik intenziveb­ben a megyében baromfi tar­tással. Jövőre már 50 tervez nagyobb baromfiállományt. A mostani 1 millió 200 ezres állo­mányt szeretnénk másfélmil­lióra szaporítani. Baranyában a már jól ismert magyar- sárga és magyar-tarka fájtát tenyésztjük tovább, Baracs Jpaeef megyei főagronómw* — A növénytermesztésben legfőbb célkitűzésünk n megye lakosságának kenyérgabonával és zöldségnemüvel történő jobb ellátása. Ezért az első év­ben — és természetesen még az idén is — nemhogy csök­kentenénk, hanem növeljük a kenyérgabona vetésterületün­ket néhány százalékkal. Ter­mészetesen akkor, ha nagyobb termésátlagokat érünk el. a területet csökkenthetjük, de csakis akkor. Ezt azért hang­súlyozom, meri. már az idén is több termelőszövetkezet és egyéni gazda akarta kisebbí­teni őszi búza vetésterületét. Nagyon jól bevált kenyérga­bona fajta a „Bánkúti” szár­mazéka, a „Fertődi 293-as”. Szeretnénk ezzel a fajtával elérni a tervidőszak végére, hogy a jelenlegi 7,6 mázsás holdankénti búza-átlagtermé­sünk 10,5 mázsára növekedjék. Ez a célkitűzésünk könnyen megvalósítható, ha a talajerőt javítjuk, vagyis az istállótrágya mellett még több műtrágyát is használunk. Úgy tervezzük, hogy a holdankénti műtrágya- felhasználást 1964-ig 1,5 má­zsára emeljük az egész me­gyében. A városiak jobb zöldség- ellátása érdekében a Jelenlegi 4,600 hold helyett 7,500 holdon akarunk zöldségféléket ter­meszteni. Kihasználatlan lehe­tőségeink is vannak ezen a téren: a Duna, a Káraslca. a Feketevíz és a Baranya csa­torna könnyókén újabb öntö­zéses kertészeteket lehetne létesíteni, ami azt jelentené a gyakorlatban, hogy nem 500 holdon termesztenénk vízigé­nye« zöldségféléket, hanem 1000 holdon. Értnek a tervnek a megvalósítása a zöldségfo- gyasztás megh áram&zorzá só t jelenti majd.,, Egy régi mondás szerint „Takarmánytermesztés nélkül nincs állattenyésijtés, állat­tenyésztés nélkül nincg nö­vénytermesztés.” Ez ma is igaz. Ezért fő feladataink kö­zé tartozik a takarmánynövé­nyek, elsősorban a kukorica és « pi I lamiete-takarmán y féle­ségek termesztésének fokozá­sa. A jelenlegi kukorica ter­mésátlagaink nem elégítenek ki bennünket. És hogy nem maradhatunk a 12,5 mázsás megyei attak mellfitt, art lég- inkább a babarc!, a kátolyi TrrrrrrrrrrrrrrrerrrjrrrTrrrrrrrr^ ^ a «kióanagyfalui kukorica­termések bteanyítják. előbbre akarnak menni. Akad­nak olyanok is, »kik merev sémákhoz, régi rossz vezetési módszerekhez próbálnak nyúl­ni; a sikerek, a hatalom szi­lárdsága elhódít egyeseket Néhol kísért a parancsolgatás, a túlzott erély és az adminiszt­rálás. A politikai életben nem lehet és nem szabad mindig ököllel hadakoanl; a paran­csolgatás, az egysíkú, „mindig harcos” magatartás a gyengék harcmodora. Egyés területeken kezd 1 áb­rakapni a szűkkeblűség, a Pártonkívüliekkél szembeni bizalmatlanság, s ezt odáig vi­szik, hogy egyes munkaterü­leteken gépírónak is csak Párttagot afcmak alkalmazni. Az ilyen tendenciák a szocia­lizmus építését csak a kommu­nistákra akarják alapozni, tö­megerő nélkül akarják felépí­teni a szocializmust A ezektásság egyik megnyil­vánulási formája az értelnrú- •őgellenesség. Természetesen ritkán jelentkezik nyílton, mkább csak abban a formá­ban, hogy bizalmatlanul nézik a* egyes területen dolgozó ér­telmiségieket ha elkerülhető, mkerülik a velük való érint- • kezest. A régi hibák terjedésének *Syik területe a pártpropagan- m*. ahova kezdenek viaszatér- ni a régi sablonok, a kérdések myan színezetű tárgyalása, hogy az hemzseg a sokszor Pállott kifejezés&smáktól fogy a legegyszerűbb gyakor­it politikai kérdéseket is komplikálják és az igazságo­kat agyonmagyarázzák. A szektái tendenciák erőin­ket hazai méretekben és nera- tetközi méretekben is helyte- tenül ítélik meg, eltúlozzák az *üentmondásoknt és kiélezik * «Hantátokét, ennek kövek* kot keltenek az emberek kö­zött« A na neglévö tendenciák elleni harc továbbra is két fronton folyik, Meddig 1««* szükség a kétfrontos harcra? — teszik fel gyakran a kérdést. A marxizmus—leninizmus tisz taságáért mindaddig kell har­colni, amíg lesznek vele seem- Cenálló irányzatok. Mindaddig kell folytatnunk a harcot, amíg a revizionlzmusnak és a szek- tarianizmusnak van társadal­mi alapja. Mindkét irányzat újjászüle­tésének veszélye mindaddig fennáll, amíg a világon kapita­lizmus lesz. A revizlonizmus és a szektarianizmus nemcsak ab bán egyezik meg, hogy mind­kettő a marxizmus—leniniz­mus elveinek megtagadását Jelenti, hanem az a közös fő­vonásuk, hogy azonos társadul ml talajon születnek. Mind­kettő a kisárutermelő, kispol­gári életmód és az értelmiség kispolgári részének életviszo­nyaiból fakad. A szocialista építés idején az egyéni gazdál­kodás, a kisipar, a spekuláció a gazdasági bázisa a marxista ellenes tendenciáknak. Az ilyen alapon álló társadalmi rétegek és osztályok érdekel nem találkoznak közvetlenül a munkástömegek közös érde­keivel és harcéval, • A revizlonizmus és szekta­rianizmus közös vonása toyáb bá az, hogy mind a kettő a realitástól, az átfogó társadal­mi, gazdasági és politikai vi­szonyoktól elszakadt, a maga szűkös világában termett vá­gyak és óhajok szerint, tehát szubjektív módon alkotja meg i elméletéi« Közös vonása a kőt Irány­zatnak az is, hogy gyakorlati­lag mindkettő az opportuniz­mus malmára hajtja a vizet. A revizionizmus a marxizmus —leninizmus elleni közvetlen támadás, az árulás Ideológiá­ja, a politikai gyakorlatban milliók becsapása, a szekta­rianizmus veszélyezteti a párt egységét, a népidemokrácia sikereit A két irányzat rendszerint egyldőben jelentkezik; Ahol van talaja a revizionlzmusnak, ott talaja van a szektásságnak is. A kettő együttes jelenlétére és kölcsönhatására szemlélte­tő történelmi példát szolgálta­tott az 1956. évi ellenforrada­lom. A két irányzat szinte egy időben bontakozott ki; a szektás politikai vonalvezetés a másik póluson, de ugyan­azon a talajon kitermelte a re- vizionizmust. Ez a két irány­zat lökte, taszította egymást és hosszú, késhegyig menő med­dő harcot folytatott egymással, A két Irónyzat egyformán el'ő Idéző oka volt az ellenforra­dalomnak. Akkor és azóta meg tanultuk, hogy a szefttarianlz- musnak nem sok köze van a marxizmus—lenlnízmusRoz va­ló hűséghez és a revizionizmus nak sincs semmi köze az al­kotó marxizmushoz. Tudjuk, hogy mindkettő egyformán veszélyezteti a szocializmus ügyét, ezért mindkettő elleni harc egyformán fontos. A két­frontos harc, az egyidejű küz­delem a két irányzat ellen továbbra is feladat marad, mert ahol egyik irányzat Je­lentkezik, ott a másik is Je­len van, vagy születőben van, Lenin elvtárs nem egyszer utalt arra, hogy a „baloldalt forradalmiságot” tulajdonkép- i Jobboldali ooportuniz­m«« hívta életre, ennek a „bűnnek”, mintegy „büntetése” lép fel a munkásmozgalom­ban. Gyakori vita folyik arról, hogy ma a kétfrontos küz­delemben melyik a fő veszély — a szektásság-e, vagy a revi­zlonizmus? A nemzetközi munkásmozgalomban és ha' zánkban is ma a fő veszély a revizlonizmus. A revlzloniz* must ma az teszi fő veszéllyé, hogy élvezi a kapitalista vi­lág közvetlen és nagyarányú támogatásét, felkorbácsolja a még le nem győzött burzsoá elméleteket és tendenciákat és mindezt csalárd módon a marxizmus-leniniamus hangoz­tatásával teszi. Annak a meg­állapítása, hogy a nemzet­közi munkásmozgalomban me­lyik a fp veszély, a kommu­nista és forradalmi munkás­pártokra tartozik, az pedig, hogy egy ország viszonyai kö­zött melyik a fő veszély, ez illető ország kommunista, vagy forradalmi munkáspárt­jának dolga. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága irányelvei helyesen szögezik le és magya­rázzák, hogy nálunk a fő ve­szély a revizionizmus, így te- hát semmi okunk arra, hogy skolasztikus vitát folytassunk arról, hogy melyik a fő ve­szélyes melyik a kisebb ve­szély. A szektússág te válhat fő veszéllyé, különösen akkor, ha bizonyos helyeken azt bocsá­natos bűnnek tekintik. A szek­tássá« önmagában is veszé­lyes. És ezt a veszélyességet az fokozza, hogy irányéban en- gedelyesség nyilvánul meg, hogy a szektások könnyebben és hamarabb nyernek „bűr>- bocsáoetoá,* A marxizmus—leninizmus tisztaságáért folytatott harc; ma és továbbra is egyazon időben két fronton folyik. A kétfrontos harc fő módszere a marxizmus—leninizmus elvei­hez való hűség, az általános, érvényű elméleti tanítás elem-, ző és alkotó módon való alkal-] mazása, az élet és a valóság« követelményeinek, a dolgozó; milliók érdekeinek megfelelő; politika kialakítása. Ebből kö­vetkezik, hogy a revlzianiz-; musnak és szektarianijsmus- nak legjobb ellenszere a meg-; előzés. A magabiztos és bátor: cselekedet és vezetésképesség: forrása az elméleti felkészült': ség, az ideológiai tájékozott­ság és a gyakorlati politiká­ban szerzett sokoldalú tapasz-1 tálát. A kétfrontos harcban nagy 3 szerepe van a nyílt vitaszel-; lem ápolásának és kialaWtá- sának, a bírálat és önbírálat szüntelen1 alkalmazásának. A’ nyíltság és határozottság el veink szenvedélyes védelme-! zése minden más irányzattal és eszmeáramlattal szemben; legfőbb kötelezettségünk, de leni harcot, A hibáit, a hibás; törekvések ás hibás nézetek el­leni harcban nem kell az em­berek homlokára sütni vala­melyik izmus bélyegzőjét, ha­nem azt kell megmagyarázni nekik, hogy nézeteik tévúton jémak, hamis törekvéseket Je­lentenek és szemben állnak a történelmileg kipróbált forra­dalmi elmélettel és szemben állnak az emberi társadalom egészének, vagy kisebb cso­portjainak haladással egybe­kötött érdekeivel. De. Tóth Jéssof | Ezeken a helyeken 40 mázsa csöves- tengerit takarítanak be hol­dadként, ami 25 mázsa má­jusi morzsolt kukoricának fe­lel meg. Az a célunk, hogy az 5 éves terv végére a megyei termésátlag legalább 17 má­zsa morzeolt kukorica legyen, A megye talajadottságai igen jók a silókukorica termeszté­sére is. A habard Béke Ter­melőszövetkezet 400 mázsás holdankénti termése ezt a meggyőződésünket ÜNplja. Feladatul tűztük Jd, hogy 5 év alatt silók ukorlca-vetée- terű léteinkét megnégyszerez­zük és az egész megyében el­terjesztjük a Wbrid kukoricát. Ezáltal nagytömegű és kemé­nyítő»)«» igen gazdag takar­mányt nyerünk. A pBtengósok vetésterületét is szaporítjuk úgy, hogy J964-re a szántó- terület 15 száztokán termesz- szék ezt a fehérjedús takar­mányt Lukár* Antal » Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának fomezőpaadásaa: A 35 százalékos termésátlag- emelés új faládátokat jplent a gépállomásoknak is. A gya­ez ne jelentse az emberek el-; korlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy míg az elmúlt gaz­dasági évben 450 ezer nownál- holdnyi munkát végeztek gé­peink a megye földjein, a tervidőszak végén már 1 mil­lió 300 ezer normálholdnyi munkát kell elvégezniük. És nagyon jó minőségiben, mert csak ekkor válhatnak: valóra az állattenyésztési és növény­termesztési terveink. Mi gépe­sítési szakembereik Úgy ter­vezzük, hogy lW4-re a gabona- termesztés összes mozzanatait, a szálas takarmányok vetését és betakarítását, vakomul a kapóitok termesztésének főbb ágazatait gépesítem tudjuk, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents