Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
1959. OKTÓBER 25. NAPLÖ 3 Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt Tizenöt év eredményei a statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága kiadásában jelent meg a „Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt” című kiad' vány. a kiadvány másfélszáz oldalon tárja elénk azokat az eredményeket, amelyeket mesénk népe a felszabadulásunk óta eltelt másfél évtized alatt elért; A felszabadulás előtti Baranya a félfeudális megyék közé tartózott. A földterület több mint negyven százalékát a 100 ka- tósztrális holdon felüli gazdasagok foglalták eL Az egyházi birtokok területe meghaladta az ötvenezer holdat, a hercegi grófi birtokok területe pedig a kilencvenezer holdat! Albrecht királyi herceg sátor- uelyi uradalma 22 327 kataszt- tólis holdat tett ki, Eszterházy pál herceg, az ország legnagyobb földesura kezén 17 707 katasztrális hold föld volt Baranyában, gróf Draschkovich vannak 11 920 holdas uradalma volt a megyében. Ö mel- !*ttük itt voltak a Montenuo- °k, a Benyovszkyak, a Bie- Jtórmannok, a maguk 5—6 ezer oldás „kisebb” birtokaikkal, "fékkel szemben álltak a má- *k számok. A megye összes jtókdaságának mintegy kétharmad része öt holdon aluli gaz- uasag volt, ezeknek a gazdaságoknak a területe az összes mezőgazdasági területnek alig rnint tiz százalékát ölelte « ezek mellett a nyomor kelén tántorgó kisbirtokos remegek meUett ott áUt a tel- L®en nincstelenek tömege. ‘“30-ban Baranyában 8000 «azdasági cseléd és több mint 1 ezer napszámos élt Hogyan éllek * munkások és parasztok? A második világháborút megelőző években a munkájú és az építőipari munkások kania a megyében megköze- , teUe a tízezer főt. Átlagos dfesetük alacsonyabb volt lnt a fővárosban dolgozó ^kásáké, a fejlett tőkés or- y5gok munkásainak kereseté- Pedig ‘ össze sem lehetett , mionlítani a baranyai mun* ^kereseteket. A megyében a gyáripari unkások átlagos havi jöve- iine az 1938 évi statisztikai filf- szerint 72 pengő 33 . er volt, Pécs városában pe- g 94 pengő 83 fillér. A szén- tóyóknál az átlagos vájári „ uszak-kereset öt pengő volt. s ^20—130 pengős havi kere- n Jelentett volna. A szanált u0p°k íizetéskiesése, a bünte- J^*haek, a nyugdíjbiztosítás °nósa, stb. azonban alapozz1 tócsökkentette a vájárke- ^tóket is. w mezőgazdasági napszám- kör-, ügyanakkor egy pengő Cs ,. mozogtak. A gazdasági l9is l k évi átlagos jövedelme hen i3x1 a megyében 730—770 v ,eöt tett ki, alacsonyabb d* akkori átlagnál. ir*dozek mellé idekívánko- t. .még egy adat: 1936—38-as Ö. ’Win n Pécsett 8562 munkatartottak nyilván... r- utón nézzük meg, ho- ótaj éltünk a felszabadulás hn.^^tógyar Kommunista Pórt ihá|,a| eredményeképpen 1945 *' '0-án hatálybalépett a fö drefora. í>; .. W Évában a nagybirtokok tasJ0íébfil 225 ezer 500 ka* °szi4 is ho'd föld került szét- kant„,ra' Ebből 23 ezer 673-an há>u ” földet, 5275-en kaptak há^t v4 68 9512"en kaptak ső u'.Ez azonban csak az eltett a Volt’ arnelyet pártunk el,har ,paraaztság évszázados teté,i?~.ott#ágának megszün- tórpm.f1’ a Paraszti jólét meg- Vőjőt ‘lséért. A parasztság jö- ság . ? szocialista mezőgazdában ¡¿hasíthatja csak. 1948- *6p«-jakult meg az első me- *et ^“ági termelőszövetke- «sőn “*e8yénkben Dunasaek- ,*áta jelentős fejlődést r?} szövetkezeteink. Ma “tógyéuk községiéinek kő' zel kétharmadában működik termelőszövetkezet, ezen belül százötven községünk termelőszövetkezeti község lett. A munkaegységekre jutó jövedelem így alakult az utóbbi években szövetkezeteinkben: 1954- ben 20,20 forint jutott egy munkaegységre, 1956-ban 30,43 forint, 1957-ben 44,85 forint. Ipari termelésünk is nagyszerű fejlődésen ment keresztül a felszabadulás óta. Rohamosan növekedett ipari termelésünk, több mint négyszeresére emelkedett az iparban dolgozók száma, 1938-hoz viszonyítva. Jelentősen nőtt év- röl*évre a munkások átlagkeresete és eltűnt a munkanélküliség. A statisztikai kimutatások legnépszerűbb része kétségkí vül az, hogyan emelkedett az életszínvonal, hogyan léptünk előre e téren. Az életszínvonal alakulását is bátran tárhatjuk az egész világ színe elé. Nincs miért szégyenkeznünk. Sőt... Csupán 1956 és 1958 között a munkás és alkalmazott családok tiszta jövedelme több mint egyharmadával nőtt. Nőtt a munkás és alkalmazott családok egy főre jutó havi fogyasztása is. Egy-két példa: 1956- ban 1,82 kilogramm nyershús- baromfi fogyasztás jutott egy főre, 1958-ban 2,44 kilogramm. A tojásfogyasztás 1956-ban 8,04 darab volt, 1958-ban 12 darab. A lakosság íparcikkfogyasz- tása is jelentősen megnőtt 1958-ban közel hatvan százalékkal több iparcikket vásárolt a megye lakossága, mint 1955- ben. 1958-ban hálószoba garnitúrából 78 százalékkal, kombin áltszekrényekből 141 százalékkal és kárpitozott csőbútorból 37 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint 1956- ban! De a javuló életet nemcsak az elfogyasztott élelem és vásárolt iparcikkek mennyiségén lehet lemérni. Szorosan idetartozik a faluvillamosítás is. A felszabadulás óta 112 községbe jutott el a villany, a villannyal együtt a fény, a növekvő kultúra. Vagy nézzünk mást. A felszabadulás előtt a nyomor nemcsak éhhalálra, hanem tüdőbajra Is ítélt sok ezer embert. 1920—23-ban minden ezer lakosra 2,8 tbc. halálozás jutott, még 1933—38 között is minden ezer lakos közül 1,2 halt meg tbc-ben. Ma ez a szám 0,36-ra csökkent. Nézzük a csecsemőhalálozások számát! 1938-ban száz élveszü- letésre 10,9 halálozás esett, 1958-ban a csecsemőhalálozások száma 5,5-re csökkent. A kulturális eredmények statisztikája ugyanígy önmagáért beszél. íme: 1938-ban a megyében és Pécsett 1438 középiskolai tanuló volt, a most folyó tanévben 5310 fő tanul a középiskolákban. Az egyetemeken közel hatszázzal emel kedett a hallgatók száma 1938- hoz viszonyítva, és az egyetemek hallgatói között az 1938. évi 8 százalékkal szemben ma már 52,5 százalék a munkásparaszt származású fiatal. Mindezek csak kiragadott példák a statisztikai hivatal által elkészített számvetésből. Helyes volt elkészíteni ezt a számvetést. Ha átlapozgatja az ember, még inkább érzi és érti, hogy eredményeink nagyok és szépek és bizonyítják, hogy helyes úton jártunk az elmúlt másfél évtizedben. A gázlecsapolás a bányaművelés szerves része lesz A pécsi bányaművelés egyik legnagyobb ellensége a gáz. Egy tonna széntermelésre eső gázfejlődés meghaladja a 40— 80 köbmétert. Sok nehézséget okoz a szellőztetés is. A Pécsj Szénbányászati Tröszt szakemberei már évek óta sokoldalú kutatómunkát végeznék a gázok lecsapolása érdekében. 1955-ben indult meg az első kísérlet Petőfi-aknán, s két év múlva ugyanott elkészült az első gázlecsapoló berendezés. Mivel ez az első gázlecsapoló beváltotta a hozzá fűzött reményeket, tervbe vették a módszer elterjesztését. Vasason a fúrólyukak száma a júniusi 20-ról már 38-ra emelkedett. A gázhozam azonban ennek ellenére csökkent. Ennek oka pedig az, hogy a fúrólyukak még érintetlen, mozgásnak ki nem tett területen vannak és ennél fogva természetesen kicsi a gázhozamuk. A gázlecsapoló berendezés egyébként megszakítás nélkül üzemben van. Az így nyert gázt kazánokban eltüzelik. A következő években azonban már több millió köbméter gázzal járulnak hozzá a város gázellátásához. A György-aknai gázlecsapoló berendezés szerelését szeptember 15-én befejezték. A berendezés kifogástalanul üzemel. Szabolcson két helyen van gázlecsapolás. Itt azonban még nem tudták a fúrólyukakat a gázvezetékre rákapcsolni. Az új gázlecsapoló berendezés teljes üzembeállítása csak a szabolcsi fúrólyukak vezetékre kapcsolása után történhet meg. Erre előreláthatóan hamarosan sor kerül. Városavató ünnepség Ajkán Az ország legfiatalabb szocialista ipari települése, Ajka dolgozói nagy ünnepet ültek szombaton: városok sorába ik tatták a nagy kiterjedésű ipar medence központi helységét* Az ország 63. városában Bako- si István, a megyei tanács vb- elnöke ünnepi beszédében ismertette a település múltját, az ország egyik legjelentősebb ipari központjává alakulásának történetét és fejlesztésének további terveit. Ünnepi ülésen választották meg a városi tanács végrehajtó bizottságának és állandó bizottságának vezetőit és tagjait. Szeged—Csepel U A mérkőzés elég nagyiramú volt. A szegediek többet támadtak, megérdemelten szerezték meg mind a két bajnoki pontot. Kevés a benzinkút Pécsett Megoldja-e a problémát az új töltőállomás? TÖBB ESETBEN előfordult már, hogy Pécs három benzán- kútjá iél valóságos menetosz- ’o;;ot alkotnak azok a gépjárművek, melyek üzemanyagot szeretnének felvenni, Az ötéves terv szakmunkásjelöltjei Az 500-<ls Iparitamuló-inté zet vasipari tanműhelyében ez évben százhúszon kezdték meg a tanulást. Közülük a többség a vasesztergályos szakmát választotta. Ciperius escufentus Százötvenezer forint egy bo’d jövedelme Él Nagydobszán egy 57 éves agronó* mus, Schuszter Mihály. A Vörös Sugár Tsz-Ben telnek munkás hétköznapjai, szabad idejében pedig egy furcsa nevű növénnyel kísérletezik. Ciperius esculen- tus-nak hívják, magyar neve még nincs. Az íróasztalán, átlátszó műanyagtálca tele van összeaszott iughagyma nagyságú gumókkal. Finom, hajszálvékony gyökérmaradványok hálózzák be. Arra kér, ízleljek meg egyet. Beleharapok... Kemény, de megrágható. Az íze? Először úgy éreztem csicsókára emlékeztet, aztán mintha nyers szelídgesztenyét rágtam volna. — Jó? — Érdekes. Hogy került ide ez a fura növény? — Regényes úton — válaszolja az ag- ronómus. Aztán kibontakozik a ciperius esculentus kalandos Van Budapesten egy jó ismerőse, Szentjóby László nevű mezőgazdasági kutató. Ennek még a második világháború előtt volt egy barátja, aki a ha!le-i egyetemen tanult. Ezt a barátot egyszer, az egyik spanyol kolléga meghívta a hazájába. Az egyik napon kilovagoltak öszvérrel a határba. Amint visszatértek — rekke- nő meleg volt — hűsítő itallal kínálták meg. Nagyon ízlett ez a halié i diáknak, s amikor megkérdezte, hogy miből készült, válaszul a Schuszter elvtárs asztalán látható gumókat tették elé. — A gumók tehát Magyarországra kerültek — folytatta Schuszter elvtórs. — Kormányunk megengedte a behozatalát. Szentjóby László pedig kísérletezni kezdett vele. Most már Csongrádban, Nagydobszán, szóval sok helyen elültették, s az eredmények felülmúlják a várakozásokat. — Mennyi gumót kapott Szentjóby Lászlótól? — Huszonhat kilót Ez — 40x40 centiméteres sor- és tőtávolságot számítva — nyolcszáz négyszögölnyi területre volt elég. Úgy ültetik mint a babot. Négyöt gumót kell egy fészekbe tenni. — És bevált? — Menjünk ki a kiskertbe! Ott is van belőle — mondja az agronómus. Érdekes. Harmincnyolcvan centiméter széles levelű, közönséges fűre hasonlít. Minden bokor alja tele van gumókkal. Nyersen mogyoróíze van. A ciperius esculentus tehát jól bírja a hazai klímát. — És mire jók a gumók? — Az összetételéről beszélek először 24 százalék zsírt, 23 százalék cukrot, 35 százalék keményítőt és 8—12 százalék fehérjét tartalmaz. Egy holdon száraz állapotban — megterem tizenöt-húsz mázsa. Nagy szó ám. mert egy mázsa ára tízezer forint. Már a svédek és norvégek is érdeklődnek... — Tízezer forint’ — tamáskodok. — Vagy százötvenezer forint egy holdról? — Annyi bizony! Megmutassam az árjegyzéket? S folytatja, hogy nem is tudják még, mi mindenre lesz jó ez a kincset érő gumó. Annyit már meg állapítottak, hogy jól pótolja az anyatejet, s néhány or- szágban állítólag koraszülötteket táplálnák vele. Megpörkölve és őrölt állapotban a kakaópor és csokoládé gyártásától kezdve a tortakészítésig hasznosíthatja a cukrászipar. Üdítő italt is akarnak készíteni belőle, s a hírek szerint meggátol- tó a vaj avasodását. Annak tartósítására is felhasználható. 1L L. Időkiesés, közlekedési torlódás, bosszúság kíséri az üzemanyagfelvételezéseket. Nyilvánvaló, a Kórház téren, a Rákóczi és a Zsolnay úton elhelyezett benzinkutak nem képesek már a közlekedő járművek zavartalan üzemanyag- ellátását biztosítani. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban Kővári elvtársnak, a pécsi ÁFOR-kirendeltség vezetőjének? — Teljesen egyetértek ezzel a megállapítással Sajnos, a fejlesztés, illetve az új benzinkutak létesítése nem rajtunk múlik. — Felettes szervükön? — Igen. Legfelsőbb irányító hatóságunk a Nehézipari Minisztérium. Az ÁFÖR tájegységekre oszlik. Tolna—Baranya—Somogy és Zala képez egy ilyen tájegységet. Kaposvárott van a mi tájegységköz- pantuink. >— Ök pedig nehezen látnak ide Baranyába, hogy itt milyen nehézségek vannak. Jelentettek a központnak a pécsi helyzetet? — Jelentettük. Számos fel- terjesztést küldtünk. Pécs és általában egész Baranya megye olyan rohamosan fejlődött gépkocsiellátás szempontjából is, hogy feltétlen el kellett érkezni az üzemanya gkiad ás nehézségeihez. Csak egy számot mondjak, 1958-hoz viszonyítva kb. 40—45 százalékkal emelkedett a forgalom. Sokan vásároltak motorkerékpárokat, személyautót, az ipari szállítások igényei, a mezőgazdaságban foglalkoztatott gépek igényei is rohamosan megnövekedtek. Pár hónap alatt az autóközlekedési vállalatok 40— 50 új gépkocsit kaptak. — A fejlesztéssel tehát a felettes hatóság egy kicsit „elaludt”. — A megyében nem állunk rosszul, Szentlőrincen, Szigetváron, Komlón, Mohácson, Pécsváradon és Sásdon is vannak benzinkútjaink. — Hogyan igyekeznek javíhelyzetani Pécs városának tén? — Előreláthatólag jövőre megépül egy új töltőállomás, a mohácsi úti elágazásnál, mely teljesen korszerű berendezéssel áll a gépkocsivezetők és gepj ármútula jdono- sok rendelkezésére. Tartálykapacitása eléri a 25 ezer litert, tehát nagy állomás lesz. — Kielégíti a megnövekedett fogyasztás igényeit ez az új töltőállomás? — Valószínűleg - kielégíti, mert három műszakos lesz, éjjel-nappal vehetnek fel üzemanyagot a gépkocsik. — Terveznek-e még hátózat- fejlesztést Baranyában? — Elsősorban a pécsi telepet kívánjuk megszűntetni. Több millió forint beruházással felépül Mecsekalján egy korszerű, minden igényt kielégítő ÁFOR-telep. Az ötéves tervben épülő új nagy ipari objektumok még inkább szükségessé teszik a mi telepünk kiköltözését a városból, hisz az üzemanyagigényeket kielégíteni, az üzemanyagot tűzbiztosán tárolni csak így lesz módunkban. A PÉCSI ÁFOR-TELEP vezetőjének nyilatkozata bizonyos mértékben kielégítheti a város gépjárműveket foglalkoztató vállalatait, állami szerveit és a magángépjármü tulajdonosokat egyaránt, azonban nem lenne felesleges fáradság, ha az ÁFOR budapesti központja megvizsgálná az új töltőállomás létesítésén felül a jövőben jelentkező igényeket is. Az épülő töltőállomás ugyanis nagyon sokat javít a helyzeten, ám nem lehetetlen, hogy a gépesítés hasonló vagy még erősebb ütemét feltételezve elégtelennek bizonyul egykét év múlva. A sok ezer pécsi érdekelt kéri az ÁFOR központjának illetékeseit, hogy ezt a problémát megnyugtató módon oldják meg. Minden idényben, minden igényt és divat szakszerűen kielégíthet a Pécsi Ruh zati Bolt szakboltjaiban a város minden részén 271
