Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

1959. OKTÖBER 24. NAPLÓ Milyen az IL-18 repülőgép? Moszkva (MTI). A ma­gyar sajtó hírül adta, hogy a MALÉV 1960-ban előrelát­hatólag három IL—18 szovjet óriásgéppel bővíti parkját. Ez a repülőgép — a világhírű ‘ljusin kollektívájának alko­tása — a szovjet repülőgép- gyártás egyik új büszkesége. A repülőgépet négy, egyen­ként 4000 lóerős turbólégcsa- varos motor emeli a magas­ba. 75—100 utas számára van benne hely, de a turista-vál­tozat száznál is több utast szállíthat. Az IL—18 órán­ként 650 kilométeres sebes­séggel leszállás nélkül több oiint 5000 kilométer utat te­het meg úgy, hogy üzem­anyagtartályaiban még ez­után is egy órára elegendő üzemanyag marad. A hasz­nos terhelés az út távolságá­tól függően 14 tonnáig ter­jedhet. A gép maximális re­pülősúlya 61 tonna. Pártunk politikája helyes, továbbra is ezen az úton haladunk Pártértek ezlet Szigetváron indulnak a pécsi ijékaemberek Az MHS könnyűbúvár szakosztályának tagjai a hi­deg idő beálltával sem tér­nek pihenőre, sőt nagyszabá­sú tervek kivitelezésére ké­szülnek. Ma, szombaton in­dulnak Hévízre, ahol holnap ®gy mélységrekord beállítását kísérlik meg. A közeli hetek­ben pedig Tapolcára utaz­ónk, s felkutatják a tavas­barlang állítólagos folytatá­sét. Egyesek szerint ugyanis az ismert barlangrész mel- lett egy, a feltártnál jóval nagyobb, eddig még ismeret­en barlang van. Pénteken tartották meg a szigetvári járás kommunistái pártértekezletüket. A pártérte­kezlet határozata, amely tömö­ren összefoglalta az elért ered­ményeket és részletesen meg­szabta a tennivalókat, kimond­ta: „A járási pártértekezlet helyesli és teljes egészében egyetért a Központi Bizottság irányvonalával, amelynek he­lyességét a gyakorlati élet mindenben igazolta. Ez a po­litikai irányvonal kedvezően hatott a járás politikai, gazda­sági és kulturális életére és általános fellendülést eredmé­nyezett.“ Röviden ez a határozatból kiragadott két mondat jellem­zi legjobban a pártértekezlet hangulatát, állásfoglalását, hozzátéve azt, hogy a pártértekezlet helyesen foglalt állást a jövőt illetően is, megszabta a következő időszak legfonto­sabb tennivalóit, feladatait. A pártbizottság beszámolója nagy figyelmet fordított a já­rás ipari üzemeiben folyó ter­melőmunka vizsgálatára és rámutatott a legfontosabb fel­adatokra, amelyekkel segíteni kell az ipari üzemek munká­ját. így fontos feladatként je­lölte meg a munkaszervezés, az ellenőrzés megjavítását, a dolgozók szakmai ismeretének növelését, a lazaságok elleni harcot, valamint a termelé­kenység emelését, a munka- versenymozgalom fokozottabb segítését. Különös súllyal Bőripari ankét Pécsett Jövö évben ünnepli 100 éves fennállását a Pécsi Kesztyűgyár p, A Bőripari Tudományos ESyesület kesztyű- és szórme- 0s;itálya ankétot rendezett Pé- Csett. Az ankét rendezését a lakosztállyal együtt közösen a kesztyűgyár vállaltai A nagysikerű ankéton széles űrben megvitatták a kesztyű jártás problémáit, valamint á gyár előtt álló feladatokat. ^ ankét résztvevői elmond­ok, hogy azért esett a rende- uk választása Pécsre, mert a tan * Kesztyűgyárnak évszá- ,..dós hagyományai vannak. óvö évben a gyár 100 éves unallását ünnepli; Az iga^j fejlődés csak a fel- , ubadulás után indult meg a bsztyűgyáriásban. Ezt — mint 'gyan az összeállított anyag ahoi , kitűnt — bizonyítja, hogy rgjertésbőrből készült kesztyűk i* Pécsett már a nappa kész­ig“* gyártására is áttértek. , a már 12 színben készítenek h gyüket, ugyanakkor 22 szín j? ühakesztyűt. s-2, termelés ilyen méretű ^róifikálását a nagyarányú C*kl fejlesztés tette lehe- n_ e- Az állami kesztyűipar hoe fejlődése bebizonyította, toim maSasabb színvonalú, hae a kisipar, jobb minőségű, tori f^b választékú kesztyűket forgalomba hozni. Sozf ankéton résztvevők han- tyí, ttak azt is, hogy a kesz- 70q ar 10 év alatt hazánkban ked azüzalékos termelési emel- tásh * ért el. a kesztyűgyár­ak a,n foglalkoztatott dolgo- ¿‘fezama 745 százalékkal tot-n! , °tt. Az egy főre eső tok 4. si érték 154, a munká­val a .a6keresete 246 százajék- ség k °tt. Az exportkötelezett- derik elt a kesztyűipar min- Vjs *°r eleget tett, sőt 1949-hez kesztnyítva a külföldnek adott e,"elték^ szartlat 17-szeresére k^L^rdfszműgyár klküldött- Zaj ^állapította, hogy a ha­toinAS?rtésbas8zéleket olyan ^ .‘osévi r. _____1*. ■ Vü a beAlgi ní^ói-a emelték, hogy Vül^ük gyártott kesztyűk a torivá “lekkel felveszik a ver- busoú s°t bizonyos kesztyűti- lne‘ K gyártását hiába kisérlik A? “‘ónozni külországokban. WftL,.ankét résztvevői megál- tok abban, hogy a felve­tett hiányosságok kiküszöbölé­sére határozatot hoznak. Az Országos Bőripari Tudományos Egyesület által rendezett bőr­ipari ankét végeredményben sikerrel zárult, megszabta azo­kat a feladatokat, melyeknek megoldáíával még tovább le­het emelni a kesztyűgyártást, még versenyképesebbé lehet tenni külföldön a már eddig is világhirnévre szert tett ma­gyar bőrijteri termékeket; emelte ki a beszámoló az üze­mi pártszervezetek munkájá­nak a fontosságát, felelősségü­ket a munkások között vég­zendő politikai munka terén. Jelentőségének megfelelően foglalkozott a beszámoló is, a hozzászólók is a mezőgazdaság helyzetével. Ha csupán a leglényegeseb­bet lehet egy rövid tudósítás keretében kiemelni, akkor fel­tétlenül első helyen kell szól­ni arról, hogy a pártértekez­let egyhangúan foglalt állást amellett, hogy a párt agrár­politikája helyes, és e politika megvalósítása során jelentős fejlődés ment végbe a sziget­vári járásban. A párt befolyá­sa lényegesen megnőtt a me­zőgazdasági dolgozók, a tsz és egyénileg gazdálkodó parasz­tok körében. Ma már a járás mezőgazdaságának több mint hetven százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Az év ta­vaszán a szigetvári járásban is döntő fordulat következett be, igen sokan, a középparaszt­ság zöme is a szövetkezeti gazdálkodás útját választotta. A járásban ma harminc termelőszövetkezeti község van és ötvenhárom termelőszövet­kezetben 2685 család 4456 tag­gal, több mint 31 ezer kataszt- rális hold földön gazdálkodik. Jelentős eredmény, hogy a szövetkezetekben egészséges megszilárdulási folyamat ment végbe, a tagok többsége szor­galmasan és rendszeresen részt vesz a közös munkáhan és már most is a terméseredmé­nyek meghaladják a’z egyéni­leg dolgozó parasztok gazda­ságában elért termésátlagokat. Részletesen elemezte a párt­bizottság beszámolója azokat a problémákat is, amelyek ma még fennállnak a termelőszö­vetkezetek munkájában és megmutatta, hogyan kell eze­ket a problémákat mégoldani. A vita során több felszólaló foglalkozott a termelőszövet­kezetek helyzetével, a pórt me­zőgazdasági politikájával. Igen jól fejtette ki véleményét Varga József elvtárs, a kis­tamási termelőszövetkezet el­nöke. Arról beszélt többek kö­zött, hogy néhány éve még nem egy helyen lehetett hal­lani, hogy a szövetkezet nem való a magyar parasztnak, nem illik össze a magyar pa­raszt lelkivilágával. Nos — mondta Varga elvtárs — a ter­melőszövetkezeteink eredmé­nyei másról beszélnek. Arról, hogy a magyar paraszt a szö­vetkezeti gazdaságokban na­gyobb eredményeket tud el­érni, mint amilyeneket a kis­üzemi, egyéni gazdaságokban. Tehát való a szövetkezet a magyar parasztnak. Balta elvtársnak, a rózsafai Kossuth Tsz elnökének felszó­lalása, amelyben beszámolt az eredményeikről, és arról, hogy miként akarják a jövő évben az idei eredményeiket túlszár­nyalni, szinte aláhúzta Varga elvtárs mondanivalóját. Amikor a pártértekezleten a feladatokról esett szó, mindig kihangsúlyozták, a beszámoló éppúgy, mint a hozzászólók,, hogy a további elengedhetetlen feltétele pártunk egységének további, szakadatlan erősítése. A helyes politika folytatása azt jelenti, hogy szakadatlanul küzdeni kell a párt marxista-leninista irányvonalának következetes érvényesítéséért, fel kell lép­ni mindenkor és mindenütt a helyes irányvonallal ellentétes helytelen nézetek, a revizio­nista és a szektás nézetek el­len, és a továbbiakban is nap­ról napra szívós felvilágosító munkával kell meggyőzni az embereket a párt politikájá­nak helyességéről, a párt iga­záról. így léphetünk előbbre, így érhetünk el nagy eredmé­nyeket, így Válthatjuk valóra, nagy célkitűzéseinket. Ebben van a mi erőnk. Csak ias«p Iliik össze a nap laöilafiigi-iáliaWat A magyar labdarúgó váloga­tott tagjai pénteken újabb ed­zést tartottak. Szombaton pedig könnyebb mozgást végeznek. Baróti Lajos, szövetségi ka­pitány elmondotta, hogy a vég­leges csapatösszeállításra va­sárnap kerül sor. Valószínű, hogy Sárosi nem szerepelhet, s így Novak játszik helyette. Az eredményes gazdálkodós sokéves terve Vetésforgót alkalmazni any nyit jelent, mint szigorúan tervszerűen gazdálkodni. A növények egymást követő sor­rendje hosszú időre, évekre meghatározza a gazdálkodás irányát, és arányát. Érthető tehát, hogy alaposan minden körülményt figyelembe véve szabad csak elkészíteni. A tavasszal 600 holddal fel­fejlődött majsi Táncsics Terme lőszövetkezetben nyár végére befejezték a tagosítást. A tsz területéről készült térkép se­gítségével ekkor Bazsinka Gyű la agronómus és Vörös Mi­hály gyakornok megkezdték a közös táblák kialakítását, és a vetésforgó megszerkesztését. Hosszú és fáradságos munka volt. Erről Vörös Mihály ké­sőbb így számolt be: — öt hétig dolgoztam a ve­tésforgón. Igaz, magam is ide való vagyok, jól ismerem a ha­tárt és az adottságokat, de ép­pen ez a körülmény zavart meg folytan munkámban. Tudtam például, hogy az ál­lamtól átvett több száz hold tartalékföldben nem termel­hetek addig lucernát, míg a talajt némileg meg nem javí­tom. A forgó szakaszok és ezen belül a táblák kijelölése, a négyévenkénti istállótrágyázás betervezése és az évelő lucer­na elhelyezése igen nehéz fel­adat volt; Végül is nyolc 6za­kaszos forgónál döntöttem, mert ebben tudtam az adott körülmények között, a termesz tendő növényeket legideálisab- ban elhelyezni. Vörös Mihály vetésforgóján meglátszik a gondos munka. Ez a forgó megmutatja azt, amit egy vetésforgónak az első pillantásra érzékeltetnie keli, nevezetesem a gazdálkodás irá nyát, a tsz profilját, helyesen jelöli meg a nyolc év felada­tait. A vetésforgó 160 holdas sza­kaszokból áll, és benne a talaj­javító lucerna egy teljes sza­kaszt képez. A lucernát négy- évenként szántják alá, s lénye gében együtt váltakozik a for­góval Évente két kapás sza­kaszt istállótrágyáznak, azaz 320 holdat, négy évenként min den területet megtrágyáznak. Az a tény, hogy minden év­ben 48 000 mázsa istállótrágyá­ra vám szükségük, megszabja a tartandó állatok számát is. E szerint a majsi tsz-nek — ha a háztáji állomány 70 számos­állat — évente 310 számosálla­tot kell tartania. Ebben az év­ben persze ez az állatlétszám még nincs meg, és a hiányzó istállótrágyát műtrágyával pó­tolják. De a vetésforgó már megmutatta a feladatot, ' sőt pontosan számokban adta meg, hogy évente hány darabbal kell az állatállományt növelni; Vörös Mihály vetésforgója azonban még egy oldalról bele szólt az állatállomány kialakí­tásába. A helyi adottságokhoz igazodó vetésforgóban túlnyo­mó részt a takarmánynövé­nyek dominálnak. A majsi ta­lajok tehát takarmánytermesz- tésre kiválóan alkalmasak, a sok takarmány pedig sok állat tartását, illetve tenyésztését teszi lehetővé. A tsz. 1300 hold szántóján — a 330 hold kuko­ricát is beleszámitva, — éven­te 880 holdon termelnek takar mányt. Mint a tsz vezetői ki­számították, ez azt jelenti, hogy évenként átlagosan 100 tehenet kell tartaniok, azaz 15 —20 darabbal kell a szarvas­marhaállományt minden évben fejleszteni, a kocaállományt pedig már az első évben a meg lévő 59-röl 80-ra kell emelni. 1959-ben 300 hizottsertést adott el a termelőszövetkezet s ezt a számot jövőre megdup­lázzák. A vetésforgó tehát a mar­siaknak komoly feladatokat szab meg, ugyanakkor köny- nyiti is azok végrehajtását. A sok apró parcella után a nagy táblák, és az olcsó gépi munka alkalmazása eredményesebbé teszi a Táncsics Tsz gazdálko­dását, jelentősen megkönnyiti a tsz-tagok munkáját, és így természetesen növeli a tagság jövedelmét i<; A kényelmes otthon szolgálatában Pécs város „összkomfortjának” egyik legjelentősebb bás* zisa a Gázszolgáltató Vállalat, a közismertebb nevén a 'Gáz-* gyár. Modern .lakás ma mér nehezen képzelhető el gáz nél•* kül. Pécsett pedig nemcsak modern lakások, hanem modem városrészek épülnek, és ha már felépültek, követelő* sürge­tik a gázszolgáltatást. Mint ismeretes, a jövő évre 10 millió forintot biztosított a városi tanács a gázhálózat fejlesztésére, de a vállalat máso­dik ötéves ■ tervprogramjában már 37 millió forintos beruhá­zás szerepel a gázszolgáltatás széleskörű kiterjesztésére. Közeledik a tél, a napi 24—25 ezer köbméteres gázfogyasz­tás csúcsidőszaka, ami már most nagy gondot okoz a vállalat javító részlegének, ahol nemcsak Pécs és a Dunántúl, hanem Miskolc, Szombathely, Szeged, Sztátínváros, Baja, Nagykanizsa és számos más nagyvárosunk gázmérő óráit javítják. Képün­kön Hollósi Lajos, a javítórészleg dolgozója éppen a gázmérő lelkét vizsgálgatja. Ez a foglalkozás nem éppen a legveszély- telenfbb munkák egyike, hiszen a mérőórákba szorult gázok­kal is számolnia kell. Éppen ezért 40 órás munkahétre tértek át a részleg dolgozói, de emellett rendszeres védőétel- és ital­ellátásban is részesülnek. L&rincz István mérőszabályozó munka közben. A speciális eljárásokkal történt mérőszabályozás hitelességét az Országos Mérésügyi Hivatal bélyegzőjével igazolják* A fürdőkályhák, gáztűzhelyek szakavatott mestere, Szőnyt Elemér egy armatúrán dolgozik, \ <" r-4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents