Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

1959. OKTÓBER 21. NAPLÓ 5 ___Ho-íi&c&uL______ » ___________________ i Me csek vidéki szőlőnevek A Mecsek vidéke nemcsak a zamatos ízű baracknak, hanem az illatos, csorgólevű szőlőnek is hazája. A Mecsek lankáin sok olyan szőlőfajtát termesz­tenek, amelynek néveredetével gyakran még a szakemberek sincsenek tisztában. Ott lapul­nak a sárgálló levelek alatt a szerény szőlőfürtök, kék, fe­hér, vagy bíborbogyóikkal, s csak néha-néha kandikál ki egy-egy kócos kocsányú für- töcske. Szelíden szürcsölgetik a sápadt szőlőszemek a nap ké­sei sugarait, amelyek még most is cukorrá változtatják a levőkben felhalmozódott ke­ményítőt, s gyűjtik össze a tö­pörödő gerezdekben. Az igazi gazda csak rápillant a tőkére, a fürtökre, és máris rámondja a szőlőfajta nevét. Nézzünk szét egy kissé ml is a szőlőne­vek birodalmában! Itt van mindjárt egyik jelleg zetes, Mecsek vidéki szőlőfaj­tánk a cirfandel, vagy ahogy népiesen mondják: cirfandli. Nevének eredetét ma sem tisz­tázták véglegesen. Ismeretes, hogy a szőlő fiatal hajtásának a végét vitorlának nevezik. Ennek német neve Fahne. So­kan a Zierfahnler kifejezésből akarták a nevét megmagyaráz ni. Csak az a baj, hogy a régi német szőlészet ilyen szőlőne­vet nem ismer. Minthogy a cirfandli a szilvám szőlővel egyidőben tűnt fel, újabban azt tartják, hogy a cirfandeUnév a szilváner népetimológiai vál­tozata. Ennek a nézetnek csak az a hibája, hogy a szilvám másfajta szőlő, mint a cirfánd- li. A szilvám szőlőnév azért ér­dekes, mert egyesek szerint Erdély (Trans-szUvánia) latin neve rejtezik benne. E felfogás téves, mert Erdélybe csak a múlt század közepén telepítet­ték ezt az ausztriai szőlőfajtát, amelynek neve valószínűleg la­tin eredetű és erdeit jelent. A rizling nevében Ries stand, a római Reatia tartomány hely neve él. Talán a rizling a leg­régibb szőlőfajtánk, hisz már a rómaiak is termesztették. Németek közvetítették hoz­zánk az olasz rizlinget, amely azonban, francia eredetű szőlő­fajta. Hazája a Champagne Az olasz jelzőt Németország­ban kapta megkülönböztetésül a rajnai rizlingtől. A rizling- fajták mellett fűszeres zamatá- val kitűnik a tramini-szőlő. Neve Tirolból ered, ott van Tramin község, ahonnan ez az újabban felkapott szőlőfajta a nevét kölcsönvette. Érdekes megemlítenünk, hogy éppen e községben és környékén egyál­talán nem termesztik a trami­ni-fajtát, Igen érdekes, közkedvelt faj- a saszla is. Híres szőlőkuta­tók: Görög Demeter, mintegy százötven évvel ezelőtt ezeket írta e szőlőfajról: „A Chasse­las nevű szőlő egy a legjobb és a legtartósabb asztalra va­ló szőlők közül, amelyet csak százegynéhány esztendővel ez­előtt kezdtek Franciaországból Németországba, s először is a Rajna-mellékre általplántálni és Gutedel és Schönedel neve* zet alatt szaporítani." Baranya megye kiváló borait mintegy négyszáz évvel ezelőtt már Oláh Miklós, a kiváló hu­manista is említi. Érthető te­hát, ha a borivók a nyelvtudo­mányos felfogással szemben is védik azt az anekdotás szóma­gyarázatot, amely szerint Ba­ranya megye kiváló boraiért kapta a Bor-anya nevet, Ismeretes az is, hogy Pé­csett, a Kulieh Gyula utcában van az ország legrégibb szőlő­tőkéje, amelynek lugasra futó ágai még most is termik rózsa színű, hosszúkás bogyójú szőlő fürtjeit. Hogy Pécs város la­kói valóban szeretik a szőlőt és annak termését, legfőbb bi­zonyítékunk az, hogy a benn­szülötteknek, a városhoz tar­tozásnak a díszítő jelzője is a „pécsi tűké" lett Dr. Tóth István ........... Sz ovjet asztrobotanikus a Vénusz növényzetéről A1 m a-A t a (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a 84 éves Gavril Tyihov szovjet tudós, az asztrobotenika (csillagászati növénytan) megalapítója kije­lentette, hogy ha a Vénusz bolygón növényzet van, feltét­lenül vörös, narancs-sárga Vagy sárga a növények színe. Tyihov szerint ez azzal ma­gyarázható, hogy a nap mele­gének legnagyobb részét a Spektrum piros, sárga és na­rancsszínű sugarai hordozzák, s a Vénusz-beli növényeknek el kell hárítaniok a túlságosan nagyarányú sugárzást. Feltételezését igazolják a harkovi csillagászok megfigye­lésed is. E szerint a Vénusz felhőzetében nagyarányú piros, sárga és narancssárga sugárzás észlelhető, mégpedig ott, ahol a bolygó felületére eső napsu­garak visszatükröződnek; Pn ellen ez alapon az a vád, h°gy felségsértést követett el, szövetkezett kommunizmus áljaira — fordult most egye- hesen a vádlotthoz Vas tá­rselnök. — Bűnösnek érzi ?>agát? Megértette a vádat? Erre feleljen! Az öreg ember nehézkesen felállt, de mielőtt válaszolt v°lna, két védőügyvédjére né- *ett. Dr. pillér Artúr keszthe- lyi ügyvéd alig észrevehető fejmozdulattal nemet intett, a fnásik védő, dr. Pap Sándor Pécsi ügyvéd bátorítólag né- ett védencére. A vádlóit most «húzta magát, azután csendes, ■egyensúlyozott hangon vála­szolt. ~~ A vádban foglaltakat "»gyrészt valóban ténynek ®.u elfogadnom. Ezerkilenc- . az«z óta dolgozom a mozga­lomban, ami azt jelenti, hogy »á?rCtem ezt a hazát, de a ha- ön •b?em úgy értelmezem, mint A haza egyenlő az or- ®ggal és a benne lakó nép- Ahlk a nép nyomorát idé- eíi e‘ő, hazaárulók és én ezek tóit” a hazaárulók ellen lází- ‘•oitam. Azt mondják, izgattam magyar katonaság elleni náv slncs róla! Nem a kato- daK ellen lázítottam, hanem a n£ívtoUas britanniások ellen. I*1* elhurcolták a férfiakat, "¡egbecstelenítették az asszo- y°kat, kirabolták a házakat, ■■««kínozták, élve eltemették politikai ellenfeleiket. Voltak akiket nyakig földbeástak és a földből kiálló, haldokló fe­jet ütötték, verték, becstele- nítették. Azért kellene hát bű­nösnek éreznem magamat, mert ezek ellen a szadista ter­rorlegények ellen lázítottam? Nem uraim! Nem érzem ma­gamat ' bűnösnek! Soha! — mondta minden indulat nél­kül, azután leült, már nem is figyelt oda, mintha nem is az ő ügyét tárgyalná«. Ezután a bizonyítás kö­vetkezett. Egyenként szólítot­ták be a tanukat. Nagy József pécsi ingatlanügynök vallotta, hogy jelen volt az augusztus 14-i nagygyűlésen, de a vádlott nem volt a pártvezetőség ré­szére fenntartott helyen. Ma­gyar József fűszerkereskedő azt vallotta, hogy a vádlott soha nem volt tagja a pártve­zetőségnek. Légrádi Ferenc azt vallotta, hogy a vádlott min­den kommunista megmozdu­lásban részt vett. A védő kér­désére azonban nem tudott egyetlen példát senj felhozni. Schnelder Gáspárné gyermek- menhelyi felügyelő vallotta, hogy a vádlott mindig a kór­házzal, az ápoltakkal foglalko­zott. Egyedül hivatásának élt. özvegy Szabó Józsefné azt val­lotta, hogy betegeit naponta többször látogatta a vádlott, Egységesítik a búzatermelést Baranyában eddig hat faj­ta búza magja került évről- évre a földbe: köztük a gyen gén termő somogyi tar-búza és az inkább Alföldre való Fleischman-féle. Ez hátrá­nyosnak bizonyult, mivel egyes fajtáknak más-más a sikértartalma, kiőrlési szá­zaléka stb. és a malmokban összekeveredve, emiatt rom­lott a liszt minősége is. Más részt a különböző fajtáknak különböző a vetési és az éré­si ideje, különböző a 6zár magassága és szilárdsága, s ez jelentősen megnehezíti a gépi aratást, kiváltképpen a kombájnaratást. A legjobb baranyai szak­emberekből alakult vetőmag- bizottság célul tűzte ki, hogy egységesíti a búzatermést és — a második ötéves terv irányelveit is figyelembe­véve — a legjobb árugabona­fajtákait terjesztik el. A me­gye területén működő Bo­dorfái Növényfajta Kísérleti Állomás több éves tapaszta­latai szerint a baranyai vi­szonyoknak leginkább az úgynevezett B. 1201-es és az F. 293-as búzafajták felelnek meg. A vetőmag-szaporító állami-, kísérleti- és tangaz­daságokban — elsősorban Beremenden, Bolyban, Pé­csett, Szentegáton és Szent- lőrincen — tehát az év őszén lényegében már csak ezt a két fajtát vetik el, úgyhogy jövő ősszel már mintegy há­romszáz vagon egységes búza-vetőmagot tudnak ki­osztani a megye termelőinek. A szakemberek úgy szá­mítják, hogy a második öt­éves terv első esztendeiben általánossá válik egész Ba­ranyában a két bőtermő bú­zafajta termelése. A III Földrajzi Szakosztálya megtartotta IV. negyedévi szakülését A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat földrajzi szak­osztálya a múlt héten tartotta IV. szakülését. Az előadáso­kon részt vettek a munkás- akadémia instruktorai, az üzemek képviselői, valamint a földrajztudomány kedvelői. Dr. Gertig Béla adjunktus az előadókonferenpia résztve­vői előtt a munkásakadémia első két előadásának temati­káját és annak ideológiai je­lentőségét vázolta. Ezután dr. Borai Ákos, az észak-mecseki bányákról tar­tott előadást. Rámutatott ar­ra, hogy a felszabadulás előtt az értékes liász-szén ipari hasznosítására aránylag kevés lehetőség nyílott. A vasutak fogyasztása mellett csak a me­zőgazdasági ipar vásárlása volt említésre méltó. Nap­jainkban a bányavidék szén- termelése is megnövekedett, ugyanakkor az ipari felhasz­nálás sokrétűbbé, népgazda­sági szempontból jelentősebbé vált. A MÁV és a téglagyárak szénfogyasztása mellett nagy mértékben megnövekedett a bányavidék brlkettgyirtása és gázszén termelése. A Dunai Vasmű igénye egyre nagyobb mértékben jelentkezik. Dr. Lovász György az újabb mélyfúrásokkal végzett kuta­tások eredményeit ismertette. Megemlítette, hogy ennek se­gítségével sikerült új olaj­területet feltárni. Bebizonyo­sodott, hogy olajat nemcsak a gyűrődéses, hanem a töréses szerkezetek is tartalmaznak. A fúrásokból kiderült, hogy Délnyugat-Dunántúl éghajlata a pliocén idején viszonylag meleg és nedves volt. Eszerint a Chólnoky által megrajzolt sivatagi deflációs felszín-fej­lődési képet a tudománynak revideálni kell. Ebben a mun­kában a technika fejlődésé­nek nagy szerepe volt. Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak. Helyeselték a munkásakadémia életrehívásá- nak gondolatát. Kitűnő kez­deményezésnek minősítették az előadó-konferencia össze­hívását, melynek keretén be­lül nemcsak a tematikát, ha­nem a legfontosabb elvi kér­déseket is megvitathatták a résztvevők. „fii vzdei uei, viUact aiat!" Harminc éve kezdődéit meg a kommunista elítéltek arminc évvel ezelőtt, 1929 október 21-én kez­dődött meg a különböző fegy­intézetekben raboskodó kom­munisták éhségsztrájkja, amellyel tiltakoztak a lehetet­len börtönviszonyok ellen, az ellen, hogy közönséges bűnö­zőkként kezelik a kommunista politikai foglyokat a Horthy- fasiszta rendszer börtöneibe., és szántszándékkal biztos ha­lálra kényszerítik a börtönben sínylődőket. „Miniszter Ur! Minket poli­tikai tevékenységünkért ítélt el a bíróság, de közönséges bűnözők módjára bánnak ve­lünk ... — írják 1929 október 19-i, az igazságügyminiszter­hez intézett levelükben a sop­roni fegyházban raboskodó kommunisták. Miniszter Ur! A perünkben hozott ítéletet a bíróság az el­különítés szükségességével in­dokolta. Az ítélet végrehajtá­sa alatt mégis azt kell tapasz­talnunk, hogy a kincstár által nyújtott élelmezés mellett testi erőnk rohamosan fogy, hogy egészségi állapotunk megrom­lott és az ön intézkedése foly­tán családaink nem támogat­hatnak bennünket élelmiszer­rel. .. Miniszter Ur! Az ön veze­tése és ellenőrzése alatt álló börtönökben naponta előfor­dul, hogy letartóztatottakat veréssel nemcsak fenyegetik, de tettleg bántalmazzák, és nincs tudomásunk arról, hogy Á Scotsman az ENSZ laoszi ténymegállapító bizottságának jelentéséről London (MTI). A Scots­man washingtoni tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok már előre felkészül arra a kínos zavarra, amelybe az ENSZ Laoszba küldött ténymegálla­pító bizottságának jelentése ejti majd. Kiderült, hogy az állítólagos háborús cselekmé­nyekről szóló Jelentések a kö­vetkező szabvány szerint ké­szültek: A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Üzletigaz­gatósága azonnali belépésre felvesz vi lanyszerelöket és segédmunkásokat Jelentkezés az üzletigazgató­sági személyzeti osztályon. Pécs, Légszeszgyár u. 13. 600 A laoszi hadsereg valame­lyik különítménye éjszaka tü­zelést hallott, amire állandó parancs értelmében kiürítette hadállását az éjszaka leple alatt, „hogy elkerülje a vér- veszteséget”. Másnap reggeli után a laoszi csapatok ismét tevonultak a kiürített hadál­lásba, anélkül, hogy a látha­tatlan „ellenségnek” hire-ham- vát találták volna. Erre felté­telezték, hogy a laoszi királyi csapatok „visszafoglalták had­állásukat”, és ennek megfele­lően hadijelentést gyártottak A hivatalos hadi jelentések írói megvetéssel utasítottak vissza minden kételyt az állí­tólagos csatáikról és leírásaikat mindig elfogadta az egyik na­gyon fontos idegen diplomáciai misszió, amely azután a szoká­som úton világgá röpítette a hírt. Honnan származhattak ezek a laoszi háborús mesék? Bizonyos laoszi hivatalnoki minden elmaradottságuk elle­nére jól tudják, hogy a „kom­munista fenyegetés” mindig úgynevezett segéllyel jár. nem is érhetett rá politikával foglalkozni. Suhics Lajosné. Somogyi Lajos, Komáromi Jó­zsef, B. Nagy Gusztáv, Mar- czin Gusztáv nem hajlandó terhelő vallomást tenni. Csanády Imre nyugalmazott detektív azt állítja, hogy a vádlott vezette augusztus 14- én a tömeget. A vádlott fana­tizálta az embereket, akik fé­kevesztetten kiabálták: „Éljen a köztársaság! Le a bprzsu- jokkal!“ Schank Nándor nyom­dász nem látta az erkélyen a vezetők között a vádlottat. Dr. Nendtwich Andor polgármes­ter szerint a vádlott a szociál­demokrata párt szélsőséges frakciójához tartozott, az ala­pítandó köztársaság mellett állt és kacérkodott a kommu­nistákkal. Cseh Nándor fény­képészt azért idézték be, mert a királyi ügyész úgy értesült, a kritikus napon fényképfel­vételeket készített a tömegről és a vezetőkről. Cseh nem ta­gadja, hogy felvételeket készí­tet, de a lemezek már régen elvesztek és nem maradt egyet­len kópia sem, egyébként nem tudja, hogy a vádlott ott volt- e a nagygyűlésen. Az ügyész türelmetlenül toppantott. A bizonyítás ezen a vonalon nem igen sikerült. A polgármester, meg a nyugalmazott detektív ugyan a vádlott ellen vallott.. de úgy tűnik csak a hivatalos tanuk.:: A többiek mind vé­dik a vádlottat. Ki érti ezt? A tanácselnök ezután ismer­teti a „Proletár”, a „Munkás” és az akkoriban Baján meg­jelent „Előre” című lapokat. Az egyik cikkből kitűnik, hogy dr. Doktor Sándor valóban tagja volt a tizenegyes bizott­ságnak. Sovány bizonyíték. Ezekre a bizonyítékokra épí­tett dr. Arató László királyi ügyész, amikor tiszta lelkiis­merettel — amint ő mondta — súlyos ítélet kiszabását kér­te. Dr. Pillér Artúr a bizonyí­tékok sorát ismertette és a jogfilozófia mélységeiből ho­zott felszínre ezer érvet, hogy a vád nem áll meg, mert ami­vel a vádlottat vádolni lehet a felsorolt bizonyítékok mel­lett, nem egyéb, mint az állam és társadalmi rend felforgatá­sára irányuló vétség, nem pe­dig bűntett és nyomna sincs a felségsértésnek. A tanúk kö­zül kettő vallott csak valami mértékben a vádlott ellen. Ez a két tanú is csak „úgy em­lékszem”, „azt hallottam”, „úgy értesültem”, „nekem azt mondták" kitételeket használt. Semmi konkrétum. így még a vétség sem bizonyított kellő­képpen. A vádlott 79 éves, ma­gas kora miatt és a vád bi- zonyítatlansága miatt felmentő ítéletet kért. A bíróság rövid ítélethoza­talra vonult vissza, U*y tűnt, az ítélet már a tárgyalás előtt készen volt. Amikor Vas ta­nácselnök elfoglalta helyét, arckifejezéséről már nyilván­való volt, semmi jót nem vár­hat a vádlott. Az ítélet így hangzott: „Bűnös! Az 1921: III. törvénycikk 1. szakasza 1. bekezdésébe ütköző, a máso­dik bekezdés első esete sze­rint minősülő állam és társa­dalmi rend erőszakos felfor­gatására irányuló bűntettben és a 92. szakasz alkalmazásá­val tíz évi fegyházbüntetésre és politikai jogainak tíz évi elvesztésére ítéli a királyi tör­vényszék.” Megértette? Fel­lebbez? A vádlott mosolygott. Furcsa volt öreg, ráncos arcén a gunyoi-os fintor, amikor megszólalta. — Én nem vagyok optimis­ta, nem hiszem, hogy tíz évem van még hátra. De önök Indo­kolatlanul olyan optimisták, hogy hiszik; tíz évig tarthat­nak még politikai foglyokat, tíz évre vonhatnak meg poli­tikai jogot. Ezerkilencszáz- negyvenkettőt írunk. Jól Je­gyezzék meg ezt a mai napot! És gondoljanak erre az ítélet­re, amikor önök kerülnek bör­tönbe, önök veszítik el politi­kai jogaikat.;; Dr. Mátraházi István a beteg politikai foglyot bán­talmazó orvost felelősségre vonták volna. » Miniszter Ur! Nincs annyi papírosunk, mély elegendő lenne mindannak a sok jog­talanságnak, megaláztatásnak, szabálytalanságnak a felsoro­lására, melynek a börtönben töltött évek alatt nemcsak szemtanúi, de szenvedő része­sei voltunk ... .. Ezért elhatároztuk hogy 1929 október hó 21-én reggel beszüntetjük a táplálékfeivé- telt és éhezni fogunk mind­addig, míg politikai foglyok­hoz illő elbánásban nem ré­szesülünk, és amíg lehetővé nem teszik, hogy családaink rendszeres heti élelmiszerkül­deményekkel a kincstári élel­mezés feljavításához hozzájá­rulhassanak .., ... Miniszter Ur! Mi, kom­munisták, öntudatos harcosok voltuk már akikor, amikor önök börtönbe vetettek ben­nünket. A bőségesen osztoga­tott ökölcsapások céljukat nem érték el, minket meg nem törtek, ellenkezőleg, kemények lettünk, mint az acél, és az általunk képviselt eszmék dia­dalában ma jobban hiszünk, mint valaha. És most, mikor legyengült testtel, megrendült egészséggel, de vasakarattal és halálra szántan harcba in­dulunk, hogy rajtunk keresz­tül az egész dolgozó osztály ellen elkövetett merénylet el­len halálunkkal tiltakozzunk, vagy ha lehet, visszaverjük, figyelmeztetjük miniszter urat és az ön által képviselt uralkodó osztályt, hogy ilyen bűnöket büntetlenül elkövet­ni nem lehet, és a nagy szá­monkérés napján, a proletariá­tus győzelmes forradalma ide­jén a mi halálunk tehertétel­ként fog a mérlegbe esni, me­lyért felelni fog az egész bur­zsoázia, melynek érdekében minket elpusztítanak. Ki szelet vet, vihart arat!” Szelet vetett harminc évvel ezelőtt, 1929 októberében az ellenforradalmi magyar ural­kodóosztály. Az országon vé­gigsöpört a gazdasági világ­válság, nyomorral és kétségbe­eséssel tetézve a dolgozó nép amúgyis terhes életét. Akik a nép javáért, a dolgozók fel- szabadulásáért harcoltak, a kommunisták, százával! kerül­tek a börtönökbe, az úri rend kiszolgálói, a munkásosztály árulói pedig szabadon éltek a munkásosztály ügyének áru- bebocsátásáért kapott pozí­cióikban. Tizennyolc napig tartott a bebörtönzött kommunisták hő­sies éhségsztrájkja. Lőwy Sán­dor és Sztáron Sándor életü­ket áldozták a harc során. Megölték őket. De a harc nem volt hiába­való. Példát mutattak és hitet öntöttek az emberekbe. Ugyan­abban az évben, harminc év­vel ezelőtt ment végbe a nagy fordulat a Szovjetunióban. A világ egyhatodán megszilár­dult a szocialista rend, bizto­san tartotta kezében a hatal­mat a munkásosztály. Aki szelet vet, vihart arat — írták a soproni börtön kom­munista rabjai, figyelmeztetés­képpen az igazságügyminisz- ternek. A vihar előszele nem is késett soká. 1929 novembe­rének végén már ötezer bá­nyász kezdett négyhetes éhség- sztrájkot a salgótarjáni szén­medencében. Decemberben és januárban Debrecenben és Budapesten lobbant fél a tün­tetések lángja. Aztán átcsapott ez a szél Győrbe, majd az Al­föld kubikos népe mozdult meg. Tüntetések zajlottak le Szentesen, Csőn gr adón. Szeg­váron, Mindszenten, Dorozs- mán. Es így ment, sőt foko­zódott a tömegeik harca 1930- ban és 1931-ben is és azután is.., U arminc évvel ezelőtt a váci fegyintézetben ha­tan, a soproni fegyházbin né­gyen, a gyűjtőfogházban né­gyen, a budapesti törvényszéki fogházban hatan (öt nő és egy férfi) és a pestvidéki törvény- széki fogházban negyvenket- ten kezdték meg az éhség- sztrájkot. Kommunisták vol­tak. Hittek a győzelemben. Tettüket örökikié megőrzi em­lékezetében a magyar mun* kásosztály, a dolgozó nép,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents