Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

^ Ml». OKTOBER 21.

NAPLÓ

Jók az idei terméseredmények

A tervezettnél 500 vagonnal több kukorica, 200 vagonnal több burgonya, 150 vagonnal több zöldségféle termett Baranyában

86 OOO hizott sertést vásárol az Allatforgalmi V.

Nagy gyomra van az országik. a megyének. És, hogy ez jundig megteljen, arról az ál- in vezetőinek kell gondo6- t°dniok. Gondoljuk csak el, Mekkora gond egy család ellá- hát akkor mekkora lehet Sy országé?

Az ország ellátása szorosan föésévé^ me2^gaz<^aság terA.z idei termés jó voit

®gyobbak voltak a hozamok, Mt amennyire számítottunk. Juzábol közei ötszáz, kukori- ao°i szintén ötszáz, zöldség- ese§ből közel 150 vagonnal ^■mett több Baranyában, mint “«ennyire eredetileg számitot- “K a megyei szakemberek. A *írezö, takanmányhelyzet kö- tkezteben megnövekedett a , efe1' átlagos tejhozama. A egye tanácsi szektorának tej- lüTele?e 1959-ben átlagosan JP1 a 2 200 literes évi átlagot, R9 JV3? kevesebb, mint évi én w hektoliter tej termelé- íelel meg. A hizottsertés árrne és ebbrn az évben mint- SL 15~20 000-rel lesz több, } nt a múlt évben. A baromfi ^JT^Hy ® növekedett. Ez megállapítható részben abból, gy, * keltetőállomások mint- By félmillió naposcsibével ad- többet az idén, mint -bán, de látható volt ennek „ atPsa a piacon is, ahol szín »uf865!2 ®ven keresztül nagy a felhozatal baromfiból. A "«aszti udvarok benépesültek °n^lvak Mind a termelő- ^ vetkezetek, mind az egyéni azdasagok, mind a háztáji d^asagok igen intenzív ba- ^dfitaiyésztésbe fogtak. Tér

■ ^szövetkezeteinkben nőtt “ auemány. Ez év végére a sz-ekben több mint 16 000 f ^afmartia, közel 25 000 ser sónn mint 15 000 juh és 5 000 törzsbaramfi lesz.

kitűnik, hogy a ./^„fa^asagi termelés, a nö- . > termesztésben és az állal ■ejtésben is jelentős eredményeket ért el.

termeléssel együtt azonnött a fogyasztás

® az utóbbi esztendőkben. Ma -vén^dhatjuk, hogy me- a fogyasztás elérte fí>leg húsból — meg ií Zínv^t i ? «yugati országok önöspüaiat' A fogyasztás kü^Siett^1 & ^

eaett az emelkedes ,y" a 28 százalékot. A ke- ~-tVt ® lisztfogyasztás 1958 >en 2Ó^negyedévében a me^é-3°- Vagon volt- 1959 ha'

időszakában ez a menny Üá*f^erte a 2730 vagont. / 1,. ..^fs^ás is számottevőéi lcv A húsfogyasztá

«y ev alatt 7,5 százalékka

A megnövekedett fogyasz lávai06?^. a felvásárlás fokoz; torm- le^et kielégítem. Ezer ^^nyzatunk a felvásárló » frret országosan felemelte szám felvásárlási irány SS* . teljesítésének ele Ben “tesvannak a megye

ayér^S5 táplálékunk a ke

ítanuSek*U,^f6orban bÍZ

ns- Baranya megyÓbudán felvásárol gabona

éltese ugyanis nem ért La Pftervezettet. Termeié jri.y,, Nézeteink példamutatóa rtak- ^ tP feleslegeiket az állar j mutatja az is, hog

roh 8aat>adan felvási

bői j,, va8on kenyérgabona va8°nnal a tenmele következetekből vásárolta honv 3 tóny 1® 821 mutatj<

, a termelőszövetkeze "ozaüom sikere, a mezőgazd ¡>r? .S20cia,Usta átszervezése a ,• fsg ellátásának legjobb bi: tf'tek.a. Termclőszövetkezí

k»n . s,,'Í!nte minden felesleg« (. ^yergabonájukat az éllanr tKvalPd1,ák el, ugyanakkor a L^mek az ország ellátását c“ekélr mérte kiben vett«

ki részüket. Az egyénileg dolgozó parasztok egy része tartalékolja a gabonát olyan meg gondolással, hogy majd a tavaszon, vagy később drágább lesz. A felvásárlási rendszer eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az állam becsületes árat adott és ad a gabonáért az év minden időszakában egyformán és nem engedi meg azt, hogy egyesek arra spekuláljanak, hogy ekkor vagy akkor majd drágább lesz a termény. A búza és a többi kenyérgabona felvásárlási ára jóval a világpiaci ár felett van.

Kétségtelen tény, hogy az idén megkésett az őszi munka, megkésett különösen a vetés. Ahogy a vetés késése veszélyeztetheti jövő évi kenyerünket, a süldők hízóba nem fogása, eladása vagy soványan való levágása is gátlóan hathat a húsellátásra. Idén emelkedett a húsfogyasztás és jövőre is bizonyára még tovább emelkedik. Az idén jó volt a kukoricatermés,

kedvezőek a lehetőségek a hizlalásra.

Helyes, ha az állatforgalmi elősegíti, hogy az egyénileg dolgozó parasztok leszerződhessék meglévő süldőiket. Hasonlóképpen helyes, ha támogatja a tsz-háztájd gazdaságok szerződéskötését is, azonban itt vigyázni kell arra, hogy a háztáji gazdaságok ne gyöngítsék a termelőszövetkezetek közös állatállományának takarmánybázisát.

Idei h ízot.tsertés-felvásárlási tervünket teljesíteni tudjuk, sőt az ez évi 85 000-res tervvel szemben előreláthatólag 86 000 sertést vásárol fel az állatforgalmi. Az 1960. évi hí- zottsertés-felvásádlási tervek biztosítása érdekében a szerződéskötések már beindultak. Meg kell azonban mondani, hogy a szerződéskötések éppen az állattenyésztés szempontjából oly döntő járásban, mint a mohácsiban, nem a legkielégítóbbek. Bár megyénk nem burgonyatermelő megye, ennek ellenére az év végéig betervezett 350 vagon burgonyát fel tudjuk vásárolni, sőt még ezt túl is haladhatjuk, hisz az idei burgonyatermés jó volt,

Nőtt a fbgyaszitás, ha egyes cikkek ez alól kivételek is, ezzel együtt nőtt a termelés is. Néhány évvel ezelőtt még probléma volt a marhahús- ellátás. Ma már korlátozni

kell bizonyos mértékben a szarvasmarha felvásárlását a tenyésztés érdekei miatt. Baromfihús is kevés volt, ma már a baromfihús-ellátás is kielégítőnek mondható, sőt mint a baromfiállomány növekedése mutatja, egyre több baromfihúsra számíthatunk jövőre és az azt követő években.

A felvásárlási rendszer bevált

A falu dolgozó tömegei helyeslik és követik a párt és a kormány intézkedéseit és ennék szellemében cselekszenek

„A következő hetekben pótoljuk a kezdeti lemaradást“

A megyei főagronómus tájékoztatója

Barcs József megyei főagronómus nyilatkozatot adott az őszi munkák jelenlegi állásáról és a soronlévő feladatokról:

— 1952-ben volt ilyen rendkívül nehéz őszünk, mint most — mondotta többek között. — Akkor a szárazság hátráltatta a szántást és a vetést, az idén pedig az aratás és a cséplés kitolódása miatt voltunk kény telenek három-négyhetes késés sel kezdeni az Ő6zi munkákat. Ez igen nagy munkatorlódást okozott: a kukoricatöréssel, a cukorrépaszedéssel, a szürettel egy időben kell elvégeznünk 130 ezer hold őszi vetést és 320 ezer hold szántást.

Megyénk mezőgazdasági szakemberei komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek a leTavasz óta 250 ál traktoros ült gépre Baranyában

A közös földterület nagymérvű megnövekedése folytán ■ a múlt évihez képest — körülbelül 170 000 normálholddal több gépi munkát kell elvégez niök az idén a baranyai traktorosoknak. A nagy feladat tel jesítéséhez közel száz új traktort kaptak a gépállomások eb ben az évben. De mivel ez is kevésnek bizonyult, egyre több erőgépnél térnek át a kettős, vagy nyújtott műszakra. Ezért új traktorvezetők egész seregére van szükség a megyében,

A 13 baranyai gépállomás tehát felhívással fordult azokhoz, akik korábban már vezettek traktort és most más munkaterületeken — termelőszövet kezetekben, állami gazdaságok bán, vagy ipari üzemekben — dolgoznak, hogy térjenek visz- sza a gépállomásokra. A felhívásra eddig mintegy 250-en jelentkeztek munkára és mivel jelentős részük megfelelő szak képzettséggel rendelkezik, ezek nyomban gépre ülhettek. Ennek köszönhető, hogy nemcsak a száz új traktorra tudtak szakképzett vezetőt ültetni, hanem már 270 erőgépnél áttértek a kettős, száznál pedig a nyújtott műszakra. A szigetvári gépállomásra például, amelynek körzetében 34 új termelőszövetkezet alakult az idén, eddig harminc új traktorost vettek fel. Ennek köszönhető, hogy jelenleg 50 trak

tor dolgozik kettős műszakban. A gépállomás most újabb, mintegy harminc dolgozót küld a pápai traktor-iskolára.

Baranyából egyébként ösz- szesen 177 fő vesz részt a Pápán rendezendő téli tanfolyamon: főleg termelőszövetkezeti tagok. A jól képzett traktorosokra bízzák majd az új, bonyolultabb gépek kezelését és közülük többen a közös gazdaságok saját erőgépeit vezetik majd.

maradás pótlására. Mindenek- alőtt a gépek fokozottabb kihasználására törekszünk. E végett felmértük a járások gépesítettségét, s így derült ki, hogy amig a mohácsi járásban egy-egy traktornak mindössze 118 holdat kell megszántania, addig a sellyei járásban 243 holdat, a szigetvári járásban pedig 258 holdat. Ezért a homorúd! és a palotabozsoki gép állomásról egy-egy traktoros- brigádot átirányítottunk a sely lyei és a szigetvári járásba. E mellett mintegy 270 traktornál áttértek a kettős műszakra. De ez még mindig kevés, ezért a községi tanácsok most sorra felkeresik a régi traktorosokat, akik jelenleg más munkaterületeken dolgoznak és visszahívják őket a gépállomásra.

Az őszi munkák meggyorsítását segíti elő a véméndi Uj Tavasz Termelőszövetkezet kezdeményezése is. A napokban versenyre hívta megyénk közös gazdaságait, hogy — a pártkongresszus tiszteletére —

november 7-ig végez a betakarítással és a vetéssel, sőt befejezi az őszi mélyszántást is. Ennek érdekében most fogatos vetóbngádokat szerveznek a oaranyai termelőszövetkezetek és így több traktorral tudjuk a szántást végezni.

Az utóbbi hetekben szemmel láthatóan meggyorsultak az őszi munkák a megye egész területén. Minden remény megvan arra, hogy a következő hetekben pótoljuk a kezdeti, néhány hetes lemaradást. Eddig 65—70 ezer hold őszi vetést és 110—120 ezer hold szántást végeztek el a termelőszövetkezetekben és az egyéni gaz daságokban. Ugyanakkor a cukorrépának felét, a kukoricának kétharmadát, a burgonyának 90 százalékát betkarí- tották már a határból, örömmel állapíthatom meg, hogy a termelőszövetkezetek, még az újak is — bár ezeknél van némi lemaradás — mindenütt előbbre vannak az őszi szántással és a vetéssel, mint a szalagparcellákon küszködő egyénileg dolgozó parasztok — fejezte be nyilatkozatát Barcs József megyei főagronómus.

Hivatalos algériai-francia tárgyalások Svájcban?

New York (Reuter) A Newsweek amerikai lap „igen megbízható forrásra“ hivatkozva keddi számában azt írja, hogy az algériai felkelők és De Gaulle kormányának nem hivatalos képviselői Svájcban tárgyalásokat folytatnak. A lap szerint De Gaulle és Ferhat Abbasz hetenként háromszor utasításokat küld e „nem hi- vaitalos delegátusoknak".

(Bemutatjuk

a Tudományos Diák Egyesületet

A tájékozatlan látogató, ha betéved egy — az Orvostudományi Egyetemhez tartozó — elméleti intézetbe, talán meglepődik a kísérleti astzaloknál bonyolult műszerek mellett dolgozó sok fiatal láttám Pedig ez itt mindennapos látvány, nem is csodálkozik rajta senki. Jó ezt ma hallani, látni, ha arra gondolunk, hogy a felszabadulás előtt nem is volt ez olyan természetes. Kivételes kitüntetést jelentett néhány szerencsés számára, ha bejárhatott egy-egy kutatólaboratóriumba, hogy ellesse a tudományos kutatás alapelemeit.

Amit nem lehet fillérben és kilóban kifejezni

A mekényesi domb tetőn silónapraforgót vágnak kombájnnal. A silózóktól vagy száz méternyire cukorrépát szednek a Biztos Ut Tsz asszonyai és leányai. Dömötör József brigádvezető éppen mellettük pörgeti az ölező- jét.

Ügy hallottam, a Biztos Ütnak nagyon sokat segítettek Béta-akna bányászai, akik tavasszal vállalták el a szövetkezet patronálását. Vajon miben nyilvánult meg ez a támogatás?

A kérdés Dömötör József brigádvezető- nék szólt. így válaszolt rá:

— Nagyon sokban. Bevezették az istállóba a villanyt, megjavították a 16 kalapácsos darálót, hulladék vasalkatrészt adtak a kovácsműhelynek, többszőr megjavították a villanyvezetéket, segítettek az új motorház megalapozásában, arattak, részt vesznek az új száz férőhelyes felépítésében. Húsz komlói kőműves dolgozott vasárnap Í6 egész napon át.. i

Hát ez valóban nagy segítség. Amint Dömötör elvtárs szavaiból kiderül, nem is lehet egyhamar elmondani, hiszen nem is jut már minden az eszükbe. A lényeget hat szóban ki lehetne fejezni: aranyat ér a komlói bányászok keze.

A cukorrépát szedő tsz-lányok vidáman kacarásznak valamin. Dömötör József arra felé pillant, aztán kezébe vesz egy szalmaszálat és szórakozottan simogatja:

— Van ennek a

patronálásnak egy olyan eredménye is, amiről nagyon keveset írnak az újságok. Mégpedig az, hogy egyre jobban összebarátkoznak az emberek. Olyan bányászok és parasztok, akik azelőtt azt sem tudták, hogy a világon él-e a másik

_,

— Például?

— Ax egész csoport

tagsága, közöttük én is. Mert sokszor találkoztunk más. ök már háromszor voltak nálunk nagyobb csoporttal. Kétszer arattak (többnyire olyanokat válogattak ki, akik korábban parasztgyerekek voltak. Ügy kezelték a kaszát, hogy az egész- tagság elcsodálkozott) szóval kétszer arattak és ellátogattak augusztus 20-án is. Kétszer kollektíván láttuk vendégül őket, augusztus 20-án pedig minden bányász egy tsz-tagnál ebédelt. Jól összemelegedtek egymással. Mire ml Komlóra mentünk (a bányásznapon a Béta-aknaiak vendégei voltunk) már mindenki a maga ismerősét kereste. Én Huszár bácsival, egy hallgatag természetű bányásszal kerültem közelebbi ismeretségbe.

Dömötör elvtárs egy másik szalmaszálat vesz a kezébe, összecaavarfe a két*

tót és hamiskásan mondja:

— Van itt egy kislány, Iván Piroska. Ott szedi a répát, az a sárga szvetteres. Kérdezze csak meg, ő is tud ám valamit egy bányászfiúról.

Bimbózó szerelmet gyanítva kérdezem Iván Piroskát. Zavartan simítja hátra makrancos hajfürtjeit:

— Hát, nem olyan komoly dolog! Nem vagyunk jegyben, csak beszélgetünk egymással. Néha Írogatunk és találkozunk, ajándékot is vett már, de mondom, nem olyan komoly dolog még.;:

Ha komoly, ha nem komoly, egy biztos: egyre jobban erősödnek a baráti szálak a komlói bányászok és a mekényesi tsz-tagok között. Ezt a barátságot nem lehet fillérben és kilóban kifejezni. Mégis többet ér, minden kilóban és forintban kifejezett mennyiségnél.

Bohus Bélához, a Tudományos Diák Egyesület (TDE) elnökéhez fordultunk: válaszoljon kérdéseinkre. Megtudtuk; orvostanhallgatók dolgoznak itt, nagyobb részt munkás-paraszt fiatalok, valamennyien a TDE tagjai,

Mi is az a TDE?

— Az első próbálkozás az intézetekben dolgozó orvostanhallgatók összefogására 1953- ban történt. Az akkor megalakult Tudományos Diák Kör azonban nem tudta ellátni funkcióját, nem tudott egységes programot sem adni, a szervezeti formát csak a létszámbavétel jelentette — kezdte válaszát Bohus Béla. — A mai formájában 1957-ben létrehozott TDE mindezt pótolta.

— A TDE a KISZ elvi irányítása alatt működő önálló országos szervezet. Élén a TDE Tanácsa áll és a professzorokból, oktatókból összetevődő tanácsadó szerv.

— Célja: mind politikailag, mind szakmailag fejlett tudományos utánpótlás nevelése az elméleti intézetek és klinikák számára.

A szakmai képzés mellett különösen nagy gondot fordítanak a politikai nevelésre. A szocializmushoz hú orvosokat kívánnak képezni, akik világnézetileg szilárd, materialista állásponton állanak. A dialektikus materializmussal megbízható Iránytűt adnak a jövő orvoskutatói kezébe, amely eligazít a tudományos kutatás problémáiban. Hogy ezek nemcsak szavak, bizonyítják a vezetőség gazdag tervei. Ankétokat, előadásokat szerveznek felkért előadókkal. Többek között: vallás és

orvostudomány.“ „A szovjet orvostudomány eredményei.” „A szocialista orvos etikája” címmel hallhatnak az egyesület tagjai előadásokat. Joggal számítanak az intézeti élet, az oktatókkal folytatott baráti beszélgetések nevelő hatására Is. Ugyanakkor remélik, hogy a TDÉ tagjai erjesztői lesznek az egész egyetemi életnek és segítik az ifjúság szocialista átformálását. Munkájukban szorosan együttműködnek a KISZ-szervezettel, a KISZ legjobb hallgatói a TDE tagjai la, elsősorban an 6 példafcívannak

követei a hallgatók

adó munkájukra építeni.

Komoly munkát TDE tagjaitól. A egy-egy oktató irányítása mellett bekapcsolódnak az Intézetekben folyó tudományos munkába, önálló feladatokat kapnak, amelynek megoldása rendszeres és kitartó erőfeszítést kíván. A délelőtti előadások, a délutáni intézeti munka után a „hivatalos” tananyagra is időt kell fordítaniuk. A TDE tagja nem lehet rossz előmenetelő hallgató. Nyelveket kell tanulnia, hogy figyelemmel kísérhesse a külföldi tudományos eredményeket is.

De annak is eljön az ideje, amikor a komoly munka meghozza gyümölcseit Időről időre a hallgatók is helyet kapnak az előadó asztaloknál, ahol beszámolhatnak eredményeikről, megmutathatják oroszlánkörmeiket A házi és országos konferenciák ünnepei, de egyben erőpróbái is a TDE-nek. A pécsi egyetemisták jó hírnevet szereztek az előző konferenciákon. 1959- ben Szegeden tizenhét pécsi előadás szerepelt, közülük hármat jutalmaztak. Jelenleg az 1960-as, Budapesten sorra- kerülő TDE-kanferenciára készülnek.

Nem lenne teljes a TDE

munkájáról rajzolt kép, ha nem beszélnénk arról a komoly segítségről, amit a Középiskolai biológiai szakköröknek fog nyújtani a tanév során a középiskolások egyetemre való felkészítésének munkájában. De ki akarják venni részüket a falu szocialista egészségügyének szervezéséből is. Előadókat küldenek a falvakba, népszerű biológiai előadások tartására. Segíteni akarnak a közegészségügy folyamatos felmérésében.

Azt hiszem, mindnyájunkat csak örömmel tölthet el az a tudat, hogy a jövö tudományos orvosutánpótlásának nevelése jó kezekben van. ¿Szintén reméljük, hogy az elméleti intézetekben dolgozó fiatalok élnek a lehetőségekkel és bebizonyítják, hogy érdemes volt kitárni a kutatólaboratóriumok ajtaját a fiatalság előtte