Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1959. OKTÖBER 20. Mát számunkban: Kimagasló kukoricatermések a nagyüzemekben (5. oldal) 137 ezer vendég látogatta meg Harkányt Különleges szakmák tanulói (5. oldal) (2. oldal) Nagy sikerrel szerepelt megyénkben a katymári kustúrcsmort 3. oldal) November 7-re fejezzük be a vetést! A parasztemberek tudják, hogy nem mindegy, mikor ke­rül a búza a földbe. Ma már nem szólam az októberi vetés fontossága. Bebizonyosodott, hogy az októberben elvetett búzák adják a legjobb ter­mést. A kísérleti eredmények is világosan bizonyítják, hogy az októberben és a később el­vetett búza termésátlaga kö­zött kétmázsás holdanként! különbség van. Nem mindegy tehát, hogy a későbbi Vetések miatt megyénk esetleg hatvan- hetven ezer mázsával kevesebb vagy több gabonát adhat a népgazdaságnak. Kétségtelen tény, hogy a nyári és őszi kedvezőtlen .idő­járás hátráltatta az őszi mun­kák megkezdését. A késedel­met azonban nem lehet kizá­rólag az időjárás számlájára írni. Az igazság az, hogy sem a járási, sem a községi ta­nácsszervek nem foglalkoznak olyan komolyan a kenyérga­bona vetésével, mint akkor, amikor kötelező vetéstervek voltak. Nem látják mindenütt világosan, hogy kötelező ve­téstervek nélkül sem csökkent a kenyérgabona-termelés je­lentősége. A lakosság összes élelmiszerszükségletének mint­egy 50 százalékát ma is a bú­za adja. A lakosság ilyen irá­nyú ellátását csak úgy tudjuk biztosítani, ha a dolgozó pa­rasztság — minden körülmé­nyek között — idejébe« elveti 02 ennek megtermeléséhez szükséges területeket. Néhány evvel ezelőtt, amikor még központilag írtuk elő a köte­ti?® vetésterületeket, mintegy 35-—40 százalékban kellett ke­nyérgabonát vetni. A felsza­badulás előtti években általá­ban 33—35 százalék volt a kenyérgabona-vetés megyénk­re minden különösebb köte­lezettség nélkül. Az elmúlt év­ben ez az arány 24 százalékra csökkent. A felszabadulás előt­ti búzaterület százalékához viszonyítva mintegy 10 száza­lékos csökkenés következett az összes szántóterülethez viszonyítva. Ezzel szemben nem növekedett egyenes arányban a terméstálag, az össztermelés mennyisége. Ilyen nagymérvű területcsökkenés csak abban az esetben indo- í-k kisebb területről leg­alább ugyanannyi kenyérga­bonát tudunk betakarítani, mint a nagyobb területről. Megyénk talaja alkalmas a búza termelésére és minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a jelenlegi termésátlago­kat 2—3, sőt több mázsával is növeljük. Ezt bizonyítják az élenjáró termelőszövetkezeteik Példái is. Több termelőszö­vetkezetünk 14—18 mázás bú­zaátlagtermést is elért a me­gyében gazdálkodó gyengébb termelőszövetkezetek és egyé­ni Parasztok 8—9 mázsás át­lagterméseivel szemben. A ke­nyérgabonaterület csökken­tésére tehát csak akkor kerül­het sor, ha a megye minden egyes termelőegysége ezekhez az átlagokhoz felemelkedik. Addig a helyes eljárás az, amit több termelőszövetkezet máris megtett, hogy a terület 28 százalékába búzát vet a vetésforgók félbőlvtatása nél­kül a tavaszi kalászosok ro­vására. Sürget az idő. Minden halo­gatás a következő évben ter­méscsökkenéssel jár. A vetési munkák meggy oreítáfsának egyik előfeltétele a gyors be­takarítás, de nem úgy, mint egyes helyeken teszik, hogy álló kukoricaszárat szántanak alá. Ez helytelen, mert így nemhogy növekszik, hanem csökken a terméstálag. Helye­sen gondolkodnak azok a ter- mel ¿szövetkezetek, amelyek elsősorban azokról a területek­ről takarítják le a kapásokat, ahová őszi vetések kerülnek. A megyei tanács, mint isme­retes, a múlt évben meghozta 2-es számú határozatát, mely kimondja: a kukorica letörése után 15 napon belül a szárat is el kell távolítani. Több he­lyen ennek a rendelkezésnek vonakodnak eleget tenni. Eze­ken a helyeken helyes, ha a községi tanácsok felszólítják az egyénileg dolgozó paraszto­kat, de a termelőszövetkezeti tagokat is — itt elsősorban a háztájit kell figyelni, mert a közöst általában letakarítják — hogy rövid határidőn be­lül takarítsák le a földekről a kukoricaszárat. Sok termelőszövetkezetünk az első év nehézségeivel küzd: ki kell alakítani a nagy táb­lát, egyszerre nagyobb terü­letről kell betakarítani a ter­mést és így tovább. Ezért he­lyes, ha a legjobban lema­radt termelőszövetkezeteket — e problémák megoldása végett — a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak dolgozói felkeresik és segítenek a munka megszervezésében, abban, hogy a családtagok is minél nagyobb mértékben ve­gyenek részt a közös munká­ban. A betakarítás nem köny- nyű feladat, különösen, ha azt várjuk, hogy ezt a feladatot a gépek elvégzik helyettünk. Ke­vés a gépünk és ebből adódik, hogy kevés jut belőle a beta­karításhoz. De, ha a termelő- szövetkezetek mozgósítják ló­fogataikat, ha a lovak nem vásározni, piacozni járnak, akkor a betakarítást lényege­sen meg tudják gyorsítani és úgy ahogy ezen a tanácskozá­son is vállalták, november 7-re feltétlenül be tudják fe­jezni a vetést. Fontos szerepei van a beta­karítási és a vetési munkák­ban a gépállomásoknak is. Kétségtelen tény, hogy többet tudnának segíteni, mint amennyit segítenek a répa sze­désében, elszállításában, a burgonya szedésében és el­szállításában és jobban be­kapcsolódhatnának a kukori­caszár letakarításába is. Az olyan termelőszövetkzetekben, ahol nincs elég kézi munka­erő, ott helyes munkába állí­tani a silókombájnokat, de ha szükségesnek látszik — a bó- lyi gépállomás példájára — át­alakított kombájnokkal is se­gíthetik a gépállomások a ter­melőszövetkezetek ilyen irá­nyú munkáját. A jó vetés alapja a meg­felelő vetőszántás. Ebben a gépállomásoknak jut a leg­nagyobb szerep. Igen sok rossz szántást lehetett látm mosta­nában azért, mert életlen eke­vassal szántanak a traktorok. Több helyen tapasztalni olyat, mint a szigetvári járásban, ahol 2—3 naponként cserélnek ekevasat, holott naponta kelle­ne ennyiszer ékevasat cserél­ni. Némi javulás van áz éj­szakai műszak szervezésében. Jelenleg 270 gépen van kettős műszak. A legrosszabb a hely­zet a kozármislenyl, a pécs- váradi, az ócsárdi, a harkányi és a mágocsi gépállomásoknál ezen a téren. Minden gépállo­mási vezetőnek látni kell, hogy ezt a nagyfokú lemara­dást, ami a szántásoknál mu­tatkozik, egy műszakkal be­hozni nem lehet. A gépállo­mások vezetői és ebben segít­senek nekik a községi taná­csok — minél előbb biztosít­ják a kettős műszakhoz az embereket, annál jobb, annál többet tudnak segíteni. He­lyes, ha felkeresik azokat a termelőszövetkezetekben, vagy (Folytatás a 4, oldalon.) fl szovjet űrállomás megkerülte a Faláét Hogyan fényképezte le az űrrakéta a Holdat? Moszkva. A TASZSZ jelenti: október 18-án moszkvai idő szerint 19 óra 50 perckor (magyar idő szerint 17 óra 50 perckor, az önműködő űrállomás befejezte első fordulatát a Föld ¡körül. Az űrállomás tudományos megfigyeléseket végzett a világűrben a. Föld és a Hold térségében. A Hold megkerülésekor lefényképezte az égitestnek tőlünk elfordított, a Földről nem látható oldalát. A tudományos mérések és a fényképezés adatait most dolgozzák fel. Az eredményt majd közzéteszik. Az űrállomással legközelebb október 21-én moszkvai idő szerint 15 órától 16 óráig létesül majd kapcsolat. Ebben az időpontban az űrállomás körülbelül 327 000 kilométerre lesz a Földtől. A szovjet bolygóközi állo­más visszatérése a Föld felé s az a legújabb jelentés, hogy a rakéta műszerei lefényké­pezték a Holdat, a magyar tu­dományos körökben is nagy érdeklődést keltett. Arra a kérdésre, hogy hogyan történ­hetett a képek elkészítése és továbbítása a Földre, Sinka József, a Magyar Űrhajózási Intéző Bizottság tagja a Kővet­kezőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: tik. A rakéta,ezeket^a képeket a programutasítás alapján tá­rolja. Amikor azután földkö­zelbe érkezik, újabb parancs­jel alapján továbbíthatja a készített képet. — Ha a képet filmen rögzí­tették, akkor a kép továbbí­tására ugyanolyan rendszerű képtávírót használnak, mint amellyel jelentős ■ nemzetközi eseményekről készült fényké­peket a távirati irodák percek alatt továbbítanak egymásnak. Ha a képet magnetofonon örö­kítették meg, akkor a magne­tofonjelekből rakják össze a földi berendezésben a megfe­lelő képet. Ez az eljárás is használatos a földi gyakorlat­ban, mégpedig az úgynevezett telerekording-berendezés ék­ben. Ezekkel például a budapesti televízióban is készítenek kép- és hangfelvételt. Véleményem szerint az a valószínűbb, hogy a Holdról a rakéta telerekor- ding-rendszerű képfelvételt készített. Lili Sao-csi fogadást adott Doái isiván tiszteiére Peking (MTI). Mint az Uj Kína jelenti, Liu Sao-csi, a Kínai Népköztársaság elnö­ke vasárnap este fogadást adott Dobi Istvánnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének tiszteleté­re. A fogadáson többek között jelen volt Csu Te, az Orszá­gos Népi Gyűlés állandó bi­zottságának elnöke és Csou En-laj, az államtanács elnö­ke. Visszafordult a női Hirnalája-expedtció Katmandu (AFP—DPA) A nepáli külügyminisztérium tá­jékoztatása szerint a női hi­ntáié ja-expedíció tíz életben maradt tagja visszatért kiin­duló támaszpontjára. A cso­port tagjai vezetőik halála után felhagytak vállalkozásuk­kal. — A Holdnak a Nap által megvilágított részén a hőmér­séklet plusz 130 plusz 150 Cel- cius fok. Ezért ennek a terü­letnek igen erős az infravörös sugárzása. Á műszertartályban elhelyezett infravörös célkere­ső fej rá tudja állítani a fény­képezőgépet a Holdra. A prog­ramberendezés a Földről ka­pott parancs alapján üzembe helyezheti a fényképezőgép­rendszert. A készült képet akár filmen, akár megfelelő magne­tofon-berendezésen rögzíthe­Szabolcs-bányavezet a bányakeriiletek között folyó munkaversenyben A napokban értékelték a Pécsi Szénbányászati Tröszt bányakerületei között folyó munkaverseny szeptember ha­vi eredményeit. Az eredmények alapján a Legjobb bányakerület címet és a verseny zászlót a velejáró tízezer forintos jutalomösszeg­gel Szabolcs-bánya dolgozói nyerték, > Az EÁK új nagykövete átadta megbízólevelét Kiss Károly, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökhelyettese hétfőn fo­gadta Hassan Youssef Maher rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Egyesült Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyet­tes, Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Kovács József, a Külügyminisztérium proto- koll-osztályának helyettes ve­zetője és Köteles Jenő vezér­őrnagy. Hassan Youssef Maher' nagy követ megbízólevelének átadá sakor beszédet mondott. A beszédre Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta az El­nöki Tanács elnökhelyettesé­nek az Egyesült Arab Köztár­saság budapesti nagyköveté­nek kíséretében megjelent diplomata munkatársait, majd Kiss Károly szívélyes beszél­getést folytatott Hassan Yous­sef Maherral. * Hassan Youssef Maher nagy követ hétfőn megbízólevelé­nek átadása után megkoszorúz ta a Magyar Hősi Emlék­művet. A koszorúzáson részlvettek a Külügyminisztérium, a Hon­védelmi Minisztérium, és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának képviselői, A pontértékelés szerint a he­lyezések az alábbiak szerint alakultak: Szabolcs-bánya 80,4, Elüzeni Vasas-bánya 61,0, Pécsbánya 34,2. A vándorzászló átadásának ünnepségét vasárnap délelőtt a Puskin művelődési házban ren dezték meg. A tröszt részéről Tamásy István főmérnök ad­ta át a versenyzászlót Tátrai József üzemvezetőnek. A munkaverseny állásáról és az eredmények elérésének módjáról Horvai Ádám, a sza­bolcsi kerület főmérnöke szá­molt be, A bányakerület szeptember­ben a felajánlott 104 százalé­kot 105,8 százalékra teljesítet­te túl. A siker nagyrészt abban is kereshető, hogy igen sok megtakarítást értek el, a mély­művelési tervüket 103 száza­lékra teljesítették; Száz . folyóméter működő frontot biztosítottak acéltá- mokkal, s így 250 ma import- bányafát takarítottak meg. A tervek szerint 1060-ban 200— 240 folyóméter működő front­homlokot biztosítanak fémtá- mókkal s ezzel előreláthatóan évi 5000 köbméter értékes fát takarítanak meg. Jelentős koncentrációt is végrehajtottak. A tervezett 24 frontfejtés helyett csupán 10-et üzemeltettek és a tervezett 1440 folyóméter fronthomlok helyett lecsökkentették 1056 folyóméterre a működő front­homlok folyóméterét. Ezzel megnövekedett a fejtési se­besség i& Az ünnepség után a bánya­kerület legjobbjait megvendé­gelte a tröszt, majd több mint hetven dolgozó között jutal­mat osztottak szétj Mit tud a Bjelorusz ? Egészségügyi küldöttség utazott a Szovjetunióba Hétfőn 12 tagú egészségügyi küldöttség utazott a Szovjet­unióba dr. Simonovits István­nak, az egészségügyi miniszter első helyettesének vezetésével. A küldöttség a Szovjetunióban egészségügyi szervezési kérdé­seket tanulmráyoz. A negyvennyolc­soros vetögép maglá­dája csak úgy nyeli a búzát. Egy zsák, még egy zsák ... Szűcs István, a leté­pett címkét mutat­ja: — San Pastore fémzárolt olasz faj­ta. Reggel meg vala­mi Fortunatót vetet­tünk. De hát ez a mágocsi tsz dolga, a miénk meg a teljesít­mény. Szűcs István a traktor felé mutat, s a halkan zümmögő meggypiros gépen meglátszik, hogy jó barátságban van gaz­dájával. Olyan tiszta, csillogó, mintha teg­nap érkezett volna a gyárból. Pedig... — Augusztus óta jóformán még vasár­nap sem pihentünk, — mondja a trakto­ros. Ahogy a csorosz- lyákat leeresztik és a gép megindul, akko­ra felhő kerekedik, hogy a Bjelorusznak csak a kéményku­pakja látszik. A két faros nagyokat köp jobbra, balra, s köz­ben sűrűn emlegetik az esőt, amely itt Mágocson szeptem­ber eleje óta várat magára. — Bizony legalább egy hetes eső kéne — jegyzi mg Czetli Mi­hály főmérnök is és közben az óráját né­zi. Hat perc alatt tette meg ezt a nagy fordulatot a Bjelo­rusz, gyorsan és hi­hetetlen könnyedén. Ez a sebesség más traktort a darabjaira rázta volna szét, de a Bjelorusz fel sem veszi. Tíz sebességi fokozata van (a leg­kisebb 3, a legna­gyobb 27 kilométer óránként) és a nyol­cassal vet és takar Három darabot ka­pott augusztusban a gépállomás és három traktoros végezte el ugyanakkor a villá­nyi tanfolyamot, köz­tük Szűcs István is. Egész szeptemberben silózott vele, mert a hegyes, dombos sás- di járásban más trak­tor nem bírja el a silókombájnt. Októ­ber 1-ig 137 hold silókukoricát vágott le és ezzel első lett a megyében. Mégis most ezt mondja: — Úgy vettem ész­re, hogy ez a Bjelo- rusznak csak gyerek­játék volt. Folyton vissza kellett fogni, mint aféle szilaj csi­kót, mert a szállító 'járművek nem tud­ták kiszolgálni. így aztán, hogy mire is képes, azt még ma­gam sem tudom. Annyit tudok, hogy erős gép, hogy meg­szerettem és még a régi Zetoromnál is jobban kedvelem. — Nagy a különb­ség a Zetor és a Bjelorusz között? — tesszük fel a kérdést Szűcs Istvánnak. — Elvileg nem any- nyira, mint inkább szerkezetükben kü­lönböznek egymás­tól. A Bjelorusz is univerzális traktor, 36 féle munkagép akasztható utána. 45 lóerős, és kismotor indítású. Ha kíván­ják, be is mutatom az indítást. s. És a traktoros für­ge ujjakkal már te­keri is a kismotor kerekére az indító kötelet. Egy rántás, a kismotor megin­dítja a nagyot és Szűcs István felpat­tan a kényelmes bőr­ülésre. Kilencven holdas tábla áll még vetetlen előtte, a tíz holdat már 11 óráig bevetették. De hát ez semmi. Az ő Bjeloru- sza 30 holdat vet el egy nap és akkor még nem is erőltette meg magát. Nemrég a töttösi tsz-ben nyolc és fél óra alatt 45 hold kemény föl­det tárcsázott meg vele a tsz-tagok leg­nagyobb csodálkozá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents