Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
1959. SZEPTEMBER 13. NAPLÓ 7 Nagy az érdeklődés a magyar áruk iránt a brnói nemzetközi vásáron &&&&&•&&v.<v^ ^ i Kiküldött tudósítónktól: Vásárnézésre mindössze egyetlen nap állt rendelkezésemre s ez kevés Idő ahhoz, hogy részletes beszámolót Írhassak. Ahhoz azonban elegendő,- hogy nagyvonalakban megemlítsem a legfontosabbakat, az érdekességeket. A több mint 300 ezer lakosú B utóban özekben a napokban minden a vásár körül forog. A vásárt hirdetik az utaai trams- paremsek, ezért lobogózták fel az épületeket. Az utcákon óri,á Brno látképe műszert vásároltak tőlünk, a második nap az Egyesült Izzó mintegy 600 ezer rubel értékű árura kötött szerződést. A kereslet nap mint nap nő. Mintegy 70—80 millió rubel értékben hengerelt árura bérmunka szerződést is kötöttünk. Nyolcadikén, amikor a kiállítást megnéztem, jelentős összegű híradástechnikai cikkeket adtunk el. A nyugati országokból is érdeklődnek különböző cikkek iránt. Számos gépet kilátó 30 országnak melyik pavilonját nézze meg. A mi pavilonunk mellett van a szovjet pavilon is. A Szovjetunió például többek között 5 fajta tehergépkocsit mutat be. Különösen sok érdeklődőt vonz az idegszólakat és ereket összevarró orvosi műszer. A műseer 4 mm-es idegszálak és 7.4 mimes erek varrására is alkalmas. Az új Kirovec szénkombájn 90 tonna szenet képes fejteni egy óra alatt. A MÁZ 525 teherLattam a legújabb szovjet televízió-fajtákat is. Köztük van az automatikus új Rubin is, amely az áramkör okozta képelváltozásokat önműködő en helyrehozza. A televíziókat úgy működtetik, hogy egy fel- vevőgóp magukat a látogatókat veszi fel és juttatja el képüket a kiállított televízióit ernyőire. Nagy az érdeklődés a szovjet fényképezőgépek iránt is. Szeptember 10-én rendezték még a vásáron a Magyar Népköztársaság napját. Ebből az alkalomból dr. Trautman Rezső építésügyi miniszter vezetésével a magyar küldöttség fogadást rendezett: Egy-két szót a városról. Körülbelül háromszor akkora, mint Pécs. Nyolc színháza, ope rája, 33 mozija van. A város szélén folyik a Svratka fplyó, amelyet a csehek ötletes módon felhasználtak, A folyót elgátolták és egy hatalmas mesterséges tavat képeztek ki. A tó partján -mindenütt vikcnd- házak, a bmoiak kedvelt kirándulóhelye. A tó a legszélesebb helyen mintegy 1300 méter. Nyolc, egyenként 350 személyes hajó közlekedik rajta, kirándulókat szállít. Végighajóztam a tavon s valóban festői . a táj. Olyan, mint egy kis Balaton, azzal a különbséggel, hogy vannak helyek, ahol a víz két partját magas szikláié szegélyezik. Mintegy órai utazás után érkeztünk a tó-végállomásához, ahol a sziklák tetején a XII; századból való nagy vár magasodik. M.ost erdészeti iskola van benne. A vásárral kezdtem,' azzal is si a forgalom, belföldi, külföldi egyaránt; A Bmoba vezető országutakon autóbusz autóbuszt ér, az ország minden részéből jönnek az érdeklődők; A kaput szeptember 6-tól 20-ig hyitviatartó kiállítást csütörtökig már több mint félmillió ember látta, közülük csaknem 10 ezer külföldi. Van látnivaló! Tán azt is, mondhatnám, hogy a bmoi első nemzetközi nagyvásár a műszaki fejlődés nemzetközi seregszemléje. Álta Iában műszaki cikkek és szer számgépek vannak a vásárban. Elsőnek természetesen azt a paviloiíkomblnátot néztem meg, amelyben a magyar ipar képviselteti magát. Csak „sodródni" lehet a pavilonban, annyi az érdeklődő. Az 1650 m5 területen felevő pavilonunkban 11 külkereskedelmi vállalatunk mintegy 200 kiállított tárgyat mutat he. * Szerszámgépeket, rádiókat, televíziókat, orvosi, geodéziai és különböző elektro nlkus műszereket állítottunk ki. Gráber György elvtárs, a magyar pavilon sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy már az első naptól nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar áruk vánatra mindjárt a helyszínen munka közbeírt mutatnak be. Beszéltem Pál Józseffel, a csepeli szerszámgépgyár inka- totóval, az egyik kiállított szer Btómgép kezelőjével, s elmon* A nemzetközi vásár egy része autó kerekének átmérője másfél méter; 'Dieselmotorja 300 lóerős, 25 tonnát szállíthat. A kocsi olyan nagy, hogy vasúton nem szállíthatják, ezért saját tengelyén érkezett. A szovjet pavilonban látható — háromszor kellett megpróbálkoznom, mig végre a közelébe jutottam, akkora az érdeklődés — a világ legnagyobb kotrógépének modellje, a lépegető exkavátor. 25. köbméter űrtartalmú, az emelőkar hossza 100 méter. fejezem. Látványos és hasznos dolog ez. Itt kifejezés« jut, hogy milyen gyonsütemí fejlődést értek el a szociálist; országok az utóbbi években. Itt látjuk valóra válni a békés külpolitika irányvonalát Bebizonyosodik, itt is, hogy a nemzetközi problémákat a 'tárgyalótermekben-,1 a gazdasági kérdéseket pedig versengés útjár kell megoldani. Ebben laton a bmoi nemzetközi vásár nagy jelentőségét. * Garai Ferenc A szovjet pavilon. Több „sláger" cikkünk ok külföldi vállalat érik például az AB 612-es, itott áramkörű 53 centi- s képernyőjű televíziónk A brüsszeli kiállításon iát kapott GH 400-as :ó esztergapad előtt is k állnak s az elismerés n beszélnek róla. Mar is igen jelentős üsslete- töttíink. Az első nap 20 (bel értékű elektronikus dotta, hogy néhány órával beszélgetésünk előtt a hollandok érdeklődtek gépe iránt. Előtte való nap pedig egy cseh „vendége’1 volt, aki kérte, hogy a hozott motorfejen igazítson valamit. „Gyorsan megcsináltam s az én vendégem úgy örült, . hogy majdnem tánclépésben vitte cl a motorfejet“ — mondta. Az ember nem is tudja hirte énjében merre menjen, a kiálNegyven évi földglatti munka utót nyugdíjba megy Kusz János, or^ágoshírű komlói vájár Kusz Jánost, a komlói Kos- suth-bánya sok termelési csatát megért frontmesterét Komlón, Baranyában mindenki és az országban is sokan ismerik." O indította el tíz év\ul ezelőtt Komlón a SztahanW- mozg-almat, amiben páratlan eredményt ért el, egyetlen műszakiban öt és fél vagon- szenet termelt. Szénelővájásban 5,6 méter volt a legjobb teljesítménye. Munkamódszeréről annak idején sokat írtak a lapok és szovjet bányászok is ellátogattak hozzá, hogy megismerkedjenek munkájával. Kusz János az utolsó napig versenyezett: a kongresszusi éer- •eny havi átlagában — az év elejétől számítva — 110 százalékos eredményt ért el csapatával és kereken 5000 csille szenet adott terven feMüj Kusz János elvtárs sokat törődött a fiatalok, új bányászok nevelésével. Évente 10—15 új vájár, került ki keze alól és elsőként alakított fiatalokból álló brigádot a „nevelj új bányászt” mozgalom útnak indításaikor. Munkájáért három kormány-i és négy miniszteri kitüntetésben részesült és hatszor kapta meg az ország legjobb vájárjának kijáró Vándorzászlót. A negyven évi Koesuth- bányán eltöltött földalatti mun ka után 53 éves korában Kusz János most nyugdíjba megy. Szombaton szállt le utoljára „slchtre”, majd kétheti idei szabadságát bányász vadász- társaival a Mecsek szarvas- bögéstől hangos erdeiben tölfi cL IW-Modor, VÁSÁRBAN A vásár mindig felidézi a gyerekkor tarka képét: a jós- nőket, az ólcsójancsikat, akik nyakukba akasztott ládikából árultak bugylibicskát, bototvapamacsot, a bazárost, aki rekedtes hangján kitartóan kiabálta: „Mászik a négus a fára!” A vásár a gyerekek öröme. Találón mondja ezt a szigetvári vásár fagyialtosa: — Itt a gyerekek öröme, a szülők bánata — majd kis idő múlva ismét felrikkant: -— Gyerekek, sírjatok, hogy kapjatok fagylaltot — és a gyerekek sírnak. Egy fagylaltért megéri! Az állatvásáron nagy a forgalom. Mustrálgatják a teheneket, futtatják a lovakat. Az egyik rózsafai gazda éppen most vett egy tehenet bikaborjújával együtt. — Nem akartam tehenet venni, de a borjú kellett és enélkül nem adták. — Mit akar a borjúval? Rámcsodálkozik: — Hát meghizlalni! Ezért fogyott hát el olyan gyorsan minden bikaborjú a vásáron és ezért kellett 7,750 forintért tehénnel együtt bikaborjút vásárolni ennek a rózsafai gazdának. Úgy járt valahogy, hogy gombot akart venni és kabát lett helyette. Hiába, ilyen a vásár, az ember soha sem tudja előre, hogy mit vásárol. Mert az a néniké sem gondolt rá, hogy 5 egy szép cseréptállal tér haza, aki megállt Bencsik István hetvehelyl fazekasmester árui előtt nézelődni, hogy ő itt vásárol valamit. De hát a kínálásnak, hogy: — Vegyen már egy szép tálat! — nem tudott ellentállni. Minden oldalról alaposan megvizsgálják a tehenet. Több ezer foríntba kerül és ennyi pénzért senki sem akar zsákbamacskát vásárolni. Még falatozás közben Is azt vitatják: vajon jó vásárt csináltak-Ci — Tessék egy szép tálat venni! — kínálja portékáját Bencsik István hetvehelyi fazekasmester a szigetvári tátima,
