Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

NAPIO

1959. SZEPTEMBER 9.

JiVraiM

„Mindenki egyformán húzzon"

Az egyik nagyüzemünk párt- szervezetének vezetőségválas/ to taggyűlésén került szóba, a jelölések feletti vita során a/ a kérdés, hogy helyes, ha a jelölőbizottság és a párttagság is mérlegeli a jelöléseknél 3 jelöltek társadalmi elfoglaltságát. A kérdés úgy mert;]' fel. hogy a jelöltek nevének felolvasása után felállt az egyik elvtárs és javasolta hogy a vállalat egyik fontos poszton álló gazdasági vezet» jét is vegyék fel a jelöltek listájára. Elmondta, hogy az illető elvtárs megérdemli a vezetőség tagjai közé való jelölését, mivel az ellenforradalom után elsőként lépett a pártba és az elsők között fogott hozzá a párt újjászervezéséhez, és azóta is nem egyszer bebizonyította már: talpig kommunista.

Sokfunkciós elvtársak

A javaslathoz többen is hozzászóltak. Többen helyeselték a javaslatot, de egyesek més véleményen voltak. Elmondták azt is a vita során, hogy az illető elvtáre valóban nagyszerűen megállta a helyét, jó munkát végzett és végez ma is, megérdemelné, hogy a vezet, ö- • ség tagjai közé kerüljön. De van a dolognak egy másik oldala is — mondták — Mégpedig az: amellett, hogy egy nagyüzem gazdasági vezetője, aktív páirtmunkát végez a kerületi pártbizottságban és valószínű, hogy a jövőben is igényli majd a kerületi bizottság az 6 munkáját, felelős ia- rancsnoká tisztséget visel a munkásőrségben, felelős funkciót visel a Honvédelmi Sport- szövetségben és Így tovább. Éppen ezért Javasolták, hogy ne jelöljék a vezetőség tagjai közé, nem azért, mert nem érdemelné meg a kitüntetést, és nem is azért, mert félő lenne, hogy nem állja meg a helyét, hanem azért, hogy ne tegyenek újabb terheket a vállára,

Ennek az esetnek a kapcsán érdeme« beszélni a túlterheltség problémájáról. Mert vannak túlterhelt elvtáreak. akik igen sokat vállalnak magukra és el is végzik azt, amtt vállaltak, — de nem egy esetben csak óriási erőfeszítések árén. Ez a túlterheltség, sok esetben úgy Jön létre, hogy nem az illető elvtáijs jár utána, hogy újabb megbízatásokat kapjon, hanem a pártszervezetek — és más társadalmi szervezetek is, — mint „biztos pontra“ számítanak a becsületesen, jól dolgozó elvtársra, mondván azt, ha rá bíznak valamit, akkor biztosan lehet számítani rá, hogy el is végzi a munkát és rendben mennek a dolgok. Szívesebben bíznak a tapasztalt elvtársakra feladatot, mert nem kell sokat ma- gyarázgatni, hogyan hajtsa végre, hogyan kezdjen hozzá, mit tegyen, kivel beszéljen, stb. Hanem csak egyszerűen szóban, írásban, esetleg telefonon, rövid úton fel lehet kérni erre, arra. így azután a megbízatások feígyülemle- nek. Ugyanakkor pedig mások nem veszik ki részüket megfelelően a munkából. Erre az állapotra szokták népszerű nyelven azt mondani: nem húz mindenki egyformán.

Látszólag ez a probléma nincsen szoros kapcsolatban a vezetőségválasztásokkal, de ha mélyebben megvizsgáljuk ezt a kérdést, azt látjuk, hogy a vezetőségválaeztások során is sokat tehetünk annak érdekében, hogy „mindenki egyformán húzzon.“

Megbiza fásokat a fiataloknak!

A eltelt másfél évtized platt felnőtt nálunk egy új generáció. Szinte valamennyi párt- szervezetünkben találhatunk olyan elvtársakat, akik ez platt az idő alatt nőttek kommunistává. Persze a mi viszonyamk között a negyvenötöd eltársak már „öregeknek“ számítanak, hiszen az illegális munkában kevesen vettek részt. De a fiatalok, a tíz, az öt, és a háromnégyéves párttagsággal rendelkező elvtársak között is nem egyet találhatunk, akik emberi leg, ideológiailag, egyaránt Igen sóikat fejlődtek az elmúlt

évek során és bebizonyították hogy képesek megállni a helyű két nehéz időkben is.

Mégis ezek között az elv- társak között nem egye: találhatunk, akiknek nem

.jutott,“ megfelelő feladat akikre nem figyeltek még fel. nem bízták meg őket erejükhöz, tehetségükhöz mérten feladatokkal. Pedig ezek az elvtársak de sok terhet át tudnának vállalni a túlterheltektől

Helyes törekvés az, hogy a vezetőségekbe több új erő kerül, a vezetőségválasztások során. Sokan kerülnek újonnan vezető posztra a fiatalabbak közül olyanok, akikről már az előbb is szóltunk. Nékik minden bizonnyal minden támogatást meg is adnak majd a pártszervezetek és vezetőségek tapasztalt, régi tagjai ahhoz hogy jó vezetőkké váljanak. Ezek az új vezetőségi tagok már nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy jobb legyen a munka elosztása. Hiszen az ő vezetőségi tagságuk azt is jelenti, hogy az egyéb felelős megbízatást ellátó és túlterhel* elvtársikat nélkülözni tudnak az alapszervezeteik vezetőségei, — Ezt mutatja a példaként felhozott nagyüzemünk pártszervezetének példája is ahol a sok feladattal, pártbizottság! aktívasággal és egyébbel megbízott gazdasági vezető helyét egy fiatalabb elvtáns tölti be az új vezetőségiben.

A feladatok elosztása

De az alapszervezetek vezetőségeibe újonnan beválasztott elvtársak száma nem nagy Ez nem is lehet másként, hiszen nem őrségváltásról van szó a vezetőségválasztások során, hanem arról, hogy a régi, jó műnkét végzett vezetőségeket, ha szükséges új erőkkel frissítsük fel, erősítsük meg. Maradt tehát egy sor elvtárs, aki már megérett arra, hogy komöly feladatokat- oldjon meg.

Vannak az alapszervezetek tagjai között többen úgynevezett „sokfunkciós“ elvtársak. Gyakori, hogy valaki pártcsoportvezető is, amellett szak- szervezeti bizalmi is, de lehe» hogy emellett vezeti valamelyik oktatási forma szemináriumait és ha jó! dolgozik, akkor még lehet, hogy a KISZ- szervezet segítésével is megbízzák. Nagyjából hasonló eseteket találhatunk falun is. Valahol megemlítették például hogy nagyszerű kommunista pedagógusuk van, jól dolgozik, több mint tíz funkciója van. Lehet, hogy ennek a tíz funkcióval küszködő elvtársnak az esete csak egy szélsőséges példa de végeredményben arról van szó, hogy az ilyen szélsőségeket szüntessük meg. Bizonyára még szebb eredményeke» tudna felmutatni áz a falusi pedagógus a maga munkájában, a tanításban, a nevelésben, ha mondjuk nyolc funkciót átvennének tőle azok, akiknek még nincsen megbízatásuk, vagy kevesebb megbízatásuk van mint neki. És bizonyára a társadalmi, a pártfeladatok megvalósítása is gördülékenyebben, menne, hä egy helyett több elvtám dolgozna a végrehajtásukon.

A most folyó vezetőségválasztó taggyűléséken a párt- szervezetek eddig végzett munkája igen sok oldalról kerül megvitatás alá. Bizonyára sok hasznos javaslat lát-napvilágot a pártmunka, a feladatok helyes elosztásával kapcsolatban is.. Helyesen teszik az újonnan választott vezetőségek, ha felhasználják az elhangzó javaslatokat és a következő időszak munkájában nagy figyelmet fordítanak valamennyi kommunista mün- kábaállítására. .Ezzel egy sor feladat megoldásának kulcsát sikerül majd ezúttal kezükbe fogni, hiszen azt nem kell különösképpen -bizonyítani, hogy1

könnyebben, halad előre a munka, ha mindenki egyforma erővel. segíti az elórébbjutást.

K, P,

Tollseprü

Mm - ja m , r

f'y, \

if : - -Vf

Iá

;

/ S/, "S' v

mm

I v' ''..........

á'ías*’'

Pár szó az apróhirdetésekről

Ha a napisajtó valamennyi cikkét nem is olvassuk el, az ’ apróhirdetések bennünket érdeklő részét a legtöbbször megnézegetjük. Érdemes is. Sok mindenről tájékoztatnak. A lakás- és ingatlanrovat például elárulja, hogy beköltöz- hető családi ház kerttel és szőlővel sürgősen eladó, vagy: azonnal beköltözhető összkomfortos lakást keres - valaki speUzzal. Ilyen és ehhez hasonló apróhirdetések tömegét találhatjuk mindennap az újságban. .

A vasárnapi Dunántúli Napló apróhirdetéseit böngészve, örömmel állapítjuk meg, hogy a speizos lakás.mellett említik, az éléskamrái lakást is. Jó időbe kerül, amíg az összkontr fortos (teljes kényeimül, szute- rénos (mélyszíntű), garzonlakás (legénylakás) stb. magyar megfelelőjét használjuk;

De törjük egy kissé a fejünket azon is, helyes-e a beköltözhető ház,, lakás — szóhasználat! Olyan lakásról, házról van itt szó, amelybe be lehet .költözni, nem pedig olyanról, amely beköltözik. A lakásba, a házba ugyanis be lehet költözni, de a lakás maga nem költözik be. Ezért lenné helyesebb a „rögtön elfoglalható lakás" jelzős szerkezet használata. \

■ A házassági rovatban hirdetők csábító közlései (mint pl. „mások által csinosnak mondott“, „önhibáján kívül elvált“, stb.) mellett gyakran olvashatjuk a „jól szituált, közbecsüli, közkedvelt“ melléknévi Igeneves szerkezeteket is. Az egyik vasárnapi „jól szituált’* férfi- hirdető azonban jómódú, tehetős is lehetett volna.

’ A’ közkedvelt, közismrt, közbecsült szókat ma mär nem ^myélvünkből. ped 1 g. Jifilyte’ épül .ös$7etejt jnel, léknéyf igenévék’’. '. Nincsenek TiÖztíedvel, közbeesni, közii- mer-' Igéink. Helyettük helyesen: általánosan kedvelt, tisztéit, becsült írható. A köz szót1

azonban bátran használtra tjük összetett főnevek előtagjaként: köztisztelet, közbe- csülés, közteher, közérdek, stb. Az ezekből képzett melléknevek, mint pl. közkereseti, Mz- érdekű, központi, köztudomású, stb. nyugodtan használhatók.

A vasárnapi szám Hol szórakozzunk? rovatában szó szerint a következőket olvastuk: „A Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a Híradó Mozi 8-tól 12-ig technikai okok miatt nem a Kossuth filmszínházban, hanem a Petőfi moziban üzemel a szokásos feltételek mellett.’* E közleményből a következőket tudtuk meg:

1. A Kossuth mozi nem mozi, hanem filmazínház.

2. A Petőfi mozi sem akármilyen mozi, hanem olyan mozi, amelyben a „Híradó Mozi

üzemel.11 Mozi a moziban! Bár erre volt már példa, mégis úgy véljük, hogy a műsor szót kár volt összecserélni a mozival* a működik igét pedig az „üze-< mel“-lel.

3. „A szokásos feltételek meU lett*’ szavak a „moziüzemelés re vonatkoznak, holott bizonyára azt akarták kifejezni,^hogy a híradó műsor tekinthető meg a szokásos feltételekkel.

Pár sorral lejjebb olvashatjuk, hogy a MÁV „vegyszeres gyomirtást végez“. Majd: „A vegyi gyomirtás végrehajtása után legalább egy hátig a vas-< útvonal mentén a tartózkodás tilos."

Szegény végrehajtók! Irtó sok dolguk lehet, ha már a gyomirtást is végre kell hájta- niok!

Dr. Tóth István

57 vagon kelkáposztát exportáltak Mohácsról

A mohácsi földművesszövetkezet felvásárlási telepén mindig vannak emberek: kocsik forognak az udvaron, árut raknak le. Tavaly is sokan jártak ide, de mint a fel- vásárlási üzemág vezetője, Fischer László mondja, lényegesen kevesebb árut hoztak mint az Idén.

Fischer László rí t kán Jüt ki a határba és mégis tudja: Mohácson és környé kén a tavalyihoz ké pest igencsak megnőtt a zöldségtermelést -kedv. ‘ Ezt látja' a számokból, a beér kező áru mennyiségéből.

—* Idén például 125 vagon kelkáposz

tát vásároltunk fel, a tavalyi negyven- nyolc vagonnal szemben. Ennek egy része kölföldre ment. Tavaly mindössze 18 vagonnal exportáltunk, az idén már 57 vagon kelkáposztát küldtünk külföldre. Persze nagy volt a kínálat másból is. Például vöröshagymából. A gazdák és a szövetkezet vöröshagymáiból 40 mázsára kötöttek szerződést és most egy kicsit bajban vannak, mert lényegesen nagyobb lett ennél a 'holdanként! átlag: 80 mázsa vöröshagyma '' termett egy-egy holdon. Itt is tárolóhely szűkében vannak, mint mindenütt, de azért

igyekeznek segíteni magukon, no meg Pécsen is. Tartósító üzemükben eddig 150 mázsa paprikát tettek el télire, de méjg egy vagon paprikát tartósítanak ezen kívül. Két vagon káposztát is savanyítanak majd, hégy télen ee hiányozzék.

— Hamarosan megkezdjük — mondja Fischer László — 10 vagon vöröshagyma télire való tárolását is. Emellett természetesen tárolunk még tíz vagon burgonyát, fél vagon fokhagymát, fél vagon sárgarépát és zöldséget és mást, termé szetesen ezeket már kisebb tételben.

Hajón, tevén, repülőn

A Korinthosl csatorna

nr.

Reggel mint régi ismerőst üdvözöltem az Akropolist, amint autóbuszunkból; kiszálltunk. Most szabad az út és a Propylaiak lépcsőjén izgatottan ugrándozunk felfelé. Aztán elibénk tárul a hatalmas márványtömbökkeí teleszórt várfennsík, bal oldalán a Par- thenoaaal, jobb oldalán az

Erechteionnal. Még romjaiban is lenyűgöző látvány a hatalmas márványoszlop sor. Kétezerötszáz éves ez az új Akropolis, amit a perzsák által lerombolt régi helyére építettek. Elgondőlkoztató, hogy ezek az „új” oszlopok Attila idejében ezer év körüliek voltak. ...........

Le

tekintve a Parthenon oldalán, meglátjuk a tizenhat- ezer iát befogadó Dyanisosi

színházat. Az Erechteion oldalánál pedig a belváros panorámája tárul elénk. Ilyen témabőségre.- nőm számítottunk, mindenki lázasan fényképez, filmet cserél, de van olyan, aki már kölcsön is kér, mert az övé elfogyott. (Nem kap:)

Évike, az IBUSZ vezetője, alig tűd összegyűjteni bennünket, pedig sietnünk kell, mert lekössük a királyi testőrsóg őrségváltását. Időjében érkezünk. Magas bajszos legények görög népviseletbe öltözve éppen váltják egymást. Nagyon megszokhatták már a , csődületet, mert akárhogy is körül- ugráljük őket, az arc izmuk sem rándul meg.

Ezután a régészeti múzeum következett, hol művészettörténeti könyvekből jólismert szobrokkal, .vázákkal találjuk szembe magunkat. Mély benyomást tett* ránk Púseldorf- nak, a tenger istenének szobra. Az. emeleten ezer és ezer, szebbnél szebb antik váza sorakozott, a tízCentiméteres nagyságútól az egyméteresig. Díszítésük kezdetben geometriai formák ráfestéséből állt, később már alakokat, sőt egész jelenetsorozatokat találunk egy-egy vázán.

Egy óra ebédszünet következik, melyet az útícsomag- ből fogyasztunk el a hatalmas- Syntagma téren. A tér nagy részén nádszékek és asztalok vannak, hol frissítőket szolgálnak fel. A teret övező ' tízemeletes házak mindegyikében- egy-egy nagyobb repülőgéptársaság utazási irodái vannak. Ugylátszik, nagyon előkelő helyen telepedhettünk le, mert hat feketéért és két Coca-Coláért kb. 80 forintnyi összeget kellett fiziteni. Ezt egyébként Jóska és Viktor fizették, mivet én már előzőleg egy pohár szódáért három drachmát adtam, nagyon óvatosan elhárítottam

magamtól'a teketézés gyönyörét, Lehet, . hogy- zenedíjnak belesíámították. a katonai őrségváltás' idáig hallatszó muzsikáját.

Vége az ebédszünetnek, Korinthosz felé haladunk. Athén külvárosában járunk és a csinos kis villák elárulják, hogy a görögök nemcsak régen voltak az építkezés művészei, hanem ma is azok. Kikanyarodunk a tengerpartra, mert a tnűút itt folytatódik tovább. Szemben velünk Sálamis szigete. . A tengerparton Balaton partjához hasonlóan egész a víz szélére épültek a csinos villák. Az egyik villa erkélye annyira kinyúlik a tenger fölé, hogy lakói fejeseket ugrálnak róla. Irigykedve nézzük őket. de vágyunk hamar teljesül, .mert a félúton egy vendéglő .mellett megállunk és

másfél órág lubickolás következik., ................

Itt volt a legsósabb a tenger. Marta a szemünket, hajunk összeragadt, s ha kijöttünk, megszáradt testünkről úgy kellett a sót lesöpörni.. Víz alatt alig lehetett úszni,' mert. minduntalan a felszínre hozott a sós víz. Korinthosba menet még egy • helyen megálltunk, a Korinthosl csatornánál. Magyar szakemberek tervezték és az ő irányításuk mellett készült el ez a hat és fél kilométer hosszú, huszonöt méter szélei csatorna, mely a Peloponesos félsziget legkeskenyebb szakaszát vágja át, összekötvén a Egei tengert a Jóni tengerrel a Korinthosl öblön keresztül. Vize nyolc méter mély, p hídja, melyről letekintettünk, nyolcvan méter magas. A vidék roppant kopár, sziklás hegyek, köves síkságok váltakoznak, melyen még a fű is alig terem.

A falvak kicsik, apró, kún- cserénpel fedett házaik szerényen húzódnak meg az út oldalán. Közlekedési eszköz a

kétkerekű kordé, mit öszvér vagy szamár húz.

Uj-Korinthosba érkezünk, majd pár kilométer után feltűnnek Athén testvérvárosának, az ókorban élénk Kereskedelmi életet folytató Ko- rinthos romjai. Kevésbé maradtak épségben, mint az Akropolis, de kiterjedése és néhány hatalmas épen maradt oszlopa sejtetni engedi a dicső múltat. A romok mögött magas, sziklás hegyen régi erődítmény nyoma, mely hajdanában a Konnthosi öböl felett Sködött. A romok környékén igen sok a nálunk is ismert agave, csakhogy itt oly magas szárba szökken, mint egy vilianypózna, tárcsaszerű virágjaival két oldalán. A műút mellett húzódó vasúti sín oldalán is agave virágok voltak, csak eleinte azt hittük, hogy villanypóznák, mert messziről teljesen úgy nézett ki.

Itt is megnéztük a múzeumot, de agyunk már nem tudja feldolgozni a sok látottat. Túl sok élményben volt részünk ezen a napon. Az autóbusz száz-százhúsz kilométeres sebességgel száguld visszafelé. Este koktélparti a hajón. Megjelennek a velünk utazó különböző nemzetek követségeinek képviselői is. Nagy evés- ivás, jó hangulat, zeneszóval hagyjuk el Pireust. Hajónk úgy farai kifelé, közbe majdnem elütöttünk egy csónakos horgászt. Szerencsére még ideiében észrevette hajónkat és minden erejét megfeszítve sikerült eleveznie a propeller által kavart óriási örvény közeléből.. Bizony, egy százharminc méter hosszú hajót nem lehet olyan egyszerűen lefékezni, mint egy kerékpárt. Az- *án megfordulunk és hajónk “ V” Afrika felé mutat,

(Folytatjuk.)

Dr. Szálai István