Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

2

NAPLÓ

1959. SZEPTEMBER 8.

Kiss Károly elvtárs beszélt Komlón a bányásznapi nagygyűlésen

A kővetkező 1© év hasonló fejlődést hoz

(Folytatás az 1-es oldalról)

A város lakóinak száma a i elmúlt tíz év alatt 28 ezer főre emelkedett, míg az elkövetkező tíz évben körülbelül 45 ezerre fog felfutni

Komló város fejlesztése természetesen együttjárt, illetve következménye volt a bányatelep fejlődésének. 1949-ben csak az egyetlen Kossuth-ak- na termelte a szenet és tíz év alatt Komló az ország egyik jelentős trösztjévé fejlődött, s mint jó minőségű kokszolható feketeszenet termelő trösztünk nehéziparunk fejlesztésének egyik alapját képezi.

Az a követelmény, hogy a hazai kokszolható szénszükséglet több mint 60 százalékát Komló fedezni tudja, hatalmas munkát igényelt.

Négy új aknát helyeztek üzembe. Felépült az altáró a hozzátartozó külszíni berendezésekkel, a szénelőkészítőmű, a bányagépjavító, a fürdő és az ország egyik legszebb központi mentőállomása.

Komló termelése az 1949. évi 130 ezer tonnáról 1958-ban egy millió tonna fölé emelkedett. A komlói területen a bányák telepítését még nem fejezték be, jelenleg is építés alatt áll a zobákd aknapár, melyre eddig körülbelül 150 millió forintot ruháztak be.

Már feltárás alatt állnak a Béta-északi és a Máza-déli területeké amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a komlói bányatelep az elkövetkező 10 évben is hasonló fejlesztést fog felmutatni, mint 1949—1959 év között,

Nőtt a bányászok keresete

A teljesítmény növelésével természetesen növekedett

Komlón a dolgozók keresete is.

Míg 1956-ban egy földalatti műszakra átlagosan 76,04 forintot fizettek, addig 1957- ben ez az összeg 92,82 forintra növekedett. A teljesítmények növekedésének hatására 1959-ben ax első félévben a dolgozók keresete az 1957. évi átlaghoz képest 10 százalékkal nőtt,

Hasonlóan emelkedett •— ha nem is ilyen nagymértékben — a külszíni dolgozóink fizetése is, mégpedig az 1956. évi 58,94 forint értékről 66,75 forintra.

Más tekintetben is megjavult a komlói bányász élete. Felszabadulás előtt a komlói szénbányának egy legényszállója volt 30—40 fő befogadó- képességgel, ahol étkezési lehetőség sem volt. Ma 9 legényszálló van, ahol naponta háromszori étkezést kapnak a családjuktól távol élő dolgozók, napi 6,70 forint térítés mellett.

A komlói tröszt 1958-ban

csak étkezési hozzájárulás címén több mint 6 milliót fizetett ki. A sikondai éjjeli szanatóriumban a beutaltak ellátására a Nehézipari Minisztérium napi 70 forintot fizet. A felszabadulás előtt a távol lakó dolgozók egy része gyalog vagy kerékpáron közelítette meg a bányát, ma 70 autóbusz bonyolítja le a dolgozók szállítását, aminek a költségéhez a tröszt 1958-ban kereken 8,5 millió forintot térített A magyar munkás, a bányász élete nem mindig volt ilyen. A kapitalizmus időszakában a bányászság volt a legszegényebb, a legelnyomottabb rétege a magyar munkásosztálynak. Az alacsony keresetek, az embertelen munkaviszonyok, a rossz lakáskörülmények állandóan és szakadatlanul gyötörték a bányászt Kiss Károly elvtárs ezután arról a sok évtizedes harcról beszélt, amelyet a bányászok vívtak elnyomóik ellen a szabadságért, az emberi életért. Megemlékezett a munkásmozgalom komlói mártírjairól, Csizmazia Gyuláról, Sterl Józsefről, Szám Imréről, Csatlós Jánosról s a többjeikről, akik az életüket áldozták a munkásosztály ügyéért. Beszédét így folytatta:

— A IX. bányásznap jelentőségét növeli az a körülmény, hogy abban az időben zajlik le, amikor párttagok és pár- tonkívüliek egyaránt termelési eredményeik növelésével, politikai helytállásuk fokozásával készülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusára. A komlói bányászok is részesei a kongresszus tiszteletére megindult munkaversenynek. Ez a dolgozok nagy részét átfogó lelkes, őszinte, tettekkel igazólt készülődés pártunk kongresszusára azzal magyarázható, hogy

többségükben a pártomkivüH dolgozók Is magukévá teszik pártunk politikáját, bíznak • pártban, bíznak a párt cs

a kormány politikájának helyességében.

A kongresszus előkészítésének időszaka fokozott felelősséget, körültekintőbb, átgondoltabb, céltudatosabb munkát, a politikai életben aktívabb részvételt követel meg a párttagoktól és azoktól a pártonkívüliektől is, akik magukénak vallják a munkáshatalom célkitűzéseit, akik az emberi haladás, a világ békéje mellett állnak. Ennefc tudatában Komló bányászainak is mövelniök kell eddigi eredményeiket. A mennyiségi terv teljesítése mellett elő kell segíteni a gazdaságosabb, olcsóbb termelést. Komoly erőfeszítéseket kell tenni a fajlagos bányafa és villamosener- gia-felhasználás csökkentésére, mert ezeknek a felhasználása a tervezettnél magasabb.

A gazdaságosabb termelés sok feladatot ró úgy-a fizikai, mint a műszaki dolgozókra. Ma minden fillér, amit megtakarítunk, nem a bányabárók profitját, hanem saját magunk jólétét emeli, szociális, kulturá lis előrehaladásiunkat fogja meggyorsítani

Mindenkinek — beosztására való tekintet nélkül — a gaz da szemével kell tekinteni munkahelyét, üzemét, a rábízott értékeket és mindazt, ami az országban értéket jelent.

Ez 'v folyamán a népgazdaság fejlődése minden területen meggyorsult. Különösen nagy a fejlődés a második negyedév óta, amikor kiszélesedett a munkaversenymozgalom és nagymértékben megnövekedtek az ipar, az építőipar, a közlekedés és a külkereskedelem teljesítményei. Az év első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése 9 százalékkal volt több, mint 1958 megfelelő időszakában. Jelentősek az eredményeink a mezőgazdaság

területén. Az ez évi jó termés ered-mé"vek mellett kiemelkedő esemény, hogy fokozatosan megváltozik a falu élete, mező gazdaságunk arculata. Az év elején kiterebélyesedett a termelőszövetkezeti mozgalom és ma már a szocialista szektorhoz tartozik az ország szántó- területének több mint fele.

A termelőszövetkezeti mozgalom további erősítése nemcsak a parasztság, hanem az egész nép ügye, mert nélküle nem tudnánk felépíteni a szocializmust és megoldani a nép életszínvonalának további tartós emelését.

Méltóan a bányászmúlthoz!

Kedves Elvtársak! A bányászok adják az energiát az iparnak, a fényt a városnak és falvaknak, de pártunk nemcsak a termelési feladatok pontos teljesítését kéri számon a bányászoktól, hanem azt is elvárja tőlük, hogy

múltjukhoz méltóan továbbra is a munkásosztály harcainak öntudatos, cselekvő részesei legyenek.

Erősíteni, javítani kell a politikai nevelőmunkát a bányák dolgozóinál. Legyenek a bányavidékek a szocialista kultúra központjai. Tevékenykedjenek ezért a munkásmozgalom veterán harcosai a KISZ-fiatalok kai együtt. A kommunistádat az jellemzi, hogy sohasem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem azokat úgy fogják fel, mint a további előre I

haladás alapját, kiinduló pontját.

Nagyok a feladatok, de nagy öröm részt venni az olyan mun kában, amely egész népünk javáért, az emberiség boldogulásáért folyik. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez kívánok a komlói tröszt minden dolgozójának erőt, egészséget és jó szerencsét;

A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után az NDK bányászküldöttségének vezetője köszöntötte az ünneplő komlói bányászokat, majd Cscnte- rics Sándor elvtáirs, a nehézipari miniszter helyettese nyújtotta át tizenegy komlói Bányásznak a kiváló bányász kitüntetést.

A nagygyűlés Piegl János elvtársnak, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatójának zárszavaival ért véget*

Leleplezték a munkás mozgalom mártírjainak emlékművét

Ezután került sor a komlói városi pártbizottság épülete mellett a munkásmozgalom mártírjai emlékművének ürme pélyes leleplezésére. Az emlékművet a városi pártbizottság nevében Deák Ferenc elvtárs adta át a komlói városi tanácsnak. Az emlékművön elsőnek Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára helyezte el a Központi Bizottság koszorúját, majd a városi pártbizottság, a városi tanács, a szénbányászati tröszt és a különböző vállalatok és intézmények adóztak koszorúikkal a munkásmozgalmi mártírok emlékének* A hoz

zátartozófc nevében három gyászruhás özvegy, Csizmazia Gyuláné, Novacsics György- né és Orosz Gyuláné helyezett el koszorút Csizmazia Gyula, Péter Henrik, Orosz Gyula, Csatlós János, Kaufmann Ferenc Krivanek Rudolf, Niedling János, Simon János Krausz József, Nagy Ferenc, Novacsics György, Schraub Péter, Sterl József emlékművén.

Az ünnepség befejeztével menyitotta kapuit a bányásznapi vásár. Zsúfolásig megteltek a szórakozóhelyek, Komló bányászai csengő poharak mellett, vidáman, jókedvűen késő estig ünnepeltek. .

Mesterfalvi Gyula

HílEKK

Megkezdődött a tanítás az «j-mecsekaljai új iskolában

Bensőséges ünnep ség zajlott le szombaton délután 4 órakor Uj-Mecsekalján a nemrég elkészült új, tizenhattantermes iskolában. Ekkor tartották meg az általános iskola első tanévnyitó ünnepélyét, amelyen a diá kok mellett nagy számiban jelentek meg a tanulók szülei is.

Felcsendült a Himnusz, majd az

óvodások köszöntötték az új iskola igaz gatóját: Kosztolányi Istvánt. Az iskola növendékei közül Vécsey Éva Tóth Árpád: „Köszöntő“ című versét szavalta el, majd Kosztolányi István igazgató megtartotta tanévnyitó beszédét. Üdvözölte a megjelent szülőket, majd a bányásznap alkalmából külön üdvözölte a bányászokat,

Az új iskolában szeptember 7-én, hétfőn már megkezdődött a tanítás, de az iskola ünnepélyes felavatására csak szeptember 20, táján kerül majd sor a Művelődésügyi' Minisztérium kiküldöttjének jelenlétében.

Az ünnepélyes iskolaavatást egybekötik majd az iskola úttörőcsapatának zászlóavatásával.

P. J.

— AZ ÜZEMEKBEN, hivatalokban, intézményeknél most folyik a gyűjtés a Mecseki Állat- és Növénypark anyagi támogatása érdekében. A társadalmi gyűjtésben több szak- szervezeti bizottság máris szép eredményeket ért el.

— A ZALA MEGYEI Lovászi Kőolajtermelő Vállalat KISZ-fiataljai nemcsak a termelésben járnak élen, hanem a társadalmi munkában is. Ezért az üzemi szakszervezeti bizottság most lehetővé teszi számukra, hogy egy csoport szeptember 12-én kétnapos pécsi kiránduláson vegyen részt.

— A MAGYAR HIGIÉNIKUS TÁRSASÁG szeptember 10-401 J3-ig tartja meg fiel kongresszusát az ország fővárosában. A kongresszuson számos pécsi professzor és orvos tart majd előadásokat*

— EZ ÉV NYARÁN megkezdték a háromvagonos siklósi malom korszerű gépekkel való felszerelését, illetve átalakítását. Uj szeleteléses technológiai eljárást vezetnek be és pneumatikus szállítóberendezést létesítenek. Ennek különösen munkavédelmi szempontból van nagy jelentősége, mert kiküszöböli a porártalmat. A szerelési munkálatokat ez év decemberében fejezik be

r*> EDDIGI vállalásán felül csütörtökön egymillió negyven ezer forint értékű felajánlást tett a Mohácsi Bútorgyár.

— SZEPTEMBER 8-án a városi művelődési otthonban ülésezik a Népművelési Módszertani Tanácsadó Testület. Az értekezleten az ez évi népművelési terveket tárgyalják meg*

— DR. HUTH TIVADAR,

országgyűlési képviselő szeptember 9-én, szerdán egész napos látogatást tesz a szigetvári kórházban.

— ELMULASZTOTTA A VÉDŐOLTÁST Francsics Lász- lóné, Vasas I. telepi lakos. Ezért az I. kerületi tanács igazgatási osztálya 100 forint pénzbírsággal sújtotta,

Gyermekbénulás elleni pótoltások

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy szeptember 7-től 12-ig a tanácsadókban a tanácsadási napokon a megszokott Időben gyermek bénulás elleni pőtoltásokat tartunk. Az általános Iskolák alsó i tagozatát ugyancsak ezen a héten iskolaorvosaink részesítik védőoltásban az iskolában. A védőoltás kőtelezőt

Az üjabb megbetegedésekre való tekintettel, Ismételten kérjük a szülőket, hogy gyermekeiket okvetlenül vigyék el a védőoltásra.

városi közegészségügyi járványügyi ÁLLOMÁS

— HÁROM UJ tantermet létesített a vóikányi községi tanács az egyik állami házban;

— UJ RÉSZLEGGEL BŐVÜLT a hímesházi Vegyesipari KTSZ. Himesházán megnyitotta új női fodrászrészlegét,

— MŰVELŐDÉSPOLITIKAI

tanfolysmot szervez októberben a Baranya megyei Mcfei- üzemi Vállalat. A tanfolyamon előreláthatólag 30 üzemvezető vesz részt*

tevén, repülőn

n,

Éjszaka haladtunk ót a Márvány-tengeren és a Dardanellákon, reggelre már az Égéi tengeren siklottunk tova, mely olyan búzavirágkék, hogy aki nem látta, el sem tudja képzelni. A program szerint este érkezünk Pireus- ba, Athén kikötővárosába és addig bőven van időnk, hogy a tenger kékségét csodáljuk.

Délfelé pillantjuk meg az Ewia és Andros sziget közötti szorost, a Cap d’Oro-t Görögországot kelet felől csak ezen a szoroson keresztül lehet megközelíteni. Régimódi erődítmény van az Ewia sziget tengerszoros felőli csücskén, tetején fehér világító torony. Ezután isimét a nyílt tenger következik rövid ideig, majd előbukkan az igazi görög félsziget

Magas meredek hegyek szegélyezik a partot, nincs legelő nincs szántóföld, mely megszakítaná az erdős, sziklás

tájék zordságát. Messze fenn, majdnem a hegygerinc tetején apró fehér foltok tűnnek fel egy tömegben. Azt gondoltuk birkanyaj, de távcsövünk hamarosan kideríti, hogy kis görög falu van a magasban. Vajon miből élnek meg lakói ilyen mostoha körülmények között. Aztán még kopárabb lesz a tájék, fűvel benőtt sziklás part követ bennünket, amelyen még bokornak sincs nyoma. Kora délután van, mi- kor nagy várost fedezünk fel a hajóorr irányában. Ez Pi- reus. Négy órával előbb érkeztünk meg, ami egy ilyen hosz- szú útnál nem is meglepő. Egy nagyobb domb tűnik fel, rajta Pireus igen szép városnegyede, hófehér, egy-két emeletes, tetőteraszos házaival; mintha tegnap épült volna az egész. A domb mögött alacsonyabb terület következik, mely öbölszerűen messze benyúhk a hegyek közé,. Ez már Athén*

Mindenki távcsővel kutatja a környező magas hegyeket: melyiken van az Akropolis, de egyiken sem találtuk. Végre felfedeztük, messziről alig látszik kiemelkedni a város szintjéből. Aránylag keskeny , öblön haladunk befelé az igen nagy forgalmú kikötőibe. Egyik oldalon hatalmas teherhajó!): horgonyoznak. Egymáshoz láncolva eszi őket a rozsda. Azt mondják munkanélküli hajók ezek, amikből jópár akad a görög partokon. A kikötőt nyolc-tíz emeletes házak övezik, homlokzatuk, tetejük tele szines reklámmal.

, Mivel előbb érkezünk, műsoron kívül mindenki egyénileg belátogathat Athénbe, mely teljesen összeépült Pireusszal. Fő közlekedési eszköze a Metró, amely csak helyenként fut a föld alatt, egyébként inkább a HÉV-re hasonlít, csak modernebb kivitelben. Egyesek autóbusszal mennek, én a Metrót választom. A villamosban jól szemügyre veszem a közönséget. A férfiak fekete- bajúak, bajszosak, arcuk kreol, de nem barnára sült. A nők csinosak, szintén feketék, igen karcsú derekúak, de alacsonyak és egy kicsit nagy a fejük. (Természetesen kivételek is akadtak.) A villamos a város centrumában ismét föld a’att megy, az Omonia téren lévő állomásig.

Nemcsak az állomás van itt a föld alatt, hanem igen szép üzeletek is,. Tágas csarnokból minden irányba mozgólépcsők vezetnek fel az utcára.

Az Omonia tér nem túl nagy, viszont kivilágított szökőkútjá- val a közepén, övezve a modern reklámfényes palotákkal, különösen este igen szép látvány. Athént mindig öreg városnak képzeltem el, ódon házakkal, ehelyett egy modern, r.agyforgalmú világvárost találtam. Nagy az autóforgalom és igen sok a nép a rendezett, tiszta utcákon.

Széles út vezet innen az Akropolisig, el is indulok rajta és hamarosan odaérkezem a hegy lábához, mely körülbelül 100 méter magas. Sziklás, meredek várfalszerű oldala mögül kiemelkednek a hófehér márványoszlopok. Hiá- ha siettem, ma csak kívülről Láthatom, mert már bezárták 3 bejárat kapuját. Az előtte lévő parkban igen sok turista, francia, angol, német szemlélődik.

Közvetlen közelben van egy sziklás hegy, amire felmászok és itt várom meg, hogy rám esteledjék Gyönyörű látvány, amint a városban kígyóinak a lámpák, a szines reklámok, végül az Akropolist is szines reflektorokkal világítják ki. A Heródes-Attikus szabadtéri színházban Ö-Görögország történetét elevenítik fel és a kivilágított Akropolis képezi a díszlet hátterét. Megragadom az alkalmat és a ritka látványról színes képeket készítek.

Mire ismét a városba érek, az üzletek már zárva vhnnak, helyettük azonban : megjelennek az utcai árusok, kik a járdára terített prokrccon zoknit, töltőtollat, fésűt, stb. árulnak. Annyira rám üvöltött az egyik hogy rögtön vettem két fésűt egy drachmáért, pedig semmi szükségem sem volt rá. Mit vitatkozzam vale! A gyümölcsárusak is fennhangon kínálják az igen szép gyümölcsöket, melyet gyertyával kivilágított kétkereikű kordén tolnak. Nem tudom, ebből hogy lehet megélni, mert alig akad vásárló, pedig a gyümölcsök igen szépek. Június vége van és már szőlőt, franciabarackot járulnak, de rengeteg az olyan gyümölcs, amilyent még sohasem láttam.

Betévedtem a hentesek utcájába, ahol ritka látvány fogadott. Vásárcsarnokszerű elrendezésben akkora területen, mint a Széchenyi tér. legalább ezer mészárszék sorakozik egymás mellett. Óriási kivilágítás, óriási forgalom, óriási ordíto- zás. Képzeljünk el ezer hentest, ki csalogatja magához a vevőicet!

Tizenegy óra van, mikor visszaérkezem' Pireuszba. A kikötő oly színes a sok reklám fénytől, hogy az utcai világítás eltörpül mellette. Még ilyen későn is nyitva van egy üzlet, melyben gyönyörű görög vázák és egyéb antik görög kultúrára emlékeztető díszek vásárolhatók. Mondanom sem kell, tele van még mindig az üzlet a mi hajónk közönségével.

(Folytatjuk.)

Dr. Szalai István