Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

WS9. SZEPTEMBER 4. N A P I 0 3- Ma nyílik meg a Mezőgazdasági Kiállítás Csütörtökön délelőtt a 63. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár területén ülést tartott a kiállítás főbi­zottsága. Az ülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Z. Nagy Ferenc, az ország- gyűlés mezőgazdasági bizott­ságának elnöke. Dögéi Imre földművelés- ügyi miniszternek, a főbizott­ság elnökének megnyitója után Kovács Mihály, a 63. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár igazgatója bejelentette, hogy a kiállítás lényegében elkészült, csupán a gyümölcsöket, zöldségfélé­ket, a vágott virágokat helye­zik el a pavilonokban még a mai napon. Csütörtökön csaknem 31)0 ember részvételével általános nagytakarítást tartottak a te­rületen. A főbizottság tagjai végigjárták a pavilonokat és bemutató területeket, elisme­réssel nyilatkoztak a látottak­ról. Pénteken délelőtt a kiállí­tás főpavilonja előtt Dögéi Imre földművelésügyi minisz­ter mond ünnepi beszédet a meghívott vendégek és a ki­állítók előtt. A nagyközönség pénteken délután 2 órától lá­togathatja a kiállítást, * í\%ül a x&faátúiUzialinák tuc&é&épUátza Újabb és újabb létesítménnyel gazdagszik a Komlói Szénbányászati Tröszt legfia- 'talabb zobáki bányaüzeme. A két hatalmas aknatorony szomszédságában hozzákezdtek már a turbógépház és a transzformátorház építéséhez is. A képen az épülő gépház lát­ható, (Mesterfalvi Gyula felvétele.) őz idén még százmillió forint rövidlejáratú hilelt vehetnek igénybe vállalataink Évek óta igen hasznos se­gítséget jelent vállalatainknak a gyorsain visszatérülő rövid­lejáratú hitel, amit egy-kéi évre, 2—3 százalékos kamatra folyósít a Magyar Beruházási Bank. Ezt a kölcsönt olyan be­ruházásokra költik az üzemek, amelyek csökentik az önkölt­séget, vagy nehezen beszerez­hető cikkek gyártását segítik elő. Az idén 240 millió forint rövidlejáratú hitel áll a válla­latok rendelkezésére, ebből eddig 140 milliót vettek igény­be. 30 000 holdon vetnek minőségi búzát és árpát az új tsz-ek Baranyában kereken más­félszáz tavasszal alakult ter­melőszövetkezet tagsága ké­szülődik az első közös őszi szántásra és vetésre. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya jóelőre biztosította, hogy valamennyi új közös gazda­ságban fémzárolt, kiváló mi­Szakkörök, gyermekloglalkoztatás, nevelési tanácsadás Nagyszerű művelődési, szórakozási lehetőségek várják a fiatalokat a KISZ művelődési otthonban Jó gondolat volt itt a város szívében adni épületet a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Otthoná­nak. Sok fiatal jár ide. Ez év első felében például több mint másfélszázezer látogatót mutat a- hivatalos statisztika. Hatalmas szám ez még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy lényegében ugyanazok a fiatalok jönnek be nap, mint nap. Van vonzóereje ennek a művelődési otthonnak. Sakk, bélye»«->mjto, képzőművész, szabó-varró, irodalmi, eszpe­rantó, foto-szakkör működik. Űj lehetőségek A nyári szünet után nap, mint-nap, egyre többen kere­sik fel az épületet. Ismét meg­élénkülnek a régi szakkörök, de, ezek mellett új lehetősé­gek is várják a fiatalokat. Most szervezik a színjátszó-, a népitánc-csoportot és a ba­lettet. Kikből verbuválódik a színjátszó- és a népilánc- csoport? Kisebb üzemek, vál­laltok fiataljaiból:, azokból, akik a vállalatnál teremhiány, költségvetési hitelkeret hiá­nya, vagy más ok miatt nem tudnak lehetőséget találni ar­ra, hogy ezeket a csoportokat létrehívják. Helyes kezdemé­nyezés a balett is. A helyzet •ugyanis az, ho^y isko’ákbó1, különösen az MTH iskolákból kikerült és munkába állt fia­talok, akik iskolás idejük a’att ba’ottet, tanultak, nem tudták eddig hol fejleszteni tudásu­kat. Most erre is lehetőség nyí lik. 'Egy jó kezdeményezés! Cs-0{ örülni lehet ennek a kozdeményezérjiek, . . aminek neve: gyerekfoglalkoztatás. Ar róV van szó, hosy olyan 6—13 éves *vcyek"k részére, akiknek srü'Öje elfoglalt s elő­fordul; hogy nem érnek rá Rübdénnap foglalkozni a gye­re ezek részére külön ta- ru’őszobét js1 ölnek ki az énü- led>“n, ahol tanulhatnak, vagv más hasznos dologcai tömhetik «mbadideiü Re t, péMKul bar­— Célunk, hogy rendezvé­nyeinkkel helyes irányba ne­veljük fiataljainkat. Viselke­désük, ízlésük fejlesztéséhez kívánunk hozzájárulni, tudatu­kat úgy formálni, hogy becsü­letes munkások váljanak be­lőlük. Minden hozzánk járó fiataltól, de különösen a KISZ tagoktól elvárjuk, hogy példa­mutató magatartásukkal has­sanak a többiekre. A jövőben még szorosabbra kívánjuk fűz­ni kapcsolatainkat a KISZ- bizotlsággal, s a szakszervezet­tel. A cél helyes, segíteni kell megvalósítását. (Garay) A beremendi kácsoló, vagy a rajzszakkör­ben szórakozhatnak. Mesematinék Tervezik, hogy vasárnapon­ként délelőtt mesematinékat rendeznek, ahol a mesélő a me se jellegének megfelelő jelmez ben jelenik majd meg a gye­rekek előtt. Előadások "Nem hiányoznak majd a mű­soros ismeretterjesztő előadá­sok. Például egészségügyi prob lémákról előadássorozatot ren­deznek. A városi KlSZ-bizott- ság itt rendezi meg ifjúsági akadémiáját, ahol időszerű po­litikai ismereteket szerezhet­nek a fiatalok. Munkásélet a Szovjetunióban címmel az MSZBT-vel kooperálva tarta­nak előadást, Csa ládnevelési tanácsadás Érdekesnek ígérkezik az ott-., hon keretein belül létrehozott £ család-nevelési tanácsadás.-' amelynek vezetője dr. Varsá­nyi László a Széchenyi Gim­názium pszichológiai tanára. Tudott dolog az, hogy a ser­dülőkorban lévő gyerekek ér­zelmi és gondolatvilága válto­zó. Milyen esetben mi a he­lyes nevelési módszer? Lénye- cében erre a kérdésre kapnak// majd itt választ az érdeklődőd évesen kopog be a borbélyhoz, hogy szülők. Tervezik, hogy csa-* az új borbély felöl tudakozódjék^ ’ádinevelési tanácsadást nem-e Elnézést az elhamarkodott előítéletért, csak a művelődési otthoniban;^ de miután bemutatkoztam dr. Faltay tartanak majd, hanem felkere-1 sik az üzemeket is, ahol mun-',, kaidő után az érdeklődők s7á-< mára szívesen adnak hasznos tanácsot; £ Még felsorolni is sok volna azo kát a különböző programokat, amelyek meyre-pdezesre vár­nak. Lesz „Pécsi zeneszerzők estje“, kórusest, bá'ok és szá­mos más, szórakozást, műve­lődés'* jelentő rendezvények. A televíziós k’ub is állandóan ovitva tartja kenuit. Gábor Áron elvtáns a mi­nőségű vetőmag kerüljön majd a földbe az idei őszön. így pél­dául őszi árpából mintegy öt-' ezer holdon, őszi búzából pe­dig körülbelül 25 000 holdon vetnek majd minőségi vető­magot a tsz-tagok. Az őszi árpa vetőmagját Béta 40-es fajtára cserélik ki. Ez a fajta az idei tapasztala­tok szerint kitűnően bevált Baranyában. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben példá­ul egy 25 holdas táblán 26.4 mázsás átlagtermést adott. Az új Fertődi 293-as búzafajtából is kapnak majd a fiatal közös gazdaságok. Ennek a fajtának többek között az az előnye, hogy ell^nállóbb a gabona­rozsdával szemben, szára pe­dig kevésbé dől meg, tehát gé­pi aratásra különösen alkal­mas. Az új baranyai közös gazda­ságok tehát már az első közös vetésnél megteremtik a na­gyobb .termés egyiik fontos fel­tételét. A jó minőségű- vető­magvak eredményeként ugyan is nyolc-tízezer mázsával több őszi árpát és negyven-ötven­ezer mázsával több őszi búzát takaríthatnak 'majd be a kö­vetkező nyáron. Megyeszerte meg is kezdték már a vetö- magcseréfi. A magyar vasút A „Szabad Európa” Rádió létesített egy olyan rovatot, melyben a „kommunizmus problémáival” foglalkozik. Ebben a rovatban például a megejtő siránkozás hangján és a leplezetlen gyűlölet só­jával fűszerezve dobták mér­legre múitkorában a Szov­jetunió fagylaltgyártásának helyzetét. Ne gondolja sen­ki olvasóink közül, hogy ez vicc. Egyáltalán nem. A „kommunizmus problémái” rovatbán világgá kürtölték: ilyen és ilyen nehézségek vannak a fagylaltgyártás körül. Arról persze már le­szoktak, hogy az ötéves ter­vet, vagy most a hétéves terv sikerét kétségbevonják, — ha ló nincs, szamár is kincs alapon — kockáztatva nevetségessé válásukat, ki­kezdték a fagylalt-gyártást. Hazánkat sem kímélik meg e rovat munkatársai, a termelőszövetkezetekkel va­ló rémísztgetés után bele­harapták a magyar vasút munkájába. „Nem fejlődői a MÁV, nincs elég villany­mozdony, rosszak az alépít­mények, kevés a teherkocsi, késnek a vonatok, az őszi csúcsforgalom lebonyolítása hiábavaló kísérlet”... s kJ tudná azt a sok tücsköt-bo- giarat elsorolni, amit felso­rakoztattak érveik alátá­masztására. Szóra sem lenne érdemes e ferdítésihalmaz — kinek van ideje haszontalanságok- kal foglalkozni —, ha nem tartalmazna megtévesztő ál­talánosságokat a magyará­zók fecsegése. Mondj néha igazat, altikor a hazugságo­kat ’s jobban elhiszik — Í£y tartják a „Szabad Európa” házatáján ügyködő bemon­dók, amikor a magyar vasút munkája felett problémáz- gatnak. Mert hát kétségtelen tény, nincs elég villamos mozdo­nyunk. Alépítményeink sem a legjobbak. Az őszi forga­lom bizony komoly teher — s egyben próbatétel a vasút számára, de ezek a problé­mák mind egy nagyon sokat fejlődő iparágunk problé* mái. S éppen ezért hamis az egész beállítás, torz a kép. Fakult, sárga újságokat la­pozgattam át, akkoriban írottakat, amikor „tisztelt umimétk” kiugrottak ebből a hazából egy szétzüllött gazdaságot, becsapott népet hagyva hátra maguk után. Az Uj Dunántúl 1945 április 6-i számában még így írt a vasútról: „ ... Páros napokon Báta- szék, páratlan napokon Ka­posvár felé közlekedik egy személyvonat’’. Nagy jelen­tőségű értesülést sikerült a pécsi üzletvezetőségtől sze­rezni — közük a sorok. A személyforgalom visszaállí­tásának ügye kedvező meg­oldáshoz közeledik. Megin­dult Bátaszék és Kaposvár felé a személyforgalom, egyelőre felváltva, másod- naponként közlekedő vonat­tal... szó van arról, hogy ilyen váltógazdálkodással a többi vonalon is megindul a forgalom ... stb. Persze, ez önöknek nem jelent semmit. De idehaza nehéz lenne munkást talál­ni, aki ne olvasná mégha to- dottan ezeket a sorokat. Ti­zennégy év minden könnye, izzadtsaga, keserve és örö­me benne van ezekben a so­rokban. Széníelen hónapok, késő vonatok, szétrobban­tott sínek, ellopott vasúti kocsik, Nyugatra hurcolt mozdonyok, csere-bere világ, amikor a vasutas egy havi fizetéséért sokszor egy ska­tulya gyufát vásárolt! Míg „uraimék” bús nagy magyarságukban átkozódva iszogatták napi sörfejadag­jukat, a kedves kis bécsi „bierhausokban”, addig a vasutasok keze ráfagyott a jeges mozdonyra, a tehervo- nat fékjére, a percekért foly tatott óriási küzdelemben építették újjá vasútvona­lainkat. S ma, amikor „uraimék” bús nagy magyarságukban a kommunizmus problémái­ról beszélnek, a magyar vasút nehézségeiről szólnak, ma Magyarország összes vo­nalain percnyi pontossággal közlekednek a személyvona­tok, s majdnem percnyi pontossággal még a tehervo­natok is. ma minden évben annyi árut szállítanak te- hervonataink, hogy azelőtt ilyet csak közgazdasági me­sekönyvekben olvashatott volna valaki, épülnek a vil­lamos hálózatok, expressz­vonatok kígyóznak a Bala­ton mellett, lomtárba he­lyezzük lassan a gőzmozdo­nyokat, elektromos vezérlő- művek kímélik a vasutasok fárasztó idegmunkáját, em­beri megélhetést biztosítot­tunk minden vasutas dolgo­zónak. S ha nem is minden fenékig tejfel, van jövő a vasutasok előtt, mely szép és lelkesítő. Tanácsoljuk, fordítsák sze kerük rúdját másfelé! Ezen az úton önöknek csak nyel- vetharapó buckák jutnak, mígnem egyszer felfordul­hat az egész szekér, „urai­mék”! Én azt hiszem, sejt ifi is már;: i Ez viszont az önök nagy-nagy problémája; Szüt« István Amíg az új kolléga meg nem érkezik o új rendelőről akartam írni és fiatal or­vosával beszélgetni, azonban csak a pompás készülő, de még üres rendelőt és néhány gyereket a kör­nyékén találtam ott akik felfedezték, hogy friss ablak-gitt nagyszerűen pó­tolja a gyurmát. Végigjártam hát az illetékeseket ,de a patika éppen lezárt, a vb-elnök vidé­ken volt, végül is a körzeti orvoshoz ko­pogtattam be eligazítás végett. Azért mondom, hogy végül, mert nem egészen ide illő példával élve, az ember nem dótokat; Györgynek, egyszerre felborult a fenteb­bi hasonlat. Pedig nehezen indult az ismerkedés. Minden azon akadt el, hogy ne írjak róla. Hogy miért ne? Mert so­hasem szeretett nyilvánosság előtt sze­repelni, meg amit ő megtesz a betegei­ért, semmi egyébb a kötelességénél. Nézzem meg inkább a rendelőjét. Azt érdemes. Folyóvizet vezettek be és vég­re különválaszthatja a fogászatot az általános rendelőtől. Nagyon régen esedékes volt már a rendelő átalakítása. Gondoljam csak el, hc~v lavórban mai"a H kezét a '•ezelgek után, szinte kizárt dolog vol* ....... ' s'ás. Es a fűtés? ; • .! -ztirdum. Megtörtén* In legna^oöit igyekezet mellett sem tudták 6 fáknál melegebb­re fűteni a rendelőt: Még a felnőtt be­tegek hagyján, de a beteg csecsemőt le sem merték vetkőztetni. Most minden megváltozott. Lesz hi­deg-meleg víz, új váró és rendelő és a rossz kályhák helyébe folyosóról fűthető kandalló. Azután a legújabb rendelőről beszél és az új kollégáról, akit nagyon vár. — Persze, a társalgás is jobb egy kis ital mellett — mondja, amíg megtölti a. poharakat. De csak engem kínál, ő alig-alig emelgeti a poharat. Pedig egy­formán vonatkozna ránk a szesztilalom, hiszen mindketten munkában vagyunk. máris hívják a rende­lőbe. Sok a munkája naponta száznál több beteget kezel és ebben egyetlen segítő társa az orvossegédje, na meg a fele­sége. Szívesebben beszél a feleségéről, aki nemcsak a háztartásban, de rendelő környékén is hasznosítja magát, ö ma­ga mossa ki a köpenyeket, a törülkö­zőket és amíg nem volt vízvezeték, ke­reke skútről hordta a vizet a rendelőbe. A pénzt a havi fizetést is ő kezeli, na­gyon ügyesen, beosztóan, de van h szép kényelmes lalvís és televíziós készülék a legújabb márkából. Amíg a rendelőben foglalatoskodik a feleségével beszélgetek. Mint általában .ez asszonyok, ő már jártai közlékenyebb ét wy Uisgatá* MlkéH is uMgtudom» Míg ültünk le amit tudni akarók. Azt, hogy jóformán nem is járnak szórakozni, de nem is nagyon érdemes, hiszen akárhányszor megtörtént, hogy a mozielőadás kellős közepéről hívták ki a férjét a beteghez. Színházuk, mozijuk és hangverseny­termük a televízió, bár onnan is gyak­ran kiszólítják a rendelőbe, de mégis kényelmesebb kisurranni és visszatérni és igy senkinek sem lép a lábára. És az éjszakák? — Tessék elhinni az a szokatlan, ha nem ébresztik fel a férjemet. Újabban panaszkodik, hogy arra riad fel, ha nem keresik. Alig várjuk már az új kolléga érkezését. ^Akkor azért lesz időnk egy kis kiruccanásra. Ha az idén nem is, de jövőre már operát akarunk látni Pesten. A férjem vezeti majd a kocsinkat, mert azért az gyorsabb és kényelmesebb, mint a vonat. De hol van az még Már rég megvettük volna, hiszen három hó­napja beadtuk rá az igénylést, de el­akadt valahol. a házi­gazdát a kör­Mlvel nem győztem visszavárni :l zeti orvostól kellett elbúcsúznom a ren­delőjében. Csak a csuklóját nyújtotta, mert a kezében injekciós tűt szoron­gatott. Elnézést ké~t de nem ’-’rfir. het ki, hiszen maga-fi is láttam, hogu... Na, majd lesz ám erre' is ideje, ha megérkezik az új kolléga. (PÁLINKÁS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents