Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

»59. SZEPTEMBER 22. N A Ptő 3 •• »Azért jöttem Önökhö,hogy együtt jobban megértsük N. Sz. Hruscsov beszéde a „20 Th Century Fox" filmgyárban rendezett villásreggelin Los Angeles (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov részt vett és be­szédet mondott azon a villás­reggelin, amelyet Eric Johns- £pn és Spyros P. Skouras, a „20 Th Centruy Fox“ fikn- társaság vezetői szeptember 19-én adtak tiszteletére a film­gyár műtermében. Hruscsov elöljáróiban köszö­netét mondott Johnston-nak, hogy meghívta erre a találko­zóra. örömmel találkozom az Egyesült Államok színház és filmművészetének itt megje­lent színevirágával — mon­dotta. Úgy gondolom, hogy osztoznak örömömben azok az elvtársak is, akik velem együtt jöttek az Egyesült Államokba és kíséretemben vannak; A továbbiakban hivatkozott a társaság egyik vezetőjének, Spyros P. Skourasnak a kije­lentésére, aki azt mondta, hogy az egyszerű emberek kö- zjil került ki. Mi volt ön Gö- fögországban — tette fel a kérdést Hruscsov, Skouras azt válaszolta, hogy tizenkét éves korában lett bérmunkás. Ez természetesen hatással van rám és nagyrabecsülése­met fejezem ld önnek, de ön­nek — mondotta a szovjet mi­niszterelnök — ezzel még nincs nyert ügye velem szem­ben. Akarja tudni, hogy én ki vagyok? Én már akkor dol­goztam, amikor járni kezdtem, Tizenöt éves koromig borja­kat, juhokat, majd teheneket legeltettem földesuraknál. Mindezt tizenötéves korom előtt. Aztán dolgoztam egy gyárban, amelynek tulajdono­sai németek voltak, később bá­nyákban, amelyek franciák tu­lajdonát alkották. Dolgoztam vegyiüzemben, amelynek gaz­dái belgák voltak és most a nagy szovjet állam miniszter- elnöke vagyok. (Viharos taps.) (Egy hang a teremből: Ezt tud­tuk.) Es ha tudták? Nem szégyen­lem a múltamat. Minden be­csületes munka tiszteletre mél tó. (Taps) Piszkos munka nincs. Piszkos csak a lelkiismeret lehet, (taps) — Minden becsü­letes munka tiszteletre méltó. Hruscsov ezután utalt rá, hogy a kíséretében lévő Tyihonov elvtárs munkás volt, aztán ko- hómémök lett belőle. Most pe­dig a dnyepropetrovszkj nép- gazdasági tanács elnöke. Ha­talmas kohászati vállalatok állnak vezetése alatt. Jemel- janov professzor atomerő- szakértő. Munkás volt, aki fő­iskolát végzett, kohászati szak­emberré lett. Most nagy tudós, az atomenergiával foglalkozik. Uraim, hagyjuk inkább az egyszerű emberek kiemelkedé­sének kérdését. Jobb lesz az önök számára — mondotta ez­zel kapcsolatban N. Sz. Hrus­csov (vidám élénkség a te­remben, taps). Ezúttal csak egy orosz közmondásra hivat­koznék — folytatta — „vén verebet pelyvával nem lehet becsapni." (Derültség). A szovjet minisztertanács elnöke ezután arról beszélt, hogy Amerika igen tanulságos dolgokat mutatott az ipar fej­lesztésében. Amierika adta a futószalagos termelést — ezt a legkorszerűbb és legterme­lékenyebb termelési eljárásT. A forradalom után feladatul ■.tűztük ld, hogy tanulunk az ' amerikaiaktól — jelentette ki Hruscsov, elküldtük tanulni önökhöz mérnökeinket; Az önök főiskoláin és egyetemein tanultak, egyszerű munkás­ként dolgoztak Ford és mások gyáraiban; A mi gépkocsiipa­runkkal most Sztrokin mér­nök. a szovjet kormány egyik minisztere foglalkozik, ö egyi­ke legjobb gépkoo6ilpari mér­nökeinknek. Lám ő Is Fordnál dolgozott és Ford nagyra be­csülte öt: javasolta SztroWn- nak, hogy maradjon nála dol­gozni. Ha élne, a legidősebb Ford, megmondaná, mennyit ér ez a tanitvámya. A Munka Vörös Zászló Rendjével tüntették ki Cooper ♦'jredea amerikai mérnököt, Az első ötéves terv éveiben több száz amerikai mérnök dolgozott iparunkban. Köszönetét mondunk ezért önöknek és mélyen meghajo­lunk a segítségért (taps). Le­gyenek büszkék a mi sikereink re, mint ahogy büszke egy jó tanár, egy professzor, aki mun­kájának jutalmát látja abban, hogy tanítványa méltó tanító­mesteréhez* Mi tanultunk önöktől és önöknek nem kell szégyen- kezniök tanítványaik miatt, hanem büszkék lehetnek rá­juk, hiszen most önöket is túl akarják szárnyalni, (Vidám élénkség, taps.) Kitű­nik tehát, hogy embereink ér­telmes tanítványok, cseppet sem buták. (Derültség, taps) Az első ötéves terv éveiben, amikor önök segítettek orszá­gunk első traktorgyárának fel­építésében tapasztalat hiányá­ban két évig nem tudtuk meg­indítaná a gyár munkáját. Amikor Ford segített, hogy felépítsük a gorldji autógyá­rat, jónéhány gépet összetör­tünk, mire megtanultunk au­tót gyártani. És lám, mi az önök volt tanítványai rakétát lőttünk fel a világűrbe és a szovjet felségjelvény ott van a Holdon. (Viharos taps). — Nem vagyunk rossz tanítványok! (Élénkség .taps.) S az önök or­szágában egyesek még mindig azt mondják, hogy a Szovjet­unióban az emerek jóformán rabszolgasorban vannak. Mi­féle röbszolgarendszer ez? Va­jon biztosíthatja-e a rabszol­garendszer a tudomány és a művészet olyan páratlan ará­nyú virágzását, amilyen ná­lunk megfigyelhető? önök szemben állnak a mi felfogásunkkal, mi szemben állunk az önök felfogásával. Mit lehet tenni? Éljenek csak a kapitalizmusban, a maguk konszernjeivel és mindazzal, amijük van. Ne segítsenek „az Ur eltévelyedett bárányának", a szovjet népnek, amely a szo­cializmus építésének útját vá­lasztotta. önöknek jobb lesz, ha mi hamarosan megbukunk, és visszatérünk a kapitaliz­mus uralma alá. Miért kellene önöknek nyu gtalankodniok, ha mi — ahogy önök gondol­ják — tényleg helytelen úton járunk? (Derültség.) önök meg tették állampolgári kötelessé­güket. Felhívták a figyelmün­ket, hogy azon az úton, ame­lyen mi haladunk, az önök vé­leménye szerint egy árok van, amelybe mi beleesünk. Ez elég, köszönjük a figyelmez­tetést. Én azonban azt mon­dom önöknek, hogy nem árkot látok magunk előtt, hanem nagyszerű távlatokat, az embe­riség közelgő boldogságát. Uraim, ml ezért ezt mond­juk: éljünk békében. (Viharos taps.) Hagyjunk időt annak eldöntésére, kinek van és ki­nek nincs igaza. Az idő a leg­jobb döntőbíró — ez a mi ál­láspontunk. Azért jöttem önökhöz, hogy együtt jobban megértsük egymást, hogy önök jobban megértsék, mit képvisel a mi népünk. Én nem diplomáciai tárgyalá­sokra kiküldött delegátus va­gyok, hanem az elnök vendége, az önök nagy országának ven­dége, ezért úgy akarok elbe­szélgetni, hogy megtaláljuk az ésszerű megoldásokat és meg­oldjuk a vitás kérdéseket, hogy kizárjuk a háborút, biztosítsuk a bélcét és a barátságot orszá­gaink népei és minden nép között. (Viharos taps.) Én tiszteletben tartom az önök véleményét, de ne bántsák az én véleményemet. (Derültség.) Éljenek csak ka­pitalizmusban, kísérje önöket, ahogy mondani szokták, Isten áldása. (Nevetés, taps.) Mi pe­dig szocializmusban fogunk él­ni és a kommunizmust fogjuk építeni. Gazdasági téren önök most előttünk járnak, nekünk és verejtékeznünk, hogy utol­érjük önöket Nekigyürkőzühk, utolérjük, elhagyjuk önöket és tovább megyünk előre. Ez az én meggyőződésem. önök egyelőre nevethetnek ezen, de jobb lesz várni a ne­vetéssel, amíg mi utolérjük önöket és azt mondjuk: kapi­talista urak, a viszontlátásra, a mi vonatunk megy tovább. (Vidám élénkség.) Hruscsov a továbbiakban beszélt a Szovjetunió nagy kulturális fellendüléséről, a szovjet tudósok és művészek megbecsülésérőL Az egész világ elismeri, mondotta Hruscsov, hogy a balettművészet a legfejlettebb a Szovjetunióban és ez büszke­ség számunkra. Amikor balett­együttesünk Amerikába uta­zott, önök megtapsolták és ér­deme szerint megdicsérték. És a mi sz ínművészetünk, a mi drámai művészetünk? Nem akarok dicsekedni, önök tár­gyalják ezt meg saját lelki- ismeretükkel és mondják meg — a hanyatlás állapotában, vagy a felemelkedés állapotá­ban van-e és filmművészetünk? A mi ízlésűnk eltérő az önöké­től. De tény, hogy filmjeink díjakat kapnak nemzetközi filmfesztiválokon. Ezeket a dí­jakat tárgyilagos szakértőik ítélik oda filmjeinknek. Nem­rég kapott díjat egy nemzet­közi filmfesztiválon az a film, amely az itt jelenlévő nagy­szerű író, Solohov „Emberi sors” című elbeszélése alapján készült. Ez az alkotás a film­művészet gyöngyszeme. Hruscsov ezután megjegyzé­seket fűzött Skouras kijelenté­seihez, ákj szóbahozta azt a segítséget, amelyet a polgár- háború idején, az 1921—22-es borzalmas éhínség idején nyúj­tottak a szovjet embereiknek, akkor, amikor amerikai szer­vezet alakult az éhezők meg­segítésére. Ennek a bizottság­nak az elnöke Hoover volt — jól emlékszünk erre és köszö­netét mondunk érte — hang­súlyozta Hruscsov. De szükségesnek tartok ez­zel kapcsolatban egy „de”-t is mondani — fűzte hozzá, ez a „de” az, hogy népünk nem­csak amerikai segítségre em­lékezik. amely a Volga mellé­kén ezreket mentett meg az éhhaláltól: emlékszik arra is, hogy az októberi forradalmat követő nehéz időben amerikai katonák tábornokaik vezeté­sével patraszálltak szovjet földön, hogy segítsék a fehér­gárdistákat a szovjet rendszer ellen folytatott harcban. El tudják önök képzelni, mi­lyen volt akkor a helyzetünk? Az első világháború, majd a polgárháború koldusbotra jut­tatott bennünket. Bányáink nem dolgoztak, gyáraink áll­tak. Éhesek voltunk, nem volt mibe öltöznünk, mezítláb jár­tunk. Es aztán? E borzalmas nehézségek el­lenére szétvertük ax önök ezredéit, a tengerbe zavar­tuk az intervenciósokat, szétzúztuk a fehérgárdistá­kat. Miért emlékeztetek én most minderre? Azért, mert ha önök és szövetségeseik akkor nem teszik partra csapataikat, mi azonnal leszámoltunk vol­na a fehérgárdistákkal, nem lett volna nálunk polgárhábo­rú, szegénység, nem lettünk volna éhesek. És önöknek nem kellett volna akkor segíteniük a szovjet embereken azon a bizottságon keresztül, amely­nek tevékenységéről az imént szólottám. Mi mégis ilyen kö­rülmények mellett is megkö­szönjük az amerikaiaknak azt a segítséget, amelyet nekünk nyújtottak. A szovjet miniszterelnök a kővetkezőkben kijelentette: Szeretnék még egyszer szív­ből jövő köszönetét mondani a meghívásért és szeretném ki­jelenteni, hogy én és elvtár­saim elégedettek vagyunk az amerikai látogatással. De ki kell fejeznem elkeseredésemet, bizonyos fokú meglepődése­met is egy körülmény miatt. Mi mindig erős, jól szerve­zett államnak tekintettük az Egyesült Államokat, amelynek népe igen művelt. Ide jöttem az önök városába, itt olyan emberek élnek, akik a művé­szet sava-borsát teszik, ahogy önöknél mondják — filmcsil­lagok. Élnek itt gyári munká­sok, egyszerű amerikaiak is, a legkülönbözőbb foglalkozási ágak képviselői. Szerettem vol­na találkozni velük, megnézni, hogyan élnek, dolgoznak és hogyan töltik szabad idejüket. És íme, ilyen helyzetbe hoztak. Én, szovjet ember, a Szov­jetunió miniszterelnöke, ide­utaztam vendégségbe önök­höz; kijelölték számomra az útvonalat, megmondták, mit nézhetek meg önöknél, hova mehetek. így például kijelölték, hogy meglátogathatom a Disney- Landot „Disney országát”. Most azonban odajöttek hoz­zám és ezt mondták: a Disney- országba ön nem mehet. (De­rültség.) Mi van önöknél ott, kolera­vagy pestisjárvány? És talán fertőzést kaphatok? (Derült­ség.) Vagy talán Disney orszá­gát banditák foglalták el, akik megölhetnek engem? De hiszen önöknek olyan derék rendőreik vannak, hogy még a bikát is megfékezik a szarvánál fogva és a banditákkal is nagysze­rűen el tudnak bánni. Ezt mondtam: mindegy, nagyon szeretnék elmenni ebbe a parkba, megnézni, hogyan üdülnek az amerikaiak. (Taps.) Erre így válaszoltak: tegyen, ahogy jónak látja, de ebben az esetben nem szavatoljuk biztonságát. Hát mit tegyek, kövessek el öngyilkosságot? (Nevetés.) így fest a helyze­tem, nekem, az önök vendégé­nek! Ez számomra teljesen érthetetlen. Nem tudom meg­magyarázni népemnek. Jöjjenek «1 hozzánk, ha akarnak, ml el visszük önö­ket, ahová kívánják, sétál­hatnak az utcákon, a par­kokban és biztosíthatom önöket, hogy az üdvözlet és a tisztelet szavain kívül kül­földi vendég a szovjet embe­rektől semmi egyebet nem hall! Mit mondjak amerikai utam szervezőiről? Azt olvastam, hogy önöknél szervezett gaz­dálkodás folyik. Nem abból áll az én biztonságom szava­tolása, hogy beültetnek egy csukott autóba és a nap suga­rai alatt aszalnak. Azt hittem, hogy szabadon járhatok-kelhe- tek az önök országában, talál- kozhatom az amerikaiakkal. Most azonban azt mondják, hogy ez lehetetlen. Ez a fordulat keserű sajnál­kozást kelt bennem és nem hallgathatom el csalódáso­mat, önök azt mondják: milyen rakoncátlan vendégünk van. Én azonban az orosz szabályt követem: ha megszeged vala­kinek kenyerét, sóját, akkor mondd az igazat. Nem szabad, hogy ez ártson baráti kapcso­latainknak. Bocsánatot kérek, hogy kis­sé panaszkodtam, keserű sza­vakat használtam. Bizonyos mértékben az önök éghajlata tó elősegíti ezt. (Derültség.) Ha valami olyasmit mondtam, amit önök nem szívesen hal­lottak, ha kitört belőlem va­lami, ami önöket kissé meg­bántotta, kérem bocsássanak meg. Beszédemben kizárólag jóindulatú érzelmek és meg­becsülés vezettek önök iránt, népük iránt, elnökük, Eisen­hower iránt. Köszönöm figyelmüket, kö­szönöm barátaim, köszönöm Mister Johnston — fejezte be beszédét Hruscsov. (Viharos, hosszantartó 4apej ______ HA s zaktanácsokat adott a ínyeperí vízierőrnű építéséhez. még jócskán kell dolgoznunk Uj gépek, berendezések a Szigetvári Cipőgyárban Augusztus 18-tól szeptember elsejéig szabadságon volt az egész Szigetvári Cipőgyár. Ez­alatt a két hét alatt végezték, el a gyárban a gépi berendezés karbantartását és szerelték fel az alja üzemben az új korsze­rű iker szállítópályát, amely 105 méteres hosszával a cipő­ipar egyik leghosszabb futó­szalagja. Az új szállító iker­pálya biztosítja mindkét mű­szak számára a zavartalan munkát, ami nemcsak a ter­melés mennyiségén, hanem a minőség javulásán is lemérhető és méginkább lemérhetővé vá­lik a jövőben. Novemberben az új szállítópálya újabb fon­tos részét a szárító pályát is üzembe helyezik, amely majd ismét a minőség további javí­tását teszi lehetővé. A gyár egyre inkább felfelé ívelő termelése szükségessé teszi az újabb gépek üzembe helyezését is. A gyár legújabb szerzeménye, amelyet a napok- ban helyeztek üzembe, a talp­előkészítő automata .Ez a gép egy munkás irányításával öt olyan műveletet végez el, ame­lyet azelőtt különböző gépeken kellett elvégezni. Amellett, hogy a műveleteket egyszerre, tehát gyorsabban végzi el, jobb minőségi munkát is biz­tosit. Az új berendezések munká- baállítása mellett két hét múl­va megkezdik a gyár gépeinek és berendezéseinek átfestését is. A gépeket, munkaasztalokat stb. egységesen almazöld szí­nűre festik. Ezzel eltűnnek -majd a műhelyből a komor sötét színű gépek, a kopott munkaasztalok. Derűsebbé, vi­dámabbá válik « műhelyek egész légköre. Az új berende­zések mellett ez is bizonyára hozzájárul majd a jobb mun­kához. A cipőgyár legújabb szerzeménye; az automata talpelőké­szítő gép. Ez a gép öt munkaműveletet végez el egy ember irányításával, ^ v» Hogy könnyebb legyen a „második műszak" Amikor a Pécs- Budai Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 204-es szá­mú csemegeboltjá­ban arról érdeklőd­tünk, hogy miként segít az üziet a „má sodik műszak“ meg könnyítésében, ak­kor a Mirelit szek­rényhez vezettek. — Tessék csak megnézni ezt az íz­léses csomagolást, — mutatta az árut a fiatal üzletvezető. Van itt sertéspör­költ, marhapörkölt, szalontüdő, vala­mint panírozott, vág dalt és rántott hús is. Éppen csak bele kell dobni a forró zsírba és máris fo­gyasztható. Igen ke­resett cikk, kiadós, gyors vacsora a tej feles székelykáposz­ta. kolozsvári ra­kott káposzta is. Nem is beszélve a vesevelőről, meg a resztéit májról amely igen gyorsan elfogy. Ugyanis azok a háziasszo­nyok, akik már egy szer kipróbálták eze két az árukat, ál­landó vevővé vál­nak. A 101-es számú Csemegeboltban még nem kezdődött meg a Mirelit-sze­zon, de télire már gondoskodtak. Sok­sok főzelékféle és félkészáru szállítá­sára kötöttek szer­ződést. Gyümölcs és főzelékfélét, tököt, vajbabot, parajt, sós kát, kaprot, zellert, uborkasalátát, cse­resznyét, sárgadiny- nyét, sárga- és őszi­barackot, szedret, málnát és ribiszkét a szerződés érteimé ben a kaposvári mélyhűtőből kapják. A budapesti Mirelit gyár küldi majd a zöldpaprikát, para­dicsomot, lecsót, ve sevelőt és egyéb hús féléket. A rendelés sok-sok mázsára szól. A 101-es számú Csemegeboltban he tenie egy mázsa ér­kezik majd egy-egy főzelékfajtából. Nem kell tehát félni a téli hónapoktól, mert időben gon­doskodtak arról, hogy a dolgozó nők könnyen jussainak gyorsan készíthető félkész ételekhez és egyéb Mirelit áruk­hoz; — Köszönetnyilvánítás. Há­lás köszönetét mondunk a Me- csekvidéki' Üzemélelmezési Vállalat vezetőségének és min­den dolgozójának a bennün­ket ért szerencsétlenség nehéz óráiban a velünk együttérző jóleső részvétükért és a gyors anyagi segítségükért. — Bo­rostyán Étterem égettjei. — FOLYÓ év május 22-én. a Borostyán étteremben tör­tént robbanás utolsó két égett- je is elhagyta a bőrklinikát. Ezúton mondunk hálás köszö­netét azért a szeretetteljes gondozásért Melczer prof. úr­nak, Gwocszky adik úrnak. ugyan úgy a kezelő orvosok­nak is, a lelkiismeretes és gon­dos kezelésért, amelyben ben­nünket részesítettek. Hasonló­képpen az ápolónővéreknek &z odaadó gondos ápolásért. Hor­váth Károlyné & Jankó Má­ria felírónőik; — A Pécsi Vendéglátó Vál­lalat vezetőségének szeretet­tel megköszönjük a sze­rencsétlenség óráiban és azon túl is velünk szemben tanú­sított gondoskodást. Ugyan­úgy megköszönjük minden egyes dolgozónak az anyagi támogatást. — A Borostyán Étterem

Next

/
Thumbnails
Contents