Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

NAPLÓ Alkotmányunk és a Népköztársaságunk egyik legnagyobb ünnepe augusztus 20-a, az alkotmány ünnepe. Minden évben megünnepeljük, minden évben jobban megért­jük, jobban érezzük lényegét, jelentőségét, A szó szoros értelmében vett alkotmányról az 1919-es ta­nácsköztársaságig és az 1949. évi XX. tv.-ig nem beszélhet­tünk. Ennek ellenére a nemzedékek hosszú sora tanulhatta, hallhatta, hogy ha­zánk „jogállam“, amelynek alapját az „alkotmányosság“ képezi. Ennek hangoztatása az uralkodó osztályok elsőren­dű érdeke volt, mert a kizsák­mányoláson alapuló társadal­mi rendszerekben az uralkodó osztályok érdekeik megóvása és diktatúrájuk biztosítása céljából kénytelenek hangoz­tatni ezeket az elveket; Tény az, hogy felszabadu­lásunkig hazánkban az állam­polgárok jogait és kötelessé­geit az államelmélet rendjét az osztályharcban győztes osz­tály törvényben nem rögzítet­te, egyszóval írott alkotmá­nyunk nem volt; Az uralkodó osztályoknak, és ezek felsőbb köreinek nem volt érdekük, hogy írott, ösz- szefüggő alkotmányt — parla­menti úton létrehozott — egy­séges és összefüggő törvény-, nyel biztosítsanak; Nem volt érdekük, mivel az írott alkot­mány kőtelező erővel bírt, amelyre — többnyire félre­érthetetlenül — lehet hivat­kozni és amelynek szellemé­ben kell hozni a törvényeket, rendeleteket, bírói ítéleteket stb. A 10 évvel ezelőtt megalko­tott alkotmányunk történelmi fordulatot jelentett népünk életében. Megszűnt a dolgozók politikai jogfosztott- sága és a szocialista haza uraivá, gazdáivá lettek azok, akik eddig kívül maradtak „az alkotmány sáncain“; Az a történelmi fordulat, ami hazánk felszabadulásával kezdődött, társadalmi és gaz­dasági rendünk építésében folytatódott, maga után vonta az addig elért eredmények tör­vénybe való foglalását és a jövő távlatainak megjelölését. Szocialista alkotmányunk egész társadalmi, gazdasági, állami rendünknek, jogrend­szerünknek fundamentuma. A jogok és kötelességek, az egyé* ni és a közösségi érdekek for­rása. Alkotmányunk, mint alap­törvény, minden jogszabály kiinduló pontja. Egyetlen jog­szabály, törvény, intézkedés, egyedi aktus nem állhat ellen­tétben az alkotmányban rög­zített alapelvekkel. A törvény­ben kifejezésre jutó akarat — az alkotmány szellemében az uralkodó osztály akaratát fejezi ki. A törvényesség ilyen értelemben az alkotmányos­sággal egyet jelent. A törvé­nyesség megsértése az alkot­mány sérelmét is jelenti. Erő­södése pedig alkotmányossá­gunk, népi rendszerünk erősö­désével jár együtt; Szocialista rendszerünk alap vető érdeke tehát, hogy a tör­vényesség maradéktalanul ér­vényesüljön, az állami szervek és az állampolgárok egyaránt tartózkodjanak annak megsér­tésétől; A szocialista törvényesség az elmúlt 10 év során nem ér­vényesült töretlenül;' 1953. előtt e téren hibákat követ­tünk el. A párt és a kormány azonban már az ellenforrada­lom előtt igyekezett a hibákat kijavítani. A Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány hivatalba lépésének nap­jától kezdve fontos feladatá­nak tekintette a szocialista törvényesség teljes helyreállí­tását és állandó szilárdítását. Népi államunkban a szocia­lista törvényesség feletti őr­ködés — a párt elsődleges el­lenőrzése alatt — elsősorban az ügyészség kötelessége. Al­kotmányunk 42, §. 1, bekez­Állandóan kutatni az újat... dése szerint „a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyé­sze őrködik.“ A dolgozók széles tömegei előtt nap mint nap egyre job­ban tudatosul az ügyészség Mit is lehetne jellem­zőül elmondani egy fiatal technikusról? Azt, hogy szor­galmasan dolgozik munka­helyén, szereti a motorkerék­párt, lelkesedik a nagy felfe­dezésekért? Ez azt hiszem minden időszakiban, bármely társadalmi rendszerben egy­formán tulajdonságuk* Ami azonban lényegesen megkülönbözteti a mi techni­kusainkat a másik félteke ha- i spnló alkalmazásban lévő, ha- ■ ,sonló munkakört betöltő fia- ‘ táljaitól, az a magától értető­dő magabiztosság, az alkotás lehetőségének felismert tuda­ta; Ez a megállapítás rögződik bennem, amikor Patartics Má­tyással, a Pannónia Sörgyár ifjú technikusával beszélgetek a műhelyirodában; Patartics Mátyás fekete, lobogóhajú, 27 éves fiatalember* 1951-ben végezte a gépipari technikumot Pécsett s egy évig utána lakatos volt a sörgyár­ban. így szerezte meg a kellő gyakorlatot, melynek alapjait már az iskolában építgették, csak arra várva, hogy majd az „élet“ bevakolja tudással, tartalommal; Budai Sándor meg a többi esztergályos meg ' is tanította a fiút a szakma „kétkezi“ végzésére, s arra is, hogy becsülni kell a munkát és a munkást egyaránt. A katonaidő is letéllett és Patartics Mátyás visszakerült a sörgyárba; A fiatal gépész- technikus érdeklődve fogott a sörgyár termelési menetét biz­tosító berendezések, gépek, műszerek tanulmányozásába s mindjárt azzal kezdte tényke­dését, hogy megújította a sör­csapok csiszolásának eddigi el­avult módszerét; Nos, ha már ennyit Isme­rünk a fiatal technikus életé­ből, mindjárt meg is kérdez­hetjük tőle, tudja-e fejlesz­teni szakképzettségét? Nyújt-e lehetőséget a gyár arra, hoay elsajátítsa szakmája legjobb módszereit, tovább képezne ’ magát? — Szerintem az elektromos­ságé a jövő — válaszolja Pa­tartics Mátyás — s ezért be­iratkoztam egy-Két kollégám­mal a gépipari technikum elektromos szakára, esti leve­lező hallgatónak. Az elektro­mosság egyre jobban tért hó­dít a technikában* gondolom nagy szükségem lesz még az elektromossági szakismere tek- re* Ä kellő szakirodal­mat a gyár rendelkezésükre bocsátja, műszaki könyvtá­ruk is van, aki fejlődni akar, tovább akarja képezni magát, itt igazán mód nyűik erre is. r—. Milyen technikai ered­mény' tetszett magának legjob­ban az utóbbi évek folyamán? — A szputnyiikok — mond­ja komolyan ráncolt homlok­kal — És úgy általában a Szovjetunió hétéves tervének technikai célkitűzései. Én úgy vélem, nálunk még mindig nem szentelnek kellő figyel­met a technika fejlesztésére, az általános műszaki fejlesz­tésre, a műszakiak munkájá­ra. Pedig, ha valaki igazán tud segíteni a termelékenység emelésében, a műszakiak tud­nak. A technika fejlesztésén, a jó szervezésen — nagyon sok múlik! Es az automatizá­lásán, — Miből merítette ezt a ta­pasztalatot? — A sörgyár példájából, hogy mi majdnem kétszeresé­re emeltük az utóbbi 10 év­ben a gyár kapacitását, azt a jó műszaki fejlesztésnek xs kö­szönhetjük. A gépeket örökké lehet fejleszteni, mind’g töké­letesebbé kell tenni őket, — Dolgozik most valami újításon? — Három társammal egy mérőszerkazetet készítettünk esztergapadra. A találmányi hivatalba is elküldtük, kíván­csian .várjuk válaszukat. De van egy másik újítás is, jöj­jön, nézze meg. Egy automata. Elvezet a lakatosműhelybe, s felnyit egy lemezből készült dobozt. Drótok, tekercsek, vas­pálcikák sorakoznak benne, akár egy rádióban. Patartics Mátyás lelkesen magyaráz. Sajnos, nem értem felét sem, amit mond, de azt igen, hogy szereti hivatását, a gépeket, az újat. Amikor visszaülünk az iro­dába, megkérdezem: küszkö­dik-e anyagi gondokkal? — Á .., miért küszködnék? Most nősültem, feleségem a kesztyűgyárban varrónő, ott­hon lakunk apáméknál, tehát nincs komoly gondunk. Ha az újításom beválik, veszek egy motort,,, aztán kimegyünk a Szovjetunióba kicsit körül­nézni. — Szabad idejében is a gé­peken töpreng? — Kicsit azon is, meg hogy a Kinizsi csapata, melyben jobbösszekötőt játszom, mi­lyen helyezést ér majd el eb­ben az idényben. Nagyon sze­retek futballozni. —* Most melyiket jobban, a gépeket, vagy a futballt? —• Mindkettőt egyszerre. Ez így jó! Kutatni az Újat, lehető­séget adni arra, hogy egy em­ber, a mi fiatal műszaki értel­miségünk a legtöbbet produ­kálhassa, amire csak képes, lehetőséget arra, hogy szóra­kozzon, utazzon, motort vásá­roljon, sportolhasson. Ez így együtt. Igen, Ez így jó. í—ts— megváltozott, — új tartalom­mal megtöltött — szerepe. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyészi munkát nem lehet csupán a bűnüldözés feladat taira korlátozni. Az ügyész az alkotmány által reá ruhá­zott — felügyeleti jogkörénél fogva mindenütt ott van, ahol a törvényesség, az alkotmány biztosította jogok és köteles­ségek betartására ég betarta­tására ügyelni kell; Ahogy erősödik, fejlődik szocialista rendünk, ahogy nő­nek a feladatok, célkitűzések, ugyanúgy kell biztosítani fej­lődésünket, rendünket előmoz­dító törvényeink betartását, a szocialista törvényesség mara­déktalan érvényesülését; Világos azonban, hogy a szocialista törvényesség vé­delme nem kizárólag az ügyészség, az igazságszolgálta­tási szervek feladataként le­szűkített fogalom. Fontos ré­sze a bíráskodási és az állam- igazgatási eljárás törvényes­sége, de ezen túlmenően a törvényesség elvének az álla­mi élet egész területén való érvényesülése. Ez a lényeges elv úgy valósulhat meg, ha valamennyi állami szerv és állampolgár segít ennek ér­vényre juttatásában. 10 éves alkotmányunk kiáltotta az élet próbáját Több fontos törvény látott ed­dig is napvilágot, pl. a Munka Törvénykönyve, a társadalom- biztosítási jogszabály, az állam igazgatási eljárás, a Polgári Törvénykönyv, a mezőgazdá­sági termelőszövetkezetekről szólő tvr. stb. Újabbak is van­nak előkészítés alatt, mint pl. az új büntetőtörvényköri yv. Azt. azonban még nem állít­hatjuk, hogy. szocialista jog­rendszerünk, — az alkotmány szellemének — megfelelően már teljesen kiépült. Uj, szocialista jogrendsze­rünk teljes kiépítése folyamat­ban van; Legfőbb kötelessé­günk, hogy alkotmányunk elő­írásait betartsuk és egész ál­lami, társadalmi életünkben következetesen alkalmazzuk. Ilyen feltételek mellett továb­bi sikereink sem maradnak el. Dr. Lévai Tibor '.egyei főügyész Zsiga bácsi házőrzője — Kellene nekünk egy jó ház­őrző — fordult a feleségéhez Zsiga bácsi. — Olyan, hogy az­tán ide senki emberfia be ne jöhessen. Már régen fájt Zsiga bácsi fo­ga egy szép kutyára. Egyik ba­rátjával már meg Is egyezett, hogy az odaadja neki az övét. Pont olyan, amilyent szeretne. Nagy, fekete farkaskutya. Csak az asszony beleegyezése hiány­zott. — Valóban jó lenne — helye­selt az asszony. — Na majd én szerzek — vet­te a kabátját Zsiga bácsi és máris indult. Hamarosan vissza is tért a kutyával. Boldogan mutatja fe­leségének. — Olyan házőrző lesz ebből, hogy a csodájára járnak. — Megkötve tartjuk, hogy minél mérgesebb legyen. Mindjárt ki is szemelte a he­lyet, ahol az ól lesz. Nekiállt és addig nem hagyta abba, míg kész nem lett a kis házikó. Még be is festette szépen. — Most pedig megkötjük jó erősen, hogy el ne szabaduljon — s hozott a kamrából egy vas­tag láncot. A kapura is kiírta nagy bér tűkkel: Vigyázz! Harapós kutya. — Nem vihetnek el innen semmit, mert be sem jöhetnek már — gondolta este, amikor utoljára még megnézte a kutyát. Másnap reggel első dolga volt, hogy megnézze, nem tett-e kárt valamiben az a nagy fekete ál­lat. Kilépett az udvarra. Megdörzsölte a szemét, mint aki nem jól lát. Az udvar sar­kában, a lánc végén eoy- kis fe­hér pamacs vinnyogott a nagy kutya helyén Alig birta a vas­tag láncot, olyan pici volt. Ki­cserélték biz azt az éjjel. Zsiga bácsi megsajnálta a kis jószágot. Bevitte a szobába. A végén annyira megszerették, hogy most is ott a helye, hiszen olyan kis ártatlan, szelíd áltat. A kapun pedig azóta ott a fel­irat: Vigyázz! Harapós kutya. HILLEBRAND. —■ A HIRDI kőbányában hét főn délután háromnegyed öt óra tájban szerencsétlenség történt. Dényi István huszon­három éves kőbányai munllcás, Hosszühetény, kövestetői lakos tizenkét métert csúszott, illet­ve lezuhant. A mentők eszmé­letlen állapotban beszállították Pécsre az Idegklinikára. □ PÉCS megyei jogú város Tanácsa augusztus 19-én, szer­dán reggel 9 órakor tanács­ülést tart, amelyen Bódis Ist­ván, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára ün­nepi beszéd keretében emlé­kezik meg alkotmányunk 10. évfordulójáról, és annak je­lentőségéről. Gábriel József osztályvezető az 1958/59. évi oktató-nevelő, munkáról, Mol­nár Károly osztályvezető pedig Pécs város helyiiparának két­éves fejlesztési tervéről tájé­koztatja a tanácsot. A tanács­ülésen tanácsrendeletet alkot­nak az üzlethelyiségek portál­jainak kialakításáról, megvilá­gításáról és rendeltetésszerű használatáról. — EGYENES HAT, helyes testtartás minden szülő vágya,, álma. Elősegíti és megszoktat­ja a helyes testtartást a háti i&kolatáslih. ötvenkét forin­tért szinte elszakíthatatlan erősségű PEM iskölatásSkák kerültek forgalomba. 711 □ PAVILONT állít fel a vidám vásárban az Országos Takarékpénztár. Itt szerdán és csütörtökön reggel 8-tól este 7-ig totó-lottó szelvényeket áru sít és kollektív befizetéseket elfogad. Egyébként augusztus 20-án, csütörtökön reggel 8 órától délután 2-ig a totó-lottó kirendeltségek nyitva tarta­nak* □ HOCK JÓZSEF hetven­egy éves babarci lakos a tetőn foglalatoskodott. Közben meg­csúszott és leesett. Az idős ember olyan szerencsétlenül esett, hogy jobb lábát eltörte és agyrázkódást szenvedett. A mentők eszméletlen állapotban beszállították a mohácsi kór­ház sebészeti osztályára. — MA DÉLUTÁN hat óra­kor új munkásklubot avatnak Szabolcs-telepcn. □ A BIZONYTALAN időjá­rásra való tekintettel az au­gusztus 18-ra hirdetett „Bala­toni Rómeó“ című előadást augusztus 24-én, hétfőn este 8 órakor tartják meg a pécsi szabadtéri színpadon. A meg­váltott jegyek érvényesek. — MA, SZERDÁN este hét óraikor tartják élüzem-avató ünnepségüket a megyei tanács Téglagyári Egyesülésének dol­gozói. □ NEGYVENÖT borjút vá­sárolt hizlalásra a somogyhás- ságyi Vörös Sugár Termelőszö­vetkezet. A borjúkat egy év alatt meghízlalják és ezzel, mintegy 300 000 forinttal tud­ják növelni a termelőszövetke­zet bevételét. — MŰVÉSZI rajzokban mu­tatja be Pécs és Haiikány szép­ségeit a hat képből álló levél leporelló, amelynek hátoldala levélként használható, majd zárt levélként feladható. Kap­ható minden dohánytőzsdében és papírboltban. 710 □ MAGYAROS tányér, ma­gyaros köcsög — kedves aján­dék. A fából faragott népi mo tívumú könyvjelző ára 4.20 Ft; és minden dohánytőzsdében és papírboltban, valamint a 20.( sz. Ajándékboltban, (Kossuth* L. u. 6.) kapható, «ei&OBi9S3VZJf!VDlr<-7&-----------------------­H balták és venéésISéifsii egysege! augusztus 19-i és 20-i nyitvatartása Augusztus 19-én, szerdán azok az élelmiszerboltok, amelyek 6 óra előtt zárnának, este 6 óráig nyitva lesznek. Az egyébként este 6 óra után záró élelmiszerboltok ezen a napon is a szokásos idő­pontig Üzemelnek. Az iparcikkbol­tok a rendes hétköznapi nyitva- tartás szerint üzemelnek. A ven­déglátóipari *üzletek a szokásos szombati rend szerint tartanak Augusztus 20-án, csütörtökön a vasárnapokon is üzemelő trafikok kivételével minden bolt zárva lesz, de a vasárnapokon 7—10 óra között nyitvatartó tejboltok baba- tej-árusítás céljából ezen a .napon Is 7—10 óra kötött nyitva tarta­nak. A vendéglátóipari egységek a szokásos vasárnapi rend szerint üzemelnek. VÁROSI TANÁCS VB KERESKEDELMI OSZTÁLYA n, Ekkor egy második lövedék robbant a feje fölött. Az irány zótűzér elugrott a lövegtől, jobbkezét lóbálta és fújta, mintha megégette volna. Hi­ányzott a kézfeje. Nazarov elengedte a tüzért, akinek a karja azonnal fel­mondta a szolgálatot, s állát a földhöz-verve azonnal előre­bukott. Nazarov a löveghez ugrott, hatan megragadták az ágyút és megfordították. De a lövegárok magas mellvédje miatt, képtelenek voltak tü­zelni vele. Ekkor Rjapuskin, a szolgá­latkész kis katona, aki Naza­rov küldönceként teljesített szolgálatot, lapátot ragadott és kiugrott a mellvédre. A közelben, lövedék robbant, szilánk csörrent a lapát va­sán, majdnem kiütötte Rja­puskin kezéből. A katona ijed­ten lehajolt és gyorsan vadul kezdte szétdobálni a földet. A többiek alulról az állásiból nézték, amint lábát szétvetve golyózáporban dolgozott. Csak az irányzótűzér állt a löveg­árok közepén, s bal kezének olazíntdendett ujjaival szo­rongatta sérült jobb kezét, s magasan a feje fölé tartotta. Borogyin odaszaladt hozzá. Minduntalan a németek felé pislogva, mintha attól felt volna, hogy nem lesz ideje hozzá, levetette keskeny nad­rágszíját és erősen rácsavarta az irányzótűzér csuklójára, hogy a vérzést elállítsa. Rjapuskin pedig csak dol­gozott egymagában, a német tankok szeme előtt, a kezelő legénység meg nézte. így szo­kott ez lenni roham előtt: Már mind felkészültek, az ide­gek megfeszültek, de kell va­laki, aki elsőnek szakad el a földtől. És Nazarov megérezte, hogy a katonák most erre vár­nak. Ledobta köpenyét és et­től a heves mozdulattól fel­élénkülve, lapáttal kezében kiugrott a mellvédre. A töb­biek utána ugrottak. Minthogy elekor Belicsenko lövege tüzelni kezdett, a tan­kok ráirányították ágyúikat; a lövedékek messze robbantak Nazarovéktól. A harcosok gyorsan megtisztították a mellvédet. Az irányzótűzér he­lyére Borogyin állt be. Hosz- szan célozva, gondosan tüzelt, én minden hibás lövésre olyan mértékben, ahogy a tanlkok közeledtek, növekedett a ria­dalom és feszültség a tüzelő- állásokban. Nazarov még soha életében nem kívánt még valamit olyan nagyon, mint most úgy. egyetlenegy találatot. Végül is kivárta. A lánctalpak alatt fellobbant valami, tompa rob­banás hallatszott és a tank megállt. Amikor Nazarov körülnézett, az első pillanatban fel sem tudta fogni, mi játszódik le körülötte. Meggörnyedve, va­lami csöveket cipelve, embe­rek rohantak a kertekben. Az­tán rájött, hogy a szomszédos üteg aknavetői. Visszavonul­nak. — Állj! — kiáltott Nazarov, s a pisztollyal a kezében elé- bük vágott. — Állj! — Fejük fölé lőtt. — Ml itt állunk a nehézágyúkkal, ti pedig visz- szavonultok? Tudta, hogy ha nem állnak meg, beléjük lő. Váratlanul és fájón érintette az ütegparancs­nok parancsa: haladéktalanul visszavonulni. Tehát minden hiába? Akkor mi szükség volt áldozatokra, miért pusztultak el emberek? De hiszen kilőt­ték a tankot! És ezekután visz- szavonulni? Azt amit a harc hevében Nazarov fiatalságánál fogva nem értett, Belicsenko meg­értette.. Az ütegnek ez volt az utolsó lehetősége a visszavonu­lásra. Most még kitartottak, de a németek átcsoportosítják erőiket és újra támadásba lendülnek, ezt a támadást pe­dig az üteg már nem tartóz­tathatja fel. Nem volt elég emberük, elfogyott a lőszerük. Tovább maradni a pusztulást jelenti. Most is' csak azért tudtak kitartani, mert Ványa Gorosko váratlanul megvilá­gította a német tankokat, s azok eltérve az iránytól; ak­nára futottak. Két tankjuk felrobbant és a németek el­vesztettéle magabiztosságukat. Belicsenko egész idő alatt érezte a harc feszültségét, pontosan elkapta azt a pilla­natot, és visszavonta az üte­get, melyet nem győztek le. ßelicsenko csak amikor el­hagyták a várost, búcsúzott el Ványa GoroskótóL Látta a halálát. Amikor kigyulladt a szénaboglya, valamennyien tudták, hogy Ványa tette. Ak­kor azonban ő a tankokat lőt­te és mind együtt voltak, együtt az ütközetben. Most ő élve hagyja el a várost, Vá­nya meg ottmaradt és ez örökre elválasztotta őket. Az utca, amelyen az üteg haladt, egyik oldalán lángok­ban állt. A megfeketedett kő- házak ablakaiban vakító láng­nyelvek kavarogtak, az elvi­selhetetlen hőségtől, még a járda szélén álló fák is tüzet fogtak. A sebesültek az ágyúkon ül­tek, arccal a tűz felé, és a lángnyelvek visszatükröződtek a szemükben. Tehetetlensé­gükben mások segítségére kényszerülve, bizonytalannak érezték magukat és riadtan nézegettek mindenfelé. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents