Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-18 / 193. szám

Harmincnégymillió forint hitel a termelőszövetkezeteknek Ä hétfő délelőtti rendkívüli megyei tanácsi végrehajtó bi­zottsági ülésen a fő napirendi pent, amely a mezőgazdasági osztály előterjesztésében a ter­melőszövetkezetek 1960 évi beruházás tervezésével foglal­kozott, igen hosszú és szenve­délyes vitát váltott ki.- Ez érthető is, hisz a termelőszö­vetkezetek jövő évi építkezé­séről és más beruházásairól kellett dönteni. Mint ezen a végrehajtó bi­zottsági ülésen kiderült, Baranya megye termelőszö­vetkezeti építkezéseihez 34 170 000 forint hitelkere­tet biztosított a Földműve­lésügyi Minisztérium 1960-ra. Ebből a pénzből töb­bek között tíz új, korszerű te- hénistálló épül a megye ter­melőszövetkezeteiben, összesen 500 férőhellyel; Épülnek ezen­kívül növendékmarha-istállók is 3300 férőhellyel és Ibaromfi- ólatk 47 700 baromfi befogadá­sára; A gépvásárlásra, gyümölcs és szőlőtelepítésre, talajjavítás­ra, halastóépítésre, öntözőtelep (föld feletti) létesítésére és egyéb beruházásokra a megye keretet nem kapott, ezért a felmerült és jogos igényeket a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága felterjesztésre javasol­ta a Földművelésügyi Minisz­tériumhoz. A beszámoló és a vita fel­fedte azt is: milyen elgondo­lások vezették a megyei terv­felül vizsgáló bizottságot, ami­kor megállapították, melyik termelőszövetkezetben épüljön új istálló. Itt döntő szempont volt — az istálló építését kérő termelő- szövetkezet 1960. végére biz­tosítani tudja-e az istálló 80 százalékos betelepítettségét. Ez két szempontból is fontos. Fontos az állam szempontjából, hisz nem mindegy, hogy az új istálló tele ven-e állatokkal, vagy csak itt-ott áll benne né­hány, de fontos a termelőszö­vetkezet szempontjából is, mert csak abban az esetben kap az istálló után 25 százalé­kos hitelelengedést, ha a bete­lepítettséget nyolcvan száza­lékban biztosítja. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a tehénistállók építését nem látták indokoltnak, ott a nö­vendékek elhelyezésére nővén- dékmarha-istálló építését java­solták.- A növendékmarha-is- tállónak is az olcsóbb változa­tát, a favázasat, amelyhez az erdőgazdaság már ebben az évben is megfelelő mennyisé­gű fát biztosít. Az egyéb létesítményeiknél a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy előtérbe kell helyezni a sertésfiaztatók, sertés- és kocaszállások, hizlaldák építését. A kukoricagórék, magtárak és silók építését nagy részben vonal alá kellett tenni, meet a rendelkezésre álló keret nem fedezte az igényeket. Ezek megépítése is elengedhetetle­nül szükségest Ezekre feltétle­nül pótkeretet kellene bizto­sítani. Persze a termelőszövet­kezeteknek is mindent el kell kövefcniök, hogy górét, silót és más egyebet a maguk erejéből igyekezzenek megoldaná. Ezek megépítése nem kerül sokba. Igen sok olcsó és jó megol­dás ismeretes már eddig is a megyében. A végrehajtó bizottság az 1960. évi termelőszövetkezeti beruházások tervét elfogadta és felterjesztésre javasolta. A kongresszusi verseny legjobbja a selyemiparban a Mohácsi Selyemszövőgyár Nagy öröm közepette készül­nek az augusztus 20-i munkás- paraszt találkozóra a Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói; Az öröm oka: értesítést kaptak Budapestről, hogy a kongresz­>%»­------------­Ne gyedszer lett a tanácsi Téglagyári Egyesülés Három év alatt megkétszereződött a termelés A tanácsi Téglagyári sülés dolgozói 1959. I. munkájuk eredményeként új­ból elnyerték a kitüntető él- üzem címet. Az egyesülés L féléves tervét 134.4 százalékra teljesítette, az év első hat hó­napjában 11 millió 691 ezer téglát égettek. A kongresszusi verseny vállalásait is túltelje­sítették, mert a terven jelül ígért 2 millió 800 ezer tégla he­lyett 2 millió 991 ezer darabot termeltek. Az egyesüléshez tar tozó 10 téglagyár közül különö­sen Godisa, Szentlőrinc és Szi­getvár végzett jó munkát, aZ’ gépi üzemek közül Szentlőrinc lett az első, a kézigyártásúak t közül pedig Szigetvár I. tégla- £ gyár. A Téglagyári Egyesülés dol­gozói nemcsak a termelést emelték, hanem jól is gazdál­kodtak, amit bizonyít az is, hogy egy főre eső termelési ér­tékük 111.7 százalékos. A kong resszusi versenyben csaknem minden dolgozó részt vett. A téglagyárak egymással álltak versenyben azért, hogy ki ér el jobb eredményeket, ki szo­rítja le legjobban a selejtet, ki emeli legjobban a termelékeny­séget. Hogy a Téglagyári Egyesülés dolgozói immáron negyedszer tettek eleget az élüzem cím feltételeinek, annak több ko­moly oka van. Az első és ta­lán legnagyobb oka, hogy a kongresszusi versenyben nagy lelkesedéssel vettek részt a dolgozók. Ebben az évben az 1958-as kiváló termelési ered­mények nyomán 25 napi nye­reségrészesedést fizettek ki s a termelés növekedése biztosí­totta a dolgozók számára a nö­vekvő keresetet. Másik ok a jó műszaki fejlesztés. A Szigetvár II. téglagyár ebben az évben kapta meg a láncos-kanalas kotrógépét, mellyel lényegesen lehetett emelni a munka ter­melékenységét. A görcsönyi téglagyárat teljesen gépesítet­ték. Godisán, Szentlőrincen be- tonlábas fészereket építettek. Több helyütt resndbéhozták a munkás lakásokat és még eb­ben az évben munkásöltözőfcet és fürdőket létesítenek. A szulimúni téglagyárban kísérleteket folytattak lyukas válaszfaltégla előállítására, s remélik, hogy tervszerűen át térhetnek az újfajta építő­Egye- anyag gyártására: A tanácsi félévi Téglagyári Egyesülés gyárai nagy fejlődésen mentek ke­resztül az utóbbi évek folya­mán. Míg 1956. I. félévben mindössze 5 milliót, 1958. I. félévben 8 milliót, addig 1959. első félévében már csaknem 12 millió téglát égettek ki. Ez a fejlődés tette lehetővé szá­mukra, hogy most, augusztus 20-án újból ünnepelhessenek, átvegyék a munka megérde­melt jutalmát, a kitüntető él­üzem címet,­szusi versenyben első helyezést értek el saját iparágukban és teljesítették az élüzem-szlnt követelményeit is. így kettős ünnepre készülnek, munkás­paraszt találkozót és élüzem- avatót rendeznek augusztus 20-áru Az alkotmány ünnepére meg hívták az üzem által patronált sárháti Üj Üt Termelőszövet­kezet tagjait, velük együtt részt vesznek a délelőtti nagy­gyűlésen, majd közös ebédet rendeznek a gyárban. Délután kerül sor a tulajdonképpeni él- üzemavató ünnepségre és a ju­talmak kiosztására. Ezután kultúrműsor következik, me­lyet éjfél utánig tartó tánc vált fel a gyári zenekar kísé­rete mellett. Az ünnepségen a gyár dol­gozóinak majdnem egyharma- da részesül jutalomban, össze­sen 31 200 forintot osztanak ki. Tizenöten kapnak kiváló dol­gozó oklevelet és jelvényt. Az egész üzemi kollektíva jutalma lesz a gyönyörű serleg és a vándorzászló, mely az élüzem cím „tartozéka”} A tatarozó vállalat teljesítette vállalását A Baranya megyei Építő és Tatarozó Vállalat dolgo­zói alkotmány ünnepi fel­ajánlásukat teljesítették. A felajánlásban szereplő sze­derkényi 52 férőhelyes te­hénistállót folyó hó 14-én át­adták. Befejezték ezenkívül és átadták a beremendi or­vosi rendelőt és lakóik, vala- lamint a bakonyai általános iskolát cs a villányi 100 va- gonos gabonaraktárt. A vál­lalat a közeljövőben fejezi be a lánycsóki, bari, liptódi, kis- jakábfalvi és nagynyárádi 52 férőhelyes istállók építését is. Kettős ünnepre készülnek a Bólyi Állami Gazdaságban .4 Bólyi Állami Gazdaság dolgozói kettős jubileumot ün­nepelnek augusztus 20-án. Alkotmányunk és a gazdaság fenn­állásának tízéves évfordulóját. Dolgozóink lelkes munkával és kiváló eredményekkel készültek a nagy évfordulóra. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben a vál­lalt 2 millió 200 ezer forintos termelési vállalásunkkal szem­ben csupán az állattenyésztési ágazatokban 1 millió 500 ezer forintom teljesítményt értünk el az első félévben. A növény- termesztés termésátlagai felülmúlják az elmúlt évekét. Bú­zából közel tizenöt mázsás, repcéből a tervezett hét mázsával szemben 12.64 mázsás, takarmányborsóból a tervezett 9.5 má­zsával szemben 12.17 mázsás átlagtermést értünk el. A jó munkának megfelelően az ünnepi jubileumon több dolgozónk kap majd értékes kitüntetést. Több mint harminc dolgozónk kapja majd az „Állami Gazdaságok Kiváló Dolgo­zója” és a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. A kitüntetésekei} felül több mint 200 ezer forint értékben kerülnek kiosztásra a hűségjutalom, versenydijak és egyeb jutalmak. A gazdaság hat üzemegységéből több mint kétezer dolgozó vesz majd részt a jubileumi ünnepségeken. Az ün­nepségek során a qazdasán narsorán látja vendégül a dol­gozókat. FÓRIS KÁLMÁN párttitkár. Miért haladnak lassan az űtmunkák? Pénteken délelőtt ülést tar­tott a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztálya mellett működő közlekedési szakbizottság, amelyen a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat első fél­évi munkáját tárgyalták meg. A Pécsi Közúti Üzem1 Vál­lalat 88 százalékra teljesítette első félévi tervét. Szélesíti és útalap-építési feladatukat 13,9 százalékkal túlteljesítették, a profil-hen- gerlésd előirányzatot -is teljesítették, portalanítás­ban, földmunkában, vizes hen­gerlésben, itatásos hengerlés-' ben, záróréteg készítésiben azonban elmaradtak. Ugyan­akkor a közúti igazgatóság költségvetési mennyiségen fe­lüli megrendeléseinek eleget tettek. A többi munkákhoz képest legalacsonyabb a teljesítési arányszám a vizes makadám és itatásos makadám henger­léseknél. Mindkét munkánál kedvezőbbek lehettek volna az eredmények, ha rendelkezés­re állottak volna az igényeit gépek s nem lett volna anyag­hiány. A vállalat annak idején tizenhárom úthengert igényelt jó előrelátással, hogy azokat a munkákat is elvégezhessék, amelyek a költségvetési elő­irányzatban nem szerepelnek ugyan, de elvégzésük eüőbb- utóbb szükségessé válik. Ilyen mellékmunkák például a pro­filhengerlés és a ráhengerlés is. Az I. negyedévben kilenc henger kiutalását remélték. Áprilisiban és májusban több ízben megkeresték a KPM II. főosztályát. Sok utánjárás eredményeképpen a meglévő kilenc hengerhez kaptak még egyet. De a meglévő hengere­ket sem tudták kimondottan hengerlésre alkalmazni, mert a földtömörítés egy részét is ezekkel kellett elvégeztetni. Elsősorban a tsz-utak föld­munkáinál került a hengerek ilyen felhasználására ser­Anyaghiányról a hengerléseknél általában nem beszélnek a vállalat veze­tői. De anyaghiány jelentke­zett volna, ha a főosztály az igényelt tizenhárom úthengert rendelkezésre bocsátja! így is komolynak látszik az anyag­hiány azoknál a munkáknál, ahol apró nemes zúzalékkal és mészkőporos zúzalékkal dol­goznak. Az apró nemes zúza­lékban jelentkező igény ki­elégítése közel sem olyan, mint amilyent a munkák meg­kívánnak. Jelenleg sincs bizto­sítva a pécs—villányi út, és a 61-es út zárónétegéhez szüksé­ges nemes zúzalék. Erősen éreztette hatását az anyagel­látásban — különösen a II. negyedévben — az, hogy a nagyharsányi kőbányában gé­pi hiba keletkezett és hogy — a komlói kőbányát elöntő ár­víz miatt — Komlóról két hétig ugyancsak szünetelt a nemes zuzalékszállítás. A géphiány a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat jelenlegi leg­nagyobb problémája, A válla­latnak csak két megfelelő teljesítményű légkompresszora van, ezek közül az egyik 3,5 hónapig javítóban volt; A vál­lalat vezetői szerint a gép- hiányma vezethető vissza az is, hogy a legjobb munkások: kö­zül is elég sokan felmonda­nak, mert gépek alkalmazása nélkül nem találják meg a számításukat; A pécs—mohá­csi út korszerűsítése is azért halad többek között lassan, mert az ott dolgozók jelenté­keny százaléka felmondott. A vállalat vezetői elmon­dották, nem tagadják, a na­gyobb ütem fékezője volt több helyen a szervezési intézkedés is, hogy voltak esetek, amikor egyes építésvezetőségek gyen­ge műszaki káderellátottsága miatt napok múlták el úgy, hogy érdemleges munkát nem végeztek; A kongresszus verseny nagy lendülettel indult, de a bri­gádok a sok áthelyezés miatt nem tudták a felajánlásokat teljesíteni. így nem készülhet­tek el az előrehozott határ­időkre a tsz-ek új bekötőútjai rVTVTTTTTTTT» Szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka keveset szoktak pihenni a mentősök. Ilyenkor mindig kínálkozik érdekesség -az újságíró . számára is. De a lmostani szombat este megle­pően csendesen indult. Né­hány szülés, bokaficam és gyomorfájás miatt hívták csak őket. Szóval semmi különös. tCsupán a mindennapi esetek. Dr. Ben kő István, a mentő- tállomás helyettes vezetője, aki dr. Meláth Ferenccel teljesí­tett az éjszáka mentőorvosi szolgálatot, kezdett: — Ha most nincs, majd leg- tközelebb .. —■ és megmutatta laz ügyeletes orvosi szobában *az ágyat, ahová lepihenhetek laz éjszaka, ha elálmosodom. . sem; Nagyon felduzzasztottak munkahelyek számát is. A Micsoda ífazcdia Izgalmas órák a szolgálatos mentőkkel / De hát valóban az a rendet­len? Beérünk a mentőállomásra. Nincs kocsi. Mind, úton van. Éppen azon gondolkodunk, . . érdemes-e felmenni, amikor mar vigasztalni izgatott hangon szól az őrsve­zető: — Terehegyre kell menni. Megkéseltek egy férfit... Azt hiszem, rekordidő alatt tettük meg az utat. A szinhe­a rendőröket. Arca feldagadt. Kis vörös patakocskák áztat­ják világoskék ingét. — Most kell visszamenni. Amíg ott vannak. Elkaphat­nánk őket, aztán együtt, ma­guk meg én, úgy elvernénk, hogy... Az ügyeletes rendőr nyug­tatja: — Maga csak menjen a men tökkel! Ez már a mi dolgunk. A bősz fiatalember azonban csak mondja a magáét, még a lyen tömeg sötétlik. A sebesült mentő kocsiban is: t Pár perc múlva csengett a ~ telefon. ► Félbúgott a riasztójel. Mire leértünk a soros kocsi­hoz, annak már járt a motor­ja. És nyargaltunk is a Budai vámhoz. A sarkon ketten tá­- mogatttík. egy negyven év Jcö- történt. eszméletlen. Az orvos !ktbontja ruháját. A hason tíz-tizenöt centis vá­gás. A résen előbukkan a vé­konybél. Az orvos ellátja, aztán injekciók segítségével nyugalmi állapotba hozza a be teget. Közben megtudtam, hogy — Hát hallották, hogy mi­lyenek ezek a rendőrök? Nem mertek visszajönni velem. Pe­dig gumibottal, hogy elverhet­tük volna az egész társaságot! Kérdem tőle: — Hol történt? — Lákodalomfélén. Ittunk és csak. Világosan látszanak a* dulakodás nyomai. ■ Az idős asszony már kezd eszméletre térni. Elsősegélyben részesítik. A kocsiban már beszélni tud. összezúzott szájából ne- zen törnek elő a szavak: — Arra ébredtem, hogy egy* férfi mászik be az ablákon. ­— Milyen volt? — Nem láttam jól. CsakJ annyit tudok, hogy magas fér­fi és kalapácsot szorogatott a kezében. Aztán azzal ütött. Jaj, fejem, a váltam,., á számba is a: Többre nem em­lékszem. Megzavarhatták a támadót,2 mert amikor a néni magához tért, már egyedül volt a szo­bában. Akkor kúszott az ab-* Iákhoz és kiáltott segítségért. - Aztán ismét elvesztette az esz-* méletét. A mentők értesítették éjfél * körül a rendőrséget. Négy óra után valamivel, a- rendőrök hívták a mentőket: — A Tompa Mihály utcai esettel kapcsolatban kellene írüli férfit. Arca, ruhája csu­rom egy vér. I Nagyot eshetett-.-- De hol? I — Az a rendetlen drót, az szúrta. A fiatalember önkéntes rend őr. s figyelmeztette az egyik részeget, viselkedjen rende­sen. Az kést rántott, s hasba­osszeszólálkoztunk. Es boxer- néhány adat. Most hallgatjuk1 rel ütött le az átkozott. De ki a tettest majd ha elkapom!.-.: lakadt belém;;; Mert rendet- llen.i. I Aztán kiderült, hagy a járda virágszegélyén akart keresztül Igazolni, de megbotlott a védő­drótban.. A fül-orr-gége gyógyászati t klinikára vittük. Szegény jól elbánt magával, de még kötö­zés közben is csak azt hajto­gatta: '■ — Az a rendetlen drót, az a rendetlen. -.; A II. Sebészeti klinikán nyomban műtőbe került. Az operáció során derült Jet, hogy a kést a támadó megforgatta, mert a beleket is összevagdal- ta. Vissza az állomásra. Újabb eset. A pécsszabólcsi rendőrőrsről telefonáltakAz őrsön dü­hös fiatalember tartja szóval A sebészeti klinikán, az am­bulanciáról bejelentkeztünk. A vonal másik végéről szin­te kiált az őrsvezető: —» A Tompa Mihály utcába. Siessenék! Huszonhat szám alatt gyilkossági kísérlet tör­tént! Nagynehezen bejutunk a kapun. Aztán a lakásba. Az alacsonyan fekvő szoba ablaka nyitva. Ott jött be a tettes. A néni a szoba padlóján fekszik. A kettős ágy takaróján vértó­keU: i Szombatról vasárnapra vir-- radó éjszaka keveset pihennek a mentősök. Szállítják a bete­geket, a mindennapi eseteket szülőnőket, törtlábuakat, meg1 a vákbeleseket. De néha akad- különlegesség is SZÁNTÓ ISTVÁNÉ pártveze tőség rint véleménye sze­nagvobblétszámú. kevesebb munkahellyel meggyorsulna és safabá válna az útépítési Az év hátralévő részében az eddiginél nagyobb feladatok várnak a Pécsi Közúti Űzetni Vállalat dolgozóira. Sikeres végrehajtásukhoz azonban se­gítenie kell a KPM II. főosz­tálynak is! Mint a megbeszé­lésen kiderült, eddig csak mostohafiaként kezelte a fő­osztály a pécsi vállalatot, aki közel van a tűzhöz melegszik — elv alapján. A főosztály sok milliós oktatási költségéből Pécsnek csak valamicske ju­tott, holott a szakmai káderek hiánya és a meglévő bizonyos részének gyenge felkészültsége is hátrányosan hat az eredmé­nyekre Ide nagyon kevés ju­tott a gépékből is — valószínű­leg ez is a rossz elosztás kö­vetkeztében; Bajusz Rezső elvtárs, aki a Központi Bizottság ipari és közlekedési osztályának kép­viseletében vett részt a szak- bizottság ülésén, ígéretet tett: ők is közbenjárnak, hogy a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat mielőbb Aztán a siklósi mentők te-- lefonáttak. Egy 'fiatalember1 kezében felrobbant valami. Nincs kocs.ijük. A pécsieknek J kell behozni a sérültet. Nincs megállás. Indulni! kapjon a megnövekedett fel­megfetelá segítséget ^ adatok végrehajtásához. Eh­hez még az is kell, hogy a vállalat vezetői továbbra is tegyenek meg mindent a ter­vek teljesítése érdekében, s használják ki azokat a lehető­ségeket, amelyeket a szakbi­zottság tagjai ezen a megbe­szélésen segítettek felfedni}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents