Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

Baranyába jönnek tanulni Ünnepségek augusztus 20-án Már hetede óta szervez a Ha­zafias Népfront Pécs városi bizottsága, hogy méltóképpen ünnepeljük meg augusztus 20-át. A harmadik kerületi Népfront Bizottság tanácstagi beszámolóval köti össze az ün népségét és kultúrműsort ren­dez Ujmecsekalján, Rácváro­son. Patacson, Ürögön és Szent kúton. Az első kerületiek terve szerint szovjet zenekar ébresz­ti majd az ünnep reggelén Meszes lakosságát. Délután térzene lesz, este pedig nagy­szabású kultúrműsor. Újhe­gyen 19-én este tartják az al­kotmánynapi ünnepséget, míg Gyárvároson, Vasas I., Vasas Il-őn, Pécsbányatelepen au­gusztus 20-án estére tűzték az ünnepségeket gazdag kultúr­műsorral egybekötve; A központi ünnepséget a Hazafias Népfront városi bi­zottsága augusztus 19-én este 7 órai kezdettel a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sán­dor Kultúrotthonálban rende­zi. Az ünnepi beszédet Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP városi bizottságának ágit; prop. osztályvezetője mondja. Az ünnepi műsorban a Pécsi Nemzeti Színház művészei lép nek fel; A Zsolnay gyár művészete címmel elkészült a Pécsi Szik­ra Nyomdában Nikelszky Géza festőművész könyve. A szerző ismerteti a Zsolnáy-gyár ötven éves művészeti fejlődését. A ‘szép kiállítású könyvet a szer­ző rajzai és műmellékletei dí­szítik. • Az alig egy hónap múlva kezdődő hivatásos előadómű­vész vizsgák vizsgabizottságai­nak más megyékben lévő tag­jai Branyába jönnek tanulni. Az a kitüntetés érte megyén­ket, hogy itt mutatják be az ország szakemberei jelenlété­ben azt, hogyan folynak le majd országosan az Országos Szórakoztatózenei Központ vizsgái. Ezt az elismerést Ba­ranya azzal szerezte meg, hogy intenzíven és jól dolgozott. Kiépítette a szórakoztatóipar területén működő művészek megyed hálózatát és becsület­tel végezte el az idevonatkozó munkát, • A vizsgák szakmai és politikai hordereje felmérhetetlen. Kulturális éle­tünk egyik veszedelmes és társadalmunk szocialista szer­kezetével össze nem egyeztet­hető nyavalyája volt az eddi­gi helyzet, mely mint néhány példából látni fogjuk: prosti­tuálta az e területen dolgozók egy részét, lehetetlenné tet­te a haladó vonatkozású át­szervezést és bizonytalanság­ban tartotta a művészek legjobbjait te; A vizs­gák után néhány hónapon be­lül megtörténik majd a mű­vészek státusbavétele, szakmai és politikai ellenőrzésük, fej­lődésük biztosítottá válik s megszűnik az a bizonyos fokú kiszolgáltatottság, amiben egyes vállalatoknál élnek e szakág dolgozód: Kétszeresen üdvözöljük az intézkedésfcamplexumot: egy­részt mert méltányolva Bara­nya eddigi tevékenységét, itt rendezik meg elsőnek az’ or­szágban a vizsgákat, ami a to­vábbi stabilizálódás alapja, s másrészt, mert talán ez a megmozdulás felnyitja majd annak a néhány e területen dolgozó szakembernek és ve­zetőnek a szemét is, akik ed­dig felelősek voltak a visszás állapotokért. 9 A visszaélések Pécsett sem voltak nagyobbak vagy kisebbek, mint az országiban másutt, mégis, jellemző példái vannak. A vállalatok sok helyütt fittyet hánynak a munkatörvénykönyvre. Ez elő­írja pl: a munkaszüneti napon végzett munkáért dupla bér jár. Mégis ma is dolgozik vá­rosunkban jónéhány hivatásos előadóművész, akik hónapok óta munkaszünet nélkül dol­goznak s szabadnapjukat a vállalat mégsem fizeti meg a munkatörvénykönyv előírásai szerint. Amikor a dolgozó kér­te, hogy járjanak el vele szemben a miunka törvény- könyv értelmében, az egyik szórakoztató üzem igazgatója A sajtó nagy családja új taggal szaporodott, amely az ■„Inuktikut” nevet viseli. Az Inuktikut folyó­irat, amelyet eszkimók írnak esz­kimók számára, Eszak-Kanadá- ban-, ahol ll ooo eszkimó olvassa majd. y.lnuktikutr azt jelend: „Eszkimók útja”. A folyóirat ke­leti nyelvjárásban íródik, kiadója Alvin Hamilton, Kanada északi ügyekkel foglalkozó minisztere. A szerkesztőség tagjai egytől egyig eszkimók. Hamarosan meg­jelenik a nyugati nyelvjárásban szerkesztett folyóirat is. A folyóiratban szótag-irást hasz­cinikusan így válaszolt: „ön vállalta, miért tette?" — s ez­zel az ügy le volt zárva; Az egyik vendéglátóipari vállalatnál dolgozó művészek panaszolják, hogy esténként csillogó fényben lépnek fel ugyan, de vacsorájukat terí­tetten asztalra lökik oda, dél­ben maguknak kell az ételt a konyhából kihozniok. Ez is példátlan. Ma már hazánkban az üzemi étkeztetés is oly kultúrált, hogy az ételeket mindenütt felszolgálják, legyen az bánya, gyár vagy egyetemi menza. S pont a vendéglátó- iparban? Reméljük ezek megváltoznak rövidesen. A vizsgákon me­gyénkben is több százan jelen­nek meg majd. A tudnivalókról sajtó és rádió útján tájékozód­nak majd az érdekeltek. A még hátralévő időszak a felkészülés jegyében zajlik majd le. Pagony Lajos nálnak, amit az eszkimók most tanulnak meg. Eddig ugyanis nem ismerték az írott nyelvet. A szer­kesztőség számára külön eszkimó­írógépet gyártottak. Az inuktikut első száma színes beszámolót közöl arról az uta­zásról, amelyet keleti eszkimók tettek grönlandi eszkimóknál. Az Iglulik-eszklmók néhány népme­séje és egy eszkimó vadásztörté­net egészíti ki az első szám tar­talmát. A folyóirat természetesen gyermekoldalt is tartalmaz. A la­pot eszkimó művészek illusztrá­ciói díszítik. Szovjet segítség a baranyai tsz-eknek —— ■ " 1 „Inuktikut“ — a világ legújabb sajtóterméke Ankét a Jelenkor szerkesztőségében Jövőre havonta jelenik meg a Jelenkori — Vitaestek és szerzői estek £ a szerkesztőbizottság terveiben Közel huszonöt író, költő és irodalomkedvelő gyűlt össze pénteken este a Jelenkor szer­kesztőségében, hogy megvitas­sák a folyóirat legutóbbi szá­mát. Az ánkétot Mészáros Ferenc felelős szerkesztő nyitotta meg, majd Fábián István Referátu­mában ismertette a Jelenkor harmadik számát; A Jelenkor szerkesztőbizott­ságának körültekintő, alapos munkáját dicséri a harmadik szám, mert ez az előzőkhöz vi­szonyítva már megállapodot- tabb, tartalomban és kiállítás­ban is színvonalasabb. A Je­lenkor életében fokról-fokra jelentős fejlődés tapasztalható, s már kialakulóban van a fo­lyóirat arculata. A novellák ötven százaléka, magasszínvo- nalúQ pozitív értékű irodalmi alkotás. Sajnos, nem így áll a dolog a líra területén. A 36 versből elenyészően kevés az értékes. Kezdeti stádiumában pedig éppen a líra volt főerős­sége a folyóiratnak. Első helyen kell szólni Mé­száros Ferenc: Omlós és -Gyenis . József: Gyógyulás című elbe­széléséről. Mindketten a ma emberét ábrázolják művészi színvonalon. A versek közül Várnai Zseni: Utolsó pár előre című költeménye és Fodor And rás versei emelkednek ki, va­lamint az „Ismeretlen éjszakái­dat“ című Velso Mucci költe­mény. A tanulmányok közül lég jelentősebbek: a Tavaszi Tárlat néhány tanulsága c. ösz- szefoglaló értékű, szerkesztősé­gi cikk, valamint Pákolitz Ist­ván és Tüskés Tibor mimikája. Az írók és költők stílusát te­kintve még akad csiszolni va ló. Ez is azt mutatja, hogy az írók fejlődése érdekében gyak­rabban kell vitaesteket tartani, ahol' alaposan elemzik egyik másik költői, vagy írói alko­tást. A szerkesztőbizottság terv be is vette ilyen vitaestek és szerzői estek rendezését. Az ankéton többen is felve­tették, hogy a szerkesztőbizott­ságnak a jövőben sokkal töb­bet kell törődnie az írókkal és az alkotásaikkal. Ne csak a be­küldött kéziratok, közül válasz- »-rvr. Nem ártana, ha időnként kutatna is a tehetségek között. Erre természetesen a jelenlegi szerkesztőbizottság a jelenlegi létszámmal nem képes. Feltét­len szükség van a szerkesztő- bizottság kibővítésére annál te inkább, mert a jövő évben már havonta jelenik meg a fo­lyóirat. Valószínű, hogy még a közel­jövőben áttérnek a kétezín- nyomásos címlap előállítására. Hogy a folyóirat címlapját meg alapozzák és végre állandó jellegűvé tegyék — pályázatot írnak ki a címlap megtervezé­sére; l Uj, nagyteljesítményű szovjet silókombájnt készítenek elő a nagy munkára a kozármislenyi gépállomáson. ügy, ahogyan * Pécsi Kesztyűgyár kézi varrodáj ónak Fe­ri bácsija csinálja. Egy kis kedvesség­gel, megértő szóval, jó szakmai tanáccsal. Mert bizony a mi­nőségi ellenőrnek, azaz meósnak nem könnyű a feladata. Örökké két tűz kö­zött szorong. Vigyáz­nia kell a gyártmány hírnevére, nem sza­bad selejtes, hibás árut áteresztenie ke­ze között. Erre ösz­tönzi, szorítja őt a gyárvezetés és a nép­gazdaság érdeke. — Nem szabad viszont kukacoskodnia sem, és feleslegesen zak­latni a szakmunkáso­kat. Visszadobálni sem lehet „csak úgy“ a már legyártott árut, de mégis kínos szi­gorúsággal kell visz- szaadmi, ami nem jó. Mily érzék és ta­pintat keli ehhez a munkához! Hogyan csinálja ezt a varrónők által csak Feri bácsinak hívott Wetzl Ferenc minőségi ellenőr? Emberismerettel és huszommégyéve* szak­M E O S O K Hogyan lehet népszerűvé tenni e népszerűtlen foglalkozást? mai gyakorlatra tá­maszkodó tapaszta­lattal. Mert Wetzl Ferenc épp úgy érti a szabást, mint a varrást, legyen az gépi, kézi, hozzanak eléje sertésbőrből, vagy gida nappából készült kesztyűt, szemüvegén keresz­tül pillanatok alatt felismeri a hibát. — Legfontosabb te­hát ebben a munká­ban a szakismeret, ugyebár? — Igen. A szakis­meret nagyon fontos. Segítségével nemcsak a hibát tudja az em­ber megállapítani, hanem maga elé kép­zeli a munkafolyamat esetleges helytelensé­gét ás. Ahogy mond­ják: lelki szemeivel látja a vétés okát. És akkor tudja az ember mindjárt azt is, hogy felelőtlenség­ből, vagy véletlenü- csúszott-e be a hiba. Amikor ezt megálla­pítom, következik a legnehezebb dolog. A visszaadás. Mert visz- sza kell adni a selej­tes árut, már a gyár kollektívájának érde­kében te. A munká- . sok’ teljesítményben ■ dolgoznak. Senki sem örül, ha ilyen plusz munkát kap, legyen az a legkisebb javí­tás is. Ilyenkor kell a meósnak, hogy úgy mondjam, jó pszichológusnak is lennie. Nem mindegy az kérem, hogyan ad­ja vissza a hibás munkát. Hatalmi szóval, parancsolva, vagy esetleg rövid magyarázattal, barát­ságosan, humorral fűszerezve a mondó­kát? Kinek így, ki­nek úgy. Persze van­nak hanyag emberek, akiknek nem használ a szép szó, a kérelem. Ilyenkor egy kicsit összeakasztjuk a ba­juszt. A többség azonban megérti, hogy miért kell kija­vítani s ügyel arra, hogy máskor elkerül­je a hibaleheOfégnt; Kellő szakismerettel' meg tudom mondani, md a baja a munká­nak, de azt is meg tudom magyarázni, hogyan kellett volna helyesen legyártani azt a pár kesztyűt. Pszichológiára pedig azért van szüksége a meósnak, hogy ne haragítsa magára az embereket, és meg tudja győzni őket ar­ról, hogy a munkás érdekét is védd, ami­kor nem ■ enged át féramunkát a keze között. Wetzl Feri bácsi a nyomaték kedvéért, mindjárt meg is mu­tatja az ellenőrző csoport helyiségeit, melyek teli s tele vannak . szebbnél szebb pasztellszín kesztyűkkel. Egy spanyolfal mögött ro­mantikusan álcázva ül Wittenberger Jó­zsef főmeós, aki négy beosztottjával a végső ellenőrzés fel­adatát látja el. A Pécsi Kesztyűgyár­ban szigorúan veszik a munkát s mint ahogy a meó-vezetó elmondja, 300. ezer párat te elszállítanak komolyabb minőségi kifogás nélkül. (Szüts) Az új közönség JLAtgritkülnak a kulturális rendezvények, két művelődési 1 -* évad között, nyári időszakban vagyunk. Erre az idő­szakra nemcsak az jellemző, hogy pihen a művész, az ön­tevékeny csoport és a közönség, hanem az is, hogy megkez­dődik a felkészülés az új évadra. A művelődési és a műsorokat rendező szervek, s a párt- szervezetek is számba veszik ilyenkor a tapasztalatokat, ér­tékelik a végzett munkát, s megszabják a legfontosabb ten­nivalókat. A színház és a tanács például nagy gonddal fog­lalkozott a jövő év műsorpolitikáiának kialakításával, mint a kulturális élet egyik igen fontos kérdésével. A tervek biz­tatóak, s úgy véljük, hogy azok végrehajtása újabb előrelé­pést jelent. A feladatok közül — mert fontossága megkívánja — kü­lön szólni kell a közönségszervezésről. A megyei pártbizott­ságnak a múlt ősszel készült művelődési terve erre vonatko­zóan a következőket tartalmazza: „A kulturális rendezvénye­ket létrehozó szerveink — a színház, a MOKÉP és a Filhar­mónia — a műsorpolitika tovább Javításával és a közönség- szervezés üzemekre alapozásával biztosítsák a rendezvények munkás közönségét. Ehhezta szakszervezet és a többi tömeg- szervezet színvonalas propagandával és szervezési feladatok megoldásával adjon segítséget.” Az elmúlt időszakban — az előadások számának növe­kedésével együtt — javult a színház és a különböző kulturá­lis rendezvények látogatottsága, városban és falun egyaránt. Több ember, s köztük több munkás és dolgozó paraszt vett részt az előadásokon, rendezvényeken. Ugyanakkor a részle­tesebb vizsgálódás ríéhány fontot- és feladatot szabó problé­mára hívja fel a figyelmet. jyiem lehet szó nélkül hagyni, hogy a könnyű és a komo­lyabb műfajú előadások közötti számarány messzeme­nően az előbbi javára alakult. Amíg az operett, esztrád, stb. rendezvények alkalmával szinte mindig és mindenhol meg­telt a nézőtér, addig több komoly mondanivalója, mai témá­jú darab előadásán •— illetve’ a színházban pár előadás után — nem volt „telt ház”. Ez a helyzet arra mutat, hogy a fej­lődés^ ellenére nem alakult a követelményeknek megfelelően a művelődési igény, s a csak szórakozást áhító kispolgári ízlés és igény még mindig eléggé hat. Néha sikerült nagyobb számban és szervezetten megmoz­gatni egy-egy tanfolyam hallgatóságát, a fegyveres testüle­tek tagjait és a tanuló ifjúságot. Az is igaz, hogy az előadásokon és a rendezvényeken több volt a munkás és a dolgozó paraszt, mint megelőzően. Ez azonban önmagában nem megnyugtató, mert a közönség Összetétele nem javult meg jelentősen a munkásság és a dol­gozó parasztság javára, s nem tudtunk kiaknázni olyan lehe­tőségeket, amelyeket a párthatározatok értelmében fokozot­tabban kellett volna, a munkások műveltségi színvonalának emelése és szórakozási igényeik növelése, illetve kultúrált kielégítése szolgálatába állítani. Az okok vizsgálata mindenekelőtt arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a közönségszervezés terén nincs minden rend­ben. Nem alakult ki kellően, jelenlegi színvonala és szerve­zete nem tudja biztosítani a művelődési irányelvekben és a helyi határozatokban megszabott feladatok végrehajtását. Tartalmi tekintetben politikai és kulturális nevelő feladata van, általában mégis „jegyeladási akcióvá” szűkült. A közön­ségszervezéssel foglalkozó elvtársaknak és szerveknek a fen­tebb említett megyebizottsági határozat értelmében minde­nekelőtt az üzemi munkások között kellett volna szervezniük és mozgósítanak. Ehelyett azonban elsősorban az úgynere- zett könnyebben mozgatható rétegek között adták el a jegyet. A közönségszervezésről már eddig is sok szó esett. Erről azonban nem elég beszélni. A jövő évadban a tetteknek kell előtérbe kerillniök. A megyei pártbizottság határozata vilá­gosan és egyértelműen leszögezi, hogy legfontosabb a mun­kásközönség szervezése, s ezt a munkát az üzemeken (ipari és mezőgazdasági üzemeken) belül kell végezni. A közönségszervezés jelenlegi helyzete, a munkásközön- ség kialakítása is megkívánja, hogy az üzemi pártszer­vezetek kulturális életet irányító szerepe a jövőben jobban érvényesüljön. Foglalkozniok kell a közönségszervezés érde­kében folyó munka irányításával, segítésével és összehango­lásával. Az elmúlt időszakban a pártszervezetek részéről is hiányzott a céltudatos törekvés, nem kísérték figyelemmel a rendezvényeket, s nem adtak megbízásokat alkalmas elvtár­saknak arra, hogy vegyenek részt a jó műsorok népszerű­sítésében. Ezen pedig javítani ketl. A pártszervezetek aktív munkája nélkül nem következik be gyökeres fordulat a mun­kásközönség kialakításában. A pártbizottságok, illetve a mel­lettük működő kulturális bizottságok jobban segítsék a párt- szervezetek ilyen irányú tevékenységének kibontakozását. Minden üzemben található egy-két elvtárs, aki a műsort rendező szervekkel kapcsolatot tart, jegyeket igényel, szer­vez és egyéb feladatokat végez. Fontos szerepük van ezeknek a közönségszervezőknek. Kiválogatásuk, a közönségszervezői hálózat mielőbbi kiépítése fontos feladata a pártszervezet­nek, az üzemnek és a kulturális szerveknek. Ez a közönségszervezői hálózat azonban önmaga nem tudja megoldani a közönségszervezést, a jó műsorok népsze­rűsítését és a dolgozók mozgósítását. Ezért a megyei párt- határozat fontos szerepet ad a szakszervezeteknek és a többi tömegszervezetnek. Feladatúk, hogy az üzemi munkások, illetve a tömegszervezetükhöz tartozó társadalmi rétegek kö­zött dolgozva eleget tegyenek a párthatározat szabta köve­telményeknek. Meg kell azt is mondani, hogy az üzemek szakmai veze­tőinek is van kulturális nevelő feladatuk, van szerepük a munkások műsorokra való mozgósításában, a művelődési igény felkeltésében. Több helyen azonban még keveset tettek ennek érdekében, a zaklatásra legfeljebb vettek néhány je­gyet az igazgatói alap terhére, s — mint aki jól végezte dol­gát — megnyugodtak. A tapasztalatok arra intenek, hogy a munkásközönség kialakítása érdekében a pártszervezetek irányításával minden érdekelt szervnek össze kell fognia. A jól szervezett, tartalmas felvilágosítás és mozgósítás biztosíthatja csak, hogy az új közönség mielőbb kialakuljon. Műsorral egybekötött iamácsSagi beszámolók A ÜT. -kerületi Hazafias Népfront elnöksége Alkotmányunk ünnepe tiszteletére augusztus 18—19-én es­te műsorral egybekötött tanácstagi beszámolókat tart az alábbi helye­ken: i Augusztus 18-án az 1; 2, 3, 4. vá­lasztókerület lakosai részére este 6 órakor a Rét u. 41. sz. alatti iparltanuló-iskola kultúrotthoná- ban. Tanácstagok: Veress Endréné, Gaál Lajosné, Halász Rezsőné, <ir. Pilaszanovich Imre, Molnár Géza. Előadó: Antal György városi ta­nácstag. Hozzátartozó utcák: Rét, Helm Pál, József Attila, Semmel- wedflKj Szabó József utcák Apponyi tér; Bajnok; Kolozsvár, Nagysze­ben utcák. Augusztus 19-én az 5, 6, 7, 8. 9; 10. választókerület lakosai részére este 7 órakor a vasúti bérházban (Mártírok u. 42.), a KISZ helyisé­gében. Előadó: Kasztl Imre kerü­leti tanácstag. Ujmecsekalja (Uránváros) lakosat részére este 7 órakor az Építők ebédlőjében. Patacs lakosai részére este 7 óra­kor a patacsi kultúrházban. Fellép: Rabb József macyarnótaénekes. Mecsekalja (Rácváros, Kovács­telep) lakosai részére este fél 7 órakor a rácvárosi filmszínházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents