Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-16 / 192. szám
N‘ ' ein szeretem Elzát. Talán más fiú se szereti a nővérét. Elza ráadásul beteg, mindig beteg. Minden este: előkészíteni a ruhámat, készenlétbe helyezni, hogy ha kell, ha Elza éjjel rosszul lenne: hirtelen, pillanatok. alatt magamra kaphassam és azonnal indulni tudjak az orvosért Elza! A cipőm fűzőjét is gondosan meg kell oldanom, minden este; nem rúghatom csak úgy le, nehogy egy fél percet veszítsek éjjel, ha esetleg bele kellene ügránom. Pontosan nem is tudóm/; mi, a baja Elzának. Tulajdonképpen sajnálnivaló, milyen makacsul próbálja testi hibájtt takargatni. A háta a bal vállánál például — nem mondom,, hogy púpos —, de a ruha nyakát, a blúz gallérját furcsán elhúzza. Elza' tehát, valami kötött kendőt, selyem holmit, sált, képpet terít magára, s úgy hordja, mintha csaik hanyagul kapta volna föl, szeles,' nemtörődöm módon r— válójában azonban kínosan vigyáz, s a legakaratosabb, kánikulában se veti le, nem, még tánc közben sem, pedig,minduntalanul oda kell kapnia, hogy nem csúszott-e le a kendő .,. Ezt én sehogyse értem: hát. Tibor nem vette még észre?! És Elza nem hagyja el magát, mint más beteg ’ ember, nem is látszik szomorúnak, vagy vigasztalannak, hanem komoly fáradsággal, szinte esze lős rendszerrel ápolja magát. Mindig pontosan kifesti'az arcát, meghúzza a - szemöldökét, s hetedként kétszer beül a fodrászhoz, pedig a forró szárítóbúra miatt aztán egész éj- • jel rázza’a köhögés — én meg szaladhatok az orvosért. • De ■ reggel -újra kezdi,. , És hem gubózik1 be négy fal • közé, mindig van programja, s . ha IliLs.,a barátnője,■ 10 óráig .nem jelentkezik, akkor. már. sjnegy; iá eléje, vé.kpny nyári ru- ..hában, bő, kepdővol a vállán, . könnyű 'kis selyemtáskával a kezében.. ' Beülnek a cukrászdába — soman forgolódnak itt, s leplezet- . ’lehűl megnézik, a lányokat, hiszen Ilus nagyon csinos és kacérul feszes a ruhája, Elzának pedig az arca és a szeme talán érdekes is — de ők alig néznek vissza a fiúkra, annyi a mesélni valójuk nap mint nap ’ mindig. Elza halkan — vékony szájaszéle finoman remeg — felolvassa Ilusnak 'Tibor -szere1 meslevelét (mert' Tibortól minden reggel érkezik levél, akár találkoztak előző este, 4£mde. SűMcLoh.; í..",. akár nem, pontosan három oldal írás, szép . fehér borítékban). Elza nagyon vékony és nagyon tiszta ujjai reszketnek, a levélpapír zizeg a kezében, s közben pillanatonként odakap a ruha. vállához, Mondom: ez minden nap így megy.1 D e tegnapelőtt baj tőrként. « - • ’ ;. Anyu még pem-volt otthon, amikor hazaértem. Tudtam, hogy Tibor; eljön Elzáért délután, mert színházba készültek. A konyhában akartam uzsonnázni, s csak kíváncsiságból lestem be a szobába, az ajtó résnyire nyitva is volt Tibor Elzát ölelte, meg akarta csókolni, vagy már meg is csókolta, de Elza erőtlen karjával * ellenkezett... A sikoltás megijesztett és visszaléptem az ajtóból.-r- Drágám! — kérlelte Tibor. — SzégyeÖje magát! — lihegett Elza, és 'köhögött is kicsit. Most egészen messzire lendültek egymástól, a rádióasztal és a fotel állt közöttük. — Szégyellne magát! — ismételte Elza — De hát. i. hát szívem, mikor hiszi már el, hogy...-r . >. Hogy? Hogy mit? •— Hogy szeretem, drága. Maradjon ott. Hová menekül? — Ne jöjjön. Miért higyjem elf Én.., én higyjek el gyorsan, azonnal mindent ,.! Idejön, először talál alkalmat és rögtön nekem ront, persze, mert. azt képzeli, hogy én ... hogy én nyaljam meg a tíz ujjamat, ha egyáltalán szobáéi! velem valaki! Erezzem kegynek.,. azt képzeli, ugye, hogy az ilyen . .. az ilyen, mint én ... ha véletlen akad valaki, akkor menten -elveszíti a fejét.,, az ilyennel gyorsan megy, az ilyennel könnyű, nem úgy, mint az olyanokkal, akiket körülsereglenek az udvar- lók, akik válogathatnak maguknak! Ugye azt képzeli, hogy... — Az istenért, Elza, nem képzelek semmit; ne beszéljen így! — Mit altar tőlem? Hazudik! Hazudik! Miért nem megy Ilus* hoz? Nézze meg őt! Mit akar tőlem?! Csúfolni akar? Miért?! Az asztalra borult, lecsúszott válláról a kendő, s meg se igazította, pedig a hátánál balfelé a blúz teljesen elállt — egész testében rázkódott. Tibor dérmedten állt fölötte, arca lilára gyúlt. Én megijedtem és eltűntem hazulról. H ajnalban orvosért kellett futnom. Az eset nehezebb volt, mint máskor: — Elza reggel nem kelt fel, nem indulhatott Hús elé. És Ilus nem jött. Újabb orvosságért kellett mennem. Visszafelé kerültem egyet és benéztem a cukrászdába, A középen, a szokott asztalnál ott ült Ilus Tiborral! ök ketten. Máris! Ahogy Elza tegnap délután mondta. Olyan vörös düh rántott meg, hogy felemelt karral nekik rontottam, az orvosságos üveggel akartam az arcukba vágni. Csak éppen az utolsó szavát hallottam Tibornak: — ha kibékít Elzával..i — és nem ütöttem meg. Ilus körülbelül ilyesmit mondott neki: — Segítek. Aztán értetlenül rám meredtek, aki reszketve torpantam meg az asztaluknál. ' ,.. Hazafelé Tibor a váltamra tette erős kezét: — Látod, öcskös, így van ez. — Uhüm — bólintottam rá buzgón. — A lányok azt hiszik, olyan szerelem van csak, amilyeneket a „nagy” filmekben látni. Nagyon szomorúan mondta, egészen fátyolos hangon, alig hallhatóan. Úgy éreztem, most mellette növök férfivá. ,.. Tibor egyelőre a konyhában maradt Elza reszkető ujjal ügyesen, gyorsan tépték fel az orvossá gos üveg csomagolását. — Jön... — súgtam neki. Még tettette a durcásat: — Minek? — Tudod. Azért. . — Nem igaz. — De. Egy pillanatig gondolkoztam, és megint súgtam: — Nekem mondta. És nyomatékosan hozzátettem: — Férfiak egymásnak nem hazudunk. Mosolyogni kezdett Lovagiasan megigazítottam vállán a kendőt KAMASZORSZÁG ' ahogyan egyik szakember legutóbb igen. találóan elnevezte — külön birodalom, amelyben eligazodni kétségtelen nehéz, de semmi esetre sem lehetetlen. Miivel pedig ebbén a kamaszországban. a mi gyermekeink élnek,. minden szülőnek érdeke, hogy megismerje azokat a sajátos’ törvényeket, amelyek szerint • ez a kamasz- .világ berendezkedik. Mindenek előtt fel keli ismernünk, hogy ezek a törvények fejlődéslélektani tények, amiket erőKészül a „fesf-mény" Umtos Miklós felvétel« szakkal megváltoztatni nem tudunk. Nem tehetünk tehát egyebet, meg kell; ismernünk ennek ■ a furcsa világnak furcsa sapkásait, hogy aztán köny- nyebben befolyásolhassuk jó irányban gyermekeink életét. Miivel az utóbbi időben a neveléstudomány szakemberei is felismerték, hogy adósai a társadalomnak, a gyermeknevelés legfontosabb problémáit legalább feltáró, a. tanácstalan szülőket legalább eligazító könyvekkel,’saját" és gyermé-' keink < érdekében ; nem terhe-, tünk ki az elől a . kötelesség elől/ hogy.. ezeknek a könyveknek segítségével bevezettessük magunkat „Kamaszország“ titkaiba. Mindenekelőtt azt a felismerést tudatosítják ezek a könyvek, hogy ez a „veszedelmes kor“ lényegében átmeneti állapot, amelyen a megértés segíti át a serdülőt a számára is válságos helyzetekből a nyu- godtaíbb zónába. A másik hasznosítható felismerés, hogy mivel ezt a kort óriási aktivitás, tevékenységláz, az energiák túlhabzása is jellemzi, ha a viharok közeledtét észrevettük, s a könyvekből megtanulhatjuk a jeleit, akkor megkísérelhető helyes, irányba való levezetésük az aktivitás száméra megfelelő alkalmak nyújtásával. Végül, bár a dolgok természete szerint ezek a könyvek tipikus példákat hoznak fel, általános, vonásokat emelnek ki, mégis ugyanakkor konkrét esetekre való alkalmazásra is módot és lehetőséget adnak. A LEGFONTOSABB Mü, amire felhívjuk a figyelmet, Hajós Elemér: Kamaszország című könyve, amely — nyilván szándékosain — a serdülő kor magatartási zavarainak problémáit tárgyalja legalaposabban. Tehát elsősorban azok a szülők forgathatják haszonnal, akik maguk is ilyen problémákkal találják szemben magukat, rászorulnak a tanácsra. Novellisztikus formájával, újszerű tárgyalási módjával is kiemelkedik a hasonló tárgyú művek közül Koréin Andor és Nagy Jánosné közös könyve, a „Serdülőkről felnőtteknek“. — Olyan mindennap felbukkanó problémákkal találkozhat itt az olvasó, mint például a fiú- lámytestvér ellentétei, a majomszeretet következményei, az egyetlenke és mostohagyerek helyzete, a túlszigorú apa .előidézte állapot, stfo. Mindenütt fetfejtik a Szerzők a társadalmi ökoikat, amelyek következtében ezek a nem egészséges .típusok .kialakultak s ugyanakkor inkább belletrisz- tikusap, mintsem „tudományosan“ levonják a példák szociálpolitikai és pedagógiai tanulságait is. Bár más igénnyel készült, de forgatása igen sok tanulsággal szolgál a Radnai Béla szerkesztésében megjelent — „öröm és gond a gyermek“ című kötet, amely azáltal, hogy végig kísérve a gyermek fejlődését, éppen az átmeneteik: az iskoláskor kezdete, a középiskolába lépés nehézségeit elemzi legalaposabban, rávezeti a szülőket, milyen feladatokat rónak rájuk is a különböző igények, s mik a helyesen, okosan nevelés követelményei. Még. gyakorlatibb oldaláról közelíti meg a kérdést Majzik Lászlóné szerkesztette „A 10— 14 évei gyermek nevelése a családban“ című gyűjtemény. Milyen bánásmód alkalmazandó általában a kamaszokkal szemben. Hogyan lehet és kell őket jó modorra, igényes szórakozásra, stb. szoktatni? Milyenek a legigyakoiribb tanulási zökkenők, s hogyan segíthetjük át gyermekeinket ezeken a nehézségeken? Mik általában a leggyakoribb gyenmekihibák, s milyen eszközökkel, módszerrel kell fellépni elleniük? Külön értéke a pályaválasztási tanácsadó, amely a mai társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodó, korszerű szempontokat tartja szem előtt. EZEK A KÖNYVEK olyan világosan, közérthetően íródtak, hogy különösebb fáradtsággal nem jár a tanulmányozásuk. i.. (ZS.) Cseveg, surrog Pál József: Cseveg a patak a fűzzel, a vízzel meg a széllel, rög a fűvel, arany nappal — s tudod-e, mit beszél? Surrog a habbal, salakkal s kihányja az acél, s pöröl a dróttal a pózna, — s tudod-e, mit beszél? Tudod, mind így szól: a Hajá készül fel ellened; akár az erdő, rendben nőjj ember és teljesedj., , ■ i I ':,-, -I Bárdosi Németh János; ■ Egy dongó , . Egy dongó, a nyár hírnöke beröppent ablakomba, ahogy kering itt föl-le, a hangja búgó, tompa, mintha cséplőgép lenne, a hangja vad zene: zim, züm.. . pipacs játszik velem és húz a végtelen, nyárfás ütak,. faluk, egy dongó így csinál csodát,, , « tovább a dombtetőkről távol, a nap aranya lángol. Erdős! András: Marokszedő (szénrajz) -----1---------—^ ’ 1 ..... Hangszerek: Gordonka (violoncello). A vanóshangszer- család harmadik és „legifjabb” tagja, ezenkívül a legnagyobb hangterjedelmű is: a tenor, a bariton (vonósnégyesben a basszus) szerepét tölti be. Elődje a viola da gamba, majd a viola pomposa volt. Mai alakját és alkalmazását Stradivá- rius és Duport véglegesítette. Hangolása (C—G—d—a) szintén Stradiváriustól származik. Gordon (Contrabasso, Nagybőgő). A legnagyobb • méretű vortóshangszér, a szimfonikus és más zenekarok basszushangszere. őse a básszusviola.' Kezdetben 3, majd 5—6 húrral, látták el. A XIX. század elejétől négy húrját, E—A—D—G-re hangolják. Jelenleg.is a négy- húros (és megegyező hangolásé) gordont használják. Zenei formák; A három főtípusból kialakult műfaj-csoportok a következők: 1. Tanulmányszerű zf: etude, toccata, preludium. 2. Költői tartalmú zf: románc, elégia, ballada, legenda, stb. 3. Humoros zf: scherzo, capriccio, humoreszk. 4. Imitációs zf: kánon, fuga. 5. Tánc zf: gavotte, tarantella, bolero, menüett, sara- hande, polonaise, mazurka, stb. ’6. ■ Dalszerű zf: kavatlna, ária, barcarola, bölcsődal, not- túmo, stb. 7. Figurációkon vagy ellen- pontikús vázlatokon felépített zf: variáció, korál-variáció. 8. Több tételes (ciklikus) zf: a) egy hangszerre: szonatina, szonáta; b) több hangszerre: duó, trió, quartett, quintett, stb.; c) zenekarra: szerenád, szvit, szimfonikus költemény, szimfónia, versenymű. «te tefc te> Carlo Zecchi Pécsre jön A hírneves olasz karmester, Carlo Zecchi szeptember 14-én Pécsre érkezik és a Pécsi Nemzeti Színházban az új. zenei évad bevezető hangversenyén lép fel. A hangversenyen Kovács Dénes hegedűművész Is szerepel, aki Mozart: D-dur hegedűversenyét adja elő, Kamaszország titkai