Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
NAPLÓ Minden lehetőség megvan vállalásunk teljesítésébe! J Tovább kell javítanunk a politikai munkát, a verseny nyilvánosságát A Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetőinek nyilatkozata , Mrd Sránbánvászatl Tröszt bányászai a párt márciusi határozatának megjelenése után az kKriSfct határozták el, hogy termelési tervüket 4 százalékkal teljesítik túl s 2,5 százalékkal nö- ÍSJr ®^InkWtermelékenységét, gazdaságosan bánnak az anyaggal, energiával, több. mint 6 millió »niwrai “oíakkentik a termelési költségeket. Mit valósítottak meg eddig Ígéretükből, hogyan értékelik a winíressTiisl mimkaverseny eddigi eredményeit? — tette fel a kérdést munkatársunk, Pataki Mi- iKrSrsnjik. a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatójának. Bodor József elvtársnak, a tröszt párt Wzmtsága elnökének, akik a kővetkező nyilatkozatot adták. _ Trösztünk bányászai az félé vben eredményes munkát végeztek. A kongresszusi munkavenseny széleskörű tömegmozgalommá fejlődött s hatása elsősorban a termelési terv rendszeres túlteljesítésében mutatkozott meg. Bányászaink az első féléves termelési tervet 104,2 -százalékra teljesítették s ezzel igérer tűknek is eleget tetteik. A termelési terv ilyen arányú túlteljesítése azonban csak részben a teljesítmények növekedésének eredménye, ment az összüzemi teljesítmény vállalt 2,5 százalékos növelését még nem értük el — az összüzemi teljesítmény az első félévben a tervezetthez képest 1,2 százalékkal emelkedett Ennek okait elemezve, meg kell állapítanunk, hogy egyrészt a fejtési teljesítmények nem ki elégítő volta, másrészt a tervezettnél nagyobb mérvű elővá- jási programunk megvalósításának halaszthatatlansága hatott kedvezőtlenül a teljesítmények alakulására. Kétségtelen viszont, hogy most az év második felében megfelelő műszaki intézkedésekkel, valamint a politikai munka színvonalának, hatékonyságának javításával el kell s el is fogjuk érni a teljesítmények vállalt mérvű növelését Bányaüzemeink pért-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői az elmúlt időszakban nem egyszer szem elől tévesztették még vállalásunknak a teljesítmények növelésére, a gazdaságosságra vonatkozó részét. S bár ezen a téren is előre léptünk, szükségesnek tartjuk ismételten hangoztatni: a vállalás min den pontjának megvalósítását kötelezőnek érezzük és legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a termelési terv túlteljesítését. Éppen ezért azt várjuk a bányaüzemek műszaki, gazdasági vezetőitől; úgy szervezzék, irányítsák a munkát, úgy biztosítsák a szükséges feltételeket, hogy a termelési terv túlteljesítése a teljesítmények növekedéséből fakadjon s a' minőség javulásával, a termelési költségek csökkenésével járjon együtt. Az első félévben a kongresz- szusi munkavenseny hatására bizonyos mértékben már javult a bányaüzemekben az anyaggazdálkodás s az energiafelhasználás is. E téren minden lehetőség biztosítva van vállalásunk teljesítéséhez. Kedvezőnek ítéljük azt a 3 millió 305 ezer forintos megtakarítást is, amelyet az első félévben a termelési költse gek csökkentésénél elértünk és bízunk abban, hogy az év végéig további jelentős megtakart* ásókat érünk el s így az önköltséget is a vállalt mértékben csökkentjük. Mérlegelve a kongresszusi munkaverseny eddigi tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a- pécsi bányászok többsége lelkesen, áldozatkészen vesz részt a versenyben, tudja, hogy jobb munkával, nagyobb igyekezetével nemcsak a saját, hanem a közösség érdekének is hasznára van. S hogy a szocializmus építésében való részvétel milyen lelkesítő hatású, azt többek között az Is bizonyítja, hogy hónapról hónapra nő azoknak a brigádoknak a száma, amelyeknek tagjai a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdenek. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben ma már 70 ilyen brigád dolgozik s munkájukkal, magatartásukkal egyre nagyobb megbecsülést vívnak kj maguknak. Á kongresszusi munkaverzása érdekében természetesen nálunk is nagyon sok még a tennivaló. A megyei pártbizottság legutóbbi levele nagyon helyesen hívja fel a figyelmet a verseny tartalmi kérdéseinek elmélyítésére. a politikai munka színvonalának emelésére, a verseny nyilvánosságának színes sé, érdekessé tételére. A levél tartalmát bányászaink már minden, bányaüzemben megvitatták. Úgy látjuk, hogy elsősorban üzemi párt- és szakszervezeteinknek, az üzemi KISZ- szervezeteknek kell javítaniok a munkások között végzett poli tikai miunkát, a pártcsoportok tagjainak, a szakszervezeti aktivistáknak és a fiatalok legjobbjainak kell többet beszélniük a kongresszusi munkaverseny, a közelgő pártkongresszus jelentőségéről, nekik kell elmélyíteni mindenkiben a szocializmus építése iránti felelősségérzetet Trösztünk bányaüzemeiben a verseny nyilvánossága, a legjobb munkát végzők népszerűsítése még nem oldódott meg teljesen. Az eredmények nyilvántartásának, népszerűsítésének módja eléggé körülményes, nehezen érthető volt. Ezen js változtatni fogunk. Minden bányaüzemben naponta értékel ni fogják a fejtési csapatok versenyének eredményeit s azt könnyen áttekinthető versenytáblákon nyilvánosságra is hozzák. Hasonló módon ismertetjük csak dekádonkénti, illetve félhavomfcénti értékeléssel az elővájási és fenntartási dolgozók versenyének eredményeit is. Fontosnak tartjuk s az eddigieknél sokkal intenzívebben támogatjuk majd a tapasztalatcseremozgalom fejlődését s a jövőben még tar kább kiszélesítjük az egyes munkacsapatok, valamint a bá nyakerületek közötti tapasztalatcserét. Meg vagyunk győződve arról, hogy trösztünk valamennyi bányásza a jövőben is lelkesen küzd majd a pártkongresszus tiszteletére vállalt céljaink meg valósításáért, olyan mértékben fokozzák a kongresszusi mun- kavenseny eredményeit, hogy méltóvá válnak a megyei párt- bizottság által kitűzött célju- talam elnyerésére is. Hat hónap alatt 329 lakás A Baranya megyei Építőipari Vál lalat dolgozói 1959. 1; félévében 320 lakás helyett 329 lakást adtak át, lakásonként átlagosan 80 nappal a határidő előtt. Anyag- normativáikkal szemben. 1 600 0Ö0 forintot takarítottak meg az előzetes értékelések szerint. A munkia-átvételek nél az előírásban szerepelt 0.5 százalékos minőségi kifogással szemben 0.2 százalékos ered- csökkent; lésről számolhatnak be. A munkából kiesett napok száma 1956-hoz viszonyítva 1007-ről 594-re ményt értek eL Elkészítették a 102 férőhelyes, magtár padlásos, előregyár tott elemekből ösz- szeállított olaszi tsz istállóját is. Munkavédelem terén is jelentős javu A Baranya megyei Építőipari Vál lalat «dolgozói az 1959-es év II. félévében is tűi akarják teljesíteni a kongresszusi verseny tiszteletére tett vállalásaikat. Befejezés előtt a misinatetői obszervatórium Aí int lapunkban hírt adtunk ■*-*-*- már róla, Pécsett, a Misi- natetőn épül Magyarország első magaslati időjárás és éghajlatkutató obszervatóriuma. Az építkezés befejezéséhez közeledik. Ez alkalomból felkerestük az obszervatórium létesítésének szervezőjét és tudományos programjának kidolgozóját: dr. Simor Ferenc kandidátust, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munkatársát, aki nyilatkozatában elmondotta: — Az obszervatórium létesítését a Dunántúli Tudományos Intézet azért javasolta, mert felállításának tudományi» és népgazdasági . szempontokból egyaránt igen nagy a jelentősége. Lehetővé teszi a Mecsek éghajlatának mélyebbre ható megismerését, bázisul szolgál a mecseki terepklíma felvételéhez. A messze környéken kimagasló tetőn és a szabad környezetben végzendő vizsgálatok a Mecsek vidékén kívül egész Dunántúlra jellemző ada tokát szolgáltatnak. A helyzeti adottságok is előnyösek: a földközi-tengeri behatások magyarországi kapujában fekszik, s eléggé magasan ahhoz, hogy a déli behatások biztosabb előrejelzését lehetővé tegye. Fontos ez, hisz például ősztől tavaszig a csapadékot főként a földközi-tengeri felsiklási frontok hozzák. <— Az obszervatórium munkájának a gyakorlatban kik veszik hasznát? — Többek között a repülők. Ám igen sokoldalú szolgálatot tesz népgazdaságunk csaknem valamennyi ága számára. így a mezőgazdaság, az építkező vállalatok, építészek, sőt hogy mást ne mondják, még az idegenforgalmi hivatal is felhasználja majd annak idején az adatainkat, prognózisunkat Ezek alapján szervezik meg az üdültetéseket, turista kirándulásokat «— Hány részből ATI az obszervatórium? — A tervek szerint négy részből: az észlelői lakásból, az obszerváló toronyból, a kettőt összekötő fedett folyosóból é§ a műszerkertből: ...Mint fát a gyökér A műsor gróf And» rássy méltóságé« úr kétújfalusi uradalmában gázmérgezést kapott Vesztergom gépész és orvosi segítség hiányában pár év múlva tbc-és tüdejéből fel-felköhögte a vért, egyre közelebb csúszva a halálhoz, még gondolni sem miért arra, hogy János nevű fiából, valaha is vegyészmérnök lesz. Ám 1945 után kézbekapták az orvosok Vesztergom gépészt, hogy mielőtt örökre lehunyja szemét, láthassa fiát, a proligyereket, belépni a pécsi szakérettségis kollégiumba, majd a veszprémi nehézvegyipari egyetemre. Akkor árián egy szép napon megcsókolta az asszonyt, a gyereket, meg zubbonya felső zsebében lévő „piros könyvecskéjét“ és meghalt. Vesztergom János 25 éves fiatalember pedig most itt ül mellettem a Pécsi Kokszművek laboratóriumának egyik helyiségében és életéről beszél: — 1958-ban kaptam kézhez a diplomát, és hogy közel legyek özvegy édesanyámhoz, Pécsre jöttem dolgozni a Kokszművekihez. — Érdekes munka — Szén- és vizsgálatokat végzünk, sőt kissé túlozva azt mondhatnám, tudományos kutatásokat is végzünk. — A vegyészet a XX. század legizgalmasabb tudománya, mely egyre újabb meglepetésekkel tartja fogva az ember képzeletét. A ciánvizsgálat például... Nem nagyon értem, mit magyaráz, de nem akarom félbeszakítani, mert neki a képletek, a lombikok, műszerek any- nyit jelentenek, mint Bartók életében a zongora. Elragadtatással mesél az elérnék világáról, néha odanyúl szőkésbarna hajához, hiábavalóan megigazítja, s zöldesszürke szemével kinéz az ablakon. — Nőtlen még1? — szakítom félbe a vegytant, mire nagyon meglepődik. — Hál istennek — mondja és mindjárt, lekopogja a szekrényen. — Még nem állok úgy anyagilag, hogy nősülhetnék. A jövőre is gondolni kelL — Itt lakik Pécsett? — Igen. Albérletben. 250,— Ft havonta, de különbejáratú. — Szóval azért udvarol? — Hm.:; igen. Természetesen. — Mit csinál,, ha lejár a munkaideje? — Kultúrfelelős vagyok, a kultúrcso- port tagjait tanítom be színdarabok játszására. — Milyen könyve* olvas most? —i Grave«; „Én Claudius“-át. Remek könyv. Ég szakirodalmat fordítunk, olvasunk. Nagyszerű szakkönyveink vannak. Háda Sándor vegyészmérnök, a MEO-labor vezetője nagyon sokat segít nekem. — És a vezetőség, a f&nómök, az igazgató is foglalkoznak magával? Támogatják munkájában? — Igen. Jó fizetésem van, 1800,— forint. Mint kezdő mérnök nem panasz- kodhatom. — Nem úgy értem! Mondjuk, ha valami személyes problémája akadna, családi probléma, bemerne az igazgatóhoz elmondani, tanácsot kérni? Nem úgy mint főnökhöz, hanem mint emberhez? — Mint errtbert is nagyra értékelem az igazgató elvtársat, s jó vezetőnek tartom. Feltétlen bemennék hozzá. — Mondja Vesztergom János, ha most — tételezzük fel — beállítana valaki ide az udvarba egy gyönyörű ^Packard“ kocsival, felkeresné magát és felajánlaná, hogy menjen ki nyugatra, mondjuk havi 3000,— forintos fizetéssel állást kap egy vegyi gyárban, elmenne? Mintha rádiót csavartak volna le hirtelen előtte, úgy meg döbben. Aztán hirtelen kirobban belőle a nevetés. — Majd bolond lennék! — Miért? Kérdéssel válaszol. .^1? lfelejtheti-e az ember, hogy honnan jött? Hogy hová tart? Minden két hétben hazamegyek anyámhoz, akit végtelenül szeretek. Egyszerű asszony. Amikor leülök otthon, elnézem, hogyan tesz-vesz körülöttem. A ..mérnök fia“ körüli.;: Aztán elém futnak a régi képek — egy hang, egy mozdulat, egy vacak kis fénykép elég hozzá. — Nem szentimentalizmus, ne higgye ..; Az sem, hogy itt nálunk a kemencék mellett 50 fokos hőség van. Szinte ég az aszfalt. Ott fent, abban a íorróságban, karomban, füstben dolgoznak a melósok ___ Szóval vannak bizonyos dolgok, amik úgy kötik az embert ... Mint fát a gyökér. (Szűte) — Milyen műszereket kapnák? — Az Országos Meteorológiai Intézet a legkorszerűbb műszereket adja a pécsi ob- szervatóri umnak, melyeket majd a toronyban és a műszerkertben helyezünk el. Kapunk többek között univerzális szélíró műszert, amely a szél irányát, sebességét és a széllökéseket állandóan jelzi, a magaslégköri szél megfigyelésére szolgáló műszereket, napfény- tartam-mérőt, napsugárzásírót, légnyomásmérőket, különböző hőmérőket ég nedvességmérőket. — Jelenleg milyen munka folyik az épülő obszervatóriumban? 4 — Már munkához látott Stoll ár András, az egyetemet végzett meteorológus észlelőnk, aki a jelenlegi műszerekkel most is végez méréseket, és időjárásjelentéseket ad az Országos Meteorológiai Intézetnek. Jelenlegi tevékenysége természetesen a legszükségesebbekre szorítkozik csupán. Ha felépül az obszervatórium, a mostaninál jóval többféle műszerrel és naponta többször észlel, több adatot szolgáltat. s-> A jelzőállomás létesítését segítették a helyi szervek is? — Hogyne, friss nagyrészt közös erőből épül. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt tetemes támogatást adtak az üzemek, vállalatok és egyéb hivatalok, intézmények. D^ mindenek előtt a városi tanácsnak köszönhetünk sokat, amely a beruházó is egyben. Nehéz lenne felsorolni mindazok nevét, akik személy szerint is mindent megtettek az obszervatórium mielőbbi létrehozása érdekében. De most már a nehezén túljutottunk; Rövidesen tető alatt lesz az obszerváló torony is. Remélem, . hamarosan teljes kapacitással megindulhat a rég áhított időjárás- és éghajlatkutató állojnásunk munkája — fejezte be nyilatkozatát dr, Simor Ferenc kandidátus. Szántó István »Egymillió forint a pécsi tsz-ele bevétele az állattenyésztésből Pécs az ország egyik legiparosod ottabb városa. Éppen ezért talán senki sem gondolná, hogy ebben a „legvárosiaeabb vvidéki városiban számottevő és igen fejlett mezőgazdasági kultúra, állattenyésztés van. X városnak a tavasszal megalakult kertészeti tsz-szel együtt négy termelőszövetkezete van. A régebbi három termelőszövet kőzet éppen a nagy város közelsége, a dolgozók hússal, tejjel való ellátása érdekében gaz dálkodásának súlypontját az állattenyésztésre helyezte. A városban igen sok keményítő és sörgyári melléktermék jön össze, ami gazdaságosabbá teszi az állattartást. A város állattenyésztésének fejlődését leg inkálbb a számadatok bizonyítják. Például 1957-ben a város termelőszövetkezetei 272 ezer forintot kaptak állattenyésztésből, míg 1958-ban 1 millió 134 ezer forintot. Néhány adat aZ áüateűr (őségre és a szarvasmarhák tejhoza mára vonatkozóan: a város tsz- etaél minden 100 hold szántóra jut 22 szarvasmarha. A megyében ugyanekkora területre 8,2. Ehhez természetesen hozzájárul az, hogy a megyében tavasszal sok új termelőszövetkezet alakult, és ezek nem rendelkeznek nagyobb állatállománnyal. Tavaly a városban egy tehén tejhozama 2532 über volt egy ér alatt, _a megyében 2164 liter. Az országos átlag 1900—2000 liter körül van. Van például a nagyárpádi termelőszövetkezetben egy tehén a Bíbor, amely az eddigi eredmények alapján ebben évben közel nyolcezer litert ad. A Pécshez hasonlóan fejlett iparral rendelkező vidéki nagy város Miákolc, több éven keresztül állattenyésztési versenyt kezdeményezett. Pécs á felhívást elfogadta, és az eddigi eredmények minden esetben azt mutatják, hogy városunk állattenyésztése sokkal fejlettebb, mint Miskdcé. Nagyon szép apaállatokat i* nevelnek a pécsi tsz-ek. Az elmúlt két évben 5 tenyészbikáért közel 90 ezer forintot kaptak. A város húsellátására ebben az évben 37 hízott marhát juttatnak ezek a jól műkő dó középgazdaságok; Teljesen áttértek a yorkshi- rei hússertés tartáséra. Az idén már közel ötezer hízott sertés átadásával járulnak hozzá a vá ros ilyenirányú szükségleteinek kielégítéséhez. A két termelőszövetkezet, a reménypusztai és a nagyárpádi megkezdte a baromfi-törzsállomány kialakítását is. Az idén már igen sok csirkét és pulykát tartanak, hogy ezekkel is megjelenhessenek a piacon.
