Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

Amikor a cipő a kesztyű sarkába lép 1S60-ban csaknem félmillió pár cipőt gyártanak Szigetváron Szigetvár egyszer már híres lett hős védőiről, ám a béké­sebb, csendesebb években új­ból világhírnévre törnek, most már azonban nem szablyátka! és muskétákkal, hanem a kü­lönböző pasztellszínekben ex­portra készített tűsarkú női ci­pőikkel. Ez a világhírnévre törekvés lassúbb ugyan, mint az első, de V úgylátszik alaposabb. 1948- I ban kezdődött évi 69.6 ezer párral, mígnem 1959. első fél­évében elérték a 189.4 ezer pár cipő gyártását. Nem árulunk el titkot akkor sem, ha meg­írjuk, hogy 1960-ban előrelát­ható számítások, tervezgetések szerint évi 450 ezer, csaknem félmillió pár cipőt gyártanak majd Szi­getváron. A pécsa és most már siklósi kesztyűgyáraknak is bizony igyekezniük kell, hogy le ne maradjanak a hírnév­szerzés nemes versenyében. A külföldi vevők két ko­moly okból szerették meg a Szigetvári Cipőgyár által ké­szített lábbeliket (hasonlóan a *\ pécsi kesztyűkhöz), mert tartó­sak és .fazonjuk (ahogy a nők mondják: vonaluk) divatos, tetszetős ;kivitelű. Belkereskedelmi szakembe­reink jó munkáját bizonyítja, hogy ezekből a szépen kidolgo­zott, divatos fazonú női cipők­ből belföldi fogyasztásra is jut­tattak, s ha még nem is oly nagy választékban, mint az export­ra kerülő cipőket, de ugyan­olyan minőségben vásárolhatja őket a közönség. Talán ennek is köszönhető, hogy a pécsiek is megismerték a Szigetvári Cipőgyár készítményeit, s álta­lában jő véleménnyel voltak a szigetváriak gyártmányairól. Ha már a cipőgyárnál tar­tunk, meg kell említenünk azt is, hogy általában a cipőellátás A a múlt évihez képest különösen minőség tekintetében mutatott lényeges javulást Több féle fazon, közöttük a modern tűsarkú ikörömcipők kerültek piacra Baranya me­gyében is. Gyermekszandálból azonban hiány mutatkozott Választéki és mennyiségi hiány is. Azért tesszük ezt szóvá most, amikor a Szigetvári Cipőgyár gyárt­mányairól írunk, mert .látoga­tásunkkor a gyár vezetőitől olyan felvilágosítást kaptunk, hogy telephelyükön kb. 5 ezer pár női szandálra való anyagot tárolnak, ami az export cipők szabásának hulladékaként jön létre. A női szndálokriál bizo­nyos keresletcsökkenés állt be a külföldi és a belföldi piaco­kon. Nem lehetne-e ezeket a bőröket (és valószínű, hogy a többi cipőgyárban is hasonló a helyzet), gyermekszandálok gyártására fordítani? A Sziget­vári Cipőgyár nem készít gyer­mekszandálokat. Nincs erre profilírozva. Egy ilyen részleg beállítása nagyobb beruházást követel, jelentős anyagi befek­tetést kíván. Ebben az évben már kissé idejétmúlta dolog Is. Azonban 1960. terveit már most kovácsolják a cipőipar­ban. A gyermekek száma nő, és az igények sem esnek visz- sza. Ezúton hívjuk fel a figyel­met erre a problémára, hogy lóm étterem bárhelyiségébe. A tettesek a kerítésen másztak át, majd a teraszon keresztül az ajtó betörése után behatol­ták a helyiségbe. Magukkal vitték az ott talált pénzt, a pincér köpenyét, összesen mintegy 5 ezer forint értéket. Mint később kiderült, az osz­tozkodás után ketten mind­járt „megléptek" a városból. Aztán mégiscsak kézre kerül­tek. A betörőbanda tagjait már régóta jól ismeri a pécsi rend őrség, hiszen valamennyien többszörösen büntetett elő­életnek. Törzstag a bandában Pusztai Csaba és Szed.lacsek akiket az alvilágban egysze­rűen Gonosz, illetve Csöves néven ismernek. De nem kell bemutatni a büntetett előéletű Sárics Bélát, s Bedi Lászlót az ellátás döccenői, melyeket ebben az évben még érezni le­hetett, jövőre kiküszöbölhetők legyenek. Talán lehetne módot találni 1960-ban. gyermekcipő-készítő részleg üzemeltetésére Szigetváron is. A Szigetvári Cipőgyár dolgo­zói, a kongresszusi Versenyben terven felül 10 ezer pár cipő elkészítését vállalták. Felaján­lották azt is, hogy hasznosítják a hulladékbőröket. Viszont nagy tételekben nem gyárthatnak le olyan fazonú női szandálokat, amit kül- és belkereskedelmi szerveink nem tudnak értékesíteni. Ezért is találnák megfelelőnek, ha a Szigetvári Cipőgyárat — a hul­ladék és maradék bőrök fel­dolgozásában való komoly ér­dekeltsége következtében — megbíznák gyermekszandálok készítésével is, illetve megvizs­gálnák az illetékesek, egy ilyen irányú fejlesztés lehetőségeit sem, aki Tétova Daci néfven ismeretes a városban. Bár Té­tova Laci nem vett részt a Hullám-féle betörésben, hogy ideje mégse vesszék kárba, motort és kerékpárokat lo­pott, de a többiekkel együtt a pincebetörést sem vetette meg. Ezek a „vagányok" munkát nem vállaltak, lopásból, betö­résből éltek, pedig a rendőr­ség többször szerzett munkát és lakást is nekik, fiatal ko­rukra való tekintettel. Amikor a pécsi városi ren­dőrkapitányság eljárást indí­tott ellenük a Hullám-betörés és a kerékpár-tolva jl&sdk miatt, már börtönből kellett elővezettetni őket. Időközben ugyanis letartóztatták a ban­dát, más, koraibban elkövetett bűncselekmények miatt. Rendőrkézre kerültek a Hullám betörői Májusban betörték a Hul­Mély részvét mellett búcsúzott a főváros népe Révai elvtárstól Pénteken délután a Kerepesi temetőben a munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve előtt ravatalozták fe! Révai Józsefet, a Magyar Kommunis­ta Párt alapító tagját, az MSZ­MP Központi Bizottságának tagját,, országgyűlési kéovis?- lőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a Magyar Tudományos Akadémia tiszte­letbeli tagját. A virágokkal bo­rított ravatal előtt órákig vo­nult e] a fővárosi do'gozók sok ezres tömege, Révai József harcostársai, tanítványai, tisz­telői, hogy leróják kegyeletü­ket a magyar munkásmozga­lom nagy halottja előtt. A ra­Mssjyarak az eszperantó világisongressznson Varsó (MTI). Varsóban befejezéséhez közeledik a 44. eszperantó világkongresszus. A kongresszuson résztvevő 64 tagú magyar csoport te­vékenyen munkálkodik a különböző szakbizottságok­ban. A napokban Varsóban megrendezték a világbéke eszperantó-mozgalom máso­dik konferenciáját, amely­nek díszelnökévé Baghy Gyulát, az ismert magyar eszperantista költőt és írót választották meg. A magyar csoport nőtagjainak kezde-; ményezésére 19 ország kép­viselőinek részvételével esz­perantista nőkonferencia volt Varsóban s az ezen megalakított nemzetközi esz­perantó nőbizottság elnöke szintén a magyar küldöttség tagjai közül került ki. Lengyel hntorexport Magyarországra Varsó MTI); A pornani bútoripar 25 millió zloty ér­tékű megrendelést kapott Ma­gyarországtól hálószoba- és konyhabútorra. Az első lengyel bútorszállítmányokat még au­gusztus folyamán útnak in­dítják Magyarországra. vatal mellett' díszőrséget áll­tak a párt- és tömegszerveze­tek, a Hazafias Népfront, a Magyar Tudományos Akadé­mia képvise’ői, írók, művészek, a fegyveres testületek tagjai. Négy óra után díszőrséget ál 11 az MSZMP Központi Bizottsá­gának. a Minisztertanácsnak ős az Elnöki Tanácsnak számos tagja. A gyászszertartáson részt- vett a po’itikai, a gazdasági és a kulturális élet sok vezető sze­mélyisége. Jelen volt a teme­tésen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Nehogy abba á tévedésbe es­sen az olvasó, hogy most va­lami állatmesével szórakoztat­juk! Egyáltalán nem. Csupán a kakas, az őzike meg a gólya is tanúsíthatják e sorok iga­zát, azért kerültek a címsorba, szépen egymás mellé. Ujmecsékaljáról szól a tör­ténet, a szép újmecsekaljai há­zakról, melyek a régi autóbusz­megálló melletti soron kék, zöld, sárga, rózsaszínű erké­lyeikkel nézegetnek már a zöldhasú ívlámpákra. Ezek a háromemeletes szép házacs­kák most építőiparunk leg­újabb díszítési elgondolásainak örvendhetnek, tudniillik hom­lokzatukra lépcsőházanként egy-egy vadat — madarat kap­tak. Az elsőn például egy ka­kas nyújtja nyakát a belépőre, míg a másikon óriási harcsa vergődik a hálóban, aztán így tovább őzike, szarvas, gém, hattyú, gólya stb. Az állatok lemezből vannak, messziről bronzos színűnek tűnnek, s nem is mutatnak rosszul a lépcsőházaik feletti műkővel borított falrészen. (A gyufaskatulyákon is ilyesmi volt, az ember legalább meg­ismerte hazánk láplakó vilá­gát!) Hangsúlyozni kívánjuk, az ötlet jó, nem ízléstelen és van A Munkás gyászinduló hang­jai után az MSZMP Központi Bizottsága nevében Marosán György, a Központi Bizottság ■;tkára mondott búcsúbeszédet. Ezután az Elnöki Tanács evében Kristóf István, az Hinöki Tanács titkára beszélt, majd a Magyar Tudományos 'Vkadémia képviseletében dr. "tolnár Erik akadémikus bú- 'súzov Révai Józseftől A gyászbeszédek után Révai Tózsef koporsóját leeme'ték a ravatalról. A koporsót elborí­tották a koszorúk, virágok. A gyászünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. benne valami eredeti. Nem is azért hívtuk tanúnak a ka­kast, az őzikét meg a gólyát. Az újmecsekaljai házakra, amíg nem voltak bevakolva (sokáig nem voltak), szép fe­hér mésszel nagy számokat fes­tettek, például: 23, 35, 42 stb. Ekkor még el lehetett igazodni közöttük, megtalálta az ember, akit keresett, bár nem köny- nyen. Amióta azonban így ki- csinosodtunk, hogy nemcsak bevakolták a házakat, hanem még kakast meg harcsát is kap tak a lépcsőházak fölé, azóta bizony csak totózni lehet a ház­számokat Igaz ugyan, hogy a fenti je­lekkel már könnyebb eligazí­tani a látogatót mert csak azt kell neki mondani: — Látja azon a falon a bo­szorkány domborművét amint seprővel kezében a hold „felé kukucskál? No, kérem az az óvoda. Attól balra forduljon a kakasig. A kakas mellett le a harcsáig, és a cinege lépcsőház mellett bemegy a liba alatt... Ugye sokkal helyesebb len­ne, a madarakkal együtt szép kerámia számokat is feltűzni a homlokzatokra, mert mind­járt jobban örülnének a lakók a szép eredeti díszítéseknek is. (Szüts) {lakos, 'ézikő, Űjmecsekalian A Burg rí. Ez itt a Szent István dóm, Európa egyik legszebb gótikus műemléke. Homokkőből épült, ezért gyakran «tatarozzák, most is álliváinyerdő fogja kö­rül a tornyát; Már a főhajóban járunk. Rengeteg a külföldi és kevés az imádkozó. A félhomályban gyönyörködve nézzük az em­beri kéz alkotta remekművű szobrokat., a legapróbb részle­tekig kifaragott kő- és fa­díszeket. A dómot még a XIII. szá­zadban kezdték építeni, s a XVI. században nyerte el Inai­hoz hasonló formáját. Bécs ostroma idején a szovjet csa­patok mentették meg az SS-ek eszteie« dühétől. Egyik XIII. században élt alkotója — a korabeli szokás­sal ellentétben — magát is Séta Bécsben megmintázta. Mellszobra ma is teljesein ép, fáradt és gond­terhelt arc tekint reánk a szá­zadok homálya mögül. A torony több mint száz méter magas, Becs legkiemel­kedőbb építménye. Úgy mond­ják, fenséges kilátás nyílik odafent a városra, csakhogy ennek tíz sohilLing az ára. Tíz schilling! Minálunk még az Országháziban sem kell fizet­ni. Megmutatnák minden ter­met, beülhetünk a miniszte­rek székébe, s mindez egy fillérbe sem kerül. A dóm egyik mellékfcijára- tánál, az isten tiszteleteik idő­pontját meghatározó értesíté­sek között németnyelvű VIT és kommunistaellenes plakát­ra leszünk figyelmesek. VIT- ellenes plakátra ott, ahol a krisztusi megbékélést kellene hirdetni l A dóm környéke tele van szentképeket és különböző kegytárgyakat árusító üzle­tekkel. Az egyik könyvesbolt kirakata mögül Habsburg Ottó telt képe néz ránk.. A „mű“ elképzeléseit és politikai hit­vallását tartalmazza. Sajnos, nem egyedüli hely, ahol áru­sítják: láttunk „Habsburg“ fel iratu üzleteket is. Nagy a forgalom; Faraioto- rosuink üggyel-bajjal jut élő­re. Az útkereszteződéseknél gépkocsik és robogók tömege várakozik. A legtöbb robogó hátsó üléséin nő kapaszkodik a fiú vállába. A bécsi lányok — a mieinkkel ellentétben — nem lovaglóülésben, hanem feloldásán ülve utaznak a robogókon. Csinosak, bő és harangalakú szoknyát horda­nák. Az alsószotanyálból ki­látszó csipke nem divatos. íz­lésesen öltözködnek, alig lát­ni amerikai divathóbortot majmoló lányokat. „Hírlap- szoknya1’ és „újságblúz“ sem került a szemünk elé. Ez meg­lepett bennünket, Budapesten ugyanis nem egy kifordult íz­lésű nő kelt ezzel feltűnést. Már a Ringre értünk. A vá­ros büszkesége, a bécsj nagy­körút. Hasonlít a miénkhez, csak kicsit szélesebb. A házak többsége itt ds klasszicista stí­lusban épült. Sok a fényes üz­let és rengeteg a reklám. Óriási összegeket költenek rá, esténként e*c fényben pom­páznak a körutak. A mellék­utcák annál kopottabbak és szürkébbek. Nálunk nincsenek a kettő között ilyen kirívó különbségek; A gyermekjátékok drágák és sok közöttük a harckocsi, csatahajó, ágyú és léglökéses repülőgép. Furcsa látvány egy semleges ország fővárosában. A tereken lovas tábornokok tekintenek az emberekre. Jó néhányuk végiggáaolta Ma­gyarországot is. Nem tudtunk a műemlékeknek kijáró tisz­telettel elmenni mellettük. Eszünkbe jutott a négyszáz év. Minden a régmúlt idők di­csőségéről beszél itt. A gyer­mek kevés. Csak a második napon tudtuk az első babako­csit felfedezni. Ez is miagas- karekű, öreganyám idejében készülhetett, mint a bécsi ba­bakocsik többsége. Kisembe­rek tolták benne a csemeté­jüket, úgy látszik nem tel­lett nekik áramvonalasra. Az iskoláskorú fiú és leány is jóval ritkább mint a buda­pesti utcákon. Az egyik oszt­rák — amikor ezt megmon­dottuk neki, •— azzal védeke­zett, hogy vidéken nyaralnak a gyerekek. Most a Mária Terézia fér mellett suhanunk el. A már idősebb kólában ábrázolt anya császárné íenoőbbséges méltó­trónol a magasságban, s elnéz a hódoló alattvalók feje felett. Két óriási épület tekint reá: az egyik a Termé­szettudományi, a másik pedig a Szépművészeti Múzeum. Felbecsülhetetlen értékű képe­ket őriznek itt a XIV—XVI. századbeli németalföldi fes­tőktől és másoktóL Fényképe­zőgépet bevinni nem szabad. Láttuk a Schönbrunnt, az egykori császárok” nyári, és a Burgot, a császárok hatalmas téli palotáját is. Általában sok a monumentális és gyönyörű mitológiai témájú szobrokkal övezett épület. Meglátszik raj­tuk, hogy a Gesammitmonar- chie (összbirodalom) nagysá­gához méretezték: Ha végigte­kintünk rajtuk, akaratlanul is eszünkbe jut Budapest, Zágráb és Prága, amelyek azért nem lehettek még szeb­bek, mert Bécsbe hordták a Monarchia minden kincsét. A sok nyelvű népek verejtékétől lett ilyen ez a város. (Folytatjuk) Magyar László Az Opera és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents