Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

Már most késsülnek a pártoktatásra Még a legnagyobb munkák Ideje van falum A falusi párt- szervezetek azonban már most készülnek az ősszel meginduló oktatási évre. Konkoly Györ­gyöt, a hoboli pártszervezet titkárát is ez foglalkoztatja. A legutóbbi taggyűlésen már szó volt az oktatásról. ügy tervezik, hogy tizennégy- tdzenöt hallgatóval indítják meg ősszel a szemináriumot. Kik vesznek részt? — Elsősorban a párttagok. Ezenkívül több pártonkívülit is bevonunk. így Gazdag Já­nost, a községi tanácselnök helyettesét, aki a Hazafias Népfront helyi elnöke. A meginduló oktatás elő­adója Spannenberger Ferenc, a községi tanács elnöke lesz. Az ő véleménye az, hogy a tö­megszervezetek vezetőinek fel­tétlen részt kell vennáök az oktatásokon. A KlSZ-szerye- zet titkára, a Hazafias Nép­front elnöke és titkára, a nő­tanács és a vöröskereszt ve­zetőinek nem szabad kimarad­niuk. A tavalyi tapasztalatok alap­ján idén ismét az időszerű kérdések kerülnek megtár­Már most gondolnak ama, hogy a tananyag idejében rendel­kezésre álljon; Tavaly bizony előfordult, hogy csak késve vagy egyáltalán nem kapták meg a hallgatók a szükséges anyagot; — Csak a» előadásra tá­maszkodhattak, mert semmi­lyen jegyzet vagy brosúra nem állt rendelkezésükre mondta Spannenberger elv­társ. — Ez hiba volt, ezért már most gondolunk arra, hogy ez ne történjen meg mégegyszer. Az elmúlt év tapasztalatai alapján kezdenek hozzá idén az oktatási év megszervezé­séhez. Úgy tervezik Hobolon, hogy csak a nagy munkák be­fejezése után kezdik meg a tu­lajdonképpeni szervezést. Ez azonban nem azt jelenti, hogy addig nem tesznek semmit. Már most beszélgetnek az emberekkel. Ezzel szeretnék elérni, hogy jelentkezzenek. Ezzel egyidejűleg arra is nagy súlyt helyeznek, hogy akik je­lentkeztek, rendszeresen meg­hallgassák az előadásokat. Ta­valy erre nem gondoltak és ezért bizony többen elhanya­golták, nem mentek el az ok­tatásra. Ebből levonták a ta­nulságot és az idei évben már az előkészületeknél számítás­ba veszik ezt. Hobolon bíznak abban, hogy ez az oktatási év sokkal sike­resebb lesz, mint a tavalyi. Válasz a megyei pártbizottság levelére: Ötezer pár szandál hulladékanyagból A Szigetvári Cipőgyárban készül a válasz a megyei párt- bizottság levelére. A gyár dolgozói annak ide­jén tízezer pár cipő terven felüli elkészítését vállalták a kongresszusi versenyben. Ezek a cipők — melyekből július 31- ig 2 463 párat készítettek el — főként a nagy belföldi kereslet kielégítését célozzák. A felaján lás nagyobbik részét az év vé­ge felé tervezték teljesíteni, amikor már eleget teltek ex- portszállítási kötelezettségeik­nek. Most újabb felajánlás fogal­mazódik a gyárban a megyei pártbizottság felhívására. A lényege az, hogy a kongresszu­si verseny során felhasználják a tavasszal összegyűlt, de még jól hasznosítható hulladékbő­röket, s ezekből mintegy ötezer pár női szandált készítenek. Többet ésszel, mint erővel! Villamosították kilenc gyári­munkás lakását Hirden A munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló pátt- határozat megjelenése után a Pécsi Kenderfonó vezetői vállal­ták, hogy a tanács segítségével villamosítják a volt Schmidi- féle malmot, mely jelenleg kilenc gyári dolgozónak nyújt ott­hont A gyáriak kérésére az 1. kerületi tanács „keretet" adott az Áramszolgáltató Vállalatnak. A gyár használt anyagot adott a villanyszereléshez. Július 30-án elkészültek a szerelők a mun­kával, s ezen az estén már villanyfény mellett olvasták az új­ságot a munkások lakásaiban. Egy év alatt 7,6 százalékkal nőtt Baranya és Pécs lakóinak pénzbevétele A Központi Statisztikai Hi­vatal Megyei Igazgatósága el­készítette első félévi jelenté­sét; A jelentésből kitűnik, hogy Baranya megye és Pécs város lakosságának pénzbevé­tele 1959 első félévében 7,6 A kongresszusi versenyben 200 OOO tégla terven felül A pécsi téglagyár a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy terven felül 200 ezer téglát gyárt, A vállalást <1már a napokban teljesítik is, Barta Ilona és Kis József né naponta 50 ezer nyerstéglát rak a kis szállítókocsikra. Ezeken kerül a tégla a szárítóba. Még forró a tégla a kemencékben, amikor Csorbics Janos rr^ÍTdimorUsukat. Naponta ^^llTváZás^ meg. Az ő munkája is nagyban hozzájárult a vallalas téljltítéséhez. százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Ezen be­lül a munkabérek és a szemé­lyi jellegű kifizetések címén 9 százalékkal, felvásárlási kifize­tések címén 4,3 százalékkal na­gyobb pénzösszeg került a la­kossághoz, mint a múlt év azonos időszakában. A pénzbe­vételek növekedése elsősorban a foglalkoztatottság növekedé­sével függ össze, de jelentősen növelték a lakosság pénzbevé­teleit az év eleje óta hozott olyan kormányintézkedések, mint a nyugdíjemelés, a peda­gógusok és az egészségügyi dolgozók fizetésrendezése, a családipótlékok emelése stb. A lakosság tafcaréfkfbe tét­állománya fél év alatt mint­egy kétszeresére (44,3 millió forint) emelkedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyít­va.­A pénzbevételek növekedésé hez hasonlóan nőtt a kiskereskedelem forgalma is. Baranya megye és Pécs vá­ros kiskereskedelmi hálózata 1959 első félévében 1070,3 mil­lió forint forgalmat bonyolított le, folyó áron számítva 7,6 százaikkal többet, mint az el­múlt év azonos időszakában. A forgalom emelkedése Pécs városban magasabb, mint a me gyében. Az összes eladáson belül az állami kiskereskede­lem forgalma 8,3 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedele­mé 6,5 százalékkal volt na­gyobb, mint 1958 első félévé­ben. A félév folyamán a szö­vetkezeti kereskedelem része­sedése az összforgalomból 26,6 százalék volt, vagyis kevesebb, mint az elmúlt esztendőkben. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a szövetkezeti kiskeres­kedelmi hálózatnak sokkal igé nyesebben, nagyobb áruválasz­tékkal kell a falu rendelkezé­sére állnia, jobban meg kell szervezni az árúkínálatot, kul­túráltabban, előzékenyebben kell kereskedni. A kiskereskedelmi forgal­mon belül az élelmiszerek bolti forgalma a félév folya­mán 7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. A második ne­gyedévben javult a húsellátás és kevesebb fagyasztott húst hoztak forgalomba. Emelkedett a tej és a tejtermékek forgal­ma is. Zöldségellátásban lénye ges javulás viszont csak a fél­év végén volt tapasztalható. Ekkor az árak is jóval alacso­nyabbak voltak, mint a múlt év hasonló időszakában. Több esetben akadozott azonban a '-envé’-eűátás s elég sok panasz merü,: fel a kenyér minősé sni­vel kapcsolatban is. Mindebből tehát megállapítható, hogy job ban éltünk, többet ettünk, mint egy évvel ezelőtt, az élelmiszer- fogyasztásunk továbbra is emel kedő tendenciát mutat és egy­re keresettebb cikkekké vál­nak a kalóriadús élelmiszerek, a tejtermékek. A vendéglátó vállalatok for­galma az elmúlt félévben 1,4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Ennék oka főként a kedvezőtlen időjárás­ban keresendő, amely a szabad téri vendéglátóhelyek forgal­mát jelentős mértékben csök­kentette. Ez év első félévében ruházati cikkekből több, mint 8 százalékkal töb­bet vásárolt megyénk és Pécs lakossága, mint 1958 első fél- , évében. A nagymérvű emelke- 1 dés ellenére a gyapjú, bánion, 1 nylon pulóverekből, nylon, ' perlem és tiszta selyem felső és alsó ruházati cikkekből és a jobb minőségű plasz fazemú borjúbox félcipőkből nem tud­ta a kereskedelem a nagy ke­resletet kielégíteni. Az eseten­ként rendelkezésre álló meny- nyiség 24—48 óra alatt elfo­gyott. A legnagyobb forgalomemel­kedés az elmúlt félévhez viszo­nyítva a vegyes iparcikkeknél volt, mivel itt a múlt év ha­sonló időszakához képest az eladott árumennyiség 14 szá­zalékkal növekedett. Ezen be­lül különösen a tartós (műsza­ki) árucikkek és a bútor for­galma volt a legnagyobb. A forgalom emelkedését nagyban elősegítette, hogy a félév fo­lyamán a hitelvásárlási akció keretében 4629 vásárló több, mint 25 millió forint értékű A Baranya megyei Epí- ” tőipari Vállalat laka­tosműhelyében Perkecz Jó­zsef géplakatos addig töp­rengett, ahogy mondják: fúrt-faragott, míg elkészítet­te mechanikus lemezvágó- gépét, mellyel a munka ter­melékenységét 1:100-hoz megemelte. A lakatosműhely 50 dolgozója eddig jóformán kézi erővel, a géphez viszo­nyítva csigalassúsággal vág­ta a lemezeket (munkájuk legnagyobb része lemez­munka), most a tömzsi gép 1 óra alatt 2400 métert ké­pes levágni az anyag defor­málódósa nélkül. A maguk készítette fémvázas kis mű­hely betonalapzatán egy má­sik gép csonkjai i6 a leve­gőbe merednek. Ez lemez­hajlító gép lesz. Perkecz Jó­zsef géplakatos Egervári Jó­zsef segítségével már a má­sodik újításon dolgozik. Ribli János bőrgyári ve­gyészmérnök gyorscserzési eljárása közel egymillió fo­rintot takarít meg a népgaz­daságnak és emellett lénye­gesen növeli a munka ter­melékenységét; István-aknán és a komlói III-as aknán az eddigi fej- tökalapáccsal végzett mun­ka helyett kísérletet folytat­nak a szénfűrésszel történő szénjövesztésre. A Baranya megyei Tégla­gyári Egyesülés több üzemé­ben az elmúlt hónapokban kísérletet kezdtek a lyuka­csos válaszfal-tégla előállítá­sára, mert meggyorsítja az építőipari munkát s maga az anyag is jobb. A Pécsi Panelgyár felépí­tése alkalmat ad az előre­gyártott elemekkel történő építkezés nagyobb arányú bevezetésére. A Sopiana Gépgyárban je­lentős anyagmegtakarítást értek el újításokkal az ex­portra készülő húsipari gé­peknél. És tudnánk sorolni a példákat tovább. Lehet-e ezek után a2t mon­dani, hogy a munkaverseny fogalmát kimeríti, ha egy munkás a napi 25 csavar he­lyett 28-at gyárt? Annyit je­lent-e csak a munkaverseny, hogy az emberi lelkesedésre hivatkozva azonos munkaidő mellett (természetesen pénz­ért) több munkát, nagyobb teljesítményeket várunk az emberektől? A fenti példák azt bizo­nyítják, hogy nem ezt jelen­ti! Mégis, több vállalatnál csak erre alapoznak, nem ve­szik számba a műszaki szín­vonal emelésének lehetősé­geit, azt a hatalmas segítő erőt, amit a korszerűbb ter­melési mód nyújthat. Ki is nevetnénk azt az embert, aki ujjain akarná megszámolni, hányféle olyan munkafolya­mat van még gyárainkban, üzemeinkben, ahol 30 évvel ezelőtti módszerrel dolgoz­nak. Persze, minden gyártási folyamatot megváltoztatni kellő beruházási összeg nél­kül nem lehet. De tegye az a vállalat vezetősége szívére kezét, ahol saját erőből (!) nem lehetett volna egy-egy munkafolyamatot, akár újí­tással, akár jobb műszaki szervezéssel, korszerűsítem. S éppen ezért, az új mód­szerek kihasználásával, kikí­sérletezésével, bevezetésével kell termelékenységet emelő módozatokat találni. A kong­resszusi versenyben részt ve­vő emberek lelkesedését nem lehet lebecsülni, mert ez óri­ási erő. Képes arra, hogy előre hozza bizonyos felada­tok megoldását, határidőket rövidítsen le. Például a Komlói Építőipari Vállalat több nappal előbb adott át lakásokat, a Villanyszerelő Vállalat tsz villamosvezeté­kek bekötését, a Közúti Üze­mi Vállalat útkorszerűsítése­ket végezte el határidő előtt, stb.) A jó szervezés a lelkes munkaütemmel párosulva képes lényegesen lecsökken­teni az önköltséget is, ol­csóbban termelni rövidebb idő alatt. Am a kongresszusi ver­seny a technikai színvonal emelését is célul tűzte ki és főleg e célt szorgalmazza. Ne csak az emberi erő segítse emelni a termelékenységet, hanem az új módszer, az új technikai eljárás, a korsze­rűbb mimkavégzés is! A felszabadulás óta való­ságos ipari forradalom zaj­lott le hazánkban. Gondol­junk csak az akkori és a mai munkamódszerekre a bányá­ban, a gépiparban, a rnező- gazdaságban! Most ezeken a nyomvonalakon haladva a kongresszusi munkaverseny folyamán kibontakozásra vár ezer és ezer munkás és mű­szaki alkotókészsége, ami nemcsak eredményesebbé, hanem könnyebbé is teszi a termelést Perkecz József géplakatos mielőtt bemutatta volna mű­ködésében mechanikus le­mezvágó gépét, előbb a régi, kézierővel működő ollót is­mertette, azzal vágott el egy lemezt. Aztán amikor oda- állt az új, magakészítette fél­automata gép mellé és le­nyomta a gépezetet mozgás­ba hozó kart, már annyi munkás volt a helyiségben, alig fértünk ál. Nem lehet megfelelő szavakat találni arra a büszkeségre, ahogy ezt a gépet bemutatták ne­künk, látogatóknak. S nem­csak azért örültek, mert könnyebb lett vele a munka, hanem egy kicsit azért is, mert előbbre viszi a vállalat tervének teljesítését; A Baranya megyei ipari ” üzemek teljesítményé­re számít az ország, s nem kis mértékben függ az or­szágos határozatok megvaló­sítása üzemeink termelésén. A második félév sokkal na­gyobb követelményeket ró ipari munkásainkra, mérnö­keinkre, műszakiainkra, mint az első. Ezeknek a követel­ményeknek pedig csak a technikai színvonal további emelésével, az emberek al­kotókedvének soha nem lá­tott kibontakoztatásával tu­dunk eleget tenni. Okosab­ban, ötletesebben kell dol­goznunk. Vagy úgy is mond­hatnánk: többet ésszel, mint erővel! Szüts István Még sohasem kaptak ennyi préminmol! árut vásárolt rncg. A delem nem tudta az igényeket kielégítem még mosógépből, Pannónia motorkerékpárból, hűtőszekrényből, törpe tűzhely bői, motor alkatrészből és bú­torból. A megye és a város terüle­tén ebben az évben tovább ter­jedt az új kiszolgálási formák bevezetése. A félév végéig Pé­csett 2 önkiszolgáló, 2 önkivá- lasztó és egy gyorskiszolgáló, Baranya megyében négy önki- szolgáló, három önkiválasztó és három gyorskiszolgáló bolt működik, amelyből négy föld­művesszövetkezeti bolt; A lakosság jobb ellátása ér­dekében ezen kívül Pécsett 17 tejboltban bevezették a vasár­napi nyitvatartási és ugyan­csak kilenc iparcikk-bolt meg­hosszabbított nyitvatartással üzemel, hogy a dolgozók mun­ka után is beszerelhessék a szükséges árukat. A Mohácsi Selyemsaövőgyár- ban minden szövőnőnek van kongresszusi felajánlása; Ki ennyi, ki annyi százalékkal szándékozta növelni az I. osz­tályú áruk minőségét, valameny nyien pedig összefogva túl akarták szárnyalni minden ed­digi eredményüket és a meg­kívánt 62 helyett 80 százalékra emelni az első osztályú sely­mek arányát; Az előző hónapokban* nem tudták mindig teljesíteni az ígéretet, de már akkor is meg­érdemelték a dicséretet. Most pedig már különösképpen rá­szolgáltak: júliusban 80,3 szá­zalékra emelkedett a minőség. A szövőnők fizetése a minő­ség javulásaival egyenes arány ban növekszik. A megkívánt határon túl minden százalékért külön prémiumot kaptak. Még sohasem fizettek ki a gyár tör­ténetében annyi prémiumot, mint a július 15-től 30-ig ter­jedő héten, amikor a szövőnők összesen 7 594 forintot kaptak; A Mohácsi Selyemszövőgyár­ban a kongresszusi verseny so­rán elért jó eredmények „tit­ka“, hogy a pártszervezet ál­landó figyelemmel kíséri a ver seny alakulását, segít az ered­ményeik értékelésében és nyil- vánceságra hozásában;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents