Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
A kommunisták számvetése Máriakéménden A máriakéméndi pártszerve-1 zet tagjai kedden este gyűlnek össze vezetőségválasztó taggyűlésükre. Az előkészületeken túl vagyunk már — mondja Szűcs György elvtárs, a párt- szervezet titkára. — Már azt is pontosan meghatároztuk, hogy ki felelős a helyiség rendbehozásáért, ahol majd a taggyűlésünket tartjuk, megbeszéltük már valamennyi tagunkkal, hogy a taggyűlésen valamennyien ünneplő ruhában jelenünk meg és megtettünk már minden előkészületet a taggyűlés utáni családi estre is. A nagy eseményre azonban nemcsak a pártszervezet tagjai készülnék. Az egész falu készül a vezetősógválasztó taggyűlésre. Ha nem is úgy, mint résztvevők, de úgy, mint érdekeltek. Várják, hogy a taggyűlés milyen határozatokat hoz, hogyan foglalnak állást a falu kommunistái a legfontosabb kérdésekben. A taggyűlésről, arról, hogy milyen fontos eseménye lesz az a pártszervezet és az egész tsz- község életének, már többször beszélgettek a pártonk í v üliek- kel is. Máriakéménden bevett szokás, hogy a kommunisták minden fontos ügyben beszélnek a faluval. így volt ez a termelőszövetkezet megalakításakor is, és utána is, amikor kisgyűlé- seken, csoportos beszélgetéseken tárgyalták meg, milyen irányú távlati terveket dolgozzanak ki a termelőszövetkezet számára, milyen művelési ágak ra fektessenek nagyobb súlyt, hogyan biztosítsák az igazi nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A falu népe mindig szívesen meghallgatta a kommunisták véleményét és szívesen adta a maga véleményét is. így volt ez most is, a vezetőségválasztási taggyűléseik előtt Igaz, hogy most a nagy munkák kellős közepén nem sikerült kisgyűléseket és csoportos beszélgetéseket szervezni a régi módon, az Iskolában, vagy udvarokon. Most tehát úgy fordítottak a dolgon a pártszervezet tagjai, hogy nem hívták össze a népet hanem odamentak; na lám, a Dukai most meg fogta őket. És mit tettek a kommunisták? Szűcs elvtárs, a pártszervezet titkára felállt és ott a gyűlés előtt kijelentette, hogy elsőnek kíván belépni a termelőszövetkezetbe. Ö utána ugyanúgy tett valamennyi kommunista, őket pedig követték még sokan. Ez még a tavasszal történt. Azóta már több hónap álmúlt. A falu termelőszövetkezeti faluvá lett. De erre az epizódra még jól emlékeznek az emberek. Ebből is látták, hogy a kommunisták nemcsak beszélnek, hanem tesznek is, ha úgy tetszik: példát mutatnak. És mi az még ezen kívül, amit helyesléssel fogadott a falu? Tetszik az, hogy ma a pártszervezetben valóban, szó szerint a falu legjobbjai vannak. Ez olyan sokat jelent a pártonkívüliek szemében, hogy talán az első helyen kellett volna említeni. Igaz, hogy most kevesebben vannak a pártszervezetben, mint az ellenforradalom előtt, de mégis nagyobb a pártszervezet és az egyes kommunisták tekintélye is. El kell mondani azt is, hogy vannak új emberek is a párt- szervezetben. Nemrég vették fel például tagnak Füleki Jánost, a termelőszövetkezet elnökét, aki az egész faluban jó gazda, becsületes ember hírében állt régen is, most is közmegelégedésre végzi munkáját Nemrég lett tagjelölt Molnosi János is, aki brigádvezetőként dolgozik a tsz-ben. Jó brigádvezető, igazságos, de ugyanakkor erélyes is, megköveteli, hogy mindenki jól dolgozzék. Éppen ezért van is becsülete a ts^-ben, és a pártonkívüliek is helyeslik, hogy ilyen ember került a párt tagjelöltjei közé. Szóval sok útja-módja van annak, hogy a pártszervezet kivívja a pártonkívüliek, az egész falu megbecsülését, és valóban vezetni tudja az egész falut. Büszkék az emberek arra, hogy szépen fejlődik a termelőszövetkezet és előreláthatólag a tervezettnél több lesz a jövedelmük is. Azt pedig, hogy erre az útra a kommunisták vezették őket, a legkisebb gyerek is tudja a faluban. A* pártszervezet tagjai, a kommunisták magyarázzák most is a jövőt a tsz tagságának. Az ő szavaikból tudják, milyen lesz majd az élet, ha meglesz a törzstenyészet, ha mégtöbb lesz a gép, ha gazdag lesz a szövetkezet. Tetszik a párt politikája — mondják a máriakéméndiek. És ez nagyon sokat jelent. Azt jelenti, hogy bíznak a pártban és a kommunistákban. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Máriakéménden van az az eszményi pártszervezet, ahol csak eredmények vannak, és hiba sohasem csúszik a munkába. Ez korántsem így van. De eredeményesen végzett munka érzésével ülhetnek össze a máriakéméndi kommunisták, hogy összegezzék munkájukat, megszabják a feladataikat és újjáválasszák a párt- szervezet vezetőségét. A falu, az emberek bizalma ott lesz velük a taggyűlésen is. K. P, Marosán György látogatása a Zrínyi Miklós katonai akadémián Szombaton Marosán György állammmiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dapsi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes politikai csoportfőnök, Kárpáti Ferenc alezredes, a hadsereg pártbizottság első titkára és Kaszás Ferenc ezredes, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője kíséretében meglátogatta a Zrínyi Miklós katonai akadémiát és hosszasan elbeszélgetett az akadémia vezető beosztású parancsnokaival. Marosán György közvetlen hangú beszélgetést folytatott az intézet nagytermében összegyűlt tanári karral és hallgatókkal. Baranya egyik legkorszerűbb mezőgazdasági üzeme épül a szigetvári nemes f űz-telepen Szigetvár és Siklós központ tál Dél-Baranya az ország legnagyobb nemesfűz-termő vidéke. Szigetváron, a híres Zrínyi-vár közelében, most új üzem épül, ahol a fűzvesszők feldolgozása történik majd. A telep dolgozói eddig igen mos toha körülmények között — a vár sötét, egészségtelen kazamataszerű helyiségeiben — végezték a munkájukat. Az 1,7 millió forintos költséggel épülő üzemben négy munkaterem lesz, s ezeknek két-két oldalát ablakok képezik. A vesszők hántolása eddig kizárólag kézzel történt. Az új munkahelyen egyelőre egy gépet állítanak fel, de a továb biakban teljesen gépesítik majd a hántolá; munkáját. Külön öltöző, zuhanyozó készül a női és férfi dogozók számára, valamint ebédlőt, irodákat, műhelyeket, raktárakat is létesítenek az új épü leiben, amelynek már a tetőzetét szabják az ácsok. Külön álló építményben helyezik el a nagy kettes főzőüstöt, s ezekben egyszerre 16—18 mázsa fűzvesszőt tudnak majd barnára pácolni. A terv szerint az év végére készül el az új telep: ez lesz Baranya megye egyik leg korszerűbb mezőgazdasági üzeme. Átlagosan száz embernek — főleg nőknek — biztosít majd jó munkaalkalmak Az ' idei nemesfűz-termést, amelynek betakarítása novern bér elején kezdődik meg, nagyrészt már az új üzemben fogják feldolgozni. A kosarak. kerti bútorok és más tárgyak készítésére alkalmas vesszőket Szigetvárról a beké si „kosárgyár“-nak és a háziipari szövetkezeteknek szállítják, de jelentős mennyiség kerül majd exportra is. Warszawákkal a százezer kilométer lelett — Érdemes volt vigyázni a kocsikra, gondozni, ápolgatni — mondotta tegnap délben Magyar József, a 26. sz. AKÖV taxivezetője, amikor megkérdezték kollégái tőle: Józsikám, menniy az idő? — és ö új, 15 köves Pobjeda órárjáról mondhatta: Negyed egy! A lengyel nagykövetség kereskedelmi osztálya, valamint a zerani FSO 'gyár, amely az egész világon ismert és kitűnő Warszawa gépkocsikat gyártja, szerte az országban megjutalmazza azokat a gépkocsivezetőket, akik 100 ezer kilométernél többet futnak a Warszawákkal nagyjavítás nélkül és munkájukat kiválóan végzik. Ez eddig Szegeden, Győrött, Miskolcon, Budapesten voltak ilyen jutalmazások és most Pécsre, a pécsi AKIG területére került a sor. A jutalmazási ünnepségen megjelnt Tadeus Dorottha elvtárs, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa és a Warszawa-gyár mérnöke, Mye- cyslaw Mothornyk elvtárs, kiváló fiatal ellenőrző mérnök. Tadeus Dorottha üdvözölte a megjelenteket, hangsúlyozok, ahol a^ csoportok ^cepzoa- AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiA«,iAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAüván, milyen nagy fontossága ték. így például minden csáp-- lőcsapathoz beosztottak egy- < egy kommunistát, aid a munka szünetében beszélgetett aj dolgozókkal. Vélemények? Tér- ; mészetesen a pártonkívüliek ; elmondták a véleményüket azj eddigi munkáról. Az általános ! hang: tetszik a párt politikája,! nagyban is, és kicsiben is. Tét' szenek a központi, országos je-* lentőségű határozatok és tét-3 szik az alapszervezet munkája 1 is. Sok mindenre emlékeznek az emberek a faluban. Sok min-- den megragadta a figyelmüketj az elmúlt évek alatt és sok; kisebb-nagyobb eseményből és j tényből állították össze a véleményüket a pártszervezet és j a kommunisták munkájáról, * hogy most kimondhassák: tetszik a munkájuk. Sokan voltak jelen példáull azon a gyűlésen is a tavasszal,! ahol a termelőszövetkezet alakításáról volt szó. Emlékeznek! arra, hogy ott a gyűlésen fel- ' állt Dukai István és azt mondta: én belépek, ha előttem be-j lépnek a kommunisták és a ta-< nácstagok! Sokan néztek akkor j kérdő tekintettel a jelenlévő j párttagokra és tanácstagokra.; Többen talán arra is gondol-! < 28 négytalálatos ] A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelen tése szerint a lottó 35. játékhetére 3 520 378 szelvényt kü'dtek be a fogadók. Telitaiálatos szelvény ezúttal nincs. Négy találatot 28 fogadó ért el, nyereményük egyenként 94 295 forint. A háromta'álatos szelvények száma 2 498. A nyeremény egyenként 528 forint. A 71596 kéttalálatos szelvényre egyenként 18.40 forintot fizetnek. MATYI BÁCSI így hívja mindenki. Bejön egy középkorú emiber: — Matyi bácsi végeztünk a káposzta berakásával, most hová menjünk’ Egy pillanat alatt kész a válasszal. — A gyümölcsösből hordják le a rakodóra a dinnyét! — Már szedtek? — Persze, hogy szedtek, egy nappal előbb kell a dinnye a vállalatnak. Az ember elmegy, de még be sem csukódik az ajtó, máris egy fiatalember ugrik az irodába. — Matyi oicsi végeztünk a szénagyűjtéssel. — Elég gyorsan! — jegyzi meg Matyi bácsi és már mondja is hová menjenek. — Az erdőnél még van gyűjteni való. oda menjetek. Emberek jönnek, emberek mennek, így megy ez egész délelőtt a bólyi Kossuth irodájában. Ha szabad percei lennének Matyi bácsinak, akit teljes nevén Szabó Mátyásnak hívnak, akkor meg én nyaggatom kérdéseimmel. Az életéről kérdezősködöm: hogyan jutott el a terme1 őszövetkeze+ig. — Nekem aránylag könnyű volt! — mond ja. — Én már dolgoztam nagy gazdaságban« Mesélni kezd « Szinte elém varázsolja a mikepércsei erdőt, az erdészházat, az öt hold illetmény- földet, az édesapját, aki erdész volt és korán meghalt. Népven voltak testvérek, mind a négy közül Matyi bácsi, az akkori Matyi szerette a legjobban a termesze tét. Mindig az erdőben bolyongott, vagy az illetményföldön tevékenykedett. Jó- eszű volt. Mondták is többen az apjának: — Miért nem taníttatja? Az apja így felelt: — Egyik gyerek rovására sem taníttatom. Meg aztán nem akarom, hogy apja- tagadó legyen, hogy meg kelljen tagadnia szüleit. Ezt mondta az embereknek, a gyereknek meg ezt: — Olyan emibar légy, amilyenné a tehetséged tesz! Matyi megfogadta a tanácsot. Tanult, de nem a testvérek rovására. A maga erejéből végezte el a mezőgazdasági intézetet, amely két éves volt és amely altisztet csinált belőle azo/i a papi birtokon, ahol apja is szolgált. — 16—18 órát dolgoztak itt az emberek! Nehéz volt, nagyon nehéz. Felülről parancsoltak és ne- k;m úgy kellett ezt végrehajtani, hogy a munkások is meg legyenek elégedve, de a gazdáim is. Jött a felszabadulás. Felosztották a nagybirtokot, őszintén mondja: fájt ez neki. ő úgy képzelte: jó lett volna egybe hagyni mindent, a gazdasági épületeket, gépeket és a volt summások, cselédek azonnal összeállhattak volna és a közös birtoknak közös lett volna a haszna. Akkor így gondolkodott, de később meggyőződött róla: így volt ez rendjén, ö is kapott három hold földet, nem jutott több egy négyszögöllel sem. Aztán Bolyba jött. Itt 10 holdat kapott. Jól ment neki. Foglalkozott ő mindenféle növénnyel, olyan nal is, amilyent azelőtt még nem látott a bólyi föld. Termelt répamagot, káposztá d, dinnyét, 1949-ben aztán megalakult a termelőszövetkezet. Először a könnyebbik megoldást választott ta. Elment az állami gazdaságba gazdász- nak. A földet azonban nem tudta leadni. 1951 februárjában aztán belépett a Kos- suth-ba. Két évig dolgozott kint a mezőn, aztán kiemelték: a tsz agronómuse lett, majd elnöke és agronómusa egy személyben. Lassan bét éve vezeti ezt 1435 hold ■írfaÉfyl rendelkező közös gazdaságot. Érdekes: ő haj naltól késő estig dolgozik, sokszor 16 órát is naponta és ez idő alatt azért küzd: a tagok legfeljebb tíz órát dolgozzanak. A tagok azt mondják: egész évj átlagban ők már nem dolgoznak többet nyolc óránál és mégis jól élnek, jobban mint az egyéniek. És így is csépeltek már. Péntekre befejezték a cséplést. Nem volt gyerekjáték 75 vagon gabonát elcsépelni ebben a rendkívüli időjárásban. Jönnek az emberek; tanácsot kérnek, útbaigazítást kémek és Matyi bácsi mindenkit útba igazít. — Útba igazít ezzel a gondolattal: — Csak úgy dolgozzanak, mint a magukéban. Mert itt nemcsak maguk dolgoznak, de maguk is fizetnek maguknak. És mennek az emberek: mennek a dinnyeföldre, mennek szénát gyűjteni, káposztát vágni. Maguknak csinálják, övék az állatok, a termés, a hárommillió forint értékű tiszta vagyon, a föld, minden és tőlük függ mennyivel növekszik a vagyon, a betervez zett munkaegység értéke mennyivel lesz több. van a KGST keretében a szocialista osrzágok egymás kö► zötti segítésének, elvtársi tapasztalatcseréjének. Elmondot► ta, hogy a zerani gyár, amelyet a Szovjetunió segítségével hoztak létre a lengyel munkások, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül és milyen sok új, jelentős értékű és fejlettségű járművel gazdagítja a lengyel népgazdaságot és a népi demokráciák gépkocsiközlekedését. Majd kiosztotta az AKIG területéről meghívott 26 gépkocsivezetőnek az FSO-gyár ajándékát, egy 15 köves Pobjeda karórát, és kérte a veze~ töket, hogy gondozzák továbbra is olyan szeretettel kocsijaikat, mint eddig tették. Bakán József elvtárs, az AKIG igazgatója üdvözölte ezután a kiváló gépkocsivezetőket, néhány közvetlen szóval vázolta a feladataikat. „És jegyezzék meg, elvtársak — mondta Baltán József —, hogy nincsen rossz kocsi, csak hanyag vezető!” EltOlmStlI VOlt beszélgetni Myecyslaw Mothornyk mérnölkikel, az FSO gépkocsigyár ellenőrző mérnökével. A legnagyobb elragadtatás hangján beszélt- arról a gondosságról, amelyet a magyar gépkocsivezetőik a Warszawák iránt tanú- sítottaík. Elmondotta, hogy a sok ezer lengyel kocsit általá* ban nagyon kedvelik a gépkocsivezetők, mert a magyar út-1 viszonyokat kitűnően bírják, felépítésük egyszerű, a kisebb cseréket, főjavításokat gyorsan el lehet végezni, mert a szervizszolgálatot megszervezték az országban. A huszonhat kitüntetett közül tizennégyen a pécsi 26-os AKÖV „pilótái”. Most mosolyogva ülnek a fényképezőgép leneséje előtt, kortyolnak egy keveset a finom móri borból és csipegetnek a szendvicsből. Né- ziS az óráikat, pontosan be- állítják. A legtöbbet Magyar József, a népszerű pécsi taxisofőr futotta Warszawájával, pontosan 128 657 kilométert mindenféle különösebb javítás nélkül! Hogy ez milyen nagy teljesítmény, azt főleg a szakemberek tudják értékelni, de összehasonlításképpen elmondhatjuk, hogy ötször elmeheteit volna Buenos Airesbe és vissza ennyi kilométerrel A jutalmazottalk között találjuk a többi ismert pécsi „pilótát” is, Boldog József, Papp József, Várszegi János, Vincze István meg Szabó Sándor nevét olvasom a többiek között. Villan a vaku: megörökíti Szabó Bélát tizennégy kitüntetett soffőrje körében, mellette ott ül vidáman Bakán József, de Dorottha elvtárs is a kitüntetettek egészségére emeli poharát Igaza volt hát Magyar Józsefnek: Érdemes volt vigyázni a kocsira! Nemcsak az ajándék óráért, nemcsak az erkölcsi elismerésért, hanem elsősorban azért, akikért ezek a kocsik futnak, az EMBEREKÉRT! Az emöere^rt akik lehet, hogy néha idegesek — főleg, ha nincsen taxi, amikor nagyon kellene —, de szeretettel figyelik a kocsivezetők biztos kezét, amikor gyorsan és pontosan szállítja őket a kívánt helyre. Igaza volt Myecyslaw Mothor- nyknak: Megérdemelték! Az órák pontosak! Legyenek ők is pontosak! De Gaulle algériai látogatása Párizs (MTL) De Gaulle elnök szombaton, algériai utazásának harmadik napján az algériai—tunéziai határra érkezett, hogy ott megtekintse a megerősített katonai állásokat. Látogatása során De Gaulle pénteken francia tisztekkel folytatott beszélgetése során egyértelműen kijelentette, hogy Algériában folytatni szán dékozik az úgynevezett „pacifikálást”. A francia demokratikus közvélemény« amely álhatatosan törekszik az algériai békés ren dezésre, határozottan ellenzi a vérontás folytatását Az Hu- manité hangsúlyozza, hogy De Gaulle kijelentései rácáfolnak azokra a félhivatalos burzsoá propaganda nyilatkozatokra, amelyek szerint De Gaulle újabb kezdeményezést akar tenni az algériai kérdésben. Az Humanité emlékeztet arra, hogy a „pacifikálás“, amelyet De Gaulle folytatni szándéko- zik, immár öt éve tart«
