Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-29 / 202. szám
16 738 000 forint hitel a baranyai üzemeknek és vállalatoknak ; Tavaly még csak ötmlBfó .Tolt az „öcsi“, ami nem más, minit ömköíltségcsökkentő valamint a termelésnövelő rövid- lejáratú bankhitel együttes összege Baranyában. Ez az összeg — az idén eddig felhasznált közei tizenhétmiUió- mak nem egész egyhammada — 1958-ban elegendő is voiL Az üzemek, vállalatok igazgatói még nem éltek a rövidlejára- tú bankhitel nyújtotta lehetőségekkel főként azért, mert úgy vélték, hogy a hitei igénybevétele csökkenti a prémiumot és a nyereséget *—® Azóta szerencsére sókan meggyőződtek róla, hogy ez nem igaz, — mondotta érdeklődésünkre Németh Lajos elvtára, a • Beruházási Bank fiókvezetője. — Tavaly még számtalan beruházóval találkoztam, áld azt mondta: nem vesszük igénybe az JocsF-t, mert úgyis kapunk hitelt a népgazdaságtól És azt nem kén visszafizetni. Idén, az őnkSttségcsőik- kentő és termelésnövelő rövidlejáratú bankhitelt lényegesen több vállalatunk vette igénybe, mint tavaly. Ez az eddig felhasznált közel tizenhét miUhó forintból is megállapítható. A hitel nagy siker* éppen abban rejlik, hogy felhasználása nem rövidíti meg sem a munkásokat, sem a vezetőket, sőt. -.; A beruházás visszatéríti a hitelt, s nem kell azzal terhelni a várnáját egyéb költ- ségeiL Nézzük tatán, mdjFtk azok a pécsi és baranyai üzemek, vállalatok, amelyek kezdettől fogva szívesen fogadták az „öcsi“-t, s a lehetőségek szerint most is igénybe veszik; r— A porcelángyár a legjobb e tekintetben. A gyorstüzelő berendezés megvalósításához 161 ezer forintot vettek igénybe tavaly. Ennek már a törlesztését is megkezdték, tizenegyezer foilj fajta üveglapok Infravörös sugarakat visszaverő üveget állítottak elő Angliában; Az üveg 8.5 milliméteres vastagságnál az infravörös sugárzás 93 százalékát veri vissza, míg a látható fényt 75 százalékban átengedi Különösen hőszigetelő lapok előállítására alkalmas, amilye- Jyeneket például különböző ipari kemencék nézőablakaihoz használnak; Az új üveg mechanikai szilárdsága, vegyi hatásokkal szembeni ellenállása is kiválói J,,, ’ rintot fizetnek vissza havonta. A dekorkemencék építéséhez újabban 410 ezer forintot kértek. A hitel segítségével rövidesen befejezik az építkezést, s a kemencék üzembehelyezésével megkezdik a törlesztést isi A Pécsi Bőrgyár az ex Hró bőrszárítás megvalósításához kértek 339 ezer forintét. Cser- zőhardók beszerzésére 247 ezer forintot igényeltek; -— A 21. sz. Autóközllekedési Vállalat adagoló-vizsgáló próbapadot vásárolt a 79 ezer forintos hitelből. A Tejüzem központi sajt- érlelő pincékéit épít "a Felszabadulás útján másfólmilliós beruházással. A Szigetvári Sütőipari Vállalat 900 ezer forintot használ fel új sütőkemencék építésére; A Szigetvári Konzervgyár vacuummos berendezést vásárol 200 ezer forintért lövidlejáraitú bank- hátóLböi, A röv5díeíSrat<l bankhitelt állami gazdaságok és gépállomások is igénybe vehetik. Németh Lajos elvtárs erről így beszél: ¥=t Az állami gazdaságok és gépállomások élnek is a lehetőségekkel. A baranyai állami gazdaságok két és fél millió forintot vettek igénybe főként kombájnszérük létesítésére. Rövidlejáratú bankhitelből építettek kombájn- szérüt Beremenden, Zengőalján, a bólyi, a pécsi és az ormánysági állami gazdaságokban. A siklósi állami gazdaság szőlőölványhajtatót, a zengőaljai állami gazdaság kisvasutat épít. A gépállomások közül a pécsváradi, a hamorudi, és az ócsárdi, a szenlőrinci, a vajszlói, a m&- gocsi és a szigetvári gépkocsikat vásároltak „öcsi‘‘-ből. Az „öcsi“ felhasználási területe nagyon tágas. A FÜSZÉRT nél a szállítási költségek csökkentésére két vontatót vásároltak belőle, a Szénbányászati Trösztnél a külszíni fejtések megmunkálásához nyújt segítséget, a vendéglátó vállalatok korszerű presszó és fagyűaltgé- peket szereinek segítségével; Szóval az önköltségcsökkentő és termelésnövelő rövidlejáratú bankhitel igénybevétele előnyös a vállalatokra nézve. Azért mégsem él vele valamennyi; Hogy jól megy-e minden ezeknél a vállalatoknál, arra nem tudtak választ adná a Beruházási Bankban sem. Megkezdődött az iskolákban j tankönyvek árusítása a Pénteken országszerte megkezdődött az iskolai tankönyv- árusítás, amelynek eredményeként a könyvek gyorsabban, zökkenőmentesebben jutnak el a diákokhoz, elkerülhető a könyvesboltokban nem egyszer tapasztalt torlódás. A tankönyvárusítás szeptember 5-ig tart Előfordulhat, hogy néhány iskolába egyikmásik tankönyvből kevesebb érkezett, mint amennyi szükséges. Az ilyen helyeken a hiányzó mennyiséget haladéktalanul utána rendelik, így minden tanulónak biztosítják a tankönyvellátást A jogászkonferencia második napja A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Szövetség által rendezett jogászi- konferencia második napján, pénteken szakosztályi ülések voltak. Dr. Beér János egyetemi tanár, a „Népképviseleti rendszer fejlődésének iránya a szocialista államban” címmel tartott előadást Az előadáshoz számos külföldi jogász is hozzászólt Veszélyes barátság Magyarul beszélő szovjet film Hálás és hasznos téma a rossz útra tévedt fiatalkorú gyerekeik neveléséről filméit készíteni. A Veszélyes barátság c, filmnek ez a témája. Megmutatja, hogy a fiatakorualcra nagyon hat környezetük s ha olyan „barátok“ közé keveredik a gyerek, akik nem éppen, a tisztességes úton járnak, akkor ettőbb-utóbb csavargóvá, munkakerülővé züllik. S hogy ez ne történhessen meg, ezért dolgoznak többek között a rendőrség gyermekvédelmi osztályai ÍS; Hasznos ezt a filmet megnézni gyermekeknek, szülőknek egyaránt, különösen pedig azoknak, akik hivatalból foglalkoznak gyermekneveléssel. Nem lehet egy gyereket sem végleg elintézni azzal, hogy javíthatatlan, hogy kár rá az időt pazarolni. Újra és újra segíteni kell, rávezetni a becsületes útra. S mint a film is bebizonyítja, ez a fáradság megtérül, mert az állandó foglalkozással számos fiatalt mentünk meg az elzüliéstől s ha törődünk velük, végül is megtalálják helyüket a társadalomban, A filmet rendező Marija Fjodorova eléggé lassan indítja el a történetet, később azon' ban felgyorsul a cselekmény üteme, de még mindig nem halad megfelelő „sebességgel“. Tény az, hagy egy má&felórás filmben nagyon nehéz ábrázolni-egy fiatal lelkivilágát, gondolkodásmódját, gondolkodásának változatait. Ebből adódik, hogy a rossz úton járó gyerek fejlődését kevésbé sikerült minden jelenetben, alaposan megindokoilini; Ha a mondanivaló szempontjából kevésbé szükséges jeleneteket lerövidítették volna — volt erre lehetőség — a gyerek fejlődése útjának töretlen bemutatásiára, még alaposabb lélek- ábnázoliásra is futotta volna az időből; A filmet nem sorolhatjuk a „nagy szovjet film“ kategóriájába, azonban tanulsága miatt mágia feltétlenül érdemes megnézni, (—raji Végre elérkeztek a váróé* széli házakhoz, a veteményesgyümölcsös körtekhez, A mű- útnak vége szakadt. Előttük enyhe emelkedő, legalábbis messziről így látszott. De amikor a traktor megpróbált felkapaszkodni rajta, lánctalpai megcsikordultafk az eljegesedett földön, az ágyú súlya húzta és lassan visszacsúszott. Mögöttük németek álltak, a felderítők csatároztak velük, lépésről lépésre hátráltak. És ekkor a fáradt, erőtlen emberekben felforrt a düh. Ledobták magukról köpenyüket, a traktor lánctalpa alá terítették, ágakat vágtak a fákról, kidön- töttek néhány kerítést, s kiáltozva, vállukkal tolták a traktort. El-elcsúsztak, de újra lábra álltak és a traktor remegve ez erőfeszítéstől, lassan kapaszkodott felfelé a jeges domboldalon. így tolták fel, s amikor felért, lánctalpa alá fadarabot dugtak, letekerték a csőriét s a gép lassan kapaszkodott felfelé a jeges domboldalon. Ekkor a városból, az egyik mellékutcából Nazarov traktoannyiaa azt hitték, hogy ottpusztult. Az emberek már messziről meglátták és kiáltozva szaladtak feléje. A traktor ugyanazokon a köpenyeken kapaszkodott fel; lánctalpa tépte, szaggatta őket, betaposta a" földbe, vagy galacsin- ná gyűrve szerteszét szórta. Himbálózó ruganyos léptekkel négy katona ereszkedett lefelé a dombról, taktusra hajladoztak a vállukon cipelt hosz szú léckerítés súlya alatt. Megálltak a traktor előtt, majd egyszerre félreugorva ledobták vállukról a terhüket, csak úgy porzott a hó. Egy perccel később a kerítés összezúzva, szétforgácsolva, szétlapítva hevert a traktor mögött. — Gyerünk, gyerünk! — kiáltott föntről Belicsenko, és egészséges kezével hívogatóan integetett A dombhajlaton állt egy görbe almafácska mellett Nazarov boldogan szaladt oda hozzá. — Derék fiú vagy! — dicsérte meg röviden Belicsenko — éppen jókor érkeztél! Gyorsan fordulj meg, vontasd fel a máNazarov még annyira telve volt azzal, amit véghez vittek, úgy szerette volna elmesélni, hogyan mentették meg a traktort — hiszen sorsára is hagyhatták volna, mert Belicsenko maga mondta: „Ha a németek .,, akkor felgyújtod a traktort” — hogy az első pillanatban sértve érezte magát. De aztán megértette, hogy Belicsenko most úgy viselkedett vele szemben, mint sajátmagával. Éppúgy követelt tőle és éppúgy képtelen volt dicsérni, nem ez volt a legfőbb gondja. Legyein mindig így! A golyók már körülöttük fütyültek. De még sűrűbben si- vítottak a kertben, ahol a katonák a kerítést szedték szét, rőzsét vágtak az ágyúk kerekei alá. Ketten megsebesültek, egy meghalt. Senki sem látta, hogyan. A többiekkel együtt cipelte a rőzsét, s amikor visz“ szanéztek, ott feküdt a rőzse- csomón, s a füle mögött vér csordogált, Borogyin hanyatt fordította, a katona ernyedten szétcsapta a kezét. — Fogjátok a rőzsét fiúk *— mondotta Borogyin, s amikor oldalra pillantott, látta, hogy Nyikonov, a széles mellű töltő- tüzér egy almafát akar kivágni. — Hagyd abba! — kiáltott rá. — Hiszen ez almafa! Nyikonov megsértődött. — Ugyan szakaszvezető, mit akarsz?! A köpenyemet az ágyú kereke alá raktam, egy szál gimnasztyorkában marad- ta% mbeRk pusztulnak* de ne merjem ezt a fát kivágni. „Mit is akarok tulajdonképpen”? — kérdezte magától meglepetten Borogyin. — Már negyedik éve nem lát mást, csak rombolást. Olyan rombolást, amitől isten mentsen mindenkit, hogy ilyent lásson. De' mindezen túl felmerült benne1 az emlék, ahogy a háború ki- j törése előtt a kolhozban a gyümölcsöst telepítették. Amikor bevonult, a fák már gyökeret vertek. Ugylátszik, ez az emlék erősebbnek bizonyult. I És Borogyin zavartan legyintett! Vágd hát! Most már jobbról is sziszegtek a golyók, a fatörzsékbe vágódtak, ágakat sodortak le. Az emberek görnyed ten szaladgáltak. j Már világosodni kezdett, amikor végre felvontatták az ágyúikat Lent a mélyben még az éjszaka uralkodott, de itt lassan kibontakoztak a sötétből az előbb még észrevétlen tárgyak: csizmával letaposott parányi fenyőfa, egy havas ribizlibokor. Az egész domboldal, amelyet felszaggattak a lánctalpak, tele szétlapított, összemorzsolt fadarabokkal, földbetaposott köpenydarabokkal, a szerteszét heverő deszkákkal, arról az elkeseredett küzdelemről tanúskodott, amely itt lezajlott. S az emberek, akik ide feljöttek, láttak a dombhajlatról, hogy virrad. Mögöttük volt a város, az éjszaka. i 1 •a tört elő, akiről már mindVlyÁlb írnél Sandte JÓKufUcK, a diásdvzlái líossutU Ztfz tafy{áUo<z F mlékszik, Józsi bácsi a februárvégi napra? Ott ÜH ^ az asztalnál, meleg szobájukban, időnként a derekához kapott és a fájdalom árnyéka suhant át az arcán. Beteg volt. Forró napokat élt át akkor Diósvtszló. Recsegve, ropogva törtek át az évszázados szokások korlátái. Megbolygatott méhkashoz hasonlított a falu, mindenki azt latolgatta: belépjen-e. Mondom, fájós derekához kapott, de csillogott a szeme. Micsoda csillogása volt! Máig sem felejtem el! Merész, fiatalító, jövőbelátó, olyan ember pillantása, aki súlyos koloncokat rázott le a nyakáról. Igen, nem tévedek. Maga volt a korlátok fődöngetője, az emberi lelkek felrázója. Sokan léptek be a buzdítására. Emlékszem, az egyik napon az erdőbe is elment. Akkor, amikor az egész falu kivonult fát vágni. Maga Józsi bácsi, mit sem törődve betegségével, kiballagott, hogy beszélgessen, jobb jövőt kovácsoljon velük az avarszagú szalonnapirító szünetekben. Fáklya volt akkor Józsi bácsi. Magára hallgatott, magát követte az egész falu. Termelőszövetkezeti község lett Diósviszló. Elmúlt a tavasz és beérett a gabona is. Sokszor felidéztem az alakját, fülembe csengett lendületes sodrású beszéde és eltűnődtem: vajon, mi lehet Józsi bácsival? Soha sem kételkedtem abban, hogy a régi fiatalastűzű Sándor József maradt, aki ma is az egész község tiszteletét bírja. Második találkozásunk filmszerűen pereg le előttem. Csépelt a termelőszövetkezet. Morgott a gép, szállt a por, s a közösség első termése bő sugárban ömlött a zsákokba. Maga Józsi bácsi a mérleget kezelte. Feladogatta a zsákokat, amikor megérintettem a karját: Emlékszik rám? — kérdezte a szemem. — Hogyne! — kiáltotta túl a gép moraját, Azután elfordította a tekintetét. t— Beszélhetnénk kicsit? «■* Mindjárt! — felelte s az egyik árnyékos fa alá {«- vitilt, majd otthagyott, hogy zsákolni kell, rögtön jön. Hiába vártam. Amikor a zsákolással végzett, fel-alá járt a papsajtos udvaron, mintha a világon sem lettem volna. • Kifogytam a türelemből és odamentemi Beszélhetnénk kicsit? ■— Eh! Nem tartozik rám! Senkivel sem akarok szembekerülni* Most az én arcomon suhant át árnyék. Az a kép, amit magáról oly gondosan felépítettemK ebben a pillanatban összeomlott. A cséplőgép mellett megértettem, hogy a mai Sándor József nem azonos a régivel. Később hallottam, hogy mi történt magával az egyik közgyűlésem A szőlőről vitatkoztak. Arról, hogy az alapszabály legfeljebb 600 négyszögölet enged meg a háztájiban, s a Kossuth sok tagjának nyolcszáz, ezer, ezerötszáz kvadrátja is van, ezért a többletet közös művelésbe kell venni. ■ Ekkor állt fel Józsi bácsi és kiáltotta a leghangosabban: — A szőlőt nem adom: még ha összerogy az égboltozat, akkor sem! S kivonult a közgyűlésről Az embereket meghökkentette hirtelen megváltozása. Mi tagadás: meg is zavart néhány tsz-tagot, ám az égboltozat azért nem rogyott össze. A nap éppúgy sütött, mint máskor szokott, és acélossá érlelte a viszlói búzát. Annyi gabonájuk termett, hogy nem győzik behordani. Tizenhárom-tizenöt mázsát osztanak ki csak előlegként — több mint negyvennyolc forintot ér majd egy munkaegység, Közel ötven forintot néhány hónap múltán! Amint Keserű bácsitól, az állattenyésztési brigádvezetőtől hallottam, a munka nem halad rosszul. A tagság javarésze szorgalmas. A legjobbak tervezgetnek. Közös istállókat akarnak építeni, mérgelődnek amiatt, hogy csak öt törzskönyvezett kocának valójuk van, többet akarnák. Már a pihenőben is megtalálták egymást Két héttel ezelőtt külön autóbuszt kértek, s ötvenen a tsz-tagok, kirándultak Fonyódra, onnan pedig Badacsonyba. Igen, viszlói tsz-tagok jártak a magyar tenger partjánál, sokan életükben előszöri Jónéh&nyan még ma is hallják a sirályok zajongását és maguk elé képzelik, miként bukták a habok alá a fényes hal után. így van Józsi bácsi: szinte észrevétlenül összeforr a nagy család, a Kossuth tagságai És Józsi bácsi? Háborog és a szőlőn jár az esze. A szőlőn, amelynek egy holdja — a Józsi bácsi általa jól ismert Körösi Lajos tsz-tag számítása szerint —i 163 munkanapba kerül egy évben. Nincs egy hold? Legyen csak ezer kvad- rát; arra is elmegy vagy száz nap! Mikor dolgozza meg? Akkor talán, amikor a tsz határa ii munka után kiabál? Mit szól ehhez a tagság? * Tavasszal Józsi bácsi volt az évszázados korlátok Aön- tögetője. Miért vár moot másra? MAGYAR LÁSZLÓ Kevés már az egy zöldségbolt a nyugati városrészben A nyugati városrész kinőtte már új cipőit, ami az ott lévő üzleteket, de elsősorban a zöldségboltot illeti; Sok a lakó, kevés most már az egy zöldségbolt, de a helyzet azért jobb is lehetne. Nem kellene egyszerre ötven embernek sorbánéiba a két eladd előtt, ha:: 3 s; ha legalább még két eladót állítana munkába a MÉK a boltba mind két műszakban, . ha gondolnának arra, hogy az utcán is lehet káposztát meg dimy- nyét árusítani, sőt zöldséget és paprikát is..; Bizonyára mindezt elintéznék, ha a MÉK-közpcuntból va laki a nyugati város rédz zöldségboltjában töltene egy napot és meggyőződne arról, hogy a bolt túlzsúfolt és hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, .<i júí 1\
