Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
Eisenhower elnök látogatása Bonnban Bonn (MTI). Büaenfeowemek, aki szerdán este érkezett meg Bonnba, csütörtökön zsúfolt a programja; Reggel nyolc óra 15 perckor félórás látogatást tett Bad Go- desbergben a nyugat-németországi amerikai diplomatáknál, majd felkereste Heuss elnököt. Ez a látogatása pusztán udvariassági jellegű, mert Eisenhower nem államfői miségben érkezett Bonnban Kilenc óra húsz perckor kezdődtek hivatalos megbeszélései a Schaumbur-palotában. Előtte négyszemközt tárgyalt Ade- nauerral, majd bekapcsolódott Herter amerikai és Brentano nyugatnémet külügyminiszter is. Eisenhower bonni sajtóértekezlete Bonn (Mil). Eisenhower elnök Bruce amerikai nagykövet kíséretében valamivel 12 óra előtt megérkezett a bonni külügyi hivatalba, hogy a nagy ülésteremben körülbelül háromszáz bel- és külföldi újságíró előtt sajtóértekezletet tartson.' Az elnök a sajtóértekezleten kijelentette, igen fontos, hogy Hruscsowal való találkozásakor új kiindulópontot találjanak a német újraegyesítés problémájának megoldás&fa. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsítania ezzel a kérdéssel szemben; Hangsúlyozta, hogy Hruecsov- val nem tárgyalni, hanem beszélgetni akar. Javaslatokat vár tőle a német kérdés megoldására. Ha Hruscsov részéről elhangzik majd valamilyen elfogadható javaslat, már ez magában véve is nagy eredmény lenne •— mondottá; Egy újságíró kérdésére válaszolva Eisenhower azt mondotta, úgy hiszi, hogy Hrus- csowal folytatandó beszélgetése elősegíti majd a hidegháború jegének felolvasztását. Részleteket nem volt hajlandó ismertetni a kancellárral folytatott beszélgetésről, de kijelentette, hogy nem vitattak meg Berlinre vonatkozó új javaslatokat. A német—lengyel kapcsolatokra vonatkozó kérdésre határozottan elutasított minden kommentárt, azzal az indokolással, hogy az csakis a németek ügye. Az amerikai elnök azt mondotta, hogy az európai szövetségesekkel folytatott és folytatandó megbeszélésekről nem igen lehet azt állítani, hogy céljuk a nyugati politika összeegyeztetése. „Az összeegyeztetés minden kísérlete nélkül Is világc*, hogy csak az alapos, őszinte és baráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, amelyet a megoldandó problémákkal szemben tanúsított azonos álláspontunk szab meg” — hangsúlyozta; Az újságírók közül többen tettek fel kérdést az elnöknek a leszerelésről. Ezeknek válaszolva az elnök kijelentette, szeretné, ha sikerülne ményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megállapodást kötnénk is, például az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről. Arra a kérdésre, hogy Adenauerrel is beszéltek-e a leszerelésről, azt válaszolta, hogy már évek éta beszélnek erről egymással és bizonyos benne, hogy NyugatHammarsHiald Laosiró! New York (MTI). Az AFF és a Reuter jelenti, hogy az ENSZ titkársága csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a laoszi helyzetről, A nyilatkozatban Hammarsk jöld főtitkár hangoztatja, hogy „csak akkor áll jogában. ENSZ megbízottakat küldeni Laosz- ba, ha erre őt á köz* űlé-s. vagy a Biztonsági Tanács felkéri, illetve ha a jelenlegi vitában résztvevő felek ilyen értelmű kérelemmel fordulnak hozzá.“ A főtitkár — folytatódik a nyilatkozat ■— csak abban az esetben küldhetné képviselőket Laosziba, ha azok megbíz a tása magára a laoszi helyzet fejleményeire korlátozódnék Ez viszont — úgy látszik — nem szolgálná azokat a célokat, amelyeket a laoszi kormány elérni óhajt. Németország is csökkenteni fogja fegyveres erőit; A legmagasabb szintű értekezlet összehívásának kilátásairól szóvá kijelentette: „helytelen lenne az ilyen értekezletet „minden áron” megtartani, egy ilyen értekezletet meg kell előzzön a nyugati szövetségesek tanácskozása és a külügy miniszterek tárgyalásai. Eisenhower véleménye szerint hiba lenne összehívni a legmagasabb szintű értekezletet anélkül, a szilárd meggyőződés nélkül, hogy ezen a tanácskozáson tényleges haladás érhető el. Ellenkező esetben ennek „csupán propaganda” céljai lennének; A berlini kérdésről Elsenhower kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs szándékában semmiféle újabb javaslatot előterjeszteni; Nem hiszi, hogy a berlini kérdés háborúhoz vezethet. Úgy gondolom — mondotta Eisenhower *—, hogy ma a világon senki sem akar általános háborút. Arra a kérdésre, hogy milyen álláspontot foglal el „a keleti területek” Németországhoz való visszacsatolásának jelszavát illetően, Eisenhower kijelentette: *a dolgokon enyhíteni kell”, nem pedig bonyolítani olyan kérdésekkel, Thint az Odera—Neisse határi Befejeződte! az amerikai— nyugatnémet tárgyalások Bőmi (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök csütörtökön délben Bonnban tartott sajtó- értekezlete után ebéd következett a Schaumburg-palotá- ban. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak ei, majd az elnök és a kancellár kölcsönösen megajándékozta egymást: Adenauer egy XVIII; századbeli meisseni kávéskészletet nyújtott át, amit az amerikai elnök virágmintás üvegtányér- készlettel viszonzott; Ebéd után Eisenhower rövid időre lepihent a kancellári palotában; Az újabb tanácskozások magyar idő szerint 15.00 órakor kezdődtek, s azokon csak Eisenhower és Adenauer vett részt egy tolmács jelenlétében; A délutáni tanácskozás 16.25 órakor ért véget. Ezután a két államférfi Bad Godesbergbe hajtatott, ahol az ott várakozó helikoptert« Szálltak és elindultak a wahni repülőtérre. * Eisenhower és Adenauer délutáni tanácskozásával egyidejűleg Herter amerikai és Brentano nyugatnémet külügyminiszter is megbeszélést folytatott, amelyen tanácsadók is részt vettek; Thomas Gates amerikai hadügyminiszterhelyettes csütörtökön felkereste Strauss bonni hadügyminisztert és kétórás megbeszélést folytatott vele a leszerelés problémáiról. Eisenhower elutazott Londonba Bonn (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Eisen" hower elnök csütörtökön délután, magyar idő szerint 17.15 órakor a Bonn melletti Wahn repülőteréről elutazott Londonba, nyugat-európai kőrútjának második állomására. Az elnököt Adenauer kancellár és a nyugatnémet kormány több tagja búcsúztatta a repülőtéren; Eisenhower elnök csütörtökön délután, magyar idő szerint 18.40 órakor Bonnból jövet megérkezett a londoni repülőtérre; Az amerikai elnököt *Mac- Lelwyn Lloyd külügyminiszter mlllan angol miniszterelnök, és második Erzsébet királynő nevében Lord Gosford udvari kamarás üdvözölt»; Á Szovjetunió és az NSZK kapcsolatai jelenleg döntő szakaszban vannak (Folytatás az 1. oldalról.) „Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a'német békeszerződés megkötése gyakorlati síkra helyezné Németország egyesítésének kérdését'1 —■ írja Hruscsov, A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke irreálisnak nevezii azt a javaslatot, hogy Németország egyesítését az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió hajtsa végre. Ez egyenesen azt jelentené, hogy erőszak alkalmazását hirdetnék meg a fenn álló két német állam egyikével szemben. Határozottan az ellen vagyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov. — Minden józan államférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést idegen kézzel hajtaná végre, sőt a Német Demokratikus Köztársaság szocialista társadalmi rendjének felszámolása útján oldaná meg. Adenauer kancellárhoz fordulva, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelenti: ha valóban gondoskodni akar a német nép érdekeiről, ha nem akarja elmélyíteni az ország megosztottságát, akkor segíteni kell az olyan közös német szervek Szerdán délután ülést tartott a francia kormány Csütörtökön reggel De Gaulle Algériába repült Párizs (MTI). Szerdán 1 riába utazott. Az AP közli, délután a francia kormány De Gaulle elnökletével ülést tartott— jelentik a nyugati hír- ügynökségek. A kormány ülését a sajtó nagy szenzációként harangozta be, viszont mint a DPA megjegyzi, semmi különös nem történt. Az AP tudósítója a politikai megfigyelők értesülésére hivat kozva tudni véli, hogy a miniszterek igen behatóan foglalkoztak az algériai helyzettel; Az AFP Jelentése szerint De Gaulle elnök csütörtökön reggel, magyar idő szerint hét óra 2'5-kor repülőgépen. Algéhogy útjára elkíséri Guillau- mot, a fegyveres erők minisztere és több katonai vezető is. A francia elnök Algériában meg akarja tekinteni a hadműveletek színhelyét és tanács kozni kíván a francia haderők parancsnokaival. Útitervének részleteit a legnagyobb titokban tartják, mindössze annyit lehet tudni, hogy De Gaulle Nyugat-Algériában kezdi meg szemléjét és végül az Algírtól keletre húzódó arcvonalat tekinti meg. Vasárnap visszautazik Párizsba, három nappal Eisenihowerrel való találkozója előtt; A tudomány és ía vallás viszonya korunkban A vallás a tudományokkal szemben egész a XIX) század 70-es—80-as éveiig kíméleten harcot vívott. A tudang^nyok fejlődését ' akadályozta, minden korszakalkotó tudományos felfedezést, amely nem egyezett meg szó szerint a bibliával, mint istennel való szembenállást elvetett, e tételek meg- 1 fogalmazóit visszavonulásra 1 kényszer ítette, az egyházból kiátkozta és még hatalma volt 1 hozzá — elítélte 1 A katolikus egyháznak a tudományokhoz való viszonya a 'múlt század végétől kezdve 1 megváltozott Azt lehetne mon- 'dani, i. x , I az egyház taktikát változtató!!. Ez a tatikázás .két irányban i fejlődött ki > Az egyik Irányzatot végered- l ményben az 1870. évi. Vatikáni I zsinat fogalmazta meg, ki- >mondva: „Az egyház elismer- Ivén (a tudományokról) jogos • szabadságukat ébren őrködik • azon, hogy a tudósok ne vigye• p.ek be rendszerükbe tévedése• két, ne mondjanak ellent az is• térni tanításnak, és hogy saját • területüket elhngyva; ne hatoljanak be a hit területére, és (azt ne forgassák fel.” XIII. (Leó pápa 'egyik enciklikájában (azt írja, hogy „A teológia és a (fizika között nem lehet sem- (miféle valódi ellentét, ha »mindkettő megmarad saját határain belül”. Tehát ez az irányzat megengedi a tudományok művelését, nem szól bele tudományos kérdésekbe. Mindaddig, tamíg a tudomány nem vészélyezteti közvetlenül a vallás érdekeit. Azt lehetne mondani, hogy ez az irányzat egy olyan békés egymás mellett élést akar tudomány és vallás között, amely népszerűén szólva azon az elven alapszik, hogy mindenki sepergessen a maga háza előtt; A másik irányzat — és ez a másik irányzat századunkban egyre erőteljesebbé válik a katolikus egyházban — igyekszik a vallást és a tudományt ösz- szeegyeztetni. Ennek az ösz- szeegyeztetési kísérletnek az értelme az, hogy a bibliát nem szó szerint kell értelmezni, hanem csupán a konkrét szövegek szellemét kell követni, mivel a Biblia írói képletesen, történetekbe öltöztetve fejezték ki az isteni kinyilatkoztatást. így aztán lehetővé válik a túdomány eredményeinek a biblia szellemében való magyarázata. És ez sakkal veszélyesebb, mint az előbbi taktika, mert azt a látszatot kelti, hogy a tüdamányok a vallást igazolják. Természetes, hogy a vallás csak egy-egy tételt ragad ki a tudományok rendszeréből és azt önkényesen magyarázza, nem riadva vissza némi „módosításoktól” sem. Rendszerint olyan, még nem bizonyított, sőt sokszor már régen megcáfolt hipotéziseket emlegetnek nagy előszeretettel, amelyek valamilyen vonatkozásban lehetővé teszik a világ keletkezésére, a teremtésre való következtetéseket. És miután ezt megtették, akkor levonják azt az általános következtetést, hogy íme a tudományok is az istent bizonyítják, sőt megoldhatatlan ellentmondásokba keverednek isten fel- tételezése nélkül. Az ilyen kísérletek azonban mindig csak látszat egységre vezetnek a tudomány és a vallás között, mert tudomány és vallás lényegükből következően ellentmondanak egymásnak. Egy példát mutatunk be, amelyből világosan látjuk, hogy a tudomány és vallás között az ilyen egység csupán csak látszólagos. Ismeretes az, hogy a modern antropológia meggyőző módon bebizonyította, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki, hogy az ember az élőlények fejlődésének eredménye. A katolikus egyház álláspontja az ember származását illetően, ma már egészen más, mint száz évvel ezelőtt. Még száz évvel ezelőtt tiltakozott minden olyan kísérlet ellen, amelyik Ádám és Éva bibliában kifejtett teremtésétől eltérő álláspontot igyekezett elfoglalni, addig ma az egyház óva int az ember bibliai teremtéstörténetének szó szerinti értelmezésétől. Az ember testének eredetét megengedhetőnek tartja az antropológia által leírt módon is. Azt állítják, „hogy isten az ember testét szerves anyagból hozta létre, illetve, hogy az emberi testet a fejlődés útján emelte alsóbbrendű formáról arra a magasabbrendű formára, amely méltó lett a halhatatlan lélek befogadására.” Látszólag ez megegyezik azzal, amit az antropológia mond az ember létrehozását, amelyek köze] hoznák egymáshoz a két német államot. Hruscsov leszögezd: véleménye szerint az ország megosztottságának felszámolásához igen jó alapot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt konföderáció létrehozása. „Ez azonban az önök belügye Német Demokratikus köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ügye“ — állapítja meg. A szovjet kormányfő a továbbiakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Német ország egyesítése kérdésének gyakorlati megvizsgálását. — Hangsúlyozza: úgy látszik, hogy a szövetségi kormány több gondot fordít a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel történő felfegyverzésének terveire, mint az ország egj*ssí- tésére. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke újból felhívja Adenauer kancellár figyelmét azokra a veszélyes következményekre, amelyeket a Bundeswehr atom- és rakéta- fegyverekkel történő felfegyverzése a Német Szövetségi Köztársaság számára és Németország egyesítésének problémája szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irányuló fő erők a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Anglia területén nyertek elhelyezést — állapítja meg Hruscsov, majd rámutat arra, hogy ilyen körülmények között háború esetén a nukleáris fegyverek csapása a Német Szövetségi Köztársaság területén következnék be és nem pusztán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet (kormányfő kifejezi reményét: Adenauer kancellár a maga részéről! mindent megtesz^ hogy eltávolítsa a háborús konfliktust okozó tényezőket arról az útról, amely Németországot közelebb hozza szomszédaihoz s a baráti kapcsolatok megerősödéséhez vezet; „Ha csalódunk ebben a reményünkben és Bonn nem követi azt a józan utat, akikor szeretném, ha jó előre megtudná: arra kényszerülünk, hogy levonjuk a szükséges következtetéseket, s megkössük a Német Demokratikus Köztársasággal a békeszerződést“ —< írja a többi között Hruscsov, majd megemlíti: a Szovjetunió példájának követésére, a békeszerződés aláírására mindazokat az országokat felhívják, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szólt arról; milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióban Hruscsov és Eisenhower elnök küszöbönálló tanácskozásának; Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönösen elfogadható megoldások eléréséhez és csupán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvalósításához. A Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a szükséges megállapodás létrejöttét. Hruscsov megállapítja: lehetséges, hogy a két világ- rendszer politikájában döntő pillanat következik be: a továbbá elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közeledésnek, a megoldatlan kérdések rendezésének útjára, abból a célból, hogy biztosítsák valamennyi ország békés egymás mellett élését. Gyulán sorsolják a lottót A lottó 35. Játékhetének nyerőszámait augusztus 28- án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Gyulán, a szabadtéri színpadon húzzák. — Ugyancsak sorsolással döntik el azt Is, hogy az augusztusi 32., 33., 34. és 35. Játékhét közül melyik hét szelvényei vesznek részt a legközelebbi tárgynyeremény-hú- záson. ídojárásjelentés Várható Időjárás pénteken estig: élénk, helyenként erős északnyugati, északi szél. Felhőátvonulások; néhány helyen futó záporral. A nappali felmelegedés további néhány fokkal mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: szeles, hó- vösebb idő, több helyen esővel. származásáról; Ugyanis, bár isten teremtette az embert, de nem Ádámnak és Évának és nem közvetlenül sárból és agyagból gyúrta, hanem a teremtés folyamatát egyszerűen rábízta az élő anyagra. Azaz olyannak teremtette az élőt, hogy belőle fejlődés útján emberi test legyen. Ezzel látszólag létre is jön az egység a vallás és az antropológia között. De csak látszólag. Erre a látszólagos egységre való törekvést világosan kifejezi XII. Pius pápa „Huimani generis” enciklikája, amely csak mint megengedhető hipotézist és nem mint bizonyítható tudományos igazságot kezeli az antropológia származáselvét, noha az antropológia származástana nem egyszerűen hipotézis, hanem tudományosan bizonyított igazság. Ezen egység látszólagos voltát még kifejezettebben aláhúzza az a tény, hogy csak az emberi test származását engedi meg az egyház, míg a lelket minden egyes esetben isten által közvetlenül teremtettnek fogja fel. Ezzel szemben az antropológia nem az emberi test származását fejti ki és bl tők össze, mert tudomány és materializmus egyaránt a valóság hű, igaz visszatükrözése, a vallás ellenben a valóság torz, hamis visszatükrözésének rendszere. Mi az oka annak, hogy megváltozott a vallás és a tudomány egymáshoz való viszonya? Ennek társadalmi okai vannak. A vallás soha nem volt független a társadalmi berendezkedéstől. A vallás meghatározott társadalmi funkciót tölt be, minek következtében a vallást mindig az adott társadalom igényei határozták meg. így a vallásnak a tudományokhoz való viszonyát is egy-egy korban az illető társadalmi berendezkedés érdekei alakították ki. Mi a vallás társadalmi funkciója? Lenin azt írja,^ hogy: „Minden elnyomó osztálynak, uralma fenntartása érdekében, két társadalmi funkcióra van szüksége: a hóhér és a pap funkciójára. A hóhérnak el kell fojtania az elnyomottak tiltakozását és felháborodását, a papnak vigasztalnia kell az elnyomottakat, ecsetelnie kell előttük a szenzonyítja, hanem az ember szár > ^sekés áldozatok enyhülémazását, az emberi test és az emberi lélek együttes származását, méghozzá minden külső természettől idegen erők közreműködése nélkül. Végeredményben tehát az bizonyosodik be ebben az esetben is, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetetlen, hit és tudás között kibékíthetetlen szembenállás, ellentét van. És ez természetes. A tudományok tényei csak materialista világnézettel egyeztethesének távlatait, az osztályura- lom fenntartása mellett, hogy ily módon kibékítve őket az osztályuralommal, távoltartsa őket a forradalmi akcióktól”. Tehát a vallás társadalmi funkciója a kizsákmányoló osztályok hatalmának szolgálata; e hatalom megvédése azzal; hogy a népet az isteni akaratba való belenyugvásra való buzdítással Igyekszik távoltartani a jogos forradalmi felkeléstől. A kizsákmányolás a történed lem folyamán változott; a rabi