Dunántúli Napló, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

Eisenhower elnök látogatása Bonnban Bonn (MTI). Büaenfeowemek, aki szerdán este érkezett meg Bonnba, csütörtökön zsúfolt a programja; Reggel nyolc óra 15 perckor félórás látogatást tett Bad Go- desbergben a nyugat-német­országi amerikai diplomaták­nál, majd felkereste Heuss elnököt. Ez a látogatása pusz­tán udvariassági jellegű, mert Eisenhower nem államfői mi­ségben érkezett Bonnban Kilenc óra húsz perckor kez­dődtek hivatalos megbeszélései a Schaumbur-palotában. Előtte négyszemközt tárgyalt Ade- nauerral, majd bekapcsolódott Herter amerikai és Brentano nyugatnémet külügyminiszter is. Eisenhower bonni sajtóértekezlete Bonn (Mil). Eisenhower el­nök Bruce amerikai nagykö­vet kíséretében valamivel 12 óra előtt megérkezett a bonni külügyi hivatalba, hogy a nagy ülésteremben körülbelül há­romszáz bel- és külföldi új­ságíró előtt sajtóértekezletet tartson.' Az elnök a sajtóértekezleten kijelentette, igen fontos, hogy Hruscsowal való találkozása­kor új kiindulópontot találja­nak a német újraegyesítés problémájának megoldás&fa. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsítania ezzel a kérdéssel szemben; Hangsúlyozta, hogy Hruecsov- val nem tárgyalni, hanem be­szélgetni akar. Javaslatokat vár tőle a német kérdés meg­oldására. Ha Hruscsov részé­ről elhangzik majd valami­lyen elfogadható javaslat, már ez magában véve is nagy ered­mény lenne •— mondottá; Egy újságíró kérdésére vála­szolva Eisenhower azt mon­dotta, úgy hiszi, hogy Hrus- csowal folytatandó beszélge­tése elősegíti majd a hideghá­ború jegének felolvasztását. Részleteket nem volt hajlandó ismertetni a kancellárral foly­tatott beszélgetésről, de kije­lentette, hogy nem vitattak meg Berlinre vonatkozó új ja­vaslatokat. A német—lengyel kapcsolatokra vonatkozó kér­désre határozottan elutasított minden kommentárt, azzal az indokolással, hogy az csakis a németek ügye. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy az európai szövet­ségesekkel folytatott és folyta­tandó megbeszélésekről nem igen lehet azt állítani, hogy céljuk a nyugati politika össze­egyeztetése. „Az összeegyezte­tés minden kísérlete nélkül Is világc*, hogy csak az alapos, őszinte és baráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, amelyet a megoldandó problémákkal szemben tanúsí­tott azonos álláspontunk szab meg” — hangsúlyozta; Az újságírók közül többen tettek fel kérdést az elnöknek a leszerelésről. Ezeknek vála­szolva az elnök kijelentette, szeretné, ha sikerülne ményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megálla­podást kötnénk is, például az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről. Arra a kérdés­re, hogy Adenauerrel is beszél­tek-e a leszerelésről, azt vála­szolta, hogy már évek éta be­szélnek erről egymással és bi­zonyos benne, hogy Nyugat­HammarsHiald Laosiró! New York (MTI). Az AFF és a Reuter jelenti, hogy az ENSZ titkársága csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a lao­szi helyzetről, A nyilatkozatban Hammarsk jöld főtitkár hangoztatja, hogy „csak akkor áll jogában. ENSZ megbízottakat küldeni Laosz- ba, ha erre őt á köz* űlé-s. vagy a Biztonsági Tanács fel­kéri, illetve ha a jelenlegi vi­tában résztvevő felek ilyen értelmű kérelemmel fordulnak hozzá.“ A főtitkár — folytatódik a nyilatkozat ■— csak abban az esetben küldhetné képviselő­ket Laosziba, ha azok megbíz a tása magára a laoszi helyzet fejleményeire korlátozódnék Ez viszont — úgy látszik — nem szolgálná azokat a célo­kat, amelyeket a laoszi kor­mány elérni óhajt. Németország is csökkenteni fogja fegyveres erőit; A legmagasabb szintű érte­kezlet összehívásának kilátá­sairól szóvá kijelentette: „hely­telen lenne az ilyen értekezle­tet „minden áron” megtartani, egy ilyen értekezletet meg kell előzzön a nyugati szövetsége­sek tanácskozása és a külügy miniszterek tárgyalásai. Eisen­hower véleménye szerint hiba lenne összehívni a legmaga­sabb szintű értekezletet anél­kül, a szilárd meggyőződés nél­kül, hogy ezen a tanácskozáson tényleges haladás érhető el. Ellenkező esetben ennek „csu­pán propaganda” céljai lenné­nek; A berlini kérdésről Elsen­hower kijelentette, hogy a Nyugatnak nincs szándékában semmiféle újabb javaslatot előterjeszteni; Nem hiszi, hogy a berlini kérdés háborúhoz ve­zethet. Úgy gondolom — mon­dotta Eisenhower *—, hogy ma a világon senki sem akar ál­talános háborút. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen álláspontot foglal el „a ke­leti területek” Németország­hoz való visszacsatolásának jelszavát illetően, Eisenhower kijelentette: *a dolgokon eny­híteni kell”, nem pedig bonyo­lítani olyan kérdésekkel, Thint az Odera—Neisse határi Befejeződte! az amerikai— nyugatnémet tárgyalások Bőmi (MTI). Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök csütörtökön délben Bonnban tartott sajtó- értekezlete után ebéd követ­kezett a Schaumburg-palotá- ban. Az ebéden pohárköszön­tők hangzottak ei, majd az el­nök és a kancellár kölcsönö­sen megajándékozta egymást: Adenauer egy XVIII; század­beli meisseni kávéskészletet nyújtott át, amit az amerikai elnök virágmintás üvegtányér- készlettel viszonzott; Ebéd után Eisenhower rövid időre lepihent a kancellári pa­lotában; Az újabb tanácskozások ma­gyar idő szerint 15.00 órakor kezdődtek, s azokon csak Ei­senhower és Adenauer vett részt egy tolmács jelenlétében; A délutáni tanácskozás 16.25 órakor ért véget. Ezután a két államférfi Bad Godesbergbe hajtatott, ahol az ott várakozó helikoptert« Szálltak és elin­dultak a wahni repülőtérre. * Eisenhower és Adenauer délutáni tanácskozásával egy­idejűleg Herter amerikai és Brentano nyugatnémet külügy­miniszter is megbeszélést foly­tatott, amelyen tanácsadók is részt vettek; Thomas Gates amerikai had­ügyminiszterhelyettes csütör­tökön felkereste Strauss bonni hadügyminisztert és kétórás megbeszélést folytatott vele a leszerelés problémáiról. Eisenhower elutazott Londonba Bonn (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Eisen" hower elnök csütörtökön dél­után, magyar idő szerint 17.15 órakor a Bonn melletti Wahn repülőteréről elutazott Lon­donba, nyugat-európai kőrút­jának második állomására. Az elnököt Adenauer kancel­lár és a nyugatnémet kor­mány több tagja búcsúztatta a repülőtéren; Eisenhower elnök csütörtö­kön délután, magyar idő sze­rint 18.40 órakor Bonnból jö­vet megérkezett a londoni re­pülőtérre; Az amerikai elnököt *Mac- Lelwyn Lloyd külügyminiszter mlllan angol miniszterelnök, és második Erzsébet királynő nevében Lord Gosford udvari kamarás üdvözölt»; Á Szovjetunió és az NSZK kapcsolatai jelenleg döntő szakaszban vannak (Folytatás az 1. oldalról.) „Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a'német békeszerződés megkötése gya­korlati síkra helyezné Német­ország egyesítésének kérdését'1 —■ írja Hruscsov, A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke irreálisnak nevezii azt a javaslatot, hogy Németország egyesítését az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió hajtsa végre. Ez egyenesen azt jelentené, hogy erőszak alkal­mazását hirdetnék meg a fenn álló két német állam egyiké­vel szemben. Határozottan az ellen va­gyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov. — Minden józan ál­lamférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést idegen kézzel hajtaná végre, sőt a Német Demokratikus Köztár­saság szocialista társadalmi rendjének felszámolása útján oldaná meg. Adenauer kancellárhoz for­dulva, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kijelen­ti: ha valóban gondoskodni akar a német nép érdekei­ről, ha nem akarja elmélyí­teni az ország megosztott­ságát, akkor segíteni kell az olyan közös német szervek Szerdán délután ülést tartott a francia kormány Csütörtökön reggel De Gaulle Algériába repült Párizs (MTI). Szerdán 1 riába utazott. Az AP közli, délután a francia kormány De Gaulle elnökletével ülést tar­tott— jelentik a nyugati hír- ügynökségek. A kormány ülé­sét a sajtó nagy szenzációként harangozta be, viszont mint a DPA megjegyzi, semmi külö­nös nem történt. Az AP tudósítója a politikai megfigyelők értesülésére hivat kozva tudni véli, hogy a mi­niszterek igen behatóan fog­lalkoztak az algériai helyzet­tel; Az AFP Jelentése szerint De Gaulle elnök csütörtökön reggel, magyar idő szerint hét óra 2'5-kor repülőgépen. Algé­hogy útjára elkíséri Guillau- mot, a fegyveres erők minisz­tere és több katonai vezető is. A francia elnök Algériában meg akarja tekinteni a had­műveletek színhelyét és tanács kozni kíván a francia haderők parancsnokaival. Útitervének részleteit a legnagyobb titok­ban tartják, mindössze annyit lehet tudni, hogy De Gaulle Nyugat-Algériában kezdi meg szemléjét és végül az Algírtól keletre húzódó arcvonalat te­kinti meg. Vasárnap vissza­utazik Párizsba, három nappal Eisenihowerrel való találkozója előtt; A tudomány és ía vallás viszonya korunkban A vallás a tudományokkal szemben egész a XIX) század 70-es—80-as éveiig kíméleten harcot vívott. A tudang^nyok fejlődését ' akadályozta, min­den korszakalkotó tudományos felfedezést, amely nem egyezett meg szó szerint a bibliával, mint istennel való szemben­állást elvetett, e tételek meg- 1 fogalmazóit visszavonulásra 1 kényszer ítette, az egyházból ki­átkozta és még hatalma volt 1 hozzá — elítélte 1 A katolikus egyháznak a tu­dományokhoz való viszonya a 'múlt század végétől kezdve 1 megváltozott Azt lehetne mon- 'dani, i. x , I az egyház taktikát változtató!!. Ez a tatikázás .két irányban i fejlődött ki > Az egyik Irányzatot végered- l ményben az 1870. évi. Vatikáni I zsinat fogalmazta meg, ki- >mondva: „Az egyház elismer- Ivén (a tudományokról) jogos • szabadságukat ébren őrködik • azon, hogy a tudósok ne vigye­• p.ek be rendszerükbe tévedése­• két, ne mondjanak ellent az is­• térni tanításnak, és hogy saját • területüket elhngyva; ne hatol­janak be a hit területére, és (azt ne forgassák fel.” XIII. (Leó pápa 'egyik enciklikájában (azt írja, hogy „A teológia és a (fizika között nem lehet sem- (miféle valódi ellentét, ha »mindkettő megmarad saját ha­tárain belül”. Tehát ez az irányzat meg­engedi a tudományok műve­lését, nem szól bele tudomá­nyos kérdésekbe. Mindaddig, tamíg a tudomány nem vészé­lyezteti közvetlenül a vallás érdekeit. Azt lehetne mondani, hogy ez az irányzat egy olyan békés egymás mellett élést akar tudomány és vallás kö­zött, amely népszerűén szólva azon az elven alapszik, hogy mindenki sepergessen a maga háza előtt; A másik irányzat — és ez a másik irányzat századunkban egyre erőteljesebbé válik a ka­tolikus egyházban — igyekszik a vallást és a tudományt ösz- szeegyeztetni. Ennek az ösz- szeegyeztetési kísérletnek az értelme az, hogy a bibliát nem szó szerint kell értelmezni, ha­nem csupán a konkrét szöve­gek szellemét kell követni, mi­vel a Biblia írói képletesen, történetekbe öltöztetve fejez­ték ki az isteni kinyilatkozta­tást. így aztán lehetővé válik a túdomány eredményeinek a biblia szellemében való ma­gyarázata. És ez sakkal veszé­lyesebb, mint az előbbi taktika, mert azt a látszatot kelti, hogy a tüdamányok a vallást igazol­ják. Természetes, hogy a val­lás csak egy-egy tételt ragad ki a tudományok rendszeréből és azt önkényesen magyarázza, nem riadva vissza némi „mó­dosításoktól” sem. Rendsze­rint olyan, még nem bizonyí­tott, sőt sokszor már régen megcáfolt hipotéziseket emle­getnek nagy előszeretettel, amelyek valamilyen vonatko­zásban lehetővé teszik a világ keletkezésére, a teremtésre va­ló következtetéseket. És mi­után ezt megtették, akkor le­vonják azt az általános követ­keztetést, hogy íme a tudomá­nyok is az istent bizonyítják, sőt megoldhatatlan ellentmon­dásokba keverednek isten fel- tételezése nélkül. Az ilyen kí­sérletek azonban mindig csak látszat egységre vezetnek a tu­domány és a vallás között, mert tudomány és vallás lé­nyegükből következően ellent­mondanak egymásnak. Egy példát mutatunk be, amelyből világosan látjuk, hogy a tudomány és vallás kö­zött az ilyen egység csupán csak látszólagos. Ismeretes az, hogy a modern antropológia meggyőző módon bebizonyítot­ta, hogy az ember az állatvi­lágból emelkedett ki, hogy az ember az élőlények fejlődésé­nek eredménye. A katolikus egyház álláspontja az ember származását illetően, ma már egészen más, mint száz évvel ezelőtt. Még száz évvel ezelőtt tiltakozott minden olyan kísér­let ellen, amelyik Ádám és Éva bibliában kifejtett terem­tésétől eltérő álláspontot igye­kezett elfoglalni, addig ma az egyház óva int az ember bib­liai teremtéstörténetének szó szerinti értelmezésétől. Az em­ber testének eredetét megen­gedhetőnek tartja az antropo­lógia által leírt módon is. Azt állítják, „hogy isten az ember testét szerves anyagból hozta létre, illetve, hogy az emberi testet a fejlődés útján emelte alsóbbrendű formáról arra a magasabbrendű formára, amely méltó lett a halhatatlan lélek befogadására.” Látszólag ez megegyezik azzal, amit az antropológia mond az ember létrehozását, amelyek köze] hoznák egymáshoz a két né­met államot. Hruscsov leszögezd: vélemé­nye szerint az ország megosz­tottságának felszámolásához igen jó alapot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által javasolt kon­föderáció létrehozása. „Ez azonban az önök belügye Német Demokratikus köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság ügye“ — állapít­ja meg. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Német ország egyesítése kérdésének gyakorlati megvizsgálását. — Hangsúlyozza: úgy látszik, hogy a szövet­ségi kormány több gondot fordít a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel törté­nő felfegyverzésének tervei­re, mint az ország egj*ssí- tésére. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke újból felhív­ja Adenauer kancellár figyel­mét azokra a veszélyes követ­kezményekre, amelyeket a Bundeswehr atom- és rakéta- fegyverekkel történő felfegy­verzése a Német Szövetségi Köztársaság számára és Né­metország egyesítésének prob­lémája szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irányuló fő erők a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Anglia területén nyertek el­helyezést — állapítja meg Hruscsov, majd rámutat arra, hogy ilyen körülmények között háború esetén a nukleáris fegyverek csapása a Német Szövetségi Köztársaság te­rületén következnék be és nem pusztán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet (kormányfő kife­jezi reményét: Adenauer kan­cellár a maga részéről! min­dent megtesz^ hogy eltávolítsa a háborús konfliktust okozó tényezőket arról az útról, amely Németországot közelebb hozza szomszédaihoz s a ba­ráti kapcsolatok megerősödé­séhez vezet; „Ha csalódunk ebben a re­ményünkben és Bonn nem kö­veti azt a józan utat, akikor szeretném, ha jó előre meg­tudná: arra kényszerülünk, hogy levonjuk a szükséges kö­vetkeztetéseket, s megkössük a Német Demokratikus Köztár­sasággal a békeszerződést“ —< írja a többi között Hruscsov, majd megemlíti: a Szovjetunió példájának követésére, a bé­keszerződés aláírására mind­azokat az országokat felhívják, amelyek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szólt arról; milyen nagy jelentőséget tulaj­donítanak a Szovjetunióban Hruscsov és Eisenhower elnök küszöbönálló tanácskozásának; Azt a meggyőződését fejezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönösen elfogad­ható megoldások eléréséhez és csupán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvaló­sításához. A Szovjetunió a maga részé­ről mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a szükséges megállapodás létrejöttét. Hruscsov megállapítja: le­hetséges, hogy a két világ- rendszer politikájában döntő pillanat következik be: a to­vábbá elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közele­désnek, a megoldatlan kér­dések rendezésének útjára, ab­ból a célból, hogy biztosítsák valamennyi ország békés egy­más mellett élését. Gyulán sorsolják a lottót A lottó 35. Játékhetének nyerőszámait augusztus 28- án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Gyulán, a szabad­téri színpadon húzzák. — Ugyancsak sorsolással dön­tik el azt Is, hogy az augusz­tusi 32., 33., 34. és 35. Játék­hét közül melyik hét szelvé­nyei vesznek részt a legkö­zelebbi tárgynyeremény-hú- záson. ídojárásjelentés Várható Időjárás pénteken estig: élénk, helyenként erős északnyu­gati, északi szél. Felhőátvonulások; néhány helyen futó záporral. A nappali felmelegedés további né­hány fokkal mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: szeles, hó- vösebb idő, több helyen esővel. származásáról; Ugyanis, bár isten teremtette az embert, de nem Ádámnak és Évának és nem közvetlenül sárból és agyagból gyúrta, hanem a te­remtés folyamatát egyszerűen rábízta az élő anyagra. Azaz olyannak teremtette az élőt, hogy belőle fejlődés útján em­beri test legyen. Ezzel látszó­lag létre is jön az egység a vallás és az antropológia kö­zött. De csak látszólag. Erre a látszólagos egységre való törekvést világosan kife­jezi XII. Pius pápa „Huimani generis” enciklikája, amely csak mint megengedhető hipo­tézist és nem mint bizonyít­ható tudományos igazságot ke­zeli az antropológia származás­elvét, noha az antropológia származástana nem egyszerűen hipotézis, hanem tudományo­san bizonyított igazság. Ezen egység látszólagos vol­tát még kifejezettebben alá­húzza az a tény, hogy csak az emberi test származását enge­di meg az egyház, míg a lelket minden egyes esetben isten ál­tal közvetlenül teremtettnek fogja fel. Ezzel szemben az antropológia nem az emberi test származását fejti ki és bl tők össze, mert tudomány és materializmus egyaránt a va­lóság hű, igaz visszatükrözése, a vallás ellenben a valóság torz, hamis visszatükrözésének rendszere. Mi az oka annak, hogy meg­változott a vallás és a tudo­mány egymáshoz való viszo­nya? Ennek társadalmi okai van­nak. A vallás soha nem volt független a társadalmi beren­dezkedéstől. A vallás megha­tározott társadalmi funkciót tölt be, minek következtében a vallást mindig az adott tár­sadalom igényei határozták meg. így a vallásnak a tudo­mányokhoz való viszonyát is egy-egy korban az illető társa­dalmi berendezkedés érdekei alakították ki. Mi a vallás tár­sadalmi funkciója? Lenin azt írja,^ hogy: „Minden elnyomó osztálynak, uralma fenntartá­sa érdekében, két társadalmi funkcióra van szüksége: a hó­hér és a pap funkciójára. A hóhérnak el kell fojtania az elnyomottak tiltakozását és fel­háborodását, a papnak vigasz­talnia kell az elnyomottakat, ecsetelnie kell előttük a szen­zonyítja, hanem az ember szár > ^sekés áldozatok enyhülé­mazását, az emberi test és az emberi lélek együttes szárma­zását, méghozzá minden külső természettől idegen erők közre­működése nélkül. Végered­ményben tehát az bizonyosodik be ebben az esetben is, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetetlen, hit és tudás között kibékíthe­tetlen szembenállás, ellentét van. És ez természetes. A tudo­mányok tényei csak materia­lista világnézettel egyeztethe­sének távlatait, az osztályura- lom fenntartása mellett, hogy ily módon kibékítve őket az osztályuralommal, távoltartsa őket a forradalmi akcióktól”. Tehát a vallás társadalmi funkciója a kizsákmányoló osz­tályok hatalmának szolgálata; e hatalom megvédése azzal; hogy a népet az isteni akarat­ba való belenyugvásra való buzdítással Igyekszik távoltar­tani a jogos forradalmi felke­léstől. A kizsákmányolás a történed lem folyamán változott; a rabi

Next

/
Thumbnails
Contents